31997R1035

A Tanács 1035/97/EK rendelete

(1997. június 2.)

a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

(1) mivel a Közösségnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat az általa elfogadott politikák és jogi aktusok kidolgozása és alkalmazása során; mivel különösen az emberi jogok tiszteletben tartása a közösségi aktusok jogszerűségének egyik feltétele;

(2) mivel ezért közösségi szinten szükséges a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeire vonatkozó objektív, megbízható és összehasonlítható információk gyűjtése és elemzése, hogy ezekről a jelenségekről teljes körű tájékoztatást nyújtsanak a Közösség számára annak érdekében, hogy a Közösség eleget tudjon tenni az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló kötelezettségének, és hogy ezeket figyelembe tudja venni a hatáskörébe tartozó általa elfogadott politikák és jogi aktusok kidolgozása és alkalmazása során;

(3) mivel a közösségi intézmények és a tagállamok számos alkalommal hangsúlyozták az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát;

(4) mivel 1977. április 5-i együttes nyilatkozatukban [4] az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozták azt "az elsődleges fontosságot, amelyet az alapvető jogok védelmének tulajdonítanak" és kijelentették, hogy "hatáskörük gyakorlása és az Európai Közösségek céljainak megvalósítása során ezeket a jogokat tiszteletben tartják és a jövőben is tiszteletben fogják tartani";

(5) mivel 1986. június 11-én az Európai Parlament, a Tanács, a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező képviselői és a Bizottság együttes nyilatkozatot [5] fogadtak el a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, hangsúlyozva "a megfelelő és objektív információknak és annak fontosságát, hogy valamennyi polgárban tudatosítsák a rasszizmus és az idegengyűlölet veszélyeit, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a megkülönböztetés valamennyi tettének vagy formájának megelőzését és megakadályozását";

(6) mivel 1990. május 29-én a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői elfogadták a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló állásfoglalást [6];

(7) mivel 1995. október 5-én a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői elfogadták a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni harcról szóló állásfoglalást [7], és 1995. október 23-án elfogadták a rasszizmus és az idegengyűlölet problémáira az oktatási rendszer által adott válaszról szóló állásfoglalást [8];

(8) mivel 1996. július 15-én a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján eljárva elfogadta a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló együttes fellépést [9];

(9) mivel 1996. július 23-án a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői elfogadták az európai rasszizmusellenes évről (1997.) szóló állásfoglalást [10];

(10) mivel az 1994. június 24-én és 25-én Korfun ülésező Európai Tanács úgy határozott, hogy fokozza az Európai Unió szintjén egy globális stratégia meghatározására irányuló erőfeszítéseket, amelynek célja a rasszizmus és az idegengyűlölet erőszakos cselekményeinek leküzdése; mivel ennek érdekében egy tanácsadó bizottságot állított fel, amelynek feladata, hogy ajánlásokat tegyen a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére;

(11) mivel az 1995. június 26-án és 27-én Cannes-ban ülésező Európai Tanács felkérte a tanácsadó bizottságot munkája folytatására annak érdekében, hogy az Európa Tanáccsal szoros együttműködésben tanulmányozza a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának megvalósíthatóságát;

(12) mivel ennek a megvalósíthatósági tanulmánynak a következtetéseit az 1996. június 21-én és 22-én Firenzében ülésező Európai Tanács elé terjesztették;

(13) mivel a Firenzében ülésező Európai Tanács újfent megerősítette az Unió azon eltökéltségét, hogy a legnagyobb határozottsággal fellép a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, és jóváhagyta az Európai Megfigyelőközpont létesítésének alapjául szolgáló elvet;

(14) mivel a rasszizmusra, az idegengyűlöletre és az antiszemitizmusra vonatkozó információk gyűjtése és elemzése feladatának lehető legjobb és legfüggetlenebb módon történő végrehajtása érdekében, valamint az Európa Tanáccsal való szoros kapcsolatok fenntartása érdekében szükséges, hogy közösségi szinten egy saját jogi személyiséggel rendelkező autonóm szerv, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (Megfigyelőközpont) jöjjön létre;

(15) mivel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségének sok összetett és nem könnyen szétválasztható, szorosan egymásba fonódó vonatkozása van; mivel ennek eredményeként a Megfigyelőközpontot azzal az átfogó feladattal kell megbízni, hogy több közösségi tevékenységi területet érintő információkat gyűjtsön össze és azokat elemezze; mivel a Megfigyelőközpont feladata azokra a területekre összpontosul, ahol e problémák alapos ismerete különösen fontos a Közösség számára tevékenységei során;

(16) mivel a rasszizmus és az idegengyűlölet olyan jelenségek, amelyek a Közösségen belül minden szinten megmutatkoznak: helyi, regionális, nemzeti és közösségi szinten, és ezért a közösségi szinten összegyűjtött és elemzett információk a tagállamok hatóságai számára is hasznosak lehetnek az intézkedések kidolgozása és alkalmazása során helyi, regionális és nemzeti szinten saját hatáskörükön belül;

(17) mivel ezért a Megfigyelőközpont munkája eredményeit a Közösség és a tagállamok számára egyaránt rendelkezésre bocsátja;

(18) mivel a tagállamokban számos kiváló szervezet tanulmányozza a rasszizmust és az idegengyűlöletet;

(19) mivel a kutatás összehangolása és a szervezetek hálózatának kialakítása növeli az ilyen jellegű munka hasznosságát és eredményességét;

(20) mivel az együttműködés erősítése és az átfedések vagy a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében a Megfigyelőközpont számára kijelölt feladatok szoros kapcsolatokat tételeznek fel az Európa Tanáccsal, amely ezen a területen jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, valamint együttműködést a tagállamokban található más szervezetekkel és azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek illetékesek a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenségeihez kapcsolódó területeken;

(21) mivel a Megfigyelőközpont maga dönthet az e szervezetekkel való együttműködés adminisztratív módozatairól; mivel másrészről a Közösség feladata, hogy a Megfigyelőközpont nevében megállapodást kössön az Európa Tanáccsal abból a célból, hogy szoros együttműködés jöjjön létre ez utóbbi és a Megfigyelőközpont között; mivel ugyanez vonatkozik a más nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országokkal való olyan megállapodások megkötésére is, amelyek a Megfigyelőközpont számára feladatai ellátása érdekében szükségesnek bizonyulhatnak;

(22) mivel biztosítani kell a Megfigyelőközpont által feldolgozott és kicserélt személyes adatok védelmét a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [11] megfelelően;

(23) mivel a Megfigyelőközpontnak feladatai ellátása során a lehető legteljesebb autonómiát kell élveznie;

(24) mivel a Bíróságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra nézve, hogy a választottbírósági kikötés alapján határozzon a Megfigyelőközpont szerződéses felelősségével, valamint a Megfigyelőközpont szerződésen kívüli felelősségével kapcsolatos jogviták tárgyában; mivel a Bíróságnak arra nézve is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy határozatot hozzon a Megfigyelőközpont ellen indított keresetekben a Szerződés 173. cikkében megállapított feltételek szerint;

(25) mivel ez a rendelet adott esetben egy hároméves időszak lejártakor kiigazítható annak eldöntése érdekében, hogy módosítani vagy bővíteni kell-e a Megfigyelőközpont feladatait, különösen a közösségi hatáskörökben bekövetkező változásoktól függően;

(26) mivel a Szerződés 213. cikkében előírt, a több közösségi tevékenységi területről szóló információk gyűjtésére és elemzésére irányuló hatáskör nem teszi lehetővé, hogy ezeket az információkat saját jogi személyiséggel rendelkező szakosított, autonóm szerven keresztül gyűjtsék; mivel ezért a 235. cikket is alkalmazni kell egy ilyen jellegű szerv létesítésének jogalapjaként és azért, hogy az információkat továbbíthassák a közösségi intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrejön a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: Megfigyelőközpont).

2. cikk

Cél és feladatok

(1) A Megfigyelőközpont elsődleges célja, hogy különösen a 3. cikk (3) bekezdésében említett területeken objektív, megbízható és európai szinten összehasonlítható információkat nyújtson a Közösség és a tagállamok számára a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeiről annak érdekében, hogy segítségükre legyen, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

(2) A Megfigyelőközpont tanulmányozza a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeinek és megnyilvánulásainak az elterjedtségét és fejlődését, elemzi ezek okait, következményeit és hatásait, továbbá vizsgálja az e jelenségek kezelésének helyes gyakorlatait. E célok érdekében és feladatai ellátása végett a Megfigyelőközpont:

a) összegyűjti, tárolja és elemzi azokat az információkat és adatokat, beleértve a tudományos kutatásból származó adatokat is, amelyeket vele a kutatási központok, a tagállamok, a közösségi intézmények, a nemzetközi szervezetek – különösen a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek – és a nem kormányzati szervezetek továbbítanak számára;

b) együttműködést épít ki az információt szolgáltatóval, és politikát dolgoz ki az adatbázisok összehangolt használatára annak érdekében, hogy – adott esetben az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére – elősegítse az információik széles körű terjesztését;

c) tudományos kutatást és adatfelvételt végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, adott esetben az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére. Ennek során a Megfigyelőközpont különösen azoknak a központoknak és szervezeteknek a már meglévő tanulmányait és egyéb tevékenységeit (konferenciák, szemináriumok, folyó kutatások, publikációk) veszi figyelembe, amelyekkel kapcsolatban áll a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Információs Hálózatában (Raxen) annak érdekében, hogy elkerüljék a párhuzamos munkavégzést és biztosítsák az erőforrások lehető legjobb hasznosítását. Szakértői értekezleteket is szervez, és ha szükséges, eseti munkacsoportokat állít fel;

d) a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációs alapot hoz létre, bátorítja az információs tevékenységek támogatását és ösztönzi a tudományos kutatást;

e) következtetéseket és véleményeket alakít ki a Közösség és tagállamai számára;

f) módszereket dolgoz ki az adatok közösségi szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében olyan indikátorok és kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk koherenciáját;

g) éves jelentést tesz közzé a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről a Közösségben, egyúttal kiemelve a példákat a helyes gyakorlatról, valamint a Megfigyelőközpont saját tevékenységeiről;

h) felállítja és összehangolja a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Információs Hálózatát (Raxen), ez magában foglalja a Megfigyelőközpont egy saját központi egységét, amely együttműködik a nemzeti egyetemi kutató központokkal, a nem kormányzati szervezetekkel és a 7. cikkben említett, a tagállamokban található szervezetek vagy nemzetközi szervezetek által felállított szakosított központokkal;

i) elősegíti és ösztönzi a tagállamokon belül található egyéb létező, állandó tanácsadó szervek kerekasztalvitáinak vagy -értekezleteinek rendszeres megrendezését, a szociális partnerek, a kutatási központok és az illetékes állami hatóságok képviselőinek, valamint a rasszizmussal és az idegengyűlölettel foglalkozó más személyek vagy szervek részvételével. A Megfigyelőközpont a nemzeti kerekasztalviták vagy az egyéb létező, állandó tanácsadó szervek megállapításait figyelembe veszi a Közösségben a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről szóló éves jelentésében.

3. cikk

Munkamódszerek és tevékenységi területek

(1) A Megfigyelőközpont feladatait a Közösségek hatáskörén belül, az éves programban elfogadott célok és a rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével látja el.

(2) Tevékenysége végzése során a Megfigyelőközpont a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében figyelembe veszi a közösségi intézmények és más intézmények, szervek és az illetékes nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács által már elvégzett munkát, és gondoskodik arról, hogy az Európa Tanáccsal való szoros együttműködésen keresztül ezek értékét növelje.

(3) A gyűjtendő és feldolgozandó információk és adatok, az elvégzendő vagy támogatandó tudományos kutatások, adatfelvételek és tanulmányok a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenségeinek az elterjedtségével, fejlődésével, okaival és hatásaival foglalkoznak, különösen a következő területeken:

a) személyek szabad mozgása a Közösségen belül;

b) tájékoztatás és televíziós közvetítések, valamint a többi médium és kommunikációs eszköz;

c) oktatás, szakképzés és ifjúság;

d) szociálpolitika, beleértve a foglalkoztatást is;

e) áruk szabad mozgása;

f) kultúra.

4. cikk

A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Információs Hálózata (Raxen)

(1) A 2. cikk (2) bekezdésének h) pontjában előírt hálózat lehető leggyorsabb és legeredményesebb létrehozása érdekében a tagállamok továbbítják a Megfigyelőközpont számára azoknak a fenti cikkben említett központoknak és szervezeteknek a listáját, amelyekről tudomásuk van.

(2) Figyelembe véve az (1) bekezdésben említett listát, a Megfigyelőközpont igazgatósága felkéri a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenségeivel kapcsolatos területeken illetékes szervezeteket és azokat a szervezeteket, amelyek fő célja e jelenségek elemzése, hogy csatlakozzanak a Raxen hálózathoz.

(3) A Megfigyelőközpont szerződéses kapcsolatokat alakíthat ki, különösen alvállalkozói megállapodásokat köthet a (2) bekezdésben említett szervezetekkel a rájuk bízott feladatok elvégzése érdekében.

A Megfigyelőközpont eseti alapon és meghatározott feladatokra nézve olyan szervekkel is szerződéses kapcsolatot alakíthat ki, amelyek nem képezik a Raxen részét.

Ezeknek a feladatoknak az átruházása meg kell, hogy jelenjen a Megfigyelőközpont éves programjában.

5. cikk

A személyes adatok védelme és titkossága

(1) A Megfigyelőközpont személyes adatokat csak az ebben a rendeletben előírt feladatok végrehajtása céljából gyűjthet. A Megfigyelőközpont a személyes adatoknak az e rendelet alapján való kezelésére és cseréjére a 95/46/EK irányelvben megállapított rendelkezéseket alkalmazza. Ennek érdekében e rendelkezések végrehajtására szabályokat fogadnak el, különösen az érintett egyének jogai, az adatfeldolgozás titkossága és biztonsága, a továbbítás előtt az adatok anonimmé tételére irányuló megfelelő védelmi intézkedések és az adatfeldolgozás belső felügyelete tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási szabályokat közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. A Megfigyelőközpont nem dolgozhat fel személyes adatokat ezeknek a szabályoknak a hatálybalépése előtt és mindaddig, amíg a 95/46/EK irányelv 28. cikke értelmében az ellenőrző hatóságot létre nem hozták és az működését meg nem kezdte.

Ennek a hatóságnak vagy ezeknek a hatóságoknak a közösségi intézmények és szervek számára történő kijelöléséig a Megfigyelőközpont tevékenységeit az adatvédelmi szabályok tekintetében a Szerződés 138e. cikkében előírt ombudsman felügyeli, a Szerződés által az ombudsmanra ruházott feladatok keretében.

(3) A 95/46/EK irányelv végrehajtásának időpontjáig ha e rendelet rendelkezései alapján a tagállamok személyes adatokat továbbítanak vagy kapnak, a tagállamok ezeknek az adatoknak a feldolgozására saját nemzeti adatvédelmi jogszabályaikat alkalmazzák.

A fent említett időpontig a Megfigyelőközpont számára adatot továbbító tagállam ellenezheti ezeknek az adatoknak egy másik tagállam számára való továbbítását, vagy a továbbítást feltételek teljesítéséhez kötheti, ha a továbbított adat feldolgozására nézve a címzett nem szavatol a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel egyenértékű adatvédelmi szintet.

A Megfigyelőközpont által gyűjtött, majd általa a Közösség vagy a tagállamok számára továbbított személyes adatokat ez utóbbiak semmilyen esetben sem tárolhatják, majd használhatják fel azokkal a célokkal össze nem egyeztethető módon, amelyek érdekében azokat a Megfigyelőközpont gyűjtötte.

(4) A Megfigyelőközponttal együttműködő tagállamok és nemzeti szervek nem kötelesek a saját nemzeti joguk alapján bizalmasnak minősített információkat szolgáltatni.

6. cikk

Jogi személyiség és jogképesség

A Megfigyelőközpont jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban a jogszabályok alapján a jogi személyek számára biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

7. cikk

Együttműködés nemzeti és nemzetközi szervezetekkel

(1) Feladatai ellátásának elősegítése érdekében a Megfigyelőközpont együttműködik a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenségei területén illetékes, a tagállamokban található vagy nemzetközi – kormányzati vagy nem kormányzati – szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés eljárási módozataihoz az igazgatóság hozzájárulása szükséges.

(3) A Megfigyelőközpont tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti munkaprogramja tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 228. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a Megfigyelőközpont nevében megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és a Megfigyelőközpont között szoros együttműködést alakítsanak ki. Ez a megállapodás magában foglalja azt is, hogy a Megfigyelőközpont igazgatósága egyik tagját az Európa Tanács nevezi ki.

Amennyiben a Megfigyelőközpont számára feladatai hatékony ellátása érdekében más nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országokkal való megállapodások válnak szükségessé, a Közösség a fent említett eljárást követve a Megfigyelőközpont nevében megköti ezeket a megállapodásokat.

8. cikk

Igazgatóság

(1) A Megfigyelőközpont igazgatósága egy, az egyes tagállamok által kinevezett független személyekből, egy, az Európai Parlament által kinevezett független személyből, egy, a 7. cikk (3) bekezdése alapján az Európa Tanács által kinevezett független személyből és a Bizottság képviselőjéből áll. Az igazgatóság tagjai az emberi jogok, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeinek elemzése terén megfelelő tapasztalatokkal rendelkező személyek.

Minden tagnak hasonló alapon kinevezett helyettese van.

(2) Az igazgatóság tagjainak és helyettes tagjainak nevét közlik a Bizottsággal az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététel céljából. Megbízatásuk három évre szól és egy alkalommal megújítható. Az igazgatóság választja meg az elnököt és az alelnököt, valamint a 9. cikkben említett végrehajtó bizottság többi tagját.

Az igazgatóság minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat a leadott szavazatok kétharmados többségével hozzák. Az elnök is részt vesz a szavazásban. Az Európa Tanács által kinevezett személy a (3) bekezdés d) és e) pontjában említett határozatok meghozatalakor nem szavazhat.

(3) Az igazgatóság hozza meg a Megfigyelőközpont működéséhez szükséges határozatokat. Különösen:

a) meghatározza a Megfigyelőközpont éves munkaprogramját a költségvetéssel és a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban; szükség esetén az év folyamán ez a program felülvizsgálható;

b) elfogadja a Megfigyelőközpont éves jelentését, valamint következtetéseit és véleményeit, és ezeket továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága számára; gondoskodik az éves jelentés közzétételéről;

c) kinevezi a Megfigyelőközpont igazgatóját;

d) elfogadja a Megfigyelőközpont éves költségvetés-tervezetét és végleges költségvetését;

e) jóváhagyja az elszámolásokat és mentesíti az igazgatót a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

(4) Az igazgatóság elfogadja saját eljárási szabályzatát. Az igazgatóságot az elnök hívja össze és évente legalább két alkalommal ülésezik.

9. cikk

Végrehajtó bizottság

(1) A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből, az alelnökből és az igazgatóság legfeljebb három más tagjából áll, akik között ott kell lennie az Európa Tanács és a Bizottság képviselőjének is.

(2) A végrehajtó bizottság ellenőrzi a Megfigyelőközpont munkáját, felügyeli a programok kidolgozását és végrehajtását, továbbá a Megfigyelőközpont igazgatójának segítségével előkészíti az igazgatóság üléseit. A végrehajtó bizottság ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgatóság, eljárási szabályzatának megfelelően, megbízza.

10. cikk

Igazgató

(1) A Megfigyelőközpontot a Bizottság javaslatára az igazgatóság által négyéves időtartamra kinevezett igazgató vezeti, akinek a kinevezése megújítható.

(2) Az igazgató felelős a következőkért:

a) a 2. cikk (2) bekezdésében említett feladatok ellátása;

b) a Megfigyelőközpont éves munkaprogramjának elkészítése és végrehajtása;

c) az e rendeletben említett éves jelentés, következtetések és vélemények elkészítése;

d) valamennyi személyzeti és napi igazgatási kérdés.

(3) Az igazgató beszámol az igazgatóságnak igazgatási tevékenységéről, és részt vesz az igazgatóság és a végrehajtó bizottság ülésein.

(4) Az igazgató a Megfigyelőközpont törvényes képviselője.

11. cikk

Személyzet

(1) A Megfigyelőközpont személyzete az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendeletek és szabályok hatálya alá tartozik.

(2) A személyzete tekintetében a Megfigyelőközpont gyakorolja a kinevezéssel megbízott hatóságra átruházott hatásköröket.

(3) Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

12. cikk

Költségvetés

(1) A Megfigyelőközpont minden bevételét és kiadását a naptári évnek megfelelő egyes pénzügyi évekre tervezik és bevezetik a Megfigyelőközpont költségvetésébe.

(2) Legkésőbb minden év február 15-ig az igazgató előzetes költségvetés-tervezetet állít össze a következő pénzügyi évre. Az előzetes költségvetés-tervezet átfogja a következő pénzügyi évre tervezett működési kiadásokat és a munkaprogramot. Ezt az előzetes tervezetet az igazgató a létszámtervvel együtt az igazgatóság elé terjeszti.

(3) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(4) A Megfigyelőközpont bevételei a többi pénzügyi forrás sérelme nélkül a következőkből állnak:

a) az Európai Közösségek általános költségvetésének meghatározott rovatába ("Bizottság" szakasz) bevezetett közösségi támogatás;

b) a nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések;

c) a 7. cikkben említett szervezetek bármilyen pénzügyi hozzájárulása;

d) a tagállamok bármilyen önkéntes pénzügyi hozzájárulása.

(5) A Megfigyelőközpont kiadásai különösen a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket és a Raxen hálózathoz tartozó intézményekkel vagy szervekkel és a harmadik személyekkel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat foglalják magukban.

(6) Az igazgatóság elfogadja a költségvetés-tervezetet, és azt továbbítja a Bizottság számára. A Bizottság ennek alapján megállapítja a támogatásra vonatkozó megfelelő becsléseket az Európai Közösségek előzetes általános költségvetés-tervezetében, amelyet a Szerződés 203. cikke alapján a Tanács elé terjeszt.

(7) Az igazgatóság a pénzügyi év kezdete előtt elfogadja a Megfigyelőközpont végleges költségvetését, szükség esetén a közösségi támogatáshoz és a Megfigyelőközpont egyéb pénzügyi forrásaihoz igazítva azt.

(8) A Megfigyelőközpont költségvetését az igazgató hajtja végre.

(9) A Megfigyelőközpont kifizetési kötelezettségvállalásainak és a kifizetések teljesítésének, valamint a Megfigyelőközpont bevételei megállapításának és behajtásának ellenőrzését a Bizottság pénzügyi ellenőre végzi.

(10) Legkésőbb minden év március 31-ig az igazgató továbbítja a Bizottság, az igazgatóság és a Számvevőszék számára a megelőző évre nézve a Megfigyelőközpont bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos elszámolásokat.

A Számvevőszék ezeket az elszámolásokat a Szerződés 188c. cikkének megfelelően megvizsgálja.

(11) Az igazgatóság mentesíti az igazgatót a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

(12) A Bizottsággal és a Számvevőszékkel folytatott konzultációt követően az igazgatóság elfogadja a belső pénzügyi rendelkezéseket, amelyek különösen a Megfigyelőközpont költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határozzák meg.

13. cikk

A Megfigyelőközpont működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat alapvetően a 2965/94/EK rendelet [12] alapján létrehozott, az Európai Unió szerveinek Fordítóközpontja nyújtja.

14. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Megfigyelőközpontra az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet alkalmazni kell.

15. cikk

A Bíróság hatásköre

(1) A Megfigyelőközpont szerződéses felelősségére a kérdéses szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

A Bíróság a Megfigyelőközpont által kötött szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján rendelkezik hatáskörrel.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetében a Megfigyelőközpont a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a Megfigyelőközpont vagy a személyzete által feladatuk teljesítése során okozott kárt.

Az ilyen jellegű kártérítési viták esetében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3) A Megfigyelőközpont ellen indított peres eljárásokban a Szerződés 173. cikkében előírt feltételek szerint a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

16. cikk

Jelentéstételi rendelkezések

Az e rendelet hatálybalépését követő harmadik évben a Bizottság egy értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága számára a Megfigyelőközpont tevékenységéről, adott esetben a feladatainak módosítására vagy bővítésére irányuló javaslatokkal együtt, figyelembe véve különösen a közösségi hatáskörök fejlődését a rasszizmus és az idegengyűlölet területén.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az illetékes hatóságoknak a Megfigyelőközpont székhelyéről szóló határozatát követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1997. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. Van Mierlo

[1] HL C 78., 1987.3.12., 15. o.

[2] HL C 132., 1997.4.28.

[3] HL C 158., 1997.5.26., 9. o.

[4] HL C 103., 1977.4.27., 1. o.

[5] HL C 158., 1986.6.25., 1. o.

[6] HL C 157., 1990.6.27., 1. o.

[7] HL C 296., 1995.11.10., 13. o.

[8] HL C 312., 1995.11.23., 1. o.

[9] HL L 185., 1996.7.24., 5. o.

[10] HL C 237., 1996.8.15., 1. o.

[11] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[12] HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

--------------------------------------------------