22.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/44

(1)

Görögország a hajógyártás támogatására vonatkozó új szabályok létrehozásáról szóló 1540/98/EK rendelet alapján 2001. július 16-án kelt levelében bejelentette a Bizottságnak a Hellenic Shipyards A.E.-nak szánt több állami támogatásra vonatkozó intézkedését. A bejelentést a görög hatóságokkal történt egyeztetéseket követően vették át, miután a Bizottság a kérdéses intézkedésekről tudomást szerzett.

(2)

A Bizottság 2002. június 5-én kelt, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (3) a hiteles nyelven megfogalmazott levelében (4) értesítette a Görög Köztársaságot határozatáról, miszerint néhány érintett állami támogatási intézkedést jóváhagy, illetve néhány egyéb intézkedés (a „megtámadott intézkedések”), nevezetesen a Hellenic Shipyards-zal kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 2941/2001 törvény 5. cikk (2) bekezdésében és 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedések vonatkozásában kezdeményezi az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

(3)

A görög hatóságok 2002. szeptember 16-án és 2002. december 13-án kelt levelükben válaszoltak a Bizottságnak. A Bizottság egy érdekelt fél 2002. szeptember 6-án kelt levele által is vett át megjegyzéseket. Ezeket a megjegyzéseket 2002. október 2-án kelt levélben tudatták a görög hatóságokkal.

(4)

2002. szeptember 16-án kelt levelükben a görög hatóságok az érdekelt felek megjegyzéseire való válaszadás határidejének meghosszabbítását kérték, és tájékoztatták a Bizottságot, hogy a görög kormány fontolóra vette a megtámadott állami támogatási intézkedések kiegészítő szabályozással történő visszavonását. Azonban kérték a Bizottság vizsgálati eljárására való válaszadás határidejének meghosszabbítását három hónappal.

(5)

A görög hatóságok 2003. január 30-án kelt levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a görög kormány a két megtámadott intézkedés visszavonásáról határozott, és további három hónap haladékot kértek e határozat végrehajtására. A görög hatóságok 2003. április 3-án kelt levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a két intézkedés visszavonását tartalmazni fogja egy „elkövetkező” törvénytervezet.

(6)

2003. augusztus 1-jén kelt levelében a Bizottság felkérte a görög hatóságokat az intézkedéseket visszavonó törvény szövegének, illetve annak a dátumnak a megadására, amikor a görög parlament várhatóan szavaz arról. 2003. október 1-jén kelt levelükben a görög hatóságok azt válaszolták a Bizottságnak, hogy a megtámadott intézkedéseket kiegészítő szabályozással vissza fogják vonni.

(7)

2003. november 11-én kelt levelében a Bizottság a görög hatóságokhoz intézett kérését megismételte a két intézkedést visszavonó törvény szövegére és elfogadásának dátumára vonatkozóan. 2004. január 24-én kelt levelükben a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a két intézkedés visszavonását tartalmazó törvényt várhatóan 2004. február 13-ig a görög parlament elé terjesztik.

(8)

2004. március 17-én kelt levelében a Bizottság felkérte Görögországot, hogy tájékoztassa az intézkedések visszavonásában elért előrelépésről. A görög hatóságok 2004. április 29-én kelt levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy az „új kabinet” szándékában áll a két intézkedést visszavonni. A Bizottság tisztviselői és a görög hatóságok között 2004. június 28-án Athénban lefolytatott ülés alkalmával a Bizottság szintén élt a lehetőséggel, hogy emlékeztesse a görög hatóságokat a megtámadott intézkedések visszavonására vállalt kötelezettségükről.

(9)

A Bizottság információi szerint azonban a görög hatóságok eddig még nem tettek lépéseket a megtámadott intézkedések visszavonására. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy továbblép és a két megtámadott intézkedés tekintetében, az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást befejezi elutasító határozatával.

(10)

A 2941/2001 törvény (a továbbiakban: a „törvény”), amely szabályozta többek között a Hellenic Shipyards-zal kapcsolatos kérdéseket. A törvényt 2001 augusztusában fogadták el és a görög Kormány Közlöny A kötetében 2001. szeptember 12-én hirdették ki.

(11)

2002. június 5-én kelt levelében (5) a Bizottság 29,5 millió eurót kitevő olyan támogatást engedélyezett, amelyet Görögország, a fent említett törvénnyel összhangban azért szándékozott nyújtani, hogy a polgári hajógyártásban részt vevő alkalmazottakat ösztönözze a Hellenic Shipyards önkéntes elhagyására. A Bizottság úgy találta, hogy ez a támogatás teljesítette az 1540/98/EK rendelet 4. cikkének feltételeit, és ezért összeegyeztethető a közös piaccal.

(12)

Ezzel egy időben a Bizottság az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről határozott, és felkérte az érdekelt feleket megjegyzéseik benyújtására (6) az EK-Szerződés 93. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 6. cikkével (7) összhangban. A Bizottság kétségét fejezte ki két támogatási intézkedés 1540/98/EK rendelettel való összeegyeztethetőségéről.

(13)

Tekintettel az 1540/98/EK rendeletnek a megtámadott intézkedések értékelésére vonatkozó alkalmazására, a Bizottság megállapítja, hogy azok nem tekinthetőek bejelentett támogatásnak. Mivel a megtámadott intézkedések olyan törvény rendelkezései, amely már 2001. szeptember 12-én hatályba lépett, és amennyiben az intézkedéseket időközben nem függesztették fel, azok jogellenes támogatásnak tekintendőek.

(14)

Bár az 1540/98/EK rendelet 2003. december 31-én lejárt, és a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (8) nem érinti, a következetes gyakorlat érdekében a Bizottság ezen esetben alkalmazni fogja ezt a rendeletet. Mindenesetre a Bizottság ugyanarra a következtetésre jutott volna akkor is, ha az intézkedéseket a jelenlegi, a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya (9) alapján értékeli.

(15)

A törvény 5. cikk (2) bekezdése szerint az állam fedezi a társaság jövőbeli nyugdíj kötelezettségeinek egy részét. A görög jog szerint a nyugdíjba vonuló személy egyszeri átalányösszeget kap, amely általában egy személy elbocsátásakor kapott összeg 40 %-ával egyenlő. E rendelkezés szerint az állam fedezi e költség azon részét, amely arányos az alkalmazott által a Hellenic Shipyards-nál, az új részvényeseknek való eladását megelőzően ledolgozott évek számával. A társaságnak a vonatkozó összeget kérelmére folyósítják. Ez a rendelkezés így biztosítja, hogy az egyszeri átalányösszeg egy részét az állam fizeti 2035. évig, amikor is az utolsó alkalmazottak, akiket az új részvényeseknek történő átruházás előtt alkalmaztak, nyugdíjba vonulhatnak.

(16)

A törvény 6. cikk (4) bekezdése a társaság 1999.12.31-i mérlege három tételét érinti: „adómentes tartalékok”, „elkülönített tartalékok” és „alaptőke emelésére szánt összegek”. Ezeket bármely adó- vagy vámkötelezettség alól mentesítették, hogy az előző évek veszteségeit ellentételezhessék velük.

(17)

A görög hatóságok szerint az adómentes tartalékok tőkésítési adókulcsa olyan korlátolt felelősségű társaságok esetében, amelyeknek nincs részvényük a tőzsdén, 10 %. Ez azt jelenti, hogy az adómentes tartalékok nettósítása régi veszteségek ellenében az érintett összeg 10 %-os adóját vonja maga után. A görög hatóságok szerint az adómentes tartalékok összege 112 millió euró és a vonatkozó adó összege ennek következtében 11,2 millió euró.

(18)

2002. szeptember 16-án kelt levelükben a görög hatóságok benyújtották első, a megtámadott intézkedésekre vonatkozó észrevételeiket (10). Nevezetesen a görög hatóságok megmagyarázták, hogy a görög jogszabályoknak (11) megfelelően az elkülönített tartalékok tőkésítését 5 %-os adókulccsal (amennyiben létrehozásuk időpontjában azokat már megadóztatták), és nem 10 %-os adókulccsal, amint azt a Bizottság állítja, külön adóztatják. Ezért a kérdéses összeg 171 282 euró és nem 342 564 euró.

(19)

Továbbá a görög hatóságok megjegyezték, hogy tőkésítéskor a tőke emelésére szánt összegekre csak 1 %-os tőkeilleték vonatkozik, és így nem a Bizottság levelében megállapított 10 %-kal adóznak. Ezért a vonatkozó összeg 255 906 euró, és nem a Bizottság által a vizsgálati eljárás megnyitásakor kiszámított 2,55 millió euró.

(20)

A görög hatóságok így azt a következtetést vonták le, hogy a Bizottság levelében az adómentes tartalékok tekintetében említett 11,2 millió euró teljes összeget 8,69 millió euróra kell javítani, a következő számítás alapján:

(21)

A vonatkozó összegek kiszámításával kapcsolatos kifogásaik ellenére a görög hatóságok ugyanabban a levélben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a görög kormány fontolóra vette azon jogi rendelkezések visszavonását, amely alapján a Bizottság kezdeményezte az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást. 2003. január 30-án kelt levelükben a görög hatóságok hivatalosan tájékoztatták a Bizottságot a két rendelkezés visszavonására vonatkozó döntésükről. Ezt az információt a görög hatóságok minden ezt követő, 2003. április 3-án, 2003. október 1-jén, 2004. január 24-én és 2004. április 29-én kelt levelükben megerősítették.

(22)

A Bizottság ezért értelmezheti ezt úgy, hogy a görög hatóságok egyetértenek a következtetéssel miszerint a megtámadott intézkedések összeegyeztethetetlen állami támogatást képeznek.

(23)

2002. szeptember 9-én a Bizottság a Hellenic Shipyards közvetlen versenytársától, az Elefsis Shipbuilding and Industrial Enterprises S.A. képviselőitől megjegyzéseket vett át, válaszként a Bizottság közleményére, amely az érdekelt feleket felkérte a támogatás tekintetében a Bizottság által kezdeményezett kérdéses eljárásra vonatkozó megjegyzéseik benyújtására. A megjegyzéseket 2002. október 2-án kelt levélben tudatták a Görög Köztársasággal.

(24)

Az Elefsis hajógyár úgy vélte, hogy a Bizottság megállapításai további vizsgálatot indokolnak, különös tekintettel a Hellenic Shipyards tőketartalékai pontos jellegére, és a Hellenic Shipyards pontos kapacitás szintjére vonatkozóan, a hadi (75 %), illetve a kereskedelmi (25 %) hajógyártásban és hajójavításban.

(25)

Tekintettel az ebben az esetben a bizottsági vizsgálat tárgyát képező tőketartalékokra, az Elefsis hajógyár megjegyezte, miszerint a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy ha a 2941/2001 törvényt nem hozták volna meg, az adókulcs, amely a görög jogszabályok szerint általában az ilyen tőketartalékok veszteség ellentételezésére való felhasználásakor alkalmazandó, 10 %-kal egyenlő lett-e volna.

(26)

Az EK-Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az Európai Bíróságok megalapozott joggyakorlata alapján a kereskedelem befolyásolásának feltétele akkor valósul meg, ha a kedvezményezett társaság a tagállamok közötti kereskedelmet magába foglaló gazdasági tevékenységet folytat.

(27)

A Bizottság megjegyzi, hogy a hajógyártás olyan gazdasági tevékenység, amely tagállamok közötti kereskedelmet foglal magába. Ezért a kérdéses támogatás az EK-Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá esik.

(28)

Az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint a támogatás olyan fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel hozott határozatával határoz meg, a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetőek. A Bizottság megjegyzi, hogy a Tanács ilyen alapon fogadta el az 1540/98/EK rendeletet.

(29)

A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény szerint, a jogellenes állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos jogi aktus alapján kell értékelni. Bár ez a közlemény nem alkalmazandó erre az esetre, a következetes megközelítés érdekében a Bizottság ezen esetben is alkalmazza a rendeletet, különösképpen miután az értékelést nem változtatná meg az sem, ha az a jelenlegi, a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályán alapulna (13).

(30)

A Bizottság megjegyzi, hogy az 1540/98/EK rendelet szerint a „hajógyártás” önjáró tengerjáró kereskedelmi hajók gyártását jelenti. A Bizottság továbbá azt is megjegyzi, hogy a Hellenic Shipyards gyárt ilyen hajókat, és következésképpen az 1540/98/EK rendelet által szabályozott vállalkozás.

(31)

A Bizottságnak ezért az 1540/98/EK rendelet alapján a megtámadott intézkedéseket értékelnie kellett aszerint, hogy torzítják-e, vagy fenyegetnek-e a verseny torzításával a polgári hajógyártásban, illetve a polgári hajójavításban. Amint az fent megállapításra került, a görög hatóságok szerint a Hellenic Shipyards hajógyártási tevékenységének 75 %-a a katonai tevékenységeket érinti, és ennek a törvény 5. cikk (2) bekezdése alá eső állami támogatások tekintetében vannak következményei.

(32)

E rendelkezés szerint az állam fedezi az egyszeri nyugdíjazási összeg költségének egy részét, amely arányos az alkalmazott által a Hellenic Shipyards-nál, annak eladását megelőzően ledolgozott évek számával, az ezután ledolgozott évek számával összevetve. A rendelkezés így biztosítja, hogy az egyszeri átalányösszeg egy részét az állam fizeti a nyugdíjba vonuló alkalmazottaknak 2035. évig, amikor is az utolsó jelenleg alkalmazott alkalmazottak nyugdíjba vonulhatnak.

(33)

A görög hatóságok által nyújtott tájékoztatás szerint, ezen intézkedés maximális költsége körülbelül 7 millió euró lenne, de annak következtében, hogy egyes munkavállalók nem maradnának a nyugdíjazásig, a becsült költség 4 millió euró lehet. Mivel a görög hatóságok megállapították, hogy az intézkedés által érintett alkalmazottak 75 %-a katonai hajógyártással foglalkozik, ezen intézkedés alapján az állami támogatás teljes összege a polgári hajógyártásban és hajójavításban körülbelül 1 millió euró lehet (az intézkedés által érintett alkalmazottak 25 %-ának megfelelően).

(34)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés működési támogatást képez, mivel a tevékenységek működtetésének szokásos költségeit csökkentené a társaság részére. Mivel az 1540/98/EK rendelet nem rendelkezett ilyen támogatásról, a Bizottság megállapítja, hogy ez a támogatás nem összeegyeztethető a közös piaccal.

(35)

A Bizottság megjegyzi, hogy a katonai, illetve polgári hajógyártás és hajójavítás tekintetében a 75 %–25 % arányra való hivatkozás a görög hatóságok megállapításain alapszik. Ebben az esetben erre az arányra nem vonatkozott a hivatalos vizsgálati eljárás. Mindazonáltal e határozat ebből a szempontból nem érinti a Bizottság által, más eljárások összefüggésében levonható bármilyen későbbi következtetéseket.

(36)

E rendelkezés szerint a társaság több adómentes tartalékot átsorolhat az alaptőkébe a kötelező 10 % adó megfizetése nélkül, amennyiben azok az előző évek veszteségeit ellentételezik. Ezek mentesülnek bármely egyéb adó vagy illeték kötelezettségtől, az előző évek veszteségeinek ellentételezése érdekében.

(37)

A törvény 6. cikk (4) bekezdése a társaság három mérlegtételét érinti: „adómentes tartalékok”, „elkülönített tartalékok” és „alaptőke emelésére szánt összegek”. A görög hatóságok szerint az adómentes tartalékok tőkésítési adókulcsa olyan korlátolt felelősségű társaságok esetében, amelyeknek nincs részvényük a tőzsdén, 10 %. Ez azt jelenti, hogy az adómentes tartalékok nettósítása régi veszteségek ellenében az érintett összeg 10 %-os adóját vonja maga után. A görög hatóságok szerint az adómentes tartalékok 112 millió eurót tesznek ki és a vonatkozó adó összege 11,2 millió euró, az általános görög adószabályok szerint.

(38)

Az érintett tartalékok régi veszteségek ellenében való nettósításának javasolt adómentessége a társaság előnyére van, és így állami támogatásnak kell tekinteni. Az 1540/98/EK rendelet nem rendelkezett ilyen támogatásról, ezért a Bizottság megállapítja, hogy ez a rendelkezés nem összeegyeztethető a közös piaccal. Részletesebben kifejtve:

(39)

A görög hatóságok úgy vélik, hogy a Hellenic Shipyards adómentes tartalékai egy részének (körülbelül 43 millió euró) adómentessége nem tekinthető a társaság esetében leírt összegek 10 %-ával egyenlő nyereség létrehozásának. Az indoklás az, hogy a társaságok részleges privatizációjáról és reformjáról szóló 2367/95 törvény, amelyen egy korábbi, 1997-ből való adósság leírásról szóló bizottsági határozat (14) alapszik, a társaság minden meglévő adóssága 99 %-ának leírásáról rendelkezett. A rendelkezés attól függetlenül, hogy az adósságot említették-e a könyvekben vagy sem, valamint az 1996. január 31-ig létrehozott adósságokra is alkalmazandó volt.

(40)

A görög hatóságok állítása szerint, ha a Hellenic Shipyards 1996. január 31-ig ellentételezte volna az elmúlt évek veszteségeit az adómentes tartalékokkal, az ebből következő, az érintett 43 millió euróra vonatkozó, 10 % adóból adókötelezettség keletkezett volna, amely 99 %-át a 2367/95 törvény alapján leírták volna. Továbbá azt is állítják, hogy a társaság akár most is előterjesztheti az e rendelkezésen alapuló szabályozási dokumentumokat. Következésképpen a társaságnak az adómentes tartalékok 100 %-ának az előző évek veszteségeivel való ellentételezéséből származó egyetlen mostani előnye 43 000 euró (43 millió euró 10 %-ának 1 %-a).

(41)

A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásakor a Bizottság két problematikus kérdést jelölt meg ezzel az érveléssel kapcsolatban. Először is a vonatkozó 1997-es bizottsági határozat a Hellenic Shipyards számára engedélyezett adósság leírás pontos összegét megállapítja. A Bizottság nem engedélyezhet további adósság leírást az 1997-es bizottsági határozat alapján, mivel a határozatban megállapított maximális összeget nem lehet meghaladni. Továbbá az 1997-es határozat nem állapítja meg bármely további adósság későbbi leírhatóságát, akkor sem, ha az az 1996 vége előtti időszakhoz kapcsolható.

(42)

A Bizottság ezért a számára rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy az érintett tartalékok régi veszteségek ellenében való nettósítására javasolt adómentesség értéke 4,3 millió euró, amely a társaság előnyére válik, és ezért állami támogatást képez. Az 1540/98/EK rendelet nem rendelkezett ilyen támogatásról, és a Bizottság megállapítja, hogy az nem nyilvánítható a közös piaccal összeegyeztethetőnek.

(43)

Az „adómentes tartalékok” másik fele, körülbelül 39 millió euró, a görög hatóságok állítása szerint egy 1956-os szálloda eladásból származik, és az akkori törvényeknek megfelelően nem adózott. Az ezen összeggel kapcsolatos 3,9 millió euró adómentesség szintén támogatásnak tűnik, amely nem összeegyeztethető a közös piaccal.

(44)

A Bizottság hivatalos vizsgálati eljárása egy másik, névérték feletti részvény kibocsátásra vonatkozó 0,2 millió eurós tételre is kitért. A görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy ezek a szintén tőkeemelésre szánt hozzájárulások általában nem adóznak.

(45)

A 3,4 millió euró elkülönített tartalékok esetében a görög hatóságok állítása szerint ezek a létrehozásuk idején hatályos adótörvényeknek megfelelően adóztak, így semmilyen adó előny nem származik a régi veszteségek ellenében való nettósításukból. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy az elkülönített tartalékok összegét a mérleg tartalmazza tartalékok alatt. A Bizottság ezért felveti, hogy ezen összeg régi veszteségek ellenében való nettósításának az általános adótörvények szerint szintén 10 %-kal kell adóznia.

(46)

A 340 000 euró értékű, rendkívüli tartalékokkal kapcsolatos adómentességről szintén megállapítható, hogy támogatás, és ezért a fenti indokok alapján, a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetetlennek találta.

(47)

A 25,6 millió euró „alaptőke emelésére szánt összeg”, a görög hatóságok szerint azt az összeget képviseli, amelyet a görög állam azért fizetett a Hellenic Shipyards-nak, hogy ellentételezze az alkalmazottak létszámának körülbelül 1 000 fővel történő csökkentéséből származó költségeket 1996. és 1997. között. A görög hatóságok szerint ez az összeg adómentes, mivel a régi veszteségek összegének nettósítására használják.

(48)

Amennyiben a társaságot a fent említett összeg 10 %-ával meg kellett volna adóztatni, a Bizottság megállapítása szerint a 2,56 millió euró támogatási összeg a régi veszteségekkel kapcsolatos összeg nettósításának adómentessége formájában nem összeegyeztethető a közös piaccal.

(49)

A Bizottság megjegyzi, hogy a törvény 6. cikk (4) bekezdése a régi veszteségek felhasználását számviteli célokra időbeli korlátozás nélkül engedélyezi. Ezen eset vizsgálati eljárása megnyitásakor a Bizottság tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy ez az elem önmagában a Hellenic Shipyards-nak előnyt nyújt-e az általános görög adótörvényekhez viszonyítva.

(50)

A görög hatóságok nem nyújtottak erre vonatkozóan tájékoztatást. Azonban a tény, hogy Görögország többször nyilatkozott elkötelezettségéről a törvény 6. cikk (4) bekezdésének teljes egészében történő visszavonására, elegendő bizonyítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy ezt az intézkedést is állami támogatásnak kell tekinteni, amely összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

(51)

Általában véve a megtámadott intézkedéseknek a Bizottságtól a Görög Köztársaságnak címzett, 2002. június 5-én kelt levélben leírtak szerinti értékelését, nem befolyásolta a Görögország által nyújtott tájékoztatás. Továbbá úgy tűnik, hogy Görögország egyetért a Bizottság elemzésével a megtámadott intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetetlenségéről, és ezért többször (15) elkötelezte magát a két megtámadott intézkedés kiegészítő szabályozással történő visszavonása mellett.

(52)

A Bizottság olyan hivatalos panaszt kapott, amely azt állítja, hogy a görög állam állami támogatást nyújthatott a Hellenic Shipyards-nak. Az állításokat, amelyeket ez a panasz tartalmaz, jelenleg vizsgálják. A Bizottság megjegyzi, hogy ez a határozat nem ítélkezik előzetesen e vagy bármely más általa a múltban vagy a jövőben vállalt vizsgálat kimeneteléről a Hellenic Shipyards-nak nyújtott állítólagos állami támogatással kapcsolatosan.

(53)

Tekintettel a panaszos igényére a törvény 6. cikk (4) bekezdése (16) szerint nyújtható támogatási összegek kiszámítására vonatkozóan, a Bizottság megjegyzi, hogy ez célját vesztette, mivel ezen határozat a rendelkezés visszavonását rendeli el.

(54)

A görög hatóságok hallgatólagosan egyetértettek a Bizottság értékelésének következtetésével, miszerint a két megtámadott intézkedés állami támogatást képez, amely a Szerződéssel összeegyeztethetetlen. A görög hatóságok arra vonatkozó elkötelezettsége ellenére, hogy visszavonják a két rendelkezést a vonatkozó módosító törvény görög parlament elé terjesztésével, a mai napig ezt nem tették meg. Ezért a Bizottságnak a 2002. június 5-én kelt levéllel megnyitott eljárást le kell zárnia, olyan határozat elfogadásával, amely a Görög Köztársaságot felszólítja a két intézkedés hatályon kívül helyezésére és az ezeken alapuló bármilyen esetleg nyújtott támogatás behajtására.

(55)

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy ezeket az intézkedéseket tartalmukban kell visszavonni, hogy megszűnjön a velük járó állami támogatási elem. Különösképpen, amennyiben a törvény 5. cikk (2) bekezdése és 6. cikk (4) bekezdése alapján a Hellenic Shipyards-nak nyújtható kedvezmények más jogi eszközökből is származhatnak, Görögországnak biztosítania kell, hogy ezeket azonos módon hatályon kívül helyezzék, és ha ezek alapján támogatást nyújtottak, akkor azt a kedvezményezettektől hajtsák be.

(56)

A görög hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy a két megtámadott intézkedés alapján nem nyújtottak semmilyen támogatást. A Bizottság azonban fel kívánja hívni a figyelmüket arra, hogy amennyiben bármilyen támogatási összeget folyósítottak a megtámadott rendelkezések alapján, azt teljes egészében, minden további haladék nélkül be kell hajtani.

(57)

A 659/1999/EK rendelet 7. cikk (7) bekezdése megengedi a Bizottság számára, hogy elutasító határozatot hozzon a rendelkezésére álló információk alapján, amint a 7. cikk (6) bekezdésében említett határidő lejárt. A görög hatóságok által nyújtott információ nem változtatta meg a Bizottság megállapítását miszerint a megtámadott rendelkezések a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatáshoz vezetnek.

(58)

A Bizottság ezért befejezi a 2002. június 5-én megnyitott vizsgálati eljárást, a Hellenic Shipyards-ot a törvény 6. cikk (4) bekezdésével összhangban adókötelezettsége alól mentesítő, valamint az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban a polgári hajógyártással kapcsolatban álló alkalmazottak jövőbeli nyugdíjköltségeinek egy részére állami fedezetet biztosító intézkedések tekintetében. Ezek az intézkedések az 1540/98/EK rendelettel és ennek következtében a közös piaccal nem összeegyeztethető állami támogatást képeznek,