29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/17

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Svédország 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

2.

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 4,0 %-ról átlagosan 3,0 %-ra lassul a programidőszak hátralévő részében, miközben potenciálja közelében marad. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv megalapozott növekedési feltételezéseken alapul, sőt a 2006-os növekedés még magasabb is lehet. A program inflációs előrejelzése is valószerűnek tűnik.

3.

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2006-ban a GDP 2,8 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, 0,9 %-os becsült eredménnyel, a különbség pedig a vártnál nagyobb 2005-ös többletből eredő kiinduló helyzetet tükrözi. A jelenleg rendelkezésre álló készpénzforgalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy az alacsonyabb elsődleges kiadásoknak, valamint a magasabb adóbevételeknek köszönhetően a 2006-os többlet valószínűleg meghaladja a Bizottság szolgálatainak előrejelzésében foglaltakat.

4.

Az aktualizált program megerősíti, hogy kulcsfontosságú költségvetési szabály a ciklus során a GDP átlagosan 2 %–át kitevő költségvetési többlet marad, amelyet többéves kiadási korlátok támogatnak. A 2007. tavaszi költségvetési jogszabályban a kormány felülvizsgálja az államháztartási többletre irányuló mostani célkitűzést a második pillért képező tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozat (2) figyelembevétele érdekében. Az e határozat végrehajtására biztosított átmeneti időszak lejártát (2007 tavasza) követően a többlet évente a GDP mintegy 1 %-ával lesz kevesebb és a bruttó adósság/GDP arányt a GDP körülbelül 0,5 %-ával felfelé igazítják. Az aktualizált változatban részletezett költségvetési stratégia szerint 2007-ben csökkenni fog a többlet (2006-ban a GDP 3,0 %-áról 2,4 %-ra), majd fokozatos növekedés várható (3,1 %-ra 2009-ben), és az elsődleges többlet is hasonlóan alakul. A programidőszak alatt fokozatosan csökkennek mind a GDP-arányos kiadások, mind a GDP-arányos bevételek. A stratégia a programidőszak végére koncentrál, és jelentős, csupán részlegesen finanszírozott adócsökkentést tervez 2007-re. A program előző változatával összehasonlítva az előrejelzések szerint hasonlóan alakul a többlet (a kezdeti csökkenést fokozatos növekedés követi), magasabb lesz azonban a programidőszak alatti nettó finanszírozási képessége.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a tervek szerint — az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága biztosításának szükségességével összhangban — a programidőszak alatt a GDP 2 %-a felett marad. A konvergenciaprogram előző változatával egyezően a program a GDP átlagosan 2 %-át kitevő fent említett többletet határoz meg középtávú költségvetési célkitűzésként az üzleti ciklus alatt (tehát strukturális értelemben), amelyet a programidőszak egészében fent kívánnak tartani. Mivel a középtávú célkitűzés jóval szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 1 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés jóval szigorúbb az adósságráta és a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedése által indokolthoz képest is.

6.

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok 2007-től összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Úgy tűnik, hogy a makrogazdasági kilátások és az adóbevételre vonatkozó előrejelzések megalapozott feltételezéseken alapulnak, a tőkejövedelem-adó jövőbeni teljesítményét övező bizonytalanságok ellenére. A kiadásra irányuló célkitűzések elérését a fent említett kiadási korlátoknak köszönhető jó eredmények segítik.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a programban tervezettek szerint a programidőszak alatt fenntartsák a középtávú célkitűzést. Ezenkívül a programidőszak alatt bekövetkező normál makrogazdasági ingadozások esetén elegendő biztonsági tartalékot nyújt a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. Mindamellett fennáll annak a kockázata, hogy a program által alkalmazott költségvetési irányvonal 2007-ben, amikor kedvező gazdasági időszak folytatása várható, ciklikus politikába kezd. Ez nem lenne összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktummal.

8.

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ban a GDP 46,5 %-a alá csökkent, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta továbbra is csökkenő tendenciát mutat és a programidőszak alatt további 13,5 százalékponttal esik vissza.

9.

A svéd népesség elöregedésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása alacsonyabb az EU átlagánál; a GDP-arányos nyugdíjkiadások várhatóan hosszú távon változatlanok maradnak a nyugdíjreform tekintélyes kiadáscsökkentő hatása miatt. A tekintélyes strukturális többletet tartalmazó kiinduló költségvetési egyenleg hozzájárul a bruttó adósság és az eszköz-felhalmozódás csökkentéséhez. Folyamatos többlettel rendelkező rendezett államháztartás tervek szerinti fenntartása hozzájárulna az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Svédország összességében alacsony kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. novemberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program emellett rendszerezett tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatóan összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program munkakínálat növelését célzó intézkedések bevezetését tervezi.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (3).