A.

mivel a 2009-ben elindított keleti partnerségi politika jelentős sikereket ért el a keleti partnerségi régióban a reziliencia megerősítése és a szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok előmozdítása terén; mivel a keleti partnerségi politika kulcsfontosságú eszköz a – különösen a jogállamisági reformokkal és a biztonsággal kapcsolatos – regionális prioritások előmozdítása szempontjából, főképp az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan teljes körű orosz katonai invázióval összefüggésben, amely 2025-ben negyedik évébe lépett;

B.

mivel az uniós bővítési politika az EU leghatékonyabb külpolitikai eszköze; mivel az uniós csatlakozási kilátás továbbra is az európai hosszú távú biztonság, béke, stabilitás és jólét egyik fő mozgatórugója, és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett továbbra is előmozdítja a közös értékeket, többek között a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását;

C.

mivel az inkluzív demokratikus átalakuláshoz szexuális irányultságtól, nemi identitástól, nemi önkifejezéstől vagy nemi jellegtől függetlenül valamennyi polgár teljes körű védelmére és részvételére szükség van; mivel a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik;

D.

mivel a Moldovával és Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások 2024. június 25-i megnyitása történelmi mérföldkövet jelentett az európai integráció felé vezető útjukon, és azt a politikai üzenetet hordozta, hogy az Unió elkötelezett a jövőbeli tagságuk iránt, amit a lehető leghamarabb ki kell egészíteni az I. (Alapkérdések) témakörről szóló tárgyalások megkezdésével;

E.

mivel Örményország és Azerbajdzsán történelmi előrelépést tett a közel négy évtizedes konfliktus lezárása felé azáltal, hogy parafálta a békéről és az államközi kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodást; mivel a tágabb keleti partnerségi régió stabilitása és biztonsága szempontjából továbbra is elengedhetetlen a tartós béke, együttműködés és megbékélés;

F.

mivel az örmény parlament 2025. március 26-án elfogadta az uniós integrációs törvényt, elindítva az uniós csatlakozási folyamatot, és tanúbizonyságot téve az Unióval fenntartott kapcsolatainak előmozdítása iránti elkötelezettségéről;

G.

mivel a közelmúltbeli grúziai fejlemények súlyos demokratikus visszacsúszásról tanúskodtak, ideértve a 2024. október 26-i parlamenti választások manipulálását, a kormány 2024. november 28-i bejelentését, miszerint 2028-ig elhalasztja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, valamint egy sor antidemokratikus jogalkotási aktus ezt követő végrehajtását, amelyek arra irányultak, hogy – különösen a civil társadalom, a tudományos közösség és a független média körében – elhallgattassanak mindenkit, aki esetleg másként gondolkodhat, támadást intézve a kisebbségek, különösen az LMBTI+ közösség ellen, valamint felszámolva az életképes demokratikus politikai ellenzéket;

H.

mivel az Aljakszandr Lukasenka által vezetett 30 éves tekintélyelvű belarusz rezsim továbbra is szisztematikusan elnyomja a politikai aktivistákat, a civil társadalmat, az emberijog-védőket, a szakszervezeti tagokat, az ügyvédeket és az újságírókat az országon belül és külföldön egyaránt;

I.

mivel az azerbajdzsáni hatóságok jelentősen korlátozzák a civil társadalom és a független média mozgásterét, széles körben megbénítva és elnyomva az emberijog-védőket, a szakszervezeti tagokat, az újságírókat, valamint a polgári és politikai tevékenységeket, továbbá korlátozva a polgári szabadságjogokat; mivel Azerbajdzsánban az elmúlt években meredeken – csaknem 400-ra – nőtt a politikai foglyok száma; mivel az azerbajdzsáni emberi jogi helyzet olyan, ha nem rosszabb, mint a belarusz helyzet; mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziója megállapította, hogy a legutóbbi, 2024 februárjában tartott elnökválasztás „nélkülözte a versenyt”, és arra „korlátozó környezetben került sor”; mivel az EBESZ választási megfigyelő missziója hozzátette, hogy „a kritikus újságírók közelmúltbeli letartóztatása gátolta a média szabad működését”, ami a szavazás titkosságát, az emberek többszöri szavazását akadályozó biztosítékok hiányát, a többletszavazatok utólagos hozzáadására utaló jeleket, valamint a szavazatok szabálytalan számlálását és jelentését tekintve komoly aggodalomra adott okot;

1.

hangsúlyozza és nagyra értékeli, hogy a politikai instabilitás, a demokratikus visszacsúszás, a tekintélyelvűség térnyerése és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet érintő kihívások, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború által súlyosbított összetett geopolitikai helyzet idején a keleti partnerségi politika döntő szerepet játszott abban, hogy az Európai Unió szabályai és elvei továbbra is viszonyítási pontként szolgáljanak a keleti partnerség országai és polgárai számára; meggyőződése, hogy a hatékony jogállamisági intézkedésekbe, a stabil demokratikus intézményekbe és a biztonságba való további befektetés az egyetlen módja annak, hogy meg lehessen őrizni a múltban elért eredményeket, virágzó jövőt lehessen biztosítani, és ami a legfontosabb, biztosítani lehessen a hosszú távú, fenntartható és visszafordíthatatlan változásokat és az Európai Unióhoz való közelítést, valamint a dezinformáció elleni küzdelembe irányuló fokozott befektetést; kiemeli a dezinformáció elleni küzdelem fontosságát, mivel Oroszország – ha nem katonai eszközökkel támad – arra törekszik, hogy uralja az információs teret a keleti partnerség országaiban, és ennek egyértelmű példája Grúzia; hangsúlyozza, hogy a keleti partnerségi politika továbbra is olyan keretként szolgál, amely az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésétől vagy elhalasztásától függetlenül, a demokratikus elszámoltathatóság és felügyelet fenntartása céljából biztosítja a kormány és a civil társadalom közötti folyamatos együttműködést;

2.

kéri az Uniót, hogy a keleti partnerségi politika kapcsán 2027-ig szervezzen csúcstalálkozót az uniós tagállamok, a keleti partnerség országai és a civil társadalom által jóváhagyott, felülvizsgált prioritások meghatározása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül kritikus jelentőséggel bír a 2025 utáni megújított keleti partnerségi politika prioritásainak megfelelő támogatása szempontjából; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom megbízható tárgyalópartnerként és a változás hajtóerejeként kritikus szerepet játszik; mély aggodalmát fejezi ki a finanszírozás közelmúltbeli csökkentése miatt, és megerősített intézményi támogatást, kapacitásépítési programokat és fenntartható alapvető finanszírozási mechanizmusokat szorgalmaz a keleti partnerség civil társadalmi szervezetei, köztük a száműzött szervezetek számára;

3.

kéri az Uniót, hogy az új geopolitikai viszonyoknak megfelelően kalibrálja újra a keleti partnerségi politikát, figyelembe véve, hogy a keleti partnerség egyes országai a súlyosbodó demokratikus visszacsúszás felé haladnak, míg mások jelenleg uniós tagságra törekednek, ami megkérdőjelezheti a keleti partnerség jelenlegi keretének relevanciáját; megjegyzi, hogy a keleti partnerség reformja során az egyes partnerországok eltérő dinamikáira kell összpontosítani és azokhoz kell igazodni, és elsőbbséget kell biztosítania azoknak az államoknak, amelyek az uniós értékek és elvek iránti teljes elkötelezettségükről tesznek tanúbizonyságot; megjegyzi, hogy a keleti partnerség reformja során a keleti partnerségi politika jelenlegi földrajzi hatályának kiterjesztését is figyelembe lehetne venni; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem sértheti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy a keleti partnerség valamennyi országában támogatja a demokráciát és az emberi jogokat;

4.

emlékeztet arra, hogy az uniós bővítési politika átalakító erővel bír, és az Unió egyik legsikeresebb politikája; emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozási folyamat érdemeken alapuló és szigorúan feltételekhez kötött politikai folyamat, és megerősíti a koppenhágai kritériumok érvényességét; elismeri, hogy az Uniónak az új, kihívásokkal teli és gyorsan változó geopolitikai környezet fényében fokoznia kell új bővítési stratégiája hatékonyságát, illetve szükség esetén korszerűsítenie kell azt;

5.

emlékeztet arra, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével összhangban a keleti partnerség országai számára biztosított uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtás feltétele a jogállamiság, a demokratikus intézmények és az alapvető jogok tiszteletben tartása; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és a keleti partnerségi partnerek közötti kölcsönös elszámoltathatóság elengedhetetlen a bizalom, az átláthatóság és a hosszú távú együttműködés biztosításához;

6.

megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan teljes körű orosz katonai inváziót, amely immár negyedik éve tart, és amelyben az illegitim Lukasenka-rezsim is bűnrészes; követeli, hogy Oroszország szüntessen be minden Ukrajnán belüli és Ukrajna elleni katonai fellépést, és vonjon ki minden katonai erőt és katonai felszerelést Ukrajna területéről a nemzetközileg elismert határokon belül, beleértve a felségvizeket is; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban Ukrajnának természetes joga van az önvédelemhez; megerősíti az EU és a keleti partnerség országainak aziránti elkötelezettségét, hogy az ENSZ Alapokmányával összhangban Ukrajnában újra olyan átfogó, igazságos és tartós békét teremtsenek, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és amely Ukrajna és népe számára elfogadható feltételeken alapul;

7.

ismételten határozottan elítéli, hogy az 1949. évi negyedik genfi egyezmény nyilvánvaló megsértésével ukrán állampolgárokat kényszerítenek arra, hogy az agresszor állam fegyveres erőiben szolgáljanak, Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek lakosait orosz útlevél megszerzésére kényszerítik, megsemmisítik az ukrán személyazonosságot, valamint gyermekek és fiatalok átnevelésére és militarizálására kerül sor;

8.

elismeri, hogy Ukrajna győzelme és a nemzetközileg elismert határokon – többek között a felségvizeken – belüli teljes területi integritásának helyreállítása alapvető fontosságú az átfogó, igazságos és tartós béke, biztonság és stabilitás biztosításához, nemcsak a keleti partnerségi régióban, hanem az egész európai kontinensen is; hangsúlyozza, hogy az Európán belüli további destabilizációs kísérletek szempontjából döntő visszatartó erőt jelent, hogy Ukrajna sikeresen védi a demokrácia, a jogállamiság és a területi szuverenitás európai értékeit Oroszország agressziós háborújával szemben; hangsúlyozza, hogy Európában lehetetlen biztosítani a fenntartható békét, ha az Ukrajna számára nem teremtenek olyan szilárd biztonsági garanciákat, amelyek megakadályozzák Oroszország jövőbeli agressziós cselekményeit; kéri az Uniót és nemzetközi partnereit, hogy az európai biztonsági architektúrába való befektetésként fokozzák Ukrajna védelmi képességeinek és a háború utáni újjáépítésnek a támogatását; hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövőbeli uniós tagsága jelentősen meg fogja erősíteni az Unió keleti határait, és hozzá fog járulni valamennyi európai nemzet kollektív biztonságához;

9.

kéri az ukrán hatóságokat, hogy tartsák fenn a demokráciát, az emberi jogokat és a parlamenti pluralizmust, fejlesszék a demokratikus intézményeket, az Unióval folytatott, koppenhágai kritériumokon alapuló tárgyalások alapkérdésekről szóló első fejezetének tényleges megnyitása felé vezető úton biztosítsák a független média, a politikai ellenzék, a korrupcióellenes szervek és a civil társadalmi szervezetek működését, tartózkodjanak a polgári és politikai egységet aláásó intézkedésektől, számolják fel a szabad parlamenti diplomáciára vonatkozó valamennyi korlátozást, és az uniós követelményekkel összhangban reformálják meg az igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszereket; hangsúlyozza, hogy a szabadságért folytatott küzdelemben a demokratikus értékek képezik a folyamatos orosz agresszióval szembeni hatékony ellenállás alapját;

10.

hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) ügyésze által az ukrajnai helyzettel kapcsolatban jelenleg folytatott vizsgálatot, amelynek hatóköre állítólagos háborús bűncselekményekre, emberiesség elleni bűncselekményekre és népirtásra is kiterjed; üdvözli, hogy Ukrajna ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát; mély aggodalmát fejezi ki az Amerikai Egyesült Államoknak a Nemzetközi Büntetőbírósággal, valamint annak ügyészeivel, bíráival és személyzetével szembeni szankciói miatt, amelyek súlyos támadást jelentenek a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer ellen; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen aktiválja a blokkoló intézkedéseket, továbbá kéri a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer nélkülözhetetlen sarokkövének védelme és fenntartása érdekében;

11.

tisztelettel adózik annak a több ezer embernek, akik életüket adták a szabad, független és demokratikus Ukrajnáért; újfent töretlen szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét, és továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, a felségvizeket is ideértve; elítéli több ezer ukrán gyermek Oroszországi Föderáció általi módszeres deportálását és jogellenes fogva tartását, ami súlyosan sérti a nemzetközi jogot, többek között a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt és a nemzetközi humanitárius jog alapelveit; elítéli továbbá, hogy e cselekményeket a gyermekek családjuktól való szándékos elválasztása, az orosz állampolgárság jogellenes elrendelése, valamint az ukrán állampolgárok olyan kultúrába és identitásba való erőszakos asszimilálására irányuló kísérletek kísérték, amely semmilyen módon nem kapcsolódik születési környezetükhöz, anyanyelvükhöz vagy hagyományaikhoz; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok az emberi méltóság lényegét sértik, és a nemzetközi közösség részéről egységes és határozott választ igényelnek; szorgalmazza, hogy nemzetközi felügyelet mellett haladéktalanul és feltétel nélkül küldjenek vissza minden gyermeket Ukrajnába;

12.

megismétli, hogy tovább kell erősíteni az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos elszámoltathatóság nemzetközi rendszerét; támogatja az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásának folyamatos fejlesztését, amely a háború által okozott károk, veszteségek és sérülések dokumentálásának kulcsfontosságú eszköze; az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozását szorgalmazza, amely biztosítja a legmagasabb politikai és katonai szintű felelősök felelősségre vonását; sürgeti az összes partnert, hogy törekedjenek egy olyan, Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó bizottság 2025 végéig történő létrehozására irányuló nemzetközi szerződés aláírására, amely kiegészítő mechanizmusként jóvátételt és hatékony igazságszolgáltatást biztosítana az áldozatok számára;

13.

határozottan elítéli az oroszok által ukrán polgári személyekkel és hadifoglyokkal szemben elkövetett rendkívüli brutalitást és szisztematikus kegyetlenséget, különösen az ukrán hadifoglyok orosz erők általi kivégzését – ami háborús bűncselekménynek és a genfi egyezmények súlyos megsértésének minősül –, az ukrán hadifoglyokkal szemben alkalmazott súlyos kínzását és rossz bánásmódot, valamint az ukrán hadifoglyok alultápláltságát; sürgeti Oroszországot, hogy a nemzetközi humanitárius jog és a genfi egyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban haladéktalanul állapodjon meg a hadifoglyok átfogó, mindenkire kiterjedő cseréjéről Ukrajnával, és bocsásson szabadon minden illegálisan fogva tartott ukrán állampolgárt;

14.

nagyra értékeli az EU és a keleti partnerség országai, különösen Moldova által Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget; emlékeztet arra, hogy 2022 márciusa óta az EU az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján több mint 4 millió, háború elől menekülő ukrán állampolgárnak nyújtott biztonságot és menedéket (1); üdvözli, hogy az EU 2025 júniusában úgy határozott, hogy 2027 márciusáig meghosszabbítja ezt az átmeneti védelmet;

15.

hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború egzisztenciális fenyegetést jelent Európa biztonságára és stabilitására, valamint a keleti partnerségi régióra nézve; emlékeztet arra, hogy Oroszország erőteljes politikai beavatkozása, annektálási kísérletei és a keleti partnerség más országaiban található területek, például Grúziában Abházia és a Csinvali régió, valamint a Moldovai Köztársaságban a Dnyeszteren túli régió jogellenes megszállása szintén komoly fenyegetést jelent a keleti partnerségi régióra és Európa egészére nézve; ezért kéri, hogy erősítsék meg az Oroszországi Föderációval szembeni gazdasági és pénzügyi szankciókat, valamint korlátozzák az országgal folytatott kereskedelmi műveleteket mindaddig, amíg véget nem vet az Ukrajna elleni agressziós háborújának, valamint az Uniót és a keleti partnerség országait fenyegető hibrid támadásoknak; kiemeli, hogy az EU számára kulcsfontosságú a fenntartható béke és a humánbiztonság a keleti partnerség területén; megerősíti, hogy egyértelműen támogatja a keleti partnerség országainak szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét nemzetközileg elismert határaikon belül – a felségvizeket is ideértve –, és támogatja az ezen elvek teljes körű érvényesítésére irányuló erőfeszítéseiket;

16.

emlékeztet annak fontosságára, hogy a keleti partnerségi régióban és azon kívül is előmozdítsák a humánbiztonságra és a fenntartható békére vonatkozó stratégiai célkitűzéseket; e tekintetben elismerését fejezi ki az Egyesült Államok által 2025. augusztus 8-án megrendezett Örményország–Azerbajdzsán csúcstalálkozóért, ahol parafálták a békéről és az államközi kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodást, továbbá Örményország és Azerbajdzsán vezetői megerősítették, hogy a két ország szuverenitásának, területi integritásának és joghatóságának tiszteletben tartása alapján megnyitnak minden regionális összeköttetést és infrastruktúrát, ideértve a „Trump Route for International Peace and Prosperity” [Trump-útvonal a Nemzetközi Békéért és Jólétért] elnevezésű konnektivitási projektet is; méltatja, hogy mindkét kormány eltökélt szándéka, hogy véget vessen a közel négy évtizedes konfliktusuknak; ösztönzi a feleket, hogy a lehető leghamarabb írják alá és ratifikálják a békeszerződést; nagyra értékeli az EU e folyamat és e tárgyalások támogatásában való aktív szerepvállalását; a határkijelölési folyamatban további előrelépés elérését, valamint az azerbajdzsáni erők Örmény Köztársaság területéről való teljes kivonását szorgalmazza; emlékeztet arra, hogy meg kell oldani az Azerbajdzsánban bebörtönzött örmény foglyokkal és a volt Hegyi-Karabah autonóm régióból kitelepített örményekkel kapcsolatos lezáratlan kérdéseket, és szorgalmazza, hogy vessenek véget az ott található örmény kulturális örökség lerombolásának;

17.

úgy véli, hogy a keleti partnerségi politikát hozzá kell igazítani a jelenlegi geopolitikai kihívásokhoz és dinamikához; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a keleti partnerség országaiban egyre nagyobb méreteket öltenek az Oroszországi Föderáció által levezényelt dezinformációs és propagandakampányok; megjegyzi, hogy az ilyen intézkedésekhez a nemzeti politikai folyamatokba való fokozott beavatkozás társul, amelyet az információs szféra – többek között a hagyományos média és a közösségi hálózatok – megszállásával érnek el;

18.

megerősített uniós mechanizmusok és fokozott nemzetközi együttműködés létrehozását szorgalmazza a keleti partnerség országaiban zajló, a társadalmak destabilizálását, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásását és az Európai Unióról és annak értékeiről szóló hamis narratívák terjesztését célzó orosz dezinformáció és propaganda elleni küzdelem érdekében, ideértve azokat a félrevezető állításokat is, amelyek szerint az uniós tagság a nemzeti szuverenitás és identitás elvesztésével járna; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen megerősíteni a mesterséges intelligencia dezinformáció és hamisított tartalmak létrehozására és terjesztésére való visszaélésszerű használatával szembeni kollektív rezilienciát, valamint hatékonyan azonosítani, megkérdőjelezni és semlegesíteni a manipulatív orosz narratívákat, köztük a bűncselekmények leplezésére vagy igazolására irányuló narratívákat is;

19.

hangsúlyozza, hogy ez a riasztó – az elmúlt években fokozódó – tendencia aláássa a regionális stabilitást és integritást, és jelentős biztonsági kockázatot jelenthet a régió jövőjére és az EU szomszédság egészére nézve;

20.

meggyőződése, hogy az EU biztonsága szorosan kapcsolódik közvetlen európai szomszédainak biztonságához; mély aggodalommal tölti el és elítéli, hogy Oroszország külföldi információmanipuláció és beavatkozás, kibertámadások, választási korrupció, politikai gyilkosságok jogellenes külső finanszírozása, fenyegetések, választási beavatkozás és területi megszállás, vallási intézményekkel való visszaélés és a vallás eszközként való felhasználása, valamint online mozgósítás és radikalizálás révén folyamatosan igyekszik destabilizálni a keleti partnerség országait azzal a céllal, hogy kisiklassa a keleti partnerség országainak európai törekvéseit és aláássa stabilitásukat; kiemeli a kifejezetten a társadalmak megosztására, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásására és a politikai rend destabilizálására irányuló nagyszabású dezinformációs és közösségimédia-kampányok növekvő hatását; kéri az Uniót és a partnereit, hogy jobban erősítsék meg a rezilienciaprogramokat, a médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezéseket és a stratégiai kommunikációs erőfeszítéseket; szorosabb katonai és biztonsági együttműködést szorgalmaz a tagjelölt országokkal és a partnerekkel, többek között a reziliencia, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, a kockázatcsökkentés, a határigazgatás, valamint a terrorizmus és dezinformáció elleni küzdelem terén, és a polgári védelem fokozott támogatását szorgalmazza; megismétli, hogy e tekintetben szoros együttműködésre van szükség a NATO-val; szorosabb katonai és biztonsági együttműködést szorgalmaz Ukrajnával, továbbá kéri, hogy a meglévő programok folytatása és új programok létrehozása révén folyamatosan támogassák az ország orosz agresszióval szembeni ellenállását, emlékeztetve az Ukrajna támogatása érdekében már megtett uniós erőfeszítésekre; üdvözli, hogy 2024-ben aláírták a Moldovával létrehozott első biztonsági és védelmi partnerséget, amely példaként szolgálhat a keleti partnerség országaival folytatott megerősített biztonsági együttműködéshez, továbbá üdvözli, hogy Örményországot 2024 júliusában bevonták az Európai Békekeretbe; teljes mértékben támogatja a közös biztonság- és védelempolitika keretében a keleti partnerség országaiban végrehajtott katonai és polgári missziókat;

21.

kéri a keleti partnerség országait, hogy politikáikat fokozatosan hangolják össze az EU közös kül- és biztonságpolitikájával; kéri a keleti partnerség országait, hogy igazodjanak az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt bevezetett uniós szankciós politikához, ugyanakkor biztosítsák, hogy ne váljanak a szankciók kijátszásának csatornáivá; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy folytassák az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni szankciórendszer megerősítését, teljes mértékben és átfogóan hajtsák végre az elfogadott intézkedéseket, és lépjenek fel a szankciók kijátszása ellen; kéri az uniós tagállamokat és a keleti partnerség országait, hogy erősítsék meg az olyan katonai és kettős felhasználású termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok nyomon követését, amelyeket az Oroszországi Föderáció rakétákhoz és drónokhoz használ az Ukrajna elleni brutális támadásai során, és hozzanak határozott intézkedéseket valamennyi érintett vállalattal szemben;

22.

kéri az Uniót és a nemzetközi partnereit, hogy tegyenek határozott lépéseket a befagyasztott orosz állami vagyoni eszközök elkobzása felé, biztosítva, hogy azokat Ukrajna újjáépítésére és helyreállítására használják fel a nemzetközi jog szerinti elszámoltathatóság és jóvátétel jogszerű intézkedéseként; hangsúlyozza, hogy Oroszországnak teljes pénzügyi felelősséget kell vállalnia az általa okozott pusztításért és károkért;

23.

elítéli a Grúz Álom párt vezette rezsim által a grúz demokratikus intézmények, politikai ellenzék, független média, civil társadalom, tudományos körök és igazságszolgáltatás függetlensége ellen intézett rendszerszintű támadásokat; sajnálatát fejezi ki a demokratikus normák és előírások megsértésével tartott és manipulált 2024. október 26-i parlamenti választások miatt, és éppen ezért nem ismeri el a Grúz Álom Párt önjelölt hatóságát; határozottan elítéli a békés tüntetések brutális elfojtását, az átlagpolgárok, újságírók, aktivisták és politikai vezetők önkényes fogva tartását, valamint az alapvető szabadságok rendszerszintű megsértését; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes politikai foglyot és más illegálisan fogva tartott személyt; ragaszkodik különösen ahhoz, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon a Szaharov-díjjal kitüntetett Mzia Amaglobelit és ejtsék az ellene felhozott összes vádat; elítéli Mzia Amaglobeli politikai indíttatású letartóztatását és büntetőeljárás alá vonását; mélységesen sajnálja, hogy a kormányzó Grúz Álom Párt elhagyta az európai integráció és a NATO-tagság felé vezető utat; megjegyzi, hogy az antidemokratikus törvények elfogadása ténylegesen megszakította Grúzia uniós integrációs folyamatát; megjegyzi, hogy a Grúz Álom Párt politikai pártok betiltására irányuló szándéka valóban egypárti diktatúrát hozna létre Grúziában, és ez a nemzetközi közösség részéről azonnali fellépést igényel; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják felül Grúzia vízummentes utazási státuszát azzal a céllal, hogy azt felfüggesszék a Grúzia tekintélyelvű irányba való elmozdulásáért felelős célzott csoportok esetében; hangsúlyozza, hogy a Grúz Álom Párt teljes mértékben felelős a grúz állampolgárokra vonatkozó vízummentes utazás esetleges felfüggesztéséből eredő következményekért;

24.

kéri a Bizottság elnökét, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Tanács elnökét, hogy folytassanak magas szintű diplomáciai tárgyalásokat a tagállamok vezetőivel annak érdekében, hogy az Európai Unió haladéktalanul határozott és egyértelmű választ adjon a grúziai demokratikus rend végleges felszámolásának folyamatára; kéri az uniós intézményeket, hogy minden lehetséges eszközzel – többek között pénzügyi eszközökkel – támogassák a független grúz médiát annak érdekében, hogy Grúziában megőrizzék a sajtószabadságot és a médiapluralizmust;

25.

megismétli, hogy nem ismeri el Aljakszandr Lukasenka 2025. január 26-án úgynevezett belarusz elnökké történő megválasztását; a jelenlegi belarusz rezsimet illegitim, jogellenes és bűnöző rezsimnek tartja; megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja a belarusz népet a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok érvényesítéséért tett erőfeszítéseiben; elítéli a Belaruszban tapasztalható folyamatos elnyomást; emlékeztet arra, hogy több mint 1 250 politikai foglyot – köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit és 37 újságírót – politikai okokból továbbra is fogva tartanak; emlékeztet különösen Andrej Pacsobut prominens lengyel-belarusz újságíró ügyére, aki régóta kiáll a demokratikus szabadságjogok mellett, és akit Belaruszban továbbra is igazságtalanul politikai fogolyként tartanak fogva; követeli Andrej Pacsobut és az összes többi politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;

26.

hangsúlyozza, hogy az európai politikai alapítványok fontos szerepet játszanak a keleti partnerség országaiban, mivel a politikai oktatás, a demokrácia támogatása és a párbeszéddel kapcsolatos projektek révén hozzájárulnak a reziliens és pluralista társadalmak kiépítéséhez; az európai politikai alapítványok fokozódó elnyomással szembeni folyamatos védelmét és támogatását szorgalmazza;

27.

elítéli, hogy a régió egyes részein, különösen Belaruszban és Oroszországban egyre gyakrabban üldözik a keresztényeket és más vallási kisebbségeket; hangsúlyozza, hogy az egyházak és a vallási közösségek fontos szerepet játszanak a megbékélés, a társadalmi kohézió és az emberi méltóság védelmének előmozdításában; sajnálatát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának azon döntése miatt, hogy befagyasztja az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) pénzeszközeit, ami közvetlen káros hatást gyakorolt a civil társadalmi szervezetekre, veszélyezteti a média függetlenségét, valamint az oligarchák és a külföldi propaganda általi fokozott ellenőrzéshez vezethet; hangsúlyozza, hogy veszélybe került a civil társadalmi szervezeteknek a keleti partnerségen belüli nemzeti jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének elősegítésében, valamint a demokratikus reformok támogatásában betöltött kritikus szerepe; kéri az Uniót, hogy a keleti partnerségen belül támogassa a civil társadalmat azáltal, hogy megkönnyíti az uniós finanszírozáshoz való jobb hozzáférésüket;

28.

üdvözli az EU és Örményország közötti kapcsolatok jelentős elmélyülését, ideértve az új EU–Örményország partnerségi menetrend szövegéről szóló közelmúltbeli politikai megállapodást, az Örményország által a közelmúltban elfogadott, az uniós csatlakozási folyamat megkezdéséről szóló törvényt, a vízumliberalizációs párbeszéd 2024. szeptemberi elindítását, az örményországi uniós misszió megbízatásának meghosszabbítását, valamint a 2024–2027-es időszakra szóló 270 millió EUR összegű reziliencia- és növekedési terv keretében nyújtott uniós finanszírozási támogatás növelését; elismeri Örményországnak a dél-kaukázusi stabilitás előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

29.

kéri az Uniót, hogy a keleti partnerség országaiban erősítse meg a független médiát és növelje az újságíróknak nyújtott támogatását; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Grúziában újságírókat tartanak önkényesen fogva, zaklatnak és erőszakot követnek el ellenük, valamint a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételéről szóló törvényhez hasonló drákói jogszabályokat fogadnak el; emlékeztet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború súlyosan érintette a független médiát; kéri az Uniót, hogy kezelje prioritásként az újságírók fizikai és digitális biztonságát, és dolgozzon ki független és átlátható pénzügyi támogatási rendszereket a független média számára a dezinformáció elleni küzdelem érdekében; elítéli a belarusz rezsimet a szélsőségesség elleni törvényei miatt, amelyek a legtöbb független médiát „szélsőségesnek” minősítik; üdvözli, hogy az EU támogatja a belarusz független médiát, többek között a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó központ létrehozása révén, amely lehetővé teszi a médiaorgánumok számára, hogy a cenzúra és az elnyomás ellenére folytassák működésüket, megerősítsék a digitális biztonságot és tényeken alapuló információkat nyújtsanak a polgároknak; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Azerbajdzsánban egyáltalán nincs sajtószabadság, és a hatóságok egyre inkább elnyomják a megmaradt nagyon kevés független médiát és újságírót; megdöbbentőnek tartja az Azerbajdzsánban a politikai indíttatású ügyekben, például az Abzas Media hírcsatornával és más kritikus hangokkal szembeni kemény fellépést követően hozott szigorú börtönbüntetéseket; követeli, hogy garantálják a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és ne korlátozzák a médiaszervezeteket; sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes politikai foglyot és más illegálisan fogva tartott személyt; ragaszkodik különösen ahhoz, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon Dr. Gubad Ibadoghlut a házi őrizetből és ejtsék az ellene felhozott összes vádat, továbbá elítéli politikai üldöztetését; emlékeztet az Európai Parlament álláspontjára, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy függessze fel az EU és Azerbajdzsán között létrejött, energiaügyi stratégiai partnerségről szóló, 2022. évi egyetértési megállapodást; üdvözli az Örményország információs ökoszisztémájának támogatására szánt 1,5 millió EUR összegű keretet;

30.

tudomásul veszi a Fekete-tengerre vonatkozó új uniós stratégiai megközelítést, és várja a további részletek bejelentését; hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri régió stratégiai jelentőséggel bír a keleti partnerség regionális együttműködése, energiabiztonsága és védelme szempontjából; kéri az Uniót, hogy a fekete-tengeri stratégiát építse be a keleti partnerségi politikába, és biztosítsa a bővítési folyamattal való szinergiát.