(1)

2000. szeptember 23-án a Tanács az 1995/2000/EK rendelettel ( 2 ) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az Algériából, Belaruszból, Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok behozatalára. A Litvániából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok behozatalára bevezetett intézkedések hatályukat vesztették az országnak az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozásával. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálatra a továbbiakban mint az eredeti vizsgálatra hivatkoznak.

(2)

A behozatalokra vonatkozó intézkedések meghatározott vámokból álltak, kivéve egy algériai exportáló gyártótól származó behozatal esetében, amelyre kötelezettségvállalást fogadtak el.

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés ( 3 )2004. december 17-i közzétételét követően 2005. június 20-án az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmet az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, akik a Közösségben a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok jelentős hányadának, jelen esetben több mint 50 %-ának előállítását végzik.

(4)

A kérelmező azt állította, és erre elegendő egyértelmű bizonyítékot is szolgáltatott, hogy valószínű az Algériából, Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából (a továbbiakban: az érintett országok) származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok dömpingelt behozatala, illetve a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódása vagy megismétlődése.

(5)

A Bizottság – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésére a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, és 2005. szeptember 22-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel ( 4 ) bejelentette, hogy hatályvesztési felülvizsgálatot indít az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(6)

A dömping és a kár folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2004. július 1. és 2005. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos felméréshez fontos tendenciák megvizsgálása a 2002-től a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: az érintett időszak).

(7)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az exportáló országok képviselőit, a panaszost, valamint a közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(8)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve ismertette azokat a különleges okokat, amelyek alapján meghallgatását szükségesnek tekintette.

(9)

Tekintettel az érintett országok exportáló gyártóihoz nem kapcsolódó közösségi gyártók és importőrök nagy számára, helyénvalónak találták, hogy – az alaprendelet 17. cikkével összhangban – megvizsgálják, szükséges-e mintavétel alkalmazása. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

A benyújtott információk megvizsgálását követően, és az együttműködési hajlandóságot mutató exportáló gyártók nagy száma miatt az a döntés született, hogy a közösségi gyártók tekintetében mintavétel szükséges. Mivel mindössze egy importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, és jelezte azt, hogy hajlandó további együttműködésre a Bizottság szolgálataival, úgy döntöttek, hogy az importőrök tekintetében nincs szükség mintavételre.

(11)

Kérdőíveket küldtek a mintában szereplő négy közösségi gyártónak és minden ismert exportáló gyártónak.

(12)

A mintában szereplő négy közösségi gyártó és az érintett országok hat exportáló gyártója, valamint azok kapcsolt kereskedői válaszoltak a kérdőívre.

(13)

Az analóg országból egy gyártó küldött vissza hiánytalanul kitöltött kérdőívet.

(14)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az okozott kár folytatódásának, illetve megismétlődésének a valószínűségét, valamint hogy meghatározza a közösségi érdeket. Az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(15)

10 közösségi gyártó megfelelően, a határidő lejárta előtt kitöltötte a mintavételi formanyomtatványt, és hivatalosan beleegyezett a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Az említett tíz közösségi gyártó tekintetében a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztotta a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok közösségi gazdasági ágazata termelési és értékesítési mennyiségének legnagyobb olyan reprezentatív mintáját, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A mintában szereplő négy közösségi gyártó a közösségi össztermelés 63 %-át, míg a fenti 10 közösségi gyártó a közösségi össztermelés 75 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban.

(16)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak a kiválasztott mintával kapcsolatban, és azok nem emeltek kifogást.

(17)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat érintett termékével, azaz az érintett országokból származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldattal, amely a mezőgazdaságban általánosan használt folyékony nitrogéntartalmú műtrágya. Az oldat karbamid, ammónium-nitrát és víz keveréke. A termék legfontosabb jellemzője nitrogén- (N) tartalma, amely 28 % és 32 % között változhat. Az eltérést az oldathoz adagolt több vagy kevesebb víz okozza. A legtöbb importált karbamid- és ammónium-nitrát-oldat nitrogéntartalma 32 % volt, amely koncentráltabb, és ezért kevésbé költséges a szállítása. Megállapították, hogy nitrogéntartalmuktól függetlenül azonban valamennyi karbamid- és ammónium-nitrát-oldat ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, s ezért e vizsgálat céljából egyetlen terméket alkot. Az érintett termék a 3102 80 00 KN-kód alá tartozik.

(18)

Amint az eredeti vizsgálatban megállapították, ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat árucikk, minősége és alapvető tulajdonságai pedig a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapították, hogy az érintett termék és az exportáló gyártók által gyártott és a belföldi piacon eladott termékek, illetve a közösségi gyártók által gyártott és a közösségi piacon eladott, valamint az analóg ország gyártója által előállított és az analóg ország hazai piacán eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(19)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(20)

A felülvizsgálati időszak során a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot az érintett országok közül csak Algériából exportálták. Ezért a két együttműködő algériai exportáló gyártó tekintetében végezték el az arra vonatkozó számítást, hogy valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. A belarusz, orosz és ukrán együttműködő exportáló gyártók esetében a vizsgálat a dömping megismétlődésének valószínűségére koncentrált.

(21)

A karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok összesen két algériai gyártója, a Fertalge és a Fertial együttműködött a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak során ez a két exportáló gyártó képviselte az Algériából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok Közösségbe irányuló összes behozatalát, azaz 177 383 tonnát. Az érintett termék Algériából származó, a Közösségbe irányuló behozatala a közösségi fogyasztás – amely a felülvizsgálati időszak során 3 694 531 tonnát tett ki – 4,8 %-át képviselte. Az Algériából származó behozatal mennyisége tehát az eredeti vizsgálati időszak 116 461 tonnájával összehasonlítva 52 %-kal nőtt.

(22)

Ezért az e két együttműködő exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott információt az egész ország tekintetében reprezentatívnak ítélték.

(23)

Először azt ellenőrizték mindkét együttműködő exportáló gyártó esetében, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívak voltak-e a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat belföldi értékesítései, azaz elérték-e a Közösségbe exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. A vizsgálat megmutatta, hogy a két vállalat csak egyféle típusú karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot exportált a Közösségbe, és ezt a típust nem értékesítették reprezentatív mennyiségben a belföldi piacon.

(24)

Ezért a rendes érték egyik exportáló gyártó esetében sem alapulhat a belföldi értékesítéseken, és az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számtanilag képzett értéket kellett meghatározni úgy, hogy az egyes gyártóknak a Közösségbe exportált terméke előállítási költségeihez az eladási, általános és adminisztratív költségek ésszerű összegét, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá.

(25)

Az előállítási költségek tekintetében megjegyzendő, hogy az energiaköltségek – például a villamosenergia és gáz – teszik ki az előállítási költségek nagy részét és az előállítási összköltségek jelentős hányadát. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett felek nyilvántartásai megfelelően tükrözték-e.

(26)

A vizsgálat nem mutatta ki, hogy az exportáló gyártók nyilvántartási adatai nem tükrözték volna ésszerűen a villamosenergia költségeit. Ebben az összefüggésben többek között megjegyezték, hogy az algériai gyártók által a felülvizsgálati időszak során a villamosenergiáért fizetett árak más országokhoz, például Kanadához és Norvégiához viszonyítva összhangban voltak a nemzetközi piaci árakkal. Ugyanez nem mondható el azonban a gázárakról.

(27)

A gázellátást illetően az energiapiacokra szakosodott, nemzetközileg elismert források által közölt adatok alapján azt állapították meg, hogy az algériai gyártó által fizetett ár az Algériából származó földgáz exportárának kevesebb mint az egyötödét tette ki. Ezenkívül valamennyi rendelkezésre álló adat azt jelzi, hogy Algériában szabályozták a belföldi gázárakat, vagyis azok jóval például az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és az EU-ban a földgázért fizetett piaci árak alatt voltak. Ez a négy piac teszi ki a világszintű gázfogyasztás 46 %-át, és e négy piac fennálló belföldi árszintjei láthatólag megfelelően tükrözik a költségeket. Ezenfelül az érintett vállalatok által fizetett gázár jelentősen alacsonyabb volt a közösségi gyártók által fizetettnél.

(28)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az Algériában a felülvizsgálati időszak során a gázért fizetett árak nem tükrözték megfelelően a gáz előállításával és elosztásával kapcsolatos költségeket. Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően az egyik együttműködő exportáló gyártó, a Fertial gázköltségeit az egyéb reprezentatív piacokról származó adatok alapján kiigazították. A kiigazított ár francia határparitáson, nettó tengeri szállítási és cseppfolyósítási költséggel, exportra eladott algériai cseppfolyósított földgáz felülvizsgálati időszak során érvényes átlagárán alapult, mert ezt tartották a legmegfelelőbb alapnak, mivel ez a tájékoztató adat kizárólag az Algériából származó gázra vonatkozik. Franciaország az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése értelmében reprezentatív piacnak tekinthető, mivel az algériai gáz legnagyobb piacát adja, és árai megfelelően tükrözik a költségeket. A másik együttműködő vállalat, a Fertalge nem használta a gázt nyersanyagként, mivel a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot helyben gyártott ammónium-nitrátból és karbamidból állítja elő. Mivel a helyben előállított ammónium-nitrát költsége tükrözte a fenti (27) preambulumbekezdésben említett belföldi algériai gázárat, ennek megfelelően kiigazították e vállalat ammónium-nitrát-költségeit.

(29)

Az együttműködő exportáló gyártó által megadott előállítási költségeket ezért újraszámították a kiigazított gázárak figyelembevétele céljából, ez esetben is a francia határparitáson, nettó tengeri szállítási és cseppfolyósítási költséggel eladott gáz árát használva. Az így újraszámított előállítási költségekhez ésszerű eladási, általános és adminisztratív költségeket, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá, az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésével összhangban.

(30)

Az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget nem lehetett meghatározni az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének címsora alapján, mivel a két együttműködő vállalatnak nem voltak a rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósult reprezentatív belföldi értékesítései az érintett termékre vonatkozóan. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontját nem lehetett alkalmazni, mivel a két együttműködő gyártó a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat egyedüli gyártója Algériában. A 2. cikk (6) bekezdésének b) pontja sem alkalmazható, mivel az azonos általános árukategóriába tartozó termékek esetében az előállítási költségeket szintén ki kellene igazítani a gázköltségek vonatkozásában, a fenti (28) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt. Mivel megállapították, hogy nem lehetséges az azonos általános árukategóriába tartozó, belföldön értékesített termékek szükséges kiigazításának nagyságrendjét meghatározni, az sem volt lehetséges, hogy az ilyen kiigazítás után megállapítsák a haszonkulcsot. Ennélfogva az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján állapították meg.

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban az eladási, általános és adminisztratív költségeket ésszerű módszer alapján határozták meg. Mivel az ugyanabba az általános kategóriába tartozó termékek algériai belföldi piaca rendkívül kicsi, más reprezentatív piacoktól kellett információt szerezni. Ebben a vonatkozásban megvizsgálták a műtrágya-üzletágban működő nagyvállalatokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkat. Megállapították, hogy az észak-amerikai (egyesült államokbeli és kanadai) gyártóktól származó vonatkozó adatok lennének a legalkalmasabbak a vizsgálat céljára, mivel a világ e térségében működő felsorolt vállalatokról széleskörűen rendelkezésre állnak nyilvánosan hozzáférhető, megbízható és teljes pénzügyi adatok. Emellett az észak-amerikai piacon a belföldi értékesítés jelentős mennyiségű, és a verseny mind a belföldi, mind a külföldi vállalatok tekintetében számottevő. Ennélfogva az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget olyan három észak-amerikai gyártó eladási, általános és adminisztratív költségeinek és a nyereségének súlyozott átlaga alapján állapították meg, amelyek az azonos általános árukategóriába tartozó termékek (nitrogénműtrágyák) hazai eladásai tekintetében a műtrágyaágazat legnagyobb vállalatai közé számítanak. Ezt a három gyártót a nitrogénműtrágya-ágazat tekintetében reprezentatívnak találták (a vállalati/üzleti szegmens forgalmának átlagosan több mint 80 %-a), és eladási, általános és adminisztratív költségeiket és nyereségüket reprezentatívnak ítélték az ebben az üzleti szegmensben sikeresen tevékenykedő vállalatok rendes költségei tekintetében. Az eladási, általános és adminisztratív költségek a forgalom 6,9 % -át tették ki. A kiszámított átlagos haszonkulcs a forgalom 9,1 %-a volt. Emellett semmi sem jelzi azt, hogy a nyereség így meghatározott összege meghaladja az algériai gyártók által ugyanazon általános kategóriájú termék tekintetében az algériai piacon rendszerint elért nyereséget.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárat a Közösségbe irányuló kivitelre történt értékesítés esetén ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján határozták meg.

(33)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. Ennek megfelelően adott esetben elvégezték a kiigazításokat a szállítási, kezelési, rakodási és kiegészítő költségek eltérései vonatkozásában, és e kiigazításokat hiteles bizonyítékokkal támasztották alá.

(34)

A dömpingkülönbözet meghatározása az egyes exportáló gyártók tekintetében a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban.

(35)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán az eredeti vizsgálatban megállapítottnál nagyobb mértékű dömpingre került sor. A CIF közösségi határparitás százalékában kifejezett dömpingkülönbözetek értéke 50 % és 60 % között mozog.

(36)

A két algériai együttműködő exportáló gyártó képviseli az érintett termék Algériából a Közösségbe irányuló összes behozatalát. Ezért azt, hogy az Algériára vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása, az e két együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információk alapján vizsgálták meg.

(37)

Az algériai együttműködő gyártóknak sikerült megduplázniuk gyártási kapacitásukat, miközben termelésüket körülbelül 20 %-kal növelték a vizsgált időszak folyamán. Ezért szabad kapacitásuk jelentősen emelkedett, kevesebb mint 100 000 tonnáról 300 000–350 000 tonnára.

(38)

Mivel az algériai belföldi piac nem elég jelentős – és ez valószínűleg a jövőben is így marad –, a termelésben bekövetkezett növekedés az exportra irányul. A két együttműködő exportáló gyártó szabad kapacitása aktiválásával a közösségi fogyasztás 10–20 %-át szolgálhatja ki.

(39)

Tekintettel a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódó dömpingre és az algériai együttműködő gyártók által kiépített szabad kapacitásra, valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló algériai kivitel mennyisége dömpingelt áron megnövekedne.

(40)

A fentiekre való tekintettel valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömpingelt kivitel folytatódna.

(41)

A két vállalatra megállapított rendes érték jelentős mértékben meghaladta a felülvizsgálati időszak alatt érvényes uniós piaci árakat. Nem zárható ki, hogy az algériai exportáló gyártók továbbra is dömpingelt áron végeznének értékesítést a Közösségben, függetlenül attól, hogy kell-e vámot fizetniük.

(42)

Összehasonlították a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat belarusz és ukrajnai belföldi értékesítési árait a harmadik országokba irányuló exportárakkal. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel Belaruszt nem tekintik piacgazdasági berendezkedésű országnak, Ukrajnát pedig a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor ( 5 ) még nem tekintették annak, e két ország esetében a rendes értéket egy harmadik, piacgazdasági berendezkedésű ország gyártóinak adatai alapján kellett meghatározni, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az Egyesült Államokat jelölték ki megfelelő analóg országnak, mivel olyan nyitott, versenyképes piaccal rendelkezik, ahol a gyártók jelentős mennyiségű külföldi behozatallal versenyeznek.

(43)

Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen az analóg ország kiválasztására.

(44)

Az Európai Műtrágyaimportőrök Szövetsége (European Fertilizers Importers Association, EFIA) inkább Algériát vagy Oroszországot ajánlotta, mivel a fő nyersanyag – a gáz – tekintetében kivételes helyzetben vannak, és mert az ugyanannak a vizsgálatnak alávetett, piacgazdasági berendezkedésű országok. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja minden további megfontolás előtt „megfelelő” piacgazdaságú országot ír elő. Habár a nyersanyagokhoz való hozzáférés az analóg ország kiválasztásánál fontos tényező, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy e két országban a gázzal kapcsolatos kettős árképzés miatt valójában ez a két ország nem lett volna megfelelő választás. Az e két országban a belföldi fogyasztóknak felszámított gázárak valójában nem tükrözik a gáz piaci értékét.

(45)

Néhány érdekelt fél állítása alátámasztása nélkül azt állította, hogy az oroszországi és algériai gyártási folyamatok jobban hasonlítanak a belarusz és ukrajnai gyártási folyamatokhoz. Algériát úgy is javasolták, mint az Ukrajnáéhoz hasonló termelési szintű országot. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy Belarusz, Ukrajna és az Egyesült Államok gyártói mind vertikálisan integrált gyártók, ez azonban nem igaz Algéria esetében.

(46)

Egy ukrán együttműködő gyártó az Egyesült Államok helyett Bulgáriát vagy Romániát javasolta. Javaslatát azonban nem támasztotta alá. Emellett Bulgária vagy Románia ellen szóló lényeges tényező, hogy belföldi piacuk, ellentétben az Egyesült Államokéval, kicsi, és néhány gyártóra korlátozódik.

(47)

A vizsgálat ezért megerősítette, hogy az Egyesült Államok megfelelő analóg ország. Számos egyesült államokbeli gyártóval és gyártói szervezettel vették fel a kapcsolatot, kérdőív kitöltésén keresztüli együttműködésre kérve őket. Egyetlen egyesült államokbeli gyártó működött együtt teljes mértékben a vizsgálatban. Ennek következtében a számításokat a kérdőívet kitöltő egyetlen egyesült államokbeli gyártótól származó, ellenőrzött információk alapján végezték.

(48)

Az egyetlen együttműködő belarusz gyártó egyben az egyetlen exportáló gyártó is abban az országban, a felülvizsgálati időszak során azonban nem végzett a Közösségbe irányuló exportértékesítést.

(49)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt nem állt rendelkezésre a reprezentatív dömping megállapításához szükséges Közösségbe irányuló kivitel, illetve annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne-e, megvizsgálták az együttműködő exportáló gyártónak egyetlen exportpiacán, az Egyesült Államok piacán tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit. A vizsgálat a fenti (48) preambulumbekezdésben említett együttműködő exportáló gyártótól származó információkon alapult.

(50)

Az együttműködő exportáló gyártótól kapott adatok azt mutatták, hogy a harmadik országokba (Egyesült Államok) irányuló exportárak alacsonyabbak, mint a Belaruszra számtanilag képzett rendes érték. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 10 % és 15 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődését jelezheti. Az alábbiakban olvashatók a készlettel és a gyártási kapacitással, valamint az exportáraknak a Közösségben uralkodó árszinttel való összehasonlításával kapcsolatos vizsgálat megállapításai.

(51)

A vizsgálatban két exportáló gyártó működött együtt, de a felülvizsgálati időszak során egyikük sem exportált a Közösségbe. Semmi sem jelzi, hogy rajtuk kívül lett volna több ukrajnai exportáló gyártó.

(52)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt nem állt rendelkezésre a reprezentatív dömping megállapításához szükséges Közösségbe irányuló kivitel, és annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése, megvizsgálták az egyetlen exportpiacára, az Egyesült Államokba exportáló együttműködő exportáló gyártó árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit. A vizsgálat a fenti (51) preambulumbekezdésben említett két együttműködő exportáló gyártótól származó információkon alapult.

(53)

A két együttműködő exportáló gyártó az Ukrajnából származó érintett termék Egyesült Államokba irányuló behozatalának 48 %-át képviselte a felülvizsgálati időszak alatt. Az Ukrajnából származó és az Egyesült Államokba irányuló behozatal fennmaradó részét szintén az egyik együttműködő gyártó állította elő, de azt egy független ukrán vállalat exportálja, amely nem állít elő karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot.

(54)

Az együttműködő exportáló gyártóktól kapott adatok azt mutatták, hogy a harmadik országokba irányuló exportárak alacsonyabbak, mint az Ukrajnára számtanilag képzett rendes érték. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 20 % és 30 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődését jelezheti. Az alábbiakban olvashatók a készlettel és a gyártási kapacitással, valamint az exportáraknak a Közösségben uralkodó árszinttel való összehasonlításával kapcsolatos vizsgálat megállapításai.

(55)

Két, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó exportáló gyártó együttműködött a vizsgálatban, de egyik exportáló gyártó sem exportált a Közösségbe a felülvizsgálati időszak során.

(56)

Ismeretes, hogy a felülvizsgálati időszak alatt volt egy gyártó Oroszországban, amely nem működött együtt a vizsgálat során. Ezen együtt nem működő exportáló gyártó(k)ra vonatkozóan az Eurostattól és egyéb forrásokból származó információkat vizsgálták meg. Ennek alapján megállapították, hogy az együttműködő gyártókon kívül a Közösségbe más nem exportált karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot. Az együtt nem működő vállalattal kapcsolatban azonban nem állt rendelkezésre megbízható információ a gyártási kapacitásról és mennyiségről, a készletekről és az értékesítésről. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában az együtt nem működő vállalattal kapcsolatos megállapítások vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok tekintetében megállapítottakkal.

(57)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt nem állt rendelkezésre a reprezentatív dömping megállapításához szükséges Közösségbe irányuló kivitel, és annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése, megvizsgálták az együttműködő exportáló gyártók más exportpiacokon tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit. A vizsgálat a fenti (55) preambulumbekezdésben említett együttműködő exportáló gyártóktól származó információkon alapult.

(58)

Megvizsgálták, hogy a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett felek nyilvántartásai megfelelően tükrözték-e. A gázköltségek tekintetében megállapították, hogy az orosz gyártók által fizetett gázár az Oroszországból származó földgáz exportárának körülbelül egyötöde. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az oroszországi belföldi gázárakat szabályozták, így a földgáz nem szabályozott piacain fizetett árainál jóval alacsonyabbak voltak. Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően az orosz gyártók gázköltségeit a más reprezentatív piacokról származó adatok alapján kiigazították. A kiigazított ár az orosz gáz német–cseh határparitáson (Waidhaus), nettó szállítási költségekkel számított, exportra értékesített átlagárán alapult volt. Mivel Waidhaus az EU-ba – amely az orosz gáz legfőbb piaca, és árai ésszerűen tükrözik a költségeket – irányuló orosz gázeladás fő csomópontja, ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése értelmében reprezentatív piacnak tekinthető.

(59)

A rendes érték számtani kiszámítását az exportált terméktípus előállítási költségei alapján végezték, miután sor került a fenti (58) preambulumbekezdésben említett gázköltségek kiigazítására, amelyekhez hozzáadódtak az eladási, általános és igazgatási költségek, valamint a nyereség ésszerű összegei, összhangban az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésével.

(60)

Algéria tekintetében az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget nem lehetett meghatározni az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének címsora első mondata alapján, mivel a kapcsolt gyártóknak nem voltak a rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósult reprezentatív belföldi értékesítései az érintett termékre vonatkozóan. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható, mivel csak e két gyártóra terjed ki a vizsgálat. A 2. cikk (6) bekezdésének b) pontja sem alkalmazható, mivel az azonos általános árukategóriába tartozó termékek esetében a gyártási költségeket szintén ki kellene igazítani a gázköltségek vonatkozásában, a fenti (58) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt. Mivel megállapították, hogy nem lehetséges az azonos általános árukategóriába tartozó, belföldön értékesített termékek szükséges kiigazításának nagyságrendjét meghatározni, az sem lehetséges, hogy az ilyen kiigazítás után megállapítsák a haszonkulcsot. Ennélfogva az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján állapították meg.

(61)

Algéria esetében a fenti (31) preambulumbekezdésben már említetteknek megfelelően az eladási, általános és adminisztratív költségeket, valamint a nyereséget ugyanazon három észak-amerikai gyártó eladási, általános és adminisztratív költségeinek és nyereségének súlyozott átlaga alapján határozták meg. Megjegyzendő, hogy az így megállapított nyereség összege nem haladta meg az orosz gyártók által belföldi piacukon az azonos általános kategóriába tartozó termékek eladásai révén elért nyereséget.

(62)

Megállapították, hogy a két együttműködő gyártó exportértékesítéseit ügynöki megállapodás alapján, két kapcsolt kereskedőn – melyek közül az egyik székhelye Svájcban, másiké a Brit Virgin-szigeteken található – keresztül végezték. Az utóbb említett kereskedő 2005 elején beszüntette működését. Az exportárat fő exportpiacukon, az Egyesült Államokban az első független egyesült államokbeli vevőnek ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(63)

A két kapcsolt kereskedőtől kapott adatok azt mutatták, hogy a harmadik országokba irányuló exportárak alacsonyabbak, mint az Oroszországra számtanilag képzett rendes érték. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 2 % és 6 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődését jelezheti.

(64)

A meglévő szabad kapacitás lehetséges hatásait is megvizsgálták. Sem Oroszország, sem Ukrajna nem végez releváns belföldi értékesítést a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok terén. Ezzel szemben Belarusznak jelentős belföldi piaca van e termék vonatkozásában.

(65)

Az egyetlen belarusz gyártónak az érintett időszak során 14 %-kal sikerült növelnie kapacitását, és a felülvizsgálati időszak alatt csaknem teljes kapacitását kihasználva végezte a termelést. Gyártási kapacitása ugyanazon időszak során egyenletes maradt. A termelés mintegy 60 %-át belföldön értékesítette, a fennmaradó részt pedig az Egyesült Államokba exportálta. Ennélfogva úgy tűnik, hogy ez a gyártó nem rendelkezik azonnal rendelkezésére álló szabad kapacitással.

(66)

Az érintett időszak során az egyetlen együttműködő orosz gyártó termelését 78 %-kal növelte. Gyártási kapacitása ugyanazon időszak során egyenletes maradt. A rendelkezésre bocsátott információ alapján azonban ez a gyártó továbbra is rendelkezik 600 000–700 000 tonna körüli rendelkezésre álló kapacitással, amellyel növelheti a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok gyártását, és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezt a szabad kapacitást a közösségi piacra irányuló export növelésére fordíthatná. Az érintett időszak során a vállalat által végzett beruházás arra mutat, hogy a gyártási kapacitás tovább növelhető. Becslések szerint a teljes oroszországi szabad kapacitás legalább az ismert 600 000–700 000 tonna közöttire tehető, ami közösségi fogyasztás körülbelül 20 %-át teszi ki. A harmadik országokba irányuló kivitel az érintett időszak során 79 %-kal nőtt.

(67)

Ugyanakkor az egyetlen együttműködő orosz gyártó belföldi értékesítései alacsony szinten maradtak, átlagosan az összes értékesítés kevesebb mint 5 %-át képviselve. Mivel a belföldi piac nem tudja elnyelni a termelés növekedését, valószínű, hogy azt exportálni fogják.

(68)

Ukrajna esetében a két együttműködő gyártónak sikerült tizenkétszeresére növelni termelését az érintett időszak során. Ugyanazon időszak alatt a gyártási kapacitásuk csaknem ötszörösére nőtt. Emellett a két gyártó számottevő szabad kapacitással rendelkezik a közösségi piacra irányuló kivitel jelentős mennyiségű növeléséhez, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék. Becslések szerint a teljes ukrán szabad kapacitás legalább 700 000–800 000 tonna közötti, ami a közösségi fogyasztás körülbelül 20 %-át teszi ki. Az érintett időszak során a harmadik országokba irányuló kivitel nyolcszorosára nőtt.

(69)

Az ukrán belföldi értékesítések alacsony szinten maradtak az érintett időszak során, átlagosan az összes értékesítés kevesebb mint 2 %-át képviselve. Meg kell jegyezni, hogy a belföldi piac növekedése nem tudja elnyelni a termelésben bekövetkezett növekedést, ezért valószínű, hogy azt exportálni fogják.

(70)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az együttműködő gyártók – a belarusz gyártók kivételével – rendelkeznének azzal a szabad kapacitással, amellyel növelni tudják a közösségi piacra irányuló kivitelüket.

(71)

Meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszak során a közösségi gyártók általános közösségi árszintje alacsonyabb volt, mint az exportáló gyártók harmadik országokba – különösen az Egyesült Államokba – irányuló értékesítéseinek árszintje. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a gázárak, amelyek az előállítási költségek – és végeredményben a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat árának – több mint 50 %-át teszik ki, az Egyesült Államokban magasabbak voltak, mint Európában, és ennek megfelelően az ammónium- és karbamid-nitrát-oldat ára az Egyesült Államokban magasabb volt.

(72)

Meg kell jegyezni, hogy az érintett országokból az Egyesült Államokba exportált termékek exportárai átlagosan alacsonyabbak, mint az adott rendes értékek, jóllehet az Egyesült Államokban uralkodó árszint magasabb volt, mint a közösségi árszint. Ebből levonható az a következtetés, hogy az EK piacára irányuló értékesítéseket minden valószínűség szerint dömpingelt áron végeznék.

(73)

Belarusz tekintetében az egyetlen gyártó termelésének kétharmadát a gyorsan növekvő hazai piacon értékesíti. Mivel a felülvizsgálati időszak során a belföldi ár kevesebb mint fele a közösségi árnak, fennáll annak a lehetősége, hogy ésszerű gazdasági döntés alapján a belarusz gyártó terméke jelenleg belföldön értékesített hányadának jelentős mennyiségét dömpingelt áron a közösségi piacra irányítja át.

(74)

E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy a belarusz gyártó, aki jelenleg termelése fennmaradó egyharmadát más piacokra exportálja, az ehelyett a Közösségbe irányuló kivitel esetében a belarusz gyártók számára lehetséges egyéb lehetséges exportpiacokkal, például az Egyesült Államokkal, Argentínával vagy Ausztráliával összehasonlítva a szállítási költségek terén jelentős előnyöket élvezne a Közösség határához való közelsége révén.

(75)

A fentieket tekintve valószínű, hogy a belarusz gyártó az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén értékesítésének jelentős részét dömpingelt áron a Közösségbe irányítaná, mivel nyomós gazdasági érvek ösztönöznék erre.

(76)

A (20) preambulumbekezdésben már említettek szerint, mivel a felülvizsgálati időszak során nem végeztek Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából a Közösségbe irányuló exportértékesítést, nem lehetett dömpinget megállapítani ezen országoknak a Közösségbe irányuló kivitele tekintetében. A fenti 2. szakaszban leírtaknak megfelelően azonban a vizsgálat kimutatta, hogy az ezekből az országokból származó, legfőbb exportpiacukra, az Egyesült Államokba irányuló tényleges kivitelükkel kapcsolatos adatok alapján elvégzett számítások szerint fennáll a dömping megismétlődésének lehetősége.

(77)

A fenti 1–5. szakaszban ismertetett elemzés alapján levonható az a következtetés, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll annak a lehetősége, hogy a termelés további hányadát a Közösségbe exportálnák, vagy a jelenleg a Közösségen kívüli országokba exportált, illetve a belföldi piacon értékesített termékek jelentős mennyiségét ismét a közösségi piacra irányítanák. Valószínű, hogy ezek a Közösségbe irányuló kivitelek dömpingelt áron érkeznének, elsősorban az elvesztett közösségi piaci részesedés visszaszerzése céljából. Ezért arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló jövőbeni kivitel megnövekedett mennyiségben és dömpingelt áron érkezne. Emellett meg kell jegyezni, hogy a tengerentúli piacok esetében a szállítási költségek magasabbak, mint a közösségi piac esetében, különösen, ha a kivitel szomszédos országokba – Belarusz és Ukrajna esetében például Kelet-Európa, Algéria esetében pedig Dél-Európa országaiba – irányul.

(78)

Mivel az Algériából származó, a Közösségbe irányuló behozatalra továbbra is dömpingelt áron kerül sor, és a szabad kapacitásra és az árszintre vonatkozó fenti elemzést figyelembe véve valószínű, hogy az Algériából származó behozatal tekintetében továbbra is folytatódik a dömping. Mivel a felülvizsgálati időszak során a Közösség volt Algéria egyetlen exportpiaca, nagy a valószínűsége annak, hogy az algériai exportőrök megnövekedett exportmennyiségüket elsősorban erre a piacra irányítanák.

(79)

A fentiekre való tekintettel megállapítják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Algéria esetében fennáll a dömping folytatódásának, Oroszország, Belarusz és Ukrajna esetében pedig a dömping megismétlődésének valószínűsége.

(80)

A Közösségen belül az érintett terméket 12 gyártó állítja elő, és az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében az ő termelésük alkotja a teljes közösségi termelést.

(81)

Meg kell jegyezni, hogy amint az az eredeti vizsgálatban említésre került, a „Hydro Agri” elnevezésű vállalat neve „Yara”-ra módosult. Az Európai Unió 2004-es bővítésével öt vállalat a közösségi gazdasági ágazat részévé vált.

(82)

A 12 közösségi gyártó közül tíz vállalat együttműködött a vizsgálatban, és közülük kilencet említett a felülvizsgálat iránti kérelem. A fennmaradó két gyártó (a továbbiakban: egyéb közösségi gyártók) nem ismertette véleményét. Ennek megfelelően a következő tíz gyártó működött együtt:

(83)

Mivel a felülvizsgálati időszak során ez a tíz vállalat tette ki a teljes közösségi termelés 75 %-át, úgy tekinthető, hogy a fenti tíz közösségi gyártó felelős a hasonló termék teljes közösségi gyártásának jelentős hányadáért. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot, és a továbbiakban közösségi gazdasági ágazatként történik rájuk hivatkozás.

(84)

A fenti (10), (15) és (16) preambulumbekezdésben jelzettek szerint négy vállalatból álló mintát választottak ki. Valamennyi kiválasztott közösségi gyártó együttműködést tanúsított, és a megadott határidőn belül elküldte a kérdőívre adott válaszát. Emellett a fennmaradó panaszos gyártók és a vizsgálatot támogató gyártók is benyújtottak a kár elemzéséhez szükséges bizonyos általános adatokat.

(85)

A látható közösségi fogyasztást a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő eladásainak mennyisége, a más közösségi gyártók közösségi piacon történő eladásainak mennyisége és az EU teljes behozatalára vonatkozó Eurostat-adatok alapján állapították meg. Mivel 2004-ben az Európai Unió bővítésére került sor, az elemzés egyértelműsége és egységessége kedvéért a fogyasztást az EU-25 piaca alapján állapították meg az érintett időszak egészére.

(86)

2002 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi fogyasztás kis mértékben, 8 %-kal nőtt. A 2004-ben feljegyzett növekedés leginkább annak tudható be, hogy az új tagállamokban az Európai Unióhoz történő csatlakozásukat követően végrehajtották a közös agrárpolitikát. 2004-től az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek további támogatás állt rendelkezésére, és ez a növényvédő szerek nagyobb arányú felhasználásához vezetett.

(87)

Az eredeti vizsgálatban az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék Algériából, Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalát összesítve értékelték. Megvizsgálták, hogy a behozatalok összesített értékelése e vizsgálatban szintén helyénvaló-e.

(88)

E tekintetben megállapították, hogy az érintett terméket Ukrajnából az érintett időszakban nem importálták, valamint 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban Belaruszból és Oroszországból sem. Ezért nem teljesültek az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek, amelyek alapján az Algériából származó érintett termék behozatalát e másik három ország érintett termékének behozatalával összesítve lehetett volna értékelni.

(89)

A fentiekre való tekintettel úgy határoztak, hogy a négy országot külön vizsgálják meg.

(90)

A három érintett ország tekintetében, amely exportált a Közösségbe az érintett időszak alatt, a mennyiség, piaci részesedés és átlagár az egyes országok tekintetében a következőképpen alakult. Az alábbi mennyiségi és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

(91)

Az Algériából származó behozatal mennyisége, habár 2003-tól kezdődően kis mértékben csökkent, további két százalékpontnyi piaci részesedést nyert az érintett időszak során, miközben az ár 96-ról 131 euro/tonnára nőtt. Belarusz és Oroszország behozatali mennyiségei jelentősen csökkentek, és 2004-től kezdődően teljesen megszűntek.

(92)

A vizsgálatból kiderült, hogy az Algériából származó behozatal a felülvizsgálati időszak során nem kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak. A fennmaradó országok esetében, mivel a felülvizsgálati időszak alatt nem volt behozataluk, összehasonlították a felülvizsgálati időszak során harmadik országokba irányuló behozataluk exportárát a közösségi gazdasági ágazat közösségi piaci áraival, és megállapították, hogy itt sem történt alákínálás.

(93)

Az érintett időszak során más harmadik országokból származó behozatal mennyiségeit a lenti táblázat tartalmazza. Az alábbi mennyiségi és ártendenciák szintén az Eurostat adatain alapulnak.

(94)

Románia esetében 2004-ben a behozatal jelentős mértékű, 6,9 %-os piaci részesedést eredményező emelkedését jegyezték fel, ez azonban a felülvizsgálati időszakra 3,9 %-ra esett vissza a közösségi piac kedvező feltételei ellenére. Ezeket a fejleményeket abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Romániának az Egyesült Államok piacára irányuló kivitele erőteljes növekedésnek indult, és ez mennyiségileg több mint háromszorosát jelentette a felülvizsgálati időszak során a Közösségbe irányuló romániai kivitelnek. Az árak az érintett időszak során folyamatosan emelkedtek, és jelentősen magasabbak voltak, mint a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat árai 2004-ben és a felülvizsgálati időszak során. Ezek alapján nem tekinthető úgy, hogy a romániai exportáló gyártók jelentős károkozással fenyegetnék a közösségi gazdasági ágazatot. Az Egyesült Államokból származó behozatal, amely 2002-ben mindössze 0,7 %-os piaci részesedést birtokolt, a felülvizsgálati időszak során drámai mértékben, 6 tonnára csökkent. Ez a tendencia tükröződik abban is, hogy az egyesült államokbeli eladási árak a felülvizsgálati időszak végéig magasabbak voltak, mint az EK eladási árai, ezért az egyesült államokbeli gyártókat semmi sem ösztönözte arra, hogy az EK-ba exportáljanak.

(95)

Az Európai Műtrágyaimportőrök Szövetsége (EIFA) azzal érvelt, hogy mivel a közösségi piacra irányuló romániai kivitel nem fenyeget jelentős kárral annak ellenére, hogy mennyisége az algériai exporténál nagyobb mértékben nőtt, ára viszont alatta marad az algériai exportőrök árainak, az algériai kivitel sem járhat jelentős károkozás kockázatával. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Algéria esetében, a fenti (92) preambulumbekezdésben jelzettek szerint, nem mutattak ki alákínálást, és azt sem, hogy Algéria az érintett időszak folyamán jelentős kárt okozott volna a közösségi gazdasági ágazatnak. Azonban az alábbi 4. szakaszban az Algériára vonatkozó elemzés azt mutatta, hogy fennáll a kár megismétlődésének lehetősége. Ezzel szemben, mivel a Romániából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok behozatalára nem vetettek ki dömpingellenes vámot, Romániát nem vizsgálták az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján abból a szempontból, hogy valószínű-e a kár megismétlődése. Ennek alapján az érvelést elutasították.

(96)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan vonatkozó gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi gazdasági ágazat helyzetét.

(97)

Figyelembe véve, hogy a közösségi gazdasági ágazat esetében mintavételt alkalmaztak, a kárt egyrészt a teljes közösségi gazdasági ágazat szintjén (a mellékelt táblázatokban: közösségi gazdasági ágazat), másrészt a mintavételnek alávetett közösségi gyártók (a mellékelt táblázatokban: a mintában szereplő közösségi gyártók) szintjén összegyűjtött információ alapján mérték fel.

(98)

A bevált gyakorlatnak megfelelően abban az esetben, amikor mintavételhez folyamodnak, bizonyos kármutatókat (termelés, termelési kapacitás, készletek, értékesítés, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) a közösségi gazdasági ágazat egészére nézve elemeznek, míg az egyes vállalatokkal kapcsolatos kármutatókat, vagyis az árat, az előállítási költségeket, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzforgalmat és a tőkebevonási képességet a mintában szereplő közösségi gyártók szintjén összegyűjtött információ alapján vizsgálják meg.

(99)

A közösségi gazdasági ágazat termelése 2002 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal nőtt, vagyis a 2002-es mintegy 2,8 millió tonnás szintről a felülvizsgálati időszak alatt 3 millió tonnára emelkedett. Pontosabban a termelés 2003-ban 3 %-kal csökkent, majd ezután 2004-ben 2 százalékponttal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 7 százalékponttal nőtt.

(100)

A termelési kapacitás állandó maradt az érintett időszak folyamán. Tekintettel a termelés növekedésére, az ebből adódó kapacitáskihasználás a 2002-es 57 %-ról a felülvizsgálati időszakra 60 %-os szintre nőtt. Amint az az eredeti vizsgálatban már említésre került, a kapacitáskihasználásra a termelés e típusában és ezen ipari ágazatban hatással van egyéb termékek előállítása, amelyeket ugyanazon gyártóberendezésekkel állítanak elő.

(101)

A közösségi gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje az érintett időszak alatt folyamatosan nőtt. A felülvizsgálati időszak lezárultával (2005. június 30.) a készletek szintje viszonylag alacsony volt, de ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy e terméktípus esetében a készletek szintje mindig jóval alacsonyabb nyáron, mint télen, mivel az értékesítési csúcs tavaszra és nyár elejére tehető. 2004 végére a készletek szintje 13 %-kal magasabb volt, mint 2002 végén.

(102)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon végzett értékesítései 2002-től a felülvizsgálati időszakig 3 %-kal csökkentek. Ez a tendencia ellentétes a közösségi piac fogyasztásának alakulásával, amely ugyanazon időszak során 8 %-kal nőtt (lásd a fenti (86) preambulumbekezdést). A termelési mennyiség általános növekedésére a közösségi gazdasági ágazat ugyanabban az időszakban elért erős exportteljesítménye ad magyarázatot. Az alábbi táblázat a mintában szereplő azon közösségi gyártók exportmennyiségét mutatja, akiknek az Egyesült Államok volt a legfőbb exportcélpont.

(103)

A közösségi gazdasági ágazat által képviselt piaci részesedés 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen csökkent. Pontosabban, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedéséből 8 százalékpontot veszített az érintett időszak során, az algériai gyártók piaci részesedése pedig ugyanekkor 2,8 %-ról 4,8 %-ra nőtt.

(104)

A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése jelentős részét elvesztette, miközben az algériai, romániai és más közösségi gyártók ugyanazon időszakban növelni tudták piaci részesedésüket.

(105)

A piaci részesedés elvesztése magyarázható a közösségi gazdasági ágazat azon racionális döntésével is, amely szerint ahhoz, hogy hasznot húzzon az ottani jóval magasabb karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok árából, növelnie kell az Egyesült Államok piacára irányuló kivitelét. Tekintve azonban kihasználatlan termelési kapacitásának nagyságrendjét, a közösségi gazdasági ágazat számára nem volt előnyös a közösségi piacnak az érintett időszak során megfigyelt növekedése.

(106)

A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2002 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal nőtt. Ez a viszonylag csekély mértékű emelkedés a közösségi gazdasági ágazat erősödő exportteljesítményének tulajdonítható.

(107)

A közösségi gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – amelyet az alkalmazottankénti és évenkénti éves termelés mérésével állapítanak meg – 2002 és a felülvizsgálati időszak között meglehetősen stabil volt.

(108)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása az Algériából származó behozatal mennyiségére való tekintettel (amely az érintett időszak során a közösségi piac 6,7 %-át tette ki) nem tekinthető elhanyagolhatónak, különösen az olyan, igen ingadozó piacokon, mint például az érintett termék piaca. Belarusz, Oroszország és Ukrajna tekintetében nem lehet következtetéseket levonni, mivel ezekből az országokból 2003 óta nem érkezett behozatal.

(109)

A mintában szereplő közösségi gyártók átlagos nettó eladási árai 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban jelentősen emelkedtek, tükrözve az érintett termék kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanazon időszak során. Ezt a növekvő tendenciát a legfontosabb nyersanyag – a gáz – költségének hasonló alakulása összefüggésében kell szemlélni.

(110)

2002 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagbér 9 %-kal nőtt (lásd az alábbi táblázatot).

(111)

A mintában szereplő négy gyártó által előállított érintett termék beruházásainak éves áramlása az érintett időszak során kedvezően alakult. Ezek a beruházások elsősorban a régi gépek kicserélésére irányultak. Ez a közösségi gazdasági ágazat arra irányuló erőfeszítését mutatja, hogy folyamatosan javítson termelékenységén és versenyképességén. Az eredmények azonban nem szembetűnők a termelékenység alakulása tekintetében, ami ugyanabban az időszakban viszonylag stabil maradt (fenti (107) preambulumbekezdés), tükrözve a közösségi gazdasági ágazat nehézségeit termelési kibocsátásának növelése terén.

(112)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége 2003 óta fokozatos javulást mutat, és a felülvizsgálati időszak során 13,8 %-os szintet ért el. Az érintett időszak végén a nyereségesség elérte csúcspontját az ár szempontjából ciklikus piacon. Valójában számos – többek között külső – tényező lehet hatással a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok és egyéb nitrogéntartalmú műtrágyák világpiacaira. Ezek a tényezők e termékek megnövekedett kínálatát vagy lecsökkent keresletét eredményezhetik, így befolyásolva a termék árazását. Az érintett időszak során a kínálat szűkössége következtében a világpiaci árak emelkedtek. 2002-ben és 2003-ban a megállapított nyereségszintek azonban mérsékeltek voltak, és alacsonyabbak maradtak annál, amit a közösségi gazdasági ágazat ésszerűnek ítélt, szem előtt tartva azt, hogy ez a gazdasági ágazat rendkívül tőkeérzékeny. A befektetések megtérülése (ROI) – a befektetések nettó könyv szerinti értékére jutó eredmény százalékában kifejezve – nagyjából a fenti jövedelmezőségi tendenciát követte a teljes érintett időszak során.

(113)

A pénzforgalom az érintett időszakban jelentősen nőtt. Ez összhangban van az általános nyereségesség alakulásával az érintett időszak során.

(114)

A vizsgálat nem tárt fel semmilyen nehézséget, amellyel a mintában szereplő közösségi gyártóknak szembe kellett volna nézni a tőkebevonás terén. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel e vállalatok közül több is nagyobb csoport tagja, tevékenységeiket csoportjaikon belül cash pooling rendszerben vagy az anyavállalattól kapott, csoporton belüli kölcsönök formájában finanszírozzák.

(115)

2002 és a felülvizsgálati időszak között az alábbi mutatók változtak kedvezően: a közösségi gazdasági ágazat termelési mennyisége nőtt, a közösségi gazdasági ágazat egységenkénti eladási ára emelkedett, nyereségessége pedig az árakkal összhangban jelentősen javult. A harmadik országokba irányuló kivitel nőtt, és a befektetések megtérülése, valamint a pénzforgalom szintén kedvezően alakult. A bérek kis mértékben emelkedtek, és a közösségi gazdasági ágazat folytathatta beruházásait.

(116)

Ezzel ellentétben a következő mutatók alakultak kedvezőtlenül: a közösségi piacon az értékesítési mennyiség 3 %-kal csökkent a növekvő piac ellenére. Ennek megfelelően a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen, 8 százalékponttal visszaesett az érintett időszak során. A termelékenység viszonylag stabil maradt annak ellenére, hogy a közösségi gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett annak a beruházásokon keresztül történő javítására.

(117)

Általában elmondható, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete – összehasonlítva az érintett országokból származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2000-ben történt bevezetése előtt fennálló helyzettel – jelentősen javult. Ezért egyértelmű, hogy ezek az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. Ennek ellenére hangsúlyozni kell, hogy az egyes tényezők kedvező alakulása részben tulajdonítható a hasonló termék piacának, amely a vizsgált időszak utolsó két évében igen kedvezően alakult a szűkös világpiaci kínálat hatására. Emellett a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményének kedvező alakulása is hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat általános kedvező helyzetéhez, bizonyos mértékig ellensúlyozva a Közösségen belüli zsugorodó piaci részesedést.

(118)

Ezért azt a következtetést vonták le, hogy bár a közösségi gazdasági ágazat helyzete az intézkedések bevezetését megelőző időszakhoz képest javult, még mindig sérülékeny.

(119)

Mivel az érintett négy országból származó behozatal jelenleg nem okoz jelentős kárt, az elemzés a kár megismétlődésének valószínűségére koncentrált. E tekintetben két fő paramétert vizsgáltak meg: i. az érintett országok gázköltségeit és hatását a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok gyártására; valamint ii. az érintett országokból származó, a Közösségbe irányuló behozatal feltételezett mennyiségének a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, figyelembe véve a versenyfeltételeket.

(120)

A kár megismétlődésének valószínűsége nagyban függ a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok árának alakulásától. Mivel a gáz a legjelentősebb költségelem, amely világpiaci áron beszerezve a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállítási költségének több mint 50 %-át teszi ki, ez a termék eladási árának meghatározó tényezője. A karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállításának gázköltsége a gáz hatékony felhasználásától és az egységártól függ. Ezért a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállítása során e két paramétert egyfelől a közösségi gazdasági ágazat, másfelől pedig Oroszország és Algéria vonatkozásában is megvizsgálták.

(121)

Az elemzés először is kimutatta, hogy a gázhatékonyság lényeges tényező a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállítása során a gáz egy tonnára jutó költségének meghatározásában. E tekintetben megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat gázhatékonysága viszonylag magas, az előállított karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok tonnánként felhasznált gázfogyasztásának aránya 15 %-kal alacsonyabb, mint az oroszországi és algériai gyártók esetében. Ez a közösségi gazdasági ágazat azon erőfeszítésének eredménye, amellyel folyamatosan próbál javítani termelékenységén és versenyképességén a megfelelő beruházásokon keresztül, amelyek évente átlagosan az eszközök könyv szerinti nettó értékének egyharmadát kitevő tőkebeáramlást igényelnek. Ennek a viszonylagos előnynek a közösségi gazdasági ágazat számára kedvező hatással kellene lennie, a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok alacsonyabb előállítási költségét eredményezve.

(122)

E hatékonyság ellenére a gázárak különbségei miatt a közösségi gazdasági ágazat egy tonnára jutó gázköltsége az előállított karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok esetében háromszor magasabb, mint Oroszország és Algéria költségei. Az e két ország mesterségesen alacsonyan tartott gázárai teljes mértékben magyarázatul szolgálnak a különbségre. Nem valószínű, hogy a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok ebből adódó árkülönbsége e két országban a gázt világpiaci áron beszerző gyártókhoz – például a közösségi gyártókhoz – viszonyítva a közeljövőben csökkenne. Ellenkezőleg, ha az elkövetkező években a világpiaci gázárak továbbra is a jelenlegihez hasonlóan alakulnak, ez a szakadék tovább szélesedhet. Ennek alapján úgy vélik, hogy az oroszországi és algériai gyártók továbbra is megtartják mesterséges költségelőnyüket, ami nagyrészt ellensúlyozza a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok súlya miatti magas szállítási költségeket. Ez vonzóvá teszi a közösségi piacot még azon gyártók számára is, akik ezen országok távoli területein élnek, és szállítási költségeik az ár 20 %-ánál magasabb összeget tesznek ki.

(123)

Az alacsony gázárak tekintetében az oroszországi és algériai exportáló gyártók ezért minden valószínűség szerint a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb áron exportálnák az érintett terméket a Közösségbe. Ezért valószínű, hogy az említett behozatalok jelentősen alákínálnának a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(124)

Belarusz és Ukrajna nem szerepelt ebben a vizsgálatban, mert e vizsgálat céljából mindkettőt „nem piacgazdasági ország”-ként kezelték, ezért nem kértek tőlük az előállítási költségekre vonatkozó adatot. Azonban beszerezték az e két ország gázáraira vonatkozó specifikus adatokat, és a vizsgálat kimutatta, hogy e két ország gyártóit a felülvizsgálati időszak során olyan árakon látták el gázzal, amelyek alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazatnak felszámított árak. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy mindkét országban egyaránt megvan arra a lehetőség, hogy az érintett terméket a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb áron exportálják, és az a következtetés is levonható, hogy ezek az árak valószínűleg alákínálnának a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(125)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az a tény, hogy a belarusz, orosz és ukrán exportőröknek újra el kellene helyezkedniük a közösségi piacon, az algériai exportőröknek pedig meg kellene erősíteni piaci pozíciójukat, szintén azt a véleményt támaszthatja alá, hogy az említett gyártók valószínűleg a közösségi gazdasági ágazaténál alacsonyabb árakat alkalmaznának elvesztett piaci részesedésük visszaszerzése, illetve vásárlói bázisuk szélesítése érdekében.

(126)

Az EFIA és egyes exportáló gyártók azt állították, hogy az alacsonyabb termelési költségeket nem lehet érvényes indoknak tekinteni a kár megismétlődése valószínűségének alátámasztásához. Emellett érvelésük szerint az alákínálás lehetősége nem olyan jogi norma, amely alapján meg lehet állapítani a károkozás valószínűségét. Algéria továbbá olyan árakat alkalmazott, amelyek meghaladták a közösségi gazdasági ágazat árait, Belarusz, Oroszország és Ukrajna pedig 2004 során és a felülvizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportált a Közösségbe, harmadik országokba irányuló exportjuk árai pedig meghaladták a közösségi gazdasági ágazat – kárt nem okozónak ítélt – árait. Az EFIA szerint ez azt bizonyítja, hogy az exportáló gyártók nem használják ki alacsonyabb gázköltségeiket alacsonyabb árak megállapításával, hanem éppen ellenkezőleg: magasabb árat szabnak és megpróbálják elérni a maximális haszonkulcsot.

(127)

Azért kell megállapítani, valószínű-e a kár megismétlődése, hogy kiderüljön, az intézkedések hatályvesztése nem teremtene-e olyan feltételeket, amelyek a kár megismétlődését segítenék elő. E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy – amint azt a felek elismerik – az érintett országok exportáló gyártói az alacsony gázárak előnyét élvezik, ami lehetőséget teremt számukra arra, hogy alákínáljanak a közösségi gazdasági ágazat árainak. Másfelől a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az export dömpingelt áron érkezett. Ezt az árazási magatartást i. az exportőrök jelentékeny szabad kapacitása; valamint ii. lényegesen alacsonyabb termelési költségei fényében vették figyelembe. Az előbbi erőteljes ösztönzés arra, hogy termékük értékesítéséhez piacot találjanak. Az utóbbi pedig rávilágít arra, hogy lehetőségük van jelentős mértékben alákínálni a közösségi gazdasági ágazat árainak az értékesítés mennyiségi követelményeinek teljesítése érdekében.

(128)

Az árak tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az érintett időszak utolsó két évében a kedvező piaci feltételek az alkalmazott dömpingellenes intézkedésektől függetlenül magasan tartották az árakat. Az említett időszak során a világpiaci kereslet-kínálat arányának eredményeként valamennyi nitrogéntartalmú műtrágya ára magas volt. A karbamid- és ammónium-nitrát-oldat a többi nitrogéntartalmú műtrágyához hasonlóan olyan árucikk, amelynek árazását számos tényező befolyásolja: az ingadozó gázár, amely a legfontosabb költségelemként jelentős hatást gyakorol a kínálatra, az időjárási feltételek, a termény és a vetőmagkészlet szintje, amely csökkentheti vagy fokozhatja a keresletet. A nitrogéntartalmú műtrágyák kereslete terén – különös tekintettel a közösségi piacra – a következő években kis mértékű csökkenés várható ( 6 ). E magas árak fenntartása ezért a szűkös kínálattól függ, aminek a valószínűsége a vizsgálat tanúsága szerint – figyelembe véve az érintett országok szabad kapacitását és annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálati időszak során harmadik országba irányuló kivitelüket átirányítanák – meglehetősen kicsi. Nagy a valószínűsége annak, hogy az exportáló gyártók ekkor áraikat olyan mértékben csökkentik, hogy azok alákínáljanak a közösségi gazdasági ágazat árainak piaci részesedés szerzése és az exportmennyiségi követelményeknek való megfelelés érdekében. Ilyen körülmények között a közösségi gazdasági ágazat vagy arra kényszerülne, hogy árait a továbbra is magas gázköltség miatt a termelési költség közelébe vagy az alá szorítsa, vagy pedig arra, hogy piaci részesedése és így bevétele jelentős részét elveszítse, esetleg mindkettőre. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel mennyiségének növelése a (135) premabulumbekezdésben ismertetett okok miatt nem valószínű. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése azzal az elkerülhetetlen következménnyel járna, hogy a közösségi gazdasági ágazat teljesítménye romlana.

(129)

A profitmaximálásra vonatkozó érv kapcsán meg kell jegyezni, hogy az az érintett időszak során az Egyesült Államok és a közösségi piac között megfigyelt pozitív árkülönbségen alapul, amelynek alapján ugyanakkor nem lehet következtetést levonni a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatokhoz hasonlóan ingadozó árú árucikk jövőbeni áráról. A fentiek alapján megállapították, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennállna a kár megismétlődésének jelentős veszélye, ezért az érvelést elutasították.

(130)

A karbamid- és ammónium-nitrát-oldat folyékony műtrágya, amely nitrogént juttat a növényeknek. Leginkább ültetés vagy elvetés előtti műtrágyaként használják szántóföldi növények esetében, amelyek a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatot általában tavasszal igénylik. A karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok korlátozottan cserélhetők fel más nitrogéntartalmú műtrágyákkal, mivel a mezőgazdasági termelők a karbamid- és ammónium-nitrát-oldat (amely egy alkalmazás során összekeverhető más oldatokkal, például növényvédő szerekkel) alkalmazásához más eszközöket használnak. Ezért a keresletre, amely viszonylag rugalmatlannak nevezhető, az idényjellegű csúcsok jellemzők.

(131)

Habár a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok iránti kereslet általában idényjellegű, gyártása egész évben folyamatosan zajlik, mivel ez hatékonyabb, mint a gyártás szüneteltetése. Ennek eredményeként a közösségi gyártók leltára ősszel és télen éri el a legmagasabb szintet. Az érintett termék nagy mennyiségű, alacsony árú, tavasszal és nyáron megjelenő behozatala valószínűleg lényegesen kedvezőtlen hatással lesz a közösségi gazdasági ágazat áraira az olyan erősen volatilis árucikk tekintetében, mint az érintett termék, amelynek ára hetenként változik.

(132)

Mivel Algéria kivételével a felülvizsgálati időszak során az érintett országok nem exportáltak, az elemzés annak a valószínűségét vizsgálja, hogy a felülvizsgálati időszak során más országokba exportált érintett terméket a közeljövőben a közösségi piacra irányítanák-e át. Emellett meg kell vizsgálni a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok eladási árai lehetséges alakulását is.

(133)

A közösségi piacra irányuló kivitel lehetséges alakulása tekintetében meg kell jegyezni, hogy a Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatoknak az Egyesült Államokba irányuló behozatalára dömpingellenes intézkedések voltak érvényben azok 2003. áprilisi hatályon kívül helyezéséig. Az alábbi táblázat bemutatja e három országnak az Egyesült Államokba irányuló kivitele alakulását 2003 áprilisától:

(134)

Ennek alapján kimutatható, hogy ezek az országok 2003 és 2004 között jelentősen növelték exportmennyiségüket. Különösen Oroszország esetében történt így: a kiviteli mennyiség a 2003-as 180 ezer tonnáról 2004-re körülbelül 600 ezer tonnára duzzadt, több mint háromszoros növekedést érve el. A fenti kereskedelmi statisztika azt is kimutatja, hogy az ezekből az országokból az Egyesült Államokba irányuló exportmennyiség hirtelen és meredek emelkedése a felülvizsgálati időszak során megtorpant, és 2004-hez viszonyítva a növekedés kevésbé látványos (11 %). Az Egyesült Államokba irányuló együttes kivitelük mennyiségének 1 millió tonna körüli stabilizációját az érintett országoknak az Egyesült Államokba irányuló kiviteli teljesítményükről szóló, a felülvizsgálati időszak után készült jelentése megerősítette.

(135)

A Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok amerikai dömpingellenes vizsgálatáról szóló zárójelentés részletesen ismerteti e stabilizáció okait ( 7 ). E jelentés megállapítja, hogy a magas belföldi szállítási költségek miatt a behozatali piac tulajdonképpen a part menti területekre korlátozódik, és ezek a költségek a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok behozatalának értékesítése az Egyesült Államok számos részén, így a gazdálkodói övezetben elhelyezkedő, a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok fogyasztása szempontjából fontos államokban túlságosan költséges a helyben előállított karbamid- és ammónium-nitrát-oldathoz viszonyítva. Azaz az Egyesült Államok piacának nagysága a behozatalt tekintve korlátozott, és a fogyasztás szempontjából legfontosabb területeket elhelyezkedésük miatt a behozatal nem éri el. A Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalának a fenti (134) preambulumbekezdésben ismertetett, megfigyelt stabilizációját figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy az Egyesült Államok piaca nem tud a felülvizsgálati időszak során nyilvántartott behozatalnál jelentősen magasabb arányú behozatalt befogadni.

(136)

A fenti összefüggésre, valamint a közösségi piac viszonylagos közelségére tekintettel levonható az a következtetés, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll annak a valószínűsége, hogy az érintett országok jelentékeny értékesítési és szabad kapacitásukat a közösségi piacra irányítják. Mivel az egyesült államokbeli piaccal összehasonlítva a szállítási költségek kisebbek, az exportár jelentősen alacsonyabb lehet, mint az Egyesült Államok piacán alkalmazott ár. Emellett, a (50), (54) és (63) preambulumbekezdésben említettek szerint, megállapították, hogy az együttműködő exportáló gyártók az adott rendes értékeiknél alacsonyabb áron végezték értékesítéseiket az Egyesült Államok piacán.

(137)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék algériai belföldi piaca nem elég jelentős, és lényegében a teljes termelési kapacitás exportorientált. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy az algériai gyártók jelenlegi szabad kapacitása a közösségi piac fogyasztásának 10–20 %-át teszi ki. A teljes jelenlegi szabad kapacitást körülbelül 300 000–350 000 tonnára becsülik.

(138)

Tekintettel különösen a közösségi piac közelségére, nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad gyártási kapacitást az érintett termék Közösségbe történő kivitelére fordítanák (Algéria piaci részesedése csak 4,8 %). A várható nagy mennyiségű behozatal valószínűleg dömpingelt áron érkezne, és valószínű, hogy kárt okozna a közösségi gyártóknak.

(139)

Megállapították, hogy a gyorsan növekvő hazai piacon az egyetlen gyártó termelése kétharmadát értékesítette a felülvizsgálati időszak során. 2004-ben és a felülvizsgálati időszak során emellett nem exportált a Közösségbe, az Egyesült Államok piacára irányuló kivitele pedig a dömpingellenes intézkedések hiánya és a kedvező piaci feltételek ellenére csökkent.

(140)

Ha az intézkedések hatályukat vesztenék, nagyon valószínű, hogy a helyzet Belarusz esetében drámaian megváltozna. Mivel a belföldi ár kevesebb mint fele volt a közösségi piaci árnak a felülvizsgálat során, ésszerű gazdasági döntés alapján a belarusz gyártó terméke jelenleg belföldi piacon értékesített hányadának jelentős mennyiségét dömpingelt áron a közösségi piacra irányítaná át. Az eredmény nagy valószínűséggel az lenne, hogy megismétlődne a Belaruszból érkező alacsony árú, nagy mennyiségű behozatal okozta kár.

(141)

Az orosz belföldi piac viszonylag kicsi a fenti (66) preambulumbekezdésben már említett, 600 000–700 000 tonnát kitevő szabad kapacitáshoz viszonyítva, amely jelentősen nőhet, ha ehhez hozzáadódik az együtt nem működő gyártók kapacitása, illetve az a kapacitás, amelyet a két másik nitrogéntartalmú műtrágya, a karbamid és az ammónium-nitrát gyártásához és exportálásához használnak.

(142)

E tekintetben érdemes megjegyezni azt is, hogy jelenleg kereskedelmi védelmi intézkedések vannak hatályban az alapanyagok – nevezetesen a szilárd karbamid és az ammónium-nitrát – Oroszországból származó behozatalára ( 8 ). A karbamidra vonatkozó intézkedések tekintetében jelenleg hatályvesztési felülvizsgálatot folytatnak ( 9 ). Emellett jelenleg az ammónium-nitrátra vonatkozó intézkedések tekintetében egy jelentős orosz exportáló gyártóra korlátozott időközi felülvizsgálatot végeznek ( 10 ). Ezért az említett felülvizsgálatok végső eredményétől függően fennáll a kockázata annak, hogy az említett termékek gyártásáról a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok gyártására állnak át, és ez az orosz gyártók becsült szabad kapacitásának jelentékeny további növelésével járna.

(143)

A fentiekre tekintettel nagy a valószínűsége, hogy a Közösségbe irányuló kivitel az intézkedések hatályvesztésével újraindul. E behozatal mennyisége óvatos becslések szerint közel 20 %-ra tehető, figyelembe véve a közösségi piaci fogyasztást (lásd a (86) preambulumbekezdést), valamint Oroszország tényleges szabad kapacitását. Tekintettel az orosz gyártók által fizetett rendkívül alacsony gázárra, valamint az érintett termék ebből következő árazási előnyeire, nagyon valószínű, hogy a behozatal jelentős kárt okozna a közösségi gazdasági ágazatnak.

(144)

Az érintett országok közül Ukrajna rendelkezik jelenleg a legnagyobb, 700 000–800 000 tonna körülire becsült szabad kapacitással. A jelenlegi szabad kapacitás egyedül a közösségi fogyasztás 20 %-ának felel meg.

(145)

Mivel Ukrajnának nincs jelentős belföldi piaca, illetve a közösségi piac közelségéből adódóan valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piacra nagy mennyiségű kivitelt irányítanának. Amint a fentiekben kifejtették, ez a kivitel dömpingelt lenne, ezért a közösségi gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozna.

(146)

Tekintettel az érintett országok gyártói által a gázért mint alapvető nyersanyagért fizetett mesterségesen alacsony árakra, valamint arra, hogy ez milyen hatással van a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállítási költségére, valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országok gyártóinak lehetőségük lesz az érintett terméket a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb áron exportálni.

(147)

Belaruszt kivéve valamennyi érintett ország rendelkezik felesleges kapacitással, amely a közösségi piac felé fordítható, ha az intézkedések hatályukat vesztik. Mivel Belarusz belföldi piacán az értékesítési mennyiség magas, az eladási ár pedig sokkal alacsonyabb annál, ami a közösségi piacon a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalható volt, nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az értékesítések legalább egy részét a közösségi piacra irányítanák át. A Közösségbe irányuló értékesítések az Egyesült Államokkal összehasonlítva alacsonyabb szállítási költségei szintén arra ösztönözhetnek, hogy az értékesítést a közösségi piacra irányítsák át. Emellett mind a négy ország esetében valószínű, hogy – a (132)–(136) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint – az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenleg más országokba irányuló kivitelüket a Közösségbe irányítanák át.

(148)

Az EFIA és egyes exportáló gyártók azt állították, hogy a feltételezés, mely szerint a karbamid és az ammónium-nitrát előállításáról áttérnének a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok előállítására, nem veszi figyelembe azt az alapvető gazdasági tényt, hogy a gyártók további beruházás nélkül nem térhetnek át egy másik termék előállítására. Emellett azt is állították, hogy a gyártók nem hagynak fel nyereségesebb termékeikkel csak azért, mert a kevésbé nyereséges termékre már nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

(149)

A szükséges további beruházások tekintetében meg kell jegyezni, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák legfontosabb exportáló gyártóinak többsége integrált termelést végez, ezért az egyik vagy másik termék gyártására/exportálására vonatkozó döntés leginkább a piaci feltételektől függ. A nyereséges termékekkel kapcsolatban elmondható, hogy a gyártók valóban a leginkább nyereséges termékre helyezik a hangsúlyt. E tekintetben a dömpingellenes intézkedések jelentős szerepet játszanak ebben a döntésben, amit az is jelez, hogy 2004-ben és a felülvizsgálati időszak során, az amerikai dömpingellenes intézkedések 2003-as hatályon kívül helyezését követően az Egyesült Államok piacára irányuló karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok dömpingelt behozatalának mennyisége jelentősen nőtt. Ezért az exportáló gyártók ésszerű gazdasági döntés alapján minden valószínűség szerint áttérnek az egyik termék gyártásáról a másikra a nitrogéntartalmú műtrágyák általános értékesítésének fenntartása vagy növelése, illetve az ebből származó nyereség érdekében. Ennek alapján a fenti érvelést elutasították.

(150)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az érintett országokból származó kivitel – figyelembe véve az érintett országok torz és mesterségesen alacsony előállítási költségeit – nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben, a közösségi gazdaság árainak alákínáló árakon jelenne meg. Ez minden valószínség szerint megerősítené a piac árleszorító tendenciáját, ezzel várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorolva a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. Ez pedig különösen a 2004-ben és a felülvizsgálati időszak során elért pénzügyi talpra állást hátráltatná, és a kár valószínű megismétlődéséhez vezetne. Azaz, minél kedvezőtlenebbek a piaci feltételek, annál erőteljesebb árcsökkentés várható az érintett országok részéről, figyelembe véve az előállítási költségeikben mutatkozó jelentős különbséget, valamint szabad kapacitásukat.

(151)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A Közösség érdekének meghatározásakor figyelembe vették a különféle érdekeket.

(152)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották a Közösség érdekével ellentétesnek. Továbbá a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már alkalmaztak dömpingellenes intézkedéseket, így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt nemkívánatos hatásait.

(153)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy az adott esetben az intézkedések fenntartása ellentétes a közösségi érdekkel.

(154)

A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes ágazatnak bizonyult. Ezt megerősítette gazdasági helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2000-es bevezetése után megfigyelt pozitív fejlődése. A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége különösen 2002 és a felülvizsgálati időszak között javult.

(155)

Megalapozottan várható, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak továbbra is hasznára válnak a jelenleg alkalmazott intézkedések, és a piaci részesedés kedvezőtlen alakulásának megfordításával, valamint nyereségességének további javításával helyzete még inkább javul. Ha az intézkedéseket nem tartják fenn, valószínű, hogy az érintett országokból származó, megnövekedett mennyiségű, dömpingelt árú behozatal jelenik meg, amely az eladási árakra leszorító nyomást gyakorolva kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak, ezzel veszélybe sodorva annak jelenleg kedvező, de törékeny pénzügyi helyzetét.

(156)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy importőr jelezte, hogy kész szerepelni a mintában, és benyújtotta a mintára vonatkozó formanyomtatványban kért alapinformációkat. Miután azonban az említett importőr megkapta a teljes kérdőívet, jelezte a Bizottságnak, hogy nem kíván tovább együttműködni a vizsgálatban.

(157)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy az intézkedések bevezetésének hatása annyiban nem gyakorolna olyan jelentős hatást, hogy a behozatal továbbra is folytatódna, de immár kárt nem okozó árakon, illetve az importőrök rendszerint nemcsak karbamid- és ammónium-nitrát-oldattal kereskednek, hanem jelentős mértékben más műtrágyákkal is. Az előfeltételezést, amely szerint a behozatal továbbra is jelen lesz, megerősítette az Algériából származó behozatal, amelynek esetében egy exportáló gyártótól kötelezettségvállalást fogadtak el. Ez arra enged következtetni, hogy egyes importőrökre valóban kedvezőtlen hatással volt az intézkedések bevezetése, amint azt a 617/2000/EK bizottsági rendelet ( 11 ) (66) preambulumbekezdése jelzi. A vizsgálat azonban nem mutatta azt, hogy egyes importőrök teljesen beszüntették volna tevékenységüket, hanem a várakozásoknak megfelelően egyéb műtrágyák kereskedelme felé fordultak. Így az intézkedések bevezetése láthatólag általánosságban korlátozott hatással volt az importőrök/kereskedők nagy részére.

(158)

Az importőrök együttműködésének hiányában nem áll rendelkezésre olyan megbízható információ, amely azt jelezné, hogy az intézkedések fenntartása jelentős negatív hatással lenne az importőrökre vagy kereskedőkre.

(159)

Az EFIA azt állította, hogy az importőrök együttműködése elmaradásának okát nem az érdeklődés hiányában kell keresni, hanem abban, hogy egyenlőtlen helyzetbe kerültek, hiszen a dömpingellenes vizsgálat jelentős forrásokat kíván meg, mivel azonban kis- és középvállalkozásokról van szó, saját forrásaik korlátozottak. Továbbá azt is állították, hogy a vizsgálat nem vette figyelembe a számos bevezetett dömpingellenes intézkedésnek a műtrágyaimportőrökre gyakorolt összesített hatását, így elmulasztották, hogy tisztességesen megvizsgálják az importőrökre és a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt tényleges hatást.

(160)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az importőröknek, akik a műtrágyák széles skálájával – köztük a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatokkal – foglalkoznak, lehetőségük van arra, hogy a különféle nitrogéntartalmú műtrágyákat egyéb olyan forrásokból szerezzék be, amelyeket jelenleg nem érintenek dömpingellenes intézkedések. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések fenntartásából fakadó, az importőröket érintő kedvezőtlen hatás nem indokolná az intézkedések hatályon kívül helyezését.

(161)

A karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok felhasználói közösségi gazdálkodók. A nitrogéntartalmú műtrágyák iránti kereslet viszonylag rugalmatlan, és a gazdálkodók általában a legolcsóbb forrásból szerzik be ezeket. Az intézkedések bevezetésének a felhasználókra gyakorolt lehetséges hatásának vizsgálatakor arra a következtetésre jutottak az eredeti vizsgálatban, hogy mivel a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok költségének a gazdálkodókra gyakorolt hatása elhanyagolható, kicsi a valószínűsége annak, hogy e költségek emelkedése jelentős kedvezőtlen hatással legyen rájuk. Az, hogy e felülvizsgálat keretében egyetlen felhasználó vagy felhasználói szervezet sem bocsátott rendelkezésre a fenti megállapításnak ellentmondó információt, megerősíteni látszik a következőket: i. a karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok költsége e gazdálkodók teljes termelési költségének igen kis hányadát alkotja; ii. a jelenleg hatályos intézkedéseknek nem volt jelentős negatív hatása gazdasági helyzetükre; iii. az intézkedések folytatása nem érintené hátrányosan a felhasználók pénzügyi érdekeit.

(162)

A fentiekre tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(163)

Minden felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(164)

A fentiekből az következik, hogy – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint – az Algériából, Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezen intézkedések specifikus vámokból állnak, kivéve az érintett termék egy olyan algériai vállalat által gyártott és a közösségi piacra irányuló exportra eladott behozatalát, amelyre vonatkozóan kötelezettségvállalást fogadtak el,