32002R1799

A Tanács 1799/2002/EK rendelete

(2002. október 8.)

a Fehéroroszországból származó vágott poliészterszálak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: "az alaprendelet"), és különösen annak 11. cikkének (2) és (3) bekezdésére és 13. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a Tanácsadó Bizottsággal való konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok

(1) 1996 júliusában az 1490/96/EK rendelettel [2] végleges dömpingellenes vámot vetettek ki a Fehéroroszországból származó vágott poliészterszál (VPSZ) behozatalára. 1997-ben a 2513/97/EK [3] rendelettel az intézkedéseket kiterjesztették a Fehéroroszországból származó végtelen poliészterszálból készült fonókábel (VPF) behozatalára, amelyet az eredeti intézkedések kijátszása érdekében gyártották.

2. Más országokra vonatkozó vizsgálatok

(2) Jelenleg végleges dömpingellenes intézkedések vannak hatályban a Tajvanból (1728/1999/EK tanácsi rendelet [4], Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről (1522/2000/EK tanácsi rendelet [5], valamint a Dél-Koreából és Indiából (2852/2000/EK tanácsi rendelet [6] származó VPSZ behozatalára.

(3) A 902/2001/EK tanácsi rendelettel [7] végleges kiegyenlítő vámokat vetettek ki az Ausztráliából és Indonéziából származó VPSZ-behozatalra.

3. A jelenlegi vizsgálat

3.1. Időközi és az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelem

(4) 1999 októberében a Bizottsághoz időközi felülvizsgálatát kérelem érkezett a Fehéroroszországból származó VPSZ közösségi behozatalára alkalmazandó hatályban lévő végleges dömpingellenes vámokkal (1490/96/EK rendelet) kapcsolatban. A kérelmet a 2001. április 27-én az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelem követte.

(5) Az időközi felülvizsgálati kérelmet az egyetlen fehéroroszországi exportőr, a Khimvolokno Industrial Group VSV Trading Co. ("Khimvolokno") nyújtotta be. Az időközi felülvizsgálati kérelem a kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékon alapult, amely szerint azok a körülmények – többek között az analóg ország belföldi árai –, amelyek alapján az intézkedéseket meghozták, megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

(6) Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelmet a teljes közösségi VPSZ-termelés jelentős hányadát képviselő közösségi termelők nevében eljáró Nemzetközi Műselyem- és Szintetikus Szál Bizottság ("CIRFS") nyújtotta be. Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések megszűnésével várhatóan megismétlődne a dömping és a közösségi iparágnak okozott kár.

3.2. A vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés

(7) A Bizottság, miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az időközi felülvizsgálat kezdeményezésére, a Tanácsadó Bizottsággal való konzultációt követően az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [8] közzétett értesítéssel ("a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés") bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot kezdeményez a Fehéroroszországból származó VPSZ közösségi behozatalával kapcsolatban, amelynek hatályát a dömping vizsgálatára korlátozta.

(8) A Tanácsadó Bizottsággal való konzultációt követően a Bizottság, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [9] közzétett értesítéssel bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően vizsgálatot kezdeményez a Fehéroroszországból származó VPSZ közösségi behozatalával kapcsolatban.

3.3. Vizsgálati időszak

(9) Az dömpingre vonatkozó időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka 1999. október 1-jétől 2000. szeptember 30-ig tartott ("időközi VI"). Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálatnak a dömpingre vonatkozó vizsgálati időszaka 2000. július 1-jétől 2001. június 30-ig tartott ("lejárati VI"). A közösségi iparág helyzetének értékelésére figyelembe vett időszak az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálatnak megfelelően 1997. január 1-jétől a VI végéig tartott ("a szóban forgó időszak").

Az időközi VI és a lejárati VI részleges átfedése és a hatékonyabb adminisztráció érdekében célszerűnek tartották, hogy a két vizsgálatot egyetlen vizsgálatban egyesítsék.

4. A vizsgálatban érintett felek

(10) A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmező fehérorosz exportáló termelőt, a CIRFS-t és a kérelmező közösségi termelőket, az ismert érintett exportáló termelőket és importőröket, az exportáló ország hatóságait és képviselőit, az ismert érintett közösségi felhasználókat és azok szövetségeit a felülvizsgálatok kezdeményezéséről.

(11) A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek, és négy kérelmező közösségi termelőtől, az egyetlen fehérorosz exportáló termelőtől, egy analóg országbeli, azaz lengyelországi termelőtől és két importőrtől kapott választ.

(12) A fehérorosz exportáló termelő, a kérelmező közösségi termelők, a közösségi felhasználók és importőrök írásban ismertették álláspontjukat. Meghallgatták az összes felet, aki azt az arra rendelkezésre álló időn belül kérelmezte, és pontosan megindokolták a kérelmüket.

(13) A Közösség felkutatott és felülvizsgált minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping folytatódása és megismétlődése, a kár, valamint a közösségi érdek meghatározásához, és a következő vállalatok üzemeit ellenőrizte:

a) A közösségi termelők:

- Wellman International Ltd, Co. Meath, Írország,

- Trevira GmbH & Co., Frankfurt am Main, Németország,

- Trevira Fibras, SA, Portalegre, Portugália,

- Montefibre SpA, Milanó, Olaszország;

b) Független közösségi importőr:

- Barnett Europe, Aachen, Németország;

c) Analóg országbeli termelő:

- Elan SA, Torun, Lengyelország.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(14) Az érintett termék az 55032000 KN-kód alá sorolt, nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített vágott szintetikus poliészterszál. Ezt általában vágott poliészterszálként vagy VPSZ-ként említik. Emlékeztetnek arra, hogy az intézkedések kijátszása miatt azokat kiterjesztették az 55012000 KN-kód alá sorolt, végtelen poliészterszálból készült fonókábelre (VPF), amelyet a Közösségben arra használnak fel, hogy VPSZ-szé alakítsák át.

(15) A termék olyan alapanyag, amelyet a textiltermékek gyártási folyamatának különböző szakaszaiban használnak fel. A Közösségben a VPSZ-t vagy fonásra, azaz textíliák előállításakor a szálak gyártására használják fel, s keverhetik más szálakkal, mint például pamuttal és gyapjúval, vagy pedig a fonástól eltérő alkalmazási célokra, mint például töltőanyagként (textilszálas töltőanyag), azaz bizonyos textiltermékek (ülőpárnák, gépkocsiülések és dzsekik) kitöltésére vagy kitömésére.

(16) A terméket különböző terméktípusokban értékesítik, amelyek az egyes jellemzők alapján különböztethetők meg, úgy mint a vastagság, hossz, szakítószilárdság, zsugorodás, fényezés és szilikonkezelés, illetve a termékcsaládokba való besorolásuk alapján, úgy mint rendes, üreges, spirális és kétágú szálak, valamint a különleges jellemzők alapján, úgy mint a színezett, márkázott vagy háromágú szálak.

(17) A vizsgálat során a különböző típusokat egyetlen termékcsaládnak tekintették, mivel a különböző típusok alapvető fizikai jellemzői nem térnek el jelentősen, bár a felhasználásuk és az értékesített VPSZ minősége eltérő lehet. Nem választhatóak el egymástól egyértelműen a különböző típusok, mivel átfedések vannak köztük, így a hasonló típusok versengő terméknek minősülnek.

(18) A VPSZ-re vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálatokhoz hasonlóan egyes felek, különösen a felhasználóipar, azzal érveltek, hogy különbséget kell tenni a fonásra használt és fonástól eltérő felhasználású VPSZ között, mivel a két alkalmazás esetében teljesen különböző az árképzés. Azt javasolták, hogy a vastagság alapján a VPSZ KN-kódját három-négy további alszámra kellene bontani, a Közösségben gyártott VPSZ és a Közösségbe behozott VPSZ összehasonlítását pedig alszámonként kellene elvégezni.

(19) A 2852/2000/EK rendelet (9) preambulumbekezdésében rámutattak arra, hogy helyettesíthetőség tekintetében jelentős átfedés állapítható meg a VPSZ különböző típusai között, és ezek a típusok versengő terméknek minősülnek. A jelenlegi vizsgálat megerősítette ezt a megállapítást. A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a VPSZ típusait nem lehet olyan egyértelműen elhatárolni egymástól, hogy egyedi kapcsolatot lehetne megállapítani a termék fizikai jellemzői és felhasználása között. Ezért jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges a termékek megkülönböztetése. Arra is emlékeztetni kell, hogy a laboratóriumi elemzés alapján nem lehet egyértelműen meghatározni a VPSZ végleges felhasználását.

(20) A jelenlegi esetben azt is meg kell említeni, hogy egyetlen fél sem bocsátott rendelkezésre meggyőző érveket vagy szempontokat, amelyek alapján alszámonként újra be lehetne sorolni a VPSZ-t. A fent említett megállapításnak megfelelően a fizikai jellemzők valóban nem határozzák meg feltétlenül a termék végleges felhasználását, a vastagság pedig a terméknek csak az egyik jellemzője.

(21) A fent említett tények és megfontolások alapján megerősítik, hogy ennek az eljárásnak az alkalmazásában az érintett VPSZ különböző típusai egyetlen terméket alkotnak.

2. Hasonló termék

(22) Az eredeti vizsgálat során az 1490/96/EK rendelet (6) preambulumbekezdésében arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében mind a közösségi iparág által gyártott és a közösségi piacon értékesített VPSZ, mind pedig az analóg országban gyártott és annak piacán értékesített VPSZ hasonló a Fehéroroszországból a Közösségbe behozott VPSZ-hez.

A Fehéroroszországból a Közösségbe behozott VPSZ alapvető fizikai jellemzői és felhasználása, valamint a kérelmező közösségi termelők által előállított és a közösségi piacon értékesített VPSZ között valóban nincs különbség. A Fehéroroszországból származó VPSZ szintén hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkezik, mint az analóg országban gyártott és értékesített VPSZ. Nem szolgáltattak olyan új érveket, amelyek megcáfolnák ezeket a megállapításokat, így azokat megerősítik.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSA ÉS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Időközi felülvizsgálat

1.1. Analóg ország

(23) Mivel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében Fehéroroszország gazdasága nem tekinthető piacgazdaságnak, a rendes értéket olyan megfelelő piacgazdaságú harmadik ország adatai alapján kellett megállapítani, ahol gyártották és értékesítették a terméket. Az időközi felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben a Bizottság Tajvant javasolta analóg országnak, mert az időközi felülvizsgálati kérelem többek között azon a tényen alapult, hogy az analóg országban, azaz Tajvanban jelentősen csökkentek azok a belföldi árak, amelyeket a korábbi vizsgálat során a rendes érték meghatározásához használták.

(24) A termék ismert tajvani termelőinek kérdőíveket küldtek, de a jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni együttműködésüket. A Bizottság hat másik piacgazdaságú országban próbált együttműködőket találni az érintett termék ismert termelői között. Csak egy lengyelországi termelő volt kész a teljes körű együttműködésre, és rendelkezésre bocsátotta a szükséges információkat, amelyeket felülvizsgáltak.

(25) Az együttműködő lengyel vállalat által benyújtott információk rámutattak, hogy Lengyelország a következő indokok alapján megfelelő analóg országnak tekinthető:

- a gyártási folyamat és a nyersanyagokhoz való hozzáférés jelentős hasonlóságot mutatott Lengyelországban és Fehéroroszországban,

- a lengyel termelő nagy mennyiségben gyártotta és értékesítette a terméket,

- annak ellenére, hogy Lengyelországban csak egyetlen termelő állítja elő a terméket, valamint hogy a termék számos országból való behozatalára behozatali vámok vannak érvényben, a termék lengyel belföldi piacán rendes versenyfeltételek voltak, és behozatali vám nélküli termékek jelentős mennyiségét hozták be különböző származási országokból.

1.2. Rendes érték

(26) Ahogy azt a fentiekben bemutatták, a rendes értéket a vizsgálatban teljes mértékben együttműködő lengyel exportőr üzemében felülvizsgált adatok alapján számították ki.

(27) Először azt vizsgálták, hogy a lengyel termelő teljes VPSZ- és VPF-forgalmának mértéke megbízható alapként szolgálhat-e a rendes érték meghatározásához. Mivel a termékeket a belföldi piacon jelentős mennyiségben értékesítették, arra a következtetésre jutottak, hogy annak mértéke a vizsgálat céljából megfelelő.

(28) Ezt követően azt vizsgálták, hogy a Lengyelországban termelt és értékesített VPSZ és VPF azonos vagy közvetlenül összehasonlítható-e a fehérorosz exportőr által a közösségi kivitelre értékesített VPSZ-szel és VPF-fel. Mivel a termék minden egyes típusa azonos kémiai tulajdonságokkal és fizikai jellemzőkkel rendelkezik, a lengyel és a fehérorosz termékeket összehasonlítható termékeknek tekintették.

(29) A lengyel termelő által a lengyel piacon értékesített minden egyes terméktípussal kapcsolatban megvizsgálták, hogy a lengyel piaci értékesítés mértéke megbízható alapként szolgálhat-e a rendes érték meghatározásához. Úgy ítélték meg, hogy annak mértéke a vizsgálat céljából megfelelő.

(30) Végül megvizsgálták, hogy a lengyel termelőnek a lengyel piaci értékesítése rendes kereskedelmi forgalomban történő ügyletnek tekinthető-e, ezért ellenőrizték a szóban forgó típus nyereséges eladásainak arányát.

(31) Azokban az esetekben, amikor az egyes típusok nyereséges eladásai a teljes értékesítési volumen legalább 80 %-át tették ki, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amelyet a megfelelő VI (az időközi VI vagy a lejárati VI) során az adott típus tekintetében az összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számítottak ki, figyelmen kívül hagyva azt, hogy ezek az eladások nyereségesek voltak-e. Azokban az esetekben, amikor a nyereséges eladások a típusonkénti teljes értékesítési volumen 10–80 %-át tették ki, a rendes értéket kizárólag a nyereséges eladások súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi ár alapján határozták meg.

(32) Amennyiben bármelyik terméktípus nyereséges eladásainak volumene a teljes értékesítési volumen legfeljebb 10 %-át tették ki, akkor úgy ítélték meg, hogy az szóban forgó típus értékesített mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a belföldi ár megfelelő alapként szolgáljon a rendes érték meghatározásához.

(33) Azoknál a típusoknál, amelyeknél a rendes értéket nem lehetett a belföldi árak alapján meghatározni, az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően állapították meg a rendes értéket. Ezt úgy hajtották végre, hogy a lengyel termelő által előállított minden egyes típus gyártási költségéhez hozzáadtak egy ésszerű összeget, ami az értékesítési, általános és igazgatási költségeknek (SGA) és a haszonnak felel meg. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint az SGA-költségeknek és a haszonnak megfelelő összeghez a hasonló terméknek a lengyel termelő általi, rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítését vették alapul.

1.3 Exportár

(34) A Khimvolokno, az egyetlen fehérorosz exportáló termelő azt állította, hogy az időközi VI során jelentős mennyiségű terméket exportált a Közösségbe. A valóságban azonban ezeket az "kiviteleket" cserekereskedelmi feltételek mellett értékesítették egy kis árréssel dolgozó svájci kereskedelmi vállalaton keresztül egy független közösségi vállalat részére. A fennmaradó mennyiséget további három, független közösségi kereskedőnek értékesítették. A cserekereskedelmi megállapodások árait rendes körülmények között nem tekintik megbízhatónak. Ezekben az esetekben az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első megbízható áron történő értékesítés alapján kell megállapítani. Ebben az esetben az exportárat úgy tudták sikeresen rekonstruálni, hogy megvizsgálták a Khimvolokno és a svájci kereskedelmi vállalat, a továbbiakban pedig a független közösségi vállalat ügyleteit. Valóban lehetséges volt a Közösségbe alkalmazott exportár megállapítása úgy, hogy a svájci közvetítő által alkalmazott árrést levonták a független közösségi vállalatnak számított árból. Az így kapott ár megegyezett a Khimvolokno által a svájci vállalattal szemben alkalmazott árral, így azt az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésében meghatározott exportárnak tekinthették.

(35) A svájci közvetítő vállalat és a független közösségbeli vállalat együttműködtek az eljárás során, és válaszoltak a Bizottság által kiküldött kérdőívre. A független közösségi vállalat üzemében végzett ellenőrzés rámutatott arra, hogy a vállalat az időközi VI alatt vásárolt teljes mennyiséget Közösségen kívüli, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok piacán való forgalmazásra szánta, és lényegében nem importáltak a Közösségbe. Az Eurostat adatai szerint az időközi VI során nem hoztak be Fehéroroszországból VPSZ-t vagy VPF-et a Közösségbe. Ebből arra következtetnek, hogy a Khimvolokno által a közösségi piacon értékesített mennyiségként bejelentett fennmaradó mennyiséget sem importálták ténylegesen a Közösségbe. Azonban meg kell jegyezni, hogy ezeket az értékesítéseket a Khimvolokno láthatóan jóhiszeműen jelentette Közösségbe irányuló kivitelként, és nem volt tudatában annak, hogy ezeket a termékeket ténylegesen nem importálták a Közösségbe.

(36) A fent említettekből következően – mivel ténylegesen nem exportáltak a Közösségbe – az időközi VI során a Khimvolokno közösségi eladásai alapján nem lehetett meghatározni az exportárat.

(37) Mindenesetre úgy tűnik, hogy ha a fehérorosz exportáló termelő ténylegesen a Közösségbe exportálta volna az érintett terméket, akkor ezt kisebb dömpingkülönbözetet eredményező árakon tették volna, mint a ténylegesen érvényben lévő 43,5 %-os vám. Azoknak a mennyiségeknek az árai, amelyeket a Khimvolokno az időközi VI során a feltételezett Közösségbe irányuló kivitelre adott meg, valóban lényegesen kisebb dömpingkülönbözetet mutatnak, mint a ténylegesen érvényben lévő vám. Továbbá az időközi VI-t megelőző, azaz az 1997 áprilisa és 1997 októbere közötti behozatalokra egy német importőr által fizetett dömpingellenes vámok visszatérítése iránti kérelmek is azt mutatták, hogy az említett időszak során fellépő tényleges dömping az alkalmazott vámok kevesebb mint a felét tette ki.

(38) Ezért úgy döntöttek, hogy az időközi VI során a feltételezetten a Közösségbe exportált termék árait veszik alapul a közösségi exportárnak az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésében előírt meghatározására, mivel ebben az esetben ezek az árak szolgáltatják a legmegbízhatóbb adatot, és rámutatnak arra, hogy a dömping körülményei jelentősen megváltoztak.

(39) Mivel Fehéroroszország gazdasága nem tekinthető piacgazdaságnak, rendszerint az egész országra egyetlen exportárat kell megállapítani. Mivel a Khimvolokno a fehérorosz termék egyetlen ismert exportáló termelője, e vállalat kivitele jelenti a Fehéroroszországból a Közösségbe irányuló teljes kivitelt, és ezért a vállalat által benyújtott adatokat használták fel a fehéroroszországi termék exportárának meghatározásához.

1.4 Összehasonlíthatóság

(40) A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az ár-összehasonlítást befolyásoló eltéréseket. Megfelelően kiigazították az eltéréseket azokban az esetekben (például a szállítási és hitelköltségeknél), amikor az ésszerű és pontos volt, és bizonyítékokkal támasztották alá.

1.5 Dömpingkülönbözet

(41) A dömpingkülönbözetet a terméktípusonkénti súlyozott átlag rendes érték és a terméktípusonkénti súlyozott átlag exportár összehasonlítása alapján határozták meg. Ebben az esetben ez a módszer teljes mértékben tükrözi a dömpinggyakorlatot. Az időközi VI során megállapított, a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 21,0 %.

1.6 A felülvizsgált intézkedések módosítása

(42) Az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vámok nem haladhatják meg a megállapított dömpingkülönbözetet, viszont kevesebbnek kell lenniük a különbözetnél, ha ez az alacsonyabb vám is elégséges a közösségi iparágnak okozott kár megszüntetéséhez. Mivel ez a felülvizsgálat kizárólag a dömping kérdését vizsgálja, a kivetett vámok mértéke nem haladhatja meg az eredeti vizsgálat során megállapított kárkülönbözetet.

(43) Mivel az eredeti vizsgálatban megállapított kár mértéke magasabb, mint a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet, a vámot a megállapított dömpingkülönbözet mértékének megfelelően kell meghatározni, azaz 21,0 %-on.

2. Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálat

2.1 Analóg ország

(44) A (23)–(25) preambulumbekezdésben meghatározott indokok alapján Lengyelországot is megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak tekintették az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálat keretében a rendes érték meghatározásához.

2.2 Rendes érték

(45) Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálat során a rendes értéket az időközi felülvizsgálat során megállapítottakkal megegyező módon, a (26)–(33) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően határozták meg.

2.3 Exportár

(46) A Khimvolokno, az egyetlen fehérorosz exportáló termelő azt állította, hogy a lejárati VI alatt jelentős mennyiségű terméket exportált a Közösségbe.

(47) A fehérorosz termék nagy részét állítólagosan importáló független EK-beli vállalat üzemében történt ellenőrzés igazolta, hogy a lejárati VI során a szóban forgó vállalat által beszerzett mennyiséget ténylegesen nem hozták be a Közösségbe. Az Eurostat adatai szerint azonban kevesebb mint 10 tonna, azaz az exportáló termelő által bejelentett mennyiség 1 %-ánál kevesebb VPF-et hoztak be a Közösségbe a lejárati VI során.

(48) Ezt a 10 tonnánál kevesebb mennyiséget egyetlen, a kérelmező és egy független közösségi importőr közötti ügyletnek lehet tekinteni. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban ennek az ügyletnek az exportárát tekintették közösségi exportárnak.

(49) Mivel Fehéroroszországot nem tekintik piacgazdaságnak, az egész országra egyetlen export ár kerül megállapításra. Erre való tekintettel, mivel a Khimvolokno a fehérorosz termék egyetlen ismert exportáló termelője, ennek a vállalatnak az exportja képviseli Fehéroroszország összes kivitelét a Közösségbe, így a Fehéroroszországból származó termék exportárának meghatározásához a benyújtott információt használták.

2.4 Összehasonlíthatóság

(50) A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az ár-összehasonlítást befolyásoló eltéréseket. Megfelelően kiigazították az eltéréseket azokban az esetekben (például a szállítási és hitelköltségeknél), amikor az ésszerű és pontos volt, és bizonyítékokkal támasztották alá.

2.5 Dömpingkülönbözet

(51) A dömpingkülönbözetet a terméktípusonkénti súlyozott átlag rendes érték és a terméktípusonkénti súlyozott átlag exportár összehasonlítása alapján határozták meg. Ez a módszer teljes mértékben tükrözi a dömpinggyakorlatot. A lejárati VI során megállapított, a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 6,2 %.

2.6 A dömping megismétlődésének valószínűsége

(52) Megvizsgálták annak a valószínűségét, hogy a szóban forgó intézkedések megszüntetése után megismétlődik-e a nagy mennyiségű dömpingelt behozatal. Ebben az összefüggésben az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelmet főleg arra alapozták, hogy Fehéroroszországból dömpingelt árakon exportáltak harmadik országokba, az exportáló termelő pedig jelentős, szabadon felhasználható kapacitással rendelkezik.

(53) A vizsgálat megerősítette a fenti megállapításokat. A vizsgálat különösen a következőket mutatta ki:

- a harmadik országokba irányuló kivitelek esetében az exportárak lényegesen alacsonyabbak voltak, mint az analóg országban megállapított rendes érték, s ez jelentős dömpinghez vezetett,

- az egyetlen exportáló termelő jelentős szabadon felhasználható kapacitással rendelkezik.

(54) A kérelmező exportáló termelő harmadik országokban történő értékesítései tartalmazzák:

- a Közösségben történt értékesítéseket, amelyekről megállapították, hogy az adott mennyiséget ténylegesen nem importálták a Közösségbe. Az ezekre a kivitelekre a (40)–(46) preambulumbekezdésben leírt módszer alkalmazásával megállapított dömpingkülönbözet igen jelentős, a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában kifejezve körülbelül 20 %,

- azok az export értékesítések, amelyeket a Közösségen kívüli öt fő kiviteli piac meghatározásával harmadik országokban történt értékesítésként jelentettek be. Ezeknek az értékesítéseknek az árai csak kis mértékben térnek el a Közösségbe irányuló állítólagos kivitel áraitól, és a törökországi értékesítések kivételével, ahol a Fehéroroszországból származó VPSZ-re dömpingellenes intézkedéseket vezettek be, ugyancsak dömpingelt áron történtek.

(55) A termelőkapacitással és a kapacitáskihasználással kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő exportáló termelő a lejárati VI során termelőkapacitásának kevesebb mint 60 %-át használta ki.

(56) Így megállapítható, hogy az intézkedések megszűntetése után valószínűleg ismét nagy mennyiségű dömpingelt kivitel irányulna a Közösségbe.

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(57) Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálati kérelmet a Közösség tizenhárom ismert VPSZ-termelője közül hét nevében nyújtották be. A kérelmező termelők közül kettő nem válaszolt a Bizottság kérdőívére, így azokat nem tekintették a közösségi iparág részének. Egy harmadik kérelmező termelő nem bocsátotta rendelkezésre a kért adatokat a meghosszabbított határidőn belül, így azt sem tekintették a Közösségi iparág részének.

(58) A fennmaradó négy kérelmező közösségi termelő válaszolt a Bizottság kérdőívére, és együttműködött a vizsgálat során. Ezek a termelők a közösségi VPSZ-termelés több mint 52 %-át képviselik, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi iparágat.

E. A KÖZÖSSÉGI VPSZ PIAC

1. Közösségi fogyasztás

(59) A VPSZ közösségi fogyasztását a közösségi iparág és a közösségi iparág meghatározásában nem szereplő kérelmező termelők tényleges értékesítési volumene, a fennmaradó közösségi termelők becsült értékesítése és az összes harmadik országból származó behozatal volumenére vonatkozó Eurostat adatok alapján állapították meg. Meg kell jegyezni, hogy jelenlegi vizsgálat során a 2852/2000/EK rendeletben közzétett 1997-re és 1998-ra vonatkozó fogyasztási adatokat némileg módosították néhány adat frissítése miatt. Ezek a kismértékű pontosítások nem befolyásolják a rendelet megállapításait.

(60) A fent említettek alapján a szóban forgó időszakban a közösségi fogyasztás a következőképpen alakult:

VPSZ-fogyasztás | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Tonna | 523832 | 598882 | 649129 | 646656 | 607286 |

Index | 100 | 114 | 124 | 123 | 116 |

(61) A fogyasztás teljes volumene 16 %-kal növekedett a szóban forgó időszakban. A fő növekedés 1997 és 1998 között volt megfigyelhető, amikor a fogyasztás körülbelül 524000 tonnáról 599000 tonnára nőtt. A fogyasztás körülbelül 649000 tonnával 1999-ben érte el a csúcsát, ezt követően pedig a lejárati VI során 607000 tonnára csökkent.

2. Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatal

Előzetes megjegyzés

(62) A (47) prembulumbekezdésben megállapítottak szerint a lejárati VI során a Fehéroroszországból a Közösségbe irányuló kivitel volumene elhanyagolható volt.

Volumen és piaci részesedés

(63) A dömpingellenes intézkedések 1996. évi bevezetését követően a szóban forgó időszakban csak korlátozott mennyiséget importáltak. A fehérorosz exportáló termelő az intézkedések kijátszásának köszönhetően 1997-ben több mint 9000 tonna VPF-et exportált a Közösségbe, azonban az (1) preambulumbekezdésben említett, a szabályok kijátszása elleni intézkedések bevezetését és a vámok kiterjesztését követően ez a mennyiség csökkent, a lejárati VI során pedig Fehéroroszországból csak jelentéktelen mennyiségű VPSZ-behozatal történt.

Az exportáló termelő által alkalmazott árak

(64) A lejárati VI során a Fehéroroszországból származó kivitel jelentéktelen mennyisége miatt a jelenlegi esetben nem számították ki az alákínálás mértékét. Mindenesetre megjegyezték, hogy a Fehéroroszországból származó VPSZ átlagára lényegesen alacsonyabb volt a közösségi iparág által alkalmazott átlagárnál. Hasonlóképpen a Fehéroroszországból származó és más harmadik országokba exportált VPSZ exportára is alacsonyabb volt a közösségi iparág árainál.

(65) Így egyértelművé vált, hogy a fehérorosz exportáló termelő a lejárati VI során jelentős mértékben alákínált árakon exportálta volna a VPSZ-t a közösségi piacra.

3. Más harmadik országból származó behozatal

(66) A lejárati VI alatt a Közösségbe irányuló VPSZ-behozatal fő forrásai – fontossági sorrendben – Dél-Korea, Tajvan és az Amerikai Egyesült Államok voltak, amelyek a teljes behozatal körülbelül 70 %-át és a teljes közösségi fogyasztás 25,4 % tették ki. A lejárati VI alatt az egyéb harmadik országokból származó teljes behozatal a Közösségi fogyasztásnak mintegy 36,3 %-át tette ki, és a következőképpen alakult:

Az összes VPSZ-behozatal | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Tonna | 152878 | 234266 | 263780 | 260785 | 220511 |

Index | 100 | 153 | 173 | 171 | 144 |

(67) Az összes más harmadik országból származó VPSZ-behozatal az 1997. évi 153000 tonnáról a VI során 220000 tonnára, azaz 44 %-kal nőtt. A fenti táblázatban látható, hogy a behozatal 1997 és 1999 között drasztikusan, 72 %-kal nőtt, ezt a növekedést pedig a lejárati VI-ig tartó, 16 %-os csökkenés követte. Ez a csökkenés egybeesik a (2) és (3) preambulumbekezdésben említett, egyes harmadik országokkal szemben bevezetett 2000. évi dömpingellenes intézkedésekkel.

(68) 1997 és a lejárati VI között az egyéb harmadik országokból behozott VPSZ árai az 1998-as és 1999-es csökkenés ellenére emelkedtek. A harmadik országból származó VPSZ átlagára a lejárati VI alatt 12 %-kal volt magasabb, mint 1997-ben. A vámok és dömpingellenes vámok figyelembevételével azonban az átlagos exportár valamennyivel a közösségi iparág árai alatt maradt.

Importárak | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Euró/tonna | 1112 | 985 | 917 | 1178 | 1246 |

Index | 100 | 89 | 82 | 106 | 112 |

4. A közösségi iparág helyzete

Előzetes megjegyzés

(69) Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi iparág gazdasági helyzete fejlődésének vizsgálata 1997-től a lejárati VI végéig, azaz 2001 júniusáig tartott. Ahogy azt a (2) és (3) preambulumbekezdés említette, 2000-ben dömpingellenes intézkedéseket vezettek be Ausztráliával, Indiával, Indonéziával, Dél-Koreával, Tajvannal és Thaifölddel szemben, amelyek a lejárati VI során érvényben voltak. Ezeknek a körülményeknek a figyelembevétele alapvető a továbbiakban ismertetett fejlemények megértéséhez.

Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás

(70) A közösségi iparág termelése a következőképpen alakult:

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Termelés tonnában | 212543 | 210153 | 211255 | 211208 | 214103 |

Index | 100 | 99 | 99 | 99 | 101 |

Kapacitás tonnában | 264439 | 246939 | 253939 | 254939 | 256034 |

Index | 100 | 93 | 96 | 96 | 97 |

Kapacitáskihasználás | 80 % | 85 % | 83 % | 83 % | 84 % |

(71) Összességében a közösségi iparág termelése kis mértékben, 1 %-kal nőtt a szóban forgó időszak alatt. 1997-ben a közösségi iparág 213000 tonna VPSZ-t gyártott, az ezt követő években a termelés valamennyivel csökkent. A lejárati VI során a termelés volumene csekély növekedést mutatva 214000 tonnára nőtt. Ezt kell összehasonlítani az ugyanazon időszak alatti közösségi fogyasztás növekedésével.

(72) Ezzel párhuzamosan a vizsgálat kimutatta, hogy a termelőkapacitás 1997 és 1998 között csökkent. A kapacitás általános csökkenése főleg 1998-ban következett be, amikor az 1997. évi 264000 tonnáról 247000 tonnára esett vissza. Ez magyarázza azt, hogy 1997 után miért értek el magasabb kapacitáskihasználást. 1999-ben a Közösség visszaszerezte termelőkapacitásának egy részét (254000 tonna), amely a lejárati VI során elérte a 256000 tonnát. A vizsgálat kimutatta, hogy amennyiben arra lehetőség volt a közösségi iparág meghatározása alá tartozó termelők többsége inkább bezárt egyes VPSZ-t termelő futószalagokat vagy üzemeket, illetve átállította azokat más, a vizsgálat által nem érintett jövedelmezőbb termékek gyártására. Egy közösségi termelő azonban úgy döntött, hogy kiterjeszti a termelőkapacitását. Annak érdekében hozták ezt a döntést, hogy a mennyiség és a VPSZ-típusok tekintetében jobban megfeleljenek a közösségi fogyasztók igényeinek, s ez magyarázza a kapacitás növekedését 1998 és a lejárati VI között.

Készletek

(73) A vizsgálat kimutatta, hogy a lejárati VI végén (2001 júniusában) a VPSZ-készletek elérték a 25000 tonnát, és ez 24 %-kal volt több, mint 1997 decemberében (20000 tonna). A vizsgálat azonban rámutatott, hogy június végén a felhalmozott készletek hagyományosan magasabbak, mint a pénzügyi év végén, azaz decemberben. Ez arra vezethető vissza, hogy a gépek javítása és karbantartása miatti július-augusztusi időszakos üzemleállítást megelőzően a közösségi iparágnak készletre kell termelnie, hogy el tudja látni az ügyfeleket. A 2000 végi összehasonlítható adatok 4 %-os készletnövekedést mutattak 1997-hez képest.

Az értékesítés volumen, piaci részesedés és növekedés

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Értékesítés tonnában | 190308 | 186601 | 192546 | 192865 | 197077 |

Index | 100 | 98 | 101 | 101 | 104 |

Piaci részesedés | 37,8 % | 32,2 % | 30,6 % | 30,6 % | 33,4 % |

(74) A közösségi iparágnak 4 %-kal sikerült növelnie az értékesítési volumenét a belföldi piacon, miközben az említett időszakban hasonló mértékben csökkent az export értékesítése. Ez összhangban van azzal a megállapítással, hogy a termelési volumen és a készletek állandóak maradtak ugyanebben az időszakban.

(75) A közösségi iparág értékesítése 2000-ig viszonylag stabilak maradt, majd 2000 és a lejárati VI között 3 %-kal növekedett. Ez a növekedés egybeesett az egyes harmadik országokból származó behozatalra alkalmazandó dömpingellenes vámok 2000. évi bevezetésével. Érdemes megjegyezni, hogy – ahogy arra az (59) és (61) preambulumbekezdés rámutat – az értékesítési volumen a közösségi fogyasztástól eltérően alakult. Ezzel ellentétben a fogyasztás leginkább 1997 és 1999 között emelkedett (+ 24 %), míg 2000 és a lejárati VI között csökkent (–7,0 %).

(76) A közösségi iparág piaci részesedése azonban az 1997-es 37,8 %-ról 33,4 %-ra csökkent a lejárati VI során. A piaci részesedés folyamatosan csökkent 1997 és 1999 között, ami több mint 7 százalékpontnyi csökkenéshez vezetett. A dömpingellenes intézkedések 2000. évi bevezetése után a piaci részesedés 2,8 százalékpontnyit javult a lejárati VI alatt. Ennek ellenére a szóban forgó időszakban a közösségi iparág összességében 4,4 százalékpontnyit veszített a piaci részesedéséből. A piaci részesedés csökkenése összhangban van az (59), (61), (74) és (75) preambulumbekezdés megállapításaival.

(77) A vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi iparágnak nem származott előnye a piac növekedéséből a szóban forgó időszakban. Annak ellenére, hogy a fogyasztás 1997 és 1999 között 16 %-kal nőtt, a közösségi iparág több mint 7 százalékpontot veszített a piaci részesedéséből. Miközben 2000 és a lejárati VI között, azaz a (2) és (3) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, a fogyasztás 6 %-kal csökkent, a közösségi iparág 3 %-kal növelte értékesítési volumenét, ami 2,8 százalékponttal magasabb piaci részesedéshez vezetett. A helyzet javulásától függetlenül a szóban forgó időszak alatt a közösségi iparág növekedése a fogyasztás növekedéséhez képest kifejezetten rossz volt.

Az árak alakulása és a gyártási költségek

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Euró/tonna | 1306 | 1279 | 1147 | 1392 | 1439 |

Index | 100 | 98 | 88 | 107 | 110 |

Gyártási költség Euró/tonna | 1014 | 1017 | 962 | 1176 | 1214 |

Index | 100 | 100 | 95 | 116 | 120 |

(78) A fenti táblázat rámutat arra, hogy a szóban forgó időszak alatt a közösségi iparág által a közösségi piacon a független fogyasztóknál alkalmazott tonnánkénti átlagos értékesítési árak átlagosan 10 %-kal emelkedtek. 1997 és 1999 között az átlagárak 12 %-kal csökkentek. Ezt követően 2000-ben és a lejárati VI során az árak jelentősen emelkedtek. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az értékesítési árak növekedése a költségek növekedéséből adódott (lásd az alábbiakat). A közösségi iparág azt állította, hogy az áraknak a költségekhez viszonyított kedvezőtlen alakulását a közösségi piacon tapasztalható erős árverseny okozta, különösen a dömpingellenes intézkedéseknek a 2000. évi bevezetése előtt.

(79) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi VPSZ-piac érzékeny az áringadozásokkal szemben, továbbá hogy a (68) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az arányaiban azonos mértékű áremelkedés ellenére a behozott VPSZ ára a közösségi iparág árai alatt maradt.

(80) A szóban forgó időszakban a közösségi iparág által gyártott VPSZ tonnánkénti átlagos értékesítési költsége 23 %-kal növekedett. 1997 és 1999 között a gyártási költségek nagyjából állandóak voltak. 1999 és a lejárati VI között azonban jelentősen, 23 %-kal nőttek. A vizsgálat kimutatta, hogy a gyártási költségek jelentős növekedését egyes nyersanyagok, mint például a paraxilol és az etilén-glikol árának ingadozása okozta, amelyet közvetlenül befolyásol az olaj ára.

Nyereségesség és készpénzforgalom (cash-flow)

Nyereségesség | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

A nettó forgalom nyeresége | 9,1 % | 4,8 % | 4,6 % | 5,0 % |

(81) Meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág egyik termelőjének vállalatát csak 1998-ban alapították, így 1997-re nem álltak rendelkezésre a nyereségességre vonatkozó adatok. Ezért a nyereségességet és a készpénzforgalmat az 1998 és a lejárati VI közötti időszakban elemzik. Azonban meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó időszak tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján megfigyelt tendenciák összhangban vannak azokkal tendenciákkal, amelyekre a fenti táblázat alapján lehet következtetni.

(82) A közösségi iparág igen nyereséges volt 1998-ban. Ez a magas nyereség különösen az adott évben rendkívül alacsony nyersolajárra vezethető vissza. Ezt követően az olaj árának növekedése miatt a nyereségesség romlott, így a gyártási költségek növekedését nem tudták ellensúlyozni az értékesítési árak arányos növelésével. Ettől függetlenül a 2000-ben és a lejárati VI során elért nyereségesség a gyártási költségek jelentős (20 %-ig terjedő) növekedéséhez viszonyítva figyelemre méltó volt. Ez azt jelzi, hogy a közösségi iparág a nyereségesség 5 % körüli stabilizálása érdekében ellenőrzése alatt tudta tartani a költségeket.

(83) A készpénzforgalom a nyereségességhez hasonló tendenciát követett 1998-tól a lejárati VI végéig. A VPSZ-szel kapcsolatos műveletekből származó készpénz 44 %-kal csökkent a szóban forgó időszak alatt, az 1998. évi 44,5 millió euróról 24,8 millió euróra esett vissza a lejárati VI során. Ez főleg az ugyanazon időszak alatt tapasztalt csökkenő nyereségességgel függ össze.

Tőkeszerzési lehetőségek

(84) A közösségi VPSZ-piacnak a jelenlegi elemzésben és különösen a (89) preambulumbekezdésben leírt nehéz helyzete miatt a közösségi iparág vállalatainak többsége nehézségekbe ütközött a beruházások és a szerkezetátalakítás finanszírozásához szükséges tőke előteremtésekor. A nyereség 1999 és 2000 során bekövetkezett csökkenése a legtöbb vállalatot megakadályozta abban, hogy folytassa az többségüknél 1998-ban megkezdett beruházási programokat. Az alábbi (88) preambulumbekezdés szerint a közösségi termelők közül csak egy tudta előteremteni a szükséges tőkét, és vállalni a kockázatot, hogy a szóban forgó időszakban befejezze a tervezett beruházásokat.

Foglalkoztatás és termelékenység

Foglalkoztatás | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

Az alkalmazottak száma | 1205 | 1119 | 1197 | 1184 | 1173 |

Index | 100 | 93 | 99 | 98 | 97 |

(85) Összességében a VPSZ-termelésben foglalkoztatott munkavállalók száma 3 %-kal csökkent, ami tükrözi a közösségi iparág által végrehajtott karcsúsítást és szerkezetátalakítást. A foglalkoztatás 1998-ban jelentősen, 7 %-kal csökkent, de 1999-ben ismét elkezdődött a munkavállalók felvétele a közösségi iparágban.

(86) A VPSZ termelési volumenének a (70) preambulumbekezdésben említett növekedését figyelembe véve a közösségi iparág termelékenysége javult a szóban forgó időszakban.

Beruházások és a beruházások megtérülése

(87) Az alábbi táblázat szerint az érintett termékkel kapcsolatos beruházások jelentős mértékben nőttek a szóban forgó időszak alatt:

Befektetés | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | Lejárati VI |

(1000 euró) | 4738 | 14796 | 14229 | 8009 | 17954 |

Index | 100 | 312 | 300 | 169 | 379 |

(88) A befektetések 1997-es rendkívül alacsony szintje 1998-ban jelentősen nőtt, amely az iparág szempontjából jó évnek számított, és egyes termelőket arra ösztönzött, hogy beruházzanak az érintett termék gyártásába. A (82) és (89) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a közösségi iparág nyereségessége és az érintett termék piaci helyzete egyaránt romlott a következő években. Ez magyarázza azt, hogy 1999-ben miért nem nőtt a beruházások mértéke, majd 2000-ben miért csökkent drasztikusan. A beruházások mértéke növekedett a lejárati VI alatt, elsősorban azért, mert a közösségi iparág egyik termelője vállalta azt a kockázatot, hogy befejezze a beruházási programját. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a lejárati VI alatti beruházások mértéke a közösségi iparág teljes forgalmának 6 %-a volt.

(89) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi piacon évekig jelen volt az egyes harmadik országokból származó dömpingelt behozatal, illetve annak a veszélye. A szóban forgó időszakban megfigyelhető olajár-ingadozás még inkább súlyosbította a VPSZ-termelők, -vásárlók és -felhasználók helyzetét, és különösen a közösségi iparág helyzetét, amely nem tudta, hogy az alacsony árfekvésű dömpingelt behozatal mellett az értékesítési áraiba be tudja-e építeni ésszerű mértékben a nyersanyagok megemelkedett árát. A közösségi iparágnak a beruházásokkal kapcsolatos magatartását az is befolyásolhatta, hogy évekig bizonytalanság jellemezte a piacot.

(90) A beruházások megtérülése a nyereségességhez hasonló tendenciát mutatott.

A dömpingkülönbözet mértéke, a korábbi dömping hatásának leküzdése, az intézkedések kijátszása

(91) A szóban forgó időszakban a dömpingellenes intézkedések bevezetése után a közösségi iparág helyzete bizonyos mértékben javult, de az iparág még nem épült föl teljes mértékben az egyes harmadik országokból, beleértve a Fehéroroszországból származó korábbi dömpingelt behozatal, valamint az 1997-es Fehéroroszországból származó VPF-fel kapcsolatos intézkedések kijátszásának hatásából. Ezt elsősorban a közösségi iparágnak a különösen 1998-ban és 1999-ben tapasztalt rossz gazdasági helyzete bizonyítja. Annak ellenére, hogy ezekben az években jelentősen nőtt a fogyasztás, a termelés, a termelőkapacitás, a beruházások mértéke, a piaci részesedés, az értékesítési árak és a nyereség csökkenő tendenciát mutatott.

(92) A VI alatt a tényleges dömpingkülönbözet mértékének a közösségi iparág helyzetére gyakorolt hatását nem tekintik lényeges tényezőnek a jelenlegi felülvizsgálatban, mivel 1997-es dömpingellenes intézkedések és később az ezek kijátszásának megakadályozása érdekében bevezetett intézkedések következtében gyakorlatilag megszűnt a Fehéroroszországból származó behozatal.

5. A közösségi iparág helyzetére vonatkozó következtetés

(93) A (69) preambulumbekezdésben említettek szerint a közösségi iparág helyzetét a szóban forgó időszakban folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálatokkal és a dömpingellenes intézkedések 2000. évi bevezetésével összefüggésben kell elemezni.

(94) A szóban forgó időszakban a közösségi iparág termelése kis mértékben, 1 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás és a termelékenység a csökkenő termelőkapacitásnak és foglalkoztatottságnak köszönhetően javult.

(95) A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a szóban forgó időszakban, különösen 2000-ig a közösségi piac a mennyiségek szempontjából pozitívan fejlődött. A 2000. évvel összehasonlítva csökkent a fogyasztás a lejárati VI során, azonban a szóban forgó időszak alatt összességében 16 %-kal nőtt. A közösségi iparág azonban nem tudott teljes mértékben részesedni ebből a piaci növekedésből. Sőt az értékesítési volumen növekedése ellenére 3 százalékpontnyit veszített a piaci részesedéséből.

(96) A Fehéroroszországból származó kivitel gyakorlatilag megszűnt a szóban forgó időszak alatt, de ahogy azt az intézkedések kijátszására tett kísérlet mutatja, a közösségi piac igen vonzó az ilyen jellegű behozatal szempontjából. Az (54) preambulumbekezdés alapján egyértelmű, hogy a Fehéroroszország által a harmadik országokban alkalmazott exportárak lényegesen alacsonyabbak, mint a közösségi iparág átlagára. Emlékezni kell arra is, hogy 2000-ig a közösségi VPSZ-piacot az alacsony árfekvésű dömpingelt behozatal jellemezte, amelynek következtében az értékesítési árak a növekvő költségek ellenére 12 %-kal csökkentek.

(97) A közösségi iparág értékesítési árai és a VPSZ gyártási költsége egyaránt nőtt 2000 és a lejárati VI során. A költségeknél lényegesen lassabban emelkedő árak a nyereség csökkenéséhez vezettek. Ez hátrányosan befolyásolta a közösségi iparág tőkeszerzési lehetőségeit. Ezek a tényezők tovább rontották a közösségi iparág helyzetét, amely a szóban forgó időszak alatt nehéz piaci körülmények között működött. A VI alatti nyereségesség és készpénzforgalom nem fedezte a középtávú beruházások fenntartását.

(98) A fent említettek, valamint különösen a csökkenő piaci részesedés, továbbá az alacsony értékesítési árak és a csekély nyereség alapján megállapítható, hogy a közösségi iparág helyzete változatlanul bizonytalan.

F. A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(99) Emlékeztetni kell arra, hogy az (56) preambulumbekezdésben megállapították, hogy valószínűleg megismétlődik a Fehéroroszországból származó jelentős mennyiségű dömpingelt VPSZ-behozatal.

(100) A (98) preambulumbekezdésben azt is megállapították, hogy a lejárati VI során közösségi iparág helyzete változatlanul bizonytalan volt.

(101) Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy a lejárati VI során gyakorlatilag nem importáltak Fehéroroszországból a Közösségbe. Ezzel szemben az eredeti eset vizsgálati időszakában Fehéroroszországból több mint 32000 tonnányi VPSZ érkezett alacsony dömpingelt áron a közösségi piacra. Ugyanakkor a közösségi iparág értékesítési volumene 4 %-kal csökkent, piaci részesedéséből 5,6 százalékpontot veszített, gyártási költségei pedig jelentősen nőttek. Ennek következtében a nyereségesség igen negatív volt, és a VPSZ-ágazatban foglalkoztatott alkalmazottaknak 25 %-át elbocsátották.

(102) A közösségi VPSZ-piac igen vonzó az exportáló termelők számára, és megállapították, hogy sokan közülük a piaci részesedés növelése érdekében dömpinghez folyamodtak. A jelenlegi vizsgálat rámutatott, hogy a dömpingellenes intézkedések 2000. évi bevezetését követően a közösségi piac helyzete javult. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha a Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatalra bevezetett dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, akkor ez a behozatal valószínűleg megtöri a közösségi piac pozitív fejlődését, a közösségi iparág pedig tovább veszít a jelenleg is bizonytalan piaci részesedéséből.

(103) A (64) és (65) preambulumbekezdésben javasoltaknak megfelelően valóban úgy tűnik, hogy bár a fehérorosz exportáló termelő valószínűleg felemeli az exportárakat, és ezáltal csökkenti a dömpingkülönbözetet, az alkalmazott árak azonban változatlanul dömpingelt és a közösségi iparág árainak alákínált árak lesznek. Egyértelmű, hogy a piaci részesedés visszaszerzésének érdekében az exportáló termelőnek a közösségi iparág árainak alákínált áron kell értékesítenie.

(104) Mivel a (78) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a közösségi piac érzékeny az áringadozásokkal szemben, a fent említett körülmények mellett a közösségi piac nem tudott versenyezni a Fehéroroszországból származó alacsony, dömpingelt áron értékesített VPSZ-szel. A Fehéroroszországban rendelkezésre álló kapacitás és az exportáló termelő által alkalmazott alákínált árak valószínűleg súlyosan károsítanák a közösségi iparágat. A Fehéroroszországból származó olcsó dömpingelt behozatallal szemben a közösségi iparágnak valóban nem marad más választása, mint hogy csökkenti az árait, és így megtartja a piaci részesedését, vagy pedig fenntartja az árait, de veszít a piaci részesedéséből. Mindkét lehetőség hátrányosan befolyásolná a közösségi piac pénzügyi helyzetét, valamint különösen a nyereségességét, beruházásainak megtérülését, készpénzforgalmát és tőkeszerzési lehetőségeit.

(105) Ez különösen káros lenne a közösségi iparág szempontjából, amely a dömpingelt behozatal – amely a jelenlegi intézkedések nélkül jelentős mértékben növekedne– és az olajár-ingadozás ellenére fennmaradt, és szerkezetátalakítást hajtott végre. A közösségi ipar a szerkezetátalakítás végéhez közeledik, modernizálta a termelőüzemeit, a veszteséges termelőüzemeket pedig megszüntette. Egyértelművé vált, hogy a közösségi iparág igen kis mozgástérrel rendelkezik ahhoz, hogy kezelni tudja a hirtelen újra megnövekedő olcsó dömpingelt behozatalt, s ez ismét jelentős károkhoz vezetne.

(106) A fent említett eredmények alapján megállapították, hogy a Fehéroroszországból származó dömpingelt behozatallal szemben bevezetett intézkedések lejárta esetén a Fehéroroszországból származó behozatal valószínűleg ismét jelentős károkat okozna a közösségi iparágnak.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Általános megfontolások

(107) Azt is megvizsgálták, hogy a Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. Mivel kimutatták, hogy a káros dömping valószínűleg megismétlődik, a vizsgálat azt is figyelembe vette, hogy vannak-e az intézkedések fenntartásával ellentétes érdekek, és mérlegelte a dömpingellenes intézkedéseknek az összes érintett érdekre, különösen a fogyasztók és az importőrök/kereskedők érdekeire gyakorolt korábbi hatását is.

(108) Ebben a különleges esetben a közösségi érdek mérlegelése céljából információt kértek az összes ismert érintett féltől, illetve azoktól, akik maguktól jelentkeztek. A Bizottság kérdőíveket küldött a közösségi iparágnak, a többi kilenc közösségi termelőnek, a fehérorosz exportáló termelőtől független tíz importőrnek/kereskedőnek (amelyek közül az egyiknek nem a Közösségben van a székhelye, de egy közösségi kereskedőnek a beszállítója), az érintett termék három felhasználójának és három felhasználói szövetségnek.

(109) A közösségi iparág válaszain kívül a fent említett, Közösségen kívüli importőr, egy kereskedő és egy termelő – amely nem tartozik a közösségi iparág meghatározása alá – válaszolt a Bizottság kérdőíveire. A felhasználók vagy a felhasználók szövetségei közül egyik sem válaszolt a kérdőívre, bár két szövetség egy általános állásfoglalást nyújtott be.

(110) Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek a közösségi érdekkel.

2. A közösségi iparág érdeke

(111) A közösségi iparágat évek óta kedvezőtlenül érinti az olcsó, dömpingelt VPSZ-behozatal, ami olyan helyzetet idéz elő, hogy nem nyereséges a szabványos szálak értékesítése. Bár a közösségi iparág továbbfejlesztette a magasabb hozzáadott értékű VPSZ-szálak, mint például a két- vagy háromágú szálak, festett szálak, a különleges jellemzőkkel rendelkező, tűzálló szálak szegmensét, illetve a szálakat márkajelzéssel látta el, ezek részesedése csekély volt a teljes értékesítési volumenből. Így a VPSZ-szel kapcsolatban a fő üzleti tevékenység továbbra is a szabványos szálak előállítása maradt mind a fonás, mind pedig a fonástól eltérő alkalmazások esetén. Ezek a szegmensek a dömpingelt behozatallal való közvetlen versennyel szembesültek.

(112) Így egyértelművé vált, hogy a közösségi iparágnak a VPSZ teljes termékskáláját gyártania kell annak érdekében, hogy a piacon maradjon. Az ügyfeleknek is a teljes termékskálára van szükségük a szállításaik biztosítása érdekében. Emiatt a közösségi iparág még nem készült fel arra, illetve nincs abban a helyzetben, hogy feladja a szabványos VPSZ gyártását.

(113) A (85) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a közösségi iparág karcsúsítással javítani tudta a kapacitáskihasználását és termelékenységét. Ugyanakkor a szerkezetátalakításnak és a specializációnak köszönhetően a nyereségesség az utóbbi években pozitív maradt, bár annak mértéke nem volt elégséges. Azt is meg kell említeni, hogy a közösségi iparág a közösségi piacnak körülbelül 33 %-át látja el.

(114) A fentiekben bemutatott helyzet alapján megállapították, hogy a Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatallal szemben bevezetett intézkedések nélkül a dömping valószínűleg ismét jelentős károkat okozna a közösségi iparágnak. Ez valószínűleg a pénzügyi helyzetének jelentős romlásához, s ezáltal a foglalkoztatás további csökkenéséhez és az üzemek bezárásához vezetne.

3. Az importőrök/kereskedők érdeke

(115) Ahogy arra a (64) preambulumbekezdésben rámutattak, a lejárati VI alatt gyakorlatilag nem importáltak Fehéroroszországból VPSZ-t. A vizsgálat kimutatta, hogy csak egyetlen közösségi kereskedő vásárolt nagyobb mennyiségben Fehéroroszországból származó VPSZ-t egy harmadik országbeli importőrön keresztül, de ezt a Közösségen kívül azonnal újraexportálta. A vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi kereskedő alternatív értékesítési piacokat talált a Fehéroroszországból származó VPSZ-re, valamint új behozatali forrást is felfedezett.

(116) A fent említettek alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy a kérdőívet kapó további nyolc importőr/kereskedő nem működött együtt a vizsgálatban, a Fehéroroszországból származó behozatalra bevezetett intézkedések valószínűleg nem gyakoroltak jelentős hatást a közösségi importőrök/kereskedők helyzetére.

4. A felhasználók érdeke

(117) A közösségi érdek felmérésére szolgáló kérdőívre egyetlen felhasználó vagy felhasználói szövetség sem adott választ. Két szövetség azonban benyújtotta állásfoglalását, az egyik a fonóipari felhasználók, a másik pedig a fonóipartól eltérő iparágakban, elsősorban a töltőanyag-alkalmazások területén működő felhasználók véleményét ismertette.

(118) Mindkét szövetség a Fehéroroszországra kivetett dömpingellenes vámok fenntartása ellen foglalt állást, s azt állították, hogy szankcionáló jellegű intézkedések miatt gyakorlatilag megszűnt a közösségi felhasználók egyik beszerzési forrása. Továbbá azt állították, hogy mivel nem áll rendelkezésre az összes VPSZ-típus, illetve a közösségi iparág nem elegendő mennyiségben állítja elő ezeket, a közösségi felhasználókat a harmadik országok végtermékeivel szembeni erősebb verseny miatt kár érte. Ugyanakkor a magas nyersanyagköltségek miatt a felhasználók veszítettek a versenyképességükből. Ezt az érvet különösen a fonalgyártó ipar hangsúlyozta.

(119) Az összes VPSZ-típus elérhetőségével kapcsolatban a vizsgálat megerősítette, hogy a termelőberendezések átállítása a VPSZ egyik típusának gyártásáról a másik típuséra csak mérsékelt módosítást, azaz más fonófej használatát követeli meg. Ezt az érvet maguk a felhasználói szövetségek is megemlítették a korábbi vizsgálatok során. A vizsgálatok kimutatták, hogy a közösségi iparág meghatározása alá tartozó termelők rendelkeznek a VPSZ összes típusának előállításához szükséges termelőberendezéssel. A közösségi iparág pedig azt állította, hogy a lehetséges vásárlói által ajánlott alacsony árakon nem tudott VPSZ-t szállítani.

(120) A vizsgálat továbbá azt is kimutatta, hogy a Fehéroroszországgal szemben érvényben lévő dömpingellenes intézkedések megszűntetése valószínűleg zavart okoznának a piac működésében, és elképzelhető, hogy a közösségi termelőüzemek bezárásához vezetne. Ez nem lehet a felhasználóipar hosszú távú érdeke, amely a fent említettek ellenére VPSZ-szükségletének több mint 33 %-át a közösségi iparágtól szerzi be, mert részben olyan különleges típusokra van szüksége, amelyeket a harmadik országok nem tudnak szállítani.

(121) A felhasználók együttműködésének hiányában nem lehetett pontosan kiszámítani a jelenlegi vizsgálatban javasolt intézkedések, illetve a jelenleg érvényben lévő intézkedések lehetséges hatását. A (63) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a lejárati VI során csak jelentéktelen mennyiségű, Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatalt értékesítettek a Közösségben.

(122) Azt is megállapították, hogy a Fehéroroszországból származó VPSZ-behozatalra eredetileg kivetett vámok mértéke megfelelt az okozott káros dömping megszüntetéséhez szükséges szintnek. A közösségi piacot nem zárták le az említett kivitelek előtt, azonban igen valószínű, hogy a fehérorosz exportáló termelő vonzóbb piacokat talált, különösen az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot. Figyelembe véve a dömpingellenes vámok javasolt csökkentését igen valószínű, hogy egyes közösségi felhasználók számára más forrásokhoz képest vonzóbbá válna a Fehéroroszországból származó behozatal. Hiszen ez a költségeik csökkenéséhez vezetne.

(123) A fent említettek alapján úgy ítélték meg, hogy a javasolt intézkedések – miközben megakadályozzák a Fehéroroszországból származó, nagy mennyiségű dömpingelt behozatal megismétlődése által okozott súlyos piaci zavarokat – egyben növelik a versenyt a közösségi piacon.

5. Következtetés

(124) A fenti említettek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nincs olyan közösségi érdeken alapuló kényszerítő ok, amely az intézkedések fenntartása ellen szólna.

H. VÁMOK

(125) Az intézkedések lejárta miatti felülvizsgálat eredményei alapján és az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Fehéroroszországból származó vágott poliészterszál behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(126) Mivel a VPSZ-re alkalmazott érvényes dömpingellenes vámokat a 2513/97/EK rendelettel kiterjesztették a Fehéroroszországból származó VPF-behozatalra is, ezeket az intézkedéseket is fenn kell tartani.

(127) Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján módosítani akarták a meglévő intézkedéseket. A feleknek egy határidőt is adtak, amelyen belül az értesítést követően ismertethették álláspontjukat. Nem érkezett olyan észrevétel, amely befolyásolta volna a fent említett következtetéseket.

(128) Következésképpen az időközi felülvizsgálat megállapításai (lásd a (42) és (43) preambulumbekezdést) és az alaprendelet 113. cikkének (3) bekezdésében előírtak alapján az 1490/96/EK rendelettel kivetett és a 2513/97/EK rendelettel kiterjesztett dömpingellenes vámokat 21,0 %-ra kell csökkenteni, amely értéket az időközi VI alatti időközi felülvizsgálat során megállapított, vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában fejezik ki. Ezt a vámot kell alkalmazni a Fehéroroszországból származó VPSZ- és VPF-behozatalra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki az 55032000 KN-kód alá sorolt, Fehéroroszországból származó, nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített vágott szintetikus poliészterszálak behozatalára.

(2) A végleges dömpingellenes vámot az e cikk (3) bekezdésében megállapított mértékben kiterjesztik a 55012000 KN-kód alá sorolt, Fehéroroszországból származó végtelen poliészterszálból készült fonókábelek behozatalára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben leírt termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 21,0 %.

2. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a hatályban lévő vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2002. október 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Pedersen

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 189., 1996.7.30, 13. o.

[3] HL L 346., 1997.12.17., 1. o.

[4] HL L 204., 1999.8.4, 3. o.

[5] HL L 175., 2000.7.14, 10. o.

[6] HL L 332., 2000.12.28., 17. o.

[7] HL L 127., 2001.5.9, 20. o.

[8] HL C 352., 2000.12.8., 6. o.

[9] HL C 211., 2001.7.28., 51. o.

--------------------------------------------------