EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32006H0339
Commission Recommendation of 8 May 2006 on the promotion of shore-side electricity for use by ships at berth in Community ports (Text with EEA relevance)
A Bizottság ajánlása ( 2006. május 8. ) a kikötőkben horgonyzó hajók part menti villamosenergia-használatának ösztönzéséről (EGT vonatkozású szöveg)
A Bizottság ajánlása ( 2006. május 8. ) a kikötőkben horgonyzó hajók part menti villamosenergia-használatának ösztönzéséről (EGT vonatkozású szöveg)
HL L 125., 2006.5.12, p. 38–42
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
HL L 118M., 2007.5.8, p. 705–709
(MT)
In force
12.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/38 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2006. május 8.)
a kikötőkben horgonyzó hajók part menti villamosenergia-használatának ösztönzéséről
(EGT vonatkozású szöveg)
(2006/339/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,
mivel:
(1) |
2002 novemberében a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményt fogadott el a tengerjáró hajók légköri kibocsátásainak csökkentésével foglalkozó európai uniós stratégiáról (1), amelyben arra szólítja fel a kikötői hatóságokat, hogy írják elő, ösztönözzék vagy segítsék elő a kikötőben tartózkodó hajók számára a szárazföldi áramellátás használatát. |
(2) |
Az Európai Parlament a stratégiával kapcsolatos, 2003. december 4-i állásfoglalásában (2) kiemelte, hogy a szárazföldi villamos energia használata a kikötőkben előmozdítható azáltal is, ha a pozitív példákat, valamint az ilyen intézkedések költségeit és előnyeit bemutató jelentés kerülne közzétételre. |
(3) |
A Tanács a stratégiával kapcsolatos, 2003. december 22-i állásfoglalásában (3) elismerte, hogy nem minden környezetvédelmi kérdés kap megfelelő nemzetközi figyelmet és különösen, hogy a tengerjáró hajók hozzájárulása a por és az ózon, valamint a szabadgyökök jelenlétéhez a légkörben olyan kérdés, amely további megfontolást igényel. |
(4) |
A Bizottság a Tiszta Levegőt Európának (CAFE program): levegőminőségi tematikus stratégia felé című közleményében (4) újra megvizsgálta a hajózás szerepét a légköri levegőszennyezés alakulásában, és úgy találta, hogy a hajózás hatása jelentős, különösen a kikötők környezetében. Egyes kikötők környékén az előírt levegőminőségi szintek elérését szinte lehetetlenné teszik a hajók kibocsátásai. |
(5) |
A CAFE programról szóló közleményben megállapították, hogy a hajók kibocsátásainak csökkentése költséghatékony a más ágazatokban alkalmazott intézkedésekhez képest. A kikötőben horgonyzó hajókból eredő szennyezések nagy része csak a motorokra irányuló intézkedésekkel vagy a kibocsátások utókezelésével, illetve a part menti villamosenergia-források használatával korlátozható. |
(6) |
A hajómotorok kibocsátásait nemzetközi szinten a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szabályozza. E szabályok fejlődése azonban nem elegendő a közösségi kikötők levegőminőségi problémáinak megoldásához. |
(7) |
Az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelv (5) 4b. cikke mentesíti a 0,1 tömegszázalékot meg nem haladó kéntartalmú üzemanyag használata alól azon hajókat, amelyek a kikötőkben való horgonyzás idejére az összes motorjukat leállítják és part menti villamos energiát használnak. |
(8) |
Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (6) lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén teljes vagy részleges adómentességet vagy adókedvezményt alkalmazzanak a villamos energia után fizetendő adóra, |
AJÁNLJA:
1. |
A tagállamoknak meg kell fontolniuk a part menti villamos energia elérhetővé tételét a kikötőkben horgonyzó hajók számára, különösen azokban a kikötőkben, ahol a levegőminőségi határértéket meghaladják, vagy ahol a környék lakói zajártalomra panaszkodnak, de különös figyelmet kell fordítani a lakóövezetek közelében elhelyezkedő kikötőkre. |
2. |
A tagállamoknak figyelembe kell venniük a mellékletben található tanácsokat, amelyek a különböző típusú hajók, útvonalak és kikötők kibocsátásainak csökkentése céljából történő part menti villamosenergia-használat költséghatékonyságával és gyakorlati előnyeivel foglalkoznak. A környezeti hasznot és a költséghatékonyságot azonban minden esetben egyénileg meg kell vizsgálni. |
3. |
A tagállamoknak arra kell törekedniük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet MARPOL-egyezménye (a hajókról történő szennyezés megelőzésére vonatkozó nemzetközi egyezmény) keretén belül, hogy a part menti villamosenergia-szolgáltatás terén összehangolt nemzetközi szabványok kialakítását ösztönözzék, az eddig elért haladásra figyelemmel. |
4. |
A tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy a közösségi jogban rejlő lehetőségek kihasználásával a hajóüzemeltetők számára gazdasági ösztönző intézkedéseket vezessenek be a part menti villamosenergia-használat előmozdítása érdekében. |
5. |
A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy azon önkormányzatok, amelyek illetékessége alá kikötők tartoznak, a tengerészeti hatóságok, kikötői hatóságok, hajóosztályozó társaságok és ipari testületek ismerjék a part menti villamosenergia-használat lehetőségét. |
6. |
A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kikötői hatóságok és az ipar közötti tapasztalatcserét a part menti villamosenergia-szolgáltatással, valamint az ilyen szolgáltatások összehangolásával kapcsolatban. |
7. |
A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak tenni a kikötőben horgonyzó hajók kibocsátásainak csökkentése érdekében, főleg azokban a kikötőkben, ahol a levegőminőségi határértékeket meghaladták. |
Kelt Brüsszelben, 2006. május 8-án.
a Bizottság részéről
Stavros DIMAS
a Bizottság tagja
(1) COM(2002) 595 végleges.
(2) HL C 89 E., 2004.4.14., 107. o.
(3) HL C 8., 2004.1.13., 3. o.
(4) COM(2001) 245 végleges.
(5) HL L 121., 1999.5.11., 13. o. A legutóbb a 2005/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 191., 2005.7.22., 59. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 283., 2003.10.31., 51. o. A legutóbb a 2004/75/EK irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.) módosított irányelv.
MELLÉKLET
A PART MENTI VILLAMOS ENERGIA HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TANÁCSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
Ez a melléklet a part menti villamos energia használatának költségeit és várható hasznát mutatja be. Részletesebb információ található a Service Contract on Ship Emissions Assignment, Abatement and Market-based Instruments: Shore-side Electricity című, a Bizottság számára készült jelentésben (1). Az itt feltüntetett költségek és kibocsátások tengerjáró hajókra vonatkoznak, de maga a technika a belvízi hajózásban is alkalmazható.
1. Technikai feltételek – a tipikus megoldás
Az alábbi ábra a part menti villamosenergia-hálózat tipikus követelményeit mutatja be. Más megoldások is lehetségesek, a hajótól és a horgonyzóhelytől függően. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és a Hajóosztályozó Társaságok Nemzetközi Szövetsége már dolgoznak olyan ipari szabványokon, amelyeket később az IMO is figyelembe vehet.
(1) |
Összeköttetés a 20–100 kV-os feszültségű áramot szolgáltató országos villamosenergia-hálózattal egy alállomáson keresztül, ahol 6–20 kV feszültségűre alakítják át az áramot. |
(2) |
Vezetékeken érkezik a 6–20 kV feszültségű áram az alállomástól a kikötői terminálhoz. |
(3) |
Áramátalakító, ha szükséges. (A Közösség területén általában 50 Hz frekvenciájú áramot szolgáltatnak. Egy 60 Hz-re kialakított hajó egyes berendezései – a belső világítás, a fűtőrendszer – képesek lehetnek 50 Hz-es forrás használatára, de a motorral hajtott berendezések, mint a szivattyúk, csörlők, daruk nem. Ezért a 60 Hz frekvenciájú áramot használó hajóknak szükségük lesz az 50 Hz frekvenciájúból 60 Hz-esre alakított áramra.) |
(4) |
A terminálhoz villamos energiát juttató vezetékek. Ezek lehetnek a föld alatt, régi vagy új csövekben vezetve. |
(5) |
Kábelfelcsévélő berendezés a magas feszültségű vezetékekkel való érintkezés elkerülésére. Ez épülhet a horgonyzóhelyre, csónakdaru és egy keret alkotja. Ezek szerepe a vezetékek átemelése a hajóra. A csörlő és a keret működtetése és vezérlése lehet elektromechanikus. |
(6) |
A hajó fedélzetén csatlakozó található. |
(7) |
A hajó fedélzetén lévő transzformátor átalakítja a magas feszültségű áramot 400 V-osra. |
(8) |
Ezzel a villamos energiával látják el az egész hajót, a kisegítő motorokat lekapcsolják. |
2. Haszon: a kibocsátások csökkentése
A part menti villamos energia használatával javítható a helyi levegőminőség. Az egyéb előnyök sok tényezőtől függenek. Az ajánlást kísérő hatásvizsgálat mutatja be részletesebben azokat az előnyöket, amelyeket e lehetőség szélesebb körű használatával lehet elérni az Unióban. Az egyes kikötők átalakítása előtt azonban mindig érdemes elemezni az adott körülmények között a költség–haszon alakulását.
A hatásvizsgálat 500 horgonyzóhellyel és közepes méretű motorokkal számolva mutatja be a levegőszennyező kibocsátások csökkenését. Az előnyök nagyban függnek a használt üzemanyag kéntartalmától. A közösségi jog 2010-től szigorúbb határértékeket ír elő a horgonyzóhelyen használt üzemanyagok kéntartalmára vonatkozóan. Ezért szerepel 2,7 %-os és 0,1 %-os kéntartalmú üzemanyag is a vizsgálatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a part menti villamos energia használata a 2,7 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest 252 és 708 millió euro közötti éves megtakarításhoz vezetne, míg a 0,1 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest 103 és 284 millió euro között lehetne pénzesíteni a keletkező hasznot. A monetizált haszon mögött a légszennyező kibocsátások csökkenéséből fakadó egészségjavulás és az anyagi károk csökkenése húzódik meg (2).
A part menti villamos energia használata azonban más előnyökkel is járhat, amelyeket ezek a számok nem vesznek figyelembe. A szén-dioxid (CO2) kibocsátását több mint 50 %-kal, a szén-monoxid (CO) kibocsátását 99 %-kal, a nitrogén-oxid (N20) kibocsátását több mint 50 %-kal csökkentené. Megszünteti a kisegítő motorok keltette zajt és rezgést, amely a hajók közelében 90–120 dB erősségű is lehet, és javítja a hajó személyzete által végzett karbantartási munkálatok körülményeit.
3. Költségek: tőkeköltség és működési költségek
A part menti villamos energia használatának költségei megoszlanak a kikötő és a hajó között. Mértékük nagyban függ a már meglévő, elsősorban kikötői infrastruktúrától. A hatásvizsgálat tartalmaz tájékoztató jellegű számításokat egy átlagos horgonyzóhely, valamint új és átalakított, különböző méretű kisegítő motorral felszerelt hajók esetében a rendszer éves működési költségeiről. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja.
Látható, hogy a nagyobb kisegítő motorral felszerelt – és ezért a leginkább környezetszennyező – hajók esetében alacsonyabb az összköltség. Az új hajóknál lényegesen kevesebb kiadással kell számolni, mint a part menti áram használatára utólag átalakított hajók esetében. A hajók üzemeltetési költségeinek tetemes részét teszi ki az üzemanyag és a villamos energia ára. Az üzemanyagok ára változik, de az alacsonyabb kéntartalmú üzemanyag mindig drágább lesz, mint a magasabb kéntartalmú. A horgonyzóhelyeken használt villamos energia adóztatásának csökkentésével tovább népszerűsíthető a part menti villamos energia használata.
1. táblázat
HAJÓTÍPUS A kisegítő motor mérete |
A rendszer éves működési költsége |
|
|
adóval olcsó üzemanyag |
adó nélkül drága üzemanyag |
EUR/horgonyzóhely/év |
EUR/horgonyzóhely/év |
|
ÚJ ÉPÍTÉSŰ |
||
Kicsi |
164 659 |
82 315 |
Közepes |
269 416 |
39 904 |
Nagy |
521 630 |
–72 298 |
UTÓLAG ÁTALAKÍTOTT |
||
Kicsi |
202 783 |
120 439 |
Közepes |
324 402 |
94 890 |
Nagy |
617 999 |
24 071 |
4. A haszon és a költség összevetése
A négy szennyezőanyag kibocsátásának csökkentése 500 horgonyzóhelyen pénzesítve évente 103 és 284 millió euro közötti megtakarítást eredményezne a 0,1 % kéntartalmú üzemanyag használatához képest, de 252 és 708 millió euro közötti megtakarítást a 2,7 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest. Az értékek nagyságrendje változhat a módszertantól és a statisztikai élettartam értékének számításától függően. Részletesebben a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia (3) hatásvizsgálata tárgyalja ezt a témát.
Az 1. táblázatban szereplő, horgonyzóhelyre vetített éves működési költségeket három tényező befolyásolja: a hajó motorjának mérete, hogy a technológiát új vagy régi hajónál alkalmazzák-e, valamint az elektromos áram és az üzemanyag ára. A hatásvizsgálat megmutatta, ha 500 horgonyzóhelyen part menti villamos energiát használnak a hajók, az évente 185 millió euróval kerül többe, mint ha hajózási tüzelőanyagot használnának, feltéve hogy az üzemanyag-árak alacsonyak és a villamos energiára teljes adót kell fizetni. Magasabb üzemanyagárak és az áram adómentessége esetén viszont 80 %-kal, évi 34 millió euróra csökkennének a költségek.
Látható, hogy a part menti villamos energia használata több esetben is előnyösebb. A haszon gyakran többszöröse a költségvonzatnak.
5. Következtetés
A part menti villamosenergia-használat költsége és haszna nagyban függ a kikötő, a horgonyzóhely és a hajó adottságaitól, illetve az előbbiek elhelyezkedésétől. Ebből az következik, hogy a költséghatékonyságot eseti alapon kell tanulmányozni, és emellett továbbra is törekedni kell a tengeren keletkező kibocsátások közvetlen csökkentésére.
Környezetvédelmi szempontból a part menti villamos energia használata nagyobb mértékben csökkenti a szennyezést, különösen a NOx- és a részecskeszennyezést, mint a 0,1 % kéntartalmú üzemanyagok használata (amit a 2005/33/EK irányelv 2010-től előír). Ezért különösen megfontolandó olyan kikötőkben, ahol a NOx- és a részecske-kibocsátások szintje magas, és levegőminőségi problémákat okoz (a környezeti levegőminőségi határértékek túllépését az ózon és a por tekintetében).
Általában azt mutatják a számok, hogy azon nagy motorral felszerelt hajók esetében, amelyek ugyanazt a kikötőt rendszeresen látogatják, a part menti villamos energia használata környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is kedvezőbb a 0,1 % kéntartalmú üzemanyagok használatánál. Gazdaságossági szempontból a part menti áram használata azon új hajóknál eredményezne megtakarításokat a 0,1 % kéntartalmú üzemanyag használatához képest, amelyek rendszeresen visszatérnek ugyanazokba a kikötőkbe, főleg – de nem csak abban az esetben –, ha a 2003/96/EK irányelv értelmében az elektromos áram után fizetendő adóra adókedvezmények válnak elérhetővé. A tagállamok és a helyi hatóságok természetesen egyéb módokon is törekedhetnek arra, hogy a kikötők befektessenek a part menti villamos energia használatába és biztosítsák ennek elérhetőségét.
(1) Lásd: http://www.europa.eu.int/comm/environment/air/pdf/task2_shore-side.pdf
(2) Lásd: http://europa.eu.int/comm/environment/air/cafe/activities/pdf/cafe_cba_externalities.pdf (4. oldal). Az értékek országos átlagokat tükröznek (városi és vidéki adatok kombinációjával), ezért a haszon magasabb lehet a városközpontokban lévő kikötők esetében.
(3) SEC(2005) 1133.