az (EU) 2020/2094 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, vissza nem fizetendő pénzügyi támogatásra rendelkezésre álló, 2018-as árakon legfeljebb 312 500 000 000 EUR összegből, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (4) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.

Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésének megfelelően ezek az összegek külső címzett bevételnek minősülnek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában.

az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a tagállamok számára az e rendelet 14. és 15. cikke szerint hiteltámogatásra rendelkezésre álló, 2018-as árakon legfeljebb 360 000 000 000 EUR összegből, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.

amennyiben a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban azzal az indokkal, hogy a tagállam elégtelen kiigazító intézkedési tervet nyújtott be, egymást követően két ajánlást fogad el a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során;

ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja a tagállam részéről a teljesítés elmulasztását, mivel az nem hajtotta végre az ajánlott kiigazító intézkedéseket;

ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK rendeletben említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás folyósítását;

ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

a túlzotthiány-eljárás során az (1) bekezdésben említettek szerinti meg nem felelés első esetében;

a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során a kiigazító intézkedési tervhez kapcsolódó, a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerinti meg nem felelés első esetében;

a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során az ajánlott kiigazító intézkedésnek való, a (2) bekezdés b) pontjában említettek szerinti meg nem felelés esetében;

a (2) bekezdés c) és d) pontjában említettek szerinti meg nem felelés első esetében.

amennyiben a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK rendelet 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;

amennyiben a Tanács jóváhagyta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott kiigazító intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;

amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint;

amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tagállam megfelelő intézkedéseket hozott a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve meghozta az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 70%-a esetében az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP-jének reciproka és relatív munkanélküliségi rátája alapján, a II. mellékletben meghatározott módszertan szerint;

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 30%-a esetében a népesség, az egy főre jutó GDP reciproka, valamint – azonos arányban – a reál-GDP 2020. évi változása és a reál-GDP-nek a 2020–2021-es időszakban bekövetkezett összesített változása alapján, a III. mellékletben meghatározott módszertan szerint. A reál-GDP 2020. évi változását és a reál-GDP-nek a 2020–2021-es időszakban bekövetkezett összesített változását a Bizottság 2020. őszi előrejelzéseire kell alapozni.

a hiteltámogatás indokai, amelyeket alátámasztanak a további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségletek;

a további reformok és beruházások a 18. cikknek megfelelően;

az érintett helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek a pénzügyi hozzájárulásoknak a 20. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv számára allokált összegéhez viszonyított magasabb költsége;

adott esetben reformok és beruházások a 21c. cikknek megfelelően.

a hiteltámogatás kérelmezésének indokolása és annak összege a további reformok és beruházások viszonylatában észszerűnek és valószerűnek tekinthető-e; és

a további reformok és beruházások megfelelnek-e a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

a hitel összege euróban, beleértve adott esetben a 13. cikk szerinti, hitel formájában nyújtott előfinanszírozást is;

az átlagos lejárati idő; a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdése e lejárati idő tekintetében nem alkalmazandó;

a hitel árképzési képlete és rendelkezésre állásának időtartama;

a részletek maximális száma és a visszafizetési ütemezés;

a hitel végrehajtásához az érintett reformokkal és beruházási projektekkel kapcsolatban szükséges egyéb elemek, a 20. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban.

annak értékelése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása milyen mértékben van összhangban e rendelet alkalmazási körével és járul hozzá e rendelet általános célkitűzéséhez a 3. cikkben említett hat pillérrel összhangban, beleértve azt is, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek miként kezelik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket:

annak mennyiségi értékelése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mennyiben járulnak hozzá:

a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának állapota, valamint a tagállamoknak szóló észrevételek és iránymutatások a helyreállítási és rezilienciaépítési terveiknek a 18. cikk (2) bekezdésében említett aktualizálása előtt.

annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az abban foglalt intézkedéseket figyelembe véve hogyan jelent átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ a tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére, megfelelően hozzájárulva ezzel a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve az érintett tagállam előtt álló konkrét kihívásokat;

annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hogyan járul hozzá a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez;

annak részletes bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként erősíti meg a növekedési potenciált, a munkahelyteremtést, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciáját, többek között a gyermekekre és a fiatalokra irányuló szakpolitikák előmozdítása révén, és hogy miként enyhíti a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatását, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, és ezáltal erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a konvergenciát az Unión belül;

annak bemutatása, hogy a REPowerEU-fejezet miként járul hozzá az energiaszegénység kezeléséhez, többek között azáltal, hogy adott esetben kellő prioritást biztosít az energiaszegénység által érintettek szükségleteinek, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban;

annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

annak minőségi bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan miként járulnak hozzá a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, hogy – a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján – ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő, említett típusú intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében összesen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának 3 %-át kitevő összegig növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kifejtettek szerint;

annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan miként járulnak hozzá a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és hogy a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;

adott esetben a digitális képességekre és konnektivitásra irányuló beruházások esetén egy közös és objektív szempontokon alapuló biztonsági önértékelés, amely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a releváns uniós és nemzeti jogszabályok betartása érdekében;

annak feltüntetése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések tartalmaznak-e határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket, annak bemutatása, hogy a vonatkozó intézkedések – többek között a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányuló intézkedések – mennyiben rendelkeznek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással, és annak feltüntetése, hogy az említett intézkedések a REPowerEU-fejezet becsült költségeinek legalább 30 %-át jelentő összeget teszik-e ki;

tervezett mérföldkövek, célok, valamint a reformok és a beruházások végrehajtására vonatkozó indikatív menetrend, amely reformokat és beruházásokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni;

a tervezett beruházási projektek és az azokhoz kapcsolódó beruházási időszak;

a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és beruházások tervezett összköltsége (más néven „a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége”) megfelelő indokolással és annak bemutatásával alátámasztva, hogy ez az összköltség miért áll összhangban a költséghatékonyság elvével, és miért áll arányban a nemzeti gazdaságra és társadalomra gyakorolt várható hatással;

adott esetben a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó információk;

az esetleg szükséges kísérő intézkedések;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciájának igazolása; valamint a 17. cikkben említett elvekkel, tervekkel és programokkal való összhangjának bemutatása;

annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez, valamint e célkitűzések általános érvényesítéséhez, összhangban a szociális jogok európai pillérének 2. és 3. elvével, az ENSZ 5. fenntartható fejlődési céljával, valamint adott esetben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv érintett tagállam általi eredményes nyomon követését és végrehajtását biztosító megoldások, beleértve a javasolt mérföldköveket és célokat, valamint a kapcsolódó mutatókat is;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából, a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben; az említett összefoglalót - amennyiben REPowerEU-fejezet került beillesztésre - ki kell egészíteni a megkérdezett érdekelt felek feltüntetésével, az adott fejezetre vonatkozó konzultációs folyamat eredményének leírásával, valamint annak felvázolásával, hogy a kapott észrevételek hogyan jelennek meg az említett fejezetben;

az eszközből származó források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló tagállami rendszer, valamint az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések bemutatása;

adott esetben a hiteltámogatás iránti kérelem és a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett további mérföldkövek, valamint azok elemei; és

bármely egyéb releváns információ.

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent-e a gazdasági és társadalmi helyzetre, és ezáltal megfelelően hozzájárulva a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul-e a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hatékonyan hozzájárul-e a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájának megerősítéséhez, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja-e, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv); a Bizottság e célból technikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak;

a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikkben említett reformokat és beruházásokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak-e az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez;

a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikk (2) bekezdésében említett reformokat és beruházásokat, amelyek várhatóan rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, valamint hogy – a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján – ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő ilyen intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében a Bizottság egyetértésével növelhetők a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának összesen legfeljebb 3 %-át kitevő összegig az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és hogy a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamra;

az érintett tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően;

az érintett tagállam által nyújtott, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással;

az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan megelőzik-e, feltárják-e és korrigálják-e a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az eszközből származó források felhasználása során, beleértve az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket is;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz-e a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens fellépéseket jelentenek.

amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége egyenlő vagy magasabb, mint az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás, az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével;

amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összköltsége alacsonyabb, mint az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámolt maximális pénzügyi hozzájárulás, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével;

amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, az érintett tagállam részére pénzügyi hozzájárulás nem allokálható.

az a pénzügyi hozzájárulás, amely részletekben fizetendő, mihelyt a tagállam kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat;

a pénzügyi hozzájárulás, valamint – adott esetben – a 13. cikkel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását követően előfinanszírozás formájában kifizetendő hiteltámogatás összege;

a reformok és a beruházási projektek ismertetése és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége;

a REPowerEU-fejezetben javasolt, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések összefoglalása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányulnak; amennyiben az említett intézkedések becsült költségei a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek kevesebb, mint 30 %-át jelentő összeget tesznek ki, az ennek okait leíró magyarázat, kitérve különösen annak bemutatására, hogy a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések jobban szolgálják, vagy hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan reális projekt, amely határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bír, figyelembe véve különösen az eszköz élettartamát;

az a – legkésőbb 2026. augusztus 31-re eső – határidő, ameddig mind a beruházási projektek, mind a reformok tekintetében teljesíteni kell a végső mérföldköveket és célokat;

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó szabályok és ütemterv, adott esetben ideértve a 22. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is;

a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatók;

a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz és jelentésekhez való teljes körű hozzáférést biztosító szabályok; és

adott esetben a részletekben fizetendő hitel összege, valamint a hitel kifizetéséhez kapcsolódó további mérföldkövek és célok.

az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztése a gázellátás – többek között a cseppfolyósított földgáz-ellátás – biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, különösen pedig az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében; az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges olajinfrastruktúrákat és -létesítményeket érintő intézkedések csak akkor foglalhatók valamely tagállam REPowerEU-fejezetébe, ha az adott tagállamra – tekintettel a nyersolajtól való különleges függőségére és földrajzi helyzetére – 2023. március 1-ig a 833/2014/EU rendelet 3m. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes átmeneti eltérés vonatkozott;

az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növelése, az ipar dekarbonizációja, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása;

az energiaszegénység kezelése;

az energiaiszükséglet csökkentésének ösztönzése;

a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése az energiaátvitel és -elosztás terén, a villamos energia tárolásának támogatása és a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és az ehhez szükséges infrastruktúra, többek között a vasúti közlekedés támogatása;

az a)–e) pontban meghatározott célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén.

az intézkedés e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a tisztább megvalósítható alternatívákat és a bezáródási hatások kockázatát;

az érintett tagállam kielégítő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy korlátozza a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális megsértését – ahol ez megvalósítható –, és hogy enyhítse a kárt többek között egyéb intézkedések – például a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések – révén;

minőségi megfontolások alapján megállapítható, hogy az intézkedés nem veszélyezteti sem a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok, sem pedig a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését;

az intézkedés végrehajtása a tervek szerint 2026. december 31-ig megkezdődik.

az első előfinanszírozási kifizetést a 23. cikkben említett jogi kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodásnak a Bizottság és az érintett tagállam általi megkötését követő két hónapon belül;

a második előfinanszírozási kifizetést a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő 12 hónapon belül.

rendszeresen ellenőrizni, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal – különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal – összhangban hajtották-e végre;

megfelelő intézkedéseket hozni az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és a költségvetési rendelet 61. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében, valamint jogi lépéseket tenni a – többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló bármely intézkedéssel kapcsolatban – jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

a kifizetési kérelemhez csatolni a következőket:

az ellenőrzés és kontroll céljából, valamint a pénzeszközöknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felhasználására vonatkozó összehasonlítható információk biztosítása érdekében a következő szabványosított adatkategóriák gyűjtése és hozzáférés biztosítása ezekhez:

kifejezetten felhatalmazni a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint kötelezni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekre kifizetett pénzeszközök minden végső kedvezményezettjét, valamint az e pénzeszközök felhasználásában érintett minden egyéb személyt vagy szervezetet arra, hogy kifejezetten hatalmazzák fel a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint rójanak hasonló kötelezettségeket a folyósított pénzeszközök valamennyi végső kedvezményezettjére;

a költségvetési rendelet 132. cikkével összhangban nyilvántartásokat vezetni.

jogi személy esetében a kedvezményezett teljes hivatalos neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma – ha rendelkezésre áll –, vagy más, nemzeti szinten megállapított egyedi azonosítója;

természetes személy esetében a kedvezményezett vezeték- és utóneve;

az egyes kedvezményezettek által kapott összeg, valamint azon kapcsolódó intézkedések, amelyekhez a tagállam finanszírozást kapott az eszközből.

a helyreállítás, a rezilienciaépítés és az alkalmazkodóképesség helyzete az Unióban, valamint az e rendelet alapján elfogadott intézkedések;

a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei;

a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek értékelése;

a 16. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgálati jelentés fő megállapításai;

a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt mérföldkövek és célok teljesítésének helyzete;

kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítása érdekében hozott orvosló intézkedéseket;

az eszköz végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által az Európai Parlament illetékes bizottsága rendelkezésére bocsátott bármely egyéb releváns információ és dokumentáció;

a REPowerEU-fejezetekben szereplő reformok és beruházások megvalósításának előrehaladása.

közös mutatókat határozzon meg az előrehaladásról szóló jelentéstétel, valamint az eszköz általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó ellenőrzés és értékelés céljából történő felhasználásra; és

módszertant határozzon meg az eszköz keretében szociális célokra, többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadásokról szóló jelentéstétel céljából.

az eszköz hozzájárulása az éghajlat-változási és digitális célokhoz;

az eszköz teljesítménye a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatók alapján;

az eszközből a 3. cikkben említett hat pillér keretében finanszírozott kiadások, amelyek magukban foglalják a 29. cikk (4) bekezdésében említett szociális – többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított – kiadásokat;

a REPowerEU-fejezetekben szereplő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedések áttekintése, becsült összköltsége, valamint annak megjelölése, hogy az említett intézkedések összköltsége az összes REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 30 %-át jelentő összeget teszi-e ki;

a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, valamennyi REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések száma és becsült összköltsége;

a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások végrehajtása terén elért előrehaladás, egy külön szakaszon keresztül, amely magában foglalja a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok elemzése után levont tanulságokat és a bevált gyakorlatok példáit.