31.7.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/1

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. október 14.)

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről

(2006/507/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és 300. cikke (3) bekezdése első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések nemzetközi szinten való ösztönzése a Szerződés 174. cikkének megfelelően a Közösség környezetvédelmi politikájának egyik célkitűzése.

(2)

1998-ban a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Közösség nevében és az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának égisze alatt részt vegyen a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon. A Bizottság e tárgyalásokon a tagállamokkal együtt részt vett.

(3)	A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Egyezmény („Egyezmény”) elfogadására Stockholmban, 2001. május 22-én került sor.

(4)

Ez az Egyezmény – az elővigyázatosság elve alapján – keretet biztosít a kezdeti tizenkét kiemelt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag gyártásának, felhasználásának, be- és kivitelének beszüntetéséhez, azok biztonságos kezeléséhez és ártalmatlanításához, valamint egyes, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag szándékolatlan kibocsátásának beszüntetéséhez vagy csökkentéséhez. Az Egyezmény meghatározza továbbá azokat a szabályokat, amelyek alapján az Egyezmény alá új vegyi anyagok sorolhatók.

(5)	A Közösség, az akkori tizenöt tagállam és az új tagállamok közül nyolc a Stockholmban 2001. május 22–23-án megtartott meghatalmazotti konferencián aláírta az Egyezményt.

(6)	Az Egyezmény megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra nyitva áll államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek előtt.

(7)	Az Egyezmény értelmében a regionális gazdasági integrációs szervezetek megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okiratukban kinyilvánítják, hogy az Egyezményben szabályozott kérdésekben milyen mértékű hatáskörrel rendelkeznek.

(8)

A Közösség már elfogadott az Egyezményben szabályozott kérdésekre vonatkozó jogi eszközöket, köztük a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-i 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4), valamint a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelvet (5).

(9)	Az Egyezmény hozzájárul a Közösség környezetvédelmi politikája célkitűzéseinek eléréséhez. Következésképpen helyénvaló, hogy a Közösség a lehető legrövidebb időn belül jóváhagyja ezt az Egyezményt.

(10)

Amennyiben az Egyezmény A., B. vagy C., illetve további mellékleteinek módosítására kerül sor, annak végrehajtását a Bizottság a 850/2004/EK rendelet, illetve más vonatkozó közösségi jogszabályok keretei között irányozza elő. Amennyiben valamely módosítás végrehajtására a letétbe helyezőnek a módosítás elfogadásáról szóló értesítése időpontjától számított egy éven belül nem kerül sor, továbbá a rendelkezések be nem tartásának elkerülése érdekében a Bizottság erről a 22. cikknek megfelelően értesíti a letétbe helyezőt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Közösség jóváhagyja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt, a továbbiakban: „az Egyezmény”.

Az Egyezmény szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

(1)   Minden olyan esetben, amikor az Egyezmény A., B. vagy C. melléklete, illetve további mellékletei módosításának végrehajtására a 850/2004/EK rendelet mellékleteiben, vagy más vonatkozó közösségi jogszabályban a letétbe helyezőnek a módosítás elfogadásáról szóló értesítése időpontjától számított egy éven belül nem kerül sor, a Bizottság erről az Egyezmény 22. cikkének megfelelően értesíti a letétbe helyezőt.

(2)   Amennyiben az Egyezmény A., B. vagy C. melléklete, illetve további mellékletei módosításának végrehajtására az (1) bekezdésben említett értesítést követően sor kerül, a Bizottság az értesítést haladéktalanul visszavonja.

3. cikk

(1)   A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje azt a személyt vagy azokat a személyeket, aki vagy akik jogosultak a jóváhagyó okiratot – az Egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének megfelelően – az Európai Közösség nevében az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál letétbe helyezni.

(2)   A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje azt a személyt vagy azokat a személyeket, aki vagy akik jogosultak az e határozat mellékletében található hatásköri nyilatkozatot – az Egyezmény 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően – az Európai Közösség nevében letétbe helyezni.

---

(1)  HL C 87. E, 2004.4.7., 495. o.

(2)  HL C 32., 2004.2.5., 45. o.

(3)  HL L 158., 2004.4.30., 7. o.

(4)  HL L 63., 2003.3.6., 1. o. A legutóbb a 777/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 136., 2006.5.24., 9. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 243., 1996.9.24., 31. o.

---

MELLÉKLET

A Közösségnek Az Egyezmény 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően tett nyilatkozata

A Közösség kijelenti, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésével összhangban a Közösség hatáskörrel rendelkezik olyan nemzetközi környezetvédelmi megállapodások megkötésére és az azokból eredő olyan kötelezettségek végrehajtására, amelyek hozzájárulnak a következő célkitűzések eléréséhez:

—	a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

—	az emberi egészség védelme,

—	a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása,

—	a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

A Közösség kijelenti továbbá, hogy már elfogadott az ezen egyezmény által szabályozott területekre vonatkozó, a tagállamokra nézve kötelező jogi eszközöket, amely jogi eszközök listáját – az egyezmény 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően – szükség szerint benyújtja, illetve naprakésszé teszi a felek konferenciája számára.

A Közösség felelős az egyezményből eredő azon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a hatályos közösségi jog szabályozása alá esnek.

A közösségi hatáskör gyakorlása – természetéből adódóan – folyamatos fejlődés tárgyát képezi.

---

31.7.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/3

---

FORDÍTÁS

STOCKHOLMI EGYEZMÉNY A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ ANYAGOKRÓL

EZEN EGYEZMÉNY RÉSZES FELEI,

FELISME RVE, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok mérgező tulajdonságokkal rendelkeznek, ellenállóak a lebomlással szemben, biológiailag felhalmozódnak, valamint levegőn, vízen keresztül, illetve vándorló állatfajok segítségével országhatárokon átterjednek és kibocsátásuk helyétől távol rakódnak le, ahol a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy – főként a fejlődő országokban – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak való helyi kitettség különösen a nőknek, és rajtuk keresztül a következő generációknak egészségi károkat okoz,

ELISMERVE, hogy az Északi sarkvidék ökoszisztémái és az ott élő közösségek különösen veszélyeztetettek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok biológiai feldúsulása miatt, és hogy hagyományos táplálékuk szennyezettsége közegészségügyi kérdés,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok esetén globális lépésekre van szükség,

FIGYELEMBE VÉVE az Egyesült Nemzetek Környezeti Programját vezető Kormányozó Tanácsnak 19/13 C számú, 1997. február 7-i határozatát az emberi egészség és a környezet védelme érdekében teendő nemzetközi intézkedések kezdeményezéséről olyan lépések megtételére, melyek csökkentik és/vagy megszüntetik a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátását,

EMLÉKEZTETVE a vonatkozó nemzetközi környezetvédelmi egyezmények, különösen a nemzetközi kereskedelemben részt vevő, meghatározott veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (PIC) szóló Rotterdami Egyezmény, valamint a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény – beleértve a 11. cikkének keretében meghozott regionális egyezményeket – vonatkozó rendelkezéseire,

TOVÁBBÁ EMLÉKEZTETVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat és az Agenda 21 vonatkozó intézkedéseire,

ELISMERVE, hogy az elővigyázatosság minden Részes Fél alapvető érdeke, amely benne foglaltatik ezen Egyezményben,

FELISMERVE, hogy ezen Egyezmény és más, a kereskedelem és a környezetvédelem területére vonatkozó nemzetközi megállapodások kölcsönösen támogatják egymást,

MEGERŐSÍTVE, hogy az államoknak, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban, szuverén joguk kiaknázni saját erőforrásaikat saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően, és felelőséggel biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörük vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más állam környezetében vagy olyan területen, amely kívül esik nemzeti fennhatóságuk határán,

FIGYELEMBE VÉVE a fejlődő országok – köztük is főleg a legfejletlenebbek – és az átmeneti gazdaságú országok körülményeit és egyedi igényeit, különösen a vegyi anyaggazdálkodásra vonatkozó nemzeti lehetőségek megerősítésének szükségességét, beleértve a technológia cserét, a gazdasági és műszaki segítség nyújtását és a Részes Felek közötti együttműködés ösztönzését,

EGÉSZÉBEN FIGYELEMBE VÉVE az 1994. május 6-án Barbadoson elfogadott, a Fejlődő Kis Szigetállamok Fenntartható Fejlődéséért létrehozott Akcióprogramot,

MEGJEGYEZVE a fejlett és fejlődő államok lehetőségeit, valamint az államoknak a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 7. elvében kifejezett közös, bár differenciált felelősségét,

FELISMERVE a magánszektor és a nem kormányzati szervezetek jelentős hozzájárulását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez és/vagy megszüntetéséhez,

KIEMELVE annak fontosságát, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártói felelősséget vállaljanak a termékeik által okozott káros hatásokért, és tájékoztassák a felhasználókat, a kormányokat és a nyilvánosságot ezen vegyi anyagok veszélyes tulajdonságairól,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által okozott káros hatások megelőzése érdekében életciklusuk minden szakaszában intézkedéseket kell tenni,

MEGERŐSÍTVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 16. elvét, mely kijelenti, hogy a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek internalizációjának és gazdasági eszközök alkalmazásának ösztönzésére, figyelembe véve azt a megközelítést, hogy a szennyező – elvben – viseli a szennyezés költségeit, kellő tekintettel a közérdekre és a nemzetközi kereskedelem és beruházások torzítása nélkül,

ÖSZTÖNÖZVE azon államokat, melyek nem rendelkeznek növényvédő szerekre és ipari vegyi anyagokra vonatkozó szabályozó és értékelő tervekkel, ilyen tervek készítésére,

FELISMERVE a környezetbarát alternatív eljárások és vegyi anyagok fejlesztésének és felhasználásának jelentőségét,

ELTÖKÉLVE ARRA, hogy megóvják az emberi egészséget és a környezetet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által okozott káros hatásoktól,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

Figyelembe véve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 15. elvében kifejezett elővigyázatossági megközelítést, ezen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet megóvása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoktól.

2. cikk

Meghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a)	„Részes Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, mely hozzájárult ahhoz, hogy ezen Egyezmény kötelezze, és mely számára az Egyezmény hatályban van;

b)

„Regionális gazdasági integrációs szervezet”: egy adott régió szuverén államai által létesített olyan szervezet, amelyet a tagállamai hatáskörrel ruháztak fel az Egyezmény által szabályozott kérdésekre, és amely megfelelő felhatalmazást kapott arra, hogy, belső eljárási szabályaival összhangban, az Egyezményt aláírja, megerősítse, jóváhagyja vagy csatlakozzon ahhoz.

c)	„Jelen lévő és szavazó Részes Felek”: a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Részes Felek.

3. cikk

Szándékos gyártásból és felhasználásból származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

(1)   Minden Részes Fél:

a)

megtiltja és/vagy megteszi a szükséges jogi és közigazgatási intézkedéseket, hogy megszüntesse: i. az A. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó gyártását és felhasználását a melléklet rendelkezései szerint; és ii. az A. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó importját és exportját a (2) bekezdés rendelkezései szerint; és

b)	korlátozza a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó gyártását és felhasználását a melléklet rendelkezései szerint.

(2)   Minden Részes Fél intézkedést tesz annak biztosítására, hogy:

a)	az A. vagy B. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot importálja kizárólag: i. környezetkímélő ártalmatlanítás céljából; vagy ii. olyan felhasználásra vagy céllal, melyet a Részes Fél számára engedélyeztek az A. vagy a B. melléklet értelmében;

b)

az A. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot, melynek gyártására vagy felhasználására speciális kivétel van hatályban, vagy a B. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyag, melynek gyártására vagy felhasználására speciális kivétel vagy elfogadható cél van hatályban, számításba véve a meglévő nemzetközi, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás vonatkozó intézkedéseit, exportálja kizárólag: i. a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott környezetkímélő ártalmatlanítás céljából; vagy ii. olyan Részes Félnek, mely számára engedélyezték ezen vegyi anyag felhasználását az A. vagy a B. melléklet értelmében; vagy iii. olyan államnak, mely nem Részes Fele ezen Egyezménynek, mely éves tanúsítványt adott az exportáló Részes Félnek. Az ilyen tanúsítvány részletesen leírja a vegyi anyag szándékos felhasználását, és tartalmaz egy nyilatkozatot, hogy, erre a vegyi anyagra vonatkozóan, az importáló állam elkötelezett: a) az emberi egészség és a környezet védelmére a kibocsátások minimalizálására vagy megakadályozására szolgáló szükséges intézkedések megtételével; b) a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések teljesítésére; és c) a B. melléklet II. részének 2. bekezdésében leírt intézkedések teljesítésére, ahol alkalmazható. A tanúsítványnak ugyancsak tartalmaznia kell bármely megfelelő támogató dokumentációt, mint például becikkezett törvények, szabályozó eszközök vagy közigazgatási vagy politikai útmutatások. Az exportáló Részes Félnek a tanúsítványt továbbítania kell a Titkárságnak a kézhezvételtől számított hatvan napon belül;

c)	az A. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot, melynek gyártására vagy felhasználására már egyik Részes Fél számára sincs hatályban speciális kivétel, nem exportálnak ettől a Részes Féltől, kivéve környezetkímélő ártalmatlanítás céljából;

d)	ezen bekezdés céljából az „állam, mely nem Fele az Egyezménynek” magában foglal, egy konkrét vegyi anyagra vonatkozóan, egy államot vagy egy regionális gazdasági integrációs szervezetet, mely erre a vegyi anyagra vonatkozóan nem egyezett bele, hogy kösse az Egyezmény.

(3)   Minden Részes Fél, mely rendelkezik új növényvédő szerekre vagy új ipari vegyi anyagokra vonatkozó egy vagy több szabályozási és értékelési tervvel, szabályozási intézkedéseket foganatosít azon új növényvédő szerek és új ipari vegyi anyagok gyártásának és felhasználásának megelőzése céljából, melyek, a D. melléklet 1. bekezdésében leírt kritériumokat számításba véve, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait mutatják.

(4)   Minden Részes Fél, mely rendelkezik növényvédő szerekre vagy ipari vegyi anyagokra vonatkozó egy vagy több szabályozási és értékelési tervvel, ahol lehetséges, figyelembe veszi ezen tervekben a D. melléklet 1. bekezdésében leírt kritériumokat a jelenleg használatban lévő növényvédő szerek vagy ipari vegyi anyagok felmérésekor.

(5)   Amennyiben az Egyezmény máshogy nem rendelkezik, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik egy vegyi anyag laboratóriumi szintű kutatásban vagy referenciamintaként felhasználandó mennyiségeire.

(6)   Bármely Részes Fél, mely rendelkezik speciális kivétellel az A. mellékletnek megfelelően, vagy speciális kivétellel vagy elfogadható céllal a B. mellékletnek megfelelően, megfelelő intézkedéseket foganatosít annak biztosítására, hogy az ezen kivétellel vagy céllal végzett bármely gyártás vagy felhasználás kivitelezésekor úgy járnak el, hogy megelőzzék vagy minimalizálják az emberek kitettségét és a környezetbe történő kibocsátást. Kivételes felhasználáskor vagy elfogadható céllal, mely magában foglalja a környezetbe történő szándékos kibocsátást a normál működés körülményei között, az ilyen kibocsátást a szükséges minimumszintre kell szorítani, az alkalmazható szabványok és útmutatók figyelembevételével.

4. cikk

A speciális kivételek jegyzéke

(1)   Létrejön egy jegyzék az A. mellékletben vagy a B. mellékletben felsorolt speciális kivételekkel bíró Részes Felek azonosítására. Nem azonosítja azokat a Részes Feleket, amelyek az A melléklet vagy a B. melléklet bármely Részes Fél által alkalmazható cikkeit alkalmazzák. A jegyzék karbantartását a Titkárság végzi, és annak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie.

(2)   A jegyzékben a következőknek kell szerepelnie:

a)	az A. mellékletből és a B. mellékletből vett speciális kivételtípusok listája;

b)	azon Részes Felek felsorolása, akik az A. melléklet vagy a B. melléklet speciális kivételeiben részesülnek; és

c)	minden egyes speciális kivétel lejárati időpontjának felsorolása;

(3)   Bármely Állam, Részes Féllé válását követően, a Titkársághoz eljuttatott írásbeli értesítés útján bejegyeztetheti magát az A. mellékletben vagy a B. mellékletben felsorolt egy vagy több speciális kivételre.

(4)   Minden, egy adott vegyi anyagra vonatkozó speciális kivétel bejegyzése elévül az Egyezmény hatálybalépésének időpontját követő ötödik évben, amennyiben nem szerepel az egyik Részes Fél által speciális korábbi időpont a jegyzékben, vagy a (7) bekezdés alapján hosszabbítás engedélyezése nem történt.

(5)   A Részes Felek konferenciája első ülésén dönt a jegyzékben lévő bejegyzések felülvizsgálati eljárásáról.

(6)   Egy jegyzékben lévő bejegyzés felülvizsgálatát megelőzően a vonatkozó Részes Félnek jelentést kell továbbítania a Titkárság felé annak igazolására, hogy továbbra is szüksége van ezen speciális kivételre. A Titkárságnak a jelentést el kell juttatnia minden Részes Félhez. A bejegyzések felülvizsgálatát az összes rendelkezésre álló adat alapján kell végrehajtani. Ezt követően a Részes Felek konferenciája, amennyiben megfelelőnek ítéli, javaslatot terjeszthet elő a vonatkozó Részes Félnek.

(7)   A Részes Felek konferenciája, a vonatkozó Részes Fél kérésére, döntést hozhat egy speciális kivétel lejárati idejének meghosszabbításról legfeljebb öt évig terjedő időszakra. Döntéshozatalában a Részes Felek konferenciája kellően figyelembe veszi a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek sajátságos körülményeit.

(8)   Bármely Részes Fél bármikor visszavonhatja bármely, speciális kivételre vonatkozó bejegyzését a jegyzékből a Titkársághoz eljuttatott írásos bejelentés útján. A visszavonás a bejelentésben meghatározott időben lép hatályba.

(9)   Amikor egy adott típusú speciális kivételre már egy Részes Fél sincs bejegyezve, erre vonatkozóan újabb bejegyzést a továbbiakban nem lehet tenni.

5. cikk

Nem szándékos gyártás és felhasználásból származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

Minden Részes Fél legalább a következő intézkedéseket foganatosítja a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok mindegyikének antropogén forrásokból származó összes kibocsátásának csökkentésére, a további minimalizálásuk, vagy, ahol megvalósítható, végleges kiküszöbölésük érdekében:

a)

akcióprogram vagy, ahol lehetséges, regionális vagy szubregionális akcióprogram kidolgozása az Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül, és azt követően annak teljesítése a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának azonosítására, jellemzésére és taglalására, valamint a b)–e) albekezdések megvalósításának elősegítésére, a 7. cikkben meghatározott megvalósítási terv részeként. Az akcióprogram tartalmazza a következő elemeket: i. a jelenlegi és az előrevetített kibocsátások értékelése, beleértve a forrás leltár és a kibocsátás becslések kidolgozását és karbantartását, figyelembe véve a C. mellékletben azonosított forráskategóriákat; ii. a Részes Félnek az ilyen kibocsátások kezelésére vonatkozó törvényeinek és politikájának hatékonyságértékelése; iii. az ezen bekezdésben megadott kötelezettségek kielégítését célzó stratégiák, figyelembe véve az i. és ii. bekezdésben lévő értékeléseket; iv. az ezen stratégiákkal kapcsolatos és azoknak tudatában végzett oktatás és képzés ösztönzésére tett lépések; v. az ezen stratégiákról és a bekezdésben leírt kötelezettségek kielégítésében elért sikereikről szóló áttekintések minden öt évben; az ilyen áttekintéseket a 15. cikknek megfelelően beadott jelentésekhez kell csatolni; vi. az akcióprogram, valamint a benne foglalt stratégiák és intézkedések megvalósításának ütemterve;

b)	azon elérhető, kivitelezhető és megvalósítható intézkedések alkalmazásának elősegítése, melyekkel eredményesen elérhető a kibocsátások csökkentésének vagy a források kiküszöbölésének egy valószerű és jelentőségteljes szintje;

c)

a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok kialakulásának és kibocsátásának megelőzésére az alternatív vagy módosított anyagok, termékek és eljárások fejlesztésének ösztönzése, és, ahol alkalmazhatónak ítélik, alkalmazásának megkövetelése, figyelembe véve a C. mellékletben megadott, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást és a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó útmutatókat;

d)

azon forráskategóriákba eső új források esetén, melyek a Részes Fél szerint ilyen intézkedések megtételét indokolják az akcióprogramjában, az elérhető legjobb technikák alkalmazásának ösztönzése és, az akcióprogramjának megvalósítási ütemtervével összhangban, megkövetelése, különös kezdeti figyelemmel a C. melléklet II. részében azonosított forráskategóriákra. Az ezen melléklet II. részében felsorolt kategóriákba tartozó új forrásokra vonatkozó elérhető legjobb technikák alkalmazásának követelményeit a lehető leghamarabb be kell vezetni, de nem később mint négy évvel azt követően, hogy az Egyezmény ezen Részes Fél számára hatályba lép. Az azonosított kategóriák esetén a Részes Felek alkalmazhatják a legjobb környezeti gyakorlatot. Az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásakor a Részes Feleknek figyelembe kell venni az ezen mellékletben megadott, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást és a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó, az elérhető legjobb technikákról és legjobb környezeti gyakorlatról szóló útmutatást;

e)

az akcióprogramjának megfelelően az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásának ösztönzése: i. meglévő forrásokra, a II. részben felsorolt forráskategóriákon belül és a C. melléklet III. részében felsorolt forráskategóriákon belül; és ii. új forrásokra, a C. melléklet III. részében felsorolt forráskategóriákon belül, melyet a Részes Fél a d) albekezdésben nem adott meg. Az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásakor a Részes Feleknek figyelembe kell venni a C. mellékletben szereplő, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást, és az elérhető legjobb technikákról és legjobb környezeti gyakorlatról szóló, a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó útmutatókat;

f)

ezen albekezdés és a C. melléklet vonatkozásában: i. „az elérhető legjobb technikák” jelentik a leghatékonyabb és fejlettebb szintjét azon tevékenységek és működési módjaik fejlődésének, melyek azon konkrét technikák gyakorlati alkalmasságát jelzik, melyek általában a C. melléklet I. részében felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának és a környezetre mint egészre gyakorolt káros hatásaiknak megelőzésére, és, ahol ez nem megvalósítható, általánosságban a csökkentésére tervezett kibocsátási korlátok alapját képezik. Ebben a tekintetben: ii. „technikák” magukban foglalják az alkalmazott technológiákat és a berendezés tervezésének, megépítésének, karbantartásának, üzemeltetésének és lebontásának módját; iii. „elérhető” jelenti azokat a technikákat, melyek hozzáférhetőek az üzemeltető számára, és melyek olyan mértékben fejlettek, hogy a vonatkozó ipari szektorban megvalósíthatóak, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között, figyelembe véve a költség-haszon megfontolásokat; és iv. „legjobb” a leghatékonyabb a környezet mint egész védelmének magas általános szintjének elérésében; v. „legjobb környezeti gyakorlat” a környezeti szabályozó intézkedések és stratégiák kombinációjának legmegfelelőbb alkalmazása; vi. „új forrás” bármely forrás, melynek építése vagy alapvető átalakítása legalább egy évvel a következő időpontok előtt elkezdődött: a) ezen Egyezmény hatálybalépése az adott Részes Fél vonatkozásában; vagy b) a C. melléklet módosításának hatálybalépése a vonatkozó Részes Fél számára, ahol a forrás kizárólag ezen módosítás következtében került az Egyezmény rendelkezései alá.

g)	az ebbe az albekezdésbe tartozó elérhető legjobb technikákra vonatkozó kötelezettségeinek kielégítésére bármely Részes Fél alkalmazhat kibocsátási határértékeket vagy üzemi szabványokat.

6. cikk

Árukészletekből és hulladékokből származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

(1)   Annak biztosítására, hogy az A. vagy B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azt tartalmazó árukészleteket és a hulladékokat, beleértve a hulladékká váló azon termékeket és cikkeket, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból állnak, azokat tartalmazzák vagy azokkal szennyezettek, oly módon kezeljenek, hogy védjék az emberi egészséget és a környezetet, minden Részes Fél:

a)

megfelelő stratégiákat fejleszt ki a következők azonosítására: i. az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azt tartalmazó árukészletek; és ii. használatban lévő termékek és cikkek, illetve hulladékok, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból állnak, azokat tartalmazzák vagy azokkal szennyezettek;

b)	az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azokat tartalmazó árukészletek azonosítása, a megvalósítható mértékig, az a) albekezdésben említett stratégiák alapján;

c)

az árukészletek kezelése, ahol alkalmazható, biztonságos, hatékony és környezetbarát módon. Az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagok árukészleteit, amelyek felhasználása az A. melléklet speciális kivételei, vagy a B. melléklet speciális kivételei vagy elfogadható céljai alapján már nem felhasználhatóak, kivéve a 3. cikk (2) bekezdésében kivitelre engedélyezett árukészleteket, hulladéknak kell tekinteni és a d) albekezdésben foglaltak szerint kell kezelni;

d)

megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani, hogy az ilyen hulladékok, beleértve a hulladékká váló termékeket és árucikkeket: i. környezetbarát módon legyenek kezelve, összegyűjtve, szállítva és tárolva; ii. olyan módon kerüljenek lerakásra, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok megsemmisüljenek, vagy irreverzibilisen átalakuljanak oly módon, hogy ne mutassák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait, vagy más környezetbarát módon kerüljenek elhelyezésre, amikor a megsemmisítés vagy irreverzibilis átalakítás környezetvédelmi szempontból nem előnyös vagy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-tartalom alacsony, figyelembe véve a nemzetközi szabályokat, szabványokat és útmutatókat, beleértve a (2) bekezdésnek megfelelően kialakíthatókat, illetve a vonatkozó, a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló globális és regionális szabályozó rendszereket. iii. engedélyezése ne történjen meg olyan lerakási műveletekre, melyek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok visszanyerésére, újrafeldolgozására, regenerálására, közvetlen újrafelhasználására vagy alternatív felhasználására vezethet; és iv. nemzetközi határokon át történő szállításuk a vonatkozó nemzetközi szabályok, szabványok és útmutatások figyelembevétele nélkül ne történhessen meg;

e)	erőfeszítéseket kell tenni azoknak a helyszíneknek az azonosítására, amelyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokkal szennyezettek; amennyiben ezen területek megtisztítására sor kerül, azt környezetbarát módon kell végrehajtani.

(2)   A Részes Felek konferenciájának a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény megfelelő testületeivel szoros kapcsolatot kell kialakítani, hogy, többek között:

a)	meghatározzák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok megsemmisítésének vagy irreverzibilis átalakításának azokat a szintjeit, melyek szükségesek annak biztosítására, hogy a D. melléklet 1. bekezdésében meghatározott tulajdonságaik ne mutatkozzanak;

b)	a fentiek alapján meghatározzák azt az eljárást, amelyet környezetbarát elhelyezésnek ítélnek; és

c)

együttműködjenek, ahol alkalmazható, az A., a B. és a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok koncentrációszintjeinek kialakításában annak érdekében, hogy meghatározzák az 1. cikk d) bekezdésének ii. albekezdésében említett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó alacsony koncentrációt.

7. cikk

Végrehajtási terv

(1)   Minden Részes Fél köteles:

a)	kidolgozni egy végrehajtási tervet az Egyezményben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és törekedni annak végrehajtására;

b)	eljuttatni végrehajtási tervét a Részes Felek konferenciájának az Egyezmény erre vonatkozóan történő hatálybalépését követő két éven belül; és

c)	felülvizsgálni és, ahol alkalmazható, naprakész állapotba hozni végrehajtási tervét rendszeres időközönként és a Részes Felek konferenciájának döntésével meghatározott módon.

(2)   A Részes Feleknek, ahol alkalmazható, közvetlenül vagy globális, regionális és szubregionális szervezeteken keresztül kell együttműködniük, értekezniük kell a nemzeti érdekcsoportokkal, beleértve a női csoportosulásokat és azokat a csoportosulásokat, amelyek a gyermekek egészségével foglalkoznak, annak érdekében, hogy végrehajtási tervük fejlesztését, megvalósítását és napra késszé tételét elősegítsék.

(3)   A Részes Feleknek törekedniük kell olyan lehetőségek hasznosítására és, ahol szükséges, kialakítására, melyek segítségével a fenntartható fejlődésről szóló stratégiájukba integrálhatják a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti végrehajtási tervüket, ahol alkalmazható.

8. cikk

Vegyi anyagok felsorolása az A., B. és C. mellékletben

(1)   Bármely Részes Fél javaslatot terjeszthet elő a Titkárság felé egy vegyi anyag A., B. és/vagy C. mellékletben történő felsorolására. A javaslatnak tartalmaznia kell a D. mellékletben meghatározott adatokat. A javaslat elkészítése során a Részes Felet más Részes Felek és/vagy a Titkárság is segítheti.

(2)   A Titkárságnak igazolnia kell, hogy a javaslat tartalmazza a D. mellékletben meghatározott adatokat. Ha a Titkárság meggyőződött róla, hogy a javaslat az így meghatározott adatokat tartalmazza, továbbítja a javaslatot A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság felé.

(3)   A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a javaslatot, rugalmasan és átlátható módon kell alkalmaznia a D. mellékletben meghatározott kijelölési kritériumokat minden rendelkezésre bocsátott adat figyelembevételével, egységes és kiegyensúlyozott módon.

(4)   Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy:

a)	meggyőződött arról, hogy a kijelölési kritériumok teljesülnek, a Titkárságon keresztül a javaslatot és a Bizottság értékelését minden Részes Fél és megfigyelő számára elérhetővé teszi és ösztönözni őket az E. mellékletben meghatározott adatok benyújtására; vagy

b)	meggyőződött arról, hogy a kijelölési kritériumok nem teljesülnek, a Titkárságon keresztül értesít minden Részes Felet és megfigyelőt, a javaslatot és a Bizottság értékelését minden Részes Fél számára elérhetővé teszi és a javaslatot elutasítja.

(5)   A (4) bekezdés alapján elutasított bármely javaslatot bármely Részes Fél újra előterjesztheti a Bizottság felé. Az előterjesztés tartalmazhatja a Részes Fél bármely megfontolását, valamint a Bizottság további megfontolásának indoklását. Ha az eljárást követően a Bizottság ismét elutasítja a javaslatot, a Részes Fél kifogásolhatja a döntést és a Részes Felek konferenciája következő ülésén a kérdést fontolóra veszi. A Részes Felek konferenciája a D. melléklet kijelölési kritériumainak, a Bizottság értékelésének, valamint minden, bármely Részes Fél vagy megfigyelő által szolgáltatott kiegészítő adat figyelembevételével dönthet úgy, hogy a javaslatnak tovább kell mennie.

(6)   Ahol a Bizottság úgy döntött, hogy a kijelölési kritériumok teljesülnek, vagy a Részes Felek konferenciája a javaslat továbbhaladása mellett döntött, a Bizottságnak folytatnia kell a javaslat felülvizsgálatát minden további beérkezett vonatkozó adat figyelembevételével, és az E. melléklet alapján el kell készítenie egy kockázati profil tervezetet. A tervezetet a Titkárságon keresztül el kell juttatnia minden Részes Félhez és megfigyelőhöz, be kell gyűjtenie azok műszaki megjegyzéseit, és a műszaki megjegyzések figyelembevételével el kell készítenie a kockázati profilt.

(7)   Ha az E. mellékletnek megfelelően kialakított kockázati profil alapján a Bizottság úgy dönt, hogy:

a)

a vegyi anyag, a nagy távolságra jutó környezeti szállítódása folytán, jelentős károkat okozhat az emberi egészségben és/vagy a környezetben úgy, hogy globális cselekvésre van szükség, a javaslatnak tovább kell mennie. A teljes tudományos bizonyosság hiánya nem akadályozhatja meg a javaslat továbbhaladását. A Bizottság a Titkárságon keresztül a döntéshez minden Részes Féltől és megfigyelőtől kérhet adatokat az F. mellékletben meghatározott megfontolásokhoz kapcsolódóan. Ezt követően el kell készítenie egy kockázatkezelési értékelést, amelynek tartalmaznia kell az adott vegyi anyagra vonatkozó lehetséges korlátozó rendszabályok elemzését ezen mellékletnek megfelelően; vagy

b)	a javaslat nem halad tovább, a kockázati profilt a Titkárságon keresztül el kell juttatni minden Részes Félhez és megfigyelőhöz, és a javaslatot elutasítja.

(8)   Bármely, a (7) bekezdés b) pontja alapján elutasított javaslathoz bármely Részes Fél kérheti a Részes Felek konferenciáját, hogy utasítsa a Bizottságot további adatok begyűjtésére a javasló Részes Féltől és más Részes Felektől egy évet meg nem haladó időtartamban. Ezen időszak végén és a beérkezett információk alapján a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a javaslatot a (6) bekezdés alapján a Részes Felek konferenciája által meghatározandó prioritásokkal. Ha az eljárást követően a Bizottság ismét elutasítja a javaslatot, a Részes Fél kifogásolhatja a döntést és a Részes Felek konferenciája soron következő ülésén a kérdést fontolóra veszi. A Részes Felek konferenciája az E. melléklet alapján elkészült kockázati vázlat alapján, a Bizottság értékelésének, valamint minden, bármely Részes Fél vagy megfigyelő által szolgáltatott kiegészítő adat figyelembevételével dönthet úgy, hogy a javaslatnak tovább kell mennie. Ha a Részes Felek Konferenciája úgy dönt, hogy a javaslat tovább mehet, a Bizottságnak el kell készítenie a kockázatkezelési értékelést.

(9)   A Bizottságnak a (6) bekezdésben említett kockázati profil és a (7) bekezdés a) pontjában vagy a (8) bekezdésben említett kockázatkezelési értékelés alapján javaslatot kell tennie, hogy a Részes Felek konferenciája megfontolja-e a vegyi anyag felsorolását az A., a B. és/vagy a C. mellékletben. A Részes Felek konferenciájának, kellően figyelembe véve a Bizottság javaslatait, beleértve bármely tudományos bizonytalanságot, körültekintően döntenie kell a vegyi anyag felsorolásáról, meghatározva a vonatkozó szabályozó intézkedéseket, az A., a B. és/vagy a C. mellékletben.

9. cikk

Információcsere

(1)   Minden Részes Fél elősegíti vagy vállalja a következőkre vonatkozó információk cseréjét:

a)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártásának, felhasználásának és kibocsátásának csökkentése vagy megszüntetése; és

b)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváit, beleértve a kockázati tényezőikre, valamint a gazdasági és a szociális költségeikre vonatkozó információkat.

(2)   A Részes Felek az (1) bekezdésben említett információkat közvetlenül, vagy a Titkárságon keresztül cserélik ki.

(3)   Minden Részes Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó személyt ezen információk cseréjére.

(4)   A Titkárság a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó információk tekintetében, beleértve a Részes Felek, kormányközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által szolgáltatott információkat, clearing-house mechanizmusként, információbankként szolgál.

(5)   Ezen Egyezmény vonatkozásában az emberek és a környezet egészségére és biztonságára vonatkozó információk nem tekintendők bizalmasnak. A Részes Felek, melyek ezen Egyezménynek megfelelően egyéb információt cserélnek, a kölcsönös megállapodás szerint védik a bizalmas információkat.

10. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása, társadalmi tudatosság és képzés

(1)   Minden Részes Fél, lehetőségeihez mérten, elősegíti és támogatja:

a)	politikusai és döntéshozói körében a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőkre vonatkozó tudatosságot;

b)	a nyilvánosság tájékoztatását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról elérhető minden információval, az 5. cikk (9) bekezdésének figyelembevételével;

c)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról, valamint egészségre és környezetre gyakorolt hatásaikról és alternatíváikról szóló képzési és társadalmi tudatosságot növelő programok kidolgozását és megvalósítását, különösen nők, gyermekek és alacsony képzettségűek számára;

d)

a nyilvánosság részvételét a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal és azok egészségre és környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésekben, valamint az azokra teendő megfelelő válaszlépéseinek kidolgozásában, beleértve az országos szintű adatok szolgáltatásának lehetőségét ezen Egyezmény végrehajtására vonatkozóan;

e)	a munkások, tudósok, oktatók, valamint a műszaki személyzet és a vezetők képzését;

f)	az oktatásra és társadalmi tudatosságra vonatkozó anyagok nemzeti és nemzetközi szinten történő fejlesztését és cseréjét; és

g)	oktató és képzési programok kidolgozását és megvalósítását nemzeti és nemzetközi szinten.

(2)   Minden Részes Fél, lehetőségein belül, biztosítja a nyilvánosság hozzáférését az (1) bekezdésben részletezett információkhoz, valamint ezen információk aktualizálását.

(3)   Minden Részes Fél, lehetőségein belül, ösztönzi az ipart és a hivatásos felhasználókat az (1) bekezdésben részletezett információkkal való nemzeti, illetve, amennyiben lehetséges, szubregionális, regionális és globális biztosításának elősegítésére és támogatására.

(4)   A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és alternatíváikról szóló információk biztosítása érdekében a Részes Felek alkalmazhatnak biztonsági adatlapokat, jelentéseket, tömegtájékoztatási eszközöket és egyéb kommunikációs eszközöket, valamint felállíthatnak nemzeti vagy területi szintű információs központokat.

(5)   Minden Részes Fél megfontolás tárgyává teszi olyan mechanizmusok kidolgozását, mint például a szennyező anyagok kibocsátásának és szállításának jegyzéke, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletekben felsorolt, kibocsátott vagy lerakott vegyi anyagok éves mennyiségének becslésére szolgáló információk összegyűjtésére és terjesztésére alkalmasak.

11. cikk

Kutatás, fejlesztés és monitoring

(1)   A Részes Felek, lehetőségeiken belül, országos és nemzetközi szinten ösztönzik és/vagy vállalják a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal, illetve, ahol idevágó, alternatíváikkal és az újonnan jelentkező, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, monitoring és együttműködés végzését, beleértve:

a)	források és a környezetbe történő kibocsátások;

b)	jelenlét, szintek és trendek az emberekben és a környezetben;

c)	környezeti terjedés, sors és átalakulás;

d)	az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások;

e)	társadalmi-gazdasági és kulturális hatások;

f)	a kibocsátások csökkentése és/vagy megszüntetése; és

g)	egyeztetett metodika a képző források leltárának és a kibocsátások mérésére alkalmas analitikai technikáknak a kialakítására.

(2)   Az (1) bekezdésben leírt tevékenységek vállalásakor a Részes Felek, lehetőségeiken belül:

a)

támogatják és, ahol lehetséges, továbbfejlesztik azokat a nemzetközi programokat, hálózatokat és szervezeteket, melyek célja meghatározni, vezetni, értékelni és finanszírozni a kutatásokat, adatgyűjtést és monitoringot, figyelembe véve, hogy szükség van az erőfeszítések megsokszorozásának minimalizálására;

b)	támogatják a hazai és nemzetközi erőfeszítéseket a nemzeti tudományos és műszaki kutatás erősítésére, különösen a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok esetén, valamint elősegítik az adatokhoz és elemzésekhez való hozzáférést, és ezek cseréjét;

c)	figyelembe veszik, különösen a pénzügyi és a műszaki erőforrások terén, a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok szempontjait és szükségleteit, és együttműködnek lehetőségeik bővítésében, hogy az a) és a b) albekezdésben leírt erőfeszítésekben részt vehessenek;

d)	kutatómunkát vállalnak a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak a szaporodásbiológiai egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére;

e)	az ebben a bekezdésben említett kutatási, fejlesztési és monitoring tevékenységük eredményeit időben és rendszeresen elérhetővé teszik a nyilvánosság számára; és

f)	ösztönzik és vállalják az együttműködést a kutatásból, fejlesztésből és monitoringból származó információk tárolásával és karbantartásával kapcsolatban.

12. cikk

Műszaki segítségnyújtás

(1)   A Részes Felek felismerik, hogy a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Felei kérésének eleget tevő időszerű és megfelelő segítség nyújtása elengedhetetlen ezen Egyezmény sikeres végrehajtásához.

(2)   A Részes Felek együttműködnek és időszerű és megfelelő segítséget nyújtanak a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek, támogatva azokat, figyelembe véve sajátságos szükségleteiket, az Egyezményben foglalt kötelezettségeik teljesítésére szolgáló lehetőségeik szélesítésében és megerősítésében.

(3)   Ebben a tekintetben a fejlett országok Részes Felei és lehetőségükhöz képest egyéb Részes Felek által nyújtandó műszaki segítség magába foglalja, ahogy alkalmas és ahogy kölcsönösen megegyeznek, az Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos képességek bővítésére szolgáló műszaki segítséget. E tekintetben további útmutatást a Részes Felek konferenciája nyújt.

(4)   A Részes Felek, ahol alkalmazható, megállapodásokat kötnek a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek az Egyezményben foglalt kötelezettségeik kielégítésével kapcsolatos műszaki segítségnyújtás és a technológia csere elősegítésének céljából. Ezek a megállapodások magukban foglalnak olyan regionális és szubregionális központokat, melyek képesség fejlesztéssel és technológiacserével támogatják a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleit az Egyezményben foglalt kötelezettségeik kielégítésében. E tekintetben további útmutatást a Részes Felek konferenciája nyújt.

(5)   A Részes Felek, ezzel a cikkel összefüggésben, maradéktalanul figyelembe veszik a legfejletlenebb országok és a fejlődő kis szigetállamok sajátságos szükségleteit és sajátságos helyzetét a műszaki segítségnyújtással kapcsolatos intézkedéseik során.

13. cikk

Pénzügyi források és mechanizmusok

(1)   Minden Részes Fél vállalja, lehetőségein belül, pénzügyi támogatás és ösztönzők nyújtását azon nemzeti tevékenységeinek tekintetében, melyek szándéka ezen Egyezmény céljainak elérése a nemzeti terveknek, prioritásoknak és programoknak megfelelően.

(2)   A fejlett országok Részes Felei új és további pénzügyi forrásokat nyújtanak a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Felei számára, hogy képessé tegyék azokat azon végrehajtó intézkedések kölcsönösen megállapított teljes költségeinek térítésében, melyek az Egyezmény követelményeit elégítik ki, a fogadó Részes Fél és a (6) bekezdésben leírt mechanizmusban részt vevő entitás közötti megállapodás szerint. Önkéntes alapon és képességeinek megfelelően a többi Részes Fél is biztosíthat pénzügyi forrásokat. Az egyéb forrásokból származó hozzájárulásokat is ösztönzik. Ezen kötelezettségek teljesítésekor számításba kell venni a pontosság, a kiszámíthatóság, a támogatások folyósításának kellő időzítésének szükségességét és a terheknek a hozzájáruló Részes Felek közti megosztásának fontosságát.

(3)   A fejlett országok Részes Felei és egyéb Részes Felek, lehetőségeiknek megfelelően és nemzeti terveikkel, prioritásaikkal és programjaikkal összhangban, ugyancsak biztosíthatnak és a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Felei hasznosíthatnak saját maguk részére pénzügyi forrásokat ezen Egyezmény megvalósításában egyéb bilaterális, regionális és multilaterális forrásokon vagy csatornákon keresztül.

(4)   Hogy a fejlődő országok Részes Felei ezen Egyezményben vállalt kötelezettségeiket milyen mértékben valósítják meg hatékonyan, függ a fejlett országok Részes Feleinek az ezen Egyezményben vállalt, pénzügyi forrásokra, műszaki segítségnyújtásra és technológia átadásra vonatkozó kötelezettségeinek hatékony végrehajtásától. A tényt, hogy a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés és a szegénység eltörlése az első és kiemelkedő prioritása a fejlődő országok Részes Feleinek, teljesen figyelembe veszik, megfelelő megfontolásokat adva az emberi egészség és a környezet védelmének szükségességének.

(5)   A Részes Feleknek tevékenységük során teljes mértékben figyelembe kell venniük a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok különleges szükségleteit és meghatározott helyzetét tevékenységük során a támogatás szempontjából.

(6)   Az alábbiakban meghatározott mechanizmus szolgál a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek az Egyezmény végrehajtásában segítő, segély vagy koncessziós alapú, megfelelő és fenntartható pénzügyi források ellátására. A mechanizmus a Részes Felek konferenciájának megbízásából, ahol alkalmazható, és útmutatásával működik, és annak tartozik felelősséggel ezen Egyezmény céljai szerint. Működését egy vagy több entitásra bízhatja, beleértve a meglévő nemzetközi entitásokat, ahogy a Részes Felek konferenciája határozhat. A mechanizmus további, multilaterális, regionális és bilaterális pénzügyi és műszaki segítséggel szolgáló entitásokat foglalhat magában. A mechanizmushoz való hozzájárulás a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek jutatott egyéb pénzügyi átutalások kiegészítése a (2) bekezdésben leírtak szerint, azoknak megfelelően.

(7)   Ezen Egyezmény céljainak és a (6) bekezdésnek megfelelően a Részes Felek konferenciája első ülésén megfelelő útmutatót fogad el a mechanizmushoz és megállapodik a pénzügyi mechanizmusban részt vevő entitással vagy entitásokkal a megállapodások rendezéséről. Az útmutatónak fel kell tüntetnie, többek között:

a)

a politikai, a stratégiai és a programprioritások meghatározását, valamint a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés alkalmasságának és a pénzügyi források felhasználásának, az ilyen felhasználások rendszeres ellenőrzésével és értékelésével kiegészített, világos és részletes kritériumait és útmutatóit;

b)	az entitás vagy entitások a Részes Felek konferenciájához intézett, ezen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek támogatásának kielégítő voltáról és fenntarthatóságáról szóló rendszeres jelentésének készítését;

c)	a több forrású támogatások megközelítésének, mechanizmusainak és megállapodásainak elősegítését;

d)

az ezen Egyezmény végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló támogatás összegének előrelátható és azonosítható módon történő meghatározásának módozatait, szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kivonásához folyamatos támogatásra lehet szükség, és azokat a körülményeket, melyek között ez az összeg időszakosan felülvizsgálatra kerül; és

e)	az érdekelt Részes Felek igényfelméréssel, a rendelkezésre álló támogatási forrásokra és a támogatás rendszerére vonatkozó információkkal történő ellátásának módozatait, a köztük lévő koordináció elősegítése végett.

(8)   A Részes Felek konferenciája nem később mint a második ülésén és azt követően rendszeres időközönként felülvizsgálja az ebben a cikkben létrehozott mechanizmusok hatékonyságát, a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek változó igényeinek való megfelelésének képességét, a (7) bekezdésben említett kritériumokat és útmutatót, a támogatások szintjét és a pénzügyi mechanizmusok működtetésével megbízott intézményes entitások teljesítményének hatékonyságát. Egy ilyen felülvizsgálat alapján megfelelő intézkedéseket tesz, amennyiben szükséges, a mechanizmus hatékonyságának növelésére, beleértve az azon intézkedésekre vonatkozó javaslatok és útmutatások adását, melyek biztosítják a Részes Felek szükségleteinek kielégítését szolgáló megfelelő és fenntartható támogatást.

14. cikk

Átmeneti pénzügyi rendelkezések

A Globális Környezeti Segélyalap intézeti szervezete, mely az Átszervezett Globális Környezeti Segélyalap alapító okiratának megfelelően működik, átmeneti jelleggel a 13. cikkben említett pénzügyi mechanizmusok működtetésével megbízott vezető entitás az Egyezmény hatálybalépése és a Részes Felek konferenciájának első ülése közötti időszakban, vagy addig az időpontig, amíg a Részes Felek konferenciája elhatározza, melyik intézményi szerkezetet jelöli ki a 13. cikknek megfelelően. A Globális Környezeti Segélyalap intézményes szerkezete ezt a szerepet a speciálisan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó működési intézkedéseken keresztül töltheti be, figyelembe véve, hogy ezen a területen új megállapodások lehetnek szükségesek.

15. cikk

Jelentések készítése

(1)   Minden Részes Fél beszámol a Részes Felek konferenciájának ezen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítására tett intézkedéseiről és arról, hogy azok mennyire voltak hatékonyak az Egyezmény céljainak elérésében.

(2)   Minden Részes Fél ellátja a Titkárságot:

a)	az A. és a B. mellékletben felsorolt mindegyik vegyi anyag gyártásának, importjának és exportjának összmennyiségére vonatkozó statisztikai adatokkal, vagy ezen adatok megbízható becslésével; és

b)	amennyire kivitelezhető, valamennyi vegyi anyagra azon országok listájával, melyekből ilyen vegyi anyagot importált, és azon országok listájával, melyekbe ilyen vegyi anyagot exportált.

(3)   A jelentéseket megfelelő időközökben és a Részes Felek konferenciájának első ülésén meghatározott formátumban kell benyújtani.

16. cikk

A hatékonyság értékelése

(1)   Négy évvel ezen Egyezmény hatálybalépése után, és azt követően a Részes Felek konferenciája által meghatározott időközönként időszakosan a konferencia felméri az Egyezmény hatékonyságát.

(2)   Az ilyen értékelés elősegítése végett a Részes Felek konferenciája első ülésén kezdeményezi olyan megállapodások megalakítását, melyek segítségével az A., a B. és a C. mellékletekben felsorolt vegyi anyagok jelenlétéről, illetve regionális és globális szállítódásáról szerezhet összehasonlítható adatokat. Ezeket a megállapodásokat:

a)	a Részes Felek, ahol lehetséges, területi alapon hajtják végre, műszaki és pénzügyi lehetőségeiknek megfelelően, a lehetséges mértékig a meglévő monitoring programokat és műszereket felhasználva és a megközelítések harmonizációját elősegítve;

b)	kiegészíthetik, ahol szükséges, figyelembe véve a régiók és monitoring tevékenység végzési lehetőségeik közti különbségeket; és

c)	a Részes Felek konferenciájának részére, a monitoring tevékenységek regionális és globális szintű eredményeiről szóló, a Részes Felek konferenciája által meghatározott időszakokban készített beszámolókkal kell kiegészíteni.

(3)   Az (1) bekezdésben leírt értékelést az elérhető tudományos, környezeti, műszaki és gazdasági információk alapján kell lefolytatni, melyek közt szerepel:

a)	a (2) bekezdés szerint megadott jelentés vagy egyéb monitoring információ;

b)	a 15. cikk szerint benyújtott nemzeti jelentések; és

c)	a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint megadott, az összeférhetetlenségről szóló információk.

17. cikk

Összeférhetetlenség

A Részes Felek konferenciája a lehető leghamarabb eljárásokat és intézményi mechanizmusokat dolgoz ki és fogad el az Egyezmény rendelkezéseivel való összeférhetetlenség és az összeférhetetlenséggel elmarasztalható Részes Felekkel szembeni bánásmód meghatározására.

18. cikk

A viták rendezése

(1)   A Részes Felek a köztük az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat tárgyalásokon vagy a maguk választotta egyéb békés módon rendezik.

(2)   Az Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, hozzá való csatlakozáskor vagy azt követően bármikor bármely Részes Fél, mely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, írásos okiratot nyújthat be a Letéteményeshez, melyben nyilatkozhat, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták esetén, bármely olyan Részes állam tekintetében, amely azonos kötelezettséget vállal, külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el a viták rendezésének következő módjait:

a)	a Részes Felek konferenciája által a lehető leghamarabb elfogadott, mellékletben megállapított eljárás szerint a vita döntőbíráskodásra bocsátása;

b)	a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése.

(3)   Azon Részes Felek, melyek regionális gazdasági integrációs szervezetek, hasonló értelmű nyilatkozatot tehetnek a döntőbíráskodással kapcsolatban a fenti (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás szerint.

(4)   A (2) vagy a (3) bekezdésben leírtak szerint készített nyilatkozat érvényben marad mindaddig, míg megfogalmazása szerint hatályát nem veszti, vagy három hónappal azt követően, hogy hatályon kívül helyezéséről a Letéteményest írásban értesítik.

(5)   A Nemzetközi Bíróságon vagy a döntőbíráskodáson folyó eljárást sem új nyilatkozat, sem hatályon kívül helyezésről szóló értesítés, sem valamely nyilatkozat érvényét vesztése nem befolyásolja semmilyen módon, amennyiben a vitában részt vevő Részes Felek másképp nem rendelkeznek.

(6)   Amennyiben a vitában részt vevő Részes Felek nem fordulnak a viták rendezésének (2) bekezdésben leírt módjaihoz, és tizenkét hónappal az után, hogy valamely Részes Fél bejelentette, hogy vitája van egy másikkal, az érintett Részes Felek nem tudták rendezni vitájukat, a vitát bármely Részes Fél kérésére békéltetésre kell bocsátani. A békéltető bizottság ajánlásokkal kiegészített jelentést készít. A békéltető bizottságra vonatkozó eljárásokat egy mellékletbe foglalják, melyet a Részes Felek konferenciája legkésőbb második ülésén elfogad.

19. cikk

A Részes Felek konferenciája

(1)   A Részes Felek konferenciája ezennel megalakul.

(2)   A Részes Felek konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának főigazgatója hívja össze, legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után egy évvel. Azt követően a Részes Felek konferenciájának rendes ülései a konferencia első ülésén meghatározott rendszeres időközönként tartandók meg.

(3)   A Részes Felek konferenciájának rendkívüli ülései a konferencia által szükségesnek tartott egyéb időpontokban tartandók meg, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérelme alapján, feltéve, hogy a kérelmet a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

(4)   A Részes Felek konferenciája első ülésén konszenzussal fogadja el a maga és az általa létrehozott bármely kisegítő testület eljárási rendjét és pénzügyi szabályait, valamint a Titkárság működését szabályzó pénzügyi rendelkezéseket.

(5)   A Részes Felek konferenciája folyamatosan áttekinti és értékeli ezen Egyezmény tényleges végrehajtását. Ellátja az Egyezmény által ráruházott feladatokat, s e célból:

a)	a (6) bekezdésben meghatározottakon túl, megalapítja azokat a testületeket, melyek szükségesek az Egyezmény végrehajtásához;

b)	együttműködik a megfelelő szakértő nemzetközi szervezetekkel és kormányközi, valamint nem kormányzati testületekkel; és

c)	rendszeresen áttekinti a 15. cikk szerint a Részes Felek számára hozzáférhetővé tett információkat, beleértve a 3. cikk b) bekezdése iii. pontjában foglalt hatékonyság megfontolását;

d)	megfontol és vállal minden olyan további tevékenységet, mely szükséges lehet az Egyezmény céljainak eléréséhez.

(6)   A Részes Felek konferenciája első ülésén felállít egy kisegítő testületet A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság néven az Egyezmény által ezen Bizottságra ruházott feladatok ellátásának céljából. Ebben a vonatkozásban:

a)

A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság tagjait a Részes Felek konferenciája jelöli ki. A Bizottság tagjai a kormányok által kijelölt, a kémiai felmérés vagy vegyipari irányítás szakértői. A Bizottság tagjait egyenlő földrajzi eloszlás szerint kell kijelölni;

b)	a Bizottság hatásköréről, szervezetéről és működéséről a Részes Felek konferenciája dönt; és

c)	a Bizottság minden erőfeszítést megtesz, hogy ajánlásait konszenzusos alapon fogadja el. Amennyiben a konszenzusra való minden igyekezet ellenére sem sikerül konszenzusra jutniuk, az ilyen ajánlást végső megoldásként a jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többségével fogadják el.

(7)   A Részes Felek konferenciája a harmadik ülésén felméri a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárásra vonatkozó folyamatos szükségletet, beleértve az annak hatékonyságára vonatkozó megfontolásokat.

(8)   Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított intézményei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, csakúgy, mint bármely állam, amely az Egyezménynek nem Fele, megfigyelőkkel képviseltetheti magát a Részes Felek konferenciájának ülésein. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati testület vagy hivatal, amely az Egyezmény által fedett témákban illetékes, és amely értesítette a Titkárságot arról, hogy a Részes Felek konferenciájának ülésein megfigyelőként részt szándékozik venni, jelen lehet, kivéve, ha a jelen lévő Részes Felek legalább egyharmada ellenzi. A megfigyelők beengedése és részvétele a Részes Felek konferenciája által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően történik.

20. cikk

A Titkárság

(1)   A Titkárság ezennel megalakul.

(2)   A Titkárság feladatai a következők:

a)	megszervezi és biztosítja a feltételeket a Részes Felek konferenciájához és kisegítő testületei részére, és ellátja azokat a kívánt szolgáltatásokkal;

b)	segíti a Részes Feleket, különösen a fejletlen és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleit, kérésükre az Egyezmény végrehajtásában;

c)	biztosítja a szükséges koordinálást az egyéb vonatkozó nemzetközi testületek titkárságaival;

d)	a Részes Felek számára rendszeresen beszámolókat készít és küld az 15. cikknek megfelelően kapott vagy egyéb hozzáférhető információk alapján;

e)	a Részes Felek konferenciájának átfogó iránymutatása mellett indítványozhat olyan közigazgatási és szerződésbe foglalt megegyezéseket, melyek szükségesek feladatainak hatékony végrehajtásához; és

f)	ellátja az ezen Egyezményben előírt egyéb titkársági feladatokat, illetve a Részes Felek konferenciája által meghatározhatott egyéb feladatokat.

(3)   Az ezen Egyezményhez kapcsolódó titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának főigazgatója látja el, amennyiben a Részes Felek konferenciája, a jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes többségével úgy nem határoz, hogy a titkársági feladatokat egy vagy több nemzetközi szervezetre bízza.

21. cikk

Az Egyezmény módosításai

(1)   Jelen Egyezmény módosítását bármely Részes Fél kezdeményezheti.

(2)   Az Egyezmény módosításait a Részes Felek konferenciájának valamelyik ülésén fogadják el. A módosítási indítványok szövegét a Titkárság megküldi a Részes Feleknek legalább hat hónappal azon ülés előtt, amelyen a javaslat elfogadására sor kerülhet. A Titkárság a javasolt módosításokat megküldi az Egyezmény aláíróinak és, tájékoztatásul, a Letéteményesnek.

(3)   A Részes Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény bármely módosítására tett javaslatot illetően konszenzust érjenek el. Amennyiben a konszenzust célzó minden erőfeszítés ellenére sem sikerül megállapodásra jutni, a módosítást, végső esetben, a jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes szavazati többségével fogadják el.

(4)   A módosítást a Letéteményes valamennyi Részes Félnek megküldi megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás végett.

(5)   A módosítás megerősítését, elfogadását vagy jóváhagyását írásban kell a Letéteményessel közölni. A (3) bekezdésben leírtaknak megfelelően elfogadott módosítás azon Részes Felek esetén, amelyek elfogadták, kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Részes Felek legalább kétharmada elhelyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó nyilatkozatát a Letéteményesnél. Ezt követően a többi Részes Fél esetében a kiegészítés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott Részes Fél benyújtja megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó nyilatkozatát.

22. cikk

A mellékletek elfogadása és módosítása

(1)   Az Egyezmény mellékletei az Egyezmény szerves részét képezik, és hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek, az Egyezményre való hivatkozás egyben annak bármely mellékletére való hivatkozást is jelenti.

(2)   Bármely további melléklet eljárásbeli, tudományos, műszaki vagy adminisztratív kérdésekre korlátozódik.

(3)   A Egyezmény további mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkozóan a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	a további mellékletek javaslata és elfogadása a 21. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik;

b)

bármely olyan Részes Fél, amely az Egyezményhez kapcsolódó további mellékleteket nem tudja elfogadni, arról írásban értesíti a Letéteményest egy éven belül attól az időponttól számítva, mikor a Letéteményestől az elfogadásról szóló értesítést megkapta. A Letéteményes valamennyi Részes Felet késedelem nélkül értesít bármely ilyen bejelentés kézhezvételéről. Bármely Részes Fél bármikor elfogadással helyettesítheti valamely további mellékletre vonatkozó korábbi kifogásoló nyilatkozatát, és azzal számára a mellékletek hatályba lépnek a c) albekezdés értelmében; és

c)	a további mellékletek egy évvel azt követően, hogy a Letéteményes az arról szóló értesítést közreadta, minden olyan Részes Fél számára hatályba lép, amely nem nyújtott be a fenti b) albekezdés rendelkezései szerinti értesítést.

(4)   Az A., a B. és a C. mellékletek módosításainak javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint amely az Egyezményhez kapcsolódó további mellékletek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére, kivéve, hogy az A., a B. és a C. mellékletek nem lépnek hatályba azon Részes Felek számára, amelyek a 25. cikk (4) bekezdése szerint ezen mellékletek módosításával kapcsolatban nyilatkozatot tettek, ebben az esetben az ilyen módosítások ezen Részes Felek esetén kilencven nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Részes Fél a Letéteményesnél letétbe helyezte az ilyen módosításra vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

(5)   A D., az E. vagy az F. mellékletek módosításainak javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére a következő eljárás vonatkozik:

a)	a módosításokat a 21. cikk (1) és (2) bekezdésében leírt eljárás szerint kell javasolni;

b)	a Részes Felek a D., az E. és az F. mellékletek módosításáról konszenzusos alapon határoznak; és

c)	a D., az E. és az F. mellékletek módosításáról a Letéteményes haladéktalanul értesíti a Részes Feleket. A módosítás a határozatban megjelölt időpontban lép hatályba valamennyi Részes Fél számára.

(6)   Amennyiben egy további melléklet vagy mellékletmódosítás ezen Egyezmény módosításával jár együtt, úgy a további melléklet vagy a melléklet módosítása mindaddig nem lép hatályba, míg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

23. cikk

Szavazati jog

(1)   Az alábbi (2) bekezdésben előírtakat kivéve az Egyezmény valamennyi Fele egy szavazattal rendelkezik.

(2)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek az illetékességükbe tartozó ügyekben szavazati jogukat az Egyezményhez csatlakozott tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezetek nem gyakorolják szavazati jogukat, amennyiben tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.

24. cikk

Aláírás

Ezen Egyezményt az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek 2001. május 23-án Stockholmban, 2001. május 24-től2002. május 22-ig az ENSZ New York-i székházában írhatják alá.

25. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1)   Jelen Egyezményt az államoknak és a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. Az Egyezmény aláírásának lezárta utáni naptól nyitva áll a csatlakozni kívánó államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek előtt. A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat letétbe kell helyezni a Letéteményesnél.

(2)   Bármely regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik részesévé ennek az Egyezménynek, hogy tagállamai részesévé válnának, az Egyezményből folyó valamennyi kötelezettség köti. Az olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama részese az Egyezménynek, a szervezetnek és tagállamainak el kell dönteniük az Egyezményből fakadó kötelezettségeik ellátásáért viselt felelősségük megoszlását. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak egyidejűleg gyakorolni az Egyezmény adta jogosultságokat.

(3)   A regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában meg kell jelölnie az Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörének terjedelmét. E szervezetnek a hatásköre terjedelmében bekövetkezett bármely lényeges változásról ugyancsak tájékoztatnia kell a Letéteményest, aki erről tájékoztatja a Részes Feleket.

(4)   Megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában bármely Részes Fél kinyilváníthatja, hogy az A., a B. vagy a C. mellékletek módosítása csak azt követően lép hatályba, hogy az erre vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezték.

26. cikk

Hatálybalépés

(1)   Az Egyezmény az ötvenedik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

(2)   Bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az ötvenedik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálják, fogadják el vagy hagyják jóvá az Egyezményt, illetve csatlakoznak hozzá, az Egyezmény az ilyen ország vagy regionális gazdasági integrációs szervezet saját ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés céljaira bármely regionális gazdasági integrációs szervezet által benyújtott okmány nem számít hozzáadandónak a szervezet Tagállama által benyújtott dokumentumhoz.

27. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezményhez fenntartások nem tehetők.

28. cikk

Felmondás

(1)   Négy évvel azt követően, hogy az Egyezmény valamely Részes Fél tekintetében hatályba lépett, e Részes Fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja az Egyezményt.

(2)   A felmondás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a letéteményes a felmondást kézhez vette, vagy abban a későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló értesítés meghatároz.

29. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.

30. cikk

Hiteles szövegek

Ezen Egyezmény eredeti példánya, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.

---

A. MELLÉKLET

KIKÜSZÖBÖLÉS

I. rész

Vegyi anyag	Tevékenység	Speciális kivételek
Aldrin* CAS No: 309-00-2	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Helyi ektoparazita-irtó szer Rovarirtó szer
Klórdán* CAS No: 57-74-9	Gyártás	Ahogy a jegyzékben felsorolt Részes Feleknek engedélyezett
	Felhasználás	Helyi ektoparazita-irtó szer Rovarirtó szer Hangyairtó szer Hangyairtó szer épületekben és gátakon Hangyairtó szer az utakra Furnérlemez ragasztók adalékanyaga
Dieldrin* CAS No: 60-57-1	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Mezőgazdasági műveletekben
Endrin* CAS No: 72-20-8	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Nincs
Heptaklór* CAS No: 76-44-8	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Termesz-/hangyairtó szer Termesz-/hangyairtó szer épület szerkezetekben Termesz-/hangyairtó szer (föld alatti) Fakezelés Föld alatti kábeldobozokban történő felhasználás
Hexaklór-benzol CAS No: 118-74-1	Gyártás	Ahogy a jegyzékben felsorolt Részes Feleknek engedélyezett
	Felhasználás	Átmeneti termék Oldószer növényvédő szerekben Zárt rendszerű helykorlátos köztitermék
Mirex* CAS No: 2385-85-5	Gyártás	Ahogy a jegyzékben felsorolt Részes Feleknek engedélyezett
	Felhasználás	Termesz-/hangyairtó szer
Toxafén* CAS No: 8001-35-2	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Nincs
Poliklórozott-bifenilek (PCB)*	Gyártás	Nincs
	Felhasználás	Az ezen melléklet II. részében megadott rendelkezések szerint felhasznált cikkek

Megjegyzések:

i.	Amennyiben ezen Egyezmény máshogy nem rendelkezik, a termékekben és cikkekben nem szándékosan, elenyésző mennyiségű szennyező anyagként előforduló vegyi anyagok mennyiségei nem tekintendők ebben a mellékletben listázottnak.

ii.

Ez a megjegyzés nem tekintendő a 3. cikk (2) bekezdésének céljai szerinti speciális termelési és felhasználási kivételnek. Azon vegyi anyag mennyiségei, mely az erre a vegyi anyagra vonatkozó kötelezettségek hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően gyártott vagy használatba került cikkekben fordul elő, nem tekintendő ebben a mellékletben listázottnak, feltéve, hogy a Részes Fél értesítette a Titkárságot arról, hogy a cikk egy típusa használatban marad a Részes Fél területén belül. A Titkárság az ilyen nyilatkozatokat nyilvánosan elérhetővé teszi.

iii.

Ez a megjegyzés, mely nem vonatkozik a melléklet I. részében található táblázat Vegyi anyag oszlopában található, nevük után csillaggal ellátott vegyi anyagokra, nem tekintendő a 3. cikk 2. bekezdésének céljai szerinti speciális termelési és felhasználási kivételnek. Feltéve, hogy egy zárt rendszerű, helykorlátos köztitermék gyártása és felhasználása során várhatóan nem éri jelentős mennyiségű vegyi anyag az embereket és a környezetet, a Részes Felek, a Titkárság értesítésekor engedélyezhetik az ebben a mellékletben felsorolt vegyi anyag gyártását és felhasználását zárt rendszerű, helykorlátos köztitermékként, mely egyéb anyagok gyártása során kémiailag átalakul olyan anyaggá, mely, megfontolva a D. melléklet 1. bekezdésének kritériumait, nem mutatja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ezen vegyi anyagok össztermelésére és felhasználására vonatkozó adatokat, vagy ezen adatok megbízható becslését, a zárt rendszerű, helykorlátos eljárás természetére vonatkozó információkat, beleértve a végtermékben átalakulatlanul vagy nem szándékosan, elenyésző mennyiségben szennyező anyagként jelen lévő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag kiindulási anyagát jelentő vegyi anyag mennyiségét. Ezt az eljárást kell alkalmazni, kivéve, ha a melléklet másként rendelkezik. A Titkárság az ilyen nyilatkozatokat a Részes Felek konferenciája és a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. Az ilyen termelés és felhasználás nem tekintendő speciális termelési és felhasználási kivételnek. Az ilyen termelés és felhasználás egy tízéves időszakot követően be kell szüntetni, kivéve, ha a vonatkozó Részes Fél a Titkárságnak új értesítést küld, mely esetben az időszakot újabb tíz évvel meghosszabbítják, amennyiben a Részes Felek konferenciája, a termelés és felhasználás áttekintése után, másként nem határoz. Az értesítési eljárás ismételhető.

iv.

A mellékletben található speciális kivételeket mindazon Részes Felek gyakorolhatják, melyek a 4. cikknek megfelelően velük kapcsolatban bejegyzett kivétellel rendelkeznek, kivéve a poliklórozott bifenilek felhasználását használatban lévő cikkekben a melléklet II. részében megadott rendelkezéseknek megfelelően, melyet minden Részes Fél gyakorolhat.

II. rész

Poliklórozott bifenilek

Minden egyes Részes Fél:

a)

tekintettel a poliklórozott bifenilek készülékekben (pl. transzformátorokban, kondenzátorokban vagy egyéb folyékony készleteket tartalmazó tartályokban) történő felhasználásának megszüntetésére 2005-ig, a Részes Felek konferenciája által készített felülvizsgálattól függően, a következő prioritások szerint tesz lépéseket: i. határozott erőfeszítést tesz a 10 százaléknál magasabb poliklórozott bifenil tartalmú vagy 5 liternél nagyobb térfogatú készülékek azonosítására, címkézésére és használatból való kivonására; ii. határozott erőfeszítést tesz a 0,05 százaléknál magasabb poliklórozott bifenil tartalmú vagy 5 liternél nagyobb térfogatú készülékek azonosítására, címkézésére és használatból való kivonására; iii. határozott erőfeszítést tesz a 0,005 százaléknál magasabb poliklórozott bifenil tartalmú vagy 0,05 liternél nagyobb térfogatú készülékek azonosítására és használatból való kivonására;

b)

az a) albekezdésben lévő prioritásokkal összhangban elősegíti a következő, a poliklórozott bifenilek felhasználását a kitétel és a kockázat csökkentése végett szabályozó intézkedéseket: i. csak zárt és nem eresztő berendezésekben és olyan területeken való felhasználás, ahol a környezeti kibocsátásoknak kockázata minimalizálható és gyorsan orvosolható; ii. az élelmiszer- vagy takarmánygyártással és -feldolgozással kapcsolatos területeken lévő berendezésekben való nem alkalmazásuk; iii. lakott területeken való alkalmazás esetén, beleértve az iskolákat és kórházakat, minden lehetséges intézkedés megtétele a tüzet okozó elektromos hiba megelőzésére és a berendezés szivárgásmentességének rendszeres ellenőrzése;

c)	a 3. cikk (2) bekezdése ellenére biztosítja, hogy az a) albekezdésben leírt, poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket csak környezetbarát hulladékkezelés céljából importál vagy exportál;

d)	a karbantartás vagy szervizelés kivételével nem engedi olyan folyadékok visszanyerését másik berendezésben történő újrafelhasználás céljaira, melyek poliklórozott bifenil tartalma nagyobb 0,005 százaléknál;

e)

határozott erőfeszítést tesz a poliklórozott bifenil tartalmú folyadékok és poliklórozott bifenillel szennyezett berendezések, melyek poliklórozott bifenil tartalma 0,005 százaléknál magasabb, környezetbarát hulladékkezelésére, a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2028-ig, a Részes Felek konferenciája által készített felülvizsgálattól függően;

f)	ezen melléklet I. részének ii. megjegyzése helyett arra törekszik, hogy azonosítsa a 0,005 százaléknál magasabb poliklórozott bifenil tartalmú cikkeket (pl. kábelköpeny, vulkanizált tömítés és festett tárgyak), és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően kezelje azokat;

g)	minden öt évben beszámolót készít a poliklórozott bifenilek kivonásában elért haladásról, és benyújtja azt a Részes Felek konferenciájának a 15. cikknek megfelelően;

h)

a g) albekezdésben leírt beszámolót a Részes Felek konferenciája, ahol alkalmazható, a poliklórozott bifenilekre vonatkozó felülvizsgálataiban megfontolás tárgyává teszi. A Részes Felek konferenciája felülvizsgálja a poliklórozott bifenilek kivonásában elért haladást ötévenként, vagy, ahol alkalmazható, egyéb időszakokban ezen beszámolók figyelembevételével.

---

B. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS

I. rész

Vegyi anyag	Tevékenység	Elfogadható cél vagy speciális kivétel
DDT (1,1-bisz(4-klór-fenil)-2,2,2-triklór-etán) CAS No: 50-29-3	Gyártás	Elfogadható cél: Betegségközvetítő állatok (vektorok) elleni küzdelem céljára történő felhasználás ezen melléklet II. részének megfelelően Speciális kivételek: Dicofolgyártásban köztitermék Köztitermék
	Felhasználás	Elfogadható cél: Betegségközvetítő állatok (vektorok) elleni küzdelem céljára történő felhasználás ezen melléklet II. részének megfelelően Speciális kivételek: Dicofolgyártás Köztitermék

Megjegyzések:

i.	Amennyiben ezen Egyezmény máshogy nem rendelkezik, a termékekben és cikkekben szándékolatlanul, elenyésző mennyiségű szennyező anyagként előforduló vegyi anyagok mennyiségei nem tekintendők ebben a mellékletben listázottnak.

ii.

Ez a megjegyzés nem tekintendő a 3. cikk (2) bekezdésének céljai szerinti speciális termelési és felhasználási kivételnek. Azon vegyi anyag mennyiségei, mely az erre a vegyi anyagra vonatkozó kötelezettségek hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően gyártott vagy használatba került cikkekben fordul elő, nem tekintendő ebben a mellékletben listázottnak, feltéve, hogy a Részes Fél értesítette a Titkárságot arról, hogy a cikk egy típusa használatban marad a Részes Fél területén belül. A Titkárság az ilyen nyilatkozatokat nyilvánosan elérhetővé teszi.

iii.

Ez a megjegyzés, mely nem vonatkozik a melléklet I. részében található táblázat Vegyi anyag oszlopában található, nevük után csillaggal ellátott vegyi anyagokra, nem tekintendő a 3. cikk (2) bekezdésének céljai szerinti speciális termelési és felhasználási kivételnek. Feltéve, hogy egy zárt rendszerű, helykorlátos köztitermék gyártása és felhasználása során várhatóan nem éri jelentős mennyiségű vegyi anyag az embereket és a környezetet, a Részes Felek, a Titkárság értesítésekor engedélyezhetik az ebben a mellékletben felsorolt vegyi anyag gyártását és felhasználását zárt rendszerű, helykorlátos köztitermékként, mely egyéb anyagok gyártása során kémiailag átalakul olyan anyaggá, mely, megfontolva a D. melléklet 1. bekezdésének kritériumait, nem mutatja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ezen vegyi anyagok össztermelésére és felhasználására vonatkozó adatokat, vagy ezen adatok megbízható becslését, a zárt rendszerű, helykorlátos eljárás természetére vonatkozó információkat, beleértve a végtermékben átalakulatlanul vagy szándékolatlan, elenyésző mennyiségben szennyező anyagként jelen lévő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag kiindulási anyagát jelentő vegyi anyag mennyiségét. Ezt az eljárást kell alkalmazni, kivéve, ha a melléklet másként rendelkezik. A Titkárság az ilyen nyilatkozatokat a Részes Felek konferenciája és a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. Az ilyen termelés és felhasználás nem tekintendő speciális termelési és felhasználási kivételnek. Az ilyen termelés és felhasználás egy tízéves időszakot követően be kell szüntetni, kivéve, ha a vonatkozó Részes Fél a Titkárságnak új értesítést küld, mely esetben az időszakot újabb tíz évvel meghosszabbítják, amennyiben a Részes Felek konferenciája, a termelés és felhasználás áttekintése után, másként nem határoz. Az értesítési eljárás ismételhető.

iv.	A mellékletben található speciális kivételeket mindazon Részes Felek gyakorolhatják, melyek a 4. cikknek megfelelően velük kapcsolatban bejegyzett kivétellel rendelkeznek.

II. rész

DDT (1,1-bisz(4-klór-fenil)-2,2,2-triklór-etán)

1.

DDT gyártását és felhasználását be kell szüntetni, kivéve azokat a Részes Feleket, melyek a Titkárságot értesítették ennek gyártására és/vagy felhasználására irányuló szándékukról. Ezennel megalakul egy DDT jegyzék, mely a nyilvánosság számára hozzáférhető. A DDT jegyzék karbantartását a Titkárság végzi.

2.

Minden DDT-t gyártó és/vagy felhasználó Részes Fél korlátozza DDT gyártását és betegségközvetítő állatok (vektorok) elleni küzdelem céljára történő felhasználását az Egészségügyi Világszervezet DDT felhasználásra vonatkozó ajánlásainak és útmutatóinak megfelelően, és amikor helyben biztonságos, hatékony és megengedhető alternatívák nem állnak rendelkezésre a kérdéses Részes Fél számára.

3.	Amennyiben egy, a DDT jegyzékben nem szereplő Részes Fél elhatározza, hogy betegségközvetítő állatok elleni küzdelem céljából szüksége van DDT-re, a lehető leghamarabb értesíti a Titkárságot, hogy neve felkerülhessen a DDT jegyzékbe. Ezzel egy időben értesíti az Egészségügyi Világszervezetet.

4.

Háromévente valamennyi Részes Fél, mely DDT-t használ fel, ellátja a Titkárságot és az Egészségügyi Világszervezetet a felhasznált mennyiségekre, az ilyen felhasználás körülményeire, valamint a Részes Fél betegségkezelési stratégiájában betöltött jelentőségére vonatkozó információkkal a Részes Felek konferenciája által, az Egészségügyi Világszervezettel konzultálva meghatározott formában.

5.

A DDT felhasználás csökkentésének és végül megszüntetésének céljával a Részes Felek konferenciája ösztönzi: a) mindazokat a Részes Feleket, melyek a 7. cikkben meghatározott végrehajtási tervük részét képező akcióprogramuk kidolgozása és végrehajtása céljából használnak DDT-t. Az akcióprogramnak tartalmaznia kell: i. olyan szabályozó és egyéb mechanizmusok kidolgozását, melyek biztosítják a DDT felhasználás korlátozását a betegségközvetítő állatok elleni küzdelem céljára; ii. alkalmas alternatív termékek, módszerek és stratégiák megvalósítását, beleértve az ezen alternatívák folyamatos hatékonyságát biztosító ellenállás-kezelési stratégiákat; iii. az egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedéseket és a megbetegedések előfordulásának csökkentését; b) a Részes Feleket, lehetőségeiken belül, a biztonságos alternatív vegyi vagy nem vegyi termékek, módszerek és stratégiák kutatásának és fejlesztésének támogatására a DDT-t felhasználó Részes Felek számára, ezen országok lehetőségeire vonatkoztatva és a betegségek emberi és gazdasági megterhelésének csökkentése céljából. Az alternatívák vagy alternatívák kombinációinak megfontolásakor ösztönzendő tényezők közé tartoznak az emberi egészség kockázatai és ezen alternatívák hatásai a környezetre. A DDT megvalósítható alternatívái kisebb kockázattal járnak az emberi egészségre és a környezetre nézve, alkalmasak a betegségek elleni védekezésre a kérdéses Részes Felek feltételein alapulva, és monitoring adatokkal vannak alátámasztva.

6.

A Részes Felek konferenciája első ülésétől kezdve és legalább három évenként azt követőn, az Egészségügyi Világszervezettel konzultálva értékeli a DDT betegségközvetítő állatok elleni küzdelem céljára történő további szükségletét az elérhető tudományos, műszaki, környezeti és gazdasági információk alapján, beleértve: a) a DDT gyártását és felhasználását és a 2. bekezdésben megadott feltételeket; b) a DDT alternatíváinak elérhetőségét, alkalmasságát és megvalósítását; és c) a nemzetek azon képességeinek erősítésében elért fejlődést, amely segítségével biztonságos átállással ezen alternatívákra támaszkodnak.

7.	A Részes Felek bármikor visszavonhatják nevüket a DDT jegyzékből a Titkársághoz benyújtott írásbeli nyilatkozattal. A visszavonás a nyilatkozatban meghatározott időpontban lép érvénybe.

---

C. MELLÉKLET

NEM SZÁNDÉKOS GYÁRTÁS

I. rész: Az 5. cikk követelményeinek hatálya alá tartozó tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok

Ez a melléklet azokra a következő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozik, melyek képződése és antropogén forrásokból történő kibocsátása nem szándékos:

Vegyi anyag

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/PCDF) Hexaklór-benzol (HCB) (CAS No: 118-74-1) Poliklórozott bifenilek (PCB)

II. rész: Forráskategóriák

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzo-furánok, hexaklór-benzol és poliklórozott bifenilek olyan termikus eljárások során keletkeznek és bocsátódnak ki nem szándékosan, tökéletlen égés vagy kémiai reakciók eredményeként, melyekben szerves anyag és klór is részt vesz. A következő ipari forráskategóriákból ezen anyagoknak viszonylag nagy mennyisége képződik és bocsátódik a környezetbe:

a)	hulladékégetők, beleértve a kommunális, a veszélyes vagy a kórházi hulladékok együtt égetését, illetve a szennyvíziszap égetését;

b)	veszélyes hulladékot égető cementégető kemencék;

c)	cellulózgyártás, melynek során elemi klórt vagy elemi klórt képző vegyi anyagokat használnak fehérítésre;

d)	a kohászati ipar következő termikus eljárásaiban: i. másodlagos rézgyártás; ii. szinter üzemek a vas- és acéliparban; iii. másodlagos alumíniumgyártás; iv. másodlagos cinkgyártás.

III. rész: Forráskategóriák

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzo-furánok, hexaklór-benzol és poliklórozott bifenilek a következőket magukban foglaló forráskategóriákból is keletkezhetnek és bocsátódhatnak ki nem szándékosan a környezetbe:

a)	hulladék nyílt színi égetése, beleértve a hulladéklerakók égetését;

b)	a II. részben nem tárgyalt kohászati ipari termikus eljárások;

c)	lakossági tüzelési források;

d)	fosszilis tüzelőanyagot égető közüzemi és ipari kazánok;

e)	fát vagy egyéb biomassza tüzelőanyagot égető berendezések;

f)	speciális vegyi anyagok gyártási eljárásai, melyek során szándékolatlanul keletkezett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátása történik, különösen a klór-fenolok és a klóranil gyártása;

g)	krematóriumok;

h)	motor gépjárművek, különösen az ólmozott benzint égetők;

i)	állati tetemek ártalmatlanítása;

j)	textilipari termékek és bőr (klóranillal történő) festése és kikészítése (lúgos extrakcióval);

k)	kiöregedett autók kezelését végző zúzóüzemek;

l)	rézkábelek láng nélküli füstös égése;

m)	használt olajfinomítók.

IV. rész: Meghatározások

1.

E melléklet vonatkozásában: a) „poliklórozott bifenilek” azok az aromás vegyületek, melyek úgy képződnek, hogy a bifenil molekulán (két benzol molekula kapcsolódik össze egy egyszeres szén-szén kötéssel) lévő hidrogénatomok közül legfeljebb tizet klóratommal cserélhetnek ki; és b) „poliklórozott dibenzo-p-dioxinok” és „poliklórozott dibenzo-furánok” olyan háromgyűrűs, aromás vegyületek, melyekben két benzolgyűrű kapcsolódik a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok esetén két oxigénatomon keresztül, a poliklórozott dibenzo-furánok esetén egy oxigénatomon és egy egyszeres szén-szén kötésen keresztül, és melyek hidrogénjei közül legfeljebb nyolcat klóratomok helyettesíthetnek.

2.

Ezen mellékletben a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és furánok mérgezőképességét a mérgezési egyenérték fogalmának alkalmazásával fejezik ki, mely megadja a különböző poliklórozott dibenzo-p-dioxin és dibenzo-furán Részes Féleségek/fajták és koplanáris poliklórozott bifenilek 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxinhoz viszonyított relatív dioxinszerű mérgezési aktivitását. Az ezen Egyezmény céljaira használatos mérgezési egyenérték együttható értéknek összhangban kell lennie az elfogadott nemzetközi szabványokkal, kezdve az Egészségügyi Világszervezet 1998-as, poliklórozott dibenzo-p-dioxinokra és dibenzo-furánokra, valamint koplanáris poliklórozott bifenilekre vonatkozó emlős toxikus egyenérték együttható értékekkel. A koncentrációk mérgezési egyenértékben vannak kifejezve.

V. rész: Általános útmutatás az elérhető legjobb technikákhoz és a legjobb környezeti gyakorlathoz

Ez a rész általános útmutatást nyújt a Részes Feleknek az I. részben felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának megelőzésére és csökkentésére.

A.   Az elérhető legjobb technikákra és a legjobb környezeti gyakorlatra vonatkozó általános megelőző intézkedések

Elsőbbséget kell élvezniük az I. részben felsorolt vegyi anyagok előállításának és kibocsátásának megelőzését szolgáló elgondolásoknak. A hasznos intézkedések közé tartozik:

a)	alacsony hulladékképződéssel járó technológiák alkalmazása;

b)	kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása;

c)	a hulladék és az eljárás során képződött és felhasznált anyagok visszanyerésének és újrafeldolgozásának elősegítése;

d)	azon alapanyagok helyettesítése, melyek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, vagy ahol az anyagok és a forrásból történő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátása között közvetlen kapcsolat van;

e)	jó háztartás és megelőző karbantartási programok;

f)

a hulladékgazdálkodás fejlesztése azzal a céllal, hogy megszüntessék a hulladék nyílt színi és egyéb szabályozatlan égetését, beleértve a hulladéklerakók égetését. Új hulladéklerakó létesítmények építésének kérelme során megfontolás tárgyává kell tenni az olyan alternatív megoldásokat, mint a kommunális vagy kórházi hulladékok képződésének minimalizálását célzó tevékenységek, beleértve a források feltárását, a hulladékok újbóli felhasználását, újrafeldolgozását, a hulladékválogatást és a kevesebb hulladékot képző termékek támogatását. Ebben a megközelítésben a közegészségügyi vonatkozásokat gondosan meg kell fontolni;

g)	ezen vegyi anyagoknak mint szennyező anyagoknak a termékekben való jelenlétének minimalizálása;

h)	az elemi klór vagy az elemi klórt képző vegyi anyagok kiküszöbölése a fehérítés folyamatából.

B.   Az alkalmazható legjobb technikák

Az alkalmazható legjobb technikák fogalma nem célozza speciális technikák vagy technológiák előírását, hanem a vonatkozó berendezés műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti körülményeket veszi számításba. Az I. részben felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának csökkentésére alkalmas ellenőrző technikák alapvetően ugyanazok. Szem előtt tartva az intézkedések valószínű költségeit és hozamát, illetve az elővigyázatosságra és a megelőzésre vonatkozó megfontolásokat, az elérhető legjobb technikák meghatározásakor külön megfontolás tárgyává kell tenni, általánosságban vagy speciális esetekben, a következő tényezőket:

a)

általános megfontolások: i. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége; a technikák a forrás mérettől függően változhatnak; ii. az új vagy meglévő berendezések üzembe helyezési dátumai; iii. az elérhető legjobb technika bevezetésére szükséges idő; iv. az eljárásban használt nyersanyagok fogyasztása és természete és az eljárás energiahatékonysága; v. annak szükségessége, hogy a környezetbe történő kibocsátások együttes hatását, illetve ennek veszélyét megelőzzék vagy minimumra csökkentsék; vi. annak szükségessége, hogy megelőzzék a baleseteket, és minimalizálják a környezetre gyakorolt következményeiket; vii. a foglalkozási egészség és a munkahelyi biztonság biztosításának szükségessége; viii. összehasonlítható eljárások, berendezések vagy működési módszerek, melyeket ipari méretekben már sikerrel próbáltak ki; ix. technológiai előnyök, és a tudományos ismeretek és megértés változása;

b)

általános kibocsátáscsökkentési intézkedések: Kérelmek vizsgálatakor új berendezések építésére vagy meglévő berendezések jelentős módosítására olyan eljárások felhasználásával, melyek ezen mellékletben felsorolt vegyi anyagokat bocsátanak ki, elsőbbséget kell élvezniük az alternatív eljárásoknak, technikáknak és gyakorlatnak, melyek hasonló hasznosságúak, de elkerülik ilyen vegyi anyagok képzését és kibocsátását. Azokban az esetekben, mikor ilyen berendezést építenek vagy módosítanak jelentősen, az V. rész A. szakaszában vázolt megelőző intézkedéseken kívül az elérhető legjobb technikák meghatározásakor a következő csökkentési intézkedéseket is meg kell fontolni: i. fejlett eljárások alkalmazása a füstgáz tisztítására, mint a termikus vagy katalitikus oxidáció, porleválasztás vagy adszorpció; ii. a maradékok, szennyvíz, hulladékok és szennyvíziszap kezelése például hőkezeléssel vagy inertté tételükkel, vagy olyan kémiai eljárással, amely méregteleníti azokat; iii. az eljárások változtatása, mely a kibocsátások csökkenéséhez vagy megszüntetéséhez vezet, például zárt rendszerré alakítás; iv. az eljárás tervének módosítása az égés javítására és az ebben a mellékletben felsorolt vegyi anyagok képződésének megelőzésére olyan paraméterek szabályozásával, mint az égési hőmérséklet vagy a tartózkodási idő.

C.   Legjobb környezeti gyakorlat

A legjobb környezeti gyakorlattal kapcsolatban a Részes Felek konferenciája fejleszthet ki útmutatót.

---

D. MELLÉKLET

INFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK ÉS KIJELÖLÉSI KRITÉRIUMOK

1.

Egy Részes Fél azon indítványának benyújtásakor, hogy egy vegyi anyagot az A., B. és/vagy C. mellékletekbe felsoroljanak, az a) albekezdésnek megfelelően azonosítania kell a vegyi anyagot, és be kell nyújtania a vegyi anyagra és annak átalakulási termékeire vonatkozó információkat, ahol lényeges, a b)–e) albekezdésekben szereplő kijelölési kritériumokra vonatkoztatva: a) a vegyi anyag azonosítása: i. nevek, beleértve a márkanevet vagy neveket, a kereskedelmi nevet vagy neveket és szinonimákat, a Kémiai Kivonatok Szolgálatának (Chemical Abstracts Service – CAS) Regisztrációs száma, az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Szövetsége (International Union of Pure and Applied Chemistry – IUPAC) által adott név; és ii. szerkezet, beleértve az izomerek részletes leírását, ahol alkalmazható, és a kémiai osztály szerkezetét; b) környezetben való tartós megmaradás: i. bizonyított, hogy a vegyi anyag felezési ideje vízben nagyobb két hónapnál, vagy felezési ideje a talajban nagyobb hat hónapnál, vagy felezési ideje üledékben nagyobb hat hónapnál; vagy ii. bizonyított, hogy a vegyi anyag más tekintetben eléggé tartósan megmaradó, hogy ezen Egyezmény keretében megfontolása indokolt legyen; c) biológiai feldúsulás: i. bizonyított, hogy a biokoncentrációs tényező vagy biológiai feldúsulási tényező a vízi fajtákban a vegyi anyagra nézve nagyobb 5 000-nél, vagy, ilyen adat hiányában, a log Ko/w nagyobb 5-nél; ii. bizonyított, hogy egy vegyi anyag egyéb vonatkozó okokból van jelen, például más fajokban nagy a biológiai feldúsulása, magas a mérgezőképessége vagy az ökotoxicitása; vagy iii. a flórában és faunában végzett monitoring adatai azt jelzik, hogy a vegyi anyag biológiai feldúsulási képessége elég magas ahhoz, hogy ezen Egyezmény keretében megfontolása indokolt legyen; d) a nagy távolságra történő környezeti elszállítódásra vonatkozó képesség: i. a vegyi anyag mért szintjei a kibocsátási forrástól távoli helyszíneken, melyek potenciális fontosságúak; ii. monitoring adatok, melyek mutatják, hogy a vegyi anyag nagy távolságra történő környezeti elszállítódása, egy befogadó környezetbe való áthelyeződés lehetőségével, bekövetkezhetett levegőn, vízen keresztül vagy vándorló állatfajok segítségével; vagy iii. a környezeti életút tulajdonságok és/vagy modelleredmények, melyek azt mutatják, hogy a vegyi anyag rendelkezik a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás lehetőségével levegőn, vízen keresztül vagy vándorló állatfajok segítségével egy befogadó környezetbe való áthelyeződés lehetőségével a kibocsátási forrástól távoli helyszíneken. Azon vegyi anyagra, mely jellemzően a levegőben vándorol, a levegőre vonatkozó felezési ideje nagyobb két napnál; és e) káros hatások: i. bizonyított, hogy káros hatása van az emberi egészségre vagy a környezetre, mely a vegyi anyagnak ezen Egyezmény keretében történő megfontolását indokolja; vagy ii. a mérgezőképességre vagy az ökotoxicitásra vonatkozó adatok azt jelzik, hogy képessége van az emberi egészség vagy a környezet károsítására.

2.

Az ajánló Részes Félnek a megfontolás okairól nyilatkozatot be kell nyújtania, mely magában foglalja, ahol lehetséges, a toxicitásra vagy az ökotoxicitásra vonatkozó adatok összehasonlítását a vegyi anyag nagy távolságra történő környezeti elszállítódásából eredményezett vagy számított, mért vagy előre jelzett szintjeivel, és egy rövid ismertetést annak jelzésére, miért szükséges a világszintű szabályozás.

3.

Az ajánló Részes Félnek, a lehetséges mértékig és lehetőségeinek figyelembevételével, további információkat kell nyújtania a 6. cikk (8) bekezdésében említett, az ajánlatra vonatkozó bírálat támogatására. Ilyen javaslat készítésénél a Részes Fél bármely forrásból származó műszaki szakvéleményt igénybe vehet.

---

E. MELLÉKLET

A KOCKÁZATI PROFILRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a vegyi anyag, a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás eredményeként, vezethet-e annyira jelentősen káros hatásra az emberi egészséget és/vagy a környezetet illetően, hogy világméretű intézkedésre legyen szükség. Ezen célból kockázati profilt kell kidolgozni, amely tovább elemzi és értékeli a D. mellékletben említett információkat és magában foglalja, amennyire lehetséges, a következő típusú információkat:

a)	források, beleértve, ahol alkalmazható: i. gyártási adatok, beleértve a mennyiséget és a helyszínt; ii. felhasználásokat; és iii. kibocsátásokat, mint a különböző közegekbe történő kibocsátások és veszteségek;

b)	veszélyességi értékelés a vonatkozó végpontra vagy végpontokra, beleértve az összetett vegyi anyagokat is magukba foglaló toxikológiai kölcsönhatások számításba vételét;

c)

környezeti életút, beleértve a vegyi anyag kémiai és fizikai jellemzőire, valamint stabilitására vonatkozó adatokat és információkat és azok kapcsolatát a környezeti szállítódásával, a környezet részeiben és között történő átvitelével, lebomlásával és más anyagokká történő átalakulásával. A biokoncentrációs tényező vagy biológiai feldúsulási tényező, mért értékeken alapuló meghatározását elérhetővé kell tenni, kivéve, mikor monitoring adatokat használnak erre a célra;

d)	monitoring adatok;

e)	a helyi területeken való kitettség, és, különösen a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás eredményeként, beleértve a biológiai hozzáférhetőségre vonatkozó információkat;

f)	nemzeti és nemzetközi kockázati értékelések, felmérések és profilok, címkézési információk és veszélyességi osztályozások, ahol hozzáférhetőek; és

g)	a vegyi anyag helyzete nemzetközi egyezményekben.

---

F. MELLÉKLET

A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Egyezménybe történő becsatolás megfontolása alá eső, a vegyi anyagok lehetséges szabályozási intézkedéseire vonatkozó értékelést kell végezni, mely tartalmazza a lehetőségek teljes tárát, beleértve a kezelést és az kiküszöbölést. Ebből a célból meg kell adni a lehetséges szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági megfontolásokra vonatkozó, ide tartozó információkat, hogy lehetővé tegyék a Részes Felek konferenciájának döntéshozatalát. Az ilyen információknak kellően tekintetbe kell venniük a Részes Felek különböző lehetőségeit és körülményeit, és tartalmaznia kell a következő tartalmi követelmények megfontolását:

a)	a kockázat csökkentését célzó lehetséges szabályzó intézkedések hathatósága és hatékonysága: i. műszaki megvalósíthatóság; és ii. költségek, beleértve a környezeti és egészségügyi költségeket;

b)	alternatívák (termékek és eljárások): i. műszaki megvalósíthatóság; ii. költségek, beleértve a környezeti és egészségügyi költségeket; iii. eredményesség; iv. kockázat; v. elérhetőség; és vi. hozzáférhetőség;

c)

a lehetséges szabályzó intézkedéseknek a társadalomra gyakorolt pozitív és/vagy negatív hatásai: i. egészség, beleértve a közegészséget, a környezeti és a munkahelyi egészséget; ii. mezőgazdaság, beleértve az akvakultúrát és az erdészetet; iii. a flóra és fauna (biodiverzitás); iv. gazdasági szempontok; v. a fenntartható fejlődés irányába tett haladás; és vi. társadalmi költségek;

d)	hulladék és lerakásának következményei (különösen felhasználatlan növényvédőszer-készletek és a szennyezett területek megtisztítása): i. műszaki megvalósíthatóság; és ii. költségek;

e)	az információk elérhetősége és közoktatás;

f)	a szabályzó és monitoring lehetőségek helyezte; és

g)	bármely foganatosított nemzeti vagy regionális szabályzó tevékenység, beleértve az alternatívákra vonatkozó információkat és egyéb vonatkozó kockázatkezelési információkat.