30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 412/44

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a Közösség feladata, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.

(2)

Az Európai Unió (EU) egymást követő bővítései, az egységes piacnak köszönhetően megnövekedett mobilitás, a korábbi és napjainkban zajló migrációs hullámok, a kereskedelem, az oktatás, a szabadidő, és az általános globalizáció révén a világ többi részével folytatott felélénkült cserefolyamatok összeadódó hatásaként nő a kölcsönhatások száma az európai polgárok és az EU valamennyi lakója, valamint a különböző kultúrák, nyelvek, népcsoportok, vallások között Európában és azon kívül egyaránt.

(3)

Az európai polgároknak és mindazoknak, akik átmeneti vagy állandó jelleggel az Unióban élnek, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kultúrák közötti párbeszédben vegyenek részt, és kihasználhassák lehetőségeiket egy sokszínű, pluralista, szolidaritáson alapuló és dinamikus társadalomban, nemcsak Európában, de a világ többi részén is.

(4)

Az európai projekt középpontjában fontos megteremteni a kultúrák közötti párbeszéd és a polgárok közötti párbeszéd lehetőségeit a kulturális sokszínűség tiszteletének megerősítése, társadalmaink összetett valóságának, valamint a különféle kulturális identitások és meggyőződések együttélésének kezelése érdekében. Fontos továbbá hangsúlyozni a különböző kultúrák hozzájárulását a tagállamok örökségéhez és életmódjához, és felismerni, hogy a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd alapvető eszköze annak, hogy megtanuljunk harmóniában együtt élni.

(5)

A kultúrák közötti párbeszéd ily módon hozzájárul az EU több stratégiai prioritásának megvalósításához, különösen azáltal, hogy:

(6)

A kultúrák közötti párbeszéd számos közösségi szakpolitikának és eszköznek fontos dimenzióját képezi a strukturális alapok, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, az ifjúságpolitika, a kultúra, az állampolgárság és a sport, a nemek közötti esélyegyenlőség, a foglalkoztatás és szociális ügyek, a hátrányos megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az idegen- és fajgyűlölet elleni küzdelem, a menekültügyi politika és a bevándorlók integrációja, az emberi jogok és a fenntartható fejlődés, az audiovizuális politika és a kutatás területén.

(7)

E párbeszéd egyre fontosabb szerephez jut az EU külkapcsolataiban is, különös tekintettel a csatlakozó és a tagjelölt országokra, a nyugat-balkáni térség országaira, az Unióval társulási megállapodás kötésére jelölt országokra, az európai szomszédságpolitika partnerországaira és további harmadik, különösen fejlődő országokra.

(8)

A közösségi tapasztalatok és kezdeményezések alapján alapvető fontosságú annak elősegítése, hogy minden polgár – férfiak és nők egyaránt –, minden tagállam és a teljes európai társadalom részt vegyen a kultúrák közötti párbeszédben, különösen a civil társadalommal való strukturált együttműködésen keresztül. Mindez hozzájárul az európai identitás kialakításához a különbségek összefogása és a közösséghez tartozás különböző vonatkozásainak formálása által.

(9)

E határozat alkalmazásában a „tevékeny európai polgárság” fogalmába az EK-Szerződés 17. cikkében meghatározott uniós polgárokon kívül valamennyi, az EU területén állandó vagy átmeneti jelleggel élő személy is beletartozik.

(10)

Az Európai Unió közös értékei az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében meghatározott értékek.

(11)

A kultúrák közötti párbeszédben hangsúlyos szerephez jutó valamennyi közösségi, nemzeti, regionális és helyi fellépés során alapvetően fontos biztosítani a kiegészítő jelleget és a horizontális megközelítést, tekintve, hogy a kultúrák közötti párbeszéd európai éve hozzá fog járulni az ilyen fellépések ismertségének és koherenciájának növeléséhez. Mind a közösségi, mind a nemzeti szintű fellépések tervezése során adott esetben felhasználhatók az esélyegyenlőség mindenki számára európai éve (2007) folyamán szerzett tapasztalatok.

(12)

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve hozzájárulhat a kultúrák közötti párbeszédnek a közösségi politikákba, fellépésekbe és programokba történő, horizontális és ágazatokon átívelő prioritásként való beillesztéséhez, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását szolgáló legjobb gyakorlatok meghatározásához és egymással történő megosztásához is. A kultúrák közötti párbeszéd terén a legjobb gyakorlatok és projektek érzékelhető elismerése ösztönzi az érdekelteket, és a civil társadalom körében népszerűsíti az elgondolást.

(13)

Más nemzetközi intézményekkel – például az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val – adott esetben fejleszthető az együttműködés, különösen a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása terén szerzett tapasztalatuk és szakértelmük hasznosítása céljából.

(14)

Ugyancsak fontos biztosítani a kultúrák közötti párbeszéd európai éve és a megfelelő keretek között – többek között az EGT-megállapodásban részes EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédságpolitikában részt vevő partnerországokkal – kidolgozott, a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések valamennyi külpolitikai vetületének egymást kiegészítő jellegét. Fontos biztosítani továbbá a harmadik országokkal – különösen a fejlődő országokkal – folytatott, a kultúrák közötti párbeszéd európai éve céljai szempontjából lényeges minden egyéb együttműködési kezdeményezéssel való kiegészítő jelleget.

(15)

A megfelelő külkapcsolati eszközök keretében kialakítandó, kultúrák közötti párbeszédet szolgáló fellépéseknek többek között tükrözniük kell azt, hogy a tapasztalatok és értékek harmadik országokkal történő megosztása kölcsönös érdek, továbbá elő kell segíteniük egymás kultúrájának megismerését, tiszteletben tartását és megértését.

(16)

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. A tagjelölt országokat ugyanakkor szorosan be kell vonni a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos fellépésekbe a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását célzó kezdeményezéseken keresztül, amelyeket az együttműködés és a párbeszéd megfelelő keretein belül, különösen az EU és ezen országok közötti civil társadalmi párbeszéd keretében kell kidolgozni (4).

(17)

Ez a határozat a fellépés teljes időtartamára létrehoz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (5) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási pontot jelent az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára.

(18)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni. A tervezett fellépés jellegére és alkalmazási körére tekintettel helyénvaló egy tanácsadó bizottság felállítása.

(19)

Mivel ezen határozat céljait a közösségi szintű, nevezetesen a többoldalú partnerségek és transznacionális cserekapcsolatok szükségessége miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

—

a kultúrák közötti párbeszéd folyamatának előmozdítása, amely következtében valamennyien, akik az EU területén élnek jobban be tudnak illeszkedni egy nyitottabb, de ugyanakkor összetettebb kulturális környezetbe, amelyben a különböző tagállamokban, illetve az egyes tagállamokon belül is, különböző kulturális identitások és meggyőződések egymással párhuzamosan léteznek;

—

a figyelem felhívása a kultúrák közötti párbeszédre mint a sokrétű és dinamikus társadalom megvalósításához való hozzájárulásra, és az ilyen társadalomból származó előnyök kihasználásának lehetőségére Európában és a világban egyaránt;

—

ráébreszteni valamennyi, az EU területén élő személyt, különösen a fiatalokat a világra nyitott, a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó, tevékeny európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amelynek alapjául az EU-nak az EU-Szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott közös értékei szolgálnak;

—

hangsúlyozni a különböző kultúrák és a kulturális sokszínűség megnyilvánulásainak hozzájárulását az EU tagállamainak örökségéhez és életmódjához;

—

az EU területén élők – különösen a fiatalok – tudatosságának növelése azzal kapcsolatban, hogy mindennapi életük során fontos a kultúrák közötti párbeszédben való részvétel;

—

a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése céljából az EU-szerte alkalmazott legjobb gyakorlatok felismerésére, egymással való megosztására és érzékelhető európai elismerésére irányuló munka, különösen a fiatalok és a gyermekek körében;

—

az oktatás szerepének erősítése, amely fontos közvetítő eszköz a sokszínűség megismertetésében, más kultúrák jobb megértésében, készségek és helyes társas magatartási minták elsajátításában, valamint annak a központi szerepnek a hangsúlyozásában, amelyet a média tölt be az egyenlőség elvének és a kölcsönös megértésnek az előmozdításában;

—

a kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és fellépések ismertségének és koherenciájának fokozása, illetve valamennyi ilyen program és fellépés támogatása, folytatólagosságának biztosítása;

—

a kultúrák közötti párbeszéd új megközelítési módjainak feltárásához való hozzájárulás, többek között a különböző ágazatokhoz tartozó érdekeltek széles körének együttműködése révén.

a)

európai szintű rendezvények és kezdeményezések, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése a lehető legtöbb ember közvetlen részvétele vagy más módon történő elérése által, valamint a kultúrák közötti párbeszéd európai éve eredményeinek és tapasztalatainak hangsúlyozása;

b)

nemzeti és regionális szintű, hangsúlyozottan európai vonatkozással bíró rendezvények és kezdeményezések, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd európai éve céljainak elősegítése a lehető legtöbb ember közvetlen részvételével vagy más módon történő bevonásával, külön figyelmet szentelve az állampolgári oktatással kapcsolatos fellépéseknek és más emberek különbözőségükkel együtt való megbecsülésének;

c)

a kultúrák közötti párbeszéd európai évének céljaival és a legjobb gyakorlatok feltárásával kapcsolatos kulcsfontosságú üzeneteknek – legfőképp a fiatalok és gyerekek körében történő – terjesztését szolgáló tájékoztató és népszerűsítő kampányok, különösen a médiával és a civil szervezetekkel folytatott közösségi és nemzeti szintű együttműködésben;

d)

közösségi vagy nemzeti szintű felmérések és tanulmányok, valamint transznacionális hálózatokkal és a civil társadalom érdekeltjeivel folytatott konzultációk, melyek célja, hogy a hosszú távú nyomon követés alapjaként értékelést és jelentést készítsenek a kultúrák közötti párbeszéd európai évének előkészületeiről és eredményességéről, valamint hatásáról.