MELLÉKLET

AZ EURÓPAI VÉDELMI ÜGYNÖKSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK („ÜGYNÖKSÉG”)

I.   CÍM

ÉVENKÉNTISÉG

1. cikk

(1)   Az ügyvezető igazgató a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékben előirányzatokat csoportosíthat át az egyik tételből a másikba, az egyik fejezetből a másikba, illetve az egyik cikkből a másikba.

(2)   Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az ügyvezető igazgató tájékoztatja az irányítóbizottságot ezirányú szándékáról. Amennyiben ezen időszak alatt a tagállamok megfelelően alátámasztott indokokkal állnak elő, a döntést az irányítóbizottság hozza meg.

(3)   Az ügyvezető igazgató átcsoportosításokat végezhet a cikkek között, és az irányítóbizottság felé egyéb átcsoportosításokra vonatkozó javaslatot tehet.

2. cikk

(1)   Törölni kell azokat az előirányzatokat, amelyek annak a pénzügyi évnek a végén, amelyre azokat bevezették, nem kerültek felhasználásra.

(2)   Mindazonáltal azon kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a pénzügyi év zárásakor még nem került sor kötelezettségvállalásra, átvihetők a következő pénzügyi évre:

a)	olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek esetében, amelyeket illetően a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakasza december 31-ig javarészt lezárásra került. Ezen összegekre vonatkozóan a következő év március 31-ig lehet kötelezettséget vállalni;

b)	olyan összegek esetében, amelyekre akkor van szükség, ha valamely projekt vagy program a pénzügyi év utolsó negyedében kerül megállapításra és az Ügynökség december 31-ig nem tud kötelezettséget vállalni az e célra szolgáló előirányzatokra.

(3)   A kifizetési előirányzatokat már létező kötelezettségvállalások, illetve a következő pénzügyi évre átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükséges összegek esetében lehet átvinni a következő pénzügyi évre, amennyiben a következő pénzügyi év költségvetésének vonatkozó sorában szereplő előirányzatok nem fedezik a követelményeket. Az Ügynökség először az adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és mindaddig nem használja fel az átvitt előirányzatokat, amíg az előbbiek ki nem merültek.

(4)   A tartalék-előirányzatok és a személyi költségekre szánt előirányzatok nem vihetők át a következő pénzügyi évre.

(5)   A meghatározott rendeltetésű, fel nem használt bevételek és a december 31-én rendelkezésre álló, a 2004/551/KKBP együttes fellépés 15. cikkében említett meghatározott rendeltetésű bevételekből eredő előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek a következő pénzügyi évre, és kizárólag a rendeltetésüknek megfelelő meghatározott célra használhatók fel. A meghatározott rendeltetésű átvitt bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell először felhasználni.

(6)   Az ügyvezető igazgató az átvitelekre vonatkozó javaslatokat február 15-ig az irányítóbizottság elé terjeszti. Az irányítóbizottság március 15-ig döntést hoz.

II.   CÍM

AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1.   Szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

3. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; ezen feladatok kölcsönösen összeférhetetlenek.

2.   Szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

4. cikk

(1)   Az Ügynökség nevében az ügyvezető igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)   Az Ügynökség a belső ügyviteli szabályaiban meghatározza azon megfelelő szintű tisztviselők körét, akiket az ügyvezető igazgató – az Ügynökség eljárási szabályaival összhangban – az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatainak elvégzésére hatalmazhat fel, meghatározza továbbá a felhatalmazás terjedelmét és a felhatalmazás továbbadásának feltételeit is.

(3)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköre kizárólag a 2004/551/KKBP együttes fellépés 11. cikke (3) bekezdésének 3.1. pontjában említett személyekre ruházható át vagy ruházható tovább.

(4)   A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárólag a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás eszközében lefektetett keretek között járhat el. A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő munkáját egy vagy több – a költségvetés végrehajtásához és az elszámolás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek elvégzésével megbízott – alkalmazott segítheti az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett.

5. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelő – végrehajtásáért, továbbá a jogszerűség és a szabályszerűség követelményeinek való megfelelés biztosításáért.

(2)   A kiadások végrehajtása érdekében a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket, és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(3)   A bevételek végrehajtása az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a behajtandó követelések megállapítását és a beszedési utalványok kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(4)   A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő – az Ügynökség által elfogadott minimumszabályokkal összhangban és kellő figyelemmel a pénzügyi irányítási környezettel és a finanszírozott tevékenységek természetével kapcsolatos kockázatokra – megállapítja a feladatai elvégzésére szabott szervezeti felépítést, belső ügyvitelt, valamint ellenőrzési eljárásokat, ideértve adott esetben az utólagos ellenőrzést is. Egy adott művelet engedélyezése előtt – a művelet kezdeményezőjétől eltérő – alkalmazottaknak ellenőrizniük kell a műveleti és pénzügyi szempontokat. A kezdeményezés, a műveletet megelőző, valamint a műveletet követő ellenőrzés különálló feladat.

(5)   Minden, a pénzügyi műveletek irányítását ellenőrző személynek rendelkeznie kell a szükséges szakmai képesítéssel. Ezen személyeknek tiszteletben kell tartaniuk az Ügynökség által megállapított szakmai normák szabályzatát.

(6)   Bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és ellenőrzésében résztvevő alkalmazott, aki úgy véli, hogy a felettese utasítására alkalmazandó vagy jóváhagyandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel vagy az általa követendő szakmai szabályokkal, erről írásban értesíti az átruházás következtében engedélyezésre jogosult tisztviselőt és – amennyiben ez utóbbi nem jár el – a 13. cikk (4) bekezdésében említett testületet. Az Ügynökség érdekeit sértő törvénytelen tevékenység, csalás vagy korrupció esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő értesíti a vonatkozó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(7)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről pénzügyi és pénzügyi irányítási információt is tartalmazó éves tevékenységi jelentésben tájékoztatja az irányítóbizottságot. A jelentésnek be kell mutatnia a műveleteknek a célkitűzésekhez képest elért eredményeit, a műveletekkel kapcsolatos kockázatokat, a rendelkezésre bocsátott források felhasználását és a belső ellenőrzési rendszer működését. A belső ellenőr tudomásul veszi az éves jelentést és bármely egyéb meghatározott információt.

3.   Szakasz

Az egyes műveletek kezdeményezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elkülönítése

6. cikk

(1)   Egy művelet kezdeményezése minden olyan művelet, amelyet rendes körülmények között az 5. cikk (4) és (5) bekezdésében említett alkalmazott végez, és amely annak előkészítésére szolgál, hogy az illetékes, felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja a költségvetést végrehajtó intézkedéseket.

(2)   Egy művelet előzetes ellenőrzése alatt kell érteni minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

(3)   Minden műveletet legalább előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Ezen ellenőrzés célja különösen a következők megállapítása:

a)

a kiadások és a bevételek szabályszerűek-e, és megfelelnek-e a vonatkozó rendelkezéseknek – különösen a költségvetési és az egyéb vonatkozó szabályok rendelkezéseinek –, valamint a Szerződések vagy a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek, és, adott esetben, a szerződéses feltételeknek;

b)	érvényesül-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve.

(4)   Az utólagos irat- és, adott esetben, helyszíni vizsgálatok azt ellenőrzik, hogy a költségvetésből finanszírozott műveletek végrehajtása szabályszerű volt-e, és különösen, hogy teljesültek-e a (3) bekezdésben említett követelmények. E vizsgálatok kockázatelemzési módszer alapján, szúrópróbaszerűen is elvégezhetők.

(5)   A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtásával megbízott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott nem lehet azonos azzal, aki az (1) bekezdésben említett kezdeményezési feladatokat végzi, és nem lehet annak beosztottja.

4.   Szakasz

Igazgatási és belső ellenőrzési eljárások

7. cikk

Az igazgatási és belső ellenőrzési rendszerek és eljárások céljai a következők:

a)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az ügynökségi politikák, programok és intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása;

b)	a EU-jogi előírások és az Ügynökség által felállított ellenőrzési minimumszabályok betartása;

c)	az Ügynökség eszközeinek és az adatoknak a megóvása;

d)	a szabálytalanságok, hibák és csalások megelőzése és feltárása;

e)	az igazgatási kockázatok azonosítása és megelőzése;

f)	megbízható pénzügyi és igazgatási információk biztosítása;

g)	a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve azt követően keletkező, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alkalmas bizonylatok megőrzése;

h)	az Ügynökség javára adott előzetes biztosítékokkal kapcsolatos bizonylatok megőrzése és e biztosítékok megfelelő nyomon követésére szolgáló feljegyzések rögzítése.

5.   Szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

8. cikk

Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a 2004/551/KKBP együttes fellépés 11. cikke (3) bekezdésének 3.1. pontjában említett alkalmazottak közül. Az irányítóbizottság a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján köteles kinevezni.

9. cikk

(1)   Az Ügynökségnél a számvitelért felelős tisztviselő felel:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések behajtásáért;

b)	az elszámolások előkészítéséért és elkészítéséért;

c)	a könyvvezetésért;

d)	a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapításáért;

e)	a számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, és – adott esetben – az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében lefektetett rendszerek érvényesítéséért;

f)	a pénztárkezelésért.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkap minden – az Ügynökség eszközeiről, valamint a költségvetés végrehajtásáról valós képet nyújtó – a számlák kiállításához szükséges információt, melynek megbízhatóságát az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják.

(3)   A 11. cikk eltérő rendelkezése hiányában kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a pénz- és egyéb eszközök kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel továbbá ezen eszközök megóvásáért.

10. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak ellátása során egyes feladatokat a 2004/551/KKBP együttes fellépés 11. cikke (3) bekezdésének 3.1. pontjában említett beosztottakra ruházhat át. Az átruházás eszköze megállapítja az átruházás alanyára bízott feladatokat.

6.   Szakasz

Az előlegelszámoló tisztviselő

11. cikk

Kisebb összegek kifizetésére, valamint a részt vevő tagállamok hozzájárulásaitól eltérő bevételek beszedésére előlegszámlák hozhatók létre, melyeket az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője tölt fel, és amelyekért az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felel.

2.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1.   Szakasz

Általános szabályok

12. cikk

(1)   A fegyelmi eljárások sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott vagy továbbadott felhatalmazást a kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja.

(2)   A fegyelmi eljárások sérelme nélkül a kinevező hatóság bármely időpontban ideiglenesen vagy véglegesen felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt a feladatai alól.

(3)   A fegyelmi eljárások sérelme nélkül a kinevező hatóság bármely időpontban ideiglenesen vagy véglegesen felmentheti az előlegelszámoló tisztviselőt a feladatai alól.

(4)   E fejezet rendelkezései nem sértik az e cikkben említett személyek – a vonatkozó nemzeti jog, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló hatályos rendelkezések szerinti – büntetőjogi felelősségét.

(5)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a számvitelért felelős tisztviselő és az előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárás alá vonható vagy kártérítés megfizetésére kötelezhető. Az Ügynökség érdekeit sértő törvénytelen tevékenység, csalás vagy korrupció esetén az ügy a vonatkozó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kerül.

2.   Szakasz

A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

13. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől meg lehet követelni, hogy részben vagy egészben orvosolja az Ügynökség azáltal elszenvedett kárát, hogy ő a feladatai végzése során vagy azzal összefüggésben súlyos kötelezettségszegést követett el, különösen azáltal, hogy behajtandó követeléseket állapított meg, illetve beszedési utalványt állított ki, kifizetésre vállalt kötelezettséget vagy kifizetési utalványt állított ki az e pénzügyi rendelkezések betartása nélkül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő – súlyos kötelezettségszegése miatt – elmulasztja egy behajtandó követelést megállapító dokumentum elkészítését, illetve egy beszedési utalvány kiállítását, vagy megfelelő indok nélkül késedelembe esik annak kibocsátásával, továbbá, ha elmulasztja egy kifizetési utalvány kibocsátását, vagy megfelelő indok nélkül késedelembe esik annak kibocsátásával, és ezzel az Ügynökséget polgári eljárásnak teszi ki harmadik személyekkel szemben.

(2)   Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő egy, a felelősségi körébe tartozó határozat meghozatala során úgy véli, hogy a határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, erről írásban értesíti a felhatalmazást adó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazást adó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indoklással ellátott, írásos utasítást ad a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(3)   A felhatalmazás továbbadása esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő – feladatkörén belül – továbbra is felelős a megállapított belső irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony működéséért és a felhatalmazás továbbadása által engedélyezésre jogosult tisztviselő választásáért.

(4)   Az Ügynökség egy önállóan működő, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületet állít fel, amely megállapítja, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság, és az – adott esetben – milyen következményekkel jár. Az Ügynökség e testület véleménye alapján dönti el, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület a rendszerben állapít meg hibát, úgy erről ajánlásokkal ellátott jelentést küld az engedélyezésre jogosult és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – amennyiben ez utóbbi nem az érintett személy –, valamint a belső ellenőrnek.

3.   Szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegelszámoló tisztviselőkre vonatkozó szabályok

14. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőtől meg lehet követelni, hogy részben vagy egészben orvosolja az Ügynökség azáltal elszenvedett kárát, hogy ő a feladatai végzése során vagy azzal összefüggésben súlyos kötelezettségszegést követett el. A számvitelért felelős tisztviselő felelősségét kiváltja különösen az alábbi kötelezettségszegések bármelyike:

a)	a kezelésében lévő pénz- vagy egyéb eszközök, illetve dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)	a megfelelő beszedési vagy kifizetési utalványokkal nem egyező összegek beszedése vagy kifizetése;

d)	az esedékes bevétel beszedésének elmulasztása.

15. cikk

Az előlegelszámoló tisztviselőtől meg lehet követelni, hogy részben vagy egészben orvosolja az Ügynökség azáltal elszenvedett kárát, hogy ő a feladatai végzése során vagy azzal összefüggésben súlyos kötelezettségszegést követett el. Az előlegelszámoló tisztviselő felelősségét kiváltja különösen az alábbi kötelezettségszegések bármelyike:

a)	a kezelésében lévő pénz- vagy egyéb eszközök, illetve dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)	amennyiben a tisztviselő nem tud megfelelő bizonylatokat felmutatni az általa eszközölt kifizetésekről;

c)	a jogosultaktól eltérő személyek részére teljesített kifizetés;

d)	az esedékes bevétel beszedésének elmulasztása.

3.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1.   Szakasz

Az Ügynökség bevételeinek rendelkezésre bocsátása

16. cikk

Az általános költségvetésbe az egyéb bevételekből és a részt vevő tagállamok hozzájárulásából összeálló bevételi előirányzat euróban kerül bevezetésre. A részt vevő tagállamok hozzájárulásai – az egyéb bevételek levonását követően – fedezik az általános költségvetésbe bevezetett előirányzatok teljes összegét.

2.   Szakasz

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

17. cikk

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden, az Ügynökség felé fennálló tartozás kiváltására vagy módosítására alkalmas intézkedést vagy helyzetet illetően az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést készít.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezen összegekre vonatkozóan beszedési utalványt állít ki.

3.   Szakasz

Az esedékessé váló követelések megállapítása

18. cikk

(1)   Egy esedékessé váló követelés megállapítása az a cselekmény, melynek során a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi a tartozás fennállását;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi a tartozás esedékességének feltételeit.

(2)   Az Ügynökség bevételét, valamint minden meghatározott összegű, esedékes és jogos követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány kiállításával kell megállapítani, melyet az adósnak küldött terhelési értesítés követ; ezeket a dokumentumokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

(3)   A hibás kifizetések behajtandók.

4.   Szakasz

A behajtás engedélyezése

19. cikk

(1)   A behajtás engedélyezése az a cselekmény, melynek során a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő – beszedési utalvány kiállításával – utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az hajtson be egy általa megállapított követelést.

(2)   Az Ügynökség – olyan határozat útján, melynek végrehajtására azon államban hatályban lévő polgári eljárásjogot kell alkalmazni, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül – formálisan megállapíthatja, hogy egy követelés az államoktól eltérő más személyt terhel.

5.   Szakasz

Visszatérítés és késedelmi kamat

20. cikk

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelő módon megállapított követeléseket illetően beszedési utalvány alapján jár el. A számvitelért felelős tisztviselő kellő gondossággal jár el annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség hozzájusson a bevételeihez, valamint gondoskodik az Ügynökség jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy hajtja be az esedékes követeléseket, hogy azokat jóváírja az Ügynökség felé esedékes olyan megfelelő tartozásokkal szemben, melyek olyan adóst terhelnek, aki maga is meghatározott összegű, esedékes és jogos követeléssel rendelkezik az Ügynökség felé.

(2)   Amennyiben a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő elállni kíván egy megállapított követeléstől, úgy biztosítania kell, hogy az elállás szabályszerű és – a végrehajtási intézkedésekben lefektetett eljárási szabályokkal és követelményekkel összhangban – megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének. Az elállásról szóló határozatnak megalapozottnak kell lennie.

21. cikk

(1)   Minden, az esedékesség napjáig meg nem fizetett követelést kamat terhel a (2) és (3) bekezdésekkel összhangban.

(2)   Az esedékesség napján meg nem fizetett követelésekre az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire vonatkozó és az esedékességi nap hónapjának első naptári napján érvényes kamatláb alkalmazandó, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában kerül közzétételre, és amelyhez hozzá kell adni:

a)	hét százalékpontot abban az esetben, ha a követelés alapját áru beszerzésére és szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés képezi;

b)	három és fél százalékpontot minden más esetben.

(3)   A kamatot a terhelési értesítésben megadott esedékességet követő naptári naptól addig a napig kell felszámítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

(4)   A megfizetett részleteket először a (2) és (3) bekezdéssel összhangban meghatározott kamatra kell elszámolni.

(5)   Pénzbírságok esetén – amennyiben az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő elfogad ideiglenes fizetés helyett – az esedékesség napjától alkalmazandó kamatláb a (2) bekezdésben említett kamatlábnak felel meg, amelyet mindössze másfél százalékponttal kell növelni.

4.   FEJEZET

Kiadási műveletek

22. cikk

(1)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá a kiadási tételeket érvényesíteni kell, engedélyezni kell, és azokat ki kell fizetni.

(2)   A kiadásra vonatkozó kötelezettségvállalást az Ügynökség vagy az Ügynökség által felhatalmazott hatóságok által elfogadott finanszírozási döntésnek kell megelőznie.

1.   Szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

23. cikk

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás valamely jogi kötelezettségvállalás teljesítése során esedékessé váló kifizetés fedezéséhez szükséges előirányzat elhatárolására szolgáló művelet. A jogi kötelezettségvállalás az a cselekmény, melynek során az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvonzattal járó kötelezettségvállalást tesz vagy hoz létre. A költségvetési és a jogi kötelezettségvállalást – a végrehajtási intézkedésekben meghatározott, kellően indokolt eseteket kivéve – ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell jóváhagynia.

(2)   Önálló az a költségvetési kötelezettségvállalás, amely esetében a kedvezményezett és a kiadás összege ismert. Globális az a költségvetési kötelezettségvállalás, amely esetében az önálló kötelezettségvállalás megállapításához szükséges legalább egy elem ismeretlen. Ideiglenes az a rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló költségvetési kötelezettségvállalás, amely esetében nem ismert sem az összeg, sem a végső kedvezményezett.

(3)   Az egy pénzügyi éven túlnyúló költségvetési kötelezettségvállalásokat csak egy alap-jogiaktus ez irányú rendelkezése és csak az igazgatási kiadások esetében lehet az évek során éves részletekre lebontani. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás ennek megfelelően éves részletekben kerül megállapításra, úgy a jogi kötelezettségvállalásnak erről rendelkeznie kell, kivéve a személyzeti költségek esetében.

24. cikk

(1)   A költségvetést terhelő kiadást keletkeztető intézkedések esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, mielőtt harmadik felek irányában jogi kötelezettséget vállalna, először költségvetési kötelezettségvállalást tesz.

(2)   A globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n + 1 év december 31-ig tett megfelelő, önálló jogi kötelezettségvállalások teljes költségét.

A 23. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, az egyéni vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó önálló jogi kötelezettségvállalásokat n év december 31-ig meg kell tenni.

Ezen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az első és második albekezdésekben említett időszakok lejártakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyes önálló jogi kötelezettségvállalás összegét – az aláírást megelőzően – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bevezeti a költségvetésbe, és elkönyveli a globális kötelezettségvállalásokhoz.

(3)   Az egy pénzügyi éven túlnyúló tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekre és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően – a személyzeti költségek esetét kivéve – végső végrehajtási határidőt kell megállapítani.

Ezen kötelezettségvállalások minden olyan részét, amely ezt az időpontot követő hat hónapon belül nem kerül teljesítésre, vissza kell vonni, és az érintett előirányzatokat törölni kell.

Amennyiben valamely jogi kötelezettségvállalás három év elteltével nem eredményez kifizetést, úgy azt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

25. cikk

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalások elfogadásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kiadás a megfelelő költségvetési tétel terhére kerül elszámolásra;

b)	az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c)	a kiadás megfelel a Szerződések, a költségvetés, illetve ezen határozat rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak;

d)	érvényesül a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve.

(2)   A jogi kötelezettségvállalások megtételekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kötelezettségvállalást a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás fedezi;

b)	a kiadás szabályos, és megfelel a Szerződések, a költségvetés, illetve ezen határozat rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak;

c)	érvényesül a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve.

2.   Szakasz

A kiadások érvényesítése

26. cikk

A kiadások érvényesítése az a cselekmény, melynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	meggyőződik a hitelező jogalapjának létezéséről;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

3.   Szakasz

A kiadás engedélyezése

27. cikk

A kiadás engedélyezése az a cselekmény, melynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, miután ellenőrizte, hogy az előirányzatok rendelkezésre állnak-e, kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az fizessen ki egy általa érvényesített kiadási összeget.

4.   Szakasz

A kiadások kifizetése

28. cikk

(1)   Kifizetés olyan bizonyíték bemutatására teljesíthető, amely igazolja, hogy a kérdéses tevékenység megfelel az alap-jogiaktus vagy a szerződés rendelkezéseinek; a kifizetés az alábbi műveletek közül egyre vagy többre terjed ki:

a)	a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)	az esedékes összeg kifizetése az alábbiak bármelyike szerint: i. több részkifizetésre osztható előfinanszírozás útján; ii. egy vagy több időközi kifizetés útján; iii. az esedékes összeg egyenlegének kifizetése útján.

(2)   A teljesítéskor a könyvelésben különbséget kell tenni aszerint, hogy a kifizetésre az (1) bekezdésben említettek közül mely módon került sor.

29. cikk

A kiadások kifizetését a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretei között teljesíti.

A költségelőleg-számláról a 11. cikknek megfelelően teljesített kifizetésektől eltérő kifizetésekhez a számvitelért felelős, vagy a felhatalmazás által számvitelért felelős tisztviselő és az engedélyezésre jogosult vagy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő együttes aláírása szükséges.

5.   Szakasz

A kiadási műveletek határidői

30. cikk

(1)   Az esedékes összegek negyvenöt naptári napon belül fizetendők attól a naptól számítva, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által felhatalmazott szervezeti egység iktatta a kifizetés iránti elfogadható kérelmet; a kifizetés időpontja az a nap, amikor az Ügynökség számláját megterhelik.

A kifizetés iránti kérelem nem fogadható el, ha legalább egy lényeges követelménynek nem felel meg.

(2)   Hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, szolgáltatásnyújtásra vagy áru beszerzésére irányuló szerződés esetén az (1) bekezdésben említett fizetési határidő harminc naptári nap.

(3)   Olyan szerződés vagy megállapodás esetén, amely értelmében a kifizetés valamely jelentés jóváhagyásának függvénye, az (1) és (2) bekezdésben említett fizetési határidő nem kezdődik meg addig, amíg a kérdéses jelentést jóvá nem hagyták, akár kifejezetten, a kedvezményezett értesítésével, akár pedig hallgatólagosan, azáltal, hogy a szerződésben a jóváhagyásra biztosított határidő lejárt anélkül, hogy a kedvezményezetthez eljuttatott hivatalos okmány útján felfüggesztésre került volna.

A jóváhagyásra biztosított idő nem lépheti túl:

a)	a 20 naptári napot közvetlen árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén;

b)	a 45 naptári napot egyéb szerződés és támogatási megállapodás esetén;

c)	a 60 naptári napot olyan technikai szolgáltatásokra kiterjedő szerződés esetén, amelyek értékelése különösen összetett feladat.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (1) bekezdésben említett időszak során a hitelezők értesítésével bármikor felfüggesztheti a fizetési határidőt azzal, hogy a kifizetés iránti kérelem nem teljesíthető vagy azért, mert az összeg nem esedékes, vagy azért, mert nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat. Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetés iránti kérelemben szereplő kiadás elfogadhatóságát, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzés céljából – a helyszíni ellenőrzést is beleértve – felfüggesztheti a fizetési határidőt, hogy a kifizetést megelőzően meggyőződjön a kiadás elfogadhatóságáról. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja erről az érintett kedvezményezettet.

A fizetési határidőből még hátralévő időszak azon naptól kezdődik újra, amikor először iktatják a kifizetés iránti helyes kérelmet.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező a késedelmes kifizetés teljesítésétől számított két hónapon belül kamatot követelhet az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

a)	a kamatláb a 21. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett kamatláb;

b)	a kamatot a fizetési határidő lejáratát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a tagállamokra.

5.   FEJEZET

IT-rendszerek

31. cikk

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

6.   FEJEZET

Belső ellenőr

32. cikk

Az Ügynökség belső ellenőrzési feladatkört hoz létre, melyet a vonatkozó nemzetközi szabályokkal összhangban kell teljesíteni. Az Ügynökség által kinevezett belső ellenőr felel az Ügynökség felé a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem pedig számvitelért felelős tisztviselő.

33. cikk

(1)   A belső ellenőr tanácsot ad az Ügynökségnek a kockázatkezelésre vonatkozóan az irányítási és ellenőrzési rendszerekről szóló független vélemények kibocsátása, valamint a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások kibocsátása útján.

A belső ellenőr felel különösen:

a)	a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a különböző részlegeknek a politikák, programok és tevékenységek végrehajtására vonatkozó teljesítésének – a kapcsolódó kockázatokhoz viszonyított – felméréséért;

b)	a költségvetés-végrehajtási műveletekre vonatkozó belső ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési rendszerek alkalmasságának és minőségének felméréséért.

(2)   A belső ellenőr tevékenységét az Ügynökség minden tevékenységére és szervezeti egységére kiterjedően gyakorolja. A belső ellenőr teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a feladata elvégzéséhez szükséges információ tekintetében, adott esetben ideértve a helyszíni vizsgálatokat is, mind a tagállamok, mind pedig harmadik államok területén.

(3)   A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést készít az Ügynökségnek. Az Ügynökség biztosítja a pénzügyi ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő eljárást. A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az Ügynökségnek, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(4)   Az ügyvezető igazgató minden évben az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket összefoglaló jelentést továbbít az irányítóbizottság felé.

34. cikk

Az Ügynökség a belső ellenőrre vonatkozóan egyedi szabályokat állapít meg, melyek garantálják, hogy a belső ellenőr feladatai teljesítése során teljes mértékben függetlenül jár el, továbbá meghatározzák a belső ellenőr felelősségét.

III.   CÍM

BESZERZÉS

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   Szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

35. cikk

(1)   A közbeszerzési szerződések az Ügynökség, mint ajánlatkérő által írásban, pénzügyi érdekből kötött, részben vagy egészben az általános költségvetésből kifizetendő árért ingó vagy ingatlan eszközök beszerzésére, munkák elvégzésére vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések.

Ezek a közbeszerzési szerződések:

a)	épület megvásárlására vagy bérletére irányuló szerződések;

b)	áru beszerzésére irányuló szerződések;

c)	építési beruházásra irányuló szerződések;

d)	szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések lehetnek.

36. cikk

(1)   Minden, részben vagy egészben az általános költségvetésből finanszírozott közbeszerzési szerződésnek meg kell felelnie az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének.

(2)   A beszerzési szerződéseket a lehető legszélesebb körben pályázatra kell bocsátani, kivéve ha a 38. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazására kerül sor.

2.   Szakasz

Közzététel

37. cikk

(1)   Minden olyan szerződést, amelynek összértéke meghaladja az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvekben foglalt küszöbértékeket, közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ajánlati felhívásokat – a 66. cikkben említett alacsony összegű szerződések esetét kivéve – előzetesen közzé kell tenni.

A szerződés odaítélését követően bizonyos információ közzététele elhagyható, amennyiben az hátráltatná a jogszabályok alkalmazását, ellenkezne a közérdekkel, illetve veszélyeztetné a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekét, vagy torzítaná a tisztességes versenyt közöttük.

(2)   A 66. cikkben említett küszöbértékeknél alacsonyabb értékű szerződéseket megfelelő módon kell meghirdetni.

3.   Szakasz

Beszerzési eljárások

38. cikk

(1)   A beszerzési eljárások a következő kategóriák egyikébe esnek:

a)	a nyílt eljárás;

b)	a meghívásos eljárás;

c)	a versenypályázat;

d)	a tárgyalásos eljárás.

39. cikk

Az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek megállapítják a küszöbértékeket, amelyek meghatározzák:

a)	a 37. cikkben említett közzétételi szabályokat;

b)	a 38. cikkben említett lehetséges eljárásokat;

c)	a megfelelő határidőket.

4.   Szakasz

Pályázati felhívás

40. cikk

A pályázati felhívásra vonatkozó dokumentációnak tartalmaznia kell a szerződés tárgyának teljeskörű, érthető és pontos leírását.

41. cikk

A versenytárgyalási eljárás valamennyi, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy egyenlő feltételek melletti részvételére nyitva áll, továbbá – az adott megállapodásban megállapított feltételek szerint – nyitva áll valamennyi olyan harmadik országban lévő természetes vagy jogi személy részvételére, amely harmadik ország az Európai Közösségekkel a közbeszerzés területén külön megállapodást kötött.

42. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet keretei között megkötött, a kormányzati beszerzésekre vonatkozó többoldalú megállapodás hatálya alá tartozó területeken a szerződések – a megállapodásban megállapított feltételek szerint – azon országok állampolgárai számára is nyitva állnak, amelyek ezt a megállapodást megerősítették.

43. cikk

(1)   A pályázókat, illetve az ajánlattevőket a beszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben:

a)

csődbe mentek vagy felszámolás alatt állnak, ügyeit bíróság által kirendelt ügygondnok kezeli, hitelezőikkel megállapodást kötöttek, üzleti tevékenységeiket felfüggesztették, ilyen kérdések kapcsán eljárás alatt állnak, illetve nemzeti jogszabályok vagy szabályok által előírt hasonló eljárás alapján a fentiekkel hasonló helyzetben vannak;

b)	szakmai kötelezettségük megszegése miatt jogerős bírósági ítélettel elítélték őket;

c)	az ajánlatkérő által indokoltnak tartott bármely módon bizonyítást nyert, hogy azok vétkesek súlyos szakmai kötelezettségszegésben;

d)	nem teljesítették a székhelyük, az ajánlatkérő székhelye vagy a szerződés teljesítése szerinti ország jogszabályainak megfelelő, a társadalombiztosítási hozzájárulások vagy adók befizetésére vonatkozó kötelezettségeiket;

e)	csalás, korrupció, vagy bűnszervezetben való részvétel, illetve a Közösségek vagy az Ügynökség pénzügyi érdekeit sértő, egyéb jogellenes tevékenységek miatt jogerős bírósági ítélet alanyai voltak;

f)	azokat az Európai Unió költségvetéséből vagy az Ügynökség általános költségvetéséből finanszírozott más beszerzési eljárást, illetve támogatás-odaítélési eljárást követően – a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése miatt – súlyos szerződésszegésben bűnösnek találták.

(2)   A pályázók és az ajánlattevők igazolják, hogy az (1) bekezdésben említett helyzetek egyike sem áll fenn esetükben.

44. cikk

Nem ítélhető oda szerződés olyan pályázóknak vagy ajánlattevőknek, akikről a beszerzési eljárás során bebizonyosodik, hogy:

a)	velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn;

b)	az ajánlatkérő által – a szerződéssel kapcsolatos eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt – információt megtévesztő módon vagy nem szolgáltatta.

45. cikk

Az Ügynökség egy központi adatbázist hoz létre azon pályázók és ajánlattevők adatainak tárolására, akikre vonatkozóan a 43. és 44. cikkben említett esetek valamelyike áll fenn. Az adatbázis kizárólagos célja a 43. és 44. cikk helyes alkalmazásának biztosítása a személyes adatok kezelésével kapcsolatos közösségi szabályokkal összhangban.

46. cikk

Az ajánlatkérő, miután lehetőséget biztosított arra, hogy megjegyzéseiket előterjesszék, igazgatási vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki azon pályázókra vagy ajánlattevőkre, akikre vonatkozóan a 43. és 44. cikkben említett kizáró okok valamelyike fennáll.

E szankciók a következők lehetnek:

a)	az érintett pályázó vagy ajánlattevő legfeljebb ötéves időtartamra terjedő kizárása az Ügynökség általános költségvetéséből finanszírozott szerződésekből és támogatásokból;

b)	az érintett szerződés értékét meg nem haladó mértékű pénzbírság kifizetése a 43. cikk (1) bekezdés f) pontjában említett helyzetben lévő vállalkozó esetén, továbbá a 44. cikkben említett helyzetben lévő pályázó vagy ajánlattevő esetén, amennyiben ezek a helyzetek súlyosak.

A kiszabott szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés jelentőségével és a kötelezettségszegés súlyosságával.

47. cikk

(1)   A pályázók vagy ajánlattevők alkalmasságának értékelésére szolgáló kiválasztási szempontokat, valamint az ajánlatok tartalmának értékelésére szolgáló odaítélési szempontokat előzetesen meg kell határozni, és azokat a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell.

(2)   A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatra épülő eljárással lehet odaítélni.

48. cikk

(1)   Az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok biztosítják a tényleges versenyt, és azt, hogy az ajánlatok tartalma mindaddig bizalmas, amíg minden ajánlatot egyidejűleg felbontanak.

(2)   A végrehajtási szabályoknak megfelelően az ajánlatkérő az ajánlattevőktől előzetes biztosíték benyújtását követelheti meg annak biztosítására, hogy a pályázatot később ne vonják vissza.

(3)   A 66. cikk (3) bekezdésében említett alacsony összegre vonatkozó szerződések kivételével a pályázatokat és ajánlatokat egy erre a célra kinevezett felbontó bizottság bontja fel. Minden olyan ajánlatot és pályázatot, amely a bizottság szerint nem felelt meg a megállapított feltételeknek, el kell utasítani.

(4)   Minden olyan pályázatot és ajánlatot, amely a bizottság szerint megfelelt az megállapított feltételeknek, egy erre a célra kinevezett bizottság a pályázati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban előzetesen megállapított kiválasztási és odaítélési feltételek alapján értékel, és javaslatot tesz arról, hogy kinek ítéljék oda a szerződést.

49. cikk

A beszerzési eljárás ideje alatt az ajánlatkérő és a pályázók, illetve ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak meg kell felelnie az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot biztosító feltételeknek. A kapcsolattartás nem eredményezheti a szerződés vagy az eredeti ajánlatkérés feltételeinek módosítását.

50. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a pályázati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban előzetesen megállapított kiválasztási és odaítélési szempontoknak, valamint a beszerzési előírásoknak megfelelően dönti el, hogy kinek ítéljék oda a szerződést.

(2)   Az ajánlatkérő minden olyan pályázót és ajánlattevőt, akinek a pályázatát vagy ajánlatát elutasította, értesíti a döntés alapjául szolgáló tényekről, és minden olyan ajánlattevőt, akinek az ajánlata értékelhető volt és aki ezt írásban kéri, értesíti a győztes ajánlat sajátosságairól és viszonylagos előnyeiről, valamint annak az ajánlattevőnek a nevéről, akinek a szerződést odaítélte. Bizonyos részletek közzététele ugyanakkor nem szükséges, amennyiben az hátráltathatná a jogszabályok alkalmazását, ellenkezne a közérdekkel, illetve veszélyeztetné a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekét, vagy torzítaná a tisztességes versenyt ezen vállalkozások között.

51. cikk

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt megszüntetheti a beszerzést vagy az odaítélési eljárást anélkül, hogy az bármiféle kártérítési igény benyújtására jogosítaná fel a pályázókat vagy ajánlattevőket.

Az ilyen döntést meg kell indokolni, és a pályázók vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

5.   Szakasz

Biztosítékok és ellenőrzés

52. cikk

Az ajánlatkérő megkövetelheti – és a végrehajtási szabályokban meghatározott esetben köteles megkövetelni – a nyertes ajánlattevőktől, hogy a következők érdekében előzetes biztosítékot nyújtson be:

a)	a szerződés maradéktalan teljesítésének biztosítása;

b)	az előfinanszírozással járó pénzügyi kockázatok csökkentése.

53. cikk

Amennyiben az odaítélési eljárás vagy a szerződés teljesítése során jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalás észlelhető, az Ügynökség felfüggeszti a szerződés teljesítését.

Amennyiben az ilyen hibák, szabálytalanságok vagy csalás a nyertes ajánlattevőnek róhatók fel, az Ügynökség ezen felül az ilyen hibák, szabálytalanságok vagy csalás arányában megtagadhatja a kifizetéseket, vagy visszakövetelhet már kifizetett összegeket.

2.   FEJEZET

Végrehajtási szabályok

54. cikk

(1)   A keretszerződés az ajánlatkérőként eljáró Ügynökség és a gazdasági szereplő között létrejött olyan szerződés, amely megállapítja egy adott időszak alatt odaítélendő egyedi szerződések sorozatának lényeges feltételeit, különösen a szerződések tartama, tárgya, árai, teljesítési feltételei és az előirányzott mennyiségek tekintetében.

Az ajánlatkérő több keretszerződést is köthet, amely különböző szállítókkal, illetve szolgáltatókkal, azonos feltételek mellett kötött, önálló szerződéseket jelent. A 69. cikkben említett dokumentáció meghatározza azon gazdasági szereplők maximális számát, akikkel az ajánlattevő szerződést köthet.

A keretszerződések időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a különösen a keretszerződés tárgya által indokolt, kivételes eseteket.

Az Ügynökség csak indokolt esetben élhet a keretszerződés intézményével, amelyet nem alkalmazhat úgy, hogy célja, illetve eredménye a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása legyen.

(2)   A keretszerződésen alapuló egyedi szerződések odaítélésére a keretszerződésekben megállapított feltételekkel összhangban kerül sor.

(3)   Csak a keretszerződés alapján kötött egyedi szerződést előzi meg költségvetési kötelezettségvállalás.

1.   Szakasz

Kihirdetés

55. cikk

(1)   A köbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó szerződések esetén a közzététel előzetes tájékoztató hirdetményből, ajánlati felhívásból és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményből áll.

(2)   Az előzetes tájékoztató hirdetményben az Ügynökség tájékoztató jelleggel közli azon szerződések becsült összértékét szolgáltatási kategória vagy termékcsoport szerint, illetve azon építési beruházásra irányuló szerződések lényeges elemeit, amelyeket egy költségvetési évben odaítélni szándékozik, amennyiben a becsült összérték eléri, illetve meghaladja a 67. cikkben megállapított küszöbértéket.

Az előzetes tájékoztató hirdetményt áru beszerzésére és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén a lehető leghamarabb, de legkésőbb a költségvetési év március 31-éig, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén pedig a szerződésben foglalt program jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához.

(3)   Az ajánlati felhívásban az Ügynökség kinyilvánítja közbeszerzési eljárás indítására irányuló szándékát. Kötelező ajánlati felhívás közzététele olyan közbeszerzési szerződés esetén, amelynek becsült értéke eléri, illetve meghaladja a 68. cikk a) és c) pontjában megállapított küszöbértéket.

Nyílt eljárás során az ajánlati felhívás meghatározza az ajánlatbontó bizottság ülésének napját, időpontját és helyét, amely az ajánlattevők előtt is nyitott.

Amennyiben az Ügynökség versenypályázatot kíván szervezni, megfelelő hirdetményben teszi közzé szándékát.

(4)   A szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közli a beszerzési eljárás eredményét. Olyan szerződések esetén, amelyek értéke eléri, illetve meghaladja a 68. cikkben megállapított küszöbértéket, kötelező a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele. A keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetén nem kötelező ilyen hirdetmény közzététele.

A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az eljárás lezárását, azaz a szerződés aláírását követően legkésőbb negyvennyolc naptári napon belül meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához.

(5)   A hirdetményeket a 2001/78/EK irányelvhez (1) csatolt mintáknak megfelelően kell összeállítani.

56. cikk

(1)   A 67. és 68. cikkben előírt küszöbértéknél alacsonyabb összegű szerződéseket és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (2) I. B. mellékletében említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseket olyan módon kell meghirdetni, amely biztosítja a versenyt és a pártatlanságot a beszerzési eljárás során. A hirdetmény a következőkre terjed ki:

a)	amennyiben nem került sor az 55. cikkben említett ajánlati felhívás közzétételére, úgy az azonos tárgyú és a 65. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal legalább azonos értékű szerződésekben való részvétel szándékának kifejezésére való felhívás;

b)	a nyertes ajánlattevők jegyzékének évenkénti közzététele, meghatározva az odaítélt szerződés tárgyát és értékét.

(2)   Az ingatlanszerződést elnyert ajánlattevők jegyzékének közzétételére évente kerül sor, jelezve az odaítélt szerződések tárgyát és értékét. Az említett jegyzéket meg kell küldeni az irányítóbizottságnak.

(3)   A 65. cikk (1) bekezdésében említett összeget elérő, illetve meghaladó összegű szerződésekre vonatkozó információt meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához; az ajánlattevők éves jegyzékét a pénzügyi év végét követően legkésőbb március 31-ig kell megküldeni.

Az egyéb szerződésekkel kapcsolatos előzetes hirdetmények és a nyertes ajánlattevők jegyzékének éves közzétételére az Ügynökség internetes honlapján kerül sor; az utólagos hirdetményeket pedig a következő pénzügyi év március 31-éig kell közzétenni. A rendeleteket az Európai Unió Hivatalos Lapjában is ki lehet hirdetni.

57. cikk

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Kiadványainak Hivatala feladásukat követően legkésőbb tizenkettő naptári napon belül közzéteszi az 55. és 56. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ezen időszak öt naptári napra rövidül a 81. cikkben említett gyorsított eljárás esetén, továbbá elektronikus úton összeállított és elküldött hirdetmények esetén.

(2)   Az Ügynökségnek igazolnia kell a feladás időpontját.

58. cikk

Az 55., 56. és 57. cikkben előírt hirdetményi formák mellett a szerződés más módon, nevezetesen elektronikus formában is meghirdethető. Amennyiben hirdetmény közzétételére kerül sor az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy az elektronikus hirdetményben erre utalni kell, továbbá ebben az esetben az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetmény az egyedül hiteles változat, és annak közzétételét az elektronikus hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a pályázók vagy az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan részleteket, amely nem szerepelt az ajánlati felhívásban, amennyiben ilyen felhívás közzétételére sor került az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.   Szakasz

Beszerzési eljárások

59. cikk

(1)   A szerződés odaítélésére pályázati felhívás útján kerül sor, az ajánlati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás alkalmazásával, ajánlati felhívás előzetes közzététele híján a tárgyalásos eljárás alkalmazásával, adott esetben versenypályázat alapján kerül sor.

(2)   A pályázati felhívás akkor minősül nyíltnak, ha valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A pályázati felhívás akkor minősül meghívásosnak, ha valamennyi gazdasági szereplő pályázhat az abban való részvételre, de csak azok nyújthatnak be ajánlatot, akik eleget tesznek a 74. cikkben említett kiválasztási szempontoknak, és akiket az Ügynökség írásban, egyidejűleg meghív.

A kiválasztási szakasz valamennyi egyedi szerződés esetén megismételhető, vagy magában foglalhatja egy jegyzék összeállítását a potenciális pályázókról a 65. cikkben említett eljárás szerint.

(3)   A tárgyalásos eljárás során az Ügynökség azon tetszés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytat konzultációt, akik eleget tesznek a 74. cikkben megállapított kiválasztási szempontoknak, és közülük egy vagy több ajánlattevővel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

A tárgyalásos eljárás során, amennyiben sor kerül a 64. cikkben említett ajánlati felhívás közzétételére, az Ügynökség írásban, egyidejűleg hívja meg a kiválasztott pályázókat a tárgyalásra.

(4)   A versenypályázat olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérőnek, főként az építészet és építőmérnöki munkák, valamint az adatfeldolgozás területén, hogy az értékelő bizottság javaslata alapján pályaműként beadott tervhez vagy projekthez jusson, pályadíj odaítélésével vagy anélkül.

60. cikk

(1)   Meghívásos eljárás során, beleértve a 65. cikkben említett eljárást, az ajánlattételre felkért pályázók száma nem lehet kevesebb ötnél, feltéve hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő rendelkezhet arról, hogy a szerződés tárgyától függően, valamint tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok figyelembevételével a pályázók száma ne haladja meg a húszat. Ilyen esetben a pályázók számát és a szempontokat az ajánlati felhívás vagy az 55. és 56. cikkben említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza.

Az ajánlattételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

(2)   Tárgyalásos eljárás során a tárgyalásra meghívott pályázók száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlattételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

A második albekezdés nem vonatkozik a 66. cikk (3) bekezdésében említett, nagyon alacsony összegű szerződésekre.

61. cikk

A tárgyalásos eljárások során az Ügynökség az ajánlattevőkkel megtárgyalja az általuk benyújtott ajánlatokat, hogy az 55. cikkben említett ajánlati felhívásban, a dokumentációban vagy egyéb kiegészítő okmányokban megállapított követelményekhez igazítsák azokat, és megtalálják az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A tárgyalás során az Ügynökség valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesít.

62. cikk

(1)   A versenypályázat megszervezésének szabályait közlik a részvétel iránt érdeklődőkkel. A részvételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

(2)   Az értékelő bizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bizottság kizárólag természetes személyekből áll, akik függetlenek a versenyben részt vevő pályázóktól. Amennyiben meghatározott szakmai képzettség szükséges a versenyben való részvételhez, úgy az értékelő bizottság tagjai legalább egyharmadának ilyen vagy azzal egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie.

Az értékelő bizottság autonóm véleményt alkot. Véleményét a hozzá a pályázók által névtelenül benyújtott projektek alapján, és kizárólag a versenykiírásban meghatározott szempontok figyelembevételével alkotja meg.

(3)   Az értékelő bizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait és megfigyeléseit a bizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni. A pályázók névtelenek maradnak, amíg az értékelő bizottság nem közölte véleményét.

(4)   Az ajánlatkérő ezt követően hoz döntést, amelynek során ismerteti a kiválasztott pályázó nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a versenykiírásban közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér az értékelő bizottság véleményében foglalt javaslattól.

63. cikk

(1)   Az Ügynökség alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül is, az alábbi esetekben:

a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra a bevezető szakaszt követően nem érkezik ajánlat, illetve megfelelő ajánlat, feltéve hogy a 69. cikkben említett versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek alapvetően nem változnak;

b)	amennyiben technikai vagy művészi, illetőleg kizárólagos jogok oltalmával kapcsolatos okokból a szerződés csak meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;

c)	amennyiben feltétlenül szükséges, és az Ügynökségtől független, előre nem látható esemény által előidézett, az Ügynökség érdekeit veszélyeztető, rendkívüli sürgősségre való tekintettel nem tarthatók be az egyéb eljárásokra a 79., 80. és 81. cikkben megállapított más eljárási határidők;

d)	ha a versenypályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötése követi, és az alkalmazandó szabályok szerint a sikeres pályázónak, illetve a sikeres pályázók egyikének kell odaítélni azt; az utóbbi esetben valamennyi sikeres pályázót meg kell hívni, hogy vegyen részt a tárgyalásokon;

e)

olyan kiegészítő szolgáltatás, illetve építési beruházás esetén, amely nem szerepel az eredeti projektben, illetőleg az elsőként megkötött szerződésben, de amely előre nem látható és az ajánlatkérőtől független körülmények miatt szükségessé vált az alapszolgáltatás, illetve alapberuházás teljesítéséhez, a (2) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;

f)

olyan kiegészítő szerződés esetén, amely ahhoz hasonló szolgáltatás vagy építési beruházás megismétlését jelenti, mint amellyel az Ügynökség az ajánlattevőt egy korábbi szerződésben megbízta, feltéve hogy a szerződés tárgya megfelel az alapprojektnek, és az első szerződést nyílt vagy meghívásos eljárás útján ítélték oda;

g)

áru beszerzésére irányuló szerződés esetén: i. olyan pótbeszerzésnél, amely a szokásos gyakorlat szerint beszerzett eszközök és berendezések részleges pótlására vagy meglévő eszközök és berendezések bővítésére irányul, amennyiben a szállító személyében bekövetkező változás olyan berendezés beszerzésére kényszerítené az ajánlatkérőt, amely eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és amely inkompatibilitást vagy aránytalan műszaki problémákat idézne elő a működésben és a karbantartásban; az ilyen szerződések tartama nem haladhatja meg a három évet; ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására, ide nem értve a piacképesség vizsgálatára, valamint a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésére irányuló nagyüzemi termelést;

h)	ingatlanszerződések esetén a helyi piac előzetes felmérését követően;

i)	a 66. cikk (2) bekezdésében megállapított küszöbértékeknél alacsonyabb összegű szerződés esetén.

(2)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett kiegészítő szolgáltatások és építési beruházások esetén az ajánlatkérő alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül is, azon feltétellel, hogy azon ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, akivel az eredeti szerződést kötötte:

a)	amennyiben a kiegészítő szerződés technikailag vagy gazdaságilag nem választható el az alapszerződéstől anélkül, hogy jelentős hátrányt okozna az ajánlatkérőnek; illetve

b)	amennyiben az eredeti szerződés teljesítésétől elválasztható szolgáltatások, illetve építési beruházási munkálatok elengedhetetlenül szükségesek a teljesítéshez.

A kiegészítő szerződések összértéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés összegének 50 %-át.

(3)   Az (1) bekezdés f) pontjában említett esetekben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét már az első szerződésre vonatkozó versenytárgyalási felhívásban jelezni kell, és a kiegészítő szerződések teljes becsült költségét figyelembe kell venni a 68. cikkben említett küszöbérték kiszámításakor. Ezen eljárás csak az eredeti szerződés megkötését követő három évig alkalmazható.

64. cikk

(1)   Az Ügynökség ajánlati felhívás közzétételét követően az alábbi esetekben alkalmazhat tárgyalásos eljárást:

a)

szabálytalan vagy, különösen, a kiválasztási vagy odaítélési szempontok alapján elfogadhatatlannak ítélt ajánlatok nyílt vagy meghívásos eljárás keretében közzétett ajánlati felhívásra történt benyújtása esetén, feltéve hogy a 69. cikkben említett versenytárgyalási dokumentációban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek nem változnak lényegesen;

b)	szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló beszerzési szerződéseknél olyan kivételes esetben, amikor a szolgáltatás vagy az építési beruházás jellege, vagy az azzal kapcsolatos kockázat nem teszi lehetővé az ajánlattevő számára, hogy átfogó előzetes árkalkulációt készítsen;

c)

amennyiben a szolgáltatás jellegére tekintettel, különösen pénzügyi szolgáltatások és szellemi szolgáltatások esetén, a szerződés előírásai nem határozhatók meg olyan pontossággal, amely lehetővé teszi, hogy a szerződést a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával, a nyílt vagy a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban ítéljék oda;

d)	olyan építési beruházásra irányuló szerződés esetén, ahol a beruházásra kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból, és nem nyereségtermelés érdekében vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülése céljából kerül sor;

e)	a 63. cikk (1) bekezdésének i. pontjára is figyelemmel, a 92/50/EGK tanácsi irányelv I. B. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az Ügynökség eltekinthet ajánlati felhívás közzétételétől, ha a tárgyalásos eljárásba bevon valamennyi olyan ajánlattevőt, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak, és a megelőző eljárás során a beszerzési eljárás alaki követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be.

65. cikk

(1)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívás azon pályázók előzetes kiválasztására szolgáló eszköz, akiket a 63. vagy 64. cikk szerinti 50 000 euró vagy nagyobb összegű szerződésre vonatkozó meghívásos eljárás során ajánlattételre hívnak fel a jövőben.

(2)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított jegyzék három évig érvényes azon naptól számítva, amikor az 56. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hirdetményt megküldik az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalának. Valamennyi érdeklődő az utolsó három hónap kivételével a jegyzék érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését.

(3)   Amennyiben egyedi szerződés odaítélésére fog sor kerülni, úgy az ajánlatkérő kifejezetten az adott szerződésre vonatkozó, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján ajánlattételre szólítja fel a jegyzéken szereplő valamennyi pályázót, vagy közülük néhányat.

66. cikk

(1)   A legalább öt pályázó bevonásával folyó, de részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélküli meghívásos eljárás, a 63. vagy 64. cikkre is figyelemmel, 50 000 eurónál alacsonyabb összegű szerződés esetén alkalmazható.

(2)   A legalább három pályázó bevonásával folyó tárgyalásos eljárás 13 800 eurónál alacsonyabb összegű szerződés esetén alkalmazható.

(3)   Az 1 050 eurónál alacsonyabb összegű szerződés tárgyalásos eljárás útján, egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető.

(4)   200 eurónál alacsonyabb összegű kiadások esetén, az előlegszámlákról teljesített kifizetések vagy az Ügynökség által folytatott kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos kiadások teljesíthetők számla ellenében történő, egyszerű kifizetéssel is, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

67. cikk

Az előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételére a küszöbértékek a következők:

a)	750 000 euró a 92/50/EGK irányelv I. A. mellékletében felsorolt, áru beszerzésére, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződések esetében;

b)	5 923 624 euró az építési beruházásokra irányuló szerződések esetében.

68. cikk

(1)   A 39. cikkben említett küszöbértékek a következők:

a)	154 014 euró a 92/50/EGK irányelv I. A. mellékletében felsorolt, áru beszerzésére, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, az említett melléklet 8. kategóriájába sorolt kutatási és fejlesztési szerződések kivételével;

b)	200 000 euró a 92/50/EGK irányelv I. B. mellékletében felsorolt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, valamint az említett irányelv I. A. mellékletének 8. kategóriájába sorolt kutatási és fejlesztési szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződéseknél;

c)	5 923 624 euró az építési beruházásokra irányuló szerződések esetében.

69. cikk

(1)   A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációba tartoznak legalább a következők:

a)	felhívás ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre;

b)	a csatolt dokumentáció, amelyhez mellékelni kell a szerződésekre vonatkozó általános feltételeket;

c)	mintaszerződés.

A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció utalást tartalmaz az 55–58. cikk szerinti hirdetési intézkedésekre.

(2)   A versenytárgyalási felhívásra vonatkozó minimális követelmények a következők:

a)

az ajánlatok benyújtására és előírt tagolására vonatkozó szabályok meghatározása, beleértve a benyújtás zárónapját és -időpontját, a szabványos válasznyomtatvány használatára vonatkozó esetleges követelményeket, a csatolandó dokumentációt, beleértve a 74. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás igazolását, és azon címet, amelyre el kell juttatni azokat;

b)	annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az (1) bekezdésben említett azon dokumentáció és általános feltételek elfogadását is jelenti, amelyekre a felhívás vonatkozik, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert ajánlattevőre;

c)	azon időszak meghatározása, amely során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)	az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolat tilalma az eljárás idejére, kivéve a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása.

(3)   A dokumentációra vonatkozó minimális követelmények:

a)

a szerződésre alkalmazandó kizárási és kiválasztási szempontok meghatározása, a meghívásos eljárás és a 64. cikkben említett közzétételt követő tárgyalásos eljárás kivételével; ilyen esetben e szempontok kizárólag az ajánlati felhívásban vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban szerepelnek;

b)	a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok és azok relatív súlyozásának meghatározása, ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza azt;

c)	a 70. cikkben említett műszaki előírások ismertetése;

d)

azon minimális követelmények rögzítése, amelyeknek a különböző változatoknak eleget kell tenniük a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárás során, amikor a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítélik, amennyiben az ajánlatkérő nem kötötte ki az ajánlati felhívásban, hogy ilyen változatok nem megengedettek;

e)	annak közlése, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv vagy, adott esetben, a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alkalmazandó;

f)	adatok arra vonatkozóan, hogy a 73. cikk szerinti feltételek mellett hogyan bizonyítható a szerződésekre való jogosultság.

(4)   A mintaszerződésre vonatkozó különös követelmények:

a)	a szerződés kikötéseinek nem teljesítése esetén alkalmazandó büntetések meghatározása;

b)	azon részletek meghatározása, amelyeket a számláknak vagy a megfelelő bizonylatoknak tartalmazniuk kell;

c)	a szerződésre irányadó jog, valamint a jogviták tárgyalására illetékes bíróság meghatározása.

(5)   Az Ügynökség információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozó személyéről.

70. cikk

(1)   A műszaki előírásoknak egyenlő esélyt kell biztosítaniuk a pályázók és az ajánlattevők számára a szerződés elnyeréséhez, és nem képezhetnek indokolatlan akadályt a versenyeztetésben. A műszaki előírások meghatározzák, hogy az általa megállapított célra tekintettel az ajánlatkérő milyen jellemzőket vár el egy terméktől, szolgáltatástól, anyagtól vagy építési beruházástól.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jellemzők közé tartoznak az alábbiak:

a)	minőségi szintek;

b)	környezeti teljesítmény;

c)	a valamennyi követelménynek megfelelő tervezés (ideértve az akadálymentesítést a fogyatékossággal élő személyek részére);

d)	a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e)	a használatra való alkalmasság;

f)	a biztonság, illetve olyan paraméterek, mint áru beszerzése esetén az árumegnevezés és a használati utasítás, és, valamennyi szerződés esetén, a terminológia, a szimbólumok, a vizsgálatok és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés és címkézés, valamint a gyártási eljárások és módszerek;

g)

építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetén a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, a beruházás vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési módszerek és technikák, továbbá a befejezett munkákra, valamint az azokhoz felhasznált anyagokra és alkatrészekre vonatkozóan az ajánlatkérő által előírt valamennyi egyéb, általános vagy különös szabályozás hatálya alá eső műszaki feltétel.

(3)   A műszaki előírások meghatározása az alábbiak szerint történik:

a)

hivatkozás európai szabványokra, európai műszaki jóváhagyásokra, közös műszaki előírásokra, ha van ilyen, vagy nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervek által kiadott egyéb műszaki referenciaanyagra, illetve, ilyen anyagok hiányában, az azokkal egyenértékű nemzeti előírásokra. Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie; illetve

b)	teljesítmény-előírás vagy funkcionális követelmények tekintetében: a műszaki előírásoknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy az ajánlattevők meghatározhassák a szerződés célját, és az Ügynökség odaítélhesse a szerződést; illetve

c)	a két módszer kombinációjával.

(4)   Amennyiben az Ügynökség él a (3) bekezdés a) pontjában említett előírásokra való hivatkozás lehetőségével, úgy nem utasíthat el egyetlen ajánlatot sem azon indokkal, hogy nem felel meg az előírásoknak, ha az ajánlattevő, illetve a pályázó megfelelő eszközökkel, az ajánlatkérő számára kielégítő módon bizonyítja, hogy az ajánlat egyenértékű módon teljesíti a követelményeket.

(5)   Amennyiben az Ügynökség él azzal a (3) bekezdés b) pontjában kínált lehetőséggel, hogy meghatározott teljesítményt vagy funkcionális követelményeket írjon elő, úgy nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel európai szabvány, európai műszaki jóváhagyás, közös műszaki előírások, nemzetközi szabvány vagy egy európai szabványügyi szerv által kiadott műszaki referenciaanyag átvételén alapuló nemzeti szabványnak, amennyiben az említett előírások a szükséges teljesítményre vagy funkcionális követelményekre vonatkoznak.

(6)   A szerződés tárgya által kellően indokolt, rendkívüli eset kivételével az ilyen dokumentáció nem hivatkozhat olyan konkrét márkára, forrásra, különleges előállítási eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, eredetmegjelölésre vagy gyártási folyamatra, amely egyes termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítését vagy a versenyből való kizárását eredményezné. Amennyiben a szerződés tárgya nem írható le kellő részletességgel és egyértelmű módon, úgy a hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie.

71. cikk

(1)   A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációnak egyértelműen közölnie kell, hogy fix árajánlatot kell-e tenni, amelyet az ajánlattevő később nem módosíthat.

(2)   Ha nem ez a helyzet, a versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció megállapítja azon feltételeket és/vagy módozatokat, amelyeknek megfelelően az ár módosítható a szerződés tartama alatt. Ilyen esetben az ajánlatkérő különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

a)	a beszerzési eljárás tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b)	a feladatok, valamint a szerződés típusa és tartama;

c)	pénzügyi érdekei.

72. cikk

(1)   A szerződésben megállapított szankciók alkalmazásának sérelme nélkül azon pályázókat, ajánlattevőket és szerződő feleket, akikről bebizonyosodik, hogy hamis állításokat tettek, vagy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket egy korábbi beszerzési eljárásban, ki kell zárni az Ügynökség általános költségvetéséből finanszírozott valamennyi szerződésből és támogatásból, azon, a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített időponttól számított legfeljebb két évre, amikor a jogsértést megállapították.

Ezen időszak három évre hosszabbítható, ha az első jogsértést követő öt éven belül az ajánlattevő ismételt jogsértést követ el.

A hamis állításban vétkesnek talált ajánlattevőkre, illetve pályázókra pénzügyi büntetést is ki kell róni, amelynek mértéke az érintett szerződés teljes értékének 2–10 %-a.

Azon szerződő felekre, akik súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, az érintett szerződés teljes értékének 2–10 %-ának megfelelő mértékű pénzügyi büntetést kell kiróni.

A büntetés mértéke 4–20 %-ra növelhető, ha az első jogsértést követő öt éven belül az ajánlattevő ismételt jogsértést követ el.

(2)   A 43. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett esetekben a pályázót, illetve ajánlattevőt ki kell zárni valamennyi szerződésből és támogatásból, azon, a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített időponttól számított legfeljebb két évre, amikor a jogsértést megállapították.

A 43. cikk (1) bekezdésének b) és e) pontjában említett esetekben a pályázókat, illetve az ajánlattevőket a bírósági ítéletről szóló értesítés napjától számított legalább egy, de legfeljebb négy évre ki kell zárni valamennyi szerződésből és támogatásból.

Ezen időszakok öt évre hosszabbíthatók, ha az első jogsértést, illetve az első jogerős ítéletet követő öt éven belül az ajánlattevő ismételt jogsértést követ el.

(3)   A 43. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett esetek a következők:

a)	a Tanács 1995. július 26-i jogi aktusában kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (3) 1. cikkében említett csalási esetek;

b)	a 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (4) 3. cikkében említett korrupciós esetek;

c)	az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB tanácsi együttes fellépés (5) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;

d)	a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv (6) 1. cikkében meghatározott pénzmosás esetei.

73. cikk

(1)   Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázó, illetve az ajánlattevő esetében nem áll fenn a 43. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontjában leírt helyzet, az ajánlatkérő friss hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy, ennek hiányában, egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a származási országban frissen kiállított, azzal egyenértékű okmányt fogad el, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését.

(2)   Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázó, illetve az ajánlattevő esetében nem áll fenn a 43. cikk (1) bekezdésének d) pontjában leírt helyzet, az ajánlatkérő az érintett ország illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.

Amennyiben az érintett országban nem adnak ki ilyen igazolást, úgy helyettesítheti azt az érdekelt félnek a származási ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága, közjegyzője vagy minősített szakmai testülete előtt, eskü alatt tett vagy, ennek hiányában, egyéb ünnepélyes nyilatkozata.

(3)   Azon ország nemzeti jogszabályaitól függően, ahol az ajánlattevő, illetve a pályázó székhellyel rendelkezik, az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumok jogi és/vagy természetes személyekre egyaránt vonatkoznak, beleértve, az ajánlatkérő által szükségesnek ítélt esetben, a vállalat igazgatóit vagy olyan személyeket, akik képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési hatáskörrel rendelkeznek a pályázó, illetve az ajánlattevő vonatkozásában.

74. cikk

(1)   Az Ügynökségnek egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell összeállítania.

(2)   Az alábbi kiválasztási szempontokat valamennyi beszerzési eljárásra alkalmazni kell:

a)	az ajánlattevő, illetve a pályázó jogosultsága arra, hogy részt vegyen az eljárásban, a 43. és 44. cikkekben említett, lehetséges kizárási okok ellenőrzését követően;

b)	a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás értékelésének szempontjai. Az ajánlatkérő megállapíthat a kapacitásra vonatkozóan olyan alsó határértékeket, amelyek alatt nem kerülhet sor pályázó kiválasztására.

(3)   Bármelyik ajánlattevő, illetve pályázó felszólítható arra, hogy a cégjegyzékbe vagy a megfelelő szakmai nyilvántartásba történt bejegyzésével, illetőleg eskü alatt tett nyilatkozatával vagy egyéb igazoló okirattal, meghatározott szervezetbeli tagságával, kifejezett felhatalmazással, vagy a HÉA-nyilvántartásba való bejegyzésével bizonyítsa, hogy a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében jogosult a szerződés végrehajtására.

(4)   Az Ügynökség az ajánlati felhívásban, a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban, illetve a versenytárgyalási felhívásban meghatározza az ajánlattevők, illetve a pályázók helyzetének és jogképességének ellenőrzésére kiválasztott referenciákat.

(5)   A pályázók, illetve az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítására az ajánlatkérő által megkövetelt információk nem terjedhetnek túl a szerződés tárgyán, figyelembe véve egyúttal a gazdasági szereplők jogos érdekeit, különösen a cég műszaki és üzleti titkainak védelmét illetően.

75. cikk

(1)   A gazdasági és pénzügyi kapacitás az alábbi okmányok legalább egyikével igazolható:

a)	megfelelő banki nyilatkozatok vagy szakmai felelősségbiztosítás kötésének igazolása;

b)	mérlegek vagy azok kivonatai legalább az utolsó két olyan évre vonatkozóan, amelyekre a számlákat lezárták, amennyiben azon ország társasági joga, ahol a gazdasági szereplő székhellyel rendelkezik, előírja a mérleg közzétételét;

c)	a teljes forgalom és a szerződés szerinti építési beruházásból, áruszállításból, illetve szolgáltatásból eredő forgalom kimutatása legfeljebb az utolsó három pénzügyi év tekintetében.

(2)   Amennyiben az ajánlatkérő által indokoltnak tekintett, kivételes ok következtében az ajánlattevő, illetve a pályázó nem tudja biztosítani az ajánlatkérő által előírt referenciákat, úgy gazdasági és pénzügyi kapacitását bármilyen más, az ajánlatkérő számára kielégítő módon is igazolhatja.

(3)   Megfelelő esetben, egyes szerződésekkel kapcsolatban a gazdasági szereplő más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

76. cikk

(1)   A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitásának értékelése és ellenőrzése a (2) és (3) bekezdéssel összhangban történik. A helyszíni telepítést vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzésre, valamint a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló beszerzési eljárásokban az ilyen kapacitást különösen a know-how, a gazdaságosság, a tapasztalat és a megbízhatóság tekintetében kell értékelni.

(2)   A szolgáltató, illetve a vállalkozó műszaki és szakmai kapacitása az árubeszerzés, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás jellegétől, mennyiségétől vagy nagyságrendjétől, továbbá céljától függően az alábbi okmányokkal igazolható:

a)	a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a cég vezető munkatársai és különösen a szolgáltatásnyújtásért, illetve az építési beruházásért felelős személy vagy személyek iskolai végzettségével és szakmai képzettségével;

b)

jegyzékkel az alábbiakról: i. az elmúlt három évben teljesített kiemelkedő szolgáltatások és áruszállítások, beleértve azok összegét, időpontjait, valamint azt, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e a megrendelő; ii. az elmúlt öt évben végrehajtott építési beruházások, beleértve azok összegét, időpontjait és helyét. A legfontosabb építési beruházások jegyzékéhez csatolni kell a szabályszerű teljesítésről szóló igazolást, amelyből kiderül, hogy szakmailag megfelelő módon és hiánytalanul hajtották-e végre a beruházást;

c)	azon műszaki berendezések, szerszámok és üzem leírásával, amelyeket a szolgáltató, illetve a vállalkozó a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás során igénybe vesz;

d)	az áru és a szolgáltatások minőségének biztosítására alkalmazott intézkedésekkel, valamint a szolgáltató, illetve a vállalkozó vizsgálati és kutatási létesítményeinek leírásával;

e)	az érintett és különösen a minőségellenőrzésért felelős technikusok vagy műszaki testületek feltüntetésével, függetlenül attól, hogy közvetlenül a szolgáltatóhoz, illetve a vállalkozóhoz tartoznak-e;

f)	az áruszállítás tekintetében: mintákkal, leírásokkal és/vagy hiteles fotókkal és/vagy olyan tanúsítványokkal, amelyeket hivatalos minőségellenőrző intézmények vagy elismert testületek bocsátottak ki, és amelyek igazolják, hogy a termékek megfelelnek a hatályos előírásoknak vagy szabványoknak;

g)	éves kimutatással a szolgáltató, illetve a vállalkozó által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben;

h)	tájékoztatással arról, hogy a szolgáltató vagy vállakozó a szerződés mely hányadát szándékozik alvállalkozásba adni.

Amennyiben a b) pont i. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vagy áruszállításra kerül sor az Ügynökség részére, úgy a teljesítés bizonyítása az illetékes hatóság által kiállított vagy ellenjegyzett igazolással történik.

(3)   Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatások vagy termékek összetettek vagy, kivételes esetben, különleges célt szolgálnak, úgy a műszaki és a szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a szolgáltató, illetve a vállalkozó letelepedett. Ezen ellenőrzések a vállalkozó műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőségbiztosítási intézkedéseit érintik.

(4)   Megfelelő esetben, egyes szerződésekkel kapcsolatban a szolgáltató vagy vállalkozó más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi természetére. Ez esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

77. cikk

(1)   A szerződés odaítélésére az alábbi két módszer egyike alapján kerül sor:

a)	a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján, amely esetén a szerződést azon szabályszerű ajánlat nyeri el, amely eleget tesz a megállapított feltételeknek, és a legalacsonyabb árat kínálja;

b)	az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint.

(2)   Az összességében legelőnyösebb ajánlat az, amely esetén a legelőnyösebb az ár és a cserébe kínált minőség aránya, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt szempontokat, azaz az árajánlatot, a műszaki értékeket, az esztétikai és funkcionális jellemzőket, a környezetvédelmi jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a nyereségességet, a teljesítési, illetve a szállítási határidőket, az értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást.

(3)   Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlat megállapítására szolgáló egyes szempontok súlyozásának módját.

Az ár súlyozása a többi szemponttal összefüggésben nem vezethet az ár jelentőségének figyelmen kívül hagyásához az ajánlattevő kiválasztásában.

Amennyiben, kivételes esetben, a súlyozás technikailag nem lehetséges, különösen a szerződés tárgyára való tekintettel, úgy az ajánlatkérő egyszerűen fontosságuk szerint csökkenő sorrendbe állítja az alkalmazandó szempontokat.

78. cikk

(1)   Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az árajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő az ajánlat kizárólag ilyen okból történő elutasítását megelőzően írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és a felek megfelelő meghallgatását követően ellenőrzi azokat, figyelembe véve a kapott magyarázatokat.

Az ajánlatkérő különösen az alábbiakra vonatkozó magyarázatokat veszi figyelembe:

a)	a gyártási folyamat, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési módszerek gazdaságossága;

b)	a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen kedvező feltételek;

c)	az ajánlat eredetisége.

(2)   Amennyiben az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a kirívóan alacsony árajánlat állami támogatás eredménye, úgy csak akkor utasíthatja el az ajánlatot kizárólag ezen okból, ha az ajánlattevő nem tudja bizonyítani az ajánlatkérő által meghatározott ésszerű időn belül, hogy a kérdéses támogatást véglegesen, az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott eljárásokkal és határozatokkal összhangban kapta.

79. cikk

(1)   Az ajánlatok és a részvételi kérelem beérkezésére vonatkozóan az Ügynökség által naptári napokban megadott határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ésszerű és az érdeklődő felek számára is megfelelő időtartamot biztosítson az ajánlatok előkészítésére és benyújtására, figyelembe véve különösen a szerződés összetettségét vagy a helyszín megtekintésének, illetve a dokumentációhoz csatolt okmányokba való helyszíni betekintés szükségességét.

(2)   Nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább ötvenkét nap.

(3)   Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben ajánlati felhívást tesznek közzé, a részvételi kérelmek beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább harminchét nap.

A 68. cikkben megállapított küszöbértéket meghaladó értékű szerződés esetén a meghívásos eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a versenytárgyalási felhívás feladásának napjától számított legalább negyven nap.

A 65. cikkben említett meghívásos eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a versenytárgyalási felhívás feladásának napjától számított legalább huszonegy nap.

(4)   Amennyiben az Ügynökség az 55. cikkel összhangban legalább ötvenkét nappal és legfeljebb tizenkét hónappal az ajánlati felhívás feladása előtt megküldte közzététel céljából az előzetes tájékoztató hirdetményt, amely tartalmazza az ajánlati felhívásban kért valamennyi információt, úgy az ajánlatok beérkezésének határideje általános szabályként harminchat napra csökkenthető, de nyílt eljárás esetén semmiképpen sem lehet az ajánlati felhívás feladásának napjától számított huszonkét napnál rövidebb, illetve meghívásos eljárás esetén a versenytárgyalási felhívás feladásának napjától számított huszonhat napra csökkenthető.

80. cikk

(1)   Feltéve, hogy az ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta előtt kellő időben érkezik a kérés, a dokumentációt és a kiegészítő okmányokat a kérés kézhezvételétől számított hat naptári napon belül meg kell küldeni minden olyan gazdasági szereplőnek, aki kérte azokat, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott.

(2)   Feltéve, hogy a kérés kellő időben érkezik, a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt legkésőbb az ajánlatok benyújtási határideje előtt hat nappal, vagy, ha az információkérés az ajánlatok benyújtási határideje előtt kevesebb, mint nyolc nappal érkezett, a kérés kézhezvétele után a lehető leghamarabb meg kell küldeni egyidejűleg minden olyan gazdasági szereplőnek, aki kérte azokat, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott.

(3)   Amennyiben a dokumentáció és a kiegészítő okmányok, illetve információ bármely okból nem bocsátható rendelkezésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha az ajánlatok csak a helyszín megtekintése vagy az okmányokba való helyszíni betekintés után állíthatók össze, úgy az ajánlatok beérkezésének 79. cikkben említett határideje meghosszabbításra kerül, hogy a gazdasági szereplők megismerhessék az ajánlat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információkat. E meghosszabbítást megfelelő módon ki kell hirdetni, az 55–58. cikkel összhangban.

(4)   Amennyiben a versenytárgyalási dokumentáció szabadon, teljes körűen és közvetlenül hozzáférhető elektronikus formában, úgy az 55. cikk (3) bekezdésében említett ajánlati felhívás tartalmazza azon internetes címet, ahol a dokumentáció megtekinthető.

Ilyen esetben az esetleges kiegészítő okmányokat és információkat szintén szabadon, teljes körűen és közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni, amint eljuttatták azokat valamennyi olyan gazdasági szereplőhöz, akik kérték a dokumentációt, illetve ajánlattételi szándékukról nyilatkoztak.

81. cikk

(1)   Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel lehetetlen a 79. cikk (3) bekezdésében említett határidők betartása, úgy az Ügynökség az alábbi, naptári napokban kifejezett határidőket szabhatja:

a)	a részvételi kérelem kézhezvételének határideje, amely nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás feladásának napjától számított tizenöt napnál;

b)	az ajánlatok beérkezésének határideje, amely nem lehet kevesebb a versenytárgyalási felhívás napjától számított tíz napnál.

(2)   Feltéve, hogy kellő időben érkezik a kérés, a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt legkésőbb négy naptári nappal az ajánlatok beérkezésének határideje előtt közölni kell valamennyi pályázóval.

3.   Szakasz

Az ajánlatok, illetve a részvételi kérelmek feldolgozása

82. cikk

(1)   A részvételi kérelmet levél, fax vagy elektronikus üzenet formájában kell közölni; a fax vagy elektronikus üzenet formájában eljuttatott kérelmet levélben is meg kell erősíteni a 79. cikkben meghatározott határidők lejárta előtt.

(2)   Az ajánlattevők ajánlatukat benyújthatják:

a)	postai úton, amely esetben a versenytárgyalási dokumentációban rögzíteni kell, hogy az ajánlat benyújtásának napja az ajánlott levél postai bélyegzővel igazolt feladásának napja; illetve

b)

az Ügynökség helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet az ajánlattevő személyesen vagy megbízottja útján végezhet, a futárszolgálatot is beleértve; e célból a versenytárgyalási dokumentáció meghatározza a 69. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információk mellett azon szervezeti egységet, ahová – megfelelően aláírt és keltezett átvételi elismervény ellenében – be kell nyújtani az ajánlatot.

(3)   A titoktartás, továbbá az ajánlatok levélben történő elküldéséből eredő problémák elkerülése érdekében a versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell az alábbi rendelkezést:

83. cikk

(1)   A 82. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelő valamennyi részvételi kérelem és ajánlat felbontásra kerül.

(2)   Amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 66. cikk (2) bekezdésében megállapított küszöbértéket, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására.

A bizottság legalább három személyből áll, akik az Ügynökség legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységét képviselik. A bizottságban részt vevő személyeknek el kell kerülniük az összeférhetetlenséget okozó eseteket.

(3)   Az ajánlatbontó bizottság egy vagy több tagja kézjegyével látja el azon okmányokat, amelyek az egyes ajánlatok feladásának napját és időpontját tanúsítják.

Kézjegyükkel látják el továbbá:

a)	vagy valamennyi ajánlat minden egyes oldalát; vagy pedig

b)	valamennyi ajánlat borítóoldalát és azon oldalakat, amelyek pénzügyi adatokat tartalmaznak, aminek során az eredeti ajánlat érintetlenségét az engedélyezésre jogosult szervezeti egységtől független szervezeti egység által alkalmazott bármilyen megfelelő módon garantálják.

Amennyiben a szerződést a 77. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján ítélik oda, úgy a követelményeknek megfelelő ajánlatokban szereplő árakat közzé kell tenni.

A beérkezett ajánlatok felbontásáról a bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely meghatározza azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a követelményeknek, és azokat is, amelyek nem, és hivatkozással az ajánlatok benyújtására vonatkozóan a 82. cikkben említett eljárásokra, közli azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek.

84. cikk

(1)   A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi kérelmet és ajánlatot megfelelő bizottság értékel és rangsorol az előzetesen közzétett kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontok alapján.

Az értékelő bizottságot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelöli ki, hogy szakvéleményt adjon a 66. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket meghaladó szerződésekkel kapcsolatban.

(2)   Az értékelő bizottság legalább három személyből áll, akik az érintett Ügynökség legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. A bizottságban részt vevő személyeknek el kell kerülniük az összeférhetetlenséget okozó eseteket. Az értékelő bizottság állhat ugyanazon személyekből is, mint az ajánlatbontó bizottság.

(3)   Az ajánlati felhíváshoz mellékelt okmányokban meghatározott valamennyi lényeges követelménynek vagy az azokban megállapított egyedi követelményeknek nem megfelelő részvételi kérelmek és ajánlatok kizárásra kerülnek.

Az értékelő bizottság azonban felkérheti a pályázókat, illetve az ajánlattevőket, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási és kiválasztási szempontokra vonatkozóan benyújtott okmányokban foglaltakat.

(4)   A 78. cikkben említett, kirívóan alacsony árajánlat esetén az értékelő bizottság bekér az árajánlat összeállításával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

85. cikk

Ezen pénzügyi rendelkezések nem érintik a tagállamok által az EKSz. 296. cikke, a 92/50/EGK irányelv 4. cikke, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (7) 2. cikke, illetve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK irányelv (8) 2. cikke alapján meghozott, hatályban lévő intézkedéseket.

IV.   CÍM

ELLENŐRZÉS, PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS ÉS AZ ELSZÁMOLÁSOK BEMUTATÁSA

86. cikk

Az ügyvezető igazgató háromhavonta jelentést nyújt be az Irányítóbizottsághoz a bevételeknek és a kiadásoknak az előző három hónap során, valamint a pénzügyi év kezdete óta történő végrehajtásáról.

87. cikk

(1)   Minden pénzügyi év végét követően végre kell hajtani az Ügynökség által kezelt kiadások és bevételek külső ellenőrzését.

(2)   Továbbá – az ügyvezető igazgató vagy egy tagállam javaslatára – az Irányítóbizottság bármikor megbízhat külső könyvvizsgálókat, akik feladatait és alkalmazási feltételeit az Irányítóbizottság határozza meg.

(3)   A külső ellenőrzések céljából létre kell hozni egy hat tagú könyvvizsgáló testületet. A tagállamok által előterjesztetett jelöltek közül az Irányítóbizottság minden évben két tagot nevez ki hároméves, meg nem újítható időtartamra. A jelöltek a nemzeti pénzügyi ellenőrző szervek tagjai közül kerülnek ki, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát nyújtanak. A jelölteknek rendelkezésre kell állniuk, hogy az Ügynökség képviseletében szükség szerint ellássák feladataikat. E feladatok ellátása során:

a)	a testület tagjai jövedelmüket továbbra is eredeti pénzügyi ellenőrző szervüktől kapják, és az Ügynökség csak kiküldetési költségeiket téríti vissza az Európai Közösségek megfelelő besorolási osztályba tartozó tisztviselőre vonatkozó szabályokban foglaltakkal azonos alapon;

b)	a testület tagjai az Irányítóbizottságon kívül más szervtől utasításokat nem kérhetnek és nem fogadhatnak el; ellenőrzési mandátumuk keretei között a könyvvizsgáló testület és tagjai teljes mértékben függetlenek, és kizárólagosan felelnek a külső ellenőrzés végrehajtásáért;

c)	tevékenységükről kizárólag az Irányítóbizottságnak tartoznak beszámolással;

d)	ellenőrzik, hogy az Ügynökség által kezelt bevételek és kiadások végrehajtására a vonatkozó jogszabályoknak, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvének megfelelően került-e sor.

(4)   A könyvvizsgáló testület a következő pénzügyi évre évente választ elnököt. A testület a tagjai által folytatott ellenőrzésekre vonatkozóan a legmagasabb szintű nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályokat fogad el. A könyvvizsgáló testület a tagjai által készített ellenőrző jelentéseket az ügyvezető igazgatónak és az Irányítóbizottságnak való átadása előtt jóváhagyja.

(5)   Az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak ellenőrzéséért felelős személyek tevékenységük megkezdése előtt átesnek egy, a Tanács által elvégzett, a legalább a „titkos EU” minősítésig terjedő minősített információkhoz való hozzáféréshez szükséges biztonsági ellenőrzésen, vagy tagállamuk megfelelő ellenőrzésén. E személyek biztosítják, hogy az adott információra vagy adatra vonatkozó szabályoknak megfelelően tiszteletben tartják az ellenőrzési tevékenységük során tudomásukra jutott információ bizalmas jellegét és az ilyen adatok védelmét.

(6)   Az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak ellenőrzéséért felelős személyek késlekedés és előzetes értesítés nélkül hozzáférhetnek az adott bevétellel és kiadással kapcsolatos dokumentumokhoz és valamennyi, a bevételeket és költségeket igazoló adat tartalmához, valamint beléphetnek azokba a helyiségekbe, amelyekben az ilyen dokumentumokat és bizonylatokat tárolják. Másolatokat készíthetnek. Az Ügynökség bevételének és kiadásának végrehajtásával foglalkozó személyek az ügyvezető igazgatónak, valamint az adott kiadás ellenőrzéséért felelős személyeknek feladataik ellátása során minden szükséges segítséget megadnak. A könyvvizsgálók által elvégzett ellenőrzések költsége az Ügynökség általános költségvetését terheli.

88. cikk

(1)   Az ügyvezető igazgató a számvitelért felelős tisztviselő segítségével a pénzügyi év végét követő március 31-ig megtervezi az éves gazdálkodási elszámolástervezetet, az éves mérlegtervezetet, valamint a tevékenységi jelentés tervezetét, és azt benyújtja a Könyvvizsgáló Testület elé.

(2)   Az éves gazdálkodási elszámolás az Ügynökség által kezelt valamennyi költségvetésre vonatkozóan tartalmazza az előirányzatokat, a vállalt és a kifizetett kiadásokat, valamint az egyéb bevételeket, továbbá a tagállamoktól és harmadik felektől származó bevételeket. A mérlegben az Ügynökség tulajdonát képező valamennyi eszközt eszközként kell feltüntetni, figyelembe véve azok értékcsökkenését, elvesztését vagy üzemen kívül helyezését, továbbá a tartalékokat kötelezettségként kell feltüntetni.

(3)   A könyvvizsgáló testület a pénzügyi év végét követő június 15-ig nyújtja be a (2) bekezdésben említett dokumentumokkal kapcsolatos véleményét és megjegyzéseit.

(4)   Az ügyvezető igazgató a (2) bekezdésben említett dokumentumokat – a könyvvizsgáló testület véleményével és megjegyzéseivel, valamint az ügyvezető igazgató azokra adott válaszaival együtt – a pénzügyi év végét követő július 31-ig benyújtja az Irányítóbizottság elé.

(5)   Az Irányítóbizottság jóváhagyja az éves gazdálkodási elszámolásokat és a mérlegeket. Az Irányítóbizottság a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan mentesíti az ügyvezető igazgatót és a számvitelért felelős tisztviselőt.

(6)   A jóváhagyást követően az éves gazdálkodási elszámolásokat és a mérleget az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(7)   A számvitelért felelős tisztviselő a megfelelő mentesítés megadását követő ötéves időtartamra minden elszámolást és leltárt megőriz.

89. cikk

(1)   Az egyes pénzügyi évek egyenlegét a következő pénzügyi év költségvetésében többlet esetén bevételként, hiány esetén fizetési előirányzatként kell elkönyvelni.

(2)   Az ilyen bevételi vagy kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsült értékeket az éves költségvetési eljárás során kell bevezetni a következő évi költségvetésbe.

(3)   Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó elszámolások jóváhagyását követően a becsült értékekhez képest megjelenő eltéréseket módosító költségvetéssel kell a következő évi költségvetésbe bevezetni.

---

(1)  HL L 285., 2001.10.29., 1. o.

(2)  HL L 209., 1992.7.24., 1. o. A 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.) hatályon kívül helyezett irányelv.

(3)  HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(4)  HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(5)  HL L 351., 1998.12.29., 1. o.

(6)  HL L 166., 1991.6.28., 77. o. A 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 344., 2001.12.28., 76. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 199., 1993.8.9., 1. o. A 2004/18/EK irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelv.

(8)  HL L 199., 1993.8.9., 54. o. A 2004/18/EK irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelv.