az állami hatóságok intézményi és funkcionális fejlesztése annak érdekében, hogy növeljék ezek tevékenységének hatékonyságát és hatékony, részvételen alapuló és átlátható döntéshozatali és stratégiai tervezési eljárásokat biztosítsanak;

a közszolgálat korszerűsítése, ideértve az e-kormányzás bevezetését és végrehajtását azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljanak az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások és csökkenjenek az üzleti tevékenységek költségei;

professzionális közszolgálat kialakítása a vezetői elszámoltathatóság és a hatáskörök hatékony elosztásának elve alapján, valamint méltányos és átlátható felvétel, képzés, értékelés és javadalmazás;

hatékony és professzionális emberierőforrás-menedzsment és előmenetel; valamint

az etikai értékek előmozdítása a közszolgálatban.

a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió növelése;

foglalkoztatáspolitika, amely méltányos munkakörülményeket kínáló, több és jobb munkahely megteremtésére irányul, többek közt az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése útján;

az aktív munkaerő-piaci intézkedések és hatékony foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése a munkaerőpiacok korszerűsítése és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás érdekében;

inkluzívabb munkaerőpiacok és olyan szociális védelmi rendszerek előmozdítása, amelyek integrálják a hátrányos helyzetű személyeket – köztük a fogyatékosságal élőket – és a kisebbségi csoportok tagjait;

a munkaerő-migráció hatékony igazgatása, amely e migráció fejlődésre gyakorolt pozitív hatásának erősítését célozza;

esélyegyenlőség, melynek célja a nemek közötti egyenlőség javítása és a férfiak és nők lehetőségei közötti egyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció valamennyi fajtája elleni küzdelem;

a szociális védelem szintjének növelését – ideértve a szociális ellátásokat és a társadalombiztosítást is – és a szociális védelmi rendszereknek a minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság szempontjából történő korszerűsítését célzó szociálpolitika;

a szociális partnerek részvételének növelése és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt az összes érintett résztvevő kapacitásának erősítése útján; valamint

a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása.

a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítése e megállapodás IV. mellékletében szereplő prioritások alapján, és ugyanakkor a kereskedelmi akadályok elhárítása a fogyasztók valós választási lehetőségének biztosítása érdekében;

az információcsere előmozdítása a fogyasztóvédelmi rendszerekről, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságról, ideértve a piacfelügyeletet, a fogyasztókat tájékoztató rendszerekről és eszközökről, a fogyasztók oktatásáról, a fogyasztókjogainak megerősítéséről és a fogyasztói jogorvoslatról, valamint a kereskedők és a fogyasztók között kötött értékesítési és szolgáltatási szerződésekről;

képzési tevékenységek előmozdítása a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára; valamint

független fogyasztói szervezetek kialakításának bátorítása, ideértve a nem kormányzati fogyasztó szervezeteket is (NGO-k), valamint a fogyasztói képviseletek közti kapcsolatfelvétel, továbbá a hatóságok és a fogyasztóvédelem területén működő NGO-k közti együttműködés előmozdítása.

a nemzeti statisztikai rendszer kapacitásainak további erősítése, hangsúlyt helyezve a szilárd jogalapra, a megfelelő adatok és metaadatok előállítására, az adatterjesztési politikára és a felhasználóbarát megközelítésre, a különböző felhasználócsoportok – és többek közt a köz- és magánszektor, a tudományos közösség és más felhasználók – figyelembevételével;

a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fokozatos hozzáigazítása az európai statisztikai rendszerhez;

az EU felé történő adatszolgáltatás pontosítása a releváns nemzetközi és európai módszerek alkalmazásának figyelembevételével, ideértve az osztályozást is;

a nemzeti statisztikai állomány szakmai és igazgatási kapacitásának javítása az európai statisztikai szabványok alkalmazásának megkönnyítése érdekében és a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából;

tapasztalatcsere a Felek között a statisztikával kapcsolatos know-how fejlesztéséről; valamint

az összes statisztikai előállítási folyamat és a terjesztés teljes körű minőségirányításának előmozdítása.

demográfiai statisztikák, ideértve a népszámlálásokat és a társadalomstatisztikákat;

mezőgazdasági statisztikák, ideértve a mezőgazdasági cenzusokat és a környezeti statisztikákat;

üzleti statisztikák, ideértve az üzleti nyilvántartásokat és a közigazgatási források statisztikai célra történő felhasználását;

makrogazdasági statisztikák, ideértve a nemzeti számlákat, külkereskedelmi statisztikákat és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákat;

energiastatisztikák, ideértve a mérlegeket;

regionális statisztikák; valamint

horizontális tevékenységek, ideértve a statisztikai osztályozásokat, a minőségirányítást, a képzéseket, a terjesztést, valamint a modern információs technológiák használatát.

a költségvetési, kincstári, számviteli és jelentési rendszerekről szóló szabályozási dokumentumok javítása és rendszerezése, valamint ezek harmonizálása a nemzetközi normák alapján, tiszteletben tartva az uniós közszférában bevált gyakorlatokat is;

a többéves költségvetés-tervezés folyamatos fejlesztése és hozzáigazítása az uniós bevált gyakorlathoz;

az európai országok költségvetésközi kapcsolatai gyakorlatának tanulmányozása annak érdekében, hogy fejlesszék ezt a területet a Moldovai Köztársaságban;

a közbeszerzési eljárásoknak az EU-ban meglévő gyakorlatokhoz való közelítésének ösztönzése; valamint

az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

a belső ellenőrzési rendszerek további javítása (ideértve a működését tekintve független belső ellenőrzési műveleteket is) az állami és helyi hatóságoknál az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és módszerekkel, valamint a bevált uniós gyakorlatokkal való harmonizáció útján;

megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakítása, amely kiegészíti és nem megduplázza a belső ellenőrzési funkciót, valamint biztosítja a kormányzati bevételek és kiadások megfelelő ellenőrzését egy átmeneti időszakban és azon túl;

a pénzügyi irányításban és ellenőrzésben, a könyvvizsgálatban és ellenőrzésben, illetve a költségvetésben, kincstárban és számlákban érintett szereplők közötti hatékony együttműködés az irányítás fejlesztésének előmozdítása érdekében;

az államháztartási belső ellenőrzés (PIFC) központi harmonizációs osztálya hatásköreinek megerősítése;

a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) nemzetközileg elfogadott külső ellenőrzési normáinak végrehajtása; valamint

az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje;

a csalás és a korrupció elleni küzdelem és megelőzés módszereinek javítása az e fejezet által érintett területeken, ideértve a vonatkozó igazgatási szervek közötti együttműködést is; valamint

hatékony együttműködés biztosítása a vonatkozó uniós intézményekkel és szervekkel az uniós alapok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok és auditok, a vonatkozó szabályok és eljárások szerint.

a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a nyitott piacgazdaság igényeihez való hozzáigazítására irányuló folyamat támogatása;

hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára;

a Moldovai Köztársaság teljes pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása;

a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyelőket; valamint

független és hatékony felügyelet biztosítása.

végrehajtsák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elvein alapuló, a kkv-k fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, és rendszeres párbeszéd és jelentéstétel révén figyelemmel kísérjék a végrehajtási folyamatot. Ez az együttműködés hangsúlyt helyez a mikrovállalkozásokra is, amelyek rendkívül fontosak mind az EU, mind a Moldovai Köztársaság gazdasága számára;

jobb keretfeltételeket hozzanak létre az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, hozzájárulva ezzel a versenyképesség javításához. Ez az együttműködés magában foglalja a strukturális változások (szerkezetátalakítás) kezelését, a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését, valamint az olyan környezetvédelmi és energiaügyi kérdéseket, mint az energiahatékonyság és a tisztább termelés;

egyszerűsítsék és racionalizálják a szabályozást és a szabályozási gyakorlatot, különös hangsúlyt fektetve a a szabályozási technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve az uniós elveket is;

ösztönözzék az innovációs politika fejlesztését, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a kutatás-fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében (beleértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket), a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést;

ösztönözzék a jobb kapcsolattartást az EU és a Moldovai Köztársaság vállalkozásai között, valamint e vállalkozások és az EU és a Moldovai Köztársaság hatóságai között;

támogassák az exportösztönző tevékenységek kialakítását a Moldovai Köztársaságban; valamint

megkönnyítsék a Moldovai Köztársaság iparának korszerűsítését és szerkezetátalakítását bizonyos ágazatokban.

a Felek közötti információcsere a bányászati és nyersanyagágazatuk fejleményeiről;

információcsere a nyersanyag-kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekről a kétoldalú cserék ösztönzésének céljával;

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászat fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjai vonatkozásában; valamint

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászattal kapcsolatos képzés, készségek és biztonság vonatkozásában.

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;

a központi és helyi szintű igazgatási kapacitások javítása a szakpolitikák tervezése, értékelése és végrehajtása érdekében, az uniós szabályozással és bevált gyakorlatokkal összhangban;

a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;

a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazdasági jólétének elősegítésére;

a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a hatékonyság és a piaci átláthatóság fokozása;

a minőségpolitikák és azok ellenőrzési mechanizmusainak előmozdítása, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre és a biogazdálkodásra;

tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére; valamint

az azon nemzetközi szervezetek keretein belül tárgyalt kérdések harmonizálásának fokozása, amelyeknek a Felek tagjai.

energiaügyi stratégiák és szakpolitikák;

versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiacok kialakítása az uniós normákkal összhangban – ideértve az Energiaközösségről szóló szerződésből eredő kötelezettségeket is –, szabályozási reformok és a regionális energiaügyi együttműködésben való részvétel útján;

vonzó és stabil befektetési környezet kialakítása az intézményi, jogi, pénzügyi és egyéb szempontok kezelésével;

energia-infrastruktúrák – ideértve a közös érdekű projekteket is – az energiaforrások, szállítók és szállítási útvonalak gazdasági és környezeti szempontból stabil módon történő hatékony diverzifikálása érdekében, többek közt hitelekből és támogatásokból finanszírozott beruházások elősegítése útján;

az energiaellátás és -kereskedelem, -tranzit és szállítás hosszú távú stabilitásának és biztonságának javítása és megerősítése kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésmentes alapon, az uniós és nemzetközi szabályoknak megfelelően;

az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzése többek közt az épületek energiahatékonyságát illetően, valamint a megújuló energiák gazdaságos és környezetbarát módon történő fejlesztése és támogatása;

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, többek közt energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos projektek útján;

tudományos és technikai együttműködés és információcsere az energiatermelés, -szállítás és -ellátás, valamint a végfelhasználás terén használt technológiák fejlesztése és javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az energiahatékonyságra és a környezetbarát technológiákra; valamint

együttműködés folytatható a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem terén, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) elveivel és normáival, valamint a NAÜ keretében megkötött vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, továbbá – ahol alkalmazandó – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

kiterjesztik és erősítik együttműködésüket a közlekedés területén, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;

elősegítik a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési műveleteket, valamint a közlekedési rendszerek intermodalitását és interoperabilitását; valamint

arra törekednek, hogy területeik között javítsák a közlekedési összeköttetést.

egy valamennyi közlekedési módra kiterjedő fenntartható nemzeti közlekedési szakpolitika kidolgozása, különösen a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési rendszerek biztosítása, illetve a közlekedéshez kapcsolódó szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása érdekében;

ágazati stratégiák kidolgozása a közúti, vasúti, légi közlekedésre és az intermodalitásra vonatkozó nemzeti közlekedési politika figyelembevételével (ideértve a műszaki berendezések korszerűsítésére vonatkozó jogi követelményeket és az e megállapodás XXIV. és XV. mellékleteiben meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő szállítási flottákat), amelyek magukban foglalják a menetrendeket, valamint a megvalósítás főbb szakaszait, az igazgatási feladatokat és a pénzügyi terveket;

az infrastruktúra-politika javítása a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek azonosítása és értékelése érdekében;

a fenntartásra, a kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre vonatkozó finanszírozási stratégiák kidolgozása, valamint a magánszektor közlekedési projektekben való részvételének ösztönzése;

csatlakozás a vonatkozó nemzetközi közlekedési szervezetekhez és megállapodásokhoz, ideértve a nemzetközi közlekedési megállapodások és egyezmények szigorú végrehajtásának és hatékony érvényesítésének biztosítását célzó eljárásokat;

tudományos és műszaki együttműködés és információcsere új közlekedési technológiák – köztük intelligens közlekedési rendszerek – kidolgozása és továbbfejlesztése céljából; valamint

az intelligens közlekedési rendszerek és az információtechnológia alkalmazásának előmozdítása minden közlekedési mód igazgatására és működtetésére vonatkozóan, valamint az intermodalitás és az együttműködés támogatása a közlekedés megkönnyítését szolgáló űrrendszerek és kereskedelmi alkalmazások használata során.

környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a környezeti hatásvizsgálatokat és stratégiai környezeti vizsgálatokat, az oktatást és képzést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a határokon átnyúló együttműködést, a környezeti információkhoz való hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokat;

levegőminőség;

vízminőség és erőforrás-gazdálkodás, ideértve az árvízkockázatok kezelését, a vízhiányt és az aszályokat;

hulladék- és erőforrás-gazdálkodás, hulladékszállítás;

természetvédelem, amelybe beletartozik a biológiai és tájdiverzitás megőrzése és védelme;

ipari szennyezés és ipari veszélyek;

vegyi anyagok;

zajszennyezés;

talajvédelem;

városi és vidéki környezet;

környezettel kapcsolatos díjak és adók;

nyomonkövetési és környezeti információs rendszerek;

vizsgálat és érvényesítés; valamint

ökoinnováció, ideértve az elérhető legjobb technológiákat.

információt és szakértelmet cserélnek;

közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

megtervezik az ipari veszélyek és balesetek kezelését;

regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

átfogó környezetvédelmi stratégia kidolgozása, amely kiterjed a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és érvényesítését biztosító tervezett intézményi reformokra (menetrenddel); a nemzeti, regionális és települési szintű környezetvédelmi hatóságok közötti hatáskörmegosztás; döntéshozatali eljárások és a határozatok végrehajtása; a környezetvédelem más szakpolitikai területekbe való integrálását előmozdító eljárások; a környezetbarát gazdasággal kapcsolatos intézkedések és az ökoinnováció előmozdítása, a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások azonosítása és felülvizsgálati mechanizmus meghatározása; valamint

a levegőminőséggel kapcsolatos ágazati stratégiák kidolgozása; vízminőség és erőforrás-gazdálkodás; hulladék- és erőforrás-gazdálkodás; biológiai sokféleség és természetvédelem; ipari szennyezés és ipari veszélyek, valamint vegyi anyagok, zajszennyezés, talajvédelem, városi és vidéki környezet, ökoinnováció, ideértve a megvalósítás egyértelműen megállapított menetrendjét és szakaszait, az igazgatási feladatokat, illetve az infrastrukturális és technológiai beruházások finanszírozását célzó stratégiákat.

az éghajlatváltozás mérséklése;

alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

kibocsátáskereskedelem;

biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés;

az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítése az ágazati politikákban; valamint

tudatosságnövelés, oktatás és képzés.

információt és szakértelmet cserélnek;

közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

általános éghajlat-stratégia és cselekvési terv az éghajlatváltozás hosszú távú mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

a sebezhetőség és az alkalmazkodás értékelése;

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiája;

dekarbonizációs fejlesztési stratégia;

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó hosszú távú intézkedések;

a kibocsátáskereskedelmet előkészítő intézkedések;

a technológiatranszfert előmozdító intézkedések a technológiai igények értékelése alapján;

az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítésére irányuló intézkedések az ágazati politikákban; valamint

az ózonkárosító anyagokkal kapcsolatos intézkedések.

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti információs társadalmi stratégiák végrehajtásáról, ideértve többek közt a szélessávú hozzáférés előmozdítására, a hálózatbiztonság javítására és az online közszolgáltatások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket;

az információk és a bevált gyakorlatok cseréje az elektronikus kommunikáció átfogó szabályozási kerete fejlesztésének ösztönzése érdekében és különösen az információs és kommunikációs technológiák nemzeti igazgatásának, valamint a nemzeti független szabályozó igazgatási kapacitásainak megerősítése, a frekvenciaforrások jobb kihasználásának előmozdítása és a Moldovai Köztársaságon belüli, valamint az uniós hálózatokkal való interoperabilitás ösztönzése céljából;

az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásának bátorítása és előmozdítása a jobb kormányzás, az e-tanulás és kutatás, a közegészségügy, a kulturális örökség digitalizálása, az e – tartalmak és az elektronikus kereskedelem érdekében; valamint

az elektronikus hírközlésben a személyes adatok biztonsági szintjének és a magánélet védelmének javítása.

a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki területeken;

a kulturális örökség fontossága; valamint

a turizmusnak és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata.

információcsere, a bevált módszerek és tapasztalat cseréje, valamint a „know-how” átadása, beleértve az innovatív technológiákat;

állami, magán- és helyi közösségi érdekekre alapozott stratégiai partnerségek kialakítása a turizmus fenntartható fejlesztése érdekében;

a turisztikai termékek és piacok, infrastruktúra, humánerőforrások és intézményi struktúrák ösztönzése és fejlesztése, valamint az utazási szolgáltatások előtt álló akadályok azonosítása és lebontása;

hatékony szakpolitikák és stratégiák kialakítása és végrehajtása, beleértve a megfelelő jogi, adminisztratív és pénzügyi aspektusokat;

turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében; valamint

a közösségeken alapuló turizmus fejlesztése és előmozdítása.

folytatódó területi együttműködés az európai régiókkal, többek közt transznacionális és határokon átnyúló együttműködési programok útján;

együttműködés az uniós szervekkel – ideértve a Régiók Bizottságát – a keleti partnerség keretében, és részvétel a különböző európai regionális projektekben és kezdeményezésekben; valamint

együttműködés többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetségével (EURADA) és az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózattal (ESPON).

a Moldovai Köztársaság közegészségügyi rendszerének megerősítése, különösen az egészségügyi ágazat reformjának végrehajtása útján, magas színvonalú alapellátást biztosítva, valamint javítva az egészségügyi irányítást és az egészségügy finanszírozását;

az olyan fertőző betegségek járványügyi felügyelete és ellenőrzése, mint a HIV/AIDS, a vírusos májgyulladás és a tuberkulózis, valamint a felkészültség javítása a közegészségügyi veszélyekre és vészhelyzetekre;

a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése, elsősorban az információk és bevált gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód és az egészséget befolyásoló főbb tényezők, pl. a táplálkozási zavarok, valamint az alkohol-, kábítószer- és dohányfüggőség kezelésének ösztönzése útján;

az emberi eredetű anyagok minősége és biztonsága;

az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés; valamint

a nemzetközi egészségügyi megállapodások teljes és időben történő végrehajtása, különös tekintettel a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra és az Egészségügyi Világszervezet 2003. évi, dohányzás-ellenőrzési keretegyezményére.

a Moldovai Köztársaság fokozatos integrálása az EU egészséggel kapcsolatos hálózataiba; valamint

a Moldovai Köztársaság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közötti interakció fokozatos javítása.

vészhelyzetek esetén a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése;

az EU-ra és a Moldovai Köztársaságra kiható nagy volumenű vészhelyzetekről szóló korai előrejelzések és frissített információk napi 24 órás cseréje, a segítségnyújtási kérelmeket és felajánlásokat is ideértve;

a katasztrófák környezeti hatásának értékelése;

szakértők meghívása polgári védelmi kérdésekről tartott speciális technikai workshopokra és szimpóziumokra;

egyedi alapon megfigyelők meghívása az EU és/vagy a Moldovai Köztársaság által rendezett speciális gyakorlatokra és képzésekre; valamint

a rendelkezésre álló polgári védelmi képességek leghatékonyabb kiaknázását célzó együttműködés erősítése.

az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban;

az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása;

a felsőoktatási konvergencia előmozdítása a bolognai folyamat és a felsőoktatás korszerűsítésének uniós menetrendje eredményeképpen;

a nemzetközi tudományos együttműködés erősítése, részvétel az EU együttműködési programjaiban, a diákok és tanárok mobilitásának növelése;

nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása a képesítések és készségek átláthatóságának és elismerésének javítása érdekében; valamint

A szakoktatás és a szakképzés területén folytatott megerősített európai együttműködésre vonatkozó koppenhágai folyamatban lefektetett célok előmozdítása.

az együttműködés és a cserék erősítése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;

az összes fiatal aktív társadalmi részvételének előmozdítása;

a fiatalok és fiatal munkavállalók mobilitásának – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze – támogatása, többek közt az önkéntesség útján; valamint

az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés ösztönzése a civil társadalom támogatása érdekében.

szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;

a Felek egyes programjaihoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

a kutatási kapacitás növelése, valamint a moldovai kutatók részvételének fokozása az EU kutatási keretprogramjában;

a közös kutatási projektek ösztönzése a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén;

képzési tevékenységek és mobilitási programok tudósok, kutatók, valamint a két oldal kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeiben részt vevő egyéb kutató személyzet részére;

az alkalmazandó jogszabályok keretén belül e megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése; valamint

az együttműködés más formái a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén (többek közt regionális megközelítések és kezdeményezések útján), a Felek kölcsönös megállapodása alapján.

kulturális együttműködés és kulturális cserék, valamint a művészet és a művészek mobilitása;

kultúrák közötti párbeszéd;

a kulturális és audiovizuális politikáról folytatott szakpolitikai párbeszéd;

együttműködés többek közt olyan kulturális fórumokon, mint az UNESCO és az Európa Tanács, a kulturális sokféleség fejlesztése, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése; valamint

együttműködés a média területén.

a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az uniós és a moldovai civil társadalom valamennyi ágazata között;

a Moldovai Köztársaság behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése az EU-ban – ideértve annak történelmét és kultúráját is –, és különösen a tagállamokban letelepedett civil társadalmi szervezetek körében, lehetővé téve ezáltal a jövőbeli kapcsolatokban gyökerező lehetőségek és kihívások jobb megismerését; valamint

és viszont, az EU behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése a Moldovai Köztársaságban és különösen a Moldovai Köztársaság civil társadalmi szervezeteinek körében, nem kizárólagosan az EU alapját képező értékeket, illetve annak szakpolitikáit és működését helyezve a középpontba.

a civil társadalom részvételének biztosítása az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokban, különös tekintettel e megállapodás végrehajtására;

a civil társadalom részvételének fokozása a közszféra döntéshozatali folyamatában, különösen nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd létrehozása útján a közintézmények, valamint az érdekképviseleti szervezetek és a civil társadalom között;

az intézményfejlesztés és a civil társadalmi szervezetek megerősítésének előmozdítása különböző módokon, ideértve a jogi képviseleti támogatást, a formális és informális hálózatépítést, a kölcsönös látogatásokat és műhelytalálkozókat, különös tekintettel a civil társadalom jogi keretének javítására; valamint

annak lehetővé tétele a két Fél civil társadalmi képviselői számára, hogy megismerjék a másik oldal civil és szociális partnerei közötti konzultáció és párbeszéd folyamatait, különös tekintettel a civil társadalom integrálására a Moldovai Köztársaság szakpolitikai döntéshozatali folyamatába.

a gyermekek elleni kizsákmányolás (ideértve a gyermekmunkát is), bántalmazás, gondatlanság és erőszak valamennyi formájának megelőzése és az azok elleni küzdelem, többek közt a jogi és intézményi keret fejlesztése és erősítése, valamint a kérdésben folytatott tudatosságnövelő kampányok útján;

a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekeket azonosító és segítő rendszer javítása, többek közt a gyermekeknek a döntéshozatali folyamatokban való nagyobb részvétele, valamint a gyermekek által tett egyéni panaszokat kezelő hatékony mechanizmusok végrehajtása útján;

a gyermekszegénység csökkentésével kapcsolatos – többek közt a szociálpolitikáknak a gyermekek jólétére történő összpontosítását előmozdító intézkedésekre vonatkozó – információk és bevált gyakorlatok cseréje, valamint a gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének előmozdítása és megkönnyítése;

a családon és az intézményeken belül a gyermekek jogainak előmozdítását célzó intézkedések végrehajtása, valamint a szülők és gondozók kapacitásainak megerősítése a gyermekek fejlődésének biztosítása érdekében; valamint

a vonatkozó nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozás, ezek megerősítése és végrehajtása, ideértve azon dokumentumokat, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme céljából, a terület legszigorúbb normáinak megfelelően dolgoztak ki.

„állat- és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések);

„állatok”: a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állatok;

„állati termékek”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott víziállatokból származó termékeket is magukban foglaló állati eredetű termékek;

„nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: az e megállapodás XVII-A. mellékletének 2. (II.) részében felsorolt állati termékek;

„növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat is:

„növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak az e megállapodás XVII-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

„magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre szánt magok;

„károsító vagy károsító szervezet”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

„védett övezet” egy adott szabályozott károsító szervezet tekintetében: az Unió hivatalosan meghatározott olyan területe, amelyen belül nem található meg e szervezet annak ellenére, hogy ehhez kedvezőek a feltételek, és a szervezet az Unió más részein megtalálható;

„állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

„akvakultúra-megbetegedés” az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

„állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

„állatjóléti szabványok”: a Felek által kialakított és alkalmazott és – adott esetben – az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi szabványok;

az „állat- és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az állat- és növény-egészségügyi védelem az SPS-megállapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

„régió”: olyan övezet vagy régió, amelyet állat-egészségügyi tekintetben, az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, az akvakultúra tekintetében pedig az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe határoz meg. Az Unió tekintetében a „terület” vagy „ország” fogalmak az Unió területére értendők;

„károsítómentes terület”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és ezt a körülményt – adott esetben – hivatalosan alátámasztották;

„regionalizáció”: a regionalizációnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

„szállítmány”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó élő állatok vagy állati termékek mennyisége. Egy állatszállítmány egy vagy több tételből állhat. Állati termékek egy szállítmánya egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

„növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más objektumok egyik Fél területéről a másik Fél területére szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egyetlen növény-egészségügyi bizonyítvány kísér. Egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

„tétel” egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

„kereskedelmi célú egyenértékűség” (a továbbiakban: egyenértékűség): az a helyzet, amelyben az importáló Fél egyértékűként fogadja el az exportáló Félnek az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedéseit még akkor is, ha azok eltérnek a sajátjától, abban az esetben, ha az exportáló Fél objektíven igazolja az importáló Fél felé, hogy intézkedéseivel eléri az importáló Fél állat- és növény-egészségügyi védelmének megfelelő szintjét vagy elfogadható kockázati szintjét.

„ágazat”: az egyik Félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

„alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

„árucikk”: kereskedelmi céllal mozgatott termékek vagy tárgyak, ideértve a 2–7. pontban hivatkozottakat is;

„egyedi behozatali engedély”: az importáló Fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel valamely, az exportáló Féltől származó szállítmánynak vagy egy áru többszöri szállítmányának e fejezet hatálya alá tartozó behozatalához;

„munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, a vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

„vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőrzése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak;

„növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény-egészségügyi szabályoknak;

„ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

biztosítják, hogy jogszabályaik és eljárásaik átláthatók és – amennyiben lehetséges, elektronikus eszközök útján – elérhetők legyenek, és tartalmazzák elfogadásuk indokolását. Az új vagy módosított rendelkezések közzététele és hatálybalépése között a Feleknek ésszerű határidőt kell biztosítaniuk;

a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel. E célból a Felek megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a közigazgatások és az üzleti közösség közötti rendszeres konzultációkhoz;

közzéteszik a vonatkozó igazgatási jellegű közleményeket – amennyiben lehetséges, elektronikus úton –, beleértve a hatósági előírásokat és a beléptetési vagy kiléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határátkelőhelyeken található vámhivatalok nyitva tartását és operatív eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető – különösen a WCO által közzétett eljárásokon alapuló – eljárások, például egyetértési megállapodások alapján; valamint

biztosítják, hogy vámügyi és egyéb vámügyekkel kapcsolatos követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség jogszerű igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;

közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az importra, exportra és az árutovábbításra vonatkozóan, valamint arra törekednek, hogy biztosítsák a hatékony szolgáltatásnyújtást az üzleti közösség számára;

együttműködnek a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása terén;

adott esetben a bizalmas kezelést igénylő információk és adatok, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó normák és szabályok hatálya alá tartozó információkat és adatokat cserélnek;

együttműködnek a határokon átnyúló illegális árukereskedelem megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben, ideértve a dohánytermékek kereskedelmét is;

információt cserélnek vagy konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy – amennyiben erre lehetőség van – közös álláspontot alakítsanak ki a vámügyekre vonatkozóan a nemzetközi szervezeteken belül, így például a WTO-ban, a WCO-ban, az ENSZ-ben, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD) és az ENSZ-EGB-ben;

együttműködnek a technikai segítségnyújtás megtervezésében és kivitelezésében, nevezetesen a vámügyi és kereskedelemkönnyítési reformok előmozdítása érdekében, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

megosztják egymással a vámügyi műveletek terén bevált legjobb gyakorlatokat, különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, azon belül pedig a hamisított termékekre vonatkozóan;

előmozdítják az együttműködést a Felek valamennyi határ-ellenőrzési hatósága között annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határátlépési folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzéseket végezzenek; valamint

amennyiben az szükséges és megfelelő, megvalósítják a kereskedelmi partnerségi programok és határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is.