02009R0480 — HU — 08.04.2018 — 001.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A TANÁCS 2009/480/EK, EURATOMRENDELETE (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat) (HL L 145, 2009.6.10., 10. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/409 RENDELETE (2018. március 14.)	L 76	1	19.3.2018

---

▼B

A TANÁCS 2009/480/EK, EURATOMRENDELETE

(2009. május 25.)

a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról

(kodifikált változat)

1. cikk

Garanciaalapot (a továbbiakban: az alap) kell létrehozni, amelynek forrásai a Közösségek tartozásainak törlesztését szolgálják, amennyiben a Közösségek által nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje, vagy az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) által olyan hitelre kibocsátott garancia kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét, amelyre vonatkozóan a Közösségek garanciát vállaltak.

Az első bekezdésben említett hitelezési és garancianyújtási műveletek (a továbbiakban: a műveletek) kedvezményezettjei harmadik országok, vagy harmadik országokban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.

Valamely harmadik ország érdekében, illetve valamely harmadik országbeli projekt finanszírozása céljából végrehajtott minden művelet e rendelet hatályán kívül esik azon időponttól fogva, amikor az adott ország csatlakozik az Európai Unióhoz.

2. cikk

Az alap forrásai:

▼M1

▼B

3. cikk

Az alap forrásainak megfelelő szintet (a továbbiakban: az előirányzott összeg) kell elérniük.

Az előirányzott összeg a Közösségek valamennyi műveletből eredő, összes fennálló, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettségének 9 %-a.

▼M1

Amennyiben az alap összege meghaladja az Unió összes fennálló tőkekötelezettségének 10 %-át, a többletösszeget vissza kell fizetni az Európai Unió általános költségvetése részére. A többletet az n. év elején kell kiszámítani és egyetlen tranzakcióval kell az Európai Unió n + 1. évre vonatkozó általános költségvetése bevételi kimutatásának külön fejezetébe befizetni, az Unió összes fennálló tőkekötelezettsége összegének 10 %-a és az alap nettó eszközállományának értéke között az n – 1. év végén fennálló különbség alapján.

▼B

4. cikk

Egy új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az előirányzott összeget az 1. cikk harmadik bekezdésében említett műveletek alapján kiszámolt összeggel csökkenteni kell.

A csökkentés összegének kiszámolásához a 3. cikk második bekezdésében említett, a csatlakozás napján alkalmazandó százalékrátát kell az azon a napon kinnlevőséget képező összegre alkalmazni.

A többletet az Európai Unió általános költségvetésében kimutatott bevételek külön tételébe kell visszafizetni.

5. cikk

A szükséges ellátási összeget az n–1. évre vonatkozó, az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti, az n. év elején kiszámított különbség alapján egy tranzakcióval kell az alapba befizetni az n+1. évben az Európai Unió általános költségvetéséből.

6. cikk

(1)  Amennyiben egy vagy több nemteljesítés eredményeként az n–1. év során a garanciák lehívása meghaladja a 100 millió EUR-t, a 100 millió EUR fölötti összeget éves részletekben kell visszafizetni az alapba az n+1. évtől kezdődően és a következő években a teljes visszafizetésig (kiegyenlítő mechanizmus). Az éves részlet összege az alábbiak közül az alacsonyabb:

Az n–1. évet megelőző évek garancialehívásából származó bármely összeget, amely nem került a kiegyenlítő mechanizmusnak megfelelően teljes kifizetésre, azt megelőzően kell visszatéríteni, hogy az n–1. vagy azt követő években történt nemteljesítésekre vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus életbe lépne. Ezeket a fennmaradó összegeket továbbra is a kiegyenlítő mechanizmus keretében az Európai Unió általános költségvetéséből behajtandó maximális éves összegekből kell levonni, amíg a teljes összeget vissza nem térítik az alapnak.

(2)  Az e kiegyenlítő mechanizmus alapján történő számításokat el kell különíteni a 3. cikk harmadik bekezdésében, valamint az 5. cikkben említett számításoktól. Mindazonáltal azok együtt egyszeri éves átutalást eredményeznek. Az Európai Unió általános költségvetéséből a kiegyenlítő mechanizmus keretében fizetendő összegeket az alap nettó eszközállományaként kell kezelni a 3. és 4. cikk szerinti számításhoz.

(3)  Ha – egyszeri vagy többszöri jelentősebb nemteljesítést követő garancialehívás eredményeként – az alap forrásállománya az előirányzott összeg 80 %-a alá süllyed, úgy a Bizottság tájékoztatja erről a költségvetési hatóságot.

(4)  Ha – egyszeri vagy többszöri jelentősebb nemteljesítést követő garancialehívás eredményeként – az alap forrásállománya az előirányzott összeg 70 %-a alá süllyed, úgy a Bizottság jelentést nyújt be azon kivételes intézkedésekről, amelyek az alap újrafeltöltéséhez szükségesek lehetnek.

▼M1

7. cikk

A Bizottság az EBB-t bízza meg az alap pénzügyi irányításával.

A Bizottság 2019. június 30-ig független külső értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, hogy az alap és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap pénzügyi irányításával a Bizottságot, az EBB-t vagy közösen mindkettőt bízzák meg, figyelembe véve a vagyonkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények műszaki infrastruktúráját, az általuk nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az egyes intézmények szakértelmét, valamint az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

8. cikk

A Bizottság minden év május 31-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az alap kezeléséről. Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az alap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének bemutatását és a működésére vonatkozó információkat, a pénzügyi mozgásokat, valamint a jelentős ügyleteket, továbbá a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információkat, többek között a garantált hitelek fennálló tőketartozásával, illetve az alap eszközeivel kapcsolatos, az előző naptári évre vonatkozó részletes információkat, valamint a következtetéseket és a tanulságokat. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia továbbá az alap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról. Első alkalommal 2019-ben, majd ezt követően háromévente a jelentésben szerepeltetni kell a 3. cikk második bekezdésében említett 9 %-os célérték, valamint a 3. cikk harmadik bekezdésében említett 10 %-os küszöbérték megfelelőségének értékelését is.

▼B

9. cikk

Az alap bevételi és kiadási kimutatását és mérlegét a Közösségek bevételi és kiadási kimutatásaihoz, valamint mérlegéhez kell csatolni.

10. cikk

A 2728/94/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

11. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak listája

---

II. MELLÉKLET