Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008D0227

2008/227/EK: A Bizottság határozata ( 2008. március 17. ) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes eljárás megszüntetéséről és az ideiglenes vámok által biztosított összegek felszabadításáról

HL L 75., 2008.3.18, p. 66–77 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2008/227/oj

18.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/66


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. március 17.)

a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes eljárás megszüntetéséről és az ideiglenes vámok által biztosított összegek felszabadításáról

(2008/227/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1)

2006. december 19-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról értesítést (2) tett közzé. 2007. szeptember 17-én a Bizottság az 1069/2007/EK rendeletben (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) a Kínai Népköztársaságból származó polivinil-alkoholra vonatkozóan ideiglenes dömpingellenes vámot rendelt el. Tajvan vonatkozásában nem rendelt el ideiglenes intézkedéseket.

(2)

Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a dömping és a kár kivizsgálása 2005. október 1-jétől2006. szeptember 30-ig (a továbbiakban: vizsgálati időszak) tartott. A Bizottság a 2003. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig terjedő időszak (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) adatait az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciákkal összefüggésben elemezte.

B.   AZ ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE

(3)

Miután az a döntés született, hogy a Kínai Népköztársaságból származó polivinil-alkohol behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot vessenek ki, illetve a tajvani behozatalra ne rendeljenek el ilyen intézkedést, több érdekelt fél nyújtott be írásbeli észrevételeket. Azok a felek, amelyek kérelmezték, lehetőséget kaptak meghallgatásra. A Bizottság folytatta a végleges megállapításaihoz szükséges összes információ feltárását és ellenőrzését.

(4)

A Bizottság a közösségi érdek szempontjaira való tekintettel felgyorsította a vizsgálatot, valamint kivételesen megengedte a kitöltött felhasználói kérdőívek benyújtását az eddig az együttműködésben részt nem vevő, fontos felhasználói ágazat, a papíriparhoz tartozó felhasználók számára is.

(5)

Valamennyi felet tájékoztattak az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó polivinil-alkohol behozatalát érintő eljárás befejezését, valamint az ideiglenes vámok által biztosított összegek felszabadítását tervezték. A felek számára biztosítottak egy időtartamot, amelyen belül a közzétételt követően előadhatták észrevételeiket.

(6)

Az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit megvizsgálták, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

C.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(7)

Ugyanaz a közösségi felhasználó, amelyet az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdése is említ, megismételte és bővebben kifejtette érvelését egy bizonyos minőségnek a termékkörből történő kizárása mellett, amelyet „kis hamutartalmú, szűk molekulatömeg-eloszlású polivinil-alkoholnak” nevezett, és többek között a Kínai Népköztársaságban vásárolt (a továbbiakban: kétségbe vont minőség). Ez a felhasználó azt állította, hogy i. a Bizottság nem indokolta meg kellően azt, hogy a kétségbe vont minőséget miért tekinti a termékleírásnak megfelelő többi minőséggel megegyező alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkező minőségnek, továbbá fenntartotta; hogy ii. ennek a minőségnek nagyon speciális, meghatározott célú felhasználásai vannak. Ezen felül úgy vélte; hogy iii. a kétségbe vont minőség – e felhasználó szerint – egy kopolimer, és így nem tartozik a termékkörbe.

(8)

Mielőtt e felhasználó állításai részletesen megvizsgálásra kerülnek, először is meg kell jegyezni, hogy a polivinil-alkohol hamutartalma szennyező anyag; a polivinil-alkohol annál tisztább, minél alacsonyabb a hamutartalma. Másodszor az „alacsony hamutartalmú polivinil-alkohol” fogalma szubjektív. Nincsen rá általánosan elfogadott szabvány, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyártó saját maximumértéke alapján állapítja meg, hogy valamely polivinil-alkohol alacsony hamutartalmú vagy sem. Megállapítható, hogy a gyakorlatban ez jelentős különbségekhez vezet: a vizsgálatban részt vevő gyártók között a polivinil-alkohol alacsony hamutartalmának maximumértéke 0,09 %-tól 0,5 % maximális hamutartalomig ingadozhat. Az érintett felhasználó nem tartozik a legkorlátozóbbak közé, azaz a hamutartalomra vonatkozó maximumértékét valószínűleg más érdekelt felek elég magasnak találnák.

(9)

Az e fél által felvetett, és a fenti (7) preambulumbekezdésben említett kérdések alapos kivizsgálásra kerültek, amit a következőképpen lehet összefoglalni.

i.   A kétségbe vont minőségnek eltérő alapvető fizikai és műszaki jellemzői volnának

(10)

Emlékeztetőül az érintett termék alapvető fizikai és műszaki jellemzőit az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében ideiglenesen meghatározták. Az érintett terméket ebben a preambulumbekezdésben bizonyos műszaki paraméterekkel rendelkező, sajátos gyantaként határozták meg. Az ebben a termékleírásban említett paraméterek, amelyek az érintett termék és a polivinil-alkohol egyéb minőségei közötti megkülönböztetésre szolgálnak, a viszkozitásra (4 %-os oldatban mérve, 3 mPas – 61 mPas), illetve a hidrolízisfokra (84,0 mol % – 99,9 mol %) vonatkoznak.

(11)

A termékkörbe tartozó valamennyi minőségre időnként szabványminőségként hivatkoznak, ami azt jelenti, hogy mindegyiket elő lehet állítani egy szabványos polivinil-alkohol gyártósoron, illetve e minőségek előállítási költségei hasonlóak. Ennek az ellenkezője igaz azokra a minőségekre, amelyek ugyanazon KN-kód alá tartoznak, de a termékkörön kívül esnek: azokat nem lehet szabványos polivinil-alkohol gyártósoron előállítani, eltérő termelési technológiát és további felszerelést igényelnek, illetve emiatt az előállítási költségeik nagyon eltérhetnek. A termékkörbe nem tartozó minőségek tulajdonságai a termékkörbe tartozóakkal összehasonlítva nagyon eltérnek. A viszkozitás és hidrolízis fokát illetően: i. a polivinil-alkohol alacsony viszkozitású minőségei kis molekulatömegűek, nehezen kezelhetőek, így többek között kisebb a termelési hozamuk; míg ii. a magas viszkozitású minőségek, amelyek szintén nehezen kezelhetőek, jó minőségű fényespapír-bevonatok előállítására használatosak, vagyis egy olyan nagyon különleges alkalmazásra, amely esetében a rendszerint kialakuló, nem kívánt repedéseket el kell kerülni; iii. a magas hidrolízisfokú minőségeket szintén főként erre az alkalmazásra használják; és iv. a polivinil-alkohol alacsony hidrolízisfokú minőségei vízben nem oldódnak, vagy a vízzel instabil oldatot alkotnak. Ezeket a termékeket elsősorban szuszpenziós PVC előállítására használják, és ezek a termékek magas hőmérsékleten kicsapódnak az oldatból.

(12)

A felhasználó előterjesztette, hogy a polivinil-fóliák előállításához szükséges polivinil-butirál gyanta gyártásakor a polivinil-alkoholnak hat jellemzője bír abszolút jelentősséggel. E hat jellemző paramétereinek kombinációja a kétségbe vont minőséget a piacon található minden más polivinil-alkohollal szemben egyedivé teszi. Ezen állítás elemzése során valóban megállapításra került, hogy egyes alkalmazások esetében a műszaki specifikációk szigorúbbak, mint más alkalmazások esetében. Ugyanakkor azonban megállapításra került, hogy valójában minden minőség, beleértve a termékkörbe tartozó termékminőséget is, amelyre néha „szabvány minőségként” hivatkoznak, a jellemzők egyedi kombinációjával bír. A kívánt alkalmazástól függően az egyik vagy a másik minőséget lehet választani. Ez nem csak az érintett felhasználó általi alkalmazásra érvényes, hanem más alkalmazásokra is. Következésképpen az állítást el kellett utasítani.

ii.   A kétségbe vont minőségnek nagyon különleges végfelhasználása volna

(13)

Az érintett felhasználó vitatta a Bizottságnak a polivinil-alkohol felhasználói piacára vonatkozó értékelését, valamint kifejezetten állította, hogy a polivinil-butirál felhasználói piacai nagyon sokfélék. Ebben a vonatkozásban, amint azt az ideiglenes rendeletben már jelezték, a felhasználó ezt a polivinilalkohol-minőséget polivinil-butirál gyártására használta, ami a Közösségben a legjelentősebb alkalmazása – a polivinil-alkohol felhasználás 25 % – 29 %-át teszi ki –, és egyben a leggyorsabban növekvő alkalmazás a polivinil-fóliák iránti jelentős mértékben megnövekedett kereslet miatt. Az értéklánc következő szintjein a vizsgálat azt is kimutatta, hogy következésképpen a Közösségben előállított polivinil-butirál közel 90 %-át polivinil-fóliák előállítására használják, ami egyben az érintett felhasználónak is a végső alkalmazása (de nem ez az egyetlen polivinilfólia-gyártó a Közösségben). Ezért az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében említettek alapján megerősítésre került, hogy ezen érdekelt fél különleges felhasználása az egyik fő alkalmazás, ami a piac jelentőségét nézve nem jellemezhető „nem szabványosként”.

(14)

Az állítólagos különleges felhasználás vonatkozásában az érintett felhasználó azzal is érvelt, hogy a kétségbe vont minőség nem helyettesíthető más modellekkel, ami szemlélteti a különleges célú felhasználást. Ebből a szempontból először is az került megállapításra, hogy ez a felhasználó nem kizárólag az érintett kínai gyártótól vásárolt, és már több alternatív forrása van. Sőt, a vizsgálati időszak alatt, a kizárólagosnak mondott polivinil-alkohol beszerzéseinek kevesebb, mint 5 %-a származott a Kínai Népköztársaságban található gyártótól. A fennmaradó beszerzett mennyiség három másik gyártótól, más országokból származott. Továbbá megállapításra került, hogy bár a közösségi piacon árult legtöbb más minőség valóban nem használható a kétségbe vont minőség helyettesítésére, maga a kétségbe vont minőség használható más alkalmazásokra is, valamint a Kínai Népköztársaságból behozott más minőségekhez hasonló áron, a Közösség piacán rendelkezésre állt. Tekintettel a fentiekre, azt az érvelést, hogy a kétségbe vont minőséget nem lehet helyettesíteni, el kellett utasítani.

iii.   A kétségbe vont minőség kopolimer volna, és nem homopolimer

(15)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően, a felhasználó azt állította, hogy az alacsony hamutartalmú polivinil-alkohol kopolimer, és nem homopolimer. Ez az állítás azon a tényen alapszik, hogy két építőelemet tartalmaz. Megvizsgálták ezt a kérdést, és azt találták, hogy a polivinil-alkohol egy kiinduló homopolimer polimerizáció eredménye. Az ezt követő hidrolízis eljárás azonban sosem teljes (84,0 mol % és 99,9 mol % között), és ilyen értelemben lehet azzal érvelni, hogy a polivinil-alkohol két építőelemet tartalmaz, illetve lehet kopolimerként utalni rá.

(16)

Bármilyen tévedés elkerülése végett ezért helyénvalónak találták a termékkörnek az ideiglenes rendeletben meghatározott leírását tisztázni. Ezért az érintett terméket véglegesen a rendszerint ex 3905 30 00 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, legalább 3 mPas, de legfeljebb 61 mPas viszkozitású (4 %-os oldatban mérve), illetve legalább 84,0 mol %, de legfeljebb 99,9 mol % hidrolízisfokú homopolimer polimerizációval képzett kopolimer polivinil-alkoholként határozzák meg.

D.   DÖMPING

1.   Tajvan

(17)

Tajvan vonatkozásában nem rendeltek el ideiglenes intézkedéseket, mert amint az az ideiglenes rendelet (29) és (30) preambulumbekezdéseiben megállapításra került, ideiglenesen úgy találták, hogy nem történt dömping az érintett termékből, a Tajvanról származó behozatal esetén.

(18)

Az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdése említi, hogy az egyetlen együttműködő tajvani vállalat, a Chang Chun Petrochemical Co. Ltd. (CCP) az érintett termék egyetlen exportáló gyártója Tajvanon, és az Eurostat jelentése szerint az EK-ba irányuló tajvani kivitel 100 %-át adta a vizsgálati időszak alatt.

(19)

Mindkét közösségi gyártó, a Kuraray Europe GmbH és a Celanese Chemicals Ibérica S.L. is állította, hogy a CCP valójában dömpinget alkalmazott a vizsgálati időszak során, és kérte a Bizottságot, hogy a CCP által alkalmazott dömpingre vonatkozó megállapításait vizsgálja felül.

1.1.   Nyersanyagköltségek

(20)

Mindkét közösségi gyártó azt állította, hogy a CCP gyártási költségei a Bizottság által megállapítottnál sokkal magasabbak voltak, mert a polivinil-alkohol gyártásban felhasznált fő nyersanyag, a vinilacetát-monomer költségeit alulbecsülték. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozták, hogy a CCP vinilacetát-monomer beszállítója kapcsolt vállalkozás. Az egyik közösségi gyártó az érvelése alátámasztására egy tanácsadó cég által készített tanulmányt nyújtott be a CCP polivinil-alkohollal kapcsolatos üzleti tevékenységéről, valamint kiadványokat a vinilacetát-monomer nemzetközi árairól.

(21)

A benyújtott információkat megvizsgálták. A fent említett kiadványokban felsorolt vinilacetát-monomer árak és az eljárás során Ázsiában és Európában igazolt árak összehasonlítása egyértelműen kimutatta, hogy az azon kiadványokban közzétett árak eltúlzottak. Ezenfelül, maguk a kiadványok megállapítják, hogy a közzétett árak becslések, hogy a piacon a tényleges árak lehetnek magasabbak vagy alacsonyabbak, illetve, hogy a közzétett árak legjobban mutatókként használhatóak fel. Valóban, bár ezek az árak felhasználhatóak a tendenciák időbeli figyelemmel követésére, nem tűnik úgy, mintha tényleges árak kerültek volna feltüntetésre.

(22)

Továbbá a vizsgálat kimutatta, hogy a CCP-hez kapcsolt beszállító vinilacetát-monomer értékesítései a beszállító nem kapcsolt vevői részére felszámított árainak megfelelő árakon történtek, valamint, hogy a CCP által a vinilacetát-monomerért fizetett árak megegyeztek az Ázsiában, kiváltképpen Japánban, más gyártók által megfizetett árakkal.

(23)

Ezenfelül, a fent említett tanulmányban szereplő vinilacetát-monomer költségek magasabb vinilacetát-monomer felhasználási arányon alapszanak, mint a CCP tényleges felhasználási aránya. Figyelembe véve, hogy a vinilacetát-monomer felhasználási aránya a részben és teljesen hidrolizált polivinil-alkohol keverékétől függ, a mind Ázsiában, mind a Közösségben igazoltak alapján, az illető termék keverékekre is figyelemmel, a CCP tényleges vinilacatát-monomer felhasználási arányát más gyártók arányával megegyezőnek találták.

(24)

A Bizottság a fenti (20)–(23) preambulumbekezdésekben részletezett okoknál fogva így azt a következtetést vonta le, hogy a CCP vinilacetát-monomer költségeit nem becsülték alul, és ezért az e kérdéssel kapcsolatos kérelmeket elutasította.

1.2.   Egyéb költségek

(25)

A két közösségi gyártó közül az egyik a fent említett tanulmányban szereplő költségek alapján azt állította, hogy a vinilacetát-monomeren kívül, a CCP polivinil-alkohol gyártásának más költségelemeit, mint például a közüzemi díjakkal, egyéb általános előállítási költségekkel, valamint általános és adminisztratív („SG&A”) költségekkel kapcsolatos költségelemeit is alulbecsülték. A tanulmány költségbecsléseinek alátámasztására azonban nem nyújtottak be konkrét bizonyítékot.

(26)

A CCP részére a helyszínen igazolt tényleges adatokat felülvizsgálták, és megerősítették, hogy a dömpinggel kapcsolatos számítások során helyes költségadatokat alkalmaztak. A kérelmet ezért elutasították.

1.3.   A rendes érték kiszámítása

(27)

Az egyik közösségi gyártó azt állította, hogy a CCP esetében a rendes értéket valamennyi termékfajtára ki kellett volna számítani, mert – különösen az Ázsiára vonatkozóan közzétett árskálákkal összehasonlítva – a mesterségesen alacsony árak miatt, a tajvani polivinil-alkohol piacon sajátságos piaci helyzet áll fenn, illetve mert a tajvani hazai értékesítések nagy része a vizsgálati időszak során kapcsolt vevőknek történt.

(28)

Valójában nincs olyan bizonyíték, amely alapján a tajvani hazai eladási árakat mesterségesen alacsonynak lehetne tekinteni. A közzétett polivinil-alkohol árak csak nagyon általános természetű árskálák Ázsia egészére nézve (Kína kivételével), anélkül, hogy a kérdéses tényleges minőséget vagy termékfajtát meghatároznák, és ezért nem alkalmazhatóak a Tajvannal történő bármilyen árösszehasonlítás céljából. Ezen az alapon nem lehet mesterségesen alacsonynak tekinteni a tajvani hazai eladási árakat. A független vevőknek történő elegendő hazai értékesítés állítólagos hiányával kapcsolatos aggályokkal szemben megerősítésre került, hogy megállapították, a független vevőknek történő eladások elegendő mennyiségben történtek ahhoz, hogy a rendes érték megállapításra kerüljön.

(29)

Ugyanazon közösségi gyártó azt is állította, hogy a tajvani piacon a mesterségesen alacsony polivinil-alkohol árakra visszavezethető állítólagos sajátságos piaci helyzet miatt, a CCP számtanilag képzett rendes értékekeinek kiszámításához használt profitot nem szabad az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének címsorára alapozni.

(30)

A (28) preambulumbekezdésben említett okoknál fogva, nincs olyan indok, amiért az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének címsorára alapozott profitszámítás ne felelne meg a rendes érték kiszámításához. A kérelmet ezért elutasították.

(31)

Az érdekelt feleket tájékoztatták a fenti megállapításokról és biztosítottak számukra egy időtartamot, amelyen belül megtehették észrevételeiket. Nem vettek át olyan kiegészítő információkat a közösségi gyártóktól vagy bármely más érdekelt féltől, amely a Bizottság tajvani dömpingre vonatkozó ideiglenes megállapítását megváltoztatta volna.

(32)

A fentiekre tekintettel megerősítették, hogy a Tajvan esetében megállapított dömpingkülönbözet az exportár százalékában kifejezve kevesebb mint 2 %, amint az az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdésében említésre került. Ezért az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tajvanról származó érintett termék behozatalára vonatkozó ezen eljárást be kell szüntetni.

2.   Kínai Népköztársaság

2.1.   Piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás

(33)

Mivel a piacgazdasági elbánásra és az egyéni elbánásra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban nem tettek észrevételeket, az ideiglenes rendelet (31)–(39) preambulumbekezdéseit megerősítették.

2.2.   Analóg ország

(34)

Mindkét közösségi gyártó, a Kuraray Europe GmbH és a Celanese Chemicals Ibérica S.L. is megismételte, hogy Japánt szükséges a Kínai Népköztársaság számára Tajvan helyett analóg országnak kijelölni.

(35)

Azt állították, hogy Japán megfelelőbb analóg ország lenne, mert a japán polivinil-alkohol piacon a verseny sokkal élénkebb, mint a tajvani piacon, mivel i. a tajvani piacon az egyedüli tajvani gyártó, a CCP tölt be meghatározó szerepet, miközben Japánban négy gyártó van; ii. Tajvanon a vizsgálat hatálya alá eső polivinil-alkohol behozatal korlátozott volt; és iii. a hasonló termék iránt Tajvanon csekély a hazai kereslet.

(36)

Tajvanon a CCP állítólagos meghatározó piaci szerepére tekintettel emlékeztetni kell arra, hogy a versenyt a behozatal is befolyásolja, és hogy ebben a vonatkozásban, amint az ideiglenes rendelet (46) preambulumbekezdése már megállapította, a behozatal aránya a tajvani hazai felhasználásban (15 %) valójában magasabb volt, mint Japánban (3 %).

(37)

Ami azt az állítást illeti, hogy a polivinil-alkohol behozatala főképpen a vizsgált termékkörön kívül eső termékekre vonatkozik, ezen állítást nem támasztotta alá kellő bizonyíték, így nem lehetett elfogadni.

(38)

A hasonló termék állítólagosan korlátozott tajvani keresletével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a tajvani hazai polivinil-alkohol piac meghaladja a 15 000 tonnát, amelynek a legnagyobb része a hasonló termék piaca. Ezenfelül, bár az egyik közösségi gyártó azt állította, hogy a kereslet ténylegesen korlátozott, mert a CCP értékesítéseinek nagy része kapcsolt vevőknek történik, a vizsgálat ennek az ellenkezőjét erősítette meg. Ezen okoknál fogva a hasonló termék iránti korlátozott keresletre vonatkozó állítást elutasították.

(39)

A fenti (36)–(38) preambulumbekezdésekben meghatározott okoknál fogva, az állítás a tajvani piacon fennálló elégtelen versenyről elutasításra került.

(40)

Az egyik közösségi gyártó azt állította, hogy a japán polivinil-alkohol piac mind a gyártás, mind az értékesítés szempontjából sokkal inkább lehetne a Kínai Népköztársaság reprezentatív piaca, mint a tajvani. Azonban, még ha a tajvani gyártás és hazai értékesítés kevesebb is, mint a japán gyártás és hazai értékesítés, még mindig eléggé jelentős ahhoz, hogy a kínai polivinil-alkohollal és annak az EK-ba történő kivitelével való összehasonlításhoz megfelelő legyen.

(41)

Ugyanazon közösségi gyártó azt is kijelentette, hogy Japán megfelelőbb analóg ország lenne, mint Tajvan, mert Japánban integrált és nem integrált polivinil-alkohol gyártás is létezik, csakúgy mint a Kínai Népköztársaságban. Fontos azonban megjegyezni, hogy miközben igaz, hogy a Kínai Népköztársaságban mindkét fajta gyártás létezik, a tajvani gyártó és az egyetlen együttműködő és igazolt japán gyártó is, integrált polivinil-alkohol gyártási folyamatokkal rendelkezik. Ezért ez a szempontot Japán Tajvannal szembeni előnyben részesítése érdekében nem lehet figyelembe venni.

(42)

Ugyanazon közösségi gyártó azt is állította, hogy a japán piaci termék keverék és polivinil-alkohol alkalmazások jobban hasonlítanak a kínai népköztársaságbeli termék keverékre és alkalmazásokra. Ebben a vonatkozásban megerősíthető, hogy a tajvani piaci termék keverék és alkalmazások garantálják a tajvani és a kínai polivinil-alkohol megfelelő összehasonlíthatóságát, miközben nincs bizonyíték arra nézve, hogy a japán polivinil-alkohol jobb összehasonlíthatóságot biztosított volna.

(43)

Végül a kijelölt országban az együttműködés szintje fontos eleme egy megbízható rendes érték megállapításának. Japánban a hasonló termék gyártói közül csak egy működött együtt a vizsgálat során, míg Tajvanon minden szükséges adat az ország egészére nézve rendelkezésre állt, mivel Tajvan a vizsgálat tárgyát képezte. Valójában a tajvani vállalat a hazai piacon sokkal nagyobb piaci részesedést képvisel, mint az egyedüli együttműködő japán gyártó, ami lehetővé tette a rendes érték jobb megállapítását.

(44)

A fenti (36)–(43) preambulumbekezdésekben részletezett indokokra való tekintettel mindkét közösségi gyártó azon állítása, hogy Japán a legmegfelelőbb analóg ország a Kínai Népköztársaság számára, elutasításra került, valamint az ideiglenes rendelet (40)–(46) preambulumbekezdéseit megerősítették.

2.3.   Rendes érték

(45)

Az egyik közösségi gyártó azt állította, hogy az analóg ország, Tajvan rendes értékét valamennyi termékfajtára ki kellett volna számítani, illetve a számtanilag képzett rendes érték kiszámításához használt profitot nem lett volna szabad az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének címsorára alapozni, mert Tajvanon a mesterségesen alacsony árakra visszavezethető sajátságos piaci helyzet áll fenn.

(46)

Azonban, a fenti (28)–(30) preambulumbekezdésekben részletezett okoknál fogva ezeket az állításokat elutasították. Ennek fényében az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdését megerősítették.

2.4.   Exportár

(47)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (48)–(50) preambulumbekezdéseit megerősítették.

2.5.   Összehasonlítás

(48)

Az összehasonlításra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdését megerősítették.

2.6.   Dömpingkülönbözet

(49)

A dömpingkülönbözetre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet azon (52)–(53) preambulumbekezdését megerősítették, amelyek szerint az egész Kínai Népköztársaságra vonatkozó dömpingkülönbözet 10 %.

E.   A KÁR

1.   A közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat

(50)

Ebben a vonatkozásban bármilyen új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában, az ideiglenes rendelet (54)–(60) preambulumbekezdését megerősítették.

2.   Közösségi felhasználás

(51)

Az Eurostattól rendelkezésre álló információk felülvizsgálata és a más forrásokból származó információkkal történő összevetése során úgy tűnt, hogy az ideiglenes rendeletben meghatározottak szerint az USÁ-ból származó behozatalt alulbecsülték, kiváltképpen 2003-ra vonatkozóan (lásd az alábbi (80) preambulumbekezdést). Ezért ezen adatoknak az USA kiviteli adatbázisából származó adataira történő felcseréléséről döntöttek. A végső közzétételt követően továbbá azt állapították meg, hogy az Eurostat jelentése szerint a kínai polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó számadatok hibásak, és korrekcióra szorulnak (lásd az alábbi (56) preambulumbekezdést).

(52)

Ennek megfelelően a felhasználási adatok a következőképpen módosultak:

 

2003

2004

2005

VI

Felhasználás tonnában

143 515

154 263

166 703

166 755

Index (2003 = 100)

100

107

116

116

(53)

Ez azt mutatja, hogy a figyelembe vett időszak alatt az érintett termék iránti kereslet 16 %-kal nőtt. Az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdésében is összefoglalt többi következtetés érvényes maradt.

(54)

Ebben a vonatkozásban bármilyen más, új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában, az ideiglenes rendelet (61)–(64) preambulumbekezdése megerősítésre került, a (61) és (64) preambulumbekezdés fentiek szerinti módosításainak kivételével.

3.   Behozatal az érintett országokból

(55)

Mivel megerősítésre került, hogy Tajvan esetében a dömpingkülönbözet de minimis, a Tajvanról származó behozatalt véglegesen kizárták a kárra vonatkozó értékelésből.

(56)

A végleges közzététel után egyes érdekelt felek komolyan kétségbe vonták az Eurostat által kiadott, 2003-ban a KNK-ból származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó számadatok megbízhatóságát. Az ügyet kivizsgálták, és arra derült fény, hogy a behozatallal kapcsolatos adatok hibásak voltak. Következésképpen a KNK-ból származó polivinil-alkohol behozatalának mennyisége az alábbiak szerint módosul.

Behozatal

2003

2004

2005

VI

KNK (tonna)

16 197

14 710

21 561

21 513

Index (2003 = 100)

100

91

133

133

(57)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal ahelyett, hogy csökkent volna, mint ahogy ideiglenesen a 2003. évi hibás adatok alapján megállapításra került, 33 %-kal nőtt, majd 2004-ben 2003-hoz képest 9 %-kal csökkent.

(58)

Ennek és a felülvizsgált közösségi felhasználási adatok tükrében (lásd a fenti (51) preambulumbekezdést) a figyelembe vett időszakra vonatkozóan a Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedése ennek megfelelően, a következőképpen módosításra került:

Piaci részesedés KNK

2003

2004

2005

VI

Közösségi piac

11,3 %

9,5 %

12,9 %

12,9 %

Index (2003 = 100)

100

84

115

114

(59)

A KNK-ból származó behozatal vizsgálati időszak alatt elért piaci részesedése a figyelembe vett időszak során 1,6 százalékponttal nőtt. A vizsgálati időszak alatt a kínai behozatal a teljes közösségi piac 12,9 %-át tette ki.

(60)

A 2003. évi felülvizsgált behozatali adatok tekintetében a KNK-ból származó behozatal árai az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdése szerint ennek megfelelően módosultak. A behozatal átlagos ára így 3 %-kal csökkent.

Egységárak

2003

2004

2005

VI

KNK (EUR/tonna)

1 162

1 115

1 164

1 132

Index (2003 = 100)

100

96

100

97

(61)

A végleges közzétételt követően a panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak az árleszorítás kiszámításakor nem kellett volna kizárnia egy illeszkedő modellt sem. Azt állította, hogy ezáltal a KNK-ból származó behozatal közösségi árai jócskán fölé lettek becsülve. E kérdés tekintetében az ideiglenes rendelet (70) preambulumbekezdésében valójában elő van írva, hogy az árleszorítási összehasonlításból csak korlátozott számú modellt (termékkódot) vontak ki, mivel úgy vélték, hogy a modellenkénti összehasonlításnak érthetőnek és igazságosnak kell lennie, így a termékkörön belül a szabványminőség és a különleges minőség közötti összehasonlítás nem engedhető meg.

(62)

Az érintett termékkódok a vizsgálati időszak alatt a kínai behozatal 34 %-át tették ki, de a közösségi gazdasági ágazat (nem a panaszos) kis mennyiségben termelte őket: a vizsgálati időszak alatt a hasonló termékek értékesítésének 0,1–0,5 %-át tették ki. Míg a KNK-ból származó polivinilalkohol-behozatal ezeken a termékkódokon belül szabványminőségű polivinil-alkoholt jelentett, az ilyen termékkódú termékek közösségi termelője a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az ő esetében a szóban forgó termékkódok jó minőségű különleges termékeket jelentettek a piaci rés betöltésére irányuló alkalmazásokra, amelyek nem helyettesíthetők szabványminőségű polivinil-alkohollal. Ezeket továbbá nem a szokásos gyártósorain állította elő, hanem speciális üzemben sorozatgyártási eljárással. Az érintett közösségi termelő egyben azt is hangsúlyozta, hogy ez a polivinil-alkohol nem szállt versenybe a szabványos polivinil-alkohollal. Ennek megfelelően a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a KNK-ból behozott ilyen termékkódú termékekhez, amelyek szabványos polivinil-alkoholok voltak, nem volt a közösségi gazdasági ágazat által értékesített illeszkedő minőség. Mivel az árleszorítás kiszámítását ennek ellenére is reprezentatív mennyiség (azaz az érintett behozatal 54 %-án) alapján lehetne elvégezni, az a döntés született, hogy ezeket a termékkódokat ki kell vonni az összehasonlításból.

(63)

Ennek következtében, és mivel a panaszos nem nyújtott be ennek ellentmondó bizonyítékot, megerősítést nyer, hogy az árleszorítás kiszámításából e termékkódok kivonása indokolt, így a kérelmet elutasítják.

(64)

Ebben a vonatkozásban bármilyen más, új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában, az ideiglenes rendelet (65)–(71) preambulumbekezdése megerősítésre került, a kínai behozatal és a piaci részesedésre vonatkozó adatok kivételével, amelyek kérdésével a fentiekben foglalkoztunk.

4.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(65)

A közösségi felhasználás módosult adatai miatt (lásd a fenti (51) preambulumbekezdést), a figyelembe vett időszakra vonatkozóan a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése ennek megfelelően, a következőképpen módosításra került:

Közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése

2003

2004

2005

VI

Index (2003 = 100)

100

101

96

103

(66)

Az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésének következtetése szerint is, a közösségi gazdasági ágazat javát szolgálta a közösségi piacon az eladott mennyiség szempontjából mutatkozó megnövekedett kereslet.

5.   A kárra vonatkozó következtetés

(67)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendeléséről határoztak, több fél azt állította, hogy a legtöbb kárra vonatkozó mutató kedvezően alakult, ezért nem történt károkozás. Az egyik érdekelt fél még azt is állította, hogy a Bizottság csakis a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak csökkenése alapján vonta le azt a következtetést, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett.

(68)

Ebben a vonatkozásban emlékeztetni szükséges arra, hogy amint azt az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésében is jelezték, a közösségi piacon tapasztalható erős és fokozódó kereslet következtében valóban számos mutató alakult kedvezően a figyelembe vett időszak alatt. Az árleszorítás a közösségi piacon azonban a fő nyersanyagok költségeinek világviszonylatban történő erőteljes növekedésével párosult, ami a pénzügyi mutatók, mint például a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom kedvezőtlen alakulásához vezetett. Ezt az ideiglenes rendelet (84) és (85) preambulumbekezdése részletesen ismerteti. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése is megállapítja, hogy az ebből a szempontból értékelt, vonatkozó gazdasági tényezők egyike, vagy azok közül több sem nyújt szükségszerűen meghatározó iránymutatást, ennek ellenére nyilvánvaló, hogy e pénzügyi mutatók a kulcsfontosságú mutatók közül valók. Az érvelést ezért el kell utasítani.

(69)

Ebben a vonatkozásban bármilyen további, a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről való új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában, az ideiglenes rendelet (72)–(92) preambulumbekezdései megerősítésre kerültek, a (75) és (76) preambulumbekezdés kivételével, amelyekkel a fentiekben foglalkoztunk.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(70)

Több érdekelt fél mutatott arra az ideiglenes megállapításra, miszerint 2003 és 2004 között a kínai behozatal számottevően csökkent. Azt állították, hogy figyelembe véve azt a tényt, hogy ugyanazon időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége 62 %-kal jelentősen romlott, az árleszorítást nem okozhatta a kínai behozatal.

(71)

Ebben a vonatkozásban emlékeztetni szükséges arra, hogy a vizsgálat megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árai 3,3 %-kal kínálták alá a közösségi gazdasági ágazat árait, valamint, hogy a teljes figyelembe vett időszak alatt a Kínai Népköztársaságból származó behozatalt a Közösség határain alacsonyabb áron jelentették be, mint a közösségi gazdasági ágazat által elért ár. Az Eurostat kínai importárai és a közösségi gazdasági ágazat eladási árai közötti különbség jelentősebbnek tűnt 2003-ban, mint a vizsgálati időszak során. Ezen elemzés alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a vizsgálati időszakot megelőző években történt alákínálásról: egy pontos és megbízható alákínálási különbözetet csak a vizsgálati időszakra lehet kiszámítani, mivel azt modellenként történő összehasonlítás alapján kell elvégezni, a megfelelő kiigazításokat eszközölve a behozatali (behozatalt követő) költségek és a kereskedelmi forgalom szintjében bekövetkezett változások miatt. Ezek az adatok csak a vizsgálati időszakra állnak rendelkezésre. Ezért nem lehet következtetéseket levonni arról, hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatal a teljes figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat árainál alacsonyabb áron valósult-e meg.

(72)

A vizsgálat továbbá megállapította, hogy jelentős árleszorítás történt a piacon. Ez az árleszorítás ugyanazon időszak alatt a fő nyersanyag-költségek erőteljes növekedése következtében káros volt, amint azt az ideiglenes rendelet (78) és (79) preambulumbekezdései is kifejtették. A fenti (70) preambulumbekezdésben említett, átvett észrevételekre tekintettel a nyersanyag-árak alakulását a figyelembe vett időszak során évekre bontva elemezték. Az ideiglenes rendelet (78) preambulumbekezdése említette, hogy a vinilacetát-monomer a polivinil-alkohol fő nyersanyaga. A polivinil-alkohol gyártási költségeinek körülbelül 65 %-át a vinilacetát-monomer teszi ki. Az alábbi táblázat bemutatja a vinilacetát-monomer egy tonna polivinil-alkoholra eső költségét a figyelembe vett időszak során:

Közösségi gazdasági ágazat

2003

2004

2005

VI

VAM egy tonna PVÁ-ra eső költsége

 

 

 

 

index

100

107

119

130

(73)

Ez az elemzés azt mutatta ki, hogy 2004-ben a nyersanyag költségekben történt növekedés mérsékelt volt e költségek 2005-ben, illetve a vizsgálati időszak alatt történt növekedésével összehasonlítva. A nyersanyag-árak ezen alakulására tekintettel, amit a vinilacetát-monomer költségek fenti alakulása szemléltet a legjobban, és amely nem igazodott szorosan a nyereségesség alakulásához, azt a következtetést lehet levonni, hogy a jövedelmezőség határozott visszaesését 2004-ben inkább a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak 7 %-os csökkenése okozta, mint a nyersanyag költségek növekedése, amit az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdése is megjelölt.

(74)

A fentieket követően a piaci részesedések 2004-es alakulását abszolút értékekben alaposabban megvizsgálták, és összevetették a 2003-as alakulásukkal annak megállapítására, hogy önmagában véve a dömpingelt behozatal jelentős hatással volt-e a kárra. Megállapították, hogy 2004-ben a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 1 %-kal nőtt. Ugyanakkor a kínai behozatal a piaci részesedésének 16 %-át elvesztette. Az eredmény az lett, hogy 2004-ben a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése több mint négyszeresét tette ki a Kínai Népköztársaság piaci részesedésének. Ilyen körülmények között a döntő fontosságú 2004-es évben az árleszorítás valóban nehezen tulajdonítható a Kínai Népköztársaságból származó behozatalnak, mivel a behozatal mennyisége aránylag kicsi és erősen csökkenő volt.

(75)

A végleges közzétételt követően a közösségi gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy még az alacsony piaci részesedés mellett is, a dömpingelt behozatal az üzletág természetéből adódóan súlyos zavarokat okozott a piacon. Állítása szerint a Bizottság azzal érvelt volna, hogy a polivinil-alkohol tőzsdeáru, és a piacon jegyzett legalacsonyabb ár nagy mértékben meghatározza a piaci árát, amelyhez más gyártóknak igazodniuk kell, amennyiben meg kívánják tartani a megrendeléseiket. Egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság a végleges közzétételi dokumentumban csak a panaszos követelését idézte, jóváhagyás nélkül. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a KNK-ból származó behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt állítólagos hatását a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak csökkenő tendenciája bizonyítja – miközben a fő nyersanyag, a vinilacetát-monomer árai felszöktek – a figyelembe vett időszak alatt. A közösségi gazdasági ágazat fenntartotta, hogy a dömpingelt behozatal erős árnyomása miatt nem volt olyan helyzetben, hogy a nyersanyag-árak növekedését áthárítsa a vevőire, ami a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom kifejezett csökkenéséhez vezetett.

(76)

Mindazonáltal a folyamatot részletesebben figyelembe véve úgy tűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének jelentős romlása főképpen 2004-től a vizsgálati időszakig történt. 2003-ban, amikor a Kínai Népköztársaságból származó behozatalnak 11,3 % piaci részesedése volt, és az eladási árak nem tértek el nagyon az elkövetkező évek áraitól, a közösségi gazdasági ágazat kielégítően teljesített, kiváltképpen a jövedelmezőség szempontjából. Ezt az értékelést alátámasztja az, hogy még a közösségi gazdasági ágazat is úgy jellemezte (2002-t és) 2003-at, mint a „dömpingelt behozatal által a közösségi piacon történt jelentős behozatali térhódítás” előtti évet. Ezt igazolták a vizsgálat megállapításai és ezért az ideiglenes rendelet (131) preambulumbekezdésében a 2003-as évet valóban olyan évnek tekintették, amikor rendes versenyhelyzet állt fenn a közösségi piacon. Ezt egyik érdekelt fél sem támadta meg, és ez arra utal, hogy 2003-ban a kereskedelemben történt torzulások, amennyiben voltak ilyenek, korlátozott mértékűek voltak. Ezzel szemben 2004-ben, amikor a Kínai Népköztársaságból származó behozatal csökkent, miközben annak eladási ára meglehetősen stabil maradt, a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete hirtelen jelentősen romlott.

(77)

A végleges közzétételt követően a közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy a Bizottság hibásan feltételezi azt, hogy a kár fő oka a dömpingelt behozatal. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem feltételezte, hogy a kár fő oka a dömpingelt behozatal. Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése valójában azt írja elő, hogy „a közösségi gazdasági ágazatot érő hatást a (…) mennyiség- és/vagy árszint okozta, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely jelentősnek minősíthető (kiemelés a szerzőtől).”

(78)

A vizsgálat során megállapított tények további vizsgálata arra mutatott rá, hogy önmagában a dömpingelt behozatal hatással volt a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzetére, de mivel a közösségi gazdasági ágazat növekedő piaci részesedéséhez viszonyítva általánosságban korlátozott piaci részesedést képvisel, és nincs egyértelmű időbeli összefüggés a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat legjelentősebb kárhelyzete között, ez a hatás nem tekinthető jelentősnek.

(79)

A fenti vizsgálat alapján nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárra a dömpingelt behozatal olyan hatással lett volna, amely jelentősnek minősíthető.

2.   Más tényezők hatásai

(80)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően, a Bizottság olyan információkhoz jutott, amelyek az USÁ-ból származó behozatal tekintetében az Eurostat adatok hiányosságaira utaltak. Az USA kiviteli adatbázisából és más forrásokból származó kiviteli adatokkal összehasonlítva a bejelentett mennyiségek túl kicsinek tűntek. Az erre a behozatalra vonatkozó adatokat ezért módosítani kellett, és azt találták a legmegfelelőbbnek, hogy az USA kiviteli adatbázisából származó adatokkal helyettesítsék azokat, az értékeket pedig euróra átszámították, és ennek megfelelően CIF közösségi határparitás szintjére kiigazították. 2003-ban a KNK-ból származó felülvizsgált behozatali mennyiségnek a kiszámított közösségi felhasználásra gyakorolt hatása abban az évben más országok piaci részesedésére is kihatott. Az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdésében található táblázatok ezért a következőképpen módosulnak:

Más harmadik országokból származó behozatal (mennyiség)

Behozatal (tonnában)

2003

2004

2005

VI

USA

19 804

26 663

25 771

26 298

Index (2003 = 100)

100

135

130

133

Japán

13 682

11 753

12 694

14 151

Index (2003 = 100)

100

86

93

103

Tajvan (tartományok)

11 000–14 000

13 000–16 500

10 000–13 000

9 000–12 000

Index (2003 = 100)

100

118

88

83


Más harmadik országokból származó behozatal (átlagár)

Átlagár (EUR)

2003

2004

2005

VI

USA

1 308

1 335

1 446

1 416

Index (2003 = 100)

100

102

111

108

Japán

1 916

1 532

1 846

1 934

Index (2003 = 100)

100

80

96

101

Tajvan

1 212

1 207

1 308

1 302

Index (2003 = 100)

100

100

108

108


Piaci részesedés

Piaci részesedés (%)

2003

2004

2005

VI

USA %

13,8

17,3

15,5

15,8

Japán %

9,5

7,6

7,6

8,5

Tajvan (index)

100

109

76

71

(81)

Az ideiglenes rendelettel összehasonlítva, a fő különbség az USÁ-ból származó behozatal mennyiségében és az e behozatal alakulásában megfigyelhető tendenciákban tapasztalható. A figyelembe vett időszak során, a polivinil-alkoholnak csak az USÁ-ból történő behozatalában csekély mértékű növekedés volt valóban megfigyelhető, azaz a piaci részesedés 2 százalékponttal nőtt, jóllehet az ideiglenes rendeletben hibásan azt a következtetést vonták le, hogy ezalatt az időszak alatt megduplázódott. Továbbá e behozatal CIF közösségi határparitáson számított árai általában véve magasabbnak tűntek – a vizsgálati időszak során 4,3 %-kal magasabbnak – mint az ideiglenes megállapítások szerinti árak. Az ideiglenes rendelet (98) bekezdésében összefoglalt, az erre a behozatalra vonatkozó többi következtetés érvényes maradt.

(82)

Az ideiglenes rendelet (97) és (99) preambulumbekezdésére hivatkozva több érdekelt fél komoly kétségeket fejezett ki a japán behozatalra vonatkozó Eurostat árak megbízhatóságával kapcsolatban, mivel e behozatal átlagos egységárai jelentősen magasabbak voltak, mint a más forrásból származó polivinil-alkohol egységárai. Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a magas átlagos eladási ár adódhat más drágább termékek, mint például polivinil-butirál hibás beszámításából is. Ebben a vonatkozásban fontos hangsúlyozni, hogy ezeket az adatokat részletesen megvizsgálták, és az elemzés alapján az, az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében is ismertetett következtetés került levonásra, hogy a japán behozatal nem járulhatott hozzá ahhoz a kedvezőtlen tendenciához az ár alakulásában, ami a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének súlyos romlásához vezetett. A teljesség és a tisztánlátás érdekében ezen elemzés összefoglalója következik.

(83)

A Japánból származó behozatallal kapcsolatos Eurostat adatok további vizsgálata megerősítette, hogy azok nem tartalmaztak a polivinil-alkoholon kívül más terméket, és így az adatok nem inflálódtak drágább termékek miatt. Továbbá, amint a panaszban is jelezték, a japán polivinil-alkohol behozatal tartalmazott bizonyos korlátozott mennyiségben olyan polivinil-alkoholt, amely nem a hasonló termék volt, valószínűleg jelentősen magasabb egységáron. A japán behozatal esetében a statisztikai adatok alapján kiszámított átlagos értékben az egyéb polivinil-alkohol minőségek árra való hatása nem semlegesíthető, mivel ezek az adatok nem tesznek különbséget a hasonló termék és az egyéb polivinil-alkohol minőségek között. Azonban az ilyen jellegű behozatal hozzávetőleges mennyiségét figyelembe véve, a panaszban szereplő adatok alapján, és a vizsgálati időszak alatt a teljes japán polivinil-alkohol behozatalra kiszámított átlagárra tekintettel megállapítható, hogy a termékkörbe nem tartozó polivinil-alkohol minőségek kizárása nagyon valószínűtlen, hogy a hasonló termék olyan CIF közösségi határparitáson számított átlagárát eredményezné, amely a vizsgálati időszak során a közösségi eladási árszintnél alacsonyabb árat jelentett volna. Továbbá a vizsgálati időszak során a japán behozatal kb. 25 %-át igazolni lehetett, és a behozatal e részébe a termékkörbe tartozó polivinil-alkohol minőségek tartoztak. Ezek az értékesítések kapcsolt feleknek történtek, vagyis elszámolóárakon, és megállapításra került, hogy a Közösségben az első független vevőknek történt eladások viszonteladási árai átlagosan 8–10 %-kal voltak magasabbak, mint a közösségi gazdasági ágazat által elért árak. Ennélfogva azt a következtetést vonták le és tartják fenn, hogy nincs arra utaló jel, amely szerint a polivinil-alkohol japán behozatalát a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat árai alatt kínálták volna, és ezért a japán behozatal nem tekinthető a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz hozzájáruló tényezőnek.

(84)

Több érdekelt fél azt is vitatta, hogy a japán behozatal erős piaci részesedését hogyan voltak képesek fenntartani ilyen magas árakkal, ha a közösségi piacon heves árverseny dúlt. Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy a fenti (83) preambulumbekezdés is említi, hogy a polivinil-alkohol drágább és egyéb minőségeinek bevonása miatt az Eurostatnak a japán importárakra vonatkozó átlagértékei egészen biztosan inflálódtak. Azon ellenőrzött adatok alapján, amelyek a japán behozatal kb. 25 %-ára vonatkoznak, az első független közösségi vevő felé irányuló behozatal átlagárai inkább 8–10 %-kal tűnnek a közösségi gazdasági ágazat árainál magasabbnak. Ez nem azonos minőségek pontos összehasonlításának az eredménye, hanem inkább a japán behozatal egy részének az átlagos eladási ára és a közösségi gazdasági ágazat által elért ár közötti valószínű és megközelítő árkülönbözet. Ezen az alapon a japán importárak elemzésének eredménye nem mond ellent annak a következtetésnek, hogy a piaci árak a Közösségben valóban nyomottak voltak, és az érvelés elutasításra került.

(85)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy a tajvani behozatal mennyisége 2003-tól 2006-ig nőtt, ellentétben a Bizottságnak a piaci részesedésben történt csökkenésre vonatkozó megállapításaival, illetve, hogy e behozatal átlagára kisebb mértékben nőtt, mint ahogy azt a Bizottság megállapította. Ez az állítás az Eurostat adatainak elemzésén alapult. Ebben a vonatkozásban szükséges megjegyezni, amint az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdése is említi, hogy az egyetlen tajvani gyártó tényleges adatait használták fel, mivel az teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. Ezek az ellenőrzött adatok megbízhatóbbnak tekinthetők, mint az Eurostat adatai, kiváltképpen mivel ez a gyártó a teljes figyelembe vett időszak során jelentős mennyiségben értékesített olyan polivinil-alkoholt is, amely az ex 3905 30 00 KN-kód alá tartozott, de nem tartozott a termékkörbe. Ezen érdekelt fél állítását ezért el kellett utasítani.

(86)

Egy másik érdekelt fél azt állította az amerikai importárakra vonatkozó bizottsági elemzés kapcsán, hogy a tajvani behozatal hozzájárulhatott az árleszorításhoz a Közösség piacán. Állítása szerint az első független vevőknek történő eladások átlag árainak kiszámítása céljából a Bizottság kiigazította az USÁ-ból származó behozatalra vonatkozó Eurostat árakat, amelyek már így is a tajvani áraknál magasabbak voltak, és így felfelé kiigazítva ezek az árak azonos általános szinten álltak a közösségi gazdasági ágazat áraival. Következésképpen a tajvani árak, amelyek nem igényeltek semmilyen kiigazítást, a közösségi gazdasági ágazat árait alulkínálták volna, és hozzájárultak volna a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(87)

Ezt az állítást el kellett utasítani. Valójában az ideiglenes rendelet (97) és (100) preambulumbekezdésében a tajvani importárak CIF közösségi határparitáson számított árszintek. Az alákínálásra vonatkozó számítások céljából az árakat többféleképpen kiigazították (importvám, behozatalt követő költségek, kereskedelmi forgalom szintje). Ebben az esetben a kereskedelmi forgalom szintjével kapcsolatos kiigazítás jelentős volt, mivel jóformán minden értékesítés közösségi kereskedőkön/forgalmazókon keresztül történt. Az ezt követő alákínálási számítások így elvégezhetőek voltak a termékkódok szintjén, ami nagyon pontos adatokat eredményezett és valóban nem mutatott ki alákínálást.

(88)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a jövedelmezőség csökkenését saját maga a közösségi gazdasági ágazat okozta. Ezt azért állították, mert 2004-ben többlet termelési kapacitás létrehozása miatt a közösségi gazdasági ágazat jelentős további előállított polivinil-alkohol mennyiséggel szembesült, amelyet el kellett adnia. A felek azzal érveltek, hogy maga a panaszos ezért az összes többi polivinil-alkohol gyártót alákínáló erőszakos politikát folytatott azzal a céllal, hogy maximalizálja értékesített mennyiségét, és kizárjon más versenytársakat a piacról. A felek szerint ez megmagyarázná a polivinil-alkohol árak csökkenését a figyelembe vett időszak során. Úgy vélték, hogy a kínai gyártók inkább árkövetők, és nem ármeghatározók voltak.

(89)

Ezen érvelés tekintetében a vizsgálat valóban kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat által eszközölt, a termelési kapacitás növelését célzó beruházások lehetővé tették a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy jelentős további mennyiséget értékesítsenek a Közösség piacán. Ez a tény egyrészről azt bizonyítja, hogy a piac várható növekedése szempontjából ez a beruházási döntés hatékony és eredményes döntés volt. A fenti (51)–(53) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, hogy a figyelembe vett időszak alatt a polivinil-alkohol felhasználás a Közösség piacán erőteljesen nőtt, és, hogy ez összességében növekvő eladásokhoz vezetett. Továbbá, a vizsgálati időszakot követő (2006 júliusától 2007 szeptemberéig terjedő) időszak – közösségi felhasználásra és értékesítésekre vonatkozó, a vizsgálat alá vont felek által szolgáltatott adatokon, illetve az Eurostat adatain alapuló – adatainak elemzése megerősítette, hogy a felhasználás jelentősen nőtt, valamint, hogy a közösségi gazdasági ágazat az értékesítései mennyiségét 10 %-kal tovább növelte.

(90)

Ugyanakkor azonban a vizsgálat megállapította, hogy a polivinil-alkohol üzemeknek folyamatosan kell termelniük ahhoz, hogy maximalizálják a hatékonyságukat. Ez az eset állt fenn a közösségi gazdasági ágazat esetében is. A vizsgálat rámutatott, hogy a 2004-től 2006-ig történt kapacitásbővítések miatt a termelési mennyiségek 2004-től valóban jelentősen nőttek. A közösségi gazdasági ágazat a végleges közzétételt követően azzal érvelt, hogy a további polivinilalkohol-gyártósor csak 2005-től állt rendelkezésre, így 2004-ben nem volt további kapacitás. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy 2004 során 2003-hoz képest a termelési kapacitás 7 %-kal volt nagyobb. Ezzel egyidőben a közösségi gazdasági ágazat az eladási árait 7 %-kal csökkentette, majd 2005-ben, amikor a termelési kapacitás elérte a 2003-as kapacitás 129 %-át, az árak még mindig 5 %-kal a 2003-as szint alatt voltak, a fenti (72) preambulumbekezdésben is említett erőteljesen növekvő nyersanyag költségek ellenére (vinilacetát-monomer esetében + 19 %). Ezzel egyidejűleg a közösségi gazdasági ágazat az általa független vevőknek értékesített mennyiséget 12 %-kal növelte, majd ezeket az értékesítéseket további 10 százalékponttal növelte 2005-ben. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árai és a gyártott polivinil-alkohol mennyisége összefüggésben állhat.

(91)

Két érdekelt fél azzal érvelt, hogy a termelési kapacitásba történt beruházások okozták a fő pénzügyi mutatók kedvezőtlen alakulását, mivel azok költsége lehúzta a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségét. Ebben a vonatkozásban a vizsgálat azt állapította meg, és az ideiglenes rendelet (103) bekezdése le is szögezte, hogy a termelési kapacitás bővítésével kapcsolatos költségeket azonosítani lehetett, és azok nem befolyásolták jelentősen a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének alakulásában megfigyelt súlyos, kedvezőtlen tendenciát. Azt az állítást, hogy ezek a költségek okozták a közösségi gazdasági ágazat legfontosabb pénzügyi mutatóinak jelentős romlását, el kell utasítani.

(92)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a kötött felhasználást szolgáló eladások árazása kedvezőtlenül befolyásolta a panaszos jövedelmezőségi adatait. Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy a kapcsolt feleknek történt polivinil-alkohol értékesítéseket alaposan ellenőrizték. Először is, ezek az értékesítések elkülönültek a nem kapcsolt feleknek történt értékesítésektől. Ezért az ideiglenes rendelet (84) és (85) preambulumbekezdésében közölt pénzügyi mutatók nem tartalmazzák ezeket a (84) preambulumbekezdés által is kifejezetten megemlített értékesítéseket. Másodszor, a kötött felhasználást szolgáló eladások ellenőrzése kimutatta, hogy ezen eladások árazása, ami a vizsgálati időszak során a közösségi gazdasági ágazat összes értékesítésének kevesebb, mint 20 %-át jelentette, nem volt kedvezőtlen hatással a közösségi gazdasági ágazat jelentésben foglalt eredményeire a nem kapcsolt feleknek történt polivinil-alkohol értékesítések kapcsán. Ezért az állítást elutasították.

(93)

Egy másik érdekelt fél az állította, hogy a figyelembe vett időszak első éveiben az állítólag nyomott német építőipari piac okozta a közösségi gazdasági ágazat fő pénzügyi mutatóinak kedvezőtlen alakulását. Ennek alátámasztására azonban nem nyújtottak be bizonyítékot, és a statisztikai adatok egyértelműen kimutatják a polivinil-alkohol felhasználás növekvő tendenciáját, valamint a polivinil-butirál még erősebb felhasználási tendenciát. Az érvelést ezért el kellett utasítani.

(94)

A végleges közzétételt követően a közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy 2003-ra és 2004-re összpontosítva 2004-től 2006-ig az okozati összefüggéseket nem elemezték eléggé. Ezzel összefüggésben elsőként meg kell jegyezni, hogy 2003 és 2004 a figyelembe vett időszak első két éve, ezért semmiképpen sem lehet az időszakot „idejétmúltnak” tekinteni. Továbbá az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében összegzettek szerint a kárra utaló mutatók csoportja pénzügyi mutatókat takar, míg a legtöbb egyéb mutató pozitív tendenciákat mutat. Ilyen helyzetben teljesen ésszerű, hogy a vizsgáló hatóság nagyobb figyelmet szentel arra az időszakra, amikor a pénzügyi mutatók a legnagyobb mértékben romlottak, vagyis 2004-re, amikor is a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége 62 %-kal csökkent, a befektetés megtérülése 83 %-kal csökkent, és pénzforgalma 45 %-kal csökkent. Végül ahogy a fenti (70)–(93) preambulumbekezdés mutatja, az okozati összefüggések elemzése vélhetően nem csak 2003-ra és 2004-re korlátozódik, hanem a teljes figyelembe vett időszakra kiterjed, azaz 2003-tól a vizsgálati időszak végéig (2006. szeptember). Az állítást ezért elutasították.

3.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(95)

Következésképpen az ideiglenes intézkedések elrendelését követően érkezett észrevételekben kezdeményezett kiegészítő elemzések alapján nem lehet megerősíteni, hogy a dömpingelt behozatal jelentős hatással lett volna a közösségi gazdasági ágazat kárára. Mivel i. a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal piaci részesedése aránylag korlátozott volt, és csak csekély mértékben nőtt (11,3 %-ról 12,9 %-ra), illetve a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek sokkal jelentősebb volt és növekedett a piaci részesedése (a vizsgálati időszak alatt több mint a Kínai Népköztársaság piaci részesedésének háromszorosa), valamint ii. a Kínai Népköztársaságból származó behozatallal korlátozottan, még ha nem is elhanyagolható mértékben gyakoroltak alákínálást, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Közösség piacán a növekvő nyersanyag árak ellenére fennálló alacsony árak, amelyek a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz jelentősen hozzájárultak, nem tulajdoníthatóak a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatalnak. Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése és 3. cikkének (7) bekezdése értelmében az okozati összefüggés a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között ezért nem állapítható meg kellőképpen.

G.   KÖVETKEZTETÉS

(96)

Az eljárást ezért meg kell szüntetni, mivel Tajvan számára megállapított dömpingkülönbözet kevesebb mint 2 %, illetve mert a Kínai Népköztársaságból származó behozatal vonatkozásában a dömping és a kár közötti egyértelmű okozati kapcsolat bizonyítéka nem mutatható ki,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A rendszerint ex 3905 30 00 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, legalább 3 mPas, de legfeljebb 61 mPas viszkozitású (4 %-os oldatban mérve), illetve legalább 84,0 mol %, de legfeljebb 99,9 mol % hidrolízisfokú homopolimer polimerizációval képzett kopolimer polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást megszüntetik.

2. cikk

Az 1069/2007/EK bizottsági rendelet értelmében a rendszerint ex 3905 30 00 KN-kóddal bejelentett (TARIC-kód 3905300020), a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 3 mPas, de legfeljebb 61 mPas viszkozitású (4 %-os oldatban mérve), illetve legalább 84,0 mol %, de legfeljebb 99,9 mol % hidrolízisfokú polivinil-alkohol homopolimer gyanta behozatalára kirótt ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket felszabadítják.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 17-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 311., 2006.12.19., 47. o.

(3)  HL L 243., 2007.9.18., 23. o.


Top