26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/12

(1)

2006. október 30-án a Bizottság az 1620/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó vasalódeszkák közösségi importjára. A rendelet 2006. november 1-jén lépett hatályba.

(2)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömping és a kár vizsgálata a 2005. január 1-jétől2005. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár elemzése szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(3)

Az érintett országokból származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően valamennyi fél megkapta az ideiglenes rendelet alapjául szolgáló alapvető tényeket és megfontolásokat (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal). Valamennyi fél számára biztosítottak egy időszakot, amelyen belül írásos és szóbeli észrevételeket tehettek ezzel a közléssel kapcsolatban.

(4)

Néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Az azt igénylő feleknek meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak. A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk feltárását és ellenőrzését.

(5)

Valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek a végleges dömpingellenes vám kivetésére és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésére irányuló javaslat alapjául szolgáltak (a továbbiakban: végső nyilvánosságra hozatal). Az érintett felek számára biztosítottak egy olyan időszakot is, amelyen belül észrevételeket tehettek a nyilvánosságra hozatalt követően. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették, és a megállapításokat – adott esetben – azoknak megfelelően módosították.

(6)

Emlékeztetni kell rá, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdése meghatározza – ebben az eljárásban az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, az ujjafát és az alaptartozékokat – vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot – is beleértve.

(7)

Az egyik fél érvelése szerint az aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felületű vasalódeszkákat ki kellene vonni az intézkedések hatálya alól, hiszen az ilyen modelleket legalább 200 EUR kiskereskedelmi áron értékesítik, miközben egy vasalódeszka kiskereskedelmi ára 35 EUR. Azzal is érvelt, hogy az említett modelleket gyakran egy vasalót is tartalmazó csomagban értékesítik a fogyasztónak, ebben az esetben pedig az átlagos kiskereskedelmi ár körülbelül 500 EUR. Az ártényezővel kapcsolatban megjegyzendő, hogy önmagában az ár – különösen a kiskereskedelmi árak – nem olyan tényező, amelyet mérlegelni kellene annak értékelésekor, hogy egy vagy két terméktípus (modell) egyetlen terméknek tekintendő-e egy dömpingellenes eljárás során. E célból az alapvető fizikai jellemzőket és a felhasználási területeket kell mérlegelni, és ezért az ilyen típusok hasonlóknak minősülnek az aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel ellátott felületűekhez. Ami a vasalókkal vagy gőzölős vasalókkal együtt értékesített vasalódeszkák kiskereskedelmi árát illeti, a vizsgálat megállapította, hogy ilyen kiskereskedelmi módszert alkalmanként valamennyi különböző típusú vasalódeszka esetében használnak, és a különböző kombinációk eltérő ára semmiképpen sem igazolhatja bármely vasalódeszka-típus kivonását az eljárás hatálya alól.

(8)

Ugyanez a fél úgy is érvelt, hogy a vasalódeszkák alaptartozékai nem tartozhatnának az intézkedések hatálya alá, hiszen ezeknek a tartozékoknak állítólagosan nincs piaca a Közösségben, Kínában, és Ukrajnában pedig szemlátomást nincs gyártójuk. Ezt az érvet – amely mint olyan egyébként sem döntő a termék meghatározásakor – semmi esetre sem erősítette meg a vizsgálat. Valójában az volt megállapítható, hogy létezik a vasalódeszkák alaptartozékainak egy meghatározott piaca, és legalább két ismert kínai vasalódeszka-gyártó exportálta ezek alaptartozékait a Közösségbe.

(9)

A fentieket tekintve arra lehet következtetni, hogy a fenti (6) preambulumbekezdésben említett valamennyi vasalódeszka-típusnak és ezek alaptartozékainak megegyeznek az alapvető fizikai és műszaki jellemzői, azonos az alapvető végfelhasználási területük, és versenytársai egymásnak a közösségi piacon. Ezen az alapon meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet (12) és (13) preambulumbekezdését.

(10)

Észrevételek hiányában meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdését.

(11)

A fentieket tekintve végérvényesen arra lehet következtetni, hogy – az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az érintett termék és az analóg országként Törökországban gyártott és forgalmazott, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, az ujjafát és az alaptartozékokat – vagyis a lábakat, a huzatot, és a vasalórácsot – is beleértve, valamint a Közösségi ipar által gyártott és a közösségi piacon értékesített termék hasonló.

(12)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy együttműködő kínai exportáló gyártó jelezte, hogy meg kellett volna kapnia a piacgazdasági elbánást. A vállalat újra hangsúlyozta, hogy az öt kínai exportáló gyártó piacgazdasági elbánásának elutasításához vezető (hármat kizárólag ez okból utasítottak el) és az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében leírt számviteli gyakorlat nem eléggé lényeges ahhoz, hogy kihatással legyen a számvitel megbízhatóságára, amely valójában teljes volt, és nincs hatással a dömpingkülönbözet meghatározására.

(13)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a vállalat által használt és fent említett számviteli gyakorlatról a helyszíni ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy egyértelműen sérti a nemzetközi számviteli standardokat (International Accouting Standards, IAS), mégpedig az IAS 1-et, ami egyáltalán nem tekinthető lényegtelennek. Nem nyújtottak be semmiféle olyan új bizonyítékot, amely megváltoztathatná az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében kifejtett megállapításokat.

(14)

Egyéb lényeges és bizonyított észrevétel hiányában meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet (15)–(28) preambulumbekezdését.

(15)

Észrevételek hiányában meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet egyéni elbánással kapcsolatos (29)–(34) preambulumbekezdéseit.

(16)

Törökország analóg országként való kiválasztására vonatkozó észrevétel hiányában meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet (35)–(40) preambulumbekezdéseit.

(17)

Emlékeztetni kell rá, hogy a piacgazdasági elbánásban részesített egyik kínai és az egyetlen ukrán exportáló gyártó esetében a rendes érték a belföldi értékesítésre és a termelési költségekre vonatkozóan benyújtott adatok alapján lett meghatározva. A Bizottság az érintett vállalatok telephelyein ellenőrizte ezeket az adatokat.

(18)

Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a piacgazdasági elbánásban részesített ukrán és kínai exportáló gyártóknak nincs elegendő belföldi értékesítésük, és a rendes érték az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján lett megállapítva, vagyis úgy állították össze, hogy az előállítási költségekhez hozzáadtak ésszerű mértékű értékesítési, általános és adminisztratív költséget, illetve egy ésszerű haszonkulcsot.

(19)

Az ideiglenes rendelet (44) preambulumbekezdése alapján a Bizottság tovább vizsgálta a már kezdetben piacgazdasági elbánásban részesült kínai gyártó által megadott gyártási költségeket, különösen egyes acélból készült nyersanyagok beszerzési árait. Ebben a tekintetben figyelembe vették és ellenőrizték az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után egyes felektől kapott állításokat és további bizonyítékokat is. Nem nyert megerősítést, hogy a vállalat által jelentett acélra vonatkozó beszerzési árak különböztek volna a megfelelő világpiaci áraktól. Az e vállalat által benyújtott gyártási költségeket ezért végérvényesen elfogadták.

(20)

Mivel semmiféle észrevétel sem érkezett a piaci elbánásban részesülő kínai exportáló gyártó esetében meghatározott rendes értékre vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (43)–(46) preambulumbekezdésében tett megállapításokat meg kell erősíteni.

(21)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ukrán hatóságok kérték a Bizottságot, hogy az egyetlen ukrán exportáló esetében az ukrán piaci eladások alapján számolja újra a rendes értéket. Emlékeztetni kell rá, hogy az egyetlen ukrán exportáló gyártó esetében az érintett termék teljes belföldi értékesítése a vizsgálati időszak során nem érte el az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti reprezentatív mértéket, így a rendes értéket a fenti (0 preambulumbekezdésben említett és az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdésében kifejtett módon számították ki.

(22)

Mivel semmiféle észrevétel sem érkezett az egyetlen ukrán exportáló gyártó esetében meghatározott rendes értékre vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (47)–(49) preambulumbekezdésében tett megállapításokat meg kell erősíteni.

(23)

Az egyik importőr úgy érvelt, hogy a rendes érték meghatározásához nem elegendő csak egy törökországi – vagyis analóg országbeli – gyártótól információt szerezni, és így mivel az okok elégtelenek, nem vethető ki dömpingellenes vám. E tekintetben megjegyzendő, hogy az alaprendelet, különösen 2. cikkének (7) bekezdése nem zárja ki eleve az intézkedések bevezetését abban az esetben, ha az analóg országok gyártói kis mértékben vagy egyáltalán nem működnek együtt. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az a lehető legpontosabb megállapítás biztosításáért a Bizottság mindazonáltal összehasonlította az analóg ország egyetlen együttműködő gyártójától kapott információt a közösségi ipartól, illetve egy másik török és egy egyesült államokbeli gyártótól kapottal is. Ez utóbbi kettő ugyan nem működött együtt teljes mértékig a vizsgálat során, de hozzájárult, hogy szolgáltat bizonyos információt az árakról, a költségekről és az eladások mennyiségéről. Ez az összehasonlítás megerősítette, hogy az együttműködő török gyártótól származó adatok megfelelően indokolt alapot jelentenek a rendes érték megállapításához. Ezt az érvet ezért elutasították. Erre vonatkozó egyéb megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (50)–(52) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(24)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében említett kínai exportáló gyártó fenntartotta, hogy a nem kapcsolódó vállalatokon keresztüli exporteladásai nem vonhatók ki az exportár meghatározása alól. A vállalat viszont elmulasztott bármilyen további ellenőrizhető bizonyítékot szolgáltatni igénye alátámasztásául; különösen elmulasztotta a nem kapcsolódó feleken keresztüli eladásainak végső rendeltetését igazolni. A kérelmet ezért elutasították.

(25)

Egy másik kínai exportáló gyártó szerint nem hagyhatók figyelmen kívül a hongkongi központú kapcsolódó kereskedelmi vállalatán keresztül zajló európai eladásai. A vállalat megismételte korábbi kérését, mely szerint ezek a konkrét eladások nem hagyhatók ki az exportárak kiszámításából, ám nem volt képes semmiféle új és ellenőrizhető információval vagy magyarázattal szolgálni. Nem tudta bemutatni, hogy az általa bejelentett közösségi független fogyasztóknak szóló exportárak valóban ki lettek fizetve. A hongkongi kereskedő vásárlásai szintén nem voltak összeegyeztethetők az ellenőrzött könyvelésével. A kérelmet ezért elutasították.

(26)

Ugyanez a fél úgy érvelt, hogy a Bizottságnak az érintett fél saját átváltási árfolyamait kellett volna használnia az exportárak kiszámolásakor. Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a vállalat valamennyi hónap esetében úgy jelentette be tranzakcióit, hogy a hónap első munkanapján érvényes átváltási árfolyamot használta. Ezt a kérelmet azért utasították el, mert a Bizottság által számításaiban felhasznált havi átlagos átváltási árfolyam pontosabban tükrözi a valós helyzetet, hiszen semlegesíti azt a hatást, amelyet az egyetlen napra vonatkozó rögzített árfolyam használata jelent az egész hónap során zajló tranzakciók átszámításakor.

(27)

A közösségi ipar állítása szerint hibásak azok az exportárak, amelyeket az együttműködő exportáló gyártók és különösen az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében említett vállalat jelentett be. A bemutatott bizonyítékok ugyanakkor ebben a tekintetben vagy irrelevánsak vagy ellenőrizhetetlenek voltak, vagy pedig nem támasztottak alá semmiféle ellentmondást. Az állítások ezért megalapozatlannak tekintendők.

(28)

Erre vonatkozó további megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(58) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(29)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ukrán hatóságok és az egyetlen ukrán exportáló gyártó azt állította, hogy az exportár meghatározásánál nem következtethető a kapcsolódó vállalat értékesítési, általános és adminisztratív költségeire, valamint profitjára, hiszen az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem alkalmazható a jelen esetben. Érvelésük szerint az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése csak a közösségen belüli, kapcsolatban álló importőrökre vonatkozik, hiszen szövegezése világos különbséget tesz „az importálás és a viszonteladás” között. Az egyetlen ukrán exportáló gyártó szerint kapcsolódó vállalata egyszerű exportrészlegeként működik, és mindkét érdekelt fél úgy érvelt, hogy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése alapján kellene megállapítani. Szerintük amennyiben a kapcsolódó vállalat nem tekinthető az exportáló gyártó exportrészlegének, akkor kereskedelmi közvetítőként kellene felfogni.

(30)

Erre válaszolva megjegyzendő, hogy az érintett termék közösségi eladásai esetében az egyetlen ukrán exportáló gyártó közvetlenül a Közösségbe szállította az érintett terméket, valamennyi szállítmányt svájci kapcsolódó vállalatának számlázott, és meg is kapta érte a megfelelő kifizetést. Az exportáló gyártó így egy exportőr valamennyi funkcióját teljesítette. A svájci kapcsolódó vállalat tárgyalta le az eladási szerződéseket, és számlázott az első független közösségi vásárlónak. A kapcsolódó vállalat szintén teljesítette a Közösségen belüli szabad mozgásba bekapcsolódó áruk összes importfunkcióját, vagyis vállalta a Közösségbe belépő áruk vámkezelését és az áruknak a Közösségen belüli független vásárlóhoz való fuvarozásának költségeit, illetve – adott esetben – a Közösségen belüli raktározást is. Ebben a tekintetben a kapcsolódó vállalat, jóllehet székhelye hivatalosan a Közösségen kívül van, rendelkezik EU héaszámmal, és többek között a Közösségen belüli értékesítési irodák és számos raktározási létesítmény segítségével működik. Így tehát úgy kell tekinteni, mint amely az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésének megfelelően teljesíti egy kapcsolódó importőr valamennyi funkcióját, nem pedig mint egy exportőrt vagy kereskedelmi közvetítőt. Ennek következtében a kérelmet el kell utasítani, és meg kell erősíteni az ideiglenes megállapításokat.

(31)

Ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(32)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az egyik kínai exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a különböző terméktípusok rendes értékének és exportárának összehasonlításakor nem vettek figyelembe bizonyos fontos árkülönbségeket (pl. a vasalódeszka tényleges tömegét). Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy csoportosították a különböző termékcsoportokat annak érdekében, hogy egyrészt tükrözzék a főbb fizikai jellemzőket és a költséget/árat befolyásoló tényezőket, másrészt elég reprezentatív egyezést tegyenek lehetővé az exportált típusok és az együttműködő török gyártó által belföldi piacán eladott típusok között. Az összehasonlítás céljára a következő főbb jellemzők lettek figyelembe véve: típus, méret, felület felépítése és anyaga, lábak anyaga, vasalórács megléte és típusa, kiegészítő tartozékok megléte (pl. ujjafa, fehérneműtartó rács, elektromos aljzat). A szóban forgó exportáló gyártó által említett tömeg és más kritériumok közvetve tükröződnek bizonyos olyan kritériumokban, amelyeket figyelembe vettek az összehasonlításnál (például a súly összefügg a vasalódeszka anyagával és felületének méretével). Következésképpen a kérelem nem fogadható el.

(33)

Miután bevezették az ideiglenes intézkedéseket, számos fél további információt kért a piacgazdasági elbánásban nem részesült exportáló gyártók esetében használt rendes érték kiigazításáról. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a valamennyi együttműködő félhez eljuttatott egyedi nyilvánosságra hozatali dokumentumok kimerítő listát tartalmaznak a különféle megadott kiigazításokról, és minden esetben kizárólag akkor tettek kiigazítást, ha az indokolt volt. Az analóg ország alapján meghatározott rendes értéket lefelé igazították ki, hogy elkerüljék a következő hatásokat: a) az ideiglenes rendelet (62) preambulumbekezdésében leírt fizikai jellemzők különbségeit; b) a szintén az ideiglenes rendelet (62) preambulumbekezdésében leírt kereskedelmi szintek különbségeit; és c) a figyelembe vett belföldi értékesítések esetében adott hitel költségének különbségeit. Más különbségek nem voltak, így nem is került sor már kiigazításra.

(34)

Az egyetlen ukrán exportáló gyártó kifogásolta, hogy a Bizottság, amikor összehasonlítási célból meghatározta az exportár kiigazítását, bizonyos indokolatlan következtetéseket tett a szállítási és hitelköltségekre vonatkozó egyes elemekkel kapcsolatban. A Bizottság elfogadta ezt a kifogást, és ennek megfelelően felülvizsgálta az adott kiigazításokat.

(35)

Erre vonatkozó további megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (60)–(62) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(36)

A fentiek fényében a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(37)

A vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, felülvizsgált végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(38)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (72) és (73) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(39)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (74)–(76) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(40)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (77) és (78) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(41)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ideiglenes rendelet (83) preambulumbekezdésében említett fél megismételte kérését, hogy az Ukrajnából származó dömpingelt behozatalt a Kínából származótól elkülönülten elemezzék, mert állítólagosan alapvető különbségek vannak az árszint és az importvolumen alakulásában. A kérelemhez viszont semmiféle további indokolást sem csatolt. Az árak tekintetében emlékeztetni kell rá, hogy nem döntő a két ország közötti abszolút árszintkülönbség az összesített értékelés összefüggésében, mivel az számos tényezőt tükrözhet, köztük az egyes országokból származó import különböző termékösszetételét is; az árak alakulásának azonban hasonló a tendenciája (lásd az ideiglenes rendelet (84) preambulumbekezdését). A mennyiségek tekintetében a vizsgálati időszak során valamennyi országból jelentős volt az import volumene, és a figyelembe vett időszakban növekvő tendenciát mutatott. Az, hogy az ukrán gyártó csak 2003-ban kezdte meg gyártási tevékenységét, nem lényeges a vizsgálati időszakban bekövetkezett kár megállapításakor. Következésképpen újra el kell utasítani a kérést, és meg kell erősíteni az összesített értékelést a dömpingelt behozatalnak az ideiglenes rendelet (79)–(86) premabulumbekezdésében ismertetett hatásáról.

(42)

Az egyik importőr érvelése szerint a kínai együttműködő exportáló gyártók importárai, ahogyan azokat a Bizottság az alákínálás kiszámításakor kiszámolta (lásd az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdését), nem tükröznek egyes, a kínai importot elkerülhetetlenül terhelő költségeket, mint például a raklapozási költségek és az átmeneti raktárból az importőr raktárába való fuvarozás során felmerülő tárolási, feladási és szállítási költségek. A raklapozási költségek esetében a vizsgálat megerősítette, hogy valóban felmerülnek ilyen költségek a Közösségben, hiszen rendesen a vasalódeszkákat ömlesztett állapotban hajózzák Kínából konténerekben. A kérelem tehát igazoltnak tekinthető, és az együttműködő kínai exportáló gyártók importárait ennek megfelelően módosították. A többi fent említett költség esetében a kérelem nem fogadható el, hiszen ezek a költségek meglehetősen egyedileg az adott importőrre vonatkoznak, és más importőrök nem feltétlenül viselik őket. Ráadásul ilyen költségeket a közösségi gyártók is viselhetnek. A kínai dömpingelt behozatal esetében az ideiglenes alákínálási különbözet ennek megfelelően a következőképpen módosult:

(43)

Nem érkezett észrevétel az Ukrajna esetében megállapított 6,6 %-os alákínálással kapcsolatban, amely így megerősíttetik. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatallal kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (87)–(92) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

(44)

Miután bevezették az ideiglenes intézkedéseket, a panaszosok úgy érveltek, hogy a vizsgálati időszak alatt haszonkulcsuk nem tükrözheti a néhány közösségi gyártó vállalatvezetőinek javadalmazásában bekövetekezett rendkívüli és időszakos csökkentést (lásd az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdését). Annak érdekében, hogy a figyelembe vett időszak során következetesen tükröződjék a közösségi ipar gazdasági helyzete, és mivel ebben a tekintetben ellenőrzött bizonyítékok álltak rendelkezésre, a kérelmet elfogadták. A közösségi ipar jövedelmezőségére vonatkozó adatok és ideiglenes következtetések ezért a következőképp módosultak:

(45)

A figyelembe vett időszak során tehát romlott a közösségi ipar nyereségességi mutatója. A vizsgálati időszakban a haszonkulcs 69 %-kal volt alacsonyabb, mint 2002-ben.

(46)

Következésképpen a közösségi ipar esetében a beruházások megtérülését és a pénzforgalmat is módosították annak érdekében, hogy tükrözze a vizsgálati időszakban a javadalmazások és a haszon fent leírt korrekcióját. Az alábbi táblázatban látható felülvizsgálati adatok szerint ez a két kármutató rosszabbul alakult a vizsgálati időszakban, mint ahogy az ideiglenes rendelet (102) és (103) preambulumbekezdése mutatja:

(47)

A közösségi ipar helyzetéről szóló további észrevételek hiányában az ideiglenes rendeletnek a fenti (44) és (46) preambulumbekezdéssel módosított (94)–(107) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(48)

A fent áttekintett tényezők, vagyis a közösségi ipar esetében az alákínálás, a nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom alakulása a vizsgálati időszak során nem érinti az ideiglenes rendeletben a valamennyi kártényezőre vonatkozóan meghatározott következtetéseket, amelyek megerősítik, hogy a közösségi ipar jelentős kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében. Ezért az erre vonatkozó további megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (108)–(110) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(49)

Az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében említett egyes felek az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egyszerűen megismételték, hogy a közösségi ipar által elszenvedett kárt az ipar magának okozta. Ugyanakkor semmilyen új bizonyíték vagy új érv nem került elő ebben a tekintetben, ezért a kérelmet el kellett utasítani.

(50)

A fentiek fényében és az okozati összefüggésre vonatkozó további észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (111)–(141) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(51)

Ehhez kapcsolódó egyéb megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (142)–(146) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(52)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik importőr nem értett egyet az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdésében idézett bizonyos értékelésekkel. Különösen azt a feltételezést vonta kétségbe, hogy i. bármilyen dömpingellenes intézkedés terhe egyenlően oszlana meg az importőr, a kiskereskedő és a fogyasztó között, és ii. az import- és a kiskereskedelmi ár közötti árrés megközelítőleg 500 %. Az érvelés szerint a teher teljes egészében a fogyasztókra fog hárulni, hiszen az importőr haszonkulcsa eleve alacsony, a kiskereskedők pedig valószínűleg nem csökkentik haszonkulcsukat, bár az jelentős. A haszonrés tekintetében úgy érvelt, hogy egy 6,53 EUR értéken (a Közösség határán az átlagos dömpingelt ár) importált vasalódeszkát a kiskereskedelemben igen nagy valószínűséggel 35 EUR (nagyjából a vasalódeszka átlagos kiskereskedelmi ára a közösségben) alatt fognak értékesíteni a kiskereskedelemben, és így az átlagos kiskereskedelmi és importárakon alapuló elemzés félrevezető és valószerűtlen haszonkulcsokat mutat. Azt is megjegyezte, hogy a számítás nem veszi figyelembe a héaösszetevőt. Az importőr szerint a teljes haszonrés inkább 300 % körül lenne.

(53)

A fogyasztókra gyakorolt hatás tekintetében emlékeztetni kell rá, hogy fogyasztóvédelmi szervezetektől nem érkezett panasz sem az ideiglenes rendelet közzététele előtt, sem pedig utána. A importőröknek a fenti (52) preambulumbekezdésben kifejtett észrevételeivel kapcsolatban a következőt kell megjegyezni. Először is a kérdéses importőr elismerte, hogy a vasalódeszka hasznos élettartamát figyelembe véve a dömpingellenes intézkedések valamennyi hatása elhanyagolható a fogyasztókra nézve. Valójában még ha a terhet teljes egészében a fogyasztókra hárítanák is, ez utóbbiaknak átlagosan megközelítőleg 1,5 EUR többletet kellene fizetniük egy legalább öt év hasznos élettartamú tartós fogyasztási cikkre (a becslés a 2005-ös piaci részesedéseken és árakon, valamint a végleges vámtételek alapul). Másodszor az élénk piaci verseny miatt erősen valószínűtlen, hogy az érintett termék importálásával és értékesítésével foglalkozó bármelyik piaci szereplő átvállalná valamelyik kivetett dömpingellenes vámot. Ezért valósabbnak tűnik az a forgatókönyv, amely szerint a teher egyenlően fog eloszlani. Valójában az eljárásban részes egyetlen másik fél sem vitatta ezt az értékelést. Így az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdésében levont következtetés megerősíthető.

(54)

A piaci szereplők által alkalmazott haszonrések tekintetében emlékeztetni kell rá, hogy egyetlen kiskereskedő sem működött együtt a vizsgálatban, és így a jelenlegi szakaszban nem áll rendelkezésre részletes és ellenőrizhető bizonyíték a kiskereskedelmi árakról és az alkalmazott árrésekről. Az értékelés ezért kizárólag a kérdőívekre adott válaszokból ismert dömpingelt importár, illetve az importőröktől és a közösségi ipartól kapott információk alapján megbecsült átlagos kiskereskedelmi ár összehasonlítására épülhet. Ezen információ szerint az átlagos kiskereskedelmi ár valamennyi ilyen közösségi eladásra vonatkozik, és tartalmazza többek között a hozzáadottérték-adót is. A dömpingelt importnak a fogyasztókhoz való eljuttatásával foglalkozó importőrök, kiskereskedők és valamennyi más piaci szereplő által alkalmazott teljes árrés így 450 %-ra becsülhető. Végül emlékeztetni kell rá, hogy az egyéni árrések piaci szereplőnként jelentősen változhatnak, de átlagosan tekintve jelentős mértékűek, különösen a kiskereskedelmi szakaszban.

(55)

Az egyik kínai exportáló gyártó szerint a közösségi fogyasztók nem foszthatók meg a kiváló minőségű, ám legalacsonyabb áron kínált kínai termékektől. Ebben a tekintetben hivatkozni kell a fenti 0 és az alábbi 0 preambulumbekezdésre, és az a következtetés vonható le, hogy a közösségi piac nem lenne megfosztva az ilyen termékektől.

(56)

Erre vonatkozó további megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (147)–(150) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(57)

Erre vonatkozó észrevételek hiányában a fenti (52)–(54) preambulumbekezdésekre hivatkozva meg kell erősíteni az ideiglenes rendelet (151) preambulumbekezdését.

(58)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (152) preambulumbekezdésében említett két importőr észrevételeket tett saját érdekeire vonatkozóan. Erre vonatkozó további észrevétel nem érkezett.

(59)

Ezen importőrök egyike nem értett egyet a dömpingellenes intézkedések terhének elosztására, illetve az értékesítés különböző szintjein alkalmazott haszonrésekre vonatkozó értékeléssel (lásd a fenti (52)–0 preambulumbekezdéseket). Azt állította, hogy a többletköltségekből semmit sem lesz képes átvállalni, és így az egészet a kiskereskedőkre kell hárítania. Ennek következtében elképzelhető, hogy közösségi eladások az érintett termékből csökkenni fognak, és állítólagosan még arra is rákényszerülhet, hogy alkalmazottakat bocsásson el. Ugyanakkor az érintett terméknek teljes forgalmához való csekély (kevesebb mint 5 %) hozzájárulását, a vállalat méretét, illetve a közösségi és exportpiacokon elfoglalt helyzetét, valamint az érintett termékből különböző utánpótlási forrásait tekintve az üzletmenetére gyakorolt minden hátrányos hatás bizonyára igen csekély lesz.

(60)

Az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében említett importőr megismételte, hogy az intézkedések jelentős hatással lehetnek üzletmenetére, még akkor is, ha teljes forgalmának legfeljebb 10 %-át jelenti a vasalódeszka-eladás. Érvelése szerint a vasalódeszka-piacon elszenvedett valamennyi vesztesége még magasabb veszteségeket eredményezne a huzatok piacán, amelyeket ez a vállalat gyárt. Magyarázata szerint a vasalódeszkák és a huzatok szorosan kötődnek egymáshoz még akkor is, ha nem együtt forgalmazzák őket, hiszen ezeket a termékeket a legtöbb kiskereskedő a legszívesebben ugyanattól a szállítótól vásárolja. Így az ezen importőr által gyártott huzattal felszerelt vasalódeszkák eladásaiban bekövetkező minden veszteség kapcsolódó veszteségeket okoz a vállalat cserehuzatainak eladásaiban is. Ebben a tekintetben el kell fogadni, hogy az importőr bizonyos közösségi eladásaira jelentős lehet az intézkedések hatása. Ugyanakkor a teljes forgalmára vetített hatás továbbra is korlátozott, hiszen a vasalódeszkák és a cserehuzatok összesen nagyjából 30 %-át teszik ki a forgalmának. A hatás továbbá részben az importőr exportteljesítményétől is függeni fog, hiszen az érintett termék nem elhanyagolható részét újraexportálja, és az intézkedések rendesen nem érintik ezeket az eladásokat.

(61)

Ebben a tekintetben, és hivatkozással az ideiglenes rendelet (152)–(156) preambulumbekezdéseire, valamint a fenti (52)–(54) preambulumbekezdésekre, az alábbi következtetések vonhatók le a dömpingellenes intézkedéseknek a nem kapcsolódó közösségi vasalódeszka-importőrök helyzetére gyakorolt hatására vonatkozóan: i. az importőrök valószínűleg némileg magasabb terhet viselnének, mint a kiskereskedők; ii. egyes importőrök helyzetét jelentősebb hatás érhetné; viszont iii. működésükre nézve az intézkedések hátrányos hatása átlagosan nem lenne döntő és aránytalan, ha összevetjük a közösségi ipar várható előnyeivel.

(62)

A közösségi fogyasztók és nem kapcsolódó importőrök érdekeinek fenti kiegészítő elemzése ebben a tekintetben nem módosítja az ideiglenes következtetéseket. Még akkor is, ha bizonyos esetekben a teher teljes mértékig a fogyasztókra hárul, a rájuk nehezedő pénzügyi hatás mindenképpen elhanyagolható lesz. Megerősítést nyert továbbá, hogy üzletmenetük szempontjából nem lesz döntő az egyes importőrökre háruló negatív hatás. Ennek alapján úgy vélhető, hogy az ideiglenes rendelet (157)–(162) preambulumbekezdésében meghatározott közösségi érdekre vonatkozó következtetések nem módosulnak. Ezért további észrevételek hiányában ezeket véglegesen meg kell erősíteni.

(63)

A panaszosok érvelése szerint az ideiglenesen megállapított kárenyhítési szint nem elegendő ahhoz, hogy megszüntesse a közösségi ipar kárát. Konkrétan a következőket említették: a) a számításokban használt adózás előtti haszonkulcs alacsonyabb annál, mint amit rendes versenyfeltételek között ésszerűen el lehetne érni; és b) a Bizottság által a kárenyhítési szint megállapításához kiszámított előállítási költségek nem tükrözik a különböző terméktípusok tényleges előállítási költségeit. A káros dömping hiányában ésszerűen elvárható haszonkulcs tekintetében emlékeztetni kell rá, hogy a 7 %-os kulcs a közösségi ipar dömpingelt behozatal beáramlása előtti nyereségességére alapul (lásd a fenti (44) preambulumbekezdést). Ez a kulcs így tehát ésszerűnek tekinthető, és a közösségi ipar nem is mutatott be semmilyen bizonyítékot ennek cáfolatául. Kérelmüket ezért el kell utasítani. A gyártási költségek tekintetében megjegyzendő, hogy a közösségi ipar a vizsgálati időszakra nem szolgált pontos és ellenőrizhető részletekkel a terméktípusonkénti tényleges költségekről. Ezért a terméktípusonkénti gyártási költségek csak az egyes közösségi gyártók tényleges árain alapulhatnak, kiigazítva az általa a vizsgálati időszak során a hasonló termék esetében elért tényleges teljes nyereséggel. Mivel a közösségi ipar haszonkulcsát a fenti (44) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint felülvizsgálták, ennek megfelelően a kárenyhítési szintet is módosították.

(64)

Emlékeztetni kell rá, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártók importárait a fenti 0 preambulumbekezdésben kifejtettek szerint módosították. Így tehát ezeknek az exportőröknek az esetében is megfelelően módosult a kárenyhítési szint.

(65)

A kárenyhítési szintre vonatkozó egyéb megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (164)–(166) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(66)

A fentiek fényében, valamint az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel a kárenyhítési szint valamennyi érintett exportáló gyártó esetében magasabbnak bizonyult a dömpingkülönbözetnél.

(67)

A fentiek alapján Kína és Ukrajna esetében a végleges vámtételek a következők:

(68)

Miután nyilvánosságra hozták azokat az alapvető tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését tervezték ajánlani, az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyetlen ukrán exportáló gyártó és négy olyan kínai exportáló gyártó, amely nem részesült piacgazdasági elbánásban (egyikük még egyéni elbánásban sem) az árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az érintett terméket jelentős számú terméktípus jellemzi, amelyek a fogyasztók megrendelései szerint gyakran változnak, és amelyeknek jelentősen különböznek az árai. Ezenkívül az exportáló gyártók az érintett termékkel együtt más termékeket is értékesítenek ugyanazoknak a fogyasztóknak, ami komoly kockázatot jelent az árak keresztkompenzációjára. A termék jellege és bonyolult forgalomba hozatala gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi terméktípus esetében olyan ésszerű legalacsonyabb importárat állapítsanak meg, amelyet a Bizottság a kijátszás súlyos kockázata nélkül megfelelően figyelemmel kísérhetne. A fentiek alapján arra következtettek, hogy ezek a kötelezettségvállalások kivihetetlenek, és ezért elfogadhatatlanok. A feleket tájékoztatták erről, és lehetőséget biztosítottak számuka, hogy észrevételeket tegyenek, ezek azonban nem változtattak a fenti következtetésen.

(69)

Az ebben a rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján lettek kiszabva. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(70)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(71)

A megállapított dömpingkülönbözetek mértékére való tekintettel, valamint a közösségi iparnak okozott kár nagyságának fényében, az ideiglenes, azaz az 1620/2006/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket az ezzel a rendelettel véglegesen kivetett vám összegének erejéig véglegesen be kell szedni. Ha a végleges vám alacsonyabb, mint az ideiglenes, akkor a vámtételt újra kell számolni, és a biztosított összegeknek a végleges dömpinellenes vámot meghaladó részét el kell engedni,