This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02005L0036-20200424
Directive 2005/36/EC of the European Parliament and of the Council of 7 September 2005 on the recognition of professional qualifications (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (EGT vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (EGT vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02005L0036 — HU — 24.04.2020 — 014.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255, 2005.9.30., 22. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 363 |
141 |
20.12.2006 |
||
|
L 320 |
3 |
6.12.2007 |
||
|
L 205 |
10 |
1.8.2008 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) |
L 311 |
1 |
21.11.2008 |
|
|
L 93 |
11 |
7.4.2009 |
||
|
L 59 |
4 |
4.3.2011 |
||
|
L 180 |
9 |
12.7.2012 |
||
|
L 158 |
368 |
10.6.2013 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/55/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2013. november 20.) |
L 354 |
132 |
28.12.2013 |
|
|
L 134 |
135 |
24.5.2016 |
||
|
L 317 |
119 |
1.12.2017 |
||
|
L 104 |
1 |
15.4.2019 |
||
|
L 131 |
1 |
24.4.2020 |
||
Módosította:
|
L 112 |
21 |
24.4.2012 |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE
(2005. szeptember 7.)
a szakmai képesítések elismeréséről
(EGT vonatkozású szöveg)
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Cél
Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására.
Ez az irányelv továbbá szabályokat határoz meg a szabályozott szakmák részleges gyakorlásának megkezdését, valamint a más tagállamban teljesített szakmai gyakorlat elismerését illetően.
2. cikk
Hatály
(1) Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.
Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára is alkalmazni kell, aki a saját tagállamán kívül teljesített szakmai gyakorlatot.
(2) Saját szabályozásának megfelelően minden tagállam lehetővé teheti a tagállamok azon állampolgárai számára, akik nem valamely tagállamban szerzett szakmai képesítésről szóló okirattal rendelkeznek, hogy területén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakmát gyakoroljanak. A III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében ennek az elsődleges elismerésnek tiszteletben kell tartania az ugyanazon fejezetben megállapított képzési minimumkövetelményeket.
(3) Amennyiben egy adott szabályozott szakma tekintetében valamely önálló közösségi jogi aktus a szakmai képesítések elismerésével közvetlenül összefüggő egyéb, különös rendelkezést állapít meg, ennek az irányelvnek a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) Ez az irányelv nem alkalmazandó a hivatalos kormányzati aktussal kinevezett közjegyzőkre.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Ezen irányelv alkalmazásában:
„szabályozott szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján; a gyakorlás módjának minősül különösen a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által adott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai cím használata. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, a (2) bekezdésben említett szakmát szabályozott szakmának kell tekinteni;
„szakmai képesítés”: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, a 11. cikk a) pontjának i. alpontjában említett képzettségi tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal tanúsított képesítés;
„előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat”: olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet egy tagállamban, e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság bocsátott ki, és amely igazolja a túlnyomóan Közösségen belüli szakképzés sikeres elvégzését. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, az előírt képesítés megszerzését tanúsító, a (3) bekezdésben említett okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni;
„illetékes hatóság”: képzési bizonyítványok és egyéb dokumentumok vagy információk kiállítására, illetve átvételére, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó kérvények elfogadására és határozatok meghozatalára a tagállamok által kifejezetten feljogosított hatóság vagy szervezet;
„szabályozott képzés”: minden olyan képzés, amely kifejezetten egy adott szakma gyakorlásának elsajátítására irányul, és amely egy vagy több kurzusból áll, amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki.
A szakmai képzés, a próbaidős gyakorlat vagy a szakmai gyakorlat felépítését és szintjét az érintett tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései határozzák meg, illetve ezeket az e célra kijelölt hatóság felügyeli, illetve hagyja jóvá;
„szakmai tapasztalat”: az adott szakma teljes munkaidőben vagy azzal egyenértékű részmunkaidőben való tényleges és jogszerű gyakorlása valamely tagállamban;
„alkalmazkodási időszak”: szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, az adott szakmában megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett; az ilyen, felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszak adott esetben továbbképzést is magában foglalhat. A felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszakot értékelni kell. Az alkalmazkodási időszakot és annak értékelését szabályozó részletes szabályokat, valamint a felügyelet alatt lévő migráns jogállását a fogadó tagállam illetékes hatósága állapítja meg.
A felügyelet alatt folytatott gyakorlatát töltő személy fogadó tagállambeli jogállását — különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében — a fogadó tagállam illetékes hatóságai az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítják meg;
„alkalmassági vizsga”: a kérelmező szakmai tudására, képességeire és készségeire vonatkozó, a fogadó tagállam illetékes hatóságai által lefolytatott vagy elismert vizsga, amelynek célja annak felmérése, hogy a kérelmező alkalmas-e az adott tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlására.
A vizsga lefolytatása érdekében az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyekre – a fogadó tagállamban megkövetelt képzés és a kérelmező által végzett képzés összehasonlítása alapján – a kérelmező oklevele vagy az előírt képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirata nem vonatkozik.
Az alkalmassági vizsgának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kérelmező a saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan érkezett, szakképzett személy. A vizsgának a listáról kiválasztott olyan szakterületeket kell átfognia, amelyek ismerete a szóban forgó szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához feltétlenül szükséges. A vizsga kiterjedhet a fogadó tagállamban az érintett tevékenységekre alkalmazandó szakmai szabályok ismeretére is.
Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, valamint a fogadó tagállamban alkalmassági vizsgára készülő kérelmezőnek a fogadó tagállambeli jogállását az adott tagállam illetékes hatóságai határozzák meg;
„vállalkozás vezetője”: aki egy vállalkozásban az adott foglalkozási ágban a következő tevékenységet végzi:
vállalkozás vezetője vagy vállalkozás fióktelepének vezetője; vagy
a vállalkozás tulajdonosának vagy vezetőjének a helyettese, amennyiben ez a beosztás a vállalkozás tulajdonosának vagy a vezetőjének felelősségével egyenértékű felelősséggel párosul; vagy
kereskedelmi és/vagy technikai jellegű feladatokkal együtt járó vezető beosztásban van, és a vállalkozás egy vagy több osztályáért felelős.
„szakmai gyakorlat”: a 46. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlati időszak, amennyiben az egy szabályozott szakma gyakorlása megkezdésének a feltételét képezi, és amelyre oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok alatt vagy után kerül sor;
„európai szakmai kártya”: elektronikus igazolás, amely igazolja, hogy a szakember megfelelt az egy fogadó tagállamban való átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtáshoz szükséges valamennyi feltételnek, vagy hogy valamely szakmai képesítést egy fogadó tagállamban való letelepedés céljából elismertek;
„egész életen át tartó tanulás”: minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában, amely az ismeretek, a képességek és a készségek tökéletesítésével jár, amely magában foglalhatja a szakmai etikát is;
„közérdeken alapuló kényszerítő körülmények”: az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ekként elismert körülmények;
„az európai kreditátviteli rendszer kreditjei vagy ECTS kreditek”: az európai felsőoktatási térségben a felsőoktatásban használt kreditrendszer.
(2) Az I. mellékletben szereplő valamely szövetség vagy szervezet tagjai által gyakorolt szakma szabályozott szakmának minősül.
Az első albekezdésben említett szövetségek, illetve szervezetek célja különösen az érintett szakmai terület magas színvonalának elősegítése és fenntartása. Ennek érdekében ezeket a szövetségeket és szervezeteket a tagállamok különös formában ismerik el, e szövetségek és szervezetek pedig a tagjaik részére előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot állítanak ki, gondoskodnak arról, hogy a tagjaik tiszteletben tartsák az általuk megállapított szakmai magatartási szabályokat, továbbá feljogosítják tagjaikat egy bizonyos cím, vagy azzal együtt viselhető rövidítés használatára, vagy arra, hogy az adott előírt képesítésnek megfelelő jogállás előnyeiből részesüljenek.
Ha egy tagállam az első albekezdésben említett valamely szövetséget vagy szervezetet elismer, erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szövetség vagy szervezet teljesíti-e a második albekezdésben meghatározott feltételeket. A tagállami szabályozási fejlemények megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet aktualizálására vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a második albekezdésben meghatározott feltételek.
Amennyiben nem teljesülnek a második albekezdésben meghatározott feltételek, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet aktualizálására irányuló kérelem elutasítására vonatkozóan.
(3) A harmadik ország által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni, amennyiben annak birtokosa az érintett szakmában annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte, hároméves, az említett tagállam által tanúsított szakmai tapasztalatot szerzett.
4. cikk
Az elismerés joghatásai
(1) A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosultak a fogadó tagállamban megkezdhetik annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamukban képzettséggel rendelkeznek, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatják, mint a fogadó tagállam állampolgárai.
(2) Ezen irányelv alkalmazásában az a szakma, amelyet a kérelmező a fogadó tagállamban gyakorolni kíván, azonos azzal, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, feltéve hogy az érintett tevékenységek hasonlóak.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a fogadó tagállamban a szabályozott szakmák részleges gyakorlásának megkezdését a 4f. cikkben meghatározott feltételek szerint engedélyezik.
4a. cikk
Európai szakmai kártya
(1) A tagállamok a szakmai képesítéssel rendelkezők részére – kérésükre – európai szakmai kártyát bocsátanak ki, feltéve, hogy a Bizottság elfogadta a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.
(2) Ha az európai szakmai kártya egy adott szakma esetében a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén bevezetésre került, az érintett szakmai képesítéssel rendelkező személy igényelhet ilyen kártyát, vagy használhatja a II. és a III. címben előírt eljárásokat.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa élhessen a 4b–4e. cikk alapján őt megillető valamennyi joggal.
(4) Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a II. cím alapján olyan szolgáltatást kíván nyújtani, amelyre nem vonatkozik a 7. cikk (4) bekezdése, a saját tagállam illetékes hatósága kibocsátja az európai szakmai kártyát, összhangban a 4b. és a 4c. cikkel. Az európai szakmai kártya – adott esetben – a 7. cikkben meghatározott nyilatkozatnak minősül.
(5) Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a III. cím I–IIIa. fejezete alapján más tagállamban kíván letelepedni és a 7. cikk (4) bekezdése alapján szolgáltatást nyújtani, a 4b. és a 4d. cikk értelmében a fogadó tagállam illetékes hatósága elvégzi a belső piaci információs rendszerben (IMI) az igénylő számára létrehozott dokumentációhoz (IMI-dokumentáció) kapcsolódó valamennyi előkészítő lépést. A fogadó tagállam illetékes hatósága a 4b. és 4d. cikkel összhangban kibocsátja az európai szakmai kártyát.
Letelepedés céljából az európai szakmai kártya kibocsátása nem biztosít feltétel nélküli jogot egy adott szakma gyakorlásához, amennyiben a fogadó országban – az adott szakmához kapcsolódó európai szakmai kártya bevezetése előtt – már regisztrációs követelmények vagy más ellenőrzési eljárások vannak érvényben.
(6) A tagállamok kijelölik az IMI-dokumentáció kezelésére és az európai szakmai kártyák kibocsátására illetékes hatóságokat. E hatóságok biztosítják az európai szakmai kártya iránti kérelmek elfogulatlan, objektív és kellő időben történő feldolgozását. Az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is illetékes hatóságként járhatnak el. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok és a segítségnyújtó központok tájékoztassák az állampolgárokat – beleértve a leendő kérelmezőket is – a szakmákhoz kapcsolódóan elérhető európai szakmai kártya működéséről és hozzáadott értékéről.
(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő szakmákhoz kapcsolódó európai szakmai kártya rendelkezéseinek egységes alkalmazása biztosításához szükséges rendelkezéseket, ideértve az európai szakmai kártya formátumát, az írásbeli kérelmek feldolgozását, az európai szakmai kártya iránti kérelem alátámasztásához a kérelmező által benyújtandó nyelvi fordításokat, a teljes kérelem benyújtásához a 7. cikk (2) bekezdése vagy a VII. melléket szerint szükséges dokumentumok részleteit, valamint az európai szakmai kártya kifizetésére és a kifizetés feldolgozására vonatkozó eljárásokat érintő rendelkezéseket, figyelembe véve az adott szakma sajátosságait. A Bizottság emellett végrehajtási jogi aktusok révén pontosítja, hogy az illetékes hatóságok hogyan, mikor és milyen dokumentumok hiteles másolatait kérhetik be az adott szakma esetében a 4b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével, a 4d. cikk (2) bekezdésével és a 4d. cikk (3) bekezdéséve összhangban.
Egy adott szakma esetében akkor lehet az első albekezdésben említett vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén európai szakmai kártyát bevezetni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
az érintett szakma jelentős mértékű mobilitással vagy annak lehetőségével jár;
az érintett érdekelt felek megfelelő érdeklődést mutatnak;
a szakma vagy a szakma gyakorlására irányuló oktatás és képzés a tagállamok jelentős számában szabályozva van.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(8) Minden olyan díjnak, amely az európai szakmai kártya kibocsátásának igazgatási eljárásai kapcsán a kérelmezőnek esetlegesen meg kell fizetnie, ésszerűnek, arányosnak, valamint a saját és a fogadó tagállamnál felmerülő költségekkel összemérhetőnek kell lennie, és nem tarthat vissza az európai szakmai kártya kérelmezésétől.
4b. cikk
Európai szakmai kártya kérelmezése és IMI-dokumentáció létrehozása
(1) A saját tagállam lehetővé teszi a szakmai képesítéssel rendelkezőknek, hogy európai szakmai kártyát igényelhessenek a Bizottság által biztosított online eszközön keresztül, amely automatikusan létrehozza az adott kérelmező IMI-dokumentációját. Amennyiben a saját tagállam írásbeli kérelmet is lehetővé tesz, megállapítja az IMI-dokumentáció létrehozásához, a kérelmezőnek küldendő valamennyi információhoz és az európai szakmai kártya kibocsátásához szükséges valamennyi rendelkezést.
(2) A kérelem alátámasztásához a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusokban szereplő dokumentumokat kell benyújtani.
(3) A saját tagállam illetékes hatósága a kérelem benyújtása után egy héten belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és tájékoztatja a kérelmezőt az esetleg hiányzó iratokról.
Amennyiben szükséges, az ezen irányelv szerint benyújtandó igazolásokat a saját tagállam illetékes hatósága állítja ki. A saját tagállam illetékes hatósága elvégzi a kérelmező jogszerű letelepedésének, valamint az összes szükséges, a saját tagállamban kiállított irat érvényességének és hitelességének ellenőrzését. Indokolt kétségek esetében a saját tagállam illetékes hatósága kikérheti egy illetékes szerv véleményét, és bekérheti a dokumentumok hiteles másolatát a kérelmezőtől. Amennyiben ugyanazon kérelmező újabb kérelmet nyújt be, a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai nem követelhetik meg az IMI-dokumentációban már fellelhető, még érvényes iratok ismételt benyújtását.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az európai szakmai kártyán és az IMI-dokumentációban tárolt információk sértetlenségének, bizalmas kezelésének és pontosságának biztosításához szükséges műszaki előírásokat és intézkedéseket, valamint azon feltételeket és eljárásokat, amelyek szerint az európai szakmai kártyát birtokosa részére kibocsátják, beleértve az európai szakmai kártya letöltésének vagy az IMI-dokumentáció aktualizálásának lehetőségét is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
4c. cikk
Európai szakmai kártya igénybevétele a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára
(1) A saját tagállam illetékes hatósága ellenőrzi a kérelmet és a kérelem alátámasztásához benyújtott iratokat, és három héten belül kibocsátja a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártyát. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől,– illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. Ezután a hatóság az európai szakmai kártyát haladéktalanul továbbítja az összes fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről értesíti a kérelmezőt. A fogadó tagállam a következő 18 hónapban nem tarthat igényt a 7. cikk szerinti további nyilatkozatra.
(2) A saját tagállam illetékes hatóságának határozata, illetőleg – az (1) bekezdés szerinti háromhetes időszakon belül – a határozat elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint.
(3) Ha az európai szakmai kártya birtokosa más tagállamokban kíván szolgáltatást nyújtani, mint amelyeket az (1) bekezdés alapján a kérelemben felsorolt, kérelmezheti az európai szakmai kártya földrajzi hatályának kiterjesztését. Ha az európai szakmai kártya birtokosa az (1) bekezdésben említett 18 hónapnál hosszabb ideig kíván szolgáltatást nyújtani, erről tájékoztatja az illetékes hatóságot. Mindkét esetben az európai szakmai kártya birtokosa minden olyan, az IMI-dokumentációban foglalt helyzethez képest bekövetkezett lényegi változásról is tájékoztatást ad, amelyet a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktus értelmében a saját tagállam illetékes hatósága megkövetelhet. A saját tagállam illetékes hatósága továbbítja az aktualizált európai szakmai kártyát az érintett fogadó tagállam részére.
(4) Az európai szakmai kártya mindaddig érvényes valamennyi érintett fogadó tagállam teljes területén, amíg birtokosa az IMI-dokumentációban tárolt iratok és információk alapján a hivatás gyakorlására jogosult marad.
4d. cikk
Európai szakmai kártya igénybevétele letelepedés, illetve a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára
(1) A saját tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül ellenőrzi a kérelmet alátámasztó az IMI-dokumentációban foglalt iratok hitelességét és érvényességét a letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártya kibocsátása céljából. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől, – illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. A hatóság ezután a kérelmet haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának. A saját tagállam a kérelemnek a fogadó tagállam felé történő továbbításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem állásáról.
(2) A 16., a 21., a 49a. és a 49b. cikk szerinti esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy kibocsásson-e európai szakmai kártyát az (1) bekezdés szerint. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem beérkezésétől számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel az egyhónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére.
(3) A 7. cikk (4) bekezdésében és a 14. cikkben említett esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül határoz arról, hogy kibocsátja-e az európai szakmai kártyát, vagy a szakmai képesítéssel rendelkező személy esetében kompenzációs intézkedéseket rendel-e el. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem benyújtásától számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel a kéthónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére.
(4) Amennyiben a fogadó tagállam nem kapja meg az ezen irányelv szerint az európai szakmai kártya kibocsátásáról szóló határozathoz bekérhető szükséges információkat akár a saját tagállamtól, akár a kérelmezőtől, elutasíthatja az európai szakmai kártya kibocsátását. Az elutasítást megfelelően indokolni kell.
(5) Ha a fogadó tagállam nem határoz az e cikk (2) és a (3) bekezdésében előírt határidőkön belül vagy nem rendezi meg a 7. cikk (4) bekezdése szerinti alkalmassági vizsgát, akkor úgy kell tekinteni, hogy az európai szakmai kártya kibocsátásra került, és azt az IMI-n keresztül automatikusan meg kell küldeni a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére.
A fogadó tagállam két héttel meghosszabbíthatja a (2) és a (3) bekezdésben előírt határidőket az európai szakmai kártya automatikus kibocsátásának céljából. A hosszabbítást meg kell indokolnia, és erről tájékoztatnia kell a kérelmezőt. A hosszabbítás egy alkalommal meg ismételhető, amennyiben az feltétlenül szükséges, különösen a közegészséget vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságát érintő okok esetében.
(6) A saját tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban tett lépések helyettesítik a szakmai képesítések elismerésének a fogadó tagállam nemzeti joga szerinti bármilyen kérelmezését.
(7) A saját és a fogadó tagállam által az (1)–(5) bekezdés alapján hozott határozat, illetőleg a saját tagállam határozatának elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint.
4e. cikk
Az európai szakmai kártyához kapcsolódó adatfeldolgozás és -hozzáférés
(1) Az ártatlanság vélelmének sérelme nélkül a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai a vonatkozó IMI-dokumentációt kellő időben aktualizálják az európai szakmai kártya birtokosa ellen indított fegyelmi eljárásokhoz vagy a vele szemben alkalmazott, korlátozáshoz vagy eltiltáshoz kapcsolódó, az ezen irányelv szerinti tevékenységei folytatására nézve következményekkel járó büntetőjogi szankciókhoz kapcsolódó információkkal. Ennek során tiszteletben tartják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 2 ) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Az aktualizálás magában foglalja a már felesleges információk törlését is. Az európai szakmai kártya birtokosát és a vonatkozó IMI-dokumentációhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságokat azonnal tájékoztatni kell minden aktualizálásról. E kötelezettség nem érinti a tagállamokra az 56a. cikk értelmében érvényes riasztási kötelezettséget.
(2) Az információk (1) bekezdésben említett aktualizálása tartalmi szempontból a következőkre korlátozódik:
a szakember személyazonossága;
az érintett szakma;
a korlátozó vagy eltiltó határozatot meghozó nemzeti hatóság vagy bíróság adatai;
a korlátozás vagy az eltiltás hatálya; valamint
a korlátozás vagy az eltiltás időbeli hatálya.
(3) Az IMI-dokumentációban tárolt információhoz való hozzáférésre a 95/46/EK irányelvvel összhangban kizárólag a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai jogosultak. Az illetékes hatóságok az európai szakmai kártya birtokosát – annak kérésére – tájékoztatják az IMI-dokumentáció tartalmáról.
(4) Az európai szakmai kártyán feltüntetett információk azokra az információkra korlátozódnak, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy az európai szakmai kártya birtokosa jogosult azon szakma gyakorlására, amelyre vonatkozóan a kártyát kibocsátották; ilyen információk nevezetesen a kártya birtokosának neve, születési helye és ideje, foglalkozása, szakmai képesítése és az alkalmazandó szabályozás, az érintett illetékes hatóságok, az európai szakmai kártya száma, a biztonsági elemek és egy érvényes személyazonosító igazolványra történő hivatkozás. Az európai szakmai kártya birtokosa által megszerzett szakmai tapasztalathoz vagy az általa megtett kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó információkat bele kell foglalni az IMI-dokumentációba.
(5) Az IMI-dokumentációban foglalt személyes adatokat egészen addig lehet feldolgozni, ameddig az az elismerési eljárás céljából szükséges, a 7. cikkben előírt elismerés vagy a nyilatkozat továbbítása bizonyítékául. A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa bármikor és számára díjmentesen kérhesse a kapcsolódó IMI-dokumentációban a pontatlan vagy hiányos adatok helyesbítését, vagy az IMI-dokumentáció törlését és zárolását. Az európai szakmai kártya birtokosát a kártya kibocsátásakor tájékoztatják e jogáról, és utána kétévente emlékeztetik rá. Ha a kezdeti kérelmet online nyújtották be, az emlékeztető automatikusan kerül elküldésre az IMI-n keresztül.
A letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljából kibocsátott európai szakmai kártyához kapcsolódó IMI-dokumentáció törlésére irányuló kérelem esetén az érintett fogadó tagállam illetékes hatóságai a szakmai képesítése elismerését igazoló iratot állítanak ki a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére.
(6) Az európai szakmai kártyán és az összes IMI-dokumentációban feltüntetett személyes adatok feldolgozása viszonylatában a tagállamok érintett illetékes hatóságai a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőknek tekintendők. Az e cikk (1)–(4) bekezdése szerinti feladatai ellátása és az ezzel összefüggésben történő személyesadat-feldolgozás viszonylatában a Bizottság a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőnek tekintendő.
(7) A (3) bekezdés sérelme nélkül a fogadó tagállamok előírják, hogy a munkáltatók, ügyfelek, betegek, hatóságok és egyéb érdekelt felek ellenőrizhetik az európai szakmai kártya birtokosa által részükre felmutatott európai szakmai kártya hitelességét és érvényességét.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el az IMI-dokumentációhoz való hozzáférésről, valamint az ellenőrzésére szolgáló, az első albekezdésben említett műszaki eszközökről és eljárásokról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
4f. cikk
Részleges gyakorlás megkezdése
(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága eseti alapon abban az esetben engedélyezi egy szakma részleges gyakorlásának a megkezdését a fogadó tagállam területén, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
a szakember teljes körű képesítéssel rendelkezik ahhoz, hogy saját tagállamában olyan szakmai tevékenységet folytasson, amelyre vonatkozóan a fogadó tagállamban részleges gyakorlásának megkezdésére irányuló kérelmet nyújtott be;
a saját tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a fogadó tagállamban szabályozott szakma közötti nagyfokú eltérés következtében a kompenzációs intézkedések elrendelése azt jelentené, hogy a kérelmező a fogadó tagállamban megkövetelt oktatási és képzési program egészét köteles elvégezni ahhoz, hogy a fogadó tagállamban a szabályozott szakma teljes körű gyakorlását megkezdhesse;
az adott szakmai tevékenység objektív módon elkülöníthető a többi olyan tevékenységtől, amely a fogadó tagállamban része a szabályozott szakmának.
A c) pont alkalmazásában a fogadó tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi, hogy a szakmai tevékenység autonóm módon gyakorolható-e a saját tagállamban.
(2) A részleges gyakorlás megkezdése megtagadható, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő, a kívánt célkitűzés elérésére alkalmas körülmények indokolják, és az intézkedés nem lép túl azon, ami a cél eléréséhez szükséges.
(3) A valamely fogadó tagállamban való letelepedés iránti kérelmeket a III. cím I. és IV. fejezetével összhangban bírálják el.
(4) A fogadó tagállamban történő átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra irányuló, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású tevékenységekkel kapcsolatos kérelmeket a II. címmel összhangban kell elbírálni.
(5) A 7. cikk (4) bekezdése hatodik albekezdésétől és az 52. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a részleges gyakorlás megkezdésének engedélyezése esetén a szakmai tevékenységet a saját tagállamban használatos szakmai címmel kell gyakorolni. A fogadó tagállam kérheti, hogy az említett szakmai címet a fogadó tagállam nyelvén használják. A részleges gyakorlás megkezdésére jogosult szakemberek egyértelmű módon jelzik a szolgáltatások igénybevevőinek szakmai tevékenységeik körét.
(6) E cikk nem alkalmazandó a szakmai képesítésük feltétel nélküli elismerésére a III. cím II., III. és IIIa. fejezete alapján jogosult szakemberekre.
II. CÍM
SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
5. cikk
A szabad szolgáltatásnyújtás elve
(1) A közösségi jog különös rendelkezéseinek, valamint ezen irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok semmilyen, szakmai képesítéssel kapcsolatos okból nem korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást egy másik tagállamban:
ha a szolgáltatásnyújtó jogszerűen letelepedett egy tagállamban azzal a céllal, hogy ott ugyanazt a szakmát gyakorolja (a továbbiakban: „letelepedés szerinti tagállam”), valamint
a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén, amennyiben az adott szakmát egy vagy több tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább egy évig gyakorolta, abban az esetben, ha a szakma abban a letelepedés szerinti tagállamban nem szabályozott. A szakma egy évig tartó gyakorlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható, ha akár a szakma, akár a szakmára felkészítő oktatás és képzés szabályozott.
(2) E cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtó az (1) bekezdésben említett szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából megy a fogadó tagállam területére.
A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét — különösen a szolgáltatás időtartama, gyakorisága, rendszeressége és folytonossága alapján — esetenként kell megállapítani.
(3) A szolgáltatásnyújtó helyváltozatása esetén a fogadó tagállamnak az e tagállamban ugyanazt a szakmát gyakorló szakképzett személyekre vonatkozó, szakmai, jogi vagy közigazgatási jellegű, olyan szakmai magatartási szabályzata hatálya alá kerül, amelyek a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggnek, úgymint a szakma meghatározására, a címek használatára, valamint a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó, valamint a fegyelmi rendelkezések.
6. cikk
Mentességek
Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a fogadó tagállam a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtót mentesíti a saját területén letelepedett szakképzett személyekkel szemben támasztott alábbi követelményeinek teljesítése alól:
szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék a területükön hatályos fegyelmi rendelkezéseknek az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazását, előírhatják az érintett személynek egy ilyen szakmai szervezet vagy testület általi automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy formális tagságát egy ilyen szervezetben, illetve testületben, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatások nyújtását, valamint nem ró további költségeket a szolgáltatásnyújtóra. A 7. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat és szükség szerinti megújított nyilatkozat egy példányát — amelyhez a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratok egy példányát kell csatolni azon szakmák esetében, amelyeknek a 7. cikk (4) bekezdésében említett közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, vagy amelyek a III. cím III. fejezete értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek —, az illetékes hatóság megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek, és ez az említett célra szolgáló automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételnek, illetve formális tagságnak minősül;
valamely társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel, a biztosító intézményekkel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozóan történő elszámolás céljából.
A szolgáltatásnyújtó azonban előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatni köteles a b) pontban említett szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.
7. cikk
A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat
(1) A tagállamok megkövetelhetik, hogy a szolgáltatásnyújtó, amikor szolgáltatásnyújtás céljával első alkalommal megy egyik tagállamból egy másikba, a fogadó tagállam illetékes hatóságával előzetesen benyújtandó írásbeli nyilatkozatban ezt közölje, és ennek során tájékoztassa e hatóságot biztosítási fedezetének vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formáinak adatairól. Ezt a nyilatkozatot évente meg kell újítani, ha a szolgáltatásnyújtó az adott év folyamán az adott tagállamban átmeneti vagy alkalmi jellegű szolgáltatást kíván nyújtani. A szolgáltatásnyújtó a nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.
(2) Ezenkívül, az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtáskor, illetve ha az okiratokban ismertetett helyzetben érdemi változás következett be, a tagállamok megkövetelhetik a következő iratoknak a nyilatkozathoz való csatolását:
a szolgáltatásnyújtó állampolgárságát igazoló okmány;
igazolás arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységek gyakorlása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, és arról, hogy az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásától;
szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat;
az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, bármilyen bizonyítási eszköz, amely bizonyítja, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységet a megelőző tíz év folyamán legalább egy éven keresztül gyakorolta;
a biztonsági és az egészségügyi ágazatban, valamint a kiskorúak oktatásához kapcsolódó szakmák esetében, ideértve a gyermekgondozást és a koragyermekkori nevelést is, amennyiben a saját tagállam az állampolgáraitól megköveteli az igazolást arról, hogy az érintettet a szakma gyakorlásától sem ideiglenesen, sem véglegesen nem tiltották el, és vele szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem született;
olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára, nyilatkozat a kérelmező, a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvtudásáról;
olyan szakmák esetében, amelyek a 16. cikkben említett tevékenységeket fedik le, és amelyek szerepelnek az 59. cikk (2) bekezdésének értelmében a tagállamok által benyújtott jegyzékben, annak a tagállamnak az illetékes hatósága vagy szerve által kiállított igazolás, ahol a szolgáltatásnyújtó letelepedett.
(2a) A szolgáltatásnyújtó által az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott, előírt nyilatkozat révén a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatási tevékenység nyújtásának megkezdésére való jogosultságot szerez, vagy gyakorolhatja azt a tevékenységet az adott tagállam egész területén. A tagállam a (2) bekezdésben felsorolt, a szakmai képesítésre vonatkozó további információkat is bekérhet a szolgáltatásnyújtótól abban az esetben, ha:
a szakma az adott tagállam területének egyes részein más módon szabályozott;
ez a szabályozás a tagállam valamennyi állampolgárára alkalmazandó;
a szabályozás ilyenfajta különbségét a közegészséggel vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságával kapcsolatos közérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják; valamint
a tagállam más módon nem juthat az információhoz.
(3) A szolgáltatást a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani, amennyiben abban a tagállamban létezik ilyen cím az adott szakmai tevékenységre. Ezt a címet a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén úgy kell feltüntetni, hogy a fogadó tagállam szakmai címével ne lehessen összetéveszteni. Amennyiben a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen szakmai cím, a szolgáltatásnyújtónak előírt képesítését kell feltüntetnie e tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén. Kivételt képeznek a III. cím III. fejezetében említett esetek, amelyekben a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.
(4) Az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtás esetében, ha olyan, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmáról van szó, amelyre nem vonatkozik a III. cím II., III. vagy IIIa. fejezete szerinti feltétel nélküli elismerés, a fogadó tagállam illetékes hatósága az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrizheti a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit. Ez az előzetes ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha annak célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybevevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti súlyos károsodását, illetve sérelmét, és ha az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.
Az illetékes hatóság az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilatkozat és csatolt iratok beérkezésétől számított egy hónapon belül közli a szolgáltatásnyújtóval határozatát arról, hogy:
a szakmai képesítése ellenőrzése nélkül engedélyezi a szolgáltatásnyújtást;
a szakmai képesítése ellenőrzését követően:
a szolgáltatásnyújtótól alkalmassági vizsga letételét követeli meg; vagy
engedélyezi a szolgáltatás nyújtását.
Amennyiben olyan nehézség merül fel, amely késedelmet okozna a második albekezdés szerinti határozat meghozatalában, az illetékes hatóság a szolgáltatásnyújtót ugyanazon határidőn belül értesíti a késedelem okáról. A nehézséget az említett értesítéstől számított egy hónapon belül orvosolni kell, és a határozatot a nehézség orvoslásától számított két hónapon belül véglegesíteni kell.
Ha lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, és a szolgáltatásnyújtó azt az ebből a célból szakmai tapasztalattal vagy egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekkel, képességekkel és készségekkel nem tudja ellensúlyozni, akkor a fogadó tagállam lehetőséget ad a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy alkalmassági vizsga letételével, a második albekezdés b) pontjában említettek szerint bizonyítsa, hogy megszerezte a hiányzó ismereteket, képességeket vagy készséget. A fogadó tagállam ez alapján határoz arról, hogy a szolgáltatás nyújtása megkezdhető-e. A szolgáltatás nyújtását a második albekezdéssel összhangban hozott határozat keltétől számított egy hónapon belül minden esetben lehetővé kell tenni.
Amennyiben az illetékes hatóság a második és harmadik albekezdés szerinti határidőkön belül nem reagál, a szolgáltatásnyújtást meg lehet kezdeni.
Ha a szakmai képesítéseket ezen bekezdés alapján ellenőrizték, a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használatával kell nyújtani.
8. cikk
Közigazgatási együttműködés
(1) A fogadó tagállam illetékes hatóságai – indokolt kétség esetén – megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és jó magatartására vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem alkalmaztak szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy ellenőrzik a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit, azok a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságaitól – a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve vélhetően veszélyt jelentő lényeges különbségek felméréséhez szükséges mértékben – tájékoztatást kérhetnek a szolgáltatásnyújtó által elvégzett szakképzésekről. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai a szóban forgó tájékoztatást az 56. cikkel összhangban adják meg. Ha a szakma a saját tagállamban nem szabályozott, az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is nyújthatnak ilyen tájékoztatást.
(2) Az illetékes hatóságok biztosítják minden olyan információ cseréjét, amely a szolgáltatás igénybevevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybevevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.
9. cikk
A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása
Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett vagy a szolgáltatásnyújtó előírt képesítésének feltüntetése mellett történik, a közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a szolgáltatásnyújtótól, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének a következő adatok bármelyikét vagy összességét megadja:
ha a szolgáltatásnyújtó szerepel valamilyen cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma, vagy az adott nyilvántartásban szereplő, egyenértékű azonosító;
ha a tevékenység a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe;
olyan szakmai szövetség vagy hasonló testület, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette;
a szakmai cím, vagy ha nincs ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó előírt képesítése és az a tagállam, ahol azt megszerezte;
ha a szolgáltatásnyújtó HÉA-köteles tevékenységet folytat, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv ( 4 ) 22. cikkének (1) bekezdésében említett HÉA-azonosítószám;
a biztosítási fedezet, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájával kapcsolatos adatok.
III. CÍM
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA
I. FEJEZET
A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere
10. cikk
Hatály
Ezt a fejezetet minden olyan szakmára alkalmazni kell, amely nem e cím II. és III. fejezetének hatálya alá tartozik, továbbá azon következő esetekben, amikor a kérelmező, különleges és kivételes okok miatt nem felel meg az említett fejezetekben megállapított feltételeknek:
a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a 17., a 18. és a 19. cikkben megszabott követelményeknek;
általános orvosok, szakorvosok, általános ápolók, fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlatra vonatkozóan a 23., a 27., a 33., a 37., a 39., a 43. és a 49. cikkben említett követelményeknek;
építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns olyan, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet nem sorol fel az V. melléklet 5.7. pontja;
a 21. cikk (1) bekezdésének, valamint a 23. és a 27. cikknek a sérelme nélkül, azon előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező orvosok, ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében, akik az V. melléklet 5.1.1., 5.2.2., 5.3.2., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , és ezekben az esetekben is kizárólag a szóban forgó szakosodás elismerése céljából;
olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező általános ápolók és szakápolók tekintetében, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók végzik;
általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók tekintetében akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek;
azon migránsok esetében, akik megfelelnek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.
11. cikk
Képesítési szintek
A 13. cikk és a 14. cikk (6) bekezdése alkalmazásában a szakmai képesítések az alábbi szintek szerint kerülnek csoportosításra:
olyan képzettségi tanúsítvány, amelyet a saját tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki, a következők alapján:
olyan képzés, amelyre a b), c), d) vagy e) pont szerinti bizonyítvány vagy oklevél nem vonatkozik, vagy előzetes képzés nélküli meghatározott vizsga, vagy a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlása, vagy ezzel azonos időtartamban az előző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlása, vagy
általános vagy középiskolai végzettség, amely a bizonyítvány birtokosának általános műveltségét igazolja.
olyan bizonyítvány, amely olyan középfokú képzés sikeres elvégzését igazolja, amely
vagy általános jellegű, és azt a c) pontban említettektől eltérő tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e tanulmányok mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;
vagy műszaki, illetve szakmai jellegű, és azt adott esetben az i. alpontban említett tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e képzés mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;
olyan oklevél, amely a következők sikeres elvégzését igazolja:
vagy a d) és az e) pontban említettől eltérő, legalább egyéves, vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős középfokú végzettségre épülő képzés, amely megkezdésének egyik feltétele főszabály szerint a középfokú tanulmányok egyetemi vagy felsőoktatási továbbtanulásra jogosító sikeres elvégzése, vagy ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezése, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés;
vagy szabályozott oktatás és képzés, vagy – a szabályozott szakmák esetében – a b) szint szerintinél magasabb képzettséget nyújtó, az i. pontban foglaltakkal egyenértékű képzési szintet biztosító speciális rendszerű szakképzés, amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai színvonalat biztosít, és a hallgatót hasonló szintű feladatkörök és munkakörök ellátására készíti fel, feltéve, hogy az oklevélhez csatolnak egy, a saját tagállam által kiadott bizonyítványt;
olyan oklevél, amely igazolja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves képzésnek vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést, amely kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS kreditek számával is kifejezhető, valamely egyetemen, vagy más felsőoktatási intézményben, vagy azzal egyenértékű szintű egyéb intézményben, illetve amely az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai gyakorlat sikeres elvégzését igazolja;
olyan oklevél, amely igazolja, hogy birtokosa sikeresen elvégzett egy legalább négy éves, vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést, amely kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is kifejezhető, valamely egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben vagy azzal egyenértékű szintű egyéb intézményben, illetve amely a felsőfokú képzés mellett adott esetben előírt szakmai gyakorlat sikeres elvégzését igazolja.
▼M9 —————
12. cikk
A képesítések egyenlő kezelése
A 11. cikkben említett előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni a szóban forgó szint vonatkozásában is az olyan, valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek az Unióban való teljes idejű vagy részidős, iskolarendszerű vagy egyéb tanrend szerinti sikeres elvégzését igazolja, amelyet az adott tagállam egyenértékű szintűnek ismer el, és amely a szakma gyakorlásának megkezdése, illetőleg a szakma gyakorlása tekintetében birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja, vagy az érintett szakma gyakorlására készít fel.
Minden olyan szakmai képesítést, amely bár nem felel meg a saját tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben egy adott szakma gyakorlásának megkezdésére, illetve gyakorlására vonatkozóan előírt követelményeknek, de a képesítés birtokosára e rendelkezések erejénél fogva szerzett jogokat ruház, az első bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni. Ez különösképpen akkor alkalmazandó, ha a saját tagállam megemeli valamely szakma elkezdéséhez, annak gyakorlásához szükséges képzés szintjét, és ha valaki számára, aki korábban már részt vett olyan képzésben, amely nem felel meg az új szakképesítési elvárásoknak, a nemzeti jogalkotási, szabályozó vagy közigazgatási rendelkezések erejénél fogva szerzett jogok előnyt biztosítanak; ilyen esetben a 13. cikk alkalmazása érdekében a korábbi képzést a fogadó tagállam, mint az új képzésnek megfelelőt fogadja el.
13. cikk
Az elismerés feltételei
(1) Ha a fogadó tagállam egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását meghatározott szakmai képesítés meglétéhez köti, a szóban forgó tagállam illetékes hatósága az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételekkel engedélyezi a kérelmezőknek, ha azok rendelkeznek olyan, a 11. cikk szerinti képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetőleg azt gyakorolhassák.
A képzettségi tanúsítványokat és az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat minden tagállamban egy, az adott tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatóság bocsátja ki.
(2) A szakma (1) bekezdésben leírtak szerinti gyakorlásának megkezdését és gyakorlását az olyan kérelmező számára is engedélyezni kell, aki ezt a szakmát az elmúlt tíz éven belül egy éven át teljes munkaidőben vagy annak megfelelő időtartamú részidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, és aki egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállam bocsátott ki.
A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a tanúsítványt, illetve az okiratot valamelyik tagállamnak az adott tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;
a tanúsítvány, illetve az okirat tanúsítja, hogy birtokosát felkészítették a szóban forgó szakma gyakorlására.
Az első albekezdésben említett egyéves szakmai tapasztalatot azonban nem lehet megkövetelni, ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, amellyel a kérelmező rendelkezik, szabályozott oktatás és képzés elvégzését igazolja.
(3) A fogadó tagállam a 11. cikk értelmében elfogadja a saját tagállam által tanúsított szintet, valamint az igazolást, amellyel a saját tagállam igazolja, hogy a 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett képzés megfelel a 11. cikk c) pontjának i. alpontjában előírt szintnek.
(4) E cikk (1) és (2) bekezdésétől és a 14. cikktől eltérve a fogadó tagállam illetékes hatósága a 11. cikk a) pontja alá tartozó képzettségi tanúsítványok birtokosaitól megtagadhatja a szakma gyakorlásának megkezdését és a szakma gyakorlását abban az esetben, ha szakmának a tagállam területén történő gyakorlásához szükséges nemzeti szakmai képesítés a 11. cikk e) pontja alá tartozik.
14. cikk
Kompenzációs intézkedések
(1) A 13. cikk nem zárja ki azt, hogy a fogadó tagállam a kérelmezőtől maximum három éves alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelje meg, ha:
a kérelmező által elvégzett képzés a fogadó tagállam által megkövetelt, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában;
a fogadó tagállamban a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet foglal magában, amely a kérelmező saját tagállamában ennek megfelelő szakmában nem létezik, és amelyhez a fogadó tagállamban előírt képzés a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában.
(2) Ha a fogadó tagállam él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, fel kell ajánlania a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét.
Ha egy tagállam egy adott szakma tekintetében úgy ítéli meg, hogy el kell térnie attól az előző albekezdésben foglalt követelménytől, amely szerint felajánlja a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, erről előre tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és az eltérést kellőképpen indokolnia kell.
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett eltérés nem helyénvaló, vagy nincs összhangban az uniós joggal, az összes szükséges információ megszerzését követő három hónapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri az adott tagállamot arra, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedés megtételétől. Amennyiben a Bizottság a fenti határidőn belül nem ad választ, az eltérést alkalmazni lehet.
(3) A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlásához a nemzeti jog pontos ismerete szükséges, és amelyek tekintetében a nemzeti jogi tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a szakmai tevékenység alapvető és állandó eleme, a fogadó tagállam maga választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
►C2 Ugyanez vonatkozik a 10. cikk b) és c) pontjában foglalt esetekre, a 10. cikk d) pontjában foglalt esetekre az orvosok és fogorvosok tekintetében, illetve a 10. cikk f) pontjában foglalt esetekre akkor, ha a migráns egy olyan másik tagállamban kéri az elismerést, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, vagy pedig olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , továbbá a 10. cikk g) pontjában foglalt esetekre.
A 10. cikk a) pontjában foglalt esetekben a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelheti meg, ha a migráns önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként olyan szakmai tevékenységeket kíván gyakorolni, amelyekhez szükséges a hatályos különös nemzeti szabályok ismerete és alkalmazása, feltéve hogy e szabályok ismeretét és alkalmazását a fogadó tagállam illetékes hatóságai az ilyen tevékenységek gyakorlásának megkezdéséhez a tagállam saját állampolgáraitól is megkövetelik.
A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, a fogadó állam előírhatja, hogy vagy alkalmazkodási időszakot kell letölteni vagy alkalmassági vizsgát kell letenni abban az esetben, ha:
a 11. cikk a) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk c) pontja alá sorolták; vagy
a 11. cikk b) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk d) vagy e) pontja alá sorolták.
Abban az esetben, ha a 11. cikk a) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk d) pontja alá sorolták, a fogadó állam előírhatja mind alkalmazkodási időszak letöltését, mind alkalmassági vizsga letételét.
(4) Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásában a „lényegesen eltérő tantárgyak” olyan tantárgyakat jelentenek, amelyek tekintetében az ezekkel kapcsolatos ismeretek, szerzett képességek és készségek a szakma gyakorlásához feltétlenül szükségesek, és amelyek tekintetében a migráns által végzett képzés a tartalom vonatkozásában jelentős eltéréseket mutat a fogadó tagállamban megkövetelt képzéstől.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál kellő tekintettel kell lenni az arányosság elvére. Különösen, ha a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét kívánja megkövetelni a kérelmezőtől, előbb meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező által bármely tagállambeli vagy harmadik országbeli szakmai tapasztalata során vagy az egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretek, képességek és készségek, olyan jellegűek-e, hogy tartalmilag teljesen vagy részben lefedik a (4) bekezdésben említett, lényegesen eltérő tantárgyakat.
(6) Az alkalmazkodási időszakot vagy az alkalmassági vizsgát elrendelő határozatot megfelelően indokolni kell. A kérelmezőt különösen az alábbi információkkal kell ellátni:
a fogadó tagállam által megkövetelt szakmai képesítési szint, valamint a kérelmező szakmai képesítési szintjének rögzítése a 11. cikkben meghatározott besorolás alapján; valamint
a (4) bekezdésben említett lényeges különbségek a tantárgyakat és tartalmakat illetően, és annak okai, amiért ezeket a különbségeket nem lehet a szakmai tapasztalata során vagy az egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekkel, képességekkel és készségekkel ellensúlyozni.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők a számukra az alkalmazkodási időszakot vagy az alkalmassági vizsgát elrendelő eredeti határozattól számított legkésőbb hat hónapon belül letehessék az 1. cikkben említett alkalmassági vizsgát.
▼M9 —————
II. FEJEZET
A szakmai tapasztalat elismerése
16. cikk
A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények
Ha egy tagállamban a IV. mellékletben felsorolt valamely tevékenység megkezdését vagy végzését általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretek és alkalmasság esetén engedélyezik, az érintett tagállam az ilyen ismeretek és alkalmasság elegendő bizonyítékaként fogadja el a tevékenységnek egy másik tagállamban való korábbi végzését. Ennek feltétele, hogy a tevékenység végzése a 17., a 18. és a 19. cikkel összhangban történt.
17. cikk
A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek
(1) A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:
hat egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy
három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolni tudja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
három egymást követő év önálló vállalkozóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a szóban forgó tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy
öt egymást követő év, vezető beosztásban, amelyből a jogosult legalább három évet technikai jellegű feladatokkal és a vállalkozás legalább egy osztályáért való felelősséggel együtt járó beosztásban töltött el, ha igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.
(2) Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható az ISIC-nómenklatúra korábbi 855. csoportjába tartozó, fodrászatokban végzett tevékenységekre.
18. cikk
A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek
(1) A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:
öt egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy
három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy
öt egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
hat egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.
(2) Az a) és a c) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.
19. cikk
A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek
(1) A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:
három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy
két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy
két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább három éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy
három egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.
(2) Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.
20. cikk
A IV. mellékletben meghatározott tevékenységek jegyzékeinek kiigazítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékeinek kiigazítására vonatkozóan, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor, a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek jegyzékeinek naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele, különösen pedig körük pontos meghatározása és a tevékenységalapú nómenklatúra területét érintő legújabb fejlemények megfelelő figyelembevétele céljából, feltéve, hogy ez a kiigazítás nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek körének szűkítését, és hogy nem kerül sor tevékenységeknek az I., II., III. és IV. mellékletben szereplő jegyzékek közötti áthelyezésére.
III. FEJEZET
A képzési minimumkövetelmények összehangolása alapján történő elismerés
1. szakasz
Általános rendelkezések
21. cikk
A feltétel nélküli elismerés elve
(1) Minden tagállam elismeri azokat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában szereplő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenységek megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve építészmérnöki, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 44., illetve 46. cikkben foglalt képzési minimumkövetelményeknek, és a szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.
Az ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a tagállam illetékes szerveinek kell kibocsátania, és ahhoz szükség szerint az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett igazolást kell csatolni.
Az első és a második albekezdés rendelkezései nem érintik a 23., 27., 33., 37., 39. és 49. cikkben említett szerzett jogokat.
(2) Minden tagállam, a háziorvosi praxisnak az adott tagállam szociális biztonsági rendszere keretében való gyakorlása céljából elismeri azokat az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek az V. melléklet 5.1.4. pontjában szerepelnek, és amelyeket valamely tagállam állampolgára számára más tagállam bocsátott ki a 28. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményekkel összhangban.
Az előző albekezdés rendelkezései nem érintik a 30. cikkben említett szerzett jogokat.
(3) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok részére más tagállamok által kibocsátott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 40. cikkben említett képzési minimumkövetelményeknek és a 41. cikkben meghatározott kritériumoknak, továbbá a szakmai tevékenységek megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 23. és a 43. cikkben említett szerzett jogokat.
(4) A területi korlátozások alá nem eső gyógyszertárak esetében, a tagállam a főszabálytól eltérően úgy határozhat, hogy az V. melléklet 5.6.2. pontjában meghatározott, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok jegyzékét nem alkalmazza új, közforgalmú gyógyszertár megnyitása esetében. E bekezdés alkalmazásában a három évnél rövidebb ideje működő gyógyszertárakat is új gyógyszertáraknak kell tekinteni.
Ez az eltérés nem alkalmazható olyan gyógyszerészek esetében, akiknek az előírt képesítésük megszerzését a fogadó tagállam illetékes hatóságai már egyéb célból elismerték, és akik az adott tagállamban legalább három egymást követő évben ténylegesen és jogszerűen hivatásos gyógyszerészként tevékenykedtek.
(5) Az V. melléklet 5.7.1. pontjában szereplő, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okirat, amelyet az (1) bekezdés értelmében feltétel nélkül el kell ismerni, olyan képzés elvégzését igazolja, amely legkorábban az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanév folyamán kezdődött.
(6) Az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői, illetve gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdését és gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz köti, amely tanúsítja, hogy az érintett szakember a képzése során megszerezte a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 31. cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, illetve a 44. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő ismereteket, képességeket és készségeket.
Az általánosan elismert tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében és a 46. cikk (4) bekezdésében foglalt ismeretek és készségek naprakésszé tételéről, az érintett szakemberekre közvetlenül vonatkozó uniós jog fejlődésének figyelembevétele céljából.
Az ilyen naprakésszé tétel nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. Az ilyen naprakésszé tételnek tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
▼M9 —————
21a. cikk
Bejelentési eljárás
(1) Minden tagállam értesíti a Bizottságot azokról a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az e fejezet hatálya alá tartozó szakmák tekintetében előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok kibocsátását illetően elfogad.
A 8. szakaszban említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat esetében ezt az értesítést – összhangban az első albekezdéssel – a többi tagállamhoz is el kell juttatni.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítésnek a képzési programok időtartamára és tartalmára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell.
(3) Az (1) bekezdésben említett értesítést az IMI-n keresztül kell továbbítani.
(4) A tagállami jogalkotási és közigazgatási fejlemények megfelelő figyelembevétele érdekében, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdése értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összhangban állnak az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjának módosítása céljából, naprakésszé teendő az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, és adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését, és a megfelelő szakmai címeket.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések nem állnak összhangban az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. vagy 5.7.1. pontjára vonatkozóan kért módosítás elutasítása céljából.
22. cikk
A képzésre vonatkozó közös rendelkezések
A 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44. és 46. cikkben említett képzés tekintetében:
a tagállamok az illetékes hatóságok által megállapított feltételek mellett engedélyezhetik a nem teljes idejű képzést; ezek a hatóságok biztosítják, hogy az ilyen képzés teljes időtartama, szintje és minősége ne maradjon el a folyamatos teljes idejű nappali képzéséhez képest;
az egyes tagállamok saját eljárásaikkal összhangban a folyamatos szakmai fejlődés ösztönzése révén biztosítják, hogy az e cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmai képesítéssel rendelkező szakemberek ismereteiket, képességeiket és készségeiket naprakésszé tehessék annak érdekében, hogy szakmájukat továbbra is biztonságosan és eredményesen gyakorolják, és lépést tartsanak szakmájuk fejlődésével.
A tagállamok 2016. január 18-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés b) pontja értelmében hozott intézkedésekről.
23. cikk
Szerzett jogok
(1) Az érintett szakmák tekintetében szerzett meghatározott jogok sérelme nélkül, amennyiben tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési követelménynek, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el a tagállamok által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot annyiban, amennyiben az az okirat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában megállapított referenciaidőpont előtt megkezdett képzés sikeres elvégzését tanúsítja, és amennyiben az okirathoz egy olyan igazolást csatoltak, amely szerint annak birtokosa a szóban forgó tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.
(2) Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a volt Német Demokratikus Köztársaság területén megszerzett, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokra, akkor is, ha nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési minimumkövetelménynek, ha az ilyen okirat igazolja annak a képzésnek a sikeres elvégzését, amelyet az alábbi időpontot megelőzően kezdtek meg:
1990. október 3-a az általános orvosok, általános ápolók, általános fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők és gyógyszerészek esetében, valamint
1992. április 3-a a szakorvosok esetében.
Az első albekezdésben említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a birtokosát feljogosítja arra, hogy a szakmai tevékenységet Németország egész területén ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint amilyen feltételek mellett a tevékenység az illetékes német hatóságok által kibocsátott, az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat alapján gyakorolható.
(3) A 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést — a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében — 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e két tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.
Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.
(4) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést
Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt;
Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt;
Litvánia esetében 1990. március 11-e előtt
kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e három tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.
Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.
Azoknak az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak az esetében, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt kezdték meg, az előző albekezdésben említett tanúsítványhoz csatolni kell az észt hatóságok által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.
(5) A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést
Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt; és
Horvátország esetében 1991. október 8-a előtt
kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat – az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében – területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.
Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.
(6) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a birtokában lévő orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat nem azt a címet tartalmazza, amelyet az adott tagállam vonatkozásában az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja megad, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot abban az esetben, ha ahhoz az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolást csatoltak.
Az első albekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., illetve 44. cikknek megfelelő képzés sikeres elvégzését igazolja, valamint, hogy az okiratot az azt kibocsátó tagállam ugyanúgy kezeli, mint azokat a képesítéseket, amelyek címeit az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja tartalmazza.
23a. cikk
Sajátos körülmények
(1) Az ezen irányelvtől eltérve Bulgária engedélyezheti a Bulgáriában 1999. december 31. előtt szerzett „фелдшер” (felcser) oklevéllel rendelkezők számára, és e tevékenységet 2000. január 1-jén a bolgár állami szociális biztonsági rendszer keretében gyakorlók számára az említett tevékenység gyakorlását, annak ellenére, hogy tevékenységük egy része az ezen irányelv orvosokra illetve általános ápolókra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá esik.
(2) Az (1) bekezdésben említett „фелдшер” (felcser) bolgár képesítéssel rendelkezők ezen irányelv alapján nem szerezhetnek szakmai elismerést más tagállamban.
2. szakasz
Orvosok
24. cikk
Általános orvosi képzés
(1) Az általános orvosi képzésre történő felvétel feltétele a szóban forgó egyetemi tanulmányok megkezdésére jogosító oklevél vagy bizonyítvány megléte.
(2) Az általános orvosi képzésnek összesen legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható tanulmányi időszakot kell magában foglalnia, amely legalább 5 500 órányi, egyetem által vagy egyetem felügyelete alatt nyújtott elméleti és gyakorlati képzésből áll.
Azon szakemberek esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés hat hónapig tartó, teljes idejű, egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.
(3) Az általános orvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
megfelelő ismeretek az orvoslás alapját képező tudományokról, illetve a tudományos módszerek — ideértve a biológiai funkciók mérési elveit — helyes megértése, a tudományosan megalapozott tények értékelésének és az adatok elemzésének képessége;
az egészséges és beteg emberi test felépítésének, funkcióinak és viselkedésének, valamint az emberi egészség, illetve a fizikai és társadalmi környezet közötti kapcsolatnak megfelelő megértése;
a klinikai szakterületek és gyakorlatok megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából;
kórházban, megfelelő felügyelet alatt elsajátított klinikai gyakorlat.
25. cikk
Szakorvosi képzés
(1) A szakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 24. cikk (2) bekezdésében említett általános orvosi képzési program befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.
(2) A szakorvosi képzés egyetemen, vagy gyakorló kórházban, vagy adott esetben az illetékes hatóságok vagy szervek által erre a célra engedélyezett egészségügyi intézményben zajló elméleti és gyakorlati képzésből áll.
A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzések minimális időtartama érje el az ugyanazon pontban előírt időtartamot. A képzés az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés keretében a szakorvosjelölt személyesen vesz részt az érintett egészségügyi szervezeti egységek tevékenységében és feladataiban.
(3) A képzésre teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor. A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyelet ellátását is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárási rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységét teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésére fordítja. Ennek megfelelően, az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.
(3a) A tagállamok nemzeti jogszabályaikban eseti jelleggel alkalmazandó részleges mentesítést adhatnak az V. melléklet 5.1.3. pontjában felsorolt szakorvosi képzések egyes részeinek elvégzése alól, amennyiben az érintett szakember a képzésnek ezen részeit már elvégezte az V. melléklet 5.1.3. pontjában felsorolt valamely szakorvosi képzés keretében, valamint megszerezte a szakorvosi képesítést valamely tagállamban. A tagállamok biztosítják, hogy az általuk adott mentesítés az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzés legrövidebb időtartamának legfeljebb felére vonatkozzon.
A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az érintett nemzeti jogszabályokról a fentiekben meghatározott részleges mentesítések vonatkozásában.
(4) A tagállamok a szakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett, általános orvosi képzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett képzések minimális időtartamának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítására vonatkozóan.
26. cikk
A szakorvosi képzés típusai
A szakorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító, 21. cikkben említett okirat az V. melléklet 5.1.2. pontjában említett illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott olyan okirat, amely az érintett szakorvosi képzés tekintetében megfelel az egyes tagállamokban használatos és az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett valamely címnek.
A nemzeti jogszabályok változásának megfelelő figyelembevétele érdekében és ezen irányelv naprakésszé tétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a tagállamok legalább két ötödében megtalálható új orvostudományi szakterületek felvételre kerüljenek az V. melléklet 5.1.3. pontjába.
27. cikk
A szakorvosok szerzett jogai
(1) A fogadó tagállam megkövetelheti azoktól a szakorvosoktól, akik nem teljes munkaidejű szakorvosi képzését 1975. június 20-tól hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szabályozták, és akik szakorvosi képzésüket legkésőbb 1983. december 31-ig kezdték meg, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratukhoz olyan igazolást csatoljanak, amely szerint a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.
(2) Azokat a szakorvosi képesítéseket, amelyeket Spanyolország bocsátott ki olyan orvosok részére, akik szakorvosi képzésüket 1995. január 1-je előtt fejezték be, minden tagállam köteles akkor is elismerni, ha a szóban forgó képzés nem felel meg a 25. cikkben előírt képzési minimumkövetelményeknek, feltéve hogy ehhez a képesítéshez olyan, az illetékes spanyol hatóságok által kibocsátott igazolást csatolnak, amely szerint az érintett személy sikerrel tette le azt a meghatározott szakmai ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az 1497/99. sz. királyi rendeletben megállapított, rendkívüli elismerési intézkedések keretében zajlott, annak megvizsgálása céljából, hogy az érintett személy olyan szintű ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, amely hasonló azon orvosokéhoz, akik az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában Spanyolországra vonatkozóan meghatározott szakorvosi képesítéssel rendelkeznek.
(2a) A tagállamok – annak ellenére, hogy az érintett képzés nem felel meg a 25. cikkben meghatározott valamennyi képzési követelménynek – elismerik az Olaszországban megszerzett és az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában felsorolt szakorvosi képesítéseket azon orvosok esetében, akik szakorvosi képzésüket 1983. december 31. után és 1991. január 1. előtt kezdték meg, feltéve, hogy a képesítés megszerzését tanúsító okirathoz csatolják azt az illetékes olaszországi hatóságok által kiállított igazolást, amelynek értelmében az érintett orvos Olaszországban ugyanazon az érintett szakterületen ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző tíz éven belül legalább hét egymást követő évben szakorvosként tevékenykedett.
(3) Minden olyan tagállam, amely hatályon kívül helyezte az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában említett, előírt szakorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratok kibocsátására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, és amely az állampolgárait megillető szerzett jogokra vonatkozó intézkedéseket fogadott el, más tagállamok állampolgárai számára is biztosítja, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei legyenek, amennyiben az adott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására azt megelőzően került sor, hogy a fogadó tagállam az érintett szakterületre vonatkozóan az ilyen okiratok kibocsátását megszüntette.
Az említett rendelkezések hatályon kívül helyezésének időpontjait az V. melléklet 5.1.3. pontja tartalmazza.
28. cikk
Háziorvosi szakképzés
(1) A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikk (2) bekezdésében említett általános orvosi képzés befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.
(2) A háziorvosi szakképzés, amelynek végén az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására 2006. január 1-je előtt kerül sor, legalább két évig tartó, teljes munkaidejű képzés. Ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására ezen időpont után kerül sor, a képzésnek legalább három évig tartó, teljes munkaidejű képzésnek kell lennie.
Amennyiben a 24. cikkben említett képzési program olyan gyakorlati képzést is tartalmaz, amelyre egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő háziorvosi felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, vagy egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban kerül sor, ennek a gyakorlati képzésnek a tartamát, de legfeljebb egy évet, be lehet számítani az első albekezdésben a 2006. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonyítványokra vonatkozóan előírt időtartamba.
A második albekezdésben foglalt lehetőség csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyekben a háziorvosi szakképzés 2001. január 1-je óta kétéves időtartamú volt.
►C2 (3) A háziorvosi szakképzés teljes időben, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. ◄ A képzés inkább gyakorlati, mint elméleti.
A gyakorlati képzésnek egyrészt legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, másrészt, legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban.
A gyakorlati képzést más, általános orvostudománnyal foglalkozó egészségügyi intézményekkel vagy rendszerekkel együttműködve kell megtartani. A második albekezdésben megállapított minimális időtartamok sérelme nélkül azonban a gyakorlati képzés legfeljebb hat hónapig tarthat az általános orvostudománnyal foglalkozó egyéb, erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben vagy rendszerben.
A képzés magában foglalja a hallgató személyes részvételét a vele együtt dolgozók szakmai tevékenységében és felelősségében.
(4) A tagállamok a háziorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett előírt általános orvosi képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.
(5) A tagállamok kibocsáthatnak az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot olyan orvos részére, aki nem végezte el az e cikkben előírt képzést, de elvégzett egy attól eltérő, kiegészítő képzést, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol. Azonban a hatóságok az okiratot csak akkor bocsáthatják ki, ha az okirat olyan ismereteket tanúsít, amelyek minőségileg egyenértékű szintűek az e cikkben előírt képzés során megszerezhető ismeretekkel.
A tagállamok meghatározzák többek között azt, hogy a kérelmező által már elvégzett kiegészítő képzés és már megszerzett szakmai tapasztalat milyen mértékig léphet az e cikkben előírt képzés helyébe.
A tagállamok csak akkor bocsáthatják ki az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező legalább hat hónapos, általános orvosi tapasztalatot szerzett az e cikk (3) bekezdésében említett típusú háziorvosi praxis keretében vagy orvosi alapellátást nyújtó központban.
29. cikk
Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása
A szerzett jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszer keretében történő gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez köti.
A tagállamok a háziorvosi szakképzésben éppen részt vevő személyeket e feltétel teljesítése alól mentesíthetik.
30. cikk
A háziorvosok szerzett jogai
(1) Minden tagállam meghatározza a szerzett jogokat. Azonban szerzett jogként kell megadnia a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására vonatkozó jogot — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában is —, minden olyan orvosnak, aki ezt a jogot, az ugyanazon pontban meghatározott referenciaidőponttól, az általános orvosi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító, az orvosi szakmára alkalmazandó rendelkezések erejénél fogva élvezi, és aki az említett időponttól a tagállam területén letelepedett, valamint a 21. vagy a 23. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
Minden tagállam illetékes hatósága, kérelemre, az első albekezdés szerint szerzett jogokat élvező orvosok részére — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában — olyan igazolást bocsát ki, amely szerint annak birtokosa jogosult a háziorvosi tevékenységeknek az adott tagállam nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására.
(2) Minden tagállam elismeri az (1) bekezdés második albekezdésében említett, valamely tagállam állampolgára számára egy másik tagállam által megadott igazolásokat, és azokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott, és a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására feljogosító okiratokat.
3. szakasz
Általános ápolók
31. cikk
Általános ápolók képzése
(1) Az általános ápolói képzésre történő felvétel feltétele:
12 éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, vagy egy ezzel egyenértékű, az egyetemekre vagy azokkal egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsga sikeres letételét tanúsító bizonyítvány igazol; vagy
legalább tíz éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amit valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, vagy egy ápolóképző intézmény vagy ápolói szakképzési program ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány igazol.
(2) Az általános ápolói képzés ►C2 teljes időben történik ◄ és legalább az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt programot tartalmazza.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy az V. melléklet 5.2.1. pontjában foglalt jegyzéket módosítani lehessen a tudomány és a technika területén végbement haladáshoz történő hozzáigazítás végett.
A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(3) ►M9 Az általános ápolói képzés időtartama összesen legalább három év, amely kiegészítésképpen ezzel egyenértékű ECTS-kreditekben is kifejezhető, és legalább 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részleges mentesítést adhatnak azon szakemberek számára, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak. ◄
A tagállamok biztosítják, hogy az ápolóképzéssel foglalkozó intézetek a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti képzés és a klinikai gyakorlat összehangolásáért.
(4) Az elméleti oktatás az ápolói képzés azon része, amelynek keretében a hallgatók megszerzik a (6) és (7) bekezdés szerinti szakmai ismereteket, képességeket és készségeket. A képzést ápolásoktatók és más hozzáértő személyek tartják, egyetemeken, ezekkel egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményekben vagy ápolóképző intézményekben vagy ápolói szakképzési programok keretében.
(5) A klinikai gyakorlat az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók megtanulják, hogy egy csoport tagjaként és az egészséges vagy beteg emberekkel és/vagy közösséggel közvetlen kapcsolatban, az általuk elsajátított ismeretek, képességek és készségek alapján hogyan szervezzék meg, hogyan végezzék, és hogyan értékeljék az igényelt teljes körű betegápolást. A hallgatók nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan dolgozzanak csoportban, hanem azt is, hogy hogyan vezessenek egy csoportot, és hogyan szervezzék meg egy egészségügyi intézetben vagy a közösségben az általános betegápolói munkát, beleértve egyének és kisebb csoportok egészségügyi oktatását.
A képzés kórházakban, más egészségügyi intézményekben és a közösségi ellátás során ápolásoktatók felügyelete alatt folyik, más szakképzett ápolókkal együttműködve és azok segítségével. A tanítási folyamatban más szakképzett munkaerő is részt vehet.
A hallgatók részt vesznek az érintett osztály munkájában, amennyiben az ilyen tevékenységek a képzésükhöz megfelelőek és lehetővé teszik számukra, hogy megtanulják a betegápolással járó felelősség vállalását.
(6) Az általános ápolóképzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományok átfogó ismerete, beleértve az egészséges és beteg személyek alkatának, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a fizikai és szociális környezete közötti kapcsolatnak a megfelelő megértését;
a szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek ismerete;
megfelelő klinikai gyakorlat; az ilyen gyakorlatot, amelyet képzési jelentőségére tekintettel kell kiválasztani, szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak a betegápolásra;
képesség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és szakmai tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;
az egészségügyi ágazat más szakmáinak képviselőivel való együttműködés terén szerzett tapasztalat.
(7) Az előírt általános ápolói képesítések igazolják, hogy a szóban forgó szakember képes legalább az alábbi készségek alkalmazására, függetlenül attól, hogy a képzés egyetemen, ezzel egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményben vagy ápolóképző intézményben vagy ápolói szakképzési program keretében történt:
a betegek kezelése során a korszerű elméleti és klinikai ismereteket alkalmazva képes önállóan meghatározni a szükséges betegápolást és megtervezni, megszervezni és végrehajtani az ápolást a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában foglaltakkal összhangban megszerzett tudás és készségek alapján, a szakma jobb gyakorlása érdekében;
a (6) bekezdés d) és e) pontjával összhangban megszerzett ismeretek és készségek alapján képes munkáját az egészségügyi ágazat más szereplőivel együtt végezni, beleértve a részvételt az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében;
a (6) bekezdés a) és b) pontjával összhangban megszerzett ismeretek és készségek alapján képessé tudja tenni az egyéneket, családokat és csoportokat az egészséges életmód követésére és saját maguk ellátására;
képes azonnali életmentő intézkedések önálló kezdeményezésére, valamint válság- és katasztrófahelyzetekben intézkedések végrehajtására;
képes önállóan tanácsokat, utasításokat és támogatást adni a gondozásra szorulók és a hozzájuk kötődő személyek számára;
önállóan képes a betegápolás minőségének biztosítására és értékelésére;
képes az átfogó szakmai kommunikációra és együttműködésre az egészségügyi ágazat más szakterületein dolgozókkal;
képes az ápolás minőségét elemezni saját általános ápolói szakmája gyakorlásának javítása érdekében.
32. cikk
Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása
Ezen irányelv alkalmazásában, az általános ápolói szakmai tevékenységek a szakmaként gyakorolt és az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett tevékenységek.
33. cikk
Általános ápolók szerzett jogai
(1) Amennyiben a szerzett jogokra vonatkozó általános szabályok az általános ápolókra alkalmazandók, a 23. cikkben említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.
▼M9 —————
(3) Minden tagállam elismeri azokat az előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket:
Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző ápolók részére, a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán állítottak ki; és
amely, az alábbi jogszabályok valamelyike szerinti különleges továbbképző program keretében szerzett, felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol:
az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 92. szám, 885. tétel és 2007. 176. szám 1237. tétel) 11. cikke, és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 110. szám, 1170. tétel, és 2010., 65. szám, 420. tétel); vagy
az ápolói és szülésznői szakmáról szóló, 2011. július 15-i törvény 52.3. cikkének 2. pontja (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2011., 174. szám, 1039. tétel), és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi középiskolában vagy felsőfokú intézményben végzett ápolók és szülésznők felsőoktatási képzésének részletes feltételeiről szóló, 2012. június 14-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2012., 770. tétel),
annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett ápoló hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok az ápolók, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan felsorolt képesítéssel rendelkeznek.
33a. cikk
Az általános ápolói tevékenység folytatására kiadott román képesítés tekintetében kizárólag a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:
Azon tagállamok állampolgárai esetében, akik Romániában végezték el általános ápolói képzésüket, és akik képzése nem felel meg a 31. cikkben meghatározott képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok az általános ápolók számára előírt képesítés megszerzésének tanúsítására az alábbi képesítéseket fogadják el elegendő igazolásként, feltéve, hogy az igazoláshoz csatolják azt az igazolást, amelynek értelmében ezen tagállami állampolgárok Romániában ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző öt éven belül legalább három egymást követő évben általános ápolóként tevékenykedtek, és ennek során a betegek ápolásának megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért teljes körű felelősséggel tartoztak:
Certificat de competență e profesionale de asistent medical generalist, școală postliceală típusú intézményben szerzett felsőfokú képesítés keretében, igazolva, hogy a képzés 2007. január 1. után kezdődött;
Diplomă de absolvire de asistent medical generalist, rövid távú felsőfokú tanulmányok keretében, igazolva, hogy a képzés 2003. október 1. előtt kezdődött;
Diplomă de licență de asistent medical generalist, hosszú távú felsőfokú tanulmányok keretében, igazolva, hogy a képzés 2003. október 1. előtt kezdődött.
4. szakasz
Fogorvosok
34. cikk
Fogorvosi alapképzés
(1) A fogorvosi alapképzésre történő felvétel feltétele az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvány megléte.
(2) A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú – legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó – kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditekben is kifejezhető, legalább 5 000 órás teljes idejű elméleti és gyakorlati képzést foglal magában, amelyre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.3.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.
A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(3) A fogorvosi alapképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
a fogászat alapját képező tudományok megfelelő ismerete, valamint a tudományos módszerek — beleértve a biológiai funkciók mérésének alapelveit, a tudományosan megalapozott tények kiértékelését és adatok elemzését — helyes megértése;
az egészséges és beteg személyek felépítésére, fiziológiai funkcióira és viselkedésére, valamint a fizikai és társadalmi környezetnek az ember egészségi állapotát befolyásoló hatására vonatkozó megfelelő ismeretek, amennyiben ezek a tényezők érintik a fogászatot;
mind az egészséges, mind a beteg fogak, szájak, állkapcsok és kapcsolódó szöveteik szerkezetének és funkciójának, valamint azoknak a beteg általános egészségi állapotával, fizikai és szociális közérzetével való kapcsolatának megfelelő ismerete;
a klinikai szaktárgyak és módszerek megfelelő ismerete, amelyek a fogorvosnak egységes képet nyújtanak a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeiről, sérüléseiről és betegségeiről, valamint a preventív, diagnosztikus és terápiás fogászatról;
megfelelő felügyelet mellett szerzett megfelelő klinikai gyakorlat.
Ez a képzés a fogorvos számára a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére kiterjedő valamennyi tevékenység folytatásához szükséges készségeket biztosítja.
35. cikk
Fogszakorvosi képzés
(1) A fogszakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 34. cikkben említett általános fogorvosi képzés befejezése és érvényes lezárása, vagy a 23. és 37. cikkben említett okiratok megléte.
(2) A fogszakorvosi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, amelyekre egyetemi intézetben, vagy gyógykezelést oktató és kutató központban, vagy — szükség szerint — az illetékes hatóságtól vagy szervtől erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben kerül sor.
A fogszakorvosi teljes idejű képzés legalább hároméves időtartamú tanulmányokat foglal magában, amelyekre az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete mellett kerül sor. A képzés keretében a fogszakorvosnak készülő fogorvos személyesen vesz részt az érintett intézmény tevékenységében és feladataiban.
▼M9 —————
(3) A tagállamok a fogszakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, fogorvosi alapképzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (2) bekezdésben említett képzések minimális időtartamának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítására vonatkozóan.
(5) A nemzeti jogszabályok változásának megfelelő figyelembevétele érdekében és az ezen irányelv naprakésszé tétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a tagállamok legalább két ötödében megtalálható új fogorvostudományi szakterületek felvételre kerüljenek az V. melléklet 5.3.3. pontjába.
36. cikk
Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása
(1) Ezen irányelv alkalmazásában, a fogorvosi szakmai tevékenységek a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek, amelyek gyakorlása az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt szakmai képesítések alapján történik.
(2) A fogorvosi szakma a 34. cikkben említett fogorvosi képzésen alapul és olyan önálló szakmának minősül, amely elkülönül az egyéb általános vagy szakosodott orvosi szakmáktól. A fogorvosi tevékenységek az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat birtokában gyakorolhatók. Aki ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, azt ugyanúgy kell kezelni, mint azt, akire a 23. vagy a 37. cikk alkalmazandó.
(3) A tagállamok — az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett referenciaidőpontokban hatályos jogszabályi rendelkezésekre és szakmai etikai szabályokra kellő tekintettel — biztosítják, hogy a fogorvosoknak általánosan módjuk legyen a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére irányuló tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására.
37. cikk
A fogorvosok szerzett jogai
(1) A fogorvosi szakmai tevékenységeknek az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt képesítések alapján történő gyakorlása céljából, minden tagállam elismeri azokat az ►M1 Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában kibocsátott, ◄ előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi tanulmányaikat az ugyanazon mellékletben az érintett tagállamra vonatkozóan megállapított referenciaidőpontban vagy azt megelőzően kezdték meg, és amelyekhez az adott tagállam illetékes hatósága által kibocsátott igazolást csatoltak.
Az igazolásnak a következő két feltétel teljesítését kell igazolnia:
hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket az adott tagállamban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;
hogy az érintett személyek az említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában az adott tagállam tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.
Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az érintett tagállam illetékes hatósága igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett hároméves szakmai tapasztalat követelménye alól.
A Cseh Köztársaság és Szlovákia tekintetében, a volt Csehszlovákiában szerzett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat ugyanolyan szinten kell elismerni, mint az előírt képesítés megszerzését tanúsító, cseh és szlovák okiratokat, és ugyanazon feltételek mellett, mint amelyeket az előző albekezdések tartalmaznak.
(2) Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Olaszországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1980. január 28-a után és 1984. december 31-ig bezárólag kezdték meg, és amelyekhez az illetékes olasz hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.
Az igazolásnak a következő három feltétel teljesítését kell igazolnia:
hogy az érintett személyek sikerrel tették le az illetékes olasz hatóságok által rendezett alkalmassági vizsgát, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az érintett személyek hasonló szintű ismeretekkel és készségekkel bírnak, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek;
hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket Olaszországban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;
hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolják, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.
Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az illetékes hatóság igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett alkalmassági vizsga követelménye alól.
Aki az orvosi egyetemi tanulmányait 1984. december 31-e után kezdte meg, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a fent említetteket, feltéve, hogy a fent említett hároméves tanulmányi időszak 1994. december 31-e előtt kezdődött meg.
(3) A tagállamok a fogorvosok előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratait a 21. cikknek megfelelően elismerik, amennyiben a kérelmező képzését 2016. január 18-ig megkezdte.
(4) Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Spanyolországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1986. január 1. és 1997. december 31. között kezdték meg, és amelyekhez a spanyol illetékes hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.
Az igazolásnak a következő feltételek teljesülését kell igazolnia:
az érintett szakember sikeresen lezárta legalább hároméves, az illetékes spanyol hatóságok által a 34. cikkben említett képzéssel egyenértékűként elismert tanulmányait;
az érintett szakember a 36. cikkben említett tevékenységeket Spanyolországban, az igazolás kiállítását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő évben ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolta;
az érintett szakember a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosult gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Spanyolország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.
5. szakasz
Állatorvosok
38. cikk
Állatorvosi képzés
(1) Az állatorvosi képzés összesen legalább ötéves, teljes idejű, elméleti és gyakorlati – legalább az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazó –, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható tanulmányokból áll, amelyre egyetemen, vagy egyetemivel egyenértékű szintűként elismert képzést adó, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.4.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.
A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(2) Az állatorvosi képzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében egyetemi intézménybe, vagy egy tagállam által az érintett tanulmányok szempontjából azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.
(3) Az állatorvosi képzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
az állatorvosi tevékenység alapját képező tudományok, valamint az e tevékenységekre vonatkozó uniós jog megfelelő ismerete;
megfelelő ismeretek az állatok felépítéséről és funkcióiról, viselkedéséről és fiziológiai szükségleteiről, valamint a tenyésztésükhöz, táplálásukhoz, jólétükhöz, szaporodásukhoz és higiéniájukhoz általában szükséges készségekről és képességekről;
az állatok betegségeinek – akár egyedi, akár csoportos – megelőzéséhez, diagnózisához és kezeléséhez szükséges klinikai, epidemiológiai és analitikai készségek és képességek, ideértve az anesztéziát, az aszeptikus sebészetet és a fájdalommentes leölést, valamint az emberekre átterjedő betegségekre vonatkozó speciális ismereteket is;
a preventív gyógyászathoz szükséges megfelelő ismeretek, készségek és képességek, ideértve a vizsgálatokhoz és az igazolások kiállításához szükséges képességeket is;
megfelelő ismeretek az állati takarmányok vagy az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű élelmiszerek előállításával, gyártásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos higiéniáról és technológiáról, ideértve az e tekintetben bevált módszerek megértéséhez és elmagyarázásához szükséges készségeket és képességeket is;
az állatgyógyászati készítmények felelős és körültekintő használatához szükséges ismeretek, készségek és képességek az állatok kezelése, az élelmiszerlánc biztonságának biztosítása, valamint a környezet védelme érdekében.
39. cikk
Az állatorvosok szerzett jogai
A 23. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratát Észtország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, illetve aki tanulmányaikat Észtországban 2004. május 1-je előtt kezdték meg, a tagállamok elismerik az ilyen előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységeket Észtországban, az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.
6. szakasz
Szülésznők
40. cikk
Szülésznőképzés
(1) A szülésznőképzés összesen legalább a következőket tartalmazza:
meghatározott, ►C2 teljes idejű szülésznőképzés, ◄ amely — legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt programot tartalmazó — legalább hároméves elméleti és gyakorlati tanulmányokból áll (I. irány); vagy
meghatározott, 18 hónapos ►C2 teljes idejű szülésznőképzés ◄ (II. irány), amely legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazza, és amely nem képezte tárgyát az általános ápolók egyenértékű képzésének.
A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőképzést folytató intézmények a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti és a gyakorlati képzés összehangolásáért.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.5.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.
A harmadik albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(2) A szülésznőképzésre történő felvételt a következő feltételek valamelyikének teljesítéséhez kell kötni:
az I. irány esetében legalább 12 éves általános iskolai és középiskolai oktatás elvégzése vagy egy szülésznőképző intézmény ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány;
a II. irány esetében az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat.
(3) A szülésznőképzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományok alapos ismerete, különösen a szülésznői tevékenység, a szülészet és a nőgyógyászat terén;
a szakmai etika és a szakma gyakorlására vonatkozó jogi szabályozás megfelelő ismerete;
megfelelő általános orvosi ismeretek (biológiai funkciók, anatómia és élettan), a gyógyszertan megfelelő ismerete a szülészet és az újszülött-ellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;
erre engedéllyel rendelkező intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat, amelynek alapján a szülésznő önállóan és saját felelősségére, a szükséges mértékben és a patológiás helyzetek kivételével képes lefolytatni a terhesgondozást, erre engedéllyel rendelkező intézményekben levezetni a szülést és annak következményeit, felügyelni a vajúdást és a szülést, a szülés utáni ellátást, valamint az orvos megérkezéséig az újszülötteken újraélesztést végezni;
az egészségügyi személyzet képzésének megfelelő ismerete és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.
41. cikk
Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások
(1) Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:
legalább hároméves, teljes idejű szülésznőképzés, amely kiegészítésként az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, és amely legalább 4 600 órányi elméleti és gyakorlati képzésből áll, és a minimális időtartam legalább egyharmada klinikai gyakorlatból áll;
legalább kétéves és legalább 3 600 órányi képzést tartalmazó, kiegészítésként az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, teljes idejű szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte;
legalább 18 hónapos és legalább 3 000 órányi képzésből álló, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, teljes idejű szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte, és amelyet olyan egyéves szakmai tapasztalat követett, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a saját tagállam illetékes hatósága bocsátja ki. Ez igazolja, hogy birtokosa az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzését követően, kórházban vagy egy erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben, a megfelelő ideig kielégítő módon gyakorolta a szülésznői tevékenységek teljes körét.
42. cikk
A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása
(1) E szakasz rendelkezéseit az egyes tagállamok által a (2) bekezdés sérelme nélkül meghatározott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő szakmai címek használata mellett gyakorolt szülésznői tevékenységekre kell alkalmazni.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására:
megfelelő tájékoztatás és tanácsadás a családtervezésről;
terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;
a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azokról való tanácsadás;
szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;
gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;
spontán szülés levezetése, beleértve szükség szerint a gátmetszést igénylő eseteket, sürgős esetben pedig a farfekvéses szüléseket;
az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvosnak történő segítségnyújtás; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;
az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és ha szükséges, az újraélesztés azonnali megkezdése;
a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanáccsal, hogy az újszülött optimális fejlődését biztosítani tudja;
az orvos által előírt kezelés végrehajtása;
a szükséges írásbeli esetjelentések elkészítése.
43. cikk
Szülésznők szerzett jogai
(1) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata megfelel a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek, de a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett referenciaidőpontot megelőzően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett állampolgár a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább két egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.
(1a) Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a tagállamok feltétel nélkül elismerik olyan esetekben, amelyekben a kérelmező a képzést 2016. január 18. előtt kezdte meg, és a képzésre történő felvétel feltétele az I. irány esetében a tíz éves általános és középiskolai vagy ennek megfelelő szintű oktatás elvégzése, a II. irány esetében pedig egy általános ápolói képzésnek az V. melléklet 5.2.2 pontja szerinti, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal igazolt befejezése.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket kell alkalmazni azokra a tagállami állampolgárokra, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata a volt Német Demokratikus Köztársaság területén nyújtott képzés elvégzését igazolja, amely a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek megfelel, de amely előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, és olyan képzést tanúsít, amelyet 1990. október 3. előtt kezdtek meg.
▼M9 —————
(4) Minden tagállam elismeri azokat az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket
Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző szülésznők részére, a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, és
amely, az alábbi jogszabályok valamelyike szerinti különleges továbbképző program keretében szerzett, felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol:
az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 92. szám, 885. tétel és 2007. 176. szám, 1237. tétel) 11. cikke, és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 110. szám, 1170. tétel és 2010., 65. szám, 420. tétel); vagy
az ápolói és szülésznői szakmáról szóló, 2011. július 15-i törvény 53.3. cikke (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye 2011., 174. szám, 1039. tétel) és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi középiskolában vagy felsőfokú intézményben végzett ápolók és szülésznők felsőoktatási képzésének részletes feltételeiről szóló, 2012. június 14-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2012., 770. tétel),
annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett ápoló hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok a szülésznők, akik az V. melléklet 5.5.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan felsorolt képesítéssel rendelkeznek.
43a. cikk
A román szülésznői képesítés tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók:
Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a szülészeti-nőgyógyászati ápolói (asistent medical obstetrică-ginecologie/szülészeti-nőgyógyászati ápoló) oklevelét, bizonyítványát és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványát a csatlakozás időpontját megelőzően Romániában állították ki, vagy akiknek a képzése ezen időpontot megelőzően Romániában kezdődött, és amelyek nem felelnek meg a 40. cikkben megállapított minimális képzési követelményeknek, a tagállamok elegendő bizonyítékként ismerik el a szülésznői tevékenység végzésének céljára az említett okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat, amennyiben az ezen okiratokhoz mellékelt igazolás értelmében az adott tagállami állampolgárok az igazolás kibocsátásának időpontját megelőző hét év során legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak szülésznői tevékenységet Romániában.
43b. cikk
A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a 2013. július 1-je előtt Horvátországban szerzett következő képesítésekre: viša medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), viša medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekološko-opstetrička primalja (szülészeti-nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).
7. szakasz
Gyógyszerészek
44. cikk
Gyógyszerészképzés
(1) A gyógyszerészképzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.
(2) Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza:
négyéves, teljes idejű elméleti és gyakorlati képzés egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben;
az elméleti és gyakorlati képzés alatt, vagy annak végén hathónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.
Az ebben a bekezdésben említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt programot tartalmaznia kell. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet 5.6.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz, többek között a gyógyszerészeti gyakorlat fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében.
A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(3) A gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:
a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete;
a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete;
az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete;
a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni;
a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.
45. cikk
A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása
(1) Ezen irányelv alkalmazásában gyógyszerészi tevékenység az a tevékenység, amely gyakorlásának megkezdése és gyakorlása egy vagy több tagállamban szakmai képesítéshez kötött, és amelyet az gyakorolhat, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában felsorolt típusú, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az előírt, egyetemi szintű vagy azzal egyenértékűnek elismert, a 44. cikk szerinti előírásoknak megfelelő gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek – szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel – módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:
gyógyszerek gyógyszerformájának elkészítése;
gyógyszerek gyártása és vizsgálata;
gyógyszerek tesztelése e célra szolgáló laboratóriumban;
gyógyszerek tárolása, tartósítása és nagykereskedelmi elosztása;
biztonságos és hatékony, megfelelő minőségű gyógyszerek beszerzése, készítése, tesztelése, tárolása, forgalmazása és kiadása közforgalmú gyógyszertárakban;
biztonságos és hatékony, megfelelő minőségű gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és kiadása kórházakban;
tájékoztatás és tanácsadás nyújtása a gyógyszerekre, többek között megfelelő használatukra vonatkozóan;
jelentéstétel a gyógyszerkészítmények mellékhatásairól az illetékes hatóságok felé;
az önmagukat gyógyszerező betegek személyre szabott figyelemmel kísérése;
hozzájárulás a helyi vagy nemzeti közegészségügyi kampányokhoz.
(3) Ha egy tagállam valamely gyógyszerészi tevékenység gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását — az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétén felül — kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, ez a tagállam e tekintetben elegendő bizonyítékként ismeri el az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.
(4) A (3) bekezdésben említett elismerés nem alkalmazható a Luxemburgi Nagyhercegség által az állami közforgalmú gyógyszertári koncesszió megadásához megkövetelt kétéves szakmai tapasztalat esetében.
(5) Ha 1985. szeptember 16-án valamely tagállamban olyan versenyvizsgarendszert alkalmaztak, amelynek célja a (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkezők közül azok kiválasztása, akiket olyan új gyógyszertárak tulajdonjogának megszerzésére jogosítanak fel, amelyek létrehozásáról a nemzeti földrajzi elosztási rendszer keretében már döntés született, ez a tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve megtarthatja ezt a vizsgát és az abban való részvételt előírhatja olyan, más tagállamokbeli állampolgárok számára, akik az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, vagy akikre a 23. cikk rendelkezései vonatkoznak.
8. szakasz
Építészmérnökök
46. cikk
Építészmérnökök képzése
(1) Az építészmérnöki képzés a következőkből áll:
összesen legalább ötéves, teljes idejű, egyetemen vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben végzett, sikeres egyetemi szintű vizsgával lezárt tanulmányok; vagy
négy évnél nem rövidebb, teljes idejű, egyetemen vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben végzett, sikeres egyetemi szintű vizsgával lezárt tanulmányok, és kétéves, bizonyítvánnyal igazolt szakmai gyakorlat a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tanulmányok fő elemét az építészetnek kell képeznie. A tanulmányokban egyensúlyt kell fenntartani az építészeti képzés elméleti és gyakorlati vonatkozásai között, valamint biztosítani kell legalább a következő ismeretek, képességek és készségek elsajátítását:
az esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésének képessége;
az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok megfelelő ismerete;
az építészeti tervezés minőségére ható képzőművészetek ismerete;
a várostervezés és a tervezés megfelelő ismerete, a tervezési folyamathoz szükséges képességek megléte;
az emberek és épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolat ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és léptékekhez kell igazítani;
az építészmérnöki szakma és az építészmérnök társadalmon belüli szerepének megértése, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében;
a tervezési projektekhez szükséges vizsgálati módszerek és a vázlatkészítés ismerete;
a szerkezettervezés és az épülettervezéssel kapcsolatos építési és műszaki problémák megértése;
a fizikai problémák és technológiák, valamint az épületek funkcióinak ismerete, hogy azokban a fenntartható fejlődés keretében kényelmes és az éghajlat elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni;
a szükséges tervezési szakértelem, amely kielégíti a felhasználók igényeit a költségtényezők és az építési előírások szabta keretek között;
azon iparágak, szervezetek, szabályozások és eljárások megfelelő ismerete, amelyek szerepet játszanak a tervezést követő kivitelezésben, valamint a tervek általános tervbe történő foglalásában.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyetemi képzés években kifejezett időtartama kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatra kizárólag a tanulmányok első három évének lezárása után kerülhet sor. A szakmai gyakorlatból legalább egy évnek a (2) bekezdésben említett tanulmányok során elsajátított ismereteken, készségeken és képességeken kell alapulnia. E célból a szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága által kiadott engedéllyel rendelkező személy vagy szerv felügyelete alatt kell elvégezni. E felügyelt szakmai gyakorlatra bármely országban sor kerülhet. A szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága értékeli.
47. cikk
Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől
A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy nem teljes idejű egyetemi tanulmányok részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan szakember, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett záróvizsgával.
48. cikk
Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása
(1) Ezen irányelv alkalmazásában építészmérnöki szakmai tevékenység az a tevékenység, amelyet az „építészmérnök” szakmai cím használata mellett rendszeresen végeznek.
(2) Egy tagállam azon állampolgárait, akik az említett cím használatára olyan törvény erejénél fogva jogosultak, amely egy tagállam illetékes hatóságát felhatalmazza ennek a címnek olyan tagállami állampolgárok részére történő megadására, akik az építészet terén kiemelkedő eredményeket értek el, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az építészmérnöki tevékenységek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlásához szükséges feltételeknek. Az érintett személyek tevékenységének építészeti jellegét a saját tagállam által kibocsátott igazolás tanúsítja.
49. cikk
Az építészmérnökök szerzett jogai
►C2 (1) Minden tagállam elfogadja a többi tagállam által kibocsátott, a VI. mellékletben felsorolt ◄ és az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanévnél nem később kezdődött képzést tanúsító, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okiratokat akkor is, ha azok nem felelnek meg a 46. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.
Ilyen körülmények között, el kell ismerni azokat a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai által kibocsátott igazolásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egyenértékűek az említett mellékletben felsorolt ilyen okiratokkal.
(1a) Az (1) bekezdés az V. mellékletben felsorolt előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító okirat esetében is alkalmazandó, amennyiben a képzés 2016. január 18. előtt kezdődött.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, minden tagállam elismeri a következő, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzésének tanúsítása végett általa kibocsátott okiratokat: a tagállami állampolgárok részére olyan tagállamok által kibocsátott igazolások, amelyekben az építészmérnöki tevékenység gyakorlásának megkezdése és gyakorlása szabályozva volt a következő időpontoktól:
1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország esetében;
2004. május 1. a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében;
2013. július 1. Horvátország esetében;
1987. augusztus 5. a többi tagállam esetében.
►C2 Az első albekezdésben említett igazolások tanúsítják, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki szakmai cím használatára ◄ , és a kérdéses tevékenységet, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó szabályok keretében ténylegesen gyakorolta.
(3) Az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdése és gyakorlása tekintetében az alábbi igazolásokat saját területén valamennyi tagállam a maga által kiállított, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal egyenértékűnek ismeri el: az 1985. augusztus 5-én létező és legkésőbb 2014. január 17-én megkezdett, a német szövetségi köztársaságbeli „Fachhochschulen” (szakfőiskolák) által nyújtott, a 46. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő és az adott tagállamban az „építészmérnök” szakmai cím használatával a 48. cikkben meghatározott tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító hároméves képzés lezárásának igazolása, amennyiben a képzést követően az a Német Szövetségi Köztársaságban az érintett szakember négyéves szakmai tapasztalatot szerzett, amit azon illetékes hatóság igazolásával kell alátámasztani, amelynek nyilvántartásában az ezen irányelv rendelkezéseit érvényesíteni kívánó építészmérnök neve szerepel.
IIIA. FEJEZET
A közös képzési elvek alapján történő, feltétel nélküli elismerés
49a. cikk
Közös képzési keret
(1) E cikk alkalmazásában a „közös képzési keret” az ismeretek, képességek és készségek valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges összességét jelenti. A közös képzési keret nem helyettesíti a nemzeti képzési programokat, kivéve, ha valamely tagállam nemzeti jogában másként rendelkezik. A valamely szakmát szabályozó tagállamokban az adott szakma megkezdésének és gyakorlásának céljára az említett képzési keret alapján megszerzett szakmai képesítéseket tanúsító okiratoknak saját területén ugyanazt a joghatást biztosítja, mint a saját maga által kibocsátott előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak, amennyiben a képzési keret megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) A közös képzési keret megfelel a következő feltételeknek:
a közös képzési keret több szakember számára teszi lehetővé a tagállamok közötti mobilitást;
a közös képzési keret tárgyát képező szakmát szabályozzák, vagy a szakmára irányuló oktatást és képzést a tagállamok legalább egyharmadában szabályozzák;
a tudás, a képességek és a készségek közösen meghatározott összessége a tagállamok legalább egyharmadának oktatási és képzési rendszereiben előírt tudást, képességeket és készségeket egyesíti; nincs jelentősége annak, hogy a mindenkori tudást, képességeket és készségeket a tagállamokban általános egyetemi vagy főiskolai képzés vagy pedig szakképzés keretében szerezték-e meg;
a közös képzési keret az európai képesítési keretrendszer szintjein alapul, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó európai képesítési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás ( 5 ) II. mellékletében meghatározottak szerint;
az érintett szakma nem tartozik másik közös képzési keret hatálya alá, és nem tartozik a III. fejezet III. címe szerinti, feltétel nélküli elismerés körébe;
a közös képzési keretet átlátható szabályozási eljárás keretében, olyan tagállamokat képviselő érintett érdekeltek részvételével határozták meg, amelyekben a szakma nincs szabályozva;
a közös képzési keret valamennyi tagállam állampolgárai számára lehetővé teszi a szakmai képesítések e képzési kereten belüli megszerzését anélkül, hogy ennek előfeltétele lenne a valamely szakmai szervezetben fennálló tagság vagy az említett szervezet nyilvántartásába történő felvétel.
(3) Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottsághoz a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési keretekre vonatkozóan.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy adott szakmára vonatkozó közös képzési keret e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő meghatározására vonatkozóan.
(5) Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési keret bevezetésének kötelezettsége, valamint az e közös képzési keretnek megfelelően szerzett szakmai képesítések feltétel nélküli elismerésének kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
területükön nincs olyan oktatási vagy képzési intézmény, amely az érintett szakmára irányuló képzést nyújt;
a közös képzési keret bevezetése hátrányosan érintené oktatási és szakképzési rendszerük megszervezését;
a közös képzési keret és a területükön előírt képzés között jelentős különbségek vannak, ami súlyos kockázatokat hordoz a közrendre, a közbiztonságra, a közegészségre vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságára vagy a környezet védelmére nézve.
(6) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:
a közös képzési keretnek megfelelő nemzeti képesítésekről és adott esetben a nemzeti szakmai címekről; vagy
az (5) bekezdés szerinti bármely mentesség igénybevételéről, arra vonatkozó indokolás mellett, hogy mely, e bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam e feltételek valamelyikének teljesülésére vonatkozóan nem nyújtott be indokolást vagy az indokolás nem elegendő, három hónapon belül további pontosítást kérhet. A tagállamnak e kérésre három hónapon belül kell válaszolnia.
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el azon nemzeti szakmai képesítések és nemzeti szakmai címek jegyzékéről, amelyek a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési keret értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek.
(7) E cikk a szakirányú képzésekre is alkalmazandó, amennyiben e szakirányú képzések olyan szakmai tevékenységeket érintenek, amelyek megkezdését és gyakorlását a tagállamok szabályozzák, és amennyiben a III. cím III. fejezete értelmében az adott szakma feltétel nélküli elismerés hatálya alá tartozik, a szakirányú képzés viszont nem.
49b. cikk
Közös képzési vizsgák
(1) E cikk alkalmazásában közös képzési vizsga a részt vevő tagállamokban rendelkezésre álló, valamely meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők számára fenntartott, egységesített alkalmassági vizsga. Egy ilyen vizsga letétele az érintett szakmai képesítést valamely tagállamban megszerző személyt feljogosítja arra, hogy szakmáját bármely érintett fogadó tagállamban az adott államban szakmai képesítést szerzőkéivel megegyező feltételek mellett gyakorolja.
(2) A közös képzési vizsga megfelel a következő feltételeknek:
a közös képzési vizsga több szakember számára teszi lehetővé a tagállamok közötti mobilitást;
a közös képzési vizsga tárgyát képező szakmát szabályozzák, vagy a szakmára irányuló oktatást és képzést a tagállamok legalább egyharmadában szabályozzák;
a közös képzési vizsgát átlátható szabályozási eljárás keretében, olyan tagállamok érintett érdekeltjeinek részvételével készítették el, amelyekben a szakma nincs szabályozva;
a közös képzési vizsga valamennyi tagállam állampolgárai számára lehetővé teszi az említett vizsgán való részvételt és közös képzési vizsgák tagállamokban történő szervezését anélkül, hogy ennek előfeltétele lenne a valamely szakmai szervezetben fennálló tagság vagy az említett szervezet nyilvántartásába történő felvétel.
(3) Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési vizsgákra vonatkozóan.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös képzési vizsgák tartalmának, valamint a vizsgán való részvételre és a vizsga letételére vonatkozó feltételeknek a meghatározására vonatkozóan.
(5) Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési vizsga megszervezésének kötelezettsége, valamint az ezen közös képzési vizsgát letevő szakembereknek nyújtandó feltétel nélküli elismerés kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
az érintett szakmát területükön nem szabályozzák;
a közös képzési vizsga tartalma nem mérsékli kellő mértékben a területükön jelentős, a közegészséget vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságát érintő, súlyos kockázatokat;
a közös képzési vizsga tartalma a nemzeti előírásokhoz viszonyítva a szakma gyakorlása megkezdésének vonzerejét jelentős mértékben csökkentené.
(6) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:
az ilyen vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló kapacitásról; vagy
az (5) bekezdés szerinti bármely mentesség igénybevételéről, arra vonatkozó indokolás mellett, hogy mely, e bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam e feltételek valamelyikének teljesülésére vonatkozóan nem nyújtott be indokolást vagy az indokolás nem elegendő, három hónapon belül további pontosítást kérhet. A tagállamnak e kérésre három hónapon belül kell válaszolnia.
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben felsorolja azokat a tagállamokat, amelyekben a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési vizsgákat meg kell szervezni, meghatározza a vizsgák naptári évre vonatkozó gyakoriságát és a közös képzési vizsgák tagállamokban való megszervezéséhez szükséges egyéb intézkedéseket.
IV. FEJEZET
A letelepedésre vonatkozó közös rendelkezések
50. cikk
Dokumentáció és formai követelmények
(1) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai e cím alapján a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet bírálnak el, megkövetelhetik a VII. mellékletben felsorolt dokumentumok és igazolások bemutatását.
A VII. melléklet 1. pontjának d), e) és f) alpontjában felsorolt dokumentumok a benyújtásuk napján három hónapnál nem lehetnek régebbiek.
A tagállamok, szervek és más jogi személyek gondoskodnak a tudomásukra jutott adatok bizalmas kezeléséről.
(2) Alapos kétség esetén a fogadó tagállam egy másik tagállam illetékes hatóságától kérheti, hogy igazolja az ez utóbbi tagállamban kiadott tanúsítványok és előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok hitelességét, valamint adott esetben azt, hogy a jogosult az e cím III. fejezetében említett szakmák tekintetében megfelel a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44., illetve 46. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek.
(3) Alapos kétség esetén, ha a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról,
hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény;
hogy a kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat azonos-e azzal, amelyet akkor adtak volna meg, ha a képzést teljes egészében a képesítő okiratot kibocsátó tagállamban végezték volna; valamint
hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogokat biztosítja-e a képesítő okiratot kibocsátó tagállam területén.
(3a) Alapos kétség esetén a fogadó tagállam kérheti egy másik tagállam illetékes hatóságaitól, hogy igazolják azt, hogy a kérelmezőt nem függesztették fel és nem tiltották el szakmájának gyakorlásától a kérelmező szakmai tevékenységének gyakorlásával összefüggő súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmények elkövetése miatt.
(3b) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti, e cikk szerinti információcserére az IMI-n keresztül kerül sor.
(4) Amennyiben a fogadó tagállam a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez az állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli meg, és amennyiben ennek az eskünek, illetve nyilatkozatnak a szövege a többi tagállam állampolgára tekintetében nem alkalmazható, a fogadó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek számára megfelelő és egyenértékű szöveg álljon rendelkezésre.
51. cikk
A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás
(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és adott esetben tájékoztatja a kérelmezőt a hiányzó iratokról.
(2) A szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelmező teljes dokumentációjának benyújtása után legfeljebb három hónappal a fogadó tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott határozatával kell lezárni. Ez a határidő azonban az e cím I. és II. fejezetének hatálya alá tartozó esetekben egy hónappal meghosszabbítható.
(3) A határozat ellen, illetve a döntés határidőn belüli meghozatalának elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.
52. cikk
Szakmai címek használata
(1) Ha egy fogadó tagállamban az érintett szakma valamely tevékenységére vonatkozó szakmai cím használata szabályozott, a többi tagállamnak a III. cím alapján valamely szabályozott szakma gyakorlására jogosult állampolgárai a fogadó tagállamnak azt a szakmai címét használják, amely a másik tagállamban az érintett szakmának megfelel, és használják a szakmai cím rövidített formáját is.
(2) Amennyiben egy szakmát a fogadó tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak az e szövetség vagy szervezet által odaítélt szakmai címnek, illetve e cím rövidített formájának a használatára, ha igazolják, hogy a szóban forgó szövetség vagy szervezet tagjai.
Amennyiben a szövetség vagy szervezet a tagfelvételt bizonyos képesítésektől teszi függővé, ezt más tagállamok szakmai képesítéssel rendelkező állampolgáraival szemben csak az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint teheti meg.
(3) A tagállam nem biztosíthatja a szakmai cím használatát valamely szakmai képesítés birtokosai számára abban az esetben, ha elmulasztotta a Bizottság és a többi tagállam tájékoztatását az adott szövetség vagy szervezet elismeréséről a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően.
IV. CÍM
A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
53. cikk
Nyelvek ismerete
(1) A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó szakembereknek a szakma fogadó tagállamban történő gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük.
(2) A tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése céljából az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt elvégzett ellenőrzés a fogadó tagállam egy hivatalos nyelvének vagy a fogadó tagállam egy – egyben az Unió hivatalos nyelvének is minősülő – közigazgatási nyelvének ismeretére korlátozódjék.
(3) A (2) bekezdéssel összhangban végzett ellenőrzéseket akkor lehet előírni, ha a szakma gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára. Más szakmák esetében ellenőrzéseket csak a szakember által folytatni kívánt szakmai tevékenység tekintetében elégséges nyelvismerete vonatkozásában fennálló komoly és valós kétségek esetén lehet előírni.
Az ellenőrzéseket kizárólag az európai szakmai kártya 4d. cikk szerinti kiállítása, illetve adott esetben a szakmai képesítés elismerése után lehet elvégezni.
(4) A nyelvismeret ellenőrzésének arányban kell állnia a folytatni kívánt tevékenységgel. Az érintett szakember jogosult az ilyen ellenőrzés ellen a nemzeti jognak megfelelően jogorvoslati kérelmet benyújtani.
54. cikk
Képzettséghez kapcsolódó címek használata
A 7. és az 52. cikk sérelme nélkül, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megkapják a jogot arra, hogy a saját tagállamukban megszerzett, képzettséghez kapcsolódó címüket, és lehetőség szerint annak rövidített formáját saját tagállamuk nyelvén használhassák. A fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező a cím viselésekor annak az oktatási intézménynek vagy vizsgabizottságnak a nevét és címét is feltüntesse, ahol a címet szerezte. Amennyiben a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó cím a fogadó tagállamban összetéveszthető egy olyan címmel, amelyhez ez utóbbi tagállamban a jogosult által el nem végzett kiegészítő képzés szükséges, a fogadó tagállam megkövetelheti a jogosulttól, hogy a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó címet a fogadó tagállam által megállapítandó megfelelő formában használja.
55. cikk
A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás
Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk első albekezdése b) pontjának a sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek a területükön szakmai képesítést szerzett személyektől a társadalombiztosítási alap általi jóváhagyás megszerzéséhez megkövetelik, hogy munkahelyi képzés keretében felkészítő időszakot töltsenek le és/vagy bizonyos ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek, mellőzik e kötelezettség megkövetelését a más tagállamban megszerzett orvosi és fogorvosi szakmai képesítés megszerzéséről szóló okiratok birtokosai esetében.
55a. cikk
A szakmai gyakorlat elismerése
(1) Amennyiben a saját tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlásának megkezdése szakmai gyakorlat elvégzéséhez van kötve, a saját tagállam a szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelem elbírálása során elismeri a valamely más tagállamban elvégzett szakmai gyakorlatokat – feltéve, hogy a szakmai gyakorlat összhangban áll a (2) bekezdésben meghatározott, közzétett iránymutatásokkal –, továbbá a harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatokat figyelembe veszi. Mindazonáltal a tagállamok a szakmai gyakorlat külföldön elvégezhető részének időtartamát a nemzeti jogszabályaik útján ésszerű mértékben korlátozhatják.
(2) A szakmai gyakorlat elismerése nem helyettesíti a szakma gyakorlásának megkezdésére való jogosultság megszerzéséhez szükséges vizsga letételére vonatkozó előírásokat. Az illetékes tagállamok iránymutatásokat tesznek közzé a valamely más tagállamban vagy harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatok megszervezésére és elismerésére, különösen a szakmai gyakorlatot felügyelő személy szerepére vonatkozóan.
V. CÍM
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBENI VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG
56. cikk
Illetékes hatóságok
(1) A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai szorosan együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.
(2) ►M9 A saját tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai információt cserélnek azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, illetve egyéb, jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járnak. Ennek során tiszteletben tartják a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvben foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. ◄
A saját tagállam megvizsgálja az ilyen körülmények valóságnak való megfelelését, és hatóságai döntenek arról, hogy milyen jellegű és milyen terjedelmű vizsgálatra van szükség, majd a saját tagállam tájékoztatja a fogadó tagállamot a rendelkezésére álló információkból levont következtetéseiről.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok az IMI-t alkalmazzák.
(3) Legkésőbb 2007. október 20-án minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok és egyéb dokumentumok, illetve adatok kibocsátására, illetve átvételére, valamint azokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a kérelmek fogadására és az ezen irányelvben említett határozatok meghozatalára, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja.
(4) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok tevékenységei tekintetében minden tagállam kijelöl egy koordinátort, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztatja.
A koordinátorok feladatai a következők:
ezen irányelv egységes alkalmazásának elősegítése;
az ezen irányelv alkalmazása szempontjából fontos információk gyűjtése, így például arra vonatkozóan, hogy a tagállamokban milyen feltételekkel lehet megkezdeni a szabályozott szakmák gyakorlását;
a közös képzési keretekre és közös képzési vizsgákra vonatkozó javaslatok vizsgálata;
az információk és bevált gyakorlatok cseréje a tagállamokon belüli folyamatos szakmai fejlődés optimalizálása érdekében;
a 14. cikkben meghatározott kompenzációs intézkedések alkalmazására vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje.
Az e bekezdés b) pontjában meghatározott feladat elvégzése során a koordinátorok igénybe vehetik az 57b. cikkben meghatározott segítségnyújtó központok segítségét.
56a. cikk
Riasztási mechanizmus
(1) A tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait azon szakember adatairól, akit a nemzeti hatóságok vagy bíróságok teljes mértékben vagy részben – akár csak ideiglenesen – korlátoztak az alábbi szakmáknak a tagállam területén történő gyakorlásában, illetve eltiltottak attól:
általános orvos és háziorvos, aki az V. melléklet 5.1.1. és 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
szakorvos, aki az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakmai címmel rendelkezik;
általános ápoló, aki az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
fogorvos, aki az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
fogszakorvos, aki az V. melléklet 5.3.3. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
állatorvos, aki az V. melléklet 5.4.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
szülésznő, aki az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
gyógyszerész, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;
azok a személyek, akik a VII. melléklet 2. pontjában említett olyan igazolásokkal rendelkeznek, amelyek tanúsítják, hogy az igazolás birtokosa elvégzett egy, a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40., illetve a 44. cikkben felsorolt minimális követelményeknek megfelelő képzést, amelynek kezdő időpontja azonban megelőzte az V. melléklet 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában felsorolt képesítések referencia-időpontját;
a 23., 27., 29., 33., 33a., 37., 43. és 43a. cikkben említett, szerzett jogokról szóló igazolások birtokosai;
más, a betegek biztonságára kihatással bíró tevékenységeket folytató szakemberek, amennyiben a szakember egy, az adott tagállamban szabályozott szakmát gyakorol;
a kiskorúak oktatásához – többek között a gyermekgondozáshoz és a koragyermekkori neveléshez – kapcsolódó tevékenységeket végző szakemberek, amennyiben a szakember egy, az adott tagállamban szabályozott szakmát gyakorol.
(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatokat az IMI-n keresztül tett riasztással legkésőbb a szakembert a szakmai tevékenység gyakorlásában korlátozó vagy attól eltiltó határozat elfogadását követő három napon belül továbbítják az IMI-n keresztül. Ezen adatok az alábbiakra korlátozódnak:
a szakember személyazonossága;
az érintett szakma;
a korlátozó vagy eltiltó határozatot meghozó nemzeti hatóság vagy bíróság adatai;
a korlátozás vagy az eltiltás hatálya; valamint
a korlátozás vagy az eltiltás időbeli hatálya.
(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a bírósági határozattól számított három napon belül az IMI-n keresztül tett riasztással tájékoztatják valamennyi tagállam illetékes hatóságát azon szakemberek személyazonosságáról, akik ezen irányelv alapján valamely képesítés elismerését kérték, és akikről a bíróságok később megállapították, hogy ennek során a szakmai képesítésre vonatkozóan hamisított igazoló okiratot használtak fel.
(4) A személyes adatoknak az (1) és (3) bekezdés szerinti információcsere céljából történő feldolgozása a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történik. A személyes adatok Bizottság általi feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás vagy eltiltás időbeli hatályának lejárta után arról valamennyi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell. E célból azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés értelmében a tájékoztatást nyújtja, a lejárat dátumát és e dátum bármely későbbi módosítását is közölni köteles.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy azok a szakemberek, akikkel kapcsolatban más tagállamok riasztást kaptak, magával a riasztással egyidejűleg, írásban értesüljenek a riasztás elrendeléséről szóló határozatról, lehetőséget kapjanak a határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtására a nemzeti jognak megfelelően vagy kérvényezhessék a határozat helyesbítését, igénybe vehessenek jogorvoslatot a más tagállamokhoz eljuttatott téves riasztás által okozott bármilyen kár vonatkozásában; utóbbi esetekben a riasztásról szóló határozatban jelezni kell, hogy a szakember jogorvoslati kérelmet nyújtott be ellene.
(7) A riasztásokra vonatkozó adatok csak addig dolgozhatók fel az IMI-ben, ameddig érvényben vannak. A riasztásokat a visszavonó határozat elfogadásának napjától, illetve az (1) bekezdésben meghatározott eltiltás vagy korlátozás időbeli hatályának lejártától számított három napon belül törölni kell.
(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a riasztási mechanizmus alkalmazásának vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseket tartalmaznak a riasztás küldésére vagy fogadására jogosult hatóságok, és a riasztások visszahívása és lezárása, valamint olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az adatok biztonságos feldolgozását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
57. cikk
Az információkhoz való központi online hozzáférés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi információk online elérhetők legyenek és rendszeresen aktualizálásra kerüljenek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 6. cikkében meghatározott egyablakos ügyintézési pontok által:
az összes, egy adott tagállamban szabályozott szakmát tartalmazó jegyzék, amely valamennyi szabályozott szakma esetében feltünteti az illetékes hatóságok, valamint az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok kapcsolattartási adatait;
jegyzék, amely tartalmazza azokat a szakmákat, amelyek vonatkozásában az európai szakmai kártya elérhető, az ennek működésével kapcsolatos információkat, ideértve a szakemberek által ezzel összefüggésben fizetendő valamennyi díjat, valamint az európai szakmai kártya kibocsátására jogosult hatóságokat;
az összes olyan szakmát tartalmazó jegyzék, amelyre a tagállam a 7. cikk (4) bekezdését alkalmazza nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben;
egy a 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett szabályozott oktatásokat és képzéseket, valamint a speciális rendszerű szakképzéseket tartalmazó jegyzék;
a 7., 50., 51. és 53. cikkben említett valamennyi követelmény és eljárás az adott tagállamban szabályozott szakmák vonatkozásában, ideértve az állampolgárok által fizetendő, kapcsolódó díjakat és az illetékes hatóságoknak benyújtandó dokumentumokat;
az illetékes hatóságok ezen irányelv alapján elfogadott határozatai ellen a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján benyújtható jogorvoslati kérelem módjára vonatkozó részletes információk.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatásra a felhasználók számára világos és érthető módon kerüljön sor, és hogy a tájékoztatás távolról és elektronikus úton könnyen hozzáférhető, valamint naprakész legyen.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az egyablakos ügyintézési pontokhoz beérkezett tájékoztatás iránti kérelmeket a lehető legrövidebb határidővel megválaszolják.
(4) A tagállamok és a Bizottság kísérő intézkedéseket hoznak annak elősegítésére, hogy az egyablakos ügyintézési pontok az (1) bekezdésben említett információkat az Unió egyéb hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék. Ezek az intézkedések nem érintik a tagállamok területén való nyelvhasználatot érintő tagállami jogszabályokat.
(5) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal az (1), (2) és (4) bekezdés végrehajtásának céljából.
57a. cikk
Eljárások elektronikus úton
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben foglalt kérdésekkel kapcsolatos valamennyi követelmény, eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontokon vagy az érintett illetékes hatóságokon keresztül. Ez nem akadályozza meg a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy indokolt kétségeik esetén és amennyiben az feltétlenül szükséges, egy későbbi szakaszban hiteles másolatokat kérjenek be.
(2) Az (1) bekezdés az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga vonatkozásában nem alkalmazandó.
(3) Olyan esetekben, amelyekben indokolt, hogy a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások lebonyolításához az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát kérjék, a tagállamok az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról szóló, 2009. október 16-i 2009/767/EK bizottsági határozatnak ( 8 ) megfelelő elektronikus aláírást fogadják el, valamint gondoskodnak a fokozott biztonságú elektronikus aláírásoknak az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2011. február 25-i 2011/130/EU bizottsági határozatban ( 9 ) meghatározott formátumban történő feldolgozásához szükséges intézkedések végrehajtásáról.
(4) Valamennyi eljárás a 2006/123/EK irányelv egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozó 8. cikkével összhangban kerül végrehajtásra. A 7. cikk (4) bekezdésében és az ezen irányelv 51. cikkében meghatározott eljárási határidő abban az időpontban kezdődik, amikor az állampolgár a kérelmet vagy hiányzó iratot az egyablakos ügyintézési ponthoz vagy közvetlenül az érintett illetékes hatósághoz benyújtja. Az e cikk (1) bekezdésében említett, hiteles másolatra vonatkozó kérés nem tekintendő hiánypótlási felszólításnak.
57b. cikk
Segítségnyújtó központok
(1) A tagállamok 2016. január 18-ig kijelölik azt a segítségnyújtó központot, amelynek feladata az állampolgároknak, valamint a többi tagállam segítségnyújtó központjainak tanácsokkal történő ellátása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt elismerésével, így többek között a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekkel, köztük a szociális jogszabályokkal és adott esetben az etikai szabályokkal kapcsolatban.
(2) A fogadó tagállamok segítségnyújtó központjai segítik az állampolgárokat az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség esetén a saját tagállam segítségnyújtó központjaival, illetékes hatóságaival és egyablakos ügyintézési pontjaival együttműködve.
(3) A saját vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságainak kötelessége teljes mértékben együttműködni a fogadó tagállam – és adott esetben a saját tagállam – valamely segítségnyújtó központjával, és a fogadó tagállam segítségnyújtó központjainak kérésére minden vonatkozó tájékoztatást megadni az egyedi esetekkel kapcsolatosan, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban álló adatvédelmi szabályoknak megfelelően.
(4) A Bizottság kérésére a segítségnyújtó központok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a Bizottság által folytatott vizsgálatok vonatkozásában.
57c. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogadjon el.
(2) A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól 2014. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 20. cikk, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdése, a 21a. cikk (4) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2)bekezdése, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 35. cikk (4) és (5) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 49a. cikk (4) bekezdése és a 49b. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
58. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
59. cikk
Átláthatóság
(1) A tagállamok 2016. január 18-ig értesítik a Bizottságot a nemzeti jogszabályaik szerint jelenleg szabályozott szakmák jegyzékéről, megnevezve az egyes szakmákhoz tartozó tevékenységeket, valamint a szabályozott oktatások és képzések, valamint speciális rendszerű szakképzések 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett jegyzékéről. Az e jegyzékekben eszközölt bármely változásról a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell. A Bizottság a szabályozott szakmákat és az egyes szakmák alá tartozó tevékenységek általános leírását tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hoz létre és tart fenn.
(2) A tagállamok 2016. január 18-ig benyújtják a Bizottságnak azon szakmák jegyzékét, amelyek esetében a képesítéseket a 7. cikk (4) bekezdése értelmében előzetesen ellenőrizni kell. A tagállamok mindegyik szakma esetében külön-külön a Bizottság elé tárják a jegyzékbe való felvételt alátámasztó indokokat.
(3) A tagállamok megvizsgálják, hogy a jogrendszerükben foglalt olyan követelmények, amelyek egy adott képesítés birtokosa számára korlátozzák a szakma gyakorlásának megkezdését vagy a szakma gyakorlását, ideértve a szakmai címek használatát és az ilyen címeken gyakorolt szakmai tevékenységeket (e cikk további részében: „a követelmények”), összhangban vannak-e a következő elvekkel:
a követelmények sem közvetlenül, sem közvetve nem jelentenek hátrányos megkülönböztetést az állampolgárság, vagy a lakóhely alapján;
a követelményeket a közérdeken alapuló kényszerítő körülményeknek kell alátámasztaniuk;
a követelményeknek alkalmasaknak kell lenniük a kitűzött cél elérésének biztosítására, és nem haladhatják meg az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.
(4) Az (1) bekezdés a tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése értelmében szövetség vagy szervezet által szabályozott szakmákra, valamint az e szövetségek vagy szervezetek tagságával kapcsolatos követelményekre is alkalmazandó.
(5) A tagállamok 2016. január 18-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely követelményeket kívánják fenntartani, valamint megindokolják, hogy e követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel. A tagállamok – az intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül – tájékoztatást nyújtanak az általuk a későbbiek során bevezetett követelményekről, valamint megindokolják, hogy ezek a követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel.
(6) A tagállamok 2016. január 18-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk eltörölt vagy enyhített követelményekről.
(7) A Bizottság továbbítja a (6) bekezdésben említett jelentéseket a többi tagállam számára, amelyek hat hónapon belül közlik az azokkal kapcsolatos észrevételeiket. Ugyanezen hathónapos időszakban a Bizottság konzultációkat folytat az érdekelt felekkel, köztük az érintett szakemberekkel.
(8) A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján összefoglaló jelentést nyújt be a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó koordinátorcsoport felállításáról szóló, 2007. március 19-i 2007/172/EK bizottsági határozattal ( *1 ) létrehozott koordinátorcsoportnak, amely megfogalmazhatja a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit.
(9) A Bizottság a (7) és (8) bekezdésben előírt észrevételek figyelembevételével 2017. január 18-ig benyújtja végleges megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben mellékelve a további kezdeményezésekre vonatkozó javaslatokat is.
VI. CÍM
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
60. cikk
Jelentések
(1) 2007. október 20-tól kezdve, a tagállamok kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak a rendszer alkalmazásáról. A jelentésnek az általános észrevételeken kívül tartalmaznia kell a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerült főbb problémák ismertetését.
A 2016. január 18-tól kezdődően meghozott határozatokra vonatkozó, az első albekezdésben említett statisztikai összefoglaló részletes információkat tartalmaz az ezen irányelvvel összhangban meghozott határozatok számának és típusának tekintetében, ideértve az illetékes hatóságok által a 4f. cikkel összhangban hozott határozatok azon típusait, amelyek valamely szakma részleges gyakorlására vonatkoznak, valamint az ezen irányelv alkalmazásából eredő főbb problémák leírását.
(2) A Bizottság 2019. január 18-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról.
Az első ilyen jelentésnek elsősorban az ezen irányelvben bevezetett új elemekre kell összpontosítania és különösen az alábbi kérdéseket kell megvizsgálnia:
az európai szakmai kártya működése;
az ismeretek, képességek és készségek korszerűsítése III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében, ideértve a 31. cikk (7) bekezdésében említett képességek jegyzékét;
a közös képzési keretek és közös képzési vizsgák működése;
a román törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott és a 33a. cikkben említett, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek, valamint a felsőfokú szintű képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek szánt különleges továbbképző program eredményei, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító román okiratokra alkalmazandó, a szerzett jogokra vonatkozó jelenlegi rendszer felülvizsgálata;
A tagállamok minden szükséges információt biztosítanak e jelentés elkészítéséhez.
61. cikk
Eltérési záradék
Ha ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében egy tagállam egy meghatározott területen jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság az érintett tagállammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket.
Szükség esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el annak engedélyezésére, hogy az érintett tagállam korlátozott időtartamig eltérhessen a szóban forgó rendelkezéstől.
62. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, 89/48/EGK, 92/51/EGK, 93/16/EGK és 1999/42/EK irányelv 2007. október 20-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokat a hatályon kívül helyezés nem érinti.
63. cikk
Átültetés
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. október 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
64. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
65. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
Azon szakmai szövetségek és szervezetek jegyzéke, melyek teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket
ÍRORSZÁG ( 10 )
The Institute of Chartered Accountants in Ireland ( 11 )
The Institute of Certified Public Accountants in Ireland ()
The Association of Certified Accountants ()
Institution of Engineers of Ireland
Irish Planning Institute
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Institute of Chartered Accountants in England and Wales
Institute of Chartered Accountants of Scotland
Institute of Chartered Accountants in Ireland
Chartered Association of Certified Accountants
Chartered Institute of Loss Adjusters
Chartered Institute of Management Accountants
Institute of Chartered Secretaries and Administrators
Chartered Insurance Institute
Institute of Actuaries
Faculty of Actuaries
Chartered Institute of Bankers
Institute of Bankers in Scotland
Royal Institution of Chartered Surveyors
Royal Town Planning Institute
Chartered Society of Physiotherapy
Royal Society of Chemistry
British Psychological Society
Library Association
Institute of Chartered Foresters
Chartered Institute of Building
Engineering Council
Institute of Energy
Institution of Structural Engineers
Institution of Civil Engineers
Institution of Mining Engineers
Institution of Mining and Metallurgy
Institution of Electrical Engineers
Institution of Gas Engineers
Institution of Mechanical Engineers
Institution of Chemical Engineers
Institution of Production Engineers
Institution of Marine Engineers
Royal Institution of Naval Architects
Royal Aeronautical Society
Institute of Metals
Chartered Institution of Building Services Engineers
Institute of Measurement and Control
British Computer Society
▼M9 —————
IV. MELLÉKLET
A 17., 18. és 19. cikkekben hivatkozott szakmai tapasztalat-kategóriákhoz tartozó tevékenységek
I. jegyzék
A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok
1 64/427/EGK irányelv
(liberalizációs irányelv: 64/429/EGK)
NICE-nómenklatúra (megfelel az ISIC 23-40 főcsoportoknak)
|
főcsoport |
23. |
Textilanyagok gyártása |
|
232 |
Textilanyagok gyártása és feldolgozása gyapjúfeldolgozó gépeken |
|
|
233 |
Textilanyagok gyártása és feldolgozása pamutfeldolgozó gépeken |
|
|
234 |
Textilanyagok gyártása és feldolgozása selyemfeldolgozó gépeken |
|
|
235 |
Textilanyagok gyártása és feldolgozása len- és kenderfeldolgozó gépeken |
|
|
236 |
Egyéb textilalapanyagokat (juta, keményrost stb.) feldolgozó ipar, kötélgyártás |
|
|
237 |
Kötött és hurkolt termékek gyártása |
|
|
238 |
Textilkészáru gyártása |
|
|
239 |
Egyéb textilipari tevékenységek |
|
|
főcsoport |
24. |
Lábbelik, ruházati kiegészítők és ágyneműk gyártása |
|
241 |
Lábbeli gyártás (gumi- és facipők kivételével) |
|
|
242 |
Egyedi méretes cipők gyártása és javítása |
|
|
243 |
Ruhagyártás (a szőrmeáruk kivételével) |
|
|
244 |
Matracok és ágyneműk gyártása |
|
|
245 |
Bőr- és szőrmeipar |
|
|
főcsoport |
25. |
Faipari termékek és parafa termékek gyártása a bútorgyártás kivételével |
|
251 |
Fűrészáruk készítése és famegmunkálás |
|
|
252 |
Félkész faáruk gyártása |
|
|
253 |
Fa építőanyagok sorozatgyártása a parkettagyártást is beleértve |
|
|
254 |
Fa tárolóeszközök gyártása |
|
|
255 |
Egyéb faipari termékek gyártása (bútorok kivételével) |
|
|
259 |
Szalmaáruk, parafa, kosártermékek, fonott áru és rattan termékek gyártása, kefegyártás |
|
|
főcsoport |
26. |
260 Fabútorok gyártása |
|
főcsoport |
27. |
Papírgyártás és papírtermékek gyártása |
|
271 |
Papírmassza-, papír- és kartongyártás |
|
|
272 |
Papír- és kartonfeldolgozás, cellulóztermékek gyártása |
|
|
főcsoport |
28. |
280 Nyomdaipar, kiadói tevékenységek és azokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
főcsoport |
29. |
Bőripar |
|
291 |
Bőrgyártás (cserzés és bőrkikészítés) |
|
|
292 |
Bőráru gyártása |
|
|
korábbi. főcsoport |
30 |
Gumi és műanyagtermékek, szintetikus szálak és keményítő alapanyagú termékek gyártása |
|
301 |
Gumi és azbeszt feldolgozása |
|
|
302 |
Műanyag feldolgozása |
|
|
303 |
Műszálak gyártása |
|
|
korábbi főcsoport |
31. |
Vegyipar |
|
311 |
Vegyipari alapanyaggyártás és azok további feldolgozása |
|
|
312 |
Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen mezőgazdasági és ipari felhasználás céljaira (beleértve az ISIC 312. csoporthoz tartozó növényi vagy állati eredetű zsírokat és olajokat is) |
|
|
313 |
Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen háztartási vagy irodai használatra (a gyógyászati és gyógyszerészeti termékek kivételével) (korábbi ISIC 319 csoport) |
|
|
főcsoport |
32. |
320 Ásványolajipar |
|
főcsoport |
33. |
Nem fémtartalmú ásványok feldolgozása |
|
331 |
Égetett építőanyag gyártása |
|
|
332 |
Üveggyártás és üvegipari termékek gyártása |
|
|
333 |
Kerámiatermékek gyártása, beleértve a finom kerámia és a hőálló termékek gyártását is |
|
|
334 |
Cement-, mész- és gipszgyártás |
|
|
335 |
Beton, cement és gipsz alapanyagú építőanyagok gyártása |
|
|
339 |
Kőmegmunkálás és -feldolgozás és egyéb nem fémtartalmú ásványanyag termékek gyártása |
|
|
főcsoport |
34. |
Vas- és fémgyártás és feldolgozás |
|
341 |
Vas- és acélipar (az ESZAK-Szerződésben meghatározottak szerint, beleértve a kokszoló üzemeket is) |
|
|
342 |
Acélcsőgyártás |
|
|
343 |
Drótgyártás, hideghúzás, hidegen hengerelt szalaggyártás, hidegsajtolás |
|
|
344 |
Fémgyártás és -feldolgozás |
|
|
345 |
Fémöntöde |
|
|
főcsoport |
35. |
Fémipari termékek gyártása (a gép- és járműgyártás kivételével) |
|
351 |
Fémkovácsolás, sajtolás, préselés |
|
|
352 |
Másodlagos átalakítás és felületkezelés |
|
|
353 |
Fémszerkezetek gyártása |
|
|
354 |
Kazán- és ipari edények gyártása |
|
|
355 |
Szerszám és szerelvénygyártás, fém alapanyagú késztermékgyártás (kivéve az elektromos berendezéseket) |
|
|
359 |
Kiegészítő lakatosipari tevékenységek |
|
|
főcsoport |
36. |
Gépgyártás (elektromos gépek kivételével) |
|
361 |
Mezőgazdasági gépek és traktorok gyártása |
|
|
362 |
Irodagépgyártás |
|
|
363 |
Fémfeldolgozó és egyéb szerszámgépek, valamint ezek tartozékai és egyéb gépi hajtású szerszámok gyártása |
|
|
364 |
Textilipari gépek és tartozékaik gyártása, varrógépgyártás |
|
|
365 |
Élelmiszer-ipari és italgyártó, valamint vegyipari és kapcsolódó iparági berendezések gyártása |
|
|
366 |
Kohó-, hengerművi- és bányaipari berendezések gyártása, vas- és acélöntödék berendezéseinek, valamint építőipari berendezések gyártása, emelő berendezések és szállító eszközök gyártása |
|
|
367 |
Erőátviteli berendezések gyártása (fogaskerék, gördülőcsapágy stb.) |
|
|
368 |
Gépgyártás egyéb iparágak számára |
|
|
369 |
Egyéb gépipari termékek gyártása |
|
|
főcsoport |
37. |
Elektrotechnikai ipar |
|
371 |
Villamosvezetékek és kábelek gyártása |
|
|
372 |
Villanymotorok, -generátorok, -transzformátorok, -kapcsoló berendezések és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb hasonló berendezések gyártása |
|
|
373 |
Ipari elektromos eszközök, berendezések és felszerelések gyártása |
|
|
374 |
Távközlési berendezések, mérőberendezések, egyéb mérő- és szabályozóeszközök és elektromos gyógyászati termékek gyártása |
|
|
375 |
Elektromos eszközök és berendezések, rádió és televízió vevőkészülékek, elektro-akusztikai eszközök és berendezések gyártása |
|
|
376 |
Háztartási berendezések és eszközök gyártása |
|
|
377 |
Lámpák és világítóeszközök gyártása |
|
|
378 |
Elem- és akkumulátorgyártás |
|
|
379 |
Elektrotechnikai termékek javítása, összeszerelése és szakszerű beszerelése |
|
|
korábbi főcsoport |
38. |
Járműgyártás |
|
383 |
Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás |
|
|
384 |
Gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárjavítás |
|
|
385 |
Motorkerékpár- és kerékpárgyártás, illetve alkatrészgyártás |
|
|
389 |
Egyéb járműgyártás |
|
|
főcsoport |
39. |
Egyéb feldolgozó ipar |
|
391 |
Finommechanikai műszerek, mérő és ellenőrző berendezések gyártása |
|
|
392 |
Orvosi és ortopédiai segédeszközök gyártása (ortopéd cipők kivételével) |
|
|
393 |
Fényképészeti és optikai készülékek és berendezések gyártása |
|
|
394 |
Óragyártás és -javítás |
|
|
395 |
Ékszerkészítés és drágakő-megmunkálás |
|
|
396 |
Hangszerek gyártása és javítása |
|
|
397 |
Játékok, sport- és szabadidőtermékek gyártása |
|
|
399 |
Egyéb feldolgozó ipari ágazatok |
|
|
főcsoport |
40. |
Építőipar |
|
400 |
Építés (általános); bontás |
|
|
401 |
Házépítés szerkezetkész állapotig (lakás célú vagy egyéb) |
|
|
402 |
Mélyépítés, útépítés, hídépítés, vasútépítés stb. |
|
|
403 |
Szerelés |
|
|
404 |
Kulcsrakész átadás |
2 68/366/EGK irányelv
(liberalizációs irányelv: 68/365/EGK)
NICE-nómenklatúra
|
főcsoport |
20. A |
200 Állati és növényi eredetű zsírok és olajok gyártása |
|
20. B. |
Élelmiszergyártó ágazatok (italgyártó ágazatok kivételével) |
|
|
201 |
Vágóhidak, húsipar, húskonzerv ipar |
|
|
202 |
Tej és tejtermékek gyártása |
|
|
203 |
Gyümölcs és zöldség konzerválása, tartósítása |
|
|
204 |
Halászati termékek konzerválása, tartósítása |
|
|
205 |
Malomipari termékek |
|
|
206 |
Sütőipari termékek, beleértve a cukrászatot és a hosszan eltartható sütőipari termékeket is |
|
|
207 |
Cukoripar |
|
|
208 |
Kakaó, csokoládé és cukorkagyártó ipar |
|
|
209 |
Egyéb élelmiszer-ipari ágazat |
|
|
főcsoport |
21. |
Italgyártás |
|
211 |
Etilalkohol gyártása erjesztéssel, élesztő és szeszes italok gyártása |
|
|
212 |
Bor és egyéb nem malátatartalmú szeszes italok gyártása |
|
|
213 |
Sörgyártás és malátázás |
|
|
214 |
Üdítőital-gyártás és ásványvíz-palackozás |
|
|
korábbi 30. |
Gumi- és műanyagfeldolgozás, műszálas és szintetikus fonalak, valamint keményítő alapanyagú termékek gyártása |
|
|
304 |
Keményítő alapanyagú termékek gyártása |
3 82/489/EGK irányelv
ISIC-nómenklatúra
|
korábbi 855 |
Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével |
II. jegyzék
75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai
1 75/368/EGK irányelv (az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek)
ISIC-nómenklatúra
|
korábbi 04. főcsoport |
Halászat |
|
|
043 |
Belvízi halászat |
|
|
korábbi 38. főcsoport |
Jármű- és járműalkatrész-gyártás |
|
|
381 |
Hajógyártás, hajójavítás |
|
|
382 |
Vasúti járművek és vasúti járműalkatrészek gyártása |
|
|
386 |
Repülőgépgyártás (beleértve az űrjárműveket is) |
|
|
korábbi 71. főcsoport |
A közlekedés kiegészítő tevékenységei, valamint egyéb tevékenységek: |
|
|
711 |
Háló- és étkezőkocsi üzemeltetés; vasúti járművek karbantartása javítóműhelyben; vasúti kocsik takarítása |
|
|
712 |
A városi, külvárosi és helyközi közlekedésben részt vevő járművek karbantartása |
|
|
713 |
Egyéb, a közúti személyszállításban részt vevő járművek (gépjárművek, autóbuszok, taxik) karbantartása |
|
|
714 |
Közúti kiegészítő berendezések üzemeltetése és karbantartása (díjköteles utak, alagutak és hidak, autóbusz-pályaudvarok, autóparkolók, autóbusz- és villamosgarázsok és remizek) |
|
|
716 |
A belvízi hajózás kiegészítő tevékenységei (például vízi utak, kikötők és egyéb vízi közlekedési berendezések üzemeltetése és karbantartása, vontató és révkalauz szolgáltatások nyújtása a kikötőkben, bóják telepítése, hajók berakodása/kirakodása és egyéb hasonló szolgáltatások nyújtása, például hajómentés, csónakház vontatás és üzemeltetés) |
|
|
73. főcsoport |
Postai és távközlési szolgáltatások |
|
|
korábbi 85. főcsoport |
Személyi szolgáltatások |
|
|
854 |
Mosoda, vegytisztító és kelmefestő szolgáltatás |
|
|
856 |
Fényképészműtermek: portré fényképészet és kereskedelmi fényképészeti szolgáltatás a sajtófotózás kivételével |
|
|
859 |
Egyéb személyi szolgáltatások (beleértve az épület- vagy helyiségfenntartási és -takarítási szolgáltatásokat is) |
|
2 75/369/EGK irányelv (6. cikk: az ipari vagy kisipari jellegűnek tekintett tevékenységek)
ISIC-nómenklatúra
A következő, nem helyhez kötött tevékenységek:
áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:
az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.
3 82/470/EGK irányelv (6. cikk (1) és (3) bekezdés)
Az ISIC-nómenklatúra 718 és 720 csoportja
A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:
a megbízó nevében szerződések megkötése a fuvarozókkal,
a megbízó számára a legmegfelelőbbnek vélt fuvarozási mód, fuvarozó cég és útvonal kiválasztása,
a fuvarozás műszaki szempontból történő előkészítése (például a fuvarozáshoz szükséges csomagolás); a fuvarozáshoz kapcsolódó különféle szolgáltatások nyújtása (például a hűtőszerelvények jéggel történő ellátása),
a fuvarozáshoz szükséges formalitások elintézése, például menetlevelek kitöltése, szállítmányok összeállítása vagy szétválogatása,
a fuvarozás különféle szakaszainak összehangolása, a tranzit biztosítása, az áruk átrakása, továbbszállítása és egyéb intézkedések megtétele,
az áru előkészítése a speditőr, illetve a fuvarozó számára az árut küldő vagy a küldött árut fogadó személy számára fuvarlehetőség biztosítása,
(A 2. cikk (A) bekezdésének a), b) és d) pontja alatt felsorolt tevékenységek).
III. jegyzék
64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek
1 64/222/EGK irányelv
(liberalizációs irányelvek: 64/223/EGK és 64/224/EGK)
Egyéni vállalkozók nagykereskedelmi tevékenysége, kivéve a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, toxikus termékek, a kórokozók és a szén nagykereskedelmét (korábbi 611 csoport).
Egy vagy több személy megbízásából és utasítására tevékenykedő közvetítő szakmai tevékenységei kereskedelmi tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos szerződések megtárgyalása vagy megkötése céljából a megbízó(k) nevében és a megbízó(k) számlájára.
Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki bár nem rendelkezik állandó megbízással, kapcsolatot alakít ki olyan felek között, akik egymással közvetlenül kívánnak szerződni, vagy aki az ügyletet előkészíti, vagy segítséget nyújt a szerződés megkötésénél.
Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki saját nevében más számlájára köt kereskedelmi ügyleteket.
Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki mások számlájára árveréseken nagykereskedelmi értékesítést hajt végre.
Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki házról-házra járva gyűjti össze a megrendeléseket.
Egy vagy több kereskedelmi, ipari vagy kiskereskedelmi vállalkozás megbízásában álló közvetítő által nyújtott szolgáltatás.
2 68/364/EGK irányelv
(liberalizációs irányelv: 68/363/EGK)
korábbi ISIC 612. csoport Kiskereskedelem
Kizárt tevékenységek: 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása
|
012 |
Mezőgazdasági gépek bérbeadása |
|
640 |
Ingatlan bérbeadás |
|
713 |
Autók, kocsik és lovak bérbeadása |
|
718 |
Vasúti kocsik és vagonok bérbeadása |
|
839 |
Gépek bérbeadása kereskedelmi tevékenységek végzéséhez |
|
841 |
Moziférőhelyek és mozifilmek bérbeadása |
|
842 |
Színházi férőhelyek és színházi berendezések bérbeadása |
|
843 |
Hajók, csónakok, kerékpárok, pénzérmével működő játékautomaták bérbeadása |
|
853 |
Bútorozott helyiségek bérbeadása |
|
854 |
Vászonnemű kölcsönzése |
|
859 |
Ruhakölcsönzés |
3 68/368/EGK irányelv
(liberalizációs irányelv: 68/367/EGK)
ISIC-nómenklatúra
korábbi ISIC 85. főcsoport:
|
1. |
éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb vendéglátó-ipari helyek (ISIC 852. csoport) |
|
2. |
szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport) |
4 75/368/EGK irányelv (7. cikk)
Valamennyi, a 75/368/EGK irányelv melléklete alá tartozó tevékenység, kivéve ennek az irányelvnek az 5. cikk (1) bekezdése alá tartozó tevékenységeket (e melléklet II. jegyzékének 1. pontja)
ISIC-nómenklatúra
|
korábbi 62. főcsoport |
Bankok és egyéb pénzintézetek |
|
|
korábbi 620 |
Szabadalmi hivatal és a találmányi díj elosztásáért felelős szervezetek |
|
|
korábbi 71. főcsoport |
Fuvarozás |
|
|
korábbi 713 |
Közúti személyszállítás, kivéve a gépjárművekkel végzett szállítást |
|
|
korábbi 719 |
Folyékony szénhidrogének és egyéb folyékony vegyi anyagok csővezetékes szállítása |
|
|
korábbi 82. főcsoport |
Közösségi szolgáltatások |
|
|
827 |
Könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek és állatkertek |
|
|
korábbi 84. főcsoport |
Szabadidős szolgáltatások |
|
|
843 |
Egyéb szabadidős szolgáltatások — sporttevékenységek (sportpályák üzemeltetése sportrendezvények szervezése stb.), az oktatói tevékenységek kivételével — sportfogadás (versenyistállók, sportfogadási helyiségek, versenypályák stb.) — egyéb szabadidős szolgáltatások (cirkuszok, vidámparkok, egyéb szórakozási célú létesítmények) |
|
|
korábbi 85. főcsoport |
Személyi szolgáltatások |
|
|
korábbi 851 |
Háztartási szolgáltatások |
|
|
korábbi 855 |
Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével |
|
|
korábbi 859 |
Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint: — fertőtlenítés és kártevő mentesítés — ruhakölcsönzés és tárgyak megőrzése — házasságközvetítés és hasonló szolgáltatások — asztrológia, jóslás stb. — higiéniai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek — temetkezési és temetőfenntartási szolgáltatások — utaskísérő és idegenforgalmi tolmácsok |
|
5 75/369/EGK irányelv (5. cikk)
A következő nem helyhez kötött önálló tevékenységek:
áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:
az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.
6 70/523/EGK irányelv
Önálló vállalkozói tevékenység a szén nagykereskedelem terén és közvetítői tevékenység a szén ágazatban (korábbi ISIC 6112. csoport, ISIC-nómenklatúra).
7 82/470/EGK irányelv (6. cikk (2) bekezdés)
[A 2. cikk A. pont c) és e) pontja, B. pont b) pontja, valamint C. és D. pontja alá sorolt tevékenységek]
A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:
V. MELLÉKLET
Elismerés a minimálisan kötelező képzési feltételek összehangolása alapján
V.1. ORVOSOK
5.1.1. Az orvosok számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok az alapképzésben
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Diploma van arts/Diplôme de docteur en médecine Diplôme de „médecin”/Master in de geneeskunde |
— Les universités/De universiteiten — Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française/De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap |
|
1976.12.20. |
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „магистър” по Медицина» и професионална квалификация „Магистър-лекар” |
Университет |
|
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o ukončení studia ve studijním programu všeobecné lékařství (doktor medicíny, MUDr.) |
Lékářská fakulta univerzity v České republice |
|
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for kandidatuddannelsen i medicin (cand.med.) Bevis for bestået lægevidenskabelig embedseksamen (cand.med.) |
Universitet |
1. Autorisation som læge 2. Tilladelse til selvstændigt virke som læge |
1976.12.20. |
|
Deutschland |
— Zeugnis über die Ärztliche Prüfung — Zeugnis über die Ärztliche Staatsprüfung und Zeugnis über die Vorbereitungszeit als Medizinalassistent, soweit diese nach den deutschen Rechtsvorschriften noch für den Abschluss der ärztlichen Ausbildung vorgesehen war |
Zuständige Behörden |
|
1976.12.20. |
|
Eesti |
Arstikraad Degree in Medicine (MD) Diplom arstiteaduse õppekava läbimise kohta |
Tartu Ülikool |
|
2004.5.1. |
|
Ελλάς |
Πτυχίο Ιατρικής |
— Ιατρική Σχολή Πανεπιστημίου, — Σχολή Επιστημών Υγείας, Τμήμα Ιατρικής Πανεπιστημίου |
|
1981.1.1. |
|
España |
Título de Licenciado en Medicina y Cirugía Título de Licenciado en Medicina Título de Graduado/a en Medicina |
— Ministerio de Educación y Cultura — El rector de una Universidad |
|
1986.1.1. |
|
France |
Diplôme d’Etat de docteur en Médicine |
Universités |
|
1976.12.20. |
|
|
Diplôme de fin de deuxième cycle des études médicales (7) |
|
|
|
|
|
Diplôme de formation approfondie en sciences médicales (8) |
|
Certificat de compétence clinique |
|
|
Hrvatska |
Diploma „doktor medicine/doktorica medicine” |
Medicinski fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj |
|
2013.7.1. |
|
Ireland |
Primary qualification |
Competent examining body |
Certificate of experience |
1976.12.20. |
|
Italia |
Diploma di laurea in medicina e chirurgia |
Università |
Diploma di abilitazione all’esercizio della medicina e chirurgia |
1976.12.20. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Εγγραφής Ιατρού |
Ιατρικό Συμβούλιο |
|
2004.5.1. |
|
|
Πτυχίο Ιατρικής |
Ιατρικη σχολη πανεπιστημιου κυπρου (1) |
|
|
|
|
|
Ευρωπαϊκό Πανεπιστήμιο Κύπρου (2) |
|
|
|
|
|
Πανεπιστήμιο Λευκωσίας (3) |
|
|
|
Latvija |
ārsta diploms |
Universitātes tipa augstskola |
|
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo kvalifikaciją 2. Magistro diplomas (medicinos magistro kvalifikacinis laipsnis ir gydytojo kvalifikacija) |
Universitetas |
1. Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą medicinos gydytojo profesinę kvalifikaciją 2. Internatūros pažymėjimas (medicinos gydytojo profesinė kvalifikacija) |
2004.5.1. |
|
Luxembourg |
Diplôme d’Etat de docteur en médecine, chirurgie et accouchements |
Jury d’examen d’Etat |
Certificat de stage |
1976.12.20. |
|
Magyarország |
Okleveles orvosdoktor oklevél (dr. med) |
Egyetem |
|
2004.5.1. |
|
Malta |
Lawrja ta’ Tabib tal-Mediċina u l-Kirurġija |
Universita‘ ta’ Malta |
Ċertifikat ta’ reġistrazzjoni maħruġ mill-Kunsill Mediku |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd artsexamen |
Faculteit Geneeskunde |
|
1976.12.20. |
|
Österreich |
Urkunde über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der gesamten Heilkunde (bzw. Doctor medicinae universae, Dr.med.univ.) |
Medizinische Fakultät einer Universität, bzw Medizinische Universität |
|
1994.1.1. |
|
Polska |
Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarskim z tytułem „lekarza” |
szkoły wyższe |
Świadectwo złożenia Lekarskiego Egzaminu Państwowego (4)/Świadectwo złożenia Lekarskiego Egzaminu Końcowego (5) |
2004.5.1. |
|
|
|
|
Zaświadczenie o ukończeniu stażu podyplomowego |
|
|
Portugal |
Carta de Curso de licenciatura em medicina Certificado de mestrado integrado em medicina |
Universidades |
Certificado emitido pela Ordem dos Médicos |
1986.1.1. |
|
România |
Diplomă de licență de doctor medic Diploma de licență și master (6) |
Universități Ministerul Educației Naționale (6) |
|
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor medicine/doktorica medicine” |
Univerza |
Potrdilo o Opravljenem Strokovnem Izpitu za Poklic Zdravnik/Zdravnica |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
DIPLOM všeobecné lekárstvo doktor všeobecného lekárstva („MUDr.”) |
Univerzita |
|
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Lääketieteen lisensiaatin tutkinto/Medicine licentiatexamen |
Yliopisto |
|
1994.1.1. |
|
Sverige |
Läkarexamen |
Universitet eller högskola |
Bevis om legitimation som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
Primary qualification |
Competent examining body |
Certificate of experience |
1976.12.20. |
|
(1) 2013. szeptembertől. (2) 2013. szeptembertől. (3) 2014. októbertől. (4) 2012-ig. (5) 2013-tól. (6) 2011-től. (7) 2003/2004-től 2013/2014-ig. (8) 2014/2015-től. |
||||
5.1.2. A szakorvosok számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgie |
Bijzondere beroepstitel van geneesheer-specialist/Titre professionnel particulier de médecin spécialiste |
Minister bevoegd voor Volksgezondheid/Ministre de la Santé publique |
1976.12.20. |
|
България |
Свидетелство за призната специалност |
Университет |
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o specializaci |
Ministerstvo zdravotnictví |
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge |
Sundhedsstyrelsen Styrelsen for Patientsikkerhed |
1976.12.20. |
|
Deutschland |
Fachärztliche Anerkennung |
Landesärztekammer |
1976.12.20. |
|
Eesti |
Residentuuri lõpetamist tõendav tunnistus Residentuuri lõputunnistus eriarstiabi erialal |
Tartu Ülikool |
2004.5.1. |
|
Ελλάς |
Τίτλος Ιατρικής Ειδικότητας |
1. Περιφέρεια 2. Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση 3. Νομαρχία |
1981.1.1. |
|
España |
Título de Especialista |
Ministerio de Educación y Cultura |
1986.1.1. |
|
France |
1. Certificat d’études spéciales de médecine accompagné du diplôme d’Etat de docteur en médecine |
1. Universités |
1976.12.20. |
|
2. Attestation de médecin spécialiste qualifié accompagnée du diplôme d’Etat de docteur en médecine |
2. Conseil de l’Ordre des Médecins |
||
|
3. Diplôme d’études spécialisées ou diplôme d’études spécialisées complémentaires qualifiant de médecine accompagné du diplôme d’Etat de docteur en médecine |
3. Universités |
||
|
Hrvatska |
Diploma o specijalističkom usavršavanju |
Ministarstvo nadležno za zdravstvo |
2013.7.1. |
|
Ireland |
Certificate of Specialist doctor |
Competent authority |
1976.12.20. |
|
Italia |
Diploma di medico specialista |
Università |
1976.12.20. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Αναγνώρισης Ειδικότητας |
Ιατρικό Συμβούλιο |
2004.5.1. |
|
Latvija |
„Sertifikāts”–kompetentu iestāžu izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu specialitātē |
Latvijas Ārstu biedrība Latvijas Ārstniecības personu profesionālo organizāciju savienība |
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo specialisto profesinę kvalifikaciją 2. Rezidentūros pažymėjimas (gydytojo specialisto profesinė kvalifikacija) |
Universitetas |
2004.5.1. |
|
Luxembourg |
Certificat de médecin spécialiste |
Ministre de la Santé publique |
1976.12.20. |
|
Magyarország |
Szakorvosi bizonyítvány |
Nemzeti Vizsgabizottság |
2004.5.1. |
|
Malta |
Ċertifikat ta’ Speċjalista Mediku |
Kumitat ta’ Approvazzjoni dwar Speċjalisti |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Bewijs van inschrijving in een Specialistenregister Diploma geneeskundig specialist |
— Medische Specialisten Registratie Commissie (MSRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot bevordering der Geneeskunst — Sociaal-Geneeskundigen Registratie Commissie (SGRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst — Registratiecommissie Geneeskundig Specialisten (RGS) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst (1) |
1976.12.20. |
|
Österreich |
Facharztdiplom |
Österreichische Ärztekammer |
1994.1.1. |
|
Polska |
Dyplom uzyskania tytułu specjalisty |
Centrum Egzaminów Medycznych |
2004.5.1. |
|
Portugal |
Titulo de especialista |
Ordem dos Médicos |
1986.1.1. |
|
România |
Certificat de medic specialist |
Ministerul Sănătății |
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu |
1. Ministrstvo za zdravje 2. Zdravniška zbornica Slovenije |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
Diplom o špecializácii |
1. Slovenská zdravotnícka univerzita 2. Univerzita Komenského v Bratislave 3. Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach |
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Erikoislääkärin tutkinto/Specialläkarexamen |
Yliopisto |
1994.1.1. |
|
Sverige |
Bevis om specialkompetens som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen |
Socialstyrelsen |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
Certificate of Completion of training |
Postgraduate Medical Education and Training Board |
1976.12.20. |
|
General Medical Council |
2010.4.1. |
||
|
(1) 2013. januártól. |
|||
5.1.3. A szakorvosi képzések megnevezései
|
|
Aneszteziológia |
Általános sebészet |
|
|
Minimális képzési idő: 3 év |
Minimális képzési idő: 5 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Anesthésie-réanimation/Anesthesie-reanimatie |
Chirurgie/Heelkunde |
|
България |
Анестезиология и интензивно лечение |
Хирургия |
|
Česko |
Anesteziologie a intenzivní medicína |
Chirurgie |
|
Danmark |
Anæstesiologi |
Kirurgi |
|
Deutschland |
Anästhesiologie |
(Allgemeine) Chirurgie |
|
Eesti |
Anestesioloogia |
Üldkirurgia |
|
Ελλάς |
Αναισθησιολογία |
Χειρουργική |
|
España |
Anestesiología y Reanimación |
Cirugía general y del aparato digestivo |
|
France |
Anesthésie-réanimation |
Chirurgie générale |
|
Hrvatska |
Anesteziologija, reanimatologija i intenzivna medicina |
Opća kirurgija |
|
Ireland |
Anaesthesia (3) Anaesthesiology (4) |
General surgery |
|
Italia |
Anestesia, rianimazione e terapia intensiva Anestesia, rianimazione, terapia intensiva e del dolore (2) |
Chirurgia generale |
|
Κύπρος |
Αναισθησιολογία |
Γενική Χειρουργική |
|
Latvija |
Anestezioloģija un reanimatoloģija |
Ķirurģija |
|
Lietuva |
Anesteziologija reanimatologija |
Chirurgija |
|
Luxembourg |
Anesthésie-réanimation |
Chirurgie générale |
|
Magyarország |
Aneszteziológia és intenzív terápia |
Sebészet |
|
Malta |
Anesteżija u Kura Intensiva |
Kirurġija Ġenerali |
|
Nederland |
Anesthesiologie |
Heelkunde |
|
Österreich |
Anästhesiologie und Intensivmedizin |
— Chirurgie — Allgemeinchirurgie und Viszeralchirurgie (1) |
|
Polska |
Anestezjologia i intensywna terapia |
Chirurgia ogólna |
|
Portugal |
Anestesiologia |
Cirurgia geral |
|
România |
Anestezie și terapie intensivă |
Chirurgie generală |
|
Slovenija |
Anesteziologija, reanimatologija in perioperativna intenzivna medicina |
Splošna kirurgija |
|
Slovensko |
Anestéziológia a intenzívna medicína |
Chirurgia |
|
Suomi/Finland |
Anestesiologia ja tehohoito/Anestesiologi och intensivvård |
Yleiskirurgia/Allmän kirurgi |
|
Sverige |
Anestesi och intensivvård |
Kirurgi |
|
United Kingdom |
Anaesthetics |
General surgery |
|
(1) 2015. júniustól. (2) 2015. februártól. (3) 2018-ig. (4) 2019-től. |
||
|
|
Idegsebészet |
Szülészet-nőgyógyászat |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Neurochirurgie |
Gynécologie – obstétrique/Gynaecologie – verloskunde |
|
България |
Неврохирургия |
Акушерство и гинекология |
|
Česko |
Neurochirurgie |
Gynekologie a porodnictví |
|
Danmark |
Neurokirurgi |
Gynækologi og obstetrik |
|
Deutschland |
Neurochirurgie |
Frauenheilkunde und Geburtshilfe |
|
Eesti |
Neurokirurgia |
Sünnitusabi ja günekoloogia |
|
Ελλάς |
Νευροχειρουργική |
Μαιευτική-Γυναικολογία |
|
España |
Neurocirugía |
Obstetricia y ginecología |
|
France |
Neurochirurgie |
Gynécologie – obstétrique |
|
Hrvatska |
Neurokirurgija |
Ginekologija i opstetricija |
|
Ireland |
Neurosurgery |
Obstetrics and gynaecology |
|
Italia |
Neurochirurgia |
Ginecologia e ostetricia |
|
Κύπρος |
Νευροχειρουργική |
Μαιευτική – Γυναικολογία |
|
Latvija |
Neiroķirurģija |
Ginekoloģija un dzemdniecība |
|
Lietuva |
Neurochirurgija |
Akušerija ginekologija |
|
Luxembourg |
Neurochirurgie |
Gynécologie – obstétrique |
|
Magyarország |
Idegsebészet |
Szülészet-nőgyógyászat |
|
Malta |
Newrokirurġija |
Ostetriċja u Ġinekoloġija |
|
Nederland |
Neurochirurgie |
Obstetrie en Gynaecologie |
|
Österreich |
Neurochirurgie |
Frauenheilkunde und Geburtshilfe |
|
Polska |
Neurochirurgia |
Położnictwo i ginekologia |
|
Portugal |
Neurocirurgia |
Ginecologia e obstetricia |
|
România |
Neurochirurgie |
Obstetrică-ginecologie |
|
Slovenija |
Nevrokirurgija |
Ginekologija in porodništvo |
|
Slovensko |
Neurochirurgia |
Gynekológia a pôrodníctvo |
|
Suomi/Finland |
Neurokirurgia/Neurokirurgi |
Naistentaudit ja synnytykset/Kvinnosjukdomar och förlossningar |
|
Sverige |
Neurokirurgi |
Obstetrik och gynekologi |
|
United Kingdom |
Neurosurgery |
Obstetrics and gynaecology |
|
|
Belgyógyászat |
Szemészet |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 3 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Médecine interne/Inwendige geneeskunde |
Ophtalmologie/Oftalmologie |
|
България |
Вътрешни болести |
Очни болести |
|
Česko |
Vnitřní lékařství |
Oftalmologie |
|
Danmark |
|
Oftalmologi |
|
Deutschland |
Innere Medizin |
Augenheilkunde |
|
Eesti |
Sisehaigused |
Oftalmoloogia |
|
Ελλάς |
Παθολογία |
Οφθαλμολογία |
|
España |
Medicina interna |
Oftalmología |
|
France |
Médecine interne |
Ophtalmologie |
|
Hrvatska |
Opća interna medicina |
Oftalmologija i optometrija |
|
Ireland |
General (Internal) Medicine |
Ophthalmic surgery Ophthalmology (1) |
|
Italia |
Medicina interna |
Oftalmologia |
|
Κύπρος |
Παθολογία |
Οφθαλμολογία |
|
Latvija |
Internā medicīna |
Oftalmoloģija |
|
Lietuva |
Vidaus ligos |
Oftalmologija |
|
Luxembourg |
Médecine interne |
Ophtalmologie |
|
Magyarország |
Belgyógyászat |
Szemészet |
|
Malta |
Mediċina Interna |
Oftalmoloġija |
|
Nederland |
Interne geneeskunde |
Oogheelkunde |
|
Österreich |
Innere Medizin |
Augenheilkunde und Optometrie |
|
Polska |
Choroby wewnętrzne |
Okulistyka |
|
Portugal |
Medicina interna |
Oftalmologia |
|
România |
Medicină internă |
Oftalmologie |
|
Slovenija |
Interna medicina |
Oftalmologija |
|
Slovensko |
Vnútorné lekárstvo |
Oftalmológia |
|
Suomi/Finland |
Sisätaudit/Inre medicin |
Silmätaudit/Ögonsjukdomar |
|
Sverige |
Internmedicin |
Ögonsjukdomar (oftalmologi) |
|
United Kingdom |
General (internal) medicine |
Ophthalmology |
|
(1) 1991/1992-től. |
||
|
|
Fül-orr-gége gyógyászat |
Csecsemő- és gyermekgyógyászat |
|
|
Minimális képzési idő: 3 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Oto-rhino-laryngologie/Otorhinolaryngologie |
Pédiatrie/Pediatrie |
|
България |
Ушно-носно-гърлени болести |
Педиатрия |
|
Česko |
Otorinolaryngologie |
Dětské lékařství |
|
Danmark |
Oto-rhino-laryngologi |
Pædiatri |
|
Deutschland |
Hals-Nasen-Ohrenheilkunde |
Kinder- und Jugendmedizin |
|
Eesti |
Otorinolarüngoloogia |
Pediaatria |
|
Ελλάς |
Ωτορινολαρυγγολογία |
Παιδιατρική |
|
España |
Otorrinolaringología |
Pediatría y sus áreas especificas |
|
France |
Oto-rhino-laryngologie et chirurgie cervico-faciale |
Pédiatrie |
|
Hrvatska |
Otorinolaringologija |
Pedijatrija |
|
Ireland |
Otolaryngology |
Paediatrics |
|
Italia |
Otorinolaringoiatria |
Pediatria |
|
Κύπρος |
Ωτορινολαρυγγολογία |
Παιδιατρική |
|
Latvija |
Otolaringoloģija |
Pediatrija |
|
Lietuva |
Otorinolaringologija |
Vaikų ligos |
|
Luxembourg |
Oto-rhino-laryngologie |
Pédiatrie |
|
Magyarország |
Fül-orr-gégegyógyászat |
Csecsemő- és gyermekgyógyászat |
|
Malta |
Otorinolaringoloġija Otorinolarinġoloġija – Kirurġija tar-Ras u l-Għonq (2) |
Pedjatrija |
|
Nederland |
Keel-, neus- en oorheelkunde |
Kindergeneeskunde |
|
Österreich |
— Hals-, Nasen- und Ohrenkrankheiten — Hals-, Nasen- und Ohrenheilkunde (1) |
Kinder- und Jugendheilkunde |
|
Polska |
Otorynolaryngologia |
Pediatria |
|
Portugal |
Otorrinolaringologia |
Pediatria |
|
România |
Otorinolaringologie |
Pediatrie |
|
Slovenija |
Otorinolaringológija |
Pediatrija |
|
Slovensko |
Otorinolaryngológia |
Pediatria |
|
Suomi/Finland |
Korva-, nenä- ja kurkkutaudit/Öron-, näs- och halssjukdomar |
Lastentaudit/Barnsjukdomar |
|
Sverige |
Öron-, näs- och halssjukdomar (oto-rhino-laryngologi) |
Barn- och ungdomsmedicin |
|
United Kingdom |
Otolaryngology |
Paediatrics |
|
(1) 2015. júniustól. (2) 2009-től. |
||
|
|
Tüdőgyógyászat |
Urológia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 5 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Pneumologie |
Urologie |
|
България |
Пневмология и фтизиатрия |
Урология |
|
Česko |
Pneumologie a ftizeologie |
Urologie |
|
Danmark |
Intern medicin: lungesygdomme |
Urologi |
|
Deutschland |
— Pneumologie — Innere Medizin und Pneumologie (1) |
Urologie |
|
Eesti |
Pulmonoloogia |
Uroloogia |
|
Ελλάς |
Φυματιολογία- Πνευμοvολογία |
Ουρολογία |
|
España |
Neumología |
Urología |
|
France |
Pneumologie |
Chirurgie urologique |
|
Hrvatska |
Pulmologija |
Urologija |
|
Ireland |
Respiratory medicine |
Urology |
|
Italia |
Malattie dell’apparato respiratorio |
Urologia |
|
Κύπρος |
Πνευμονολογία – Φυματιολογία |
Ουρολογία |
|
Latvija |
Ftiziopneimonoloģija |
Uroloģija |
|
Lietuva |
Pulmonologija |
Urologija |
|
Luxembourg |
Pneumologie |
Urologie |
|
Magyarország |
Tüdőgyógyászat |
Urológia |
|
Malta |
Mediċina Respiratorja |
Uroloġija |
|
Nederland |
Longziekten en tuberculose |
Urologie |
|
Österreich |
— Lungenkrankheiten — Innere Medizin und Pneumologie (2) |
Urologie |
|
Polska |
Choroby płuc |
Urologia |
|
Portugal |
Pneumologia |
Urologia |
|
România |
Pneumologie |
Urologie |
|
Slovenija |
Pnevmologija |
Urologija |
|
Slovensko |
Pneumológia a ftizeológia |
Urológia |
|
Suomi/Finland |
Keuhkosairaudet ja allergologia/Lungsjukdomar och allergologi |
Urologia/Urologi |
|
Sverige |
Lungsjukdomar (pneumologi) |
Urologi |
|
United Kingdom |
Respiratory medicine |
Urology |
|
(1) 2011. júliustól. (2) 2015. júniustól. |
||
|
|
Ortopédia |
Patológiai anatómia |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Chirurgie orthopédique/Orthopedische heelkunde |
Anatomie pathologique/Pathologische anatomie |
|
България |
Ортопедия и травматология |
Обща и клинична патология |
|
Česko |
Ortopedie |
Patologie |
|
Danmark |
Ortopædisk kirurgi |
Patologisk anatomi og cytology |
|
Deutschland |
— Orthopädie (und Unfallchirurgie) — Orthopädie und Unfallchirurgie (1) |
Pathologie |
|
Eesti |
Ortopeedia |
Patoloogia |
|
Ελλάς |
Ορθοπεδική |
Παθολογική Ανατομική |
|
España |
Cirugía ortopédica y traumatología |
Anatomía patológica |
|
France |
Chirurgie orthopédique et traumatologie |
Anatomie et cytologie pathologiques |
|
Hrvatska |
Ortopedija i traumatologija |
Patologija Patologija i citologija (3) |
|
Ireland |
Trauma and orthopaedic surgery |
Histopathology |
|
Italia |
Ortopedia e traumatologia |
Anatomia patologica |
|
Κύπρος |
Ορθοπεδική |
Παθολογοανατομία – Ιστολογία |
|
Latvija |
Traumatoloģija un ortopēdija |
Patoloģija |
|
Lietuva |
Ortopedija traumatologija |
Patologija |
|
Luxembourg |
Orthopédie |
Anatomie pathologique |
|
Magyarország |
Ortopédia és traumatológia |
Patológia |
|
Malta |
Kirurġija Ortopedika |
Istopatoloġija |
|
Nederland |
Orthopedie |
Pathologie |
|
Österreich |
— Orthopädie und Orthopädische Chirurgie — Orthopädie und Traumatologie (2) |
— Pathologie — Klinische Pathologie und Molekularpathologie (2) — Klinische Pathologie und Neuropathologie |
|
Polska |
Ortopedia i traumatologia narządu ruchu |
Patomorfologia |
|
Portugal |
Ortopedia |
Anatomia patologica |
|
România |
Ortopedie și traumatologie |
Anatomie patologică |
|
Slovenija |
— Ortopedska kirurgija; Travmatologija |
Patologija |
|
Slovensko |
Ortopédia |
Patologická anatómia |
|
Suomi/Finland |
Ortopedia ja traumatologia/Ortopedi och traumatologi |
Patologia/Patologi |
|
Sverige |
Ortopedi |
Klinisk patologi |
|
United Kingdom |
Trauma and orthopaedic surgery |
Histopathology |
|
(1) 2006. májustól. (2) 2015. júniustól. (3) 2015. november 3-tól. |
||
|
|
Neurológia |
Pszichiátria |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Neurologie |
Psychiatrie, particulièrement de l’adulte/Psychiatrie, meer bepaald in de volwassenpsychiatrie |
|
България |
Нервни болести |
Психиатрия |
|
Česko |
Neurologie |
Psychiatrie |
|
Danmark |
Neurologi |
Psykiatri |
|
Deutschland |
Neurologie |
Psychiatrie und Psychotherapie |
|
Eesti |
Neuroloogia |
Psühhiaatria |
|
Ελλάς |
Νευρολογία |
Ψυχιατρική |
|
España |
Neurología |
Psiquiatría |
|
France |
Neurologie |
Psychiatrie |
|
Hrvatska |
Neurologija |
Psihijatrija |
|
Ireland |
Neurology |
Psychiatry |
|
Italia |
Neurologia |
Psichiatria |
|
Κύπρος |
Νευρολογία |
Ψυχιατρική |
|
Latvija |
Neiroloģija |
Psihiatrija |
|
Lietuva |
Neurologija |
Psichiatrija |
|
Luxembourg |
Neurologie |
Psychiatrie |
|
Magyarország |
Neurológia |
Pszichiátria |
|
Malta |
Newroloġija |
Psikjatrija |
|
Nederland |
Neurologie |
Psychiatrie |
|
Österreich |
Neurologie |
Psychiatrie und Psychotherapeutische Medizin |
|
Polska |
Neurologia |
Psychiatria |
|
Portugal |
Neurologia |
Psiquiatria |
|
România |
Neurologie |
Psihiatrie |
|
Slovenija |
Nevrologija |
Psihiatrija |
|
Slovensko |
Neurológia |
Psychiatria |
|
Suomi/Finland |
Neurologia/Neurologi |
Psykiatria/Psykiatri |
|
Sverige |
Neurologi |
Psykiatri |
|
United Kingdom |
Neurology |
General psychiatry |
|
|
Radiológia |
Sugárterápia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Radiodiagnostic/Röntgendiagnose |
Radiothérapie-oncologie/Radiotherapie-oncologie |
|
България |
Образна диагностика |
Лъчелечение |
|
Česko |
Radiologie a zobrazovací metody |
Radiační onkologie |
|
Danmark |
Radiologi |
Klinisk Onkologi |
|
Deutschland |
(Diagnostische) Radiologie |
Strahlentherapie |
|
Eesti |
Radioloogia |
Onkoloogia |
|
Ελλάς |
Ακτινοδιαγνωστική |
Ακτινοθεραπευτική – Ογκολογία |
|
España |
Radiodiagnóstico |
Oncología radioterápica |
|
France |
Radiodiagnostic et imagerie médicale |
Oncologie option oncologie radiothérapique |
|
Hrvatska |
Klinička radiologija |
Onkologija i radioterapija |
|
Ireland |
Radiology |
Radiation oncology |
|
Italia |
Radiodiagnostica |
Radioterapia |
|
Κύπρος |
Ακτινολογία |
Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία |
|
Latvija |
Diagnostiskā radioloģija |
Terapeitiskā radioloģija |
|
Lietuva |
Radiologija |
Onkologija radioterapija |
|
Luxembourg |
Radiodiagnostic |
Radiothérapie |
|
Magyarország |
Radiológia |
Sugárterápia |
|
Malta |
Radjoloġija |
Onkoloġija u Radjoterapija |
|
Nederland |
Radiologie |
Radiotherapie |
|
Österreich |
Radiologie |
Strahlentherapie-Radioonkologie |
|
Polska |
Radiologia i diagnostyka obrazowa |
Radioterapia onkologiczna |
|
Portugal |
Radiodiagnóstico |
Radioterapia Radioncologia |
|
România |
Radiologie-imagistică medicală |
Radioterapie |
|
Slovenija |
Radiologija |
Radioterapija in onkologija |
|
Slovensko |
Rádiológia |
Radiačná onkológia |
|
Suomi/Finland |
Radiologia/Radiologi |
Syöpätaudit/Cancersjukdomar |
|
Sverige |
Medicinsk radiologi Radiologi (2) |
Tumörsjukdomar (allmän onkologi) Onkologi (1) |
|
United Kingdom |
Clinical radiology |
Clinical oncology |
|
(1) 2008. szeptembertől. (2) 2015. májustól. |
||
|
|
Plasztikai sebészet |
Klinikai biológia |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique/Plastische, reconstructieve en esthetische heelkunde |
Biologie clinique/Klinische biologie |
|
България |
Пластично-възстановителна и естетична хирургия |
Клинична лаборатория |
|
Česko |
Plastická chirurgie |
|
|
Danmark |
Plastikkirurgi |
|
|
Deutschland |
— Plastische (und Ästhetische) Chirurgie — Plastische und Ästhetische Chirurgie (1) |
Laboratoriumsmedizin (2) |
|
Eesti |
Plastika- ja rekonstruktiivkirurgia |
Laborimeditsiin |
|
Ελλάς |
Πλαστική Χειρουργική |
Ιατρική βιοπαθολογία (5) |
|
España |
Cirugía plástica, estética y reparadora |
Análisis clínicos |
|
France |
Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique |
Biologie médicale |
|
Hrvatska |
Plastična, rekonstrukcijska i estetska kirurgija |
|
|
Ireland |
Plastic, reconstructive and aesthetic surgery |
|
|
Italia |
Chirurgia plastica, ricostruttiva ed estetica |
Patologia clinica Patologia clinica e biochimica clinica (4) |
|
Κύπρος |
Πλαστική Χειρουργική |
|
|
Latvija |
Plastiskā ķirurģija |
|
|
Lietuva |
Plastinė ir rekonstrukcinė chirurgija |
Laboratorinė medicina |
|
Luxembourg |
Chirurgie plastique |
Biologie clinique |
|
Magyarország |
— Plasztikai (égési) sebészet — Plasztikai és égés-sebészet (6) |
Orvosi laboratóriumi diagnosztika |
|
Malta |
Kirurġija Plastika |
|
|
Nederland |
Plastische chirurgie |
|
|
Österreich |
Plastische, Ästhetische und Rekonstruktive Chirurgie Plastische, Rekonstruktive und Ästhetische Chirurgie (3) |
Medizinische Biologie |
|
Polska |
Chirurgia plastyczna |
Diagnostyka laboratoryjna |
|
Portugal |
Cirurgia plástica, estética e reconstrutiva |
Patologia clínica |
|
România |
Chirurgie plastică, estetică și microchirurgie reconstructivă |
Medicină de laborator |
|
Slovenija |
Plastična, rekonstrukcijska in estetska kirurgija |
|
|
Slovensko |
Plastická chirurgia |
Laboratórna medicína |
|
Suomi/Finland |
Plastiikkakirurgia/Plastikkirurgi |
|
|
Sverige |
Plastikkirurgi |
|
|
United Kingdom |
Plastic surgery |
|
|
(1) 2006-tól. (2) 2012-től. (3) 2015. júniustól. (4) 2015. júniustól. (5) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1994.12.30. (6) 2012-től. |
||
|
|
Mikrobiológia és bakteriológia |
Biokémia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
Микробиология |
Биохимия |
|
Česko |
Lékařská mikrobiologie |
Klinická biochemie |
|
Danmark |
Klinisk mikrobiologi |
Klinisk biokemi |
|
Deutschland |
— Mikrobiologie (Virologie) und Infektionsepidemiologie — Mikrobiologie, Virologie und Infektionsepidemiologie (3) |
Laboratoriumsmedizin (1) |
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
— Ιατρική Βιοπαθολογία — Μικροβιολογία |
Ιατρική βιοπαθολογία (6) |
|
España |
Microbiología y parasitología |
Bioquímica clínica |
|
France |
|
|
|
Hrvatska |
Klinička mikrobiologija |
|
|
Ireland |
Microbiology |
Chemical pathology |
|
Italia |
Microbiologia e virologia |
Biochimica clinica (5) |
|
Κύπρος |
Μικροβιολογία |
|
|
Latvija |
Mikrobioloģija |
|
|
Lietuva |
|
|
|
Luxembourg |
Microbiologie |
Chimie biologique |
|
Magyarország |
Orvosi mikrobiológia |
|
|
Malta |
Mikrobijoloġija |
Patoloġija Kimika |
|
Nederland |
Medische microbiologie |
Klinische chemie (2) |
|
Österreich |
— Hygiene und Mikrobiologie — Klinische Mikrobiologie und Hygiene (4) — Klinische Mikrobiologie und Virologie (4) |
Medizinische und Chemische Labordiagnostik |
|
Polska |
Mikrobiologia lekarska |
|
|
Portugal |
|
|
|
România |
|
|
|
Slovenija |
Klinična mikrobiologija |
Medicinska biokemija |
|
Slovensko |
Klinická mikrobiológia |
Klinická biochémia |
|
Suomi/Finland |
Kliininen mikrobiologia/Klinisk mikrobiologi |
Kliininen kemia/Klinisk kemi |
|
Sverige |
Klinisk bakteriologi Klinisk mikrobiologi (7) |
Klinisk kemi |
|
United Kingdom |
Medical microbiology and virology (8) |
Chemical pathology |
|
(1) 2012-ig. (2) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2000.4.4. (3) 2006. májustól. (4) 2015. júniustól. (5) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2015.6.3. (6) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1994.12.30. (7) 2015. májustól. (8) 2018. október 11-ig. |
||
|
|
Immunológia |
Mellkassebészet |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 5 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Chirurgie thoracique/Heelkunde op de thorax (1) |
|
България |
Клинична имунология |
Гръдна хирургия Кардиохирургия |
|
Česko |
Alergologie a klinická imunologie |
Hrudní chirurgie |
|
Danmark |
Klinisk immunologi |
Thoraxkirurgi |
|
Deutschland |
|
Thoraxchirurgie |
|
Eesti |
|
Torakaalkirurgia |
|
Ελλάς |
|
Χειρουργική Θώρακος |
|
España |
Inmunología |
Cirugía torácica |
|
France |
Médecine interne et immunologie (5) |
Chirurgie thoracique et cardiovasculaire |
|
Hrvatska |
Alergologija i klinička imunologija |
Specijalist kardiotorakalna kirurgija (4) |
|
Ireland |
Immunology (clinical and laboratory) |
Cardiothoracic surgery |
|
Italia |
|
— Chirurgia toracica — Cardiochirurgia |
|
Κύπρος |
Ανοσολογία |
Χειρουργική Θώρακος |
|
Latvija |
Imunoloģija |
Torakālā ķirurģija Sirds ķirurgs |
|
Lietuva |
|
Krūtinės chirurgija |
|
Luxembourg |
Immunologie |
Chirurgie thoracique |
|
Magyarország |
Allergológia és klinikai immunológia |
Mellkassebészet |
|
Malta |
Immunoloġija |
Kirurġija Kardjo-Toraċika |
|
Nederland |
|
Cardio-thoracale chirurgie |
|
Österreich |
— Immunologie — Klinische Immunologie (2) |
Thoraxchirurgie |
|
Polska |
Immunologia kliniczna |
Chirurgia klatki piersiowej |
|
Portugal |
|
Cirurgia cardiotorácica |
|
România |
|
Chirurgie toracică |
|
Slovenija |
|
Torakalna kirurgija |
|
Slovensko |
Klinická imunológia a alergológia |
Hrudníková chirurgia |
|
Suomi/Finland |
|
Sydän-ja rintaelinkirurgia/Hjärt- och thoraxkirurgi |
|
Sverige |
Klinisk immunologi (3) |
Thoraxkirurgi |
|
United Kingdom |
Immunology |
Cardo-thoracic surgery |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1983.1.1. (2) 2015. júniustól. (3) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2017.6.14. (4) 2011. szeptembertől. (5) 2017-től. |
||
|
|
Gyermeksebészet |
Érsebészet |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 5 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Chirurgie des vaisseaux/Bloedvatenheelkunde (1) |
|
България |
Детска хирургия |
Съдова хирургия |
|
Česko |
Dětská chirurgie |
Cévní chirurgie |
|
Danmark |
|
Karkirurgi |
|
Deutschland |
Kinderchirurgie |
Gefäßchirurgie |
|
Eesti |
Lastekirurgia |
Kardiovaskulaarkirurgia |
|
Ελλάς |
Χειρουργική Παίδων |
Αγγειοχειρουργική |
|
España |
Cirugía pediátrica |
Angiología y cirugía vascular |
|
France |
Chirurgie infantile |
Chirurgie vasculaire |
|
Hrvatska |
Dječja kirurgija |
Vaskularna kirurgija |
|
Ireland |
Paediatric surgery |
Vascular surgery (2) |
|
Italia |
Chirurgia pediatrica |
Chirurgia vascolare |
|
Κύπρος |
Χειρουργική Παίδων |
Χειρουργική Αγγείων |
|
Latvija |
Bērnu ķirurģija |
Asinsvadu ķirurģija |
|
Lietuva |
Vaikų chirurgija |
Kraujagyslių chirurgija |
|
Luxembourg |
Chirurgie pédiatrique |
Chirurgie vasculaire |
|
Magyarország |
Gyermeksebészet |
Érsebészet |
|
Malta |
Kirurgija Pedjatrika |
Kirurġija Vaskolari |
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
Kinder- und Jugendchirurgie |
Allgemeinchirurgie und Gefäßchirurgie |
|
Polska |
Chirurgia dziecięca |
Chirurgia naczyniowa |
|
Portugal |
Cirurgia pediátrica |
Angologia/Cirurgia vascular |
|
România |
Chirurgie pediatrică |
Chirurgie vasculară |
|
Slovenija |
Otroška kirurgija |
Kardiovaskularna kirurgija |
|
Slovensko |
Detská chirurgia |
Cievna chirurgia |
|
Suomi/Finland |
Lastenkirurgia/Barnkirurgi |
Verisuonikirurgia/Kärlkirurgi |
|
Sverige |
Barn- och ungdomskirurgi |
Kärlkirurgi |
|
United Kingdom |
Paediatric surgery |
Vascular surgery |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1983.1.1. (2) 2017. júniustól. |
||
|
|
Kardiológia |
Gasztroenterológia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Cardiologie |
Gastro-entérologie/Gastro-enterologie |
|
България |
Кардиология |
Гастроентерология |
|
Česko |
Kardiologie |
Gastroenterologie |
|
Danmark |
Intern medicin: kardiologi |
Intern medicin: gastroenterology og hepatologi |
|
Deutschland |
— Innere Medizin und Schwerpunkt Kardiologie — Innere Medizin und Kardiologie (1) |
— Innere Medizin und Schwerpunkt Gastroenterologie — Innere Medizin und Gastroenterologie (1) |
|
Eesti |
Kardioloogia |
Gastroenteroloogia |
|
Ελλάς |
Καρδιολογία |
Γαστρεντερολογία |
|
España |
Cardiología |
Aparato digestivo |
|
France |
Cardiologie et maladies vasculaires |
Gastro-entérologie et hépatologie |
|
Hrvatska |
Kardiologija |
Gastroenterologija |
|
Ireland |
Cardiology |
Gastro-enterology |
|
Italia |
Malattie dell’apparato cardiovascolare |
Gastroenterologia Malattie dell’apparato digerente (2) |
|
Κύπρος |
Καρδιολογία |
Γαστρεντερολογία |
|
Latvija |
Kardioloģija |
Gastroenteroloģija |
|
Lietuva |
Kardiologija |
Gastroenterologija |
|
Luxembourg |
Cardiologie et angiologie |
Gastro-enterologie |
|
Magyarország |
Kardiológia |
Gasztroenterológia |
|
Malta |
Kardjoloġija |
Gastroenteroloġija |
|
Nederland |
Cardiologie |
Maag-darm-leverziekten |
|
Österreich |
Innere Medizin und Kardiologie |
Innere Medizin und Gastroenterologie und Hepatologie |
|
Polska |
Kardiologia |
Gastrenterologia |
|
Portugal |
Cardiologia |
Gastrenterologia |
|
România |
Cardiologie |
Gastroenterologie |
|
Slovenija |
Kardiologija in vaskularna medicina |
Gastroenterologija |
|
Slovensko |
Kardiológia |
Gastroenterológia |
|
Suomi/Finland |
Kardiologia/Kardiologi |
Gastroenterologia/Gastroenterologi |
|
Sverige |
Kardiologi |
Medicinsk gastroenterologi och hepatologi |
|
United Kingdom |
Cardiology |
Gastroenterology |
|
(1) 2009. októbertől. (2) 2015. júniustól. |
||
|
|
Reumatológia |
Általános hematológia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 3 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Rhumathologie/reumatologie |
|
|
България |
Ревматология |
Клинична хематология |
|
Česko |
Revmatologie |
Hematologie a transfúzní lékařství |
|
Danmark |
Intern medicin: reumatologi |
Intern medicin: hæmatologi |
|
Deutschland |
— Innere Medizin und Schwerpunkt Rheumatologie — Innere Medizin und Rheumatologie (1) |
— Innere Medizin und Schwerpunkt Hämatologie und Onkologie — Innere Medizin und Hämatologie und Onkologie (1) |
|
Eesti |
Reumatoloogia |
Hematoloogia |
|
Ελλάς |
Ρευματολογία |
Αιματολογία |
|
España |
Reumatología |
Hematología y hemoterapia |
|
France |
Rhumatologie |
Hématologie (2) |
|
Hrvatska |
Reumatologija |
Hematologija |
|
Ireland |
Rheumatology |
Haematology (clinical and laboratory) |
|
Italia |
Reumatologia |
Ematologia |
|
Κύπρος |
Ρευματολογία |
Αιματολογία |
|
Latvija |
Reimatoloģija |
Hematoloģija |
|
Lietuva |
Reumatologija |
Hematologija |
|
Luxembourg |
Rhumatologie |
Hématologie |
|
Magyarország |
Reumatológia |
Hematológia |
|
Malta |
Rewmatoloġija |
Ematoloġija |
|
Nederland |
Reumatologie |
|
|
Österreich |
Innere Medizin und Rheumatologie |
Innere Medizin und Hämatologie und internistische Onkologie |
|
Polska |
Reumatologia |
Hematologia |
|
Portugal |
Reumatologia |
Imuno-hemoterapia |
|
România |
Reumatologie |
Hematologie |
|
Slovenija |
Revmatologija |
Hematologija |
|
Slovensko |
Reumatológia |
Hematológia a transfúziológia |
|
Suomi/Finland |
Reumatologia/Reumatologi |
Kliininen hematologia/Klinisk hematologi |
|
Sverige |
Reumatologi |
Hematologi |
|
United Kingdom |
Rheumatology |
Haematology |
|
(1) 2009. októbertől. (2) 2017-től. |
||
|
|
Endokrinológia |
Fizioterápia |
|
|
Minimális képzési idő: 3 év |
Minimális képzési idő: 3 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Médecine physique et réadaptation/Fysische geneeskunde en revalidatie |
|
България |
Ендокринология и болести на обмяната |
Физикална и рехабилитационна медицина |
|
Česko |
Diabelotologie a endokrinologie |
Rehabilitační a fyzikální medicína |
|
Danmark |
Intern medicin: endokrinologi |
|
|
Deutschland |
— Innere Medizin und Schwerpunkt Endokrinologie und Diabetologie — Innere Medizin und Endokrinologie und Diabetologie (1) |
Physikalische und Rehabilitative Medizin |
|
Eesti |
Endokrinoloogia |
Taastusravi ja füsiaatria |
|
Ελλάς |
Ενδοκρινολογία |
Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση |
|
España |
Endocrinología y nutrición |
Medicina física y rehabilitación |
|
France |
Endocrinologie – diabète – maladies métaboliques |
Médecine physique et de réadaptation |
|
Hrvatska |
Endokrinologija i dijabetologija |
Fizikalna medicina i rehabilitacija |
|
Ireland |
Endocrinology and diabetes mellitus |
|
|
Italia |
Endocrinologia e malattie del ricambio Endocrinologia e malattie del metabolismo (2) |
Medicina fisica e riabilitazione Medicina fisica e riabilitativa (2) |
|
Κύπρος |
Ενδοκρινολογία |
Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση |
|
Latvija |
Endokrinoloģija |
Rehabilitoloģija Fiziskā rehabilitācija Fizikālā medicīna |
|
Lietuva |
Endokrinologija |
Fizinė medicina ir reabilitacija |
|
Luxembourg |
Endocrinologie, maladies du métabolisme et de la nutrition |
Rééducation et réadaptation fonctionnelles |
|
Magyarország |
— Endokrinológia — Endokrinológia és anyagcsere-betegségek (4) |
— Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás — Rehabilitációs medicina (5) |
|
Malta |
Endokrinoloġija u Dijabete |
Mediċina ta’ Rijabilitazzjoni (6) |
|
Nederland |
|
Revalidatiegeneeskunde |
|
Österreich |
Innere Medizin und Endokrinologie und Diabetologie |
Physikalische Medizin und Allgemeine Rehabilitation |
|
Polska |
Endokrynologia |
Rehabilitacja medyczna |
|
Portugal |
Endocrinologia/Nutrição |
Medicina física e de reabilitação |
|
România |
Endocrinologie |
Reabilitare Medicală |
|
Slovenija |
|
Fizikalna in rehabilitacijska medicina |
|
Slovensko |
Endokrinológia |
Fyziatria, balneológia a liečebná rehabilitácia |
|
Suomi/Finland |
Endokrinologia/Endokrinologi |
Fysiatria/Fysiatri |
|
Sverige |
Endokrina sjukdomar Endokrinologi och diabetologi (3) |
Rehabiliteringsmedicin |
|
United Kingdom |
Endocrinology and diabetes mellitus |
|
|
(1) 2009. októbertől. (2) 2015. februártól. (3) 2008. szeptembertől. (4) 2012-től. (5) 2016-tól. (6) 2011-től. |
||
|
|
Neuropszichiátria |
Bőr- és nemibeteg-gyógyászat |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 3 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Neuropsychiatrie (1) |
Dermato-vénéréologie/Dermato-venereologie |
|
България |
|
Кожни и венерически болести |
|
Česko |
|
Dermatovenerologie |
|
Danmark |
|
Dermato-venerologi |
|
Deutschland |
Nervenheilkunde (Neurologie und Psychiatrie) |
Haut – und Geschlechtskrankheiten |
|
Eesti |
|
Dermatoveneroloogia |
|
Ελλάς |
Νευρολογία – Ψυχιατρική |
Δερματολογία – Αφροδισιολογία |
|
España |
|
Dermatología médico-quirúrgica y venereología |
|
France |
Neuropsychiatrie (2) |
Dermatologie et vénéréologie |
|
Hrvatska |
|
Dermatologija i venerologija |
|
Ireland |
|
|
|
Italia |
Neuropsichiatria (3) |
Dermatologia e venereologia |
|
Κύπρος |
Νευρολογία – Ψυχιατρική |
Δερματολογία – Αφροδισιολογία |
|
Latvija |
|
Dermatoloģija un veneroloģija |
|
Lietuva |
|
Dermatovenerologija |
|
Luxembourg |
Neuropsychiatrie (4) |
Dermato-vénéréologie |
|
Magyarország |
|
Bőrgyógyászat |
|
Malta |
|
Dermato-venerejoloġija |
|
Nederland |
Zenuw – en zielsziekten (5) |
Dermatologie en venerologie |
|
Österreich |
Neurologie und Psychiatrie (6) |
Haut- und Geschlechtskrankheiten |
|
Polska |
|
Dermatologia i wenerologia |
|
Portugal |
|
Dermatovenereologia |
|
România |
|
Dermatovenerologie |
|
Slovenija |
|
Dermatovenerologija |
|
Slovensko |
Neuropsychiatria |
Dermatovenerológia |
|
Suomi/Finland |
|
Ihotaudit ja allergologia/Hudsjukdomar och allergologi |
|
Sverige |
|
Hud- och könssjukdomar |
|
United Kingdom |
|
|
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1987. augusztus 1., kivéve azon személyek esetében, akik képzésüket ezen időpontot megelőzően kezdték meg. (2) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1971.12.31. (3) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1999.10.31. (4) Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében. (5) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1984.7.9. (6) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2004.3.31. |
||
|
|
Radiológia |
Gyermekpszichiátria |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Psychiatrie, particulièrement en psychiatrie infanto-juvénile/Psychiatrie, meer bepaald in de kinder- en jeugdpsychiatrie |
|
България |
Радиобиология |
Детска психиатрия |
|
Česko |
|
Dětská a dorostová psychiatrie |
|
Danmark |
|
Børne- og ungdomspsykiatri |
|
Deutschland |
Radiologie |
Kinder – und Jugendpsychiatrie und –psychotherapie |
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
Ακτινολογία – Ραδιολογία |
Παιδοψυχιατρική |
|
España |
Electroradiología (1) |
|
|
France |
Electro-radiologie (2) |
Pédopsychiatrie (7) |
|
Hrvatska |
Klinička radiologija |
Dječja i adolescentna psihijatrija |
|
Ireland |
|
Child and adolescent psychiatry |
|
Italia |
Radiologia (3) |
Neuropsichiatria infantile |
|
Κύπρος |
|
Παιδοψυχιατρική |
|
Latvija |
|
Bērnu psihiatrija |
|
Lietuva |
|
Vaikų ir paauglių psichiatrija |
|
Luxembourg |
Électroradiologie (4) |
Psychiatrie infantile |
|
Magyarország |
Radiológia |
Gyermek- és ifjúsági pszichiátria |
|
Malta |
|
|
|
Nederland |
Radiologie (5) |
|
|
Österreich |
Radiologie (6) |
— Kinder- und Jugendpsychiatrie — Kinder- und Jugendpsychiatrie und Psychotherapeutische Medizin (8) |
|
Polska |
|
Psychiatria dzieci i młodzieży |
|
Portugal |
Radiologia |
Psiquiatria da infância e da adolescência |
|
România |
|
Psihiatrie pediatrică |
|
Slovenija |
Radiologija |
Otroška in mladostniška psihiatrija |
|
Slovensko |
|
Detská psychiatria |
|
Suomi/Finland |
|
Lastenpsykiatria/Barnpsykiatri |
|
Sverige |
|
Barn- och ungdomspsykiatri |
|
United Kingdom |
|
Child and adolescent psychiatry |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1984.2.1. (2) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1971.12.3. (3) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1993.10.31. (4) Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében. (5) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1984.7.8. (6) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2004.3.31. (7) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1991.1.1. (8) 2015. júniustól. |
||
|
|
Geriátria |
Nefrológia |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Gériatrie/Geriatrie |
|
|
България |
Гериатрична медицина |
Нефрология |
|
Česko |
Geriatrie |
Nefrologie |
|
Danmark |
Intern medicin: geriatric |
Intern medicin: nefrologi |
|
Deutschland |
|
— Innere Medizin und Schwerpunkt Nephrologie — Innere Medizin und Nephrologie (1) |
|
Eesti |
|
Nefroloogia |
|
Ελλάς |
|
Νεφρολογία |
|
España |
Geriatría |
Nefrología |
|
France |
Gériatrie (3) |
Néphrologie |
|
Hrvatska |
Gerijatrija |
Nefrologija |
|
Ireland |
Geriatric medicine |
Nephrology |
|
Italia |
Geriatria |
Nefrologia |
|
Κύπρος |
Γηριατρική |
Νεφρολογία |
|
Latvija |
|
Nefroloģija |
|
Lietuva |
Geriatrija |
Nefrologija |
|
Luxembourg |
Gériatrie |
Néphrologie |
|
Magyarország |
Geriátria |
Nefrológia |
|
Malta |
Ġerjatrija |
Nefroloġija |
|
Nederland |
Klinische geriatrie |
|
|
Österreich |
|
Innere Medizin und Nephrologie |
|
Polska |
Geriatria |
Nefrologia |
|
Portugal |
|
Nefrologia |
|
România |
Geriatrie și gerontologie |
Nefrologie |
|
Slovenija |
|
Nefrologija |
|
Slovensko |
Geriatria |
Nefrológia |
|
Suomi/Finland |
Geriatria/Geriatri |
Nefrologia/Nefrologi |
|
Sverige |
Geriatrik |
Medicinska njursjukdomar (nefrologi) Njurmedicin (2) |
|
United Kingdom |
Geriatric medicine |
Renal medicine |
|
(1) 2009. októbertől. (2) 2015. májustól. (3) 2017-től. |
||
|
|
Fertőző betegségek |
Társadalom-orvostan és szociális orvostan |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
Инфекциозни болести |
Социална медицина и здравен мениджмънт комунална хигиена |
|
Česko |
Infekční lékařství |
Hygiena a epidemiologie |
|
Danmark |
Intern medicin: infektionsmedicin |
Samfundsmedicin |
|
Deutschland |
|
Öffentliches Gesundheitswesen |
|
Eesti |
Infektsioonhaigused |
|
|
Ελλάς |
|
Κοινωνική Iατρική |
|
España |
|
Medicina preventiva y salud pública |
|
France |
Maladies infectieuses et tropicales (4) |
Santé publique et médecine sociale |
|
Hrvatska |
Infektologija |
Javnozdravstvena medicina |
|
Ireland |
Infectious diseases |
Public health medicine |
|
Italia |
Malattie infettive Malattie infettive e tropicali (2) |
Igiene e medicina preventiva |
|
Κύπρος |
Λοιμώδη Νοσήματα (3) |
— Υγειονολογία |
|
|
|
— Κοινοτική Ιατρική |
|
Latvija |
Infektoloģija |
|
|
Lietuva |
Infektologija |
|
|
Luxembourg |
Maladies contagieuses |
Santé publique |
|
Magyarország |
Infektológia |
Megelőző orvostan és népegészségtan |
|
Malta |
Mard Infettiv |
Saħħa Pubblika |
|
Nederland |
|
Maatschappij en gezondheid |
|
Österreich |
Innere Medizin und Infektiologie |
— Sozialmedizin — Public Health (1) |
|
Polska |
Choroby zakaźne |
Zdrowie publiczne, epidemiologia |
|
Portugal |
Doenças infecciosas |
Saúde pública |
|
România |
Boli infecțioase |
Sănătate publică și management |
|
Slovenija |
Infektologija |
Javno zdravje |
|
Slovensko |
Infektológia |
Verejné zdravotníctvo |
|
Suomi/Finland |
Infektiosairaudet/Infektionssjukdomar |
Terveydenhuolto/Hälsovård |
|
Sverige |
Infektionssjukdomar |
Socialmedicin |
|
United Kingdom |
Infectious diseases |
Public health medicine |
|
(1) 2015. júniustól. (2) 2015. februártól. (3) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2016.12.8. (4) 2017-től. |
||
|
|
Farmakológia |
Foglalkozás-orvostan |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Médecine du travail/Arbeidsgeneeskunde |
|
България |
Клинична фармакология и терапия Фармакология |
Трудова медицина |
|
Česko |
Klinická farmakologie |
Pracovní lékařství |
|
Danmark |
Klinisk farmakologi |
Arbejdsmedicin |
|
Deutschland |
Pharmakologie und Toxikologie |
Arbeitsmedizin |
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
|
Ιατρική της Εργασίας |
|
España |
Farmacología clínica |
Medicina del trabajo |
|
France |
|
Médecine du travail |
|
Hrvatska |
Klinička farmakologija s toksikologijom |
Medicina rada i športa |
|
Ireland |
Clinical pharmacology and therapeutics Pharmaceutical Medicine (4) |
Occupational medicine |
|
Italia |
Farmacologia Farmacologia e tossicologia clinica (2) |
Medicina del lavoro |
|
Κύπρος |
|
Ιατρική της Εργασίας |
|
Latvija |
|
Arodslimības |
|
Lietuva |
|
Darbo medicina |
|
Luxembourg |
|
Médecine du travail |
|
Magyarország |
Klinikai farmakológia |
Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) |
|
Malta |
Farmakoloġija Klinika u t-Terapewtika |
Mediċina Okkupazzjonali |
|
Nederland |
|
— Arbeid en gezondheid, bedrijfsgeneeskunde — Arbeid en gezondheid, verzekeringsgeneeskunde |
|
Österreich |
Pharmakologie und Toxikologie |
— Arbeitsmedizin — Arbeitsmedizin und angewandte Physiologie (1) |
|
Polska |
Farmakologia kliniczna |
Medycyna pracy |
|
Portugal |
|
Medicina do trabalho |
|
România |
Farmacologie clinică |
Medicina muncii |
|
Slovenija |
|
Medicina dela, prometa in športa |
|
Slovensko |
Klinická farmakológia |
Pracovné lekárstvo |
|
Suomi/Finland |
Kliininen farmakologia ja lääkehoito/Klinisk farmakologi och läkemedelsbehandling |
Työterveyshuolto/Företagshälsovård |
|
Sverige |
Klinisk farmakologi |
Yrkes- och miljömedicin Arbets- och miljömedicin (3) |
|
United Kingdom |
Clinical pharmacology and therapeutics |
Occupational medicine |
|
(1) 2015. júniustól. (2) 2015. februártól. (3) 2008. szeptembertől. (4) 2017. júliustól. |
||
|
|
Allergológia |
Nukleáris medicina |
|
|
Minimális képzési idő: 3 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Médecine nucléaire/Nucleaire geneeskunde |
|
България |
Клинична алергология |
Нуклеарна медицина |
|
Česko |
Alergologie a klinická imunologie |
Nukleární medicína |
|
Danmark |
|
Klinisk fysiologi og nuklearmedicin |
|
Deutschland |
|
Nuklearmedizin |
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
Αλλεργιολογία |
Πυρηνική Ιατρική |
|
España |
Alergología |
Medicina nuclear |
|
France |
Allergologie (4) |
Médecine nucléaire |
|
Hrvatska |
Alergologija i klinička imunologija |
Nuklearna medicina |
|
Ireland |
|
|
|
Italia |
Allergologia ed immunologia clinica |
Medicina nucleare |
|
Κύπρος |
Αλλεργιολογία |
Πυρηνική Ιατρική |
|
Latvija |
Alergoloģija |
|
|
Lietuva |
Alergologija ir klinikinė imunologija |
|
|
Luxembourg |
|
Médecine nucléaire |
|
Magyarország |
Allergológia és klinikai immunológia |
Nukleáris medicina |
|
Malta |
|
Mediċina Nukleari |
|
Nederland |
Allergologie (1) |
Nucleaire geneeskunde |
|
Österreich |
|
Nuklearmedizin |
|
Polska |
Alergologia |
Medycyna nuklearna |
|
Portugal |
Imuno-alergologia |
Medicina nuclear |
|
România |
Alergologie și imunologie clinică |
Medicină nucleară |
|
Slovenija |
Alergologije in klinične imunologije (odrasli) (3) |
Nuklearna medicina |
|
Slovensko |
Klinická imunológia a alergológia |
Nukleárna medicína |
|
Suomi/Finland |
|
Kliininen fysiologia ja isotooppilääketiede/Klinisk fysiologi och nukleärmedicin |
|
Sverige |
Allergisjukdomar |
Nukleärmedicin Nuklearmedicin (2) |
|
United Kingdom |
|
Nuclear medicine |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1996.8.12. (2) 2008. szeptembertől. (3) 2018-tól. (4) 2017-től. |
||
|
|
Arc- és állkapocs-sebészet (orvosi alapképzés) |
Haematológia |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
Лицево-челюстна хирургия |
Трансфузионна хематология |
|
Česko |
Maxilofaciální chirurgie |
|
|
Danmark |
|
|
|
Deutschland |
|
|
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
|
|
|
España |
Cirugía oral y maxilofacial |
|
|
France |
Chirurgie maxillo-faciale et stomatologie |
Hématologie |
|
Hrvatska |
Maksilofacijalna kirurgija |
|
|
Ireland |
|
|
|
Italia |
Chirurgia maxillo-facciale |
|
|
Κύπρος |
|
|
|
Latvija |
Mutes, sejas un žokļu ķirurģija |
|
|
Lietuva |
Veido ir žandikaulių chirurgija |
|
|
Luxembourg |
Chirurgie maxillo-faciale |
Hématologie biologique |
|
Magyarország |
Szájsebészet (1) |
|
|
Malta |
|
|
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
Mund– Kiefer – und Gesichtschirurgie (2) |
|
|
Polska |
Chirurgia szczekowo-twarzowa |
|
|
Portugal |
Cirurgia maxilo-facial |
Hematologia clinica |
|
România |
|
|
|
Slovenija |
Maxilofacialna kirurgija |
|
|
Slovensko |
Maxilofaciálna chirurgia |
|
|
Suomi/Finland |
|
|
|
Sverige |
|
|
|
United Kingdom |
|
|
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2007.9.30. (2) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2013.2.28. |
||
|
|
Sztomatológia |
Bőrgyógyászat |
|
|
Minimális képzési idő: 3 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
|
|
|
Česko |
|
|
|
Danmark |
|
|
|
Deutschland |
|
|
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
|
|
|
España |
Estomatología |
|
|
France |
Stomatologie |
|
|
Hrvatska |
|
|
|
Ireland |
|
Dermatology |
|
Italia |
Odontostomatologia (1) |
|
|
Κύπρος |
|
|
|
Latvija |
|
|
|
Lietuva |
|
|
|
Luxembourg |
Stomatologie |
|
|
Magyarország |
|
|
|
Malta |
|
Dermatoloġija |
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
|
|
|
Polska |
|
|
|
Portugal |
Estomatologia |
|
|
România |
|
|
|
Slovenija |
|
|
|
Slovensko |
|
|
|
Suomi/Finland |
|
|
|
Sverige |
|
|
|
United Kingdom |
|
Dermatology |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1994.12.31. |
||
|
|
Venerológia |
Trópusi betegségek |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
|
|
|
Česko |
|
|
|
Danmark |
|
|
|
Deutschland |
|
|
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
|
|
|
España |
|
|
|
France |
|
|
|
Hrvatska |
|
|
|
Ireland |
Genito-urinary medicine |
Tropical medicine |
|
Italia |
|
Medicina tropicale (2) |
|
Κύπρος |
|
|
|
Latvija |
|
|
|
Lietuva |
|
|
|
Luxembourg |
|
|
|
Magyarország |
|
Trópusi betegségek |
|
Malta |
Mediċina Uro-ġenetali |
|
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
|
— Spezifische Prophylaxe und Tropenmedizin — Klinische Immunologie und Spezifische Prophylaxe und Tropenmedizin (1) |
|
Polska |
|
Medycyna transportu |
|
Portugal |
|
Medicina tropical |
|
România |
|
|
|
Slovenija |
|
|
|
Slovensko |
|
Tropická medicína |
|
Suomi/Finland |
|
|
|
Sverige |
|
|
|
United Kingdom |
Genito-urinary medicine |
Tropical medicine |
|
(1) 2015. júniustól. (2) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2015.6.3. |
||
|
|
Gasztroenterológiai sebészet |
Traumatológia |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 5 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Chirurgie abdominale/Heelkunde op het abdomen (1) |
|
|
България |
Гастроентерологичнa хирургия (7) |
Спешна медицина |
|
Česko |
|
— Traumatologie — Urgentní medicína |
|
Danmark |
|
Akutmedicin (5) |
|
Deutschland |
Visceralchirurgie |
|
|
Eesti |
|
Erakorralise meditsiini eriarst (6) |
|
Ελλάς |
|
|
|
España |
|
|
|
France |
Chirurgie viscérale et digestive |
Médecine d’urgence (8) |
|
Hrvatska |
Abdominalna kirurgija |
Hitna medicina |
|
Ireland |
|
Emergency medicine |
|
Italia |
Chirurgia dell’apparato digerente (3) |
Medicina d’emergenza-urgenza (2) |
|
Κύπρος |
|
|
|
Latvija |
|
|
|
Lietuva |
Abdominalinė chirurgija |
|
|
Luxembourg |
Chirurgie gastro-entérologique |
|
|
Magyarország |
|
Oxyológia és sürgősségi orvostan |
|
Malta |
|
Mediċina tal-Aċċidenti u l-Emerġenza Mediċina tal-Emerġenza (4) |
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
|
|
|
Polska |
|
Medycyna ratunkowa |
|
Portugal |
|
|
|
România |
|
Medicină de urgență |
|
Slovenija |
Abdominalna kirurgija |
Urgentna medicina |
|
Slovensko |
Gastroenterologická chirurgia |
— – Úrazová chirurgia — – Urgentná medicína |
|
Suomi/Finland |
Gastroenterologinen kirurgia/Gastroenterologisk kirurgi |
Akuuttilääketiede/Akutmedicin |
|
Sverige |
|
Akutsjukvård |
|
United Kingdom |
|
Emergency medicine |
|
(1) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 1983.1.1. (2) 2006.2.17.-től. (3) A hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdése értelmében: 2015.6.3. (4) 2003. november 21-től. (5) 2018. februártól. (6) 2016. szeptembertől. (7) 2010. szeptember 14-ig. (8) 2017-től. |
||
|
|
Klinikai neurofiziológia |
Arc-állcsont-szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) (1) |
|
|
Minimális képzési idő: 4 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
|
Stomatologie et chirurgie orale et maxillo-faciale/Stomatologie en mond-, kaak- en aangezichtschirurgie |
|
България |
|
Дентална, орална и лицево-челюстна хирургия |
|
Česko |
|
|
|
Danmark |
|
|
|
Deutschland |
|
— Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie — Mund-Kiefer-Gesichtschirurgie (2) |
|
Eesti |
|
|
|
Ελλάς |
|
Στοματική και Γναθοπροσωπική Χειρουργική (3) |
|
España |
Neurofisiologia clínica |
|
|
France |
|
|
|
Hrvatska |
|
|
|
Ireland |
Clinical neurophysiology |
Oral and maxillo-facial surgery |
|
Italia |
|
|
|
Κύπρος |
|
Στοματο-Γναθο-Προσωποχειρουργική |
|
Latvija |
|
|
|
Lietuva |
|
|
|
Luxembourg |
|
Chirurgie dentaire, orale et maxillo-faciale |
|
Magyarország |
|
Arc-állcsont-szájsebészet |
|
Malta |
Newrofiżjoloġija Klinika |
Kirurġija tal-għadam tal-wiċċ |
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
|
Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie |
|
Polska |
|
|
|
Portugal |
|
|
|
România |
|
Chirurgie Orală și Maxilo-facială (4) |
|
Slovenija |
|
|
|
Slovensko |
|
|
|
Suomi/Finland |
Kliininen neurofysiologia/Klinisk neurofysiologi |
Suu- ja leukakirurgia/Oral och maxillofacial kirurgi |
|
Sverige |
Klinisk neurofysiologi |
|
|
United Kingdom |
Clinical neurophysiology |
Oral and maxillo-facial surgery |
|
(1) Az arc-állcsont-szájsebész előírt képesítésének megszerzését igazoló okirat kiadásához szükséges képzés (orvosi és fogorvosi alapképzés) előfeltétele az orvosi alapképzés (24. cikk) befejezése és hitelesítése mellett a fogorvosi alapképzés (34. cikk) befejezése és hitelesítése. (2) 2006-tól. (3) 2014. július 10-től. (4) 2009-től. |
||
|
|
Orvosi onkológia |
Orvosi genetika |
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
Minimális képzési idő: 4 év |
|
Ország |
Cím |
Cím |
|
Belgique/België/Belgien |
Oncologie médicale/Medische oncologie |
|
|
България |
Медицинска онкология |
Медицинска генетика |
|
Česko |
Klinická onkologie |
Lékařská genetika |
|
Danmark |
|
Klinisk genetik |
|
Deutschland |
|
Humangenetik |
|
Eesti |
|
Meditsiinigeneetika |
|
Ελλάς |
Παθολογική Ογκολογία |
|
|
España |
Oncología Médica |
|
|
France |
Oncologie |
Génétique médicale |
|
Hrvatska |
|
|
|
Ireland |
Medical oncology |
Clinical genetics |
|
Italia |
Oncologia medica |
Genetica medica |
|
Κύπρος |
Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία |
|
|
Latvija |
Onkoloģija ķīmijterapija |
Medicīnas ģenētika |
|
Lietuva |
Chemoterapinė onkologija |
Genetika |
|
Luxembourg |
Oncologie médicale |
Médecine génétique |
|
Magyarország |
Klinikai onkológia |
Klinikai genetika |
|
Malta |
|
Ġenetika Klinika/Medika |
|
Nederland |
|
Klinische genetica |
|
Österreich |
|
Medizinische Genetik |
|
Polska |
Onkologia kliniczna |
Genetyka kliniczna |
|
Portugal |
Oncologia médica |
Genética médica |
|
România |
Oncologie medicală |
Genetică medicală |
|
Slovenija |
Internistična onkologija |
Klinična genetika |
|
Slovensko |
Klinická onkológia |
Lekárska genetica |
|
Suomi/Finland |
|
Perinnöllisyyslääketiede/Medicinsk genetik |
|
Sverige |
Onkologi |
Klinisk genetik |
|
United Kingdom |
Medical oncology |
Clinical genetics |
|
|
Szívsebészet |
|
|
|
Minimális képzési idő: 5 év |
|
|
Ország |
Cím |
|
|
Belgique/België/Belgien |
|
|
|
България |
лекар – специалист по Кардиохирургия |
|
|
Česko |
Kardiochirurg |
|
|
Danmark |
|
|
|
Deutschland |
|
|
|
Eesti |
Kardiokirurg (1) |
|
|
Ελλάς |
|
|
|
España |
Cirugía Cardiovascular |
|
|
France |
|
|
|
Hrvatska |
Kardiotorakalne kirurgije |
|
|
Ireland |
|
|
|
Italia |
Cardiochirurgia (2) |
|
|
Κύπρος |
|
|
|
Latvija |
Sirds ķirurgs |
|
|
Lietuva |
Gydytojo širdies chirurgo |
|
|
Luxembourg |
|
|
|
Magyarország |
Szívsebész szakorvos |
|
|
Malta |
|
|
|
Nederland |
|
|
|
Österreich |
Herzchirurgie (3) |
|
|
Polska |
Kardiochirurgia |
|
|
Portugal |
|
|
|
România |
|
|
|
Slovenija |
|
|
|
Slovensko |
Kardiochirurg |
|
|
Suomi/Finland |
|
|
|
Sverige |
|
|
|
United Kingdom |
|
|
|
(1) 2014/2015-től. (2) 2015/2016-tól. (3) 2007/2008-tól. |
||
5.1.4. A háziorvosok számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Szakmai cím |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Bijzondere beroepstitel van huisarts/Titre professionnel particulier de médecin généraliste |
Huisarts/Médecin généraliste |
1994.12.31. |
|
България |
Свидетелство за призната специалност по Обща медицина |
Лекар-специалист по Обща медицина |
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o specializaci všeobecné praktické lékařství |
Všeobecný praktický lékař |
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge i almen medicin |
Alment praktiserende læge/Speciallæge i almen medicin |
1994.12.31. |
|
Deutschland |
Zeugnis über die spezifische Ausbildung in der Allgemeinmedizin |
Facharzt/Fachärztin für Allgemeinmedizin |
1994.12.31. |
|
Eesti |
Residentuuri lõpetamist tõendav tunnistus Diplom peremeditsiini erialal |
Perearst |
2004.5.1. |
|
Ελλάς |
Τίτλος ιατρικής ειδικότητας γενικής ιατρικής |
Iατρός με ειδικότητα γενικής ιατρικής |
1994.12.31. |
|
España |
Título de especialista en medicina familiar y comunitaria |
Especialista en medicina familiar y comunitaria |
1994.12.31. |
|
France |
Diplômes d’études spécialisées de médecine générale accompagnés du diplôme d’Etat de docteur en médecine |
Médecin qualifié en médecine générale |
1994.12.31. |
|
Hrvatska |
Diploma o specijalističkom usavršavanju |
specijalist obiteljske medicine |
2013.7.1. |
|
Ireland |
Certificate of specific qualifications in general medical practice |
General medical practitioner |
1994.12.31. |
|
Italia |
— Attestato di formazione specifica in medicina generale — Diploma di formazione specifica in medicina generale |
Medico di medicina generale |
1994.12.31. |
|
Κύπρος |
Τίτλος Ειδικότητας Γενικής Ιατρικής |
Ιατρός Γενικής Ιατρικής |
2004.5.1. |
|
Latvija |
Ģimenes ārsta sertifikāts |
Ģimenes (vispārējās prakses) ārsts |
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Šeimos gydytojo rezidentūros pažymėjimas |
Šeimos medicinos gydytojas |
2004.5.1. |
|
2. Rezidentūros pažymėjimas (šeimos gydytojo profesinė kvalifikacija) |
Šeimos gydytojas |
||
|
Luxembourg |
Diplôme de formation spécifique en medicine générale |
Médecin généraliste |
1994.12.31. |
|
Magyarország |
Háziorvostan szakorvosa bizonyítvány |
Háziorvostan szakorvosa |
2004.5.1. |
|
Malta |
Ċertifikat ta’ Speċjalista Mediku fil-Mediċina tal-Familja |
Tabib Speċjalista fil-Mediċina tal-Familja |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Certificaat van inschrijving in een specialistenregister van huisartsen |
Huisarts, Verpleeghuisarts en arts voor verstandelijk gehandicapte Registratie Commissie (HVRC) |
1994.12.31. |
|
Diploma geneeskundig specialist |
Registratiecommissie Geneeskundig Specialisten (RGS) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst (1) |
||
|
Österreich |
Diplom über die besondere Ausbildung in der Allgemeinmedizin |
Arzt für Allgemeinmedizin |
1994.12.31. |
|
Polska |
Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie medycyny rodzinnej |
Specjalista w dziedzinie medycyny rodzinnej |
2004.5.1. |
|
Portugal |
Título de especialista em medicina geral e familiar |
Especialista em medicina geral e familiar |
1994.12.31. |
|
România |
Certificat de medic specialist medicină de familie |
Medic specialist medicină de familie |
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz družinske medicine |
Specialist družinske medicine/Specialistka družinske medicine |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
Diplom o špecializácii v odbore „všeobecné lekárstvo” |
Všeobecný lekár |
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Todistus yleislääketieteen erityiskoulutuksesta/Bevis om särskild allmänläkarutbildning |
Yleislääketieteen erityiskoulutuksen suorittanut laillistettu lääkäri/Legitimerad läkare som har fullgjort särskild allmänläkarutbildning |
1994.1.1. |
|
Sverige |
Bevis om specialistkompetens i allmänmedicin |
Specialist i allmänmedicin |
1994.12.31. |
|
United Kingdom |
Certificate of completion of training |
General practitioner |
1994.12.31. |
|
(1) 2013. januártól. |
|||
V.2. ÁLTALÁNOS ÁPOLÓ
5.2.1. Általános ápolók képzési programja
Az ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.
Elméleti képzés
Ápolás:
Alaptudományok:
Társadalomtudományok:
Klinikai gyakorlat
Egy-két tantárgyat ezek közül más tudományág szövegösszefüggésében vagy azzal együtt is lehet tanulni.
Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa az ezen mellékletben hivatkozott tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerzését.
5.2.2. Az általános ápolók számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
Szakmai cím |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
— Diploma gegradueerde verpleger/verpleegster/Diplôme d’infirmier(ère) gradué(e)/Diplom eines (einer) graduierten Krankenpflegers (-pflegerin) |
— De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d’enseignement reconnus/Die anerkannten Ausbildungsanstalten |
— Hospitalier(ère)/Verpleegassistent(e) |
1979.6.29. |
|
|
— De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française/Der zuständige Prüfungsausschuß der Deutschsprachigen Gemeinschaft |
— Infirmier(ère) hospitalier(ère)/Ziekenhuisverpleger(-verpleegster) |
||
|
— Diploma in de ziekenhuisverpleegkunde/Brevet d’infirmier(ère) hospitalier(ère)/Brevet eines (einer) Krankenpflegers (-pflegerin) — Brevet einer Pflegeassistentin Brevet van verpleegassistent(e)/Brevet d’hospitalier(ère)/ |
|
|
||
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Бакалавър” с професионална квалификация „Медицинска сестра” |
Университет |
Медицинска сестра |
2007.1.1. |
|
Česko |
1. Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru všeobecná sestra (bakalář, Bc.) |
1. Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem |
— Všeobecná sestra |
2004.5.1. |
|
2. Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná všeobecná sestra (diplomovaný specialista, DiS.), accompanied by the following certificate: - Vysvědčení o absolutoriu |
2. Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem |
|||
|
Danmark |
Bevis for uddannelsen til professionsbachelor i sygepleje |
Professionshøjskole |
Sygeplejerske |
1979.6.29. |
|
Deutschland |
Zeugnis über die staatliche Prüfung in der Krankenpflege |
Staatlicher Prüfungsausschuss |
Gesundheits- und Krankenpflegerin/Gesundheits- und Krankenpfleger |
1979.6.29. |
|
Eesti |
1. Diplom õe erialal |
1. Tallinna Meditsiinikool Tartu Meditsiinikool Kohtla-Järve Meditsiinikool |
õde |
2004.5.1. |
|
2. Õe põhikoolituse diplom |
2. Tallinna Tervishoiu Kõrgkool |
|||
|
3. Õe põhiõpe diplom |
3. Tartu Tervishoiu Kõrgkool |
|||
|
Ελλάς |
1. Πτυχίο Νοσηλευτικής Παν/μίου Αθηνών |
1. Πανεπιστήμιο Αθηνών |
Διπλωματούχος ή πτυχιούχος νοσοκόμος, νοσηλευτής ή νοσηλεύτρια |
1981.1.1. |
|
2. Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.) |
2. Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτω |
|||
|
3. Πτυχίο Αξιωματικών Νοσηλευτικής |
3. Υπουργείο Εθνικής Άμυνας |
|||
|
4. Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας |
4. Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας |
|||
|
5. Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων και Επισκεπτριών πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας |
5. Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας |
|||
|
6. Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής |
6. ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων |
|||
|
7. Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής Πανεπιστήμιου Πελοποννήσου |
7. Πανεπιστήμιο Πελοποννήσου |
|||
|
España |
Título de Diplomado universitario en Enfermería |
— Ministerio de Educación y Cultura |
Enfermero/a diplomado/a |
1986.1.1. |
|
|
— El rector de una Universidad |
|
|
|
|
Titulo de Graduado/a en Enfermería |
— El rector de una Universidad |
Graduado/a en Enfermería |
1986.1.1. |
|
|
France |
— Diplôme d’Etat d’infirmier(ère) — Diplôme d’Etat d’infirmier(ère) délivré en vertu du décret no 99-1147 du 29 décembre 1999 |
Le ministère de la santé |
Infirmier(ère) |
1979.6.29. |
|
Hrvatska |
1. Svjedodžba „medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege” |
1. Srednje strukovne škole koje izvode program za stjecanje kvalifikacije „medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege” |
1. medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege |
2013.7.1. |
|
2. Svjedodžba „prvostupnik (baccalaureus) sestrinstva/prvostupnica (baccalaurea) sestrinstva” |
2. Medicinski fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj Sveučilišta u Republici Hrvatskoj |
2. prvostupnik (baccalaureus) sestrinstva/prvostupnica (baccalaurea) sestrinstva |
||
|
Veleučilišta u Republici Hrvatskoj |
||||
|
Ireland |
1. Certificate of Registered General Nurse (1) |
1. An Bórd Altranais (The Nursing Board) [up to 2012.10.1.]; Bórd Altranais agus Cnáimhseachais na hEireann (The Nursing and Midwifery Board of Ireland) [from 2012.10.2.] |
Registered General Nurse (RGN) |
1979.6.29. |
|
2. B.Sc. in Nursing Studies (General) approved by the NMBI (2) |
2. Third-level Institution delivering the B.Sc. in Nursing Studies approved by the NMBI [as of September 2002] |
|||
|
3. B.Sc. in Children’s and General (Integrated) Nursing approved by the NMBI (2) |
3. Third-level Institution delivering the B.Sc. in Children’s and General (Integrated) Nursing approved by the NMBI [as of September 2006] |
|||
|
Italia |
1. Diploma di infermiere professionale (4) |
1. Scuole riconosciute dallo Stato (4) |
1. Infermiere professionale (4) |
1979.6.29. |
|
2. Diploma di laurea in infermieristica (5) |
2. Università (5) |
2. Infermiere (5) |
||
|
Κΰπρος |
Δίπλωμα Γενικής Νοσηλευτικής |
Νοσηλευτική Σχολή |
Εγγεγραμμένος Νοσηλευτής |
2004.5.1. |
|
Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικού Πανεπιστημίου Κύπρου |
Τεχνολογικό Πανεπιστήμιο Κύπρου |
Νοσηλευτής(τρια) Γενικής Νοσηλευτικής |
||
|
Πτυχίο Νοσηλευτικής Ευρωπαϊκού Πανεπιστημίου Κύπρου |
Ευρωπαϊκό Πανεπιστήμιο Κύπρου |
|
||
|
Πτυχίο Νοσηλευτικής Πανεπιστημίου Λευκωσίας – BSc in Nursing |
Πανεπιστήμιο Λευκωσίας University of Nicosia |
|
||
|
Πτυχίο Γενικής Νοσηλευτικής |
Σχολή Επιστημών Υγείας, Πανεπιστήμιο Frederick |
|
||
|
Latvija |
1. Diploms par māsas kvalifikācijas iegūšanu |
1. Māsu skolas |
Māsa |
2004.5.1. |
|
2. Māsas diploms |
2. Universitātes tipa augstskola pamatojoties uz Valsts eksāmenu komisijas lēmumu |
|||
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją |
1. Universitetas |
Bendrosios praktikos slaugytojas |
2004.5.1. |
|
2. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją |
2. Kolegija |
|||
|
3. Bakalauro diplomas (slaugos bakalauro kvalifikacinis laipsnis ir bendrosios praktikos slaugytojo profesinė kvalifikacija) |
3. Universitetas |
|||
|
4. Profesinio bakalauro diplomas (slaugos profesinio bakalauro kvalifikacinis laipsnis ir bendrosios praktikos slaugytojo profesinė kvalifikacija) |
4. Kolegija |
|||
|
Luxembourg |
— Diplôme d’Etat d’infirmier |
Ministère de l’éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports |
Infirmier |
1979.6.29. |
|
— Diplôme d’Etat d’infirmier hospitalier gradué |
||||
|
Magyarország |
1. Ápoló bizonyítvány |
1. Szakképző iskola |
Ápoló |
2004.5.1. |
|
2. Ápoló oklevél |
2. Felsőoktatási intézmény |
|||
|
3. Okleveles ápoló oklevél |
3. Felsőoktatási intézmény |
|||
|
Malta |
Lawrja jew diploma fl-istudji tal-infermerija |
Universita „ta” Malta” |
Infermier Registrat tal-Ewwel Livell |
2004.5.1. |
|
Nederland |
1. Diploma’s verpleger A, verpleegster A, verpleegkundige A |
1. Door een van overheidswege benoemde examencommissie |
Verpleegkundige |
1979.6.29. |
|
2. Diploma verpleegkundige MBOV (Middelbare Beroepsopleiding Verpleegkundige) |
2. Door een van overheidswege benoemde examencommissie |
|||
|
3. Diploma verpleegkundige HBOV (Hogere Beroepsopleiding Verpleegkundige) |
3. Door een van overheidswege benoemde examencommissie |
|||
|
4. Diploma beroepsonderwijs verpleegkundige – Kwalificatieniveau 4 |
4. Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling |
|||
|
5. Diploma hogere beroepsopleiding verpleegkundige – Kwalificatieniveau 5 |
5. Door een van ov erheidswege aangewezen opleidingsinstelling |
|||
|
Österreich |
1. Diplom über die Ausbildung in der all-gemeinen Gesundheits- und Krankenpflege |
1. Schule für allgemeine Gesundheits- und Krankenpflege |
— Diplomierte Gesundheits- und Krankenschwester |
1994.1.1. |
|
2. Diplom als „Diplomierte Krankenschwester, Diplomierter Krankenpfleger” |
2. Allgemeine Krankenpflegeschule |
— Diplomierter Gesundheits- und Krankenpfleger |
||
|
3. Diplom über den Abschluss des Fachhochschul-Bachelorstudiengangs „Gesundheits- und Krankenpflege” |
3. Fachhochschulrat/Fachhochschule |
|
||
|
Polska |
— Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku pielęgniarstwo z tytułem „magister pielęgniarstwa” |
Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze |
Pielegniarka |
2004.5.1. |
|
— Dyplom ukończenia studiów wyższych zawodowych na kierunku/specjalności pielęgniarstwo z tytułem „licencjat pielęgniarstwa” |
|
|
|
|
|
Portugal |
1. Diploma do curso de enfermagem geral |
1. Escolas de Enfermagem |
Enfermeiro |
1986.1.1. |
|
2. Diploma/carta de curso de bacharelato em enfermagem |
2. Escolas Superiores de Enfermagem |
|||
|
3. Diploma/Carta de curso de licenciatura em enfermagem |
3. Escolas Superiores de Enfermagem; Escolas Superiores de Saúde |
|||
|
România |
1. Diplomă de absolvire de asistent medical generalist cu studii superioare de scurtă durată |
1. Universități |
Asistent medical generalist |
2007.1.1. |
|
2. Diplomă de licență de asistent medical generalist cu studii superioare de lungă durată |
2. Universități |
|||
|
3. Certificat de competențe profesionale (de asistent medical generalist) |
3. Ministerul Educației Naționale |
|||
|
4. Certificat de calificare nivel 5 |
|
|||
|
5. Certificat de calificare profesională nivel 5 |
|
|||
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana medicinska sestra/diplomirani zdravstvenik” |
1. Univerza |
Diplomirana medicinska sestra/Diplomirani zdravstvenik |
2004.5.1. |
|
2. Visoka strokovna šola |
||||
|
Slovensko |
1. DIPLOM ošetrovateľstvo „magister” („Mgr.”) |
1. Vysoká škola/Univerzita |
Sestra |
2004.5.1. |
|
2. DIPLOM ošetrovateľstvo „bakalár” („Bc.”) |
2. Vysoká škola/Univerzita |
|||
|
3. DIPLOM diplomovaná všeobecná sestra |
3. Stredná zdravotnícka škola |
|||
|
Suomi/Finland |
1. Sairaanhoitajan tutkinto/Sjukskötarexamen |
1. Terveydenhuolto-oppilaitokset/ Hälsovårdsläroanstalter |
Sairaanhoitaja/Sjukskötare |
1994.1.1. |
|
2. Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, sairaanhoitaja (AMK)/Yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, sjukskötare (YH) |
2. Ammattikorkeakoulut/Yrkeshögskolor |
|
|
|
|
Sverige |
Sjuksköterskeexamen |
Universitet eller högskola |
Sjuksköterska |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
A qualification approved by the Nursing and Midwifery Council or one of its predecessor bodies as attesting to the completion of training required for general nurses by Article 31 and the standard of proficiency as required for registration as a Registered Nurse – Adult in its register (3) |
Education institutions approved by the Nursing and Midwifery Council or one of its predecessor bodies |
Registered Nurse – Adult |
1979.6.29. |
|
(1) Az előírt képesítés megszerzését tanúsító ezen okirat feltétel nélküli elismerésre jogosít fel, amennyiben olyan személy részére állítják ki, aki valamely uniós tagállam állampolgáraként Írországban szerezte meg a képesítést. (2) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ feltüntetése annak biztosítására szolgál, hogy azon diplomások esetében, akik Írországban részesültek képzésben, a képesítés az Írországban történő tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen, tekintve, hogy egy ilyen célú regisztráció nem képezi részét a képesítési folyamatnak. (3) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ felváltja az Egyesült Királyságra vonatkozó korábbi bejegyzéseket annak biztosítása érdekében, hogy azon diplomások esetében, akik az Egyesült Királyságban részesültek képzésben, a képesítés tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen, tekintve, hogy egy ilyen célú regisztráció nem képezi részét a képesítési folyamatnak. (4) 2001-ig érvényes. (5) 2001/2002-től. |
||||
V.3. FOGORVOS
5.3.1. Fogorvosok képzési programja
A fogorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia. Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.
Alap tantárgyak
Orvos-biológiai tantárgyak és általános orvosi tantárgyak
Közvetlenül a fogászatra vonatkozó tantárgyak
5.3.2. A fogorvosok számára előírt alapképesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás |
Szakmai cím |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Diploma van tandarts/Diplôme licencié en science dentaire |
— De universiteiten/Les universités |
|
Licentiaat in de tandheelkunde/Licencié en science dentaire |
1980.1.28. |
|
— De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française |
|||||
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Магистър” по „Дентална медицина” с професионална квалификация „Магистър-лекар по дентална медицина” |
Университет |
|
Лекар по дентална медицина |
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o ukončení studia ve studijním programu zubní lékařství (doktor zubního lékařství, MDDr.) |
Lékařská fakulta univerzity v České republice |
|
Zubní lékař |
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for kandidatuddannelsen i odontologi (cand.odont.) |
Universitet |
1. Autorisation som tandlæge 2. Tilladelse til selvstændigt virke som tandlæge |
Tandlæge |
1980.1.28. |
|
Deutschland |
Zeugnis über die Zahnärztliche Prüfung |
Zuständige Behörden |
|
Zahnarzt |
1980.1.28. |
|
Eesti |
Hambaarstikraad Degree in Dentistry (DD) Diplom hambaarstiteaduse õppekava läbimise kohta |
Tartu Ülikool |
|
Hambaarst |
2004.5.1. |
|
Ελλάς |
Πτυχίο Οδοντιατρικής |
Πανεπιστήμιο |
|
Οδοντίατρος ή χειρούργος οδοντίατρος |
1981.1.1. |
|
España |
Título de Licenciado en Odontología |
El rector de una universidad |
|
Licenciado en Odontología |
1986.1.1. |
|
|
Título de Graduado/a en Odontología |
El rector de una Universidad |
|
Graduado/a en Odontología |
1986.1.1. |
|
France |
Diplôme d’Etat de docteur en chirurgie dentaire |
Universités |
|
Chirurgien-dentiste |
1980.1.28. |
|
Diplôme de formation approfondie en sciences odontologiques |
Certificat de synthèse clinique et thérapeutique |
||||
|
Hrvatska |
Diploma „doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine” |
Fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj |
|
doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine |
2013.7.1. |
|
Ireland |
— Bachelor in Dental Science (B.Dent.Sc.) |
— Universities |
|
— Dentist |
1980.1.28. |
|
— Bachelor of Dental Surgery (BDS) |
— Royal College of Surgeons in Ireland |
— Dental practitioner |
|||
|
— Licentiate in Dental Surgery (LDS) |
|
— Dental surgeon |
|||
|
Italia |
Diploma di laurea in Odontoiatria e Protesi Dentaria |
Università |
Diploma di abilitazione all’esercizio della professione di odontoiatra |
Odontoiatra |
1980.1.28. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Εγγραφής Οδοντιάτρου |
Οδοντιατρικό Συμβούλιο |
|
Οδοντίατρος |
2004.5.1. |
|
Latvija |
Zobārsta diploms |
Universitātes tipa augstskola |
Sertifikāts – kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu zobārstniecībā |
Zobārsts |
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo kvalifikaciją |
Universitetas |
1. Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo profesinę kvalifikaciją |
Gydytojas odontologas |
2004.5.1. |
|
2. Magistro diplomas (odontologijos magistro kvalifikacinis laipsnis ir gydytojo odontologo kvalifikacija) |
2. Internatūros pažymėjimas (gydytojo odontologo profesinė kvalifikacija) |
||||
|
Luxembourg |
Diplôme d’Etat de docteur en médecine dentaire |
Jury d’examen d’Etat |
|
Médecin-dentiste |
1980.1.28. |
|
Magyarország |
Okleveles fogorvos doktor oklevél (doctor medicinae dentariae, dr. med. dent) |
Egyetem |
|
Fogorvos |
2004.5.1. |
|
Malta |
Lawrja fil- Kirurġija Dentali |
Universita‘ ta Malta |
|
Kirurgu Dentali |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Universitair getuigschrift van een met goed gevolg afgelegd tandartsexamen |
Faculteit Tandheelkunde |
|
Tandarts |
1980.1.28. |
|
|
Masterexamen tandheelkunde (6) |
|
|
|
|
|
Österreich |
Bescheid über die Verleihung des akademischen Grades „Doktor der Zahnheilkunde” |
— Medizinische Universität — Medizinische Fakultät der Universität |
|
Zahnarzt |
1994.1.1. |
|
Polska |
Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarsko-dentystycznym z tytułem lekarz dentysta |
Szkoły wyższe |
Świadectwo złożenia Lekarsko – Dentystycznego Egzaminu Państwowego (1) Świadectwo złożenia Lekarsko-Dentystycznego Egzaminu Końcowego (2) Zaświadczenie o ukończeniu stażu podyplomowego (3) |
Lekarz dentysta |
2004.5.1. |
|
Portugal |
— Carta de curso de licenciatura em medicina dentária |
— Faculdades — Institutos Superiores |
|
Médico dentista |
1986.1.1. |
|
— Mestrado integrado em medicina dentária |
2006.3.24. |
||||
|
România |
Diplomă de licență de medic dentist |
— Universități |
|
Medic dentist |
2003.10.1. |
|
Diploma de licență și master (4) |
— Ministerul Educației Naționale (4) |
Doctor-medic stomatolog (5) |
|||
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine” |
— Univerza |
Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine |
Doktor dentalne medicine/Doktorica dentalne medicine |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
DIPLOM zubné lekárstvo doktor zubného lekárstva („MDDr.”) |
Univerzita |
|
Zubný lekár |
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Hammaslääketieteen lisensiaatin tutkinto/Odontologie licentiatexamen |
— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet |
Sosiaali- ja terveysalan lupa- ja valvontaviraston päätös käytännön palvelun hyväksymisestä/Beslut av Tillstånds- och tillsynsverket för social- och hälsovården om godkännande av prakisk tjänstgöring |
Hammaslääkäri/Tandläkare |
1994.1.1. |
|
— Oulun yliopisto |
|||||
|
— Itä-Suomen yliopisto |
|||||
|
— Turun yliopisto |
|||||
|
Sverige |
Tandläkarexamen |
Universitet eller högskola |
Bevis om legitimation som tandläkare, utfärdat av Socialstyrelsen |
Tandläkare |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
— Bachelor of Dental Surgery (BDS or B.Ch.D.) |
— Universities |
|
— Dentist |
1980.1.28. |
|
— Licentiate in Dental Surgery |
— Royal Colleges |
— Dental practitioner |
|||
|
— Dental surgeon |
|||||
|
(1) 2012-ig. (2) 2013-tól. (3) Az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz mellékelni kell a posztgraduális szakmai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást („staż podyplomowy”), kivéve azon személyek esetében, akik 2016. október 2. előtt nem kezdték meg a szakmai gyakorlatot, és 2016. október 2. és 2017. február 28. között kérelmezték a fogorvosi szakma gyakorlásának jogát. (4) 2011. október 1-jétől. (5) 2017. szeptember 1-jétől. (6) 2001/2002-től. |
|||||
5.3.3. A szakfogorvosok számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Szájsebészet |
|||
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
|
|
|
|
България |
Свидетелство за призната специалност по „Орална хирургия” |
Факултет по дентална медицина към Медицински университет |
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o specializaci (v oboru orální a maxilofaciální chirurgie) |
1. Institut postgraduálního vzdělávání ve zdravotnictví 2. Ministerstvo zdravotnictví |
2007.7.19. |
|
Danmark |
Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i tand-, mund- og kæbekirurgi |
Sundhedsstyrelsen Styrelsen for Patientsikkerhed |
1980.1.28. |
|
Deutschland |
Fachzahnärztliche Anerkennung für Oralchirurgie/Mundchirurgie |
Landeszahnärztekammer |
1980.1.28. |
|
Eesti |
|
|
|
|
Ελλάς |
Τίτλος Οδοντιατρικής ειδικότητας της Γναθοχειρουργικής (up to 2002.12.31.) |
— Περιφέρεια — Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση — Νομαρχία |
2003.1.1. |
|
España |
|
|
|
|
France |
Diplôme d’études spécialisées de chirurgie orale |
Universités |
2011.3.31. |
|
Hrvatska |
|
|
|
|
Ireland |
Certificate of specialist dentist in oral surgery |
Competent authority recognised for this purpose by the competent minister |
1980.1.28. |
|
Italia |
Diploma di specialista in Chirurgia Orale |
Università |
2005.5.21. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Στοματική Χειρουργική |
Οδοντιατρικό Συμβούλιο |
2004.5.1. |
|
Latvija |
|
|
|
|
Lietuva |
1. Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą burnos chirurgo profesinę kvalifikaciją |
Universitetas |
2004.5.1. |
|
2. Rezidentūros pažymėjimas (burnos chirurgo profesinė kvalifikacija) |
|||
|
Luxembourg |
|
|
|
|
Magyarország |
Dento-alveoláris sebészet szakorvosa bizonyítvány |
Nemzeti Vizsgabizottság |
2004.5.1. |
|
Malta |
Ċertifikat ta’ speċjalista dentali fil-Kirurġija tal-ħalq |
Kumitat ta’ Approvazzjoni dwar Speċjalisti |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Bewijs van inschrijving als kaakchirurg in het Specialistenregister |
Registratiecommissie Tandheelkundige Specialismen (RTS) van de Koninklijke Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde |
1980.1.28. |
|
Österreich |
|
|
|
|
Polska |
Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie chirurgii stomatologicznej |
Centrum Egzaminów Medycznych |
2004.5.1. |
|
Portugal |
Título de Especialista em Cirurgia Oral |
Ordem dos Médicos Dentistas (OMD) |
2008.6.4. |
|
România |
Certificatul de specialist în Chirurgie dento-alveolarǎ |
Ministerul Sǎnǎtǎții |
2008.12.17. |
|
Slovenija |
Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz oralne kirurgije |
1. Ministrstvo za zdravje |
2004.5.1. |
|
2. Zdravniška zbornica Slovenije |
|||
|
Slovensko |
Diplom o špecializácii v špecializačnom odbore maxilofaciálna chirurgia |
Univerzita |
2008.12.17. |
|
Suomi/Finland |
Erikoishammaslääkärin tutkinto, suu-ja leukakirurgia/Specialtandläkarexamen, oral och maxillofacial kirurgi |
Yliopisto |
1994.1.1. |
|
Sverige |
Bevis om specialistkompetens i oral kirurgi |
Socialstyrelsen |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
Certificate of completion of specialist training in oral surgery |
Competent authority recognised for this purpose |
1980.1.28. |
|
Fogszabályozástan |
|||
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Titre professionnel particulier de dentiste spécialiste en orthodontie/Bijzondere beroepstitel van tandarts specialist in de orthodontie |
Ministre de la Santé publique/Minister bevoegd voor Volksgezondheid |
2005.1.27. |
|
България |
Свидетелство за призната специалност по „Ортодонтия” |
Факултет по дентална медицина към Медицински университет |
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o specializaci (v oboru ortodoncie) |
1. Institut postgraduálního vzdělávání ve zdravotnictví |
2007.7.19. |
|
2. Ministerstvo zdravotnictví |
|||
|
Danmark |
Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i ortodonti |
Sundhedsstyrelsen Styrelsen for Patientsikkerhed |
1980.1.28. |
|
Deutschland |
Fachzahnärztliche Anerkennung für Kieferorthopädie |
Landeszahnärztekammer |
1980.1.28. |
|
Eesti |
Residentuuri lõputunnistus ortodontia erialal Ortodontia residentuuri lõpetamist tõendav tunnistus |
Tartu Ülikool |
2004.5.1. |
|
Ελλάς |
Τίτλος Οδοντιατρικής ειδικότητας της Ορθοδοντικής |
— Περιφέρεια — Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση — Νομαρχία |
1981.1.1. |
|
España |
|
|
|
|
France |
Titre de spécialiste en orthodontie |
Conseil National de l’Ordre des chirurgiens dentistes |
1980.1.28. |
|
Hrvatska |
|
|
|
|
Ireland |
Certificate of specialist dentist in orthodontics |
Competent authority recognised for this purpose by the competent minister |
1980.1.28. |
|
Italia |
Diploma di specialista in Ortognatodonzia |
Università |
2005.5.21. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Ορθοδοντική |
Οδοντιατρικό Συμβούλιο |
2004.5.1. |
|
Latvija |
„Sertifikāts”– kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu ortodontijā |
Latvijas Ārstu biedrība |
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo ortodonto profesinę kvalifikaciją |
Universitetas |
2004.5.1. |
|
2. Rezidentūros pažymėjimas (gydytojo ortodonto profesinė kvalifikacija) |
|||
|
Luxembourg |
|
|
|
|
Magyarország |
Fogszabályozás szakorvosa bizonyítvány |
Nemzeti Vizsgabizottság |
2004.5.1. |
|
Malta |
Ċertifikat ta’ speċjalista dentali fl-Ortodonzja |
Kumitat ta’ Approvazzjoni dwar Speċjalisti |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Bewijs van inschrijving als orthodontist in het Specialistenregister |
Registratiecommissie Tandheelkundige Specialismen (RTS) van de Koninklijke Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde |
1980.1.28. |
|
Österreich |
|
|
|
|
Polska |
Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie ortodoncji |
Centrum Egzaminów Medycznych |
2004.5.1. |
|
Portugal |
Título de Especialista em Ortodontia |
Ordem dos Médicos Dentistas (OMD) |
2008.6.4. |
|
România |
Certificatul de specialist în Ortodonție și Ortopedie dento-facialǎ |
Ministerul Sǎnǎtǎții |
2008.12.17. |
|
Slovenija |
Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz čeljustne in zobne ortopedije |
1. Ministrstvo za zdravje |
2004.5.1. |
|
2. Zdravniška zbornica Slovenije |
|||
|
Slovensko |
Diplom o špecializácii v špecializačnom odbore čeľustná ortopédia |
Univerzita |
2008.12.17. |
|
Suomi/Finland |
Erikoishammaslääkärin tutkinto, hampaiston oikomishoito/Specialtand-läkarexamen, tandreglering |
Yliopisto |
1994.1.1. |
|
Sverige |
Bevis om specialistkompetens i ortodonti |
Socialstyrelsen |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
Certificate of Completion of specialist training in orthodontics |
Competent authority recognised for this purpose |
1980.1.28. |
V.4. ÁLLATORVOS
5.4.1. Képzési program állatorvosok részére
Az állatorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia.
Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.
Alaptantárgyak
Szaktantárgyak
Alaptudományok:
Klinikai tudományok:
Állattartás
Élelmiszerhigiénia
A gyakorlati képzés elvégezhető szakmai gyakorlat formájában is, feltéve, hogy ►C2 a képzés teljes idejű, ◄ és az illetékes hatóság közvetlen ellenőrzése alatt történik, és az ötéves tanulmányi időszakon belül nem haladja meg a hat hónapot.
Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának a különböző tantárgycsoportok között kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa a tudás és tapasztalat olyan megszerzését, amely lehetővé teszi az állatorvosok számára feladataik elvégzését.
5.4.2. Az állatorvosok számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Diploma van dierenarts/Diplôme de docteur en médecine vétérinaire |
— De universiteiten/Les universités — De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française |
|
1980.12.21. |
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна |
— Лесотехнически университет София Факултет Ветеринарна медицина |
|
2007.1.1. |
|
степен магистър по специалност Ветеринарна медицина с професионална квалификация Ветеринарен лекар |
— Тракийски университет Стара Загора, Ветеринарномедицински факултет |
|||
|
Česko |
— Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární lékařství (doktor veterinární medicíny, MVDr.) — Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární hygiena a ekologie (doktor veterinární medicíny, MVDr.) |
Veterinární fakulta univerzity v České republice |
|
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for kandidatuddannelsen i veterinærmedicin (cand.med.vet.) |
Københavns Universitet |
|
1980.12.21. |
|
Deutschland |
— Zeugnis über das Ergebnis des Dritten Abschnitts der Tierärztlichen Prüfung und das Gesamtergebnis der Tierärztlichen Prüfung |
Der Vorsitzende des Prüfungsausschusses für die Tierärztliche Prüfung einer Universität oder Hochschule |
|
1980.12.21. |
|
— Zeugnis über das Ergebnis der Tierärztlichen Prüfung und das Gesamtergebnis der Tierärztlichen Prüfung |
|
|
2006.1.1. |
|
|
Eesti |
Diplom: täitnud veterinaarmeditsiini õppekava |
Eesti Põllumajandusülikool |
|
2004.5.1. |
|
|
Loomaarstikraad Degree in Veterinary Medicine (DVM) |
Eesti Maaülikool |
|
|
|
Ελλάς |
Πτυχίο Κτηνιατρικής |
1. Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης 2. Πανεπιστήμιο Θεσσαλίας |
|
1981.1.1. |
|
España |
Título de Licenciado en Veterinaria |
— Ministerio de Educación y Cultura |
|
1986.1.1. |
|
|
|
— El rector de una Universidad |
|
|
|
|
Título de Graduado/a en Veterinaria |
— El rector de una Universidad |
|
1986.1.1. |
|
France |
Diplôme d’Etat de docteur vétérinaire |
Ministère chargé de l’enseignement supérieur (Université Paris-Est-Créteil, Université Claude-Bernard Lyon I, Université de Nantes, Université Paul-Sabatier-Toulouse III) et ministère chargé de l’agriculture (École nationale vétérinaire d’Alfort, Institut d’enseignement supérieur et de recherche en alimentation, santé animale, sciences agronomiques et de l’environnement-VetAgroSup, École nationale vétérinaire, agroalimentaire et de l’alimentation-Oniris, École nationale vétérinaire de Toulouse) |
|
1980.12.21. |
|
Hrvatska |
Diploma „doktor veterinarske medicine/doktorica veterinarske medicine” |
Veterinarski fakultet Sveučilišta u Zagrebu |
|
2013.7.1. |
|
Ireland |
— Diploma of Bachelor in/of Veterinary Medicine (MVB) — Diploma of Membership of the Royal College of Veterinary Surgeons (MRCVS) |
|
|
1980.12.21. |
|
Italia |
Diploma di laurea in medicina veterinaria |
Università |
Diploma di abilitazione all’esercizio della medicina veterinaria |
1985.1.1. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Εγγραφής Κτηνιάτρου |
Κτηνιατρικό Συμβούλιο |
|
2004.5.1. |
|
Latvija |
Veterinārārsta diploms |
Latvijas Lauksaimniecības Universitāte |
|
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas (veterinarijos gydytojo (DVM)) 2. Magistro diplomas (veterinarinės medicinos magistro kvalifikacinis laipsnis ir veterinarijos gydytojo profesinė kvalifikacija) |
1. Lietuvos Veterinarijos Akademija 2. Lietuvos sveikatos mokslų universitetas |
|
2004.5.1. |
|
Luxembourg |
Diplôme d’Etat de docteur en médecine vétérinaire |
Jury d’examen d’Etat |
|
1980.12.21. |
|
Magyarország |
Okleveles állatorvos doktor oklevél (dr. vet) |
Felsőoktatási intézmény |
|
2004.5.1. |
|
Malta |
Liċenzja ta’ Kirurgu Veterinarju |
Kunsill tal-Kirurġi Veterinarji |
|
2004.5.1. |
|
Nederland |
Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd diergeneeskundig/veeartsenijkundig examen |
|
|
1980.12.21. |
|
Österreich |
— Diplom-Tierarzt — Magister medicinae veterinariae |
Universität |
|
1994.1.1. |
|
Polska |
Dyplom lekarza weterynarii |
1. Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie 2. Akademia Rolnicza we Wrocławiu (1) 3. Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu (2) 4. Akademia Rolnicza w Lublinie (3) 5. Uniwersytet Przyrodniczy w Lublinie (4) 6. Uniwersytet Warmińsko-Mazurski w Olsztynie 7. Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu (6) 8. Uniwersytet Rolniczy im. Hugona Kołłątaja w Krakowie oraz Uniwersytet Jagielloński w Krakowie (7) |
|
2004.5.1. |
|
Portugal |
— Carta de curso de licenciatura em medicina veterinária — Carta de mestrado integrado em medicina veterinária |
Universidade |
|
1986.1.1. |
|
România |
Diplomă de licență de doctor medic veterinar Diplomă de licență și master de doctor medic veterinar |
Universități Ministerul Educatiei Nationale (5) |
|
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor veterinarske medicine/doktorica veterinarske medicine” |
Univerza |
Spričevalo o opravljenem državnem izpitu s področja veterinarstva |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor veterinárskeho lekárstva” („MVDr.”) |
Univerzita |
|
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Eläinlääketieteen lisensiaatin tutkinto/Veterinärmedicine licentiatexamen |
Yliopisto |
|
1994.1.1. |
|
Sverige |
Veterinärexamen |
Sveriges Lantbruksuniversitet |
|
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
1. Bachelor of Veterinary Science (BVSc) |
1. University of Bristol |
|
1980.12.21. |
|
|
2. Bachelor of Veterinary Science (BVSc) |
2. University of Liverpool |
|
|
|
|
3. Bachelor of Veterinary Medicine (Vet MB) |
3. University of Cambridge |
|
|
|
|
4. Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S) |
4. University of Edinburgh |
|
|
|
|
5. Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVMS) |
5. University of Glasgow |
|
|
|
|
6. Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMed) |
6. University of London |
|
|
|
|
7. Bachelor of Veterinary Medicine and Bachelor of Veterinary Surgery (B.V.M., B.V.S.) |
7. University of Nottingham |
|
|
|
(1) 2006. november 22-ig érvényes. (2) 2006. november 23-tól. (3) 2008. április 10-ig érvényes. (4) 2008. április 11-től. (5) 2011. január 10-től. (6) 2011. október 1-jétől. (7) 2012. október 1-jétől. |
||||
V.5. SZÜLÉSZNŐ
5.5.1. Képzési program szülésznők részére (I. és II. típusú képzések)
A szülésznői oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.
Elméleti és technikai útmutatás
Általános tantárgyak
A szülésznők tevékenységével kapcsolatos szaktantárgyak
Gyakorlati képzés és klinikai gyakorlat
Ezt a képzést megfelelő felügyelet alatt kell teljesíteni:
Az elméleti és gyakorlati képzésnek (a képzési program A része) kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie a klinikai gyakorlattal (a képzési program B része), hogy a függelékben felsorolt tudás és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen.
A klinikai gyakorlatot kórházi osztályon vagy a megfelelő hatóság vagy személyek által felügyelt egészségügyi intézményben kell végrehajtani felügyelt szolgálatban töltött gyakorlat keretében. A gyakorlat részeként a szülésznő hallgatók részt kell, hogy vegyenek az érintett osztályok tevékenységében, olyannyira, amennyire ezek a tevékenységek hozzájárulnak képzésükhöz. Meg kell őket tanítani a szülésznők tevékenységének felelősségére.
5.5.2. A szülésznők számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
Szakmai cím |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Diploma van vroedvrouw/Diplôme d’accoucheuse |
— De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d’enseignement — De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française |
Vroedvrouw/Accoucheuse |
1983.1.23. |
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Бакалавър” с професионална квалификация „Акушерка” |
Университет |
Акушеркa |
2007.1.1. |
|
Česko |
1. Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru porodní asistentka (bakalář, Bc.) |
1. Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem |
Porodní asistentka |
2004.5.1. |
|
|
2. Diplom o ukončení studia ve studijním programu porodní asistence ve studijním oboru porodní asistentka (bakalář, Bc.) |
2. Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem |
|
|
|
|
3. Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná porodní asistentka (diplomovaný specialista, DiS.) |
3. Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem |
|
|
|
Danmark |
Bevis for uddannelsen til professionsbachelor i jordemoderkundskab |
Professionshøjskole |
Jordemoder |
1983.1.23. |
|
Deutschland |
Zeugnis über die staatliche Prüfung für Hebammen und Entbindungspfleger |
Staatlicher Prüfungsausschuss |
— Hebamme — Entbindungspfleger |
1983.1.23. |
|
Eesti |
Diplom ämmaemanda erialal |
— Tallinna Meditsiinikool |
Ämmaemand |
2004.5.1. |
|
|
|
— Tartu Meditsiinikool |
|
|
|
|
Ämmaemanda diplom |
— Tallinna Tervishoiu Kõrgkool |
|
|
|
|
|
— Tartu Tervishoiu Kõrgkool |
|
|
|
Ελλάς |
1. Πτυχίο Τμήματος Μαιευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.) |
1. Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα (Τ.Ε.Ι.) |
— Μαία |
1983.1.23. |
|
|
2. Πτυχίο του Τμήματος Μαιών της Ανωτέρας Σχολής Στελεχών Υγείας και Κοινων. Πρόνοιας (ΚΑΤΕΕ) |
2. ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων |
— Μαιευτής |
|
|
|
3. Πτυχίο Μαίας Ανωτέρας Σχολής Μαιών |
3. Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας |
|
|
|
España |
— Título de matrona |
Ministerio de Educación y Cultura |
— Matrona |
1986.1.1. |
|
|
— Título de asistente obstétrico (matrona) |
|
— Asistente obstétrico |
|
|
|
— Título de enfermería obstétrica-ginecológica |
|
|
|
|
France |
Diplôme d’Etat de sage-femme |
L’Etat Université |
Sage-femme |
1983.1.23. |
|
Hrvatska |
Svjedodžba „prvostupnik (baccalaureus) primaljstva/sveučilišna prvostupnica (baccalaurea) primaljstva” |
— Medicinski fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj — Sveučilišta u Republici Hrvatskoj — Veleučilišta i visoke škole u Republici Hrvatskoj |
Prvostupnik (baccalaureus) Primaljstva/Prvostupnica (baccalaurea) primaljstva |
2013.7.1. |
|
Ireland |
1. Certificate in Midwifery (1) |
1. An Bórd Altranais (The Nursing Board) [up to 2012.10.1.]; Bórd Altranais agus Cnáimhseachais na hEireann (The Nursing and Midwifery Board of Ireland, NMBI) [from 2012.10.2.]. |
Registered Midwife (RM) |
1983.1.23. |
|
|
2. B.Sc. in Midwifery approved by the NMBI (2) |
2. A third-level Institution delivering a Midwifery education programme approved by the NMBI |
|
|
|
|
3. Higher/Post-graduate Diploma in Midwifery approved by the NMBI (2) |
3. Third-level Institution delivering Higher/Post-graduate Diploma in Midwifery approved by the NMBI |
|
|
|
Italia |
1. Diploma d’ostetrica (4) |
1. Scuole riconosciute dallo Stato (4) |
Ostetrica (4) |
1983.1.23. |
|
|
2. Laurea in ostetricia (5) |
2. Università (5) |
|
|
|
Κύπρος |
Δίπλωμα στο μεταβασικό πρόγραμμα Μαιευτικής |
Νοσηλευτική Σχολή |
Εγγεγραμμένη Μαία |
2004.5.1. |
|
Latvija |
Diploms par vecmātes kvalifikācijas iegūšanu |
Māsu skolas |
Vecmāte |
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją — Pažymėjimas, liudijantis akušerio profesinę praktiką |
1. Universitetas |
Akušeris |
2004.5.1. |
|
|
2. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją — Pažymėjimas, liudijantis akušerio profesinę praktiką |
2. Kolegija |
|
|
|
|
3. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją |
3. Kolegija |
|
|
|
|
4. Bakalauro diplomas (slaugos bakalauro kvalifikacinis laipsnis ir bendrosios praktikos slaugytojo profesinė kvalifikacija) Ir Profesinės kvalifikacijos pažymėjimas (akušerio profesinė kvalifikacija) |
4. Universitetas |
|
|
|
|
5. Profesinio bakalauro diplomas (slaugos profesinio bakalauro kvalifikacinis laipsnis ir bendrosios praktikos slaugytojo profesinė kvalifikacija) Ir Profesinės kvalifikacijos pažymėjimas (akušerio profesinė kvalifikacija) |
5. Kolegija |
|
|
|
|
6. Profesinio bakalauro diplomas (akušerijos profesinio bakalauro kvalifikacinis laipsnis ir akušerio profesinė kvalifikacija) |
6. Kolegija |
|
|
|
Luxembourg |
Diplôme de sage-femme |
Ministère de l’éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports |
Sage-femme |
1983.1.23. |
|
Magyarország |
1. Szülésznő bizonyítvány |
1. Iskola/főiskola |
Szülésznő |
2004.5.1. |
|
|
2. Szülésznő oklevél |
2. Felsőoktatási intézmény |
|
|
|
Malta |
Lawrja jew diploma fl- Istudji tal-Qwiebel |
Universita‘ ta’ Malta |
Qabla |
2004.5.1. |
|
Nederland |
Diploma van verloskundige |
Door het Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport erkende opleidings-instellingen |
Verloskundige |
1983.1.23. |
|
Österreich |
1. Hebammen-Diplom |
1. – Hebammenakademie - Bundeshebammenlehranstalt |
Hebamme |
1994.1.1. |
|
|
2. Diplom über den Abschluss des Fachhochschul-Bachelorstudiengangs „Hebamme” |
2. Fachhochschulrat |
|
|
|
Polska |
— Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku położnictwo z tytułem „magister położnictwa” — Dyplom ukończenia studiów wyższych zawodowych na kierunku/specjalności położnictwo z tytułem „licencjat położnictwa” |
Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze (Higher education institution recognised by the competent authorities) |
Położna |
2004.5.1. |
|
Portugal |
1. Diploma de enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica |
1. Ecolas de Enfermagem |
Enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica |
1986.1.1. |
|
|
2. Diploma/carta de curso de estudos superiores especializados em enfermagem de saúde materna e obstétrica |
2. Escolas Superiores de Enfermagem |
|
|
|
|
3. Diploma (do curso de pós-licenciatura) de especialização em enfermagem de saúde materna e obstétrica |
3. — Escolas Superiores de Enfermagem |
|
|
|
|
- Escolas Superiores de Saúde |
|
||
|
România |
Diplomă de licență de moașă |
Universități |
Moașă |
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana babica/diplomirani babičar” |
1. Univerza 2. Visoka strokovna šola |
diplomirana babica/diplomirani babičar |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
1. DIPLOM pôrodná asistencia „bakalár” („Bc.”) |
1. Vysoká škola/Univerzita |
Pôrodná asistentka |
2004.5.1. |
|
|
2. DIPLOM diplomovaná pôrodná asistentka |
2. Stredná zdravotnícka škola |
|
|
|
Suomi/Finland |
1. Kätilön tutkinto/barnmorskeexamen |
1. Terveydenhuoltooppi-laitokset/hälsovårdsläroanstalter |
Kätilö/Barnmorska |
1994.1.1. |
|
|
2. Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, kätilö (AMK)/yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, barnmorska (YH) |
2. Ammattikorkeakoulut/Yrkeshögskolor |
|
|
|
Sverige |
Barnmorskeexamen |
Universitet eller högskola |
Barnmorska |
1994.1.1. |
|
United Kingdom |
A qualification approved by the Nursing and Midwifery Council or its predecessor bodies as attesting to the completion of training as required for midwives by Article 40 and the standard of proficiency as required for registration as a Registered Midwife in its register (3) |
Education institution approved by the Nursing and Midwifery Council or its predecessor bodies |
Registered Midwife |
1983.1.23. |
|
(1) Az előírt képesítés megszerzését tanúsító ezen okirat feltétel nélküli elismerésre jogosít fel, amennyiben olyan személy részére állítják ki, aki valamely uniós tagállam állampolgáraként Írországban szerezte meg a képesítést. (2) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ feltüntetése annak biztosítására szolgál, hogy azon diplomások esetében, akik Írországban részesültek képzésben, a képesítés az Írországban történő tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen, tekintve, hogy egy ilyen célú regisztráció nem képezi részét a képesítési folyamatnak. (3) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ feltüntetése annak biztosítására szolgál, hogy azon diplomások esetében, akik az Egyesült Királyságban részesültek képzésben, a képesítés tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen, tekintve, hogy egy ilyen célú regisztráció nem képezi részét a képesítési folyamatnak. (4) 2001-ig érvényes. (5) 2001/2002-től. |
||||
V.6. GYÓGYSZERÉSZ
5.6.1. Gyógyszerészek képzési programja
Az elméleti és a gyakorlati képzés közötti egyensúly minden tantárgy esetében úgy alakítandó, hogy az elméleti oktatás elég súlyt kapjon, hogy ezáltal fennmaradjon a képzés egyetemi jellege.
5.6.2. A gyógyszerészek számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás |
Hivatkozási dátum |
|
België/Belgique/Belgien |
Diploma van apotheker/Diplôme de pharmacien |
— De universiteiten/Les universities — De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d’enseignement de la Communauté française |
|
1987.10.1. |
|
България |
Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Магистър” по „Фармация” с професионална квалификация „Магистър-фармацевт” |
Университет |
|
2007.1.1. |
|
Česko |
Diplom o ukončení studia ve studijním programu farmacie (magistr, Mgr.) |
Farmaceutická fakulta univerzity v České republice |
|
2004.5.1. |
|
Danmark |
Bevis for kandidatuddannelsen i farmaci (cand.pharm.) |
Det Farmaceutiske Fakultet, Københavns Universitet |
|
1987.10.1. |
|
Bevis for kandidatuddannelsen i farmaci (cand.pharm.) |
Syddansk Universitet |
|||
|
Deutschland |
Zeugnis über die Staatliche Pharmazeutische Prüfung |
Zuständige Behörden |
|
1987.10.1. |
|
Eesti |
Diplom proviisori õppekava läbimisest |
Tartu Ülikool |
|
2004.5.1. |
|
Farmaatsiamagister Master of Science in Pharmacy (MSc) |
||||
|
Ελλάς |
Άδεια άσκησης φαρμακευτικού επαγγέλματος |
— Περιφέρεια — Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση |
|
1987.10.1. |
|
España |
Título de Licenciado en Farmacia |
— Ministerio de Educación y Cultura |
|
1987.10.1. |
|
|
|
— El rector de una universidad |
|
|
|
|
Título de Graduado/a en Farmacia |
— El rector de una Universidad |
|
1986.1.1. |
|
France |
— Diplôme d’Etat de pharmacien — Diplôme d’Etat de docteur en pharmacie |
Universités |
|
1987.10.1. |
|
Hrvatska |
Diploma „magistar farmacije/magistra farmacije” |
— Farmaceutsko-biokemijski fakultet Sveučilišta u Zagrebu — Medicinski fakultet Sveučilišta u Splitu — Kemijsko-tehnološki fakultet Sveučilišta u Splitu |
|
2013.7.1. |
|
Ireland |
1. Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist (1) |
1. Cumann Cógaiseoirí na hEireann (Pharmaceutical Society of Ireland) |
|
1987.10.1. |
|
Certificate of Registration as a Pharmacist (1) |
|
|||
|
|
2. A degree in Pharmacy recognised by the Pharmaceutical Society of Ireland (2) |
2. Universities delivering degrees in pharmacy recognised by the Pharmaceutical Society of Ireland |
2. Notification from the Pharmaceutical Society of Ireland that the person named therein is the holder of a qualification appropriate for practicing as a pharmacist |
|
|
Italia |
Diploma o certificato di abilitazione all’esercizio della professione di farmacista ottenuto in seguito ad un esame di Stato |
Università |
|
1993.11.1. |
|
Κύπρος |
Πιστοποιητικό Εγγραφής Φαρμακοποιού |
Συμβούλιο Φαρμακευτικής |
|
2004.5.1. |
|
Latvija |
Farmaceita diploms |
Universitātes tipa augstskola |
|
2004.5.1. |
|
Lietuva |
1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą vaistininko profesinę kvalifikaciją 2. Magistro diplomas (farmacijos magistro kvalifikacinis laipsnis ir vaistininko profesinė kvalifikacija) |
Universitetas |
|
2004.5.1. |
|
Luxembourg |
Diplôme d’Etat de pharmacien |
Jury d’examen d’Etat + visa du ministre de l’éducation nationale |
|
1987.10.1. |
|
Magyarország |
Okleveles gyógyszerész oklevél (magister pharmaciae, abbrev: mag. Pharm) |
Egyetem |
|
2004.5.1. |
|
Malta |
Lawrja fil-farmaċija |
Universita‘ ta’ Malta |
|
2004.5.1. |
|
Nederland |
Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd apothekersexamen |
Faculteit Farmacie |
|
1987.10.1. |
|
Österreich |
Staatliches Apothekerdiplom |
Österreichische Apothekerkammer |
|
1994.10.1. |
|
Polska |
Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku farmacja z tytułem magistra |
1. Akademia Medyczna |
|
2004.5.1. |
|
|
2. Uniwersytet Medyczny |
|||
|
|
3. Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego |
|||
|
Portugal |
1 Licenciatura em Farmácia 2 Carta de curso de licenciatura em Ciências Farmacêuticas |
Instituição de Ensino Superior Universitário |
|
1987.10.1. |
|
|
3 Mestrado Integrado em Ciências Farmacêuticas |
2007.1.1. |
||
|
România |
Diplomă de licență de farmacist Diploma de licență și master (5) |
Universități Ministerul Educației Nationale |
|
2007.1.1. |
|
Slovenija |
Diploma, s katero se podeljuje strokovni naziv „magister farmacije/magistra farmacije” |
Univerza |
Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic magister farmacije/magistra farmacije |
2004.5.1. |
|
Slovensko |
DIPLOM Farmácia magister („Mgr.”) |
Univerzita |
|
2004.5.1. |
|
Suomi/Finland |
Proviisorin tutkinto/Provisorexamen |
Yliopisto |
|
1994.10.1. |
|
Sverige |
Apotekarexamen |
Universitet och högskolor |
|
1994.10.1. |
|
United Kingdom |
1. Certificate of Registered Pharmacist (3) |
|
|
1987.10.1. |
|
|
2. A degree in pharmacy approved by either the General Pharmaceutical Council (formerly Royal Pharmaceutical Society of Great Britain) or the Pharmaceutical Society of Northern Ireland (4) |
Universities delivering pharmacy degrees approved by the General Pharmaceutical Council (formerly Royal Pharmaceutical Society of Great Britain) or the Pharmaceutical Society of Northern Ireland |
Notification from the General Pharmaceutical Council or Pharmaceutical Society of Northern Ireland confirming successful completion of the approved pharmacy degree, 12 months practical training and a pass of the registration assessment. |
|
|
(1) Az előírt képesítés megszerzését tanúsító ezen okirat feltétel nélküli elismerésre jogosít fel, amennyiben olyan személy részére állítják ki, aki valamely uniós tagállam állampolgáraként Írországban szerezte meg a képesítést. (2) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ feltüntetése annak biztosítására szolgál, hogy azon diplomások esetében, akik Írországban részesültek képzésben, a képesítés az Írországban történő tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen. A szóban forgó esetekben a kísérő igazolás tanúsítja, hogy a képesítésre vonatkozó valamennyi követelmény teljesül. (3) Az előírt képesítés megszerzését tanúsító ezen okirat a képesítés feltétel nélküli elismerésére jogosít fel, amennyiben olyan személy részére állítják ki, aki valamely uniós tagállam állampolgáraként az Egyesült Királyságban szerezte meg a képesítést. (4) A képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal kapcsolatos ezen információ feltüntetése annak biztosítására szolgál, hogy azon diplomások esetében, akik az Egyesült Királyságban részesültek képzésben, a képesítés tényleges regisztráció nélkül is feltétel nélkül elismerhető legyen. A szóban forgó esetekben a kísérő igazolás tanúsítja, hogy a képesítésre vonatkozó valamennyi követelmény teljesül. (5) 2011. január 10-től. |
||||
V.7. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK
5.7.1. A 46. cikk értelmében elismert, építészmérnökök számára előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Kibocsátó szerv |
A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás |
Hivatkozási tanév |
|
België/Belgique/Belgien |
1. Architect/Architecte |
1. Nationale hogescholen voor architectuur/Ecoles nationales supérieures d’architecture |
Certificat de stage délivré par l’Ordre des Architectes/Stagegetuigschrift afgeleverd door de Orde van Architecten |
1988/1989 |
|
|
2. Architect/Architecte |
2. Hogere-architectuur-instituten/Instituts supérieurs d’architecture |
|
|
|
|
3. Architect/Architecte |
3. Provinciaal Hoger Instituut voor Architectuur te Hasselt/Ecole provinciale supérieure d’architecture de Hasselt |
|
|
|
|
4. Architect/Architecte |
4. Koninklijke Academies voor Schone Kunsten/Académies royales des Beaux-Arts |
|
|
|
|
5. Architect/Architecte |
5. Sint-Lucasscholen/Ecoles Saint-Luc |
|
|
|
|
6. Burgerlijke ingenieur-architect/Ingénieur Civil Architecte |
6. - Faculteiten Toegepaste Wetenschappen van de Universiteiten/Facultés des sciences appliquées des universités - „Faculté Polytechnique” van Mons |
|
|
|
|
7. Burgerlijk Ingenieur- Architect (Ir. Arch.) |
7. – Katholieke Universiteit Leuven, faculteit ingenieurswetenschappen |
|
2004/2005 |
|
|
|
- Vrije Universiteit Brussel, faculteit ingenieurswetenschappen |
|
|
|
|
8. Master Ingénieur Civil Architecte, à finalité spécialisée |
8. Faculté Polytechnique de Mons |
|
2008/2009 |
|
България |
Магистър-Специалност aрхитектура |
— Университет по архитектура, строителство и геодезия – София, Архитектурен факултет |
Свидетелство, издадено от компетентната Камара на архитектите, удостоверяващо изпълнението на предпоставките, необходими за регистрация като архитект с пълна проектантска правоспособност в регистъра на архитектите |
2010/2011 |
|
|
— Варненски свободен университет „Черноризец Храбър”, Варна, Архитектурен факултет |
2007/2008 |
||
|
|
— Висше строително училище „Любен Каравелов”, Архитектурен факултет |
2009/2010 |
||
|
Česko |
Architektura a urbanismus |
— Fakulta architektury, České vysoké učení technické (ČVUT) v Praze |
Osvědčení o splnění kvalifikačních požadavků pro samostatný výkon profese architekta vydané Českou komorou architektů |
2007/2008 |
|
|
— Vysoké učení technické v Brně, Fakulta architektury |
|
||
|
Inženýr architekt (Ing.Arch.) |
— Technická univerzita v Liberci, Fakulta umění a architektury |
|
||
|
Magistr umění v oboru architektura (MgA.) |
— Vysoká škola uměleckoprůmyslová v Praze |
|
||
|
|
Magistr umění v oboru Architektonická tvorba, MgA |
— Akademie výtvarných umění v Praze |
2007/2008 |
|
|
Danmark |
Bevis for kandidatuddannelsen i arkitektur (cand.arch.) |
— Kunstakademiets Arkitektskole i København |
|
1988/1989 |
|
|
— Arkitektskolen i Århus |
|
|
|
|
Deutschland |
Diplom-Ingenieur, |
— Universitäten (Architektur/Hochbau) |
Bescheinigung einer zuständigen Architektenkammer über die Erfüllung der Qualifikationsvoraussetzungen im Hinblick auf eine Eintragung in die Architektenliste |
1988/1989 |
|
Diplom-Ingenieur Univ. |
— Technische Hochschulen (Architektur/Hochbau) |
|||
|
|
— Technische Universitäten (Architektur/Hochbau) |
|||
|
|
— Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau) |
|||
|
|
— Hochschulen für bildende Künste |
|||
|
|
— Hochschulen für Künste |
|||
|
Diplom-Ingenieur, Diplom-Ingenieur FH |
— Fachhochschulen (Architektur/Hochbau) |
|||
|
|
— Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau) bei entsprechenden Fachhochschulstudiengängen |
|||
|
Master of Arts – M.A. |
— Hochschule Bremen – University of applied Sciences, Fakultät Architektur, Bau und Umwelt – School of Architecture Bremen |
2003/2004 |
||
|
|
— Fachhochschule Münster (University of Applied Sciences) - Muenster School of Architecture |
2000/2001 |
||
|
|
— Georg-Simon-Ohm-Hochschule Nürnberg Fakultät Architektur |
2005/2006 |
||
|
|
— Hochschule Anhalt (University of Applied Sciences) Fachbereich Architektur, Facility Management und Geoinformation |
2010/2011 |
||
|
|
— Hochschule Regensburg (University of Applied Sciences), Fakultät für Architektur |
2007/2008 |
||
|
|
— Technische Universität München, Fakultät für Architektur |
2009/2010 |
||
|
|
— Hochschule Lausitz, Studiengang Architektur, Fakultät für Bauen „seit Juli 2013: Brandenburgische Technische Universität Cottbus-Senftenberg” |
2009/2010 |
||
|
|
— Fachhochschule Lübeck, University of Applied Sciences, Fachbereich Bauwesen |
2004/2005 |
||
|
|
— Fachhochschule für Technik und Wirtschaft Dresden, Fakultät Bauingenieurwesen/Architektur |
2005/2006 |
||
|
|
— Fachhochschule Erfurt/University of Applied Sciences |
2006/2007 |
||
|
|
— Hochschule Augsburg/Augsburg University of Applied Sciences |
2005/2006 |
||
|
|
— Hochschule Koblenz, Fachbereich Bauwesen |
2004/2005 |
||
|
|
— Hochschule München/Fakultät für Architektur |
2005/2006 |
||
|
|
— Hochschule für Technik Stuttgart, Fakultät Architektur und Gestaltung |
2005/2006 |
||
|
|
— SRH Hochschule Heidelberg |
2013/2014 |
||
|
|
— Staatliche Akademie der Bildenden Künste Stuttgart, Fachbereich Architektur |
2006/2007 |
||
|
|
— Hochschule Konstanz Technik, Wirtschaft und Gestaltung (HTWG) |
2014/2015 |
||
|
|
— Jade Hochschule Fachbereich Archtektur |
2016/2017 |
||
|
Master of Arts (in Kombination mit einem Bachelorabschluss in Architektur) |
Hochschule Trier Fachbereich Gestaltung – Fachrichtung Architektur |
2007/2008 |
||
|
Master of Engineering (in Kombination mit einem Bachelorabschluss in Engineering) |
Technische Hochschule Mittelhessen (University of Applied Sciences) Fachbereich Bauwesen |
2010/2011 |
||
|
Bachelor of Arts – B.A. |
— Hochschule Anhalt (University of Applied Sciences) Fachbereich Architektur, Facility Management und Geoinformation |
2010/2011 |
||
|
|
|
|||
|
|
— Technische Universität München, Fakultät für Architektur |
2009/2010 |
||
|
|
— Alanus Hochschule für Kunst und Gesellschaft, Bonn |
2007/2008 |
||
|
|
|
— Hochschule Konstanz Technik, Wirtschaft und Gestaltung (HTWG) |
|
2014/2015 |
|
|
Bachelor of Sciences (B.Sc.) |
Hochschule Bochum, Fachbereich Architektur |
|
2003/2004 |
|
|
|
— Universität Stuttgart, Fakultät 1: Architektur und Stadtplanung |
|
2009/2010 |
|
|
Master of Science |
Technische Universität Braunschweig, Fakultät Architektur, Bauingenieurwesen und Umweltwissenschaften |
|
2007/2008 |
|
|
|
— Leibniz Universität Hannover, Fakultät für Architektur und Landschaft |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Fachhochschule Aachen, Fachbereich Architektur |
|
2009/2010 |
|
|
|
— Universität Stuttgart, Architektur und Stadtplanung |
|
2013/2014 |
|
|
Master of Science (M.Sc.) in Kombination mit dem Bachelor of Science (B.Sc.) |
— Bauhaus-Universität Weimar |
|
2005/2006 |
|
|
|
— Bauhaus-Universität Weimar, Fakultät Architektur |
|
2008/2009 |
|
|
|
— Bauhaus-Universität Weimar, Fakultät Architektur und Urbanistik |
|
2013/2014 |
|
Eesti |
Arhitektuurimagister |
Eesti Kunstiakadeemia |
|
2006/2007 |
|
Ελλάς |
Δίπλωμα Αρχιτέκτονα – Μηχανικού |
— Εθνικό Μετσόβιο Πολυτεχνείο (ΕΜΠ), τμήμα αρχιτεκτόνων – μηχανικών |
Βεβαίωση που χορηγεί το Τεχνικό Επιμελητήριο Ελλάδας (ΤΕΕ) και η οποία επιτρέπει την άσκηση δραστηριοτήτων στον τομέα της αρχιτεκτονικής |
1988/1989 |
|
|
|
— Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης (ΑΠΘ), τμήμα αρχιτεκτόνων – μηχανικών της Πολυτεχνικής σχολής |
|
|
|
|
|
— Πανεπιστήμιο Πατρών, τμήμα αρχιτεκτόνων – μηχανικών της Πολυτεχνικής σχολής |
2003/2004 |
|
|
|
|
— Πανεπιστήμιο Θεσσαλίας, Πολυτεχνική Σχολή, Τμήμα Αρχιτεκτόνων Μηχανικών |
|
1999/2000 |
|
|
|
— Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης, Πολυτεχνική Σχολή,Τμήμα Αρχιτεκτόνων Μηχανικών |
|
1999/2000 |
|
|
|
Πολυτεχνείο Κρήτης, Σχολή Αρχιτεκτόνων Μηχανικών |
|
2004/2005 |
|
España |
Título oficial de arquitecto |
Rectores de las universidades enumeradas a continuación: |
|
1988/1989 |
|
|
|
— Universidad politécnica de Cataluña, escuelas técnicas superiores de arquitectura de Barcelona o del Vallès |
|
|
|
|
|
— Universidad politécnica de Madrid, escuela técnica superior de arquitectura de Madrid |
|
|
|
|
|
— Escuela de Arquitectura de la Universidad de Las Palmas de Gran Canaria |
|
|
|
|
|
— Universidad politécnica de Valencia, escuela técnica superior de arquitectura de Valencia |
|
|
|
|
|
— Universidad de Sevilla, escuela técnica superior de arquitectura de Sevilla |
|
|
|
|
|
— Universidad de Valladolid, escuela técnica superior de arquitectura de Valladolid |
|
|
|
|
|
— Universidad de Santiago de Compostela, escuela técnica superior de arquitectura de La Coruña |
|
|
|
|
|
— Universidad del País Vasco, escuela técnica superior de arquitectura de San Sebastián |
|
|
|
|
|
— Universidad de Navarra, escuela técnica superior de arquitectura de Pamplona |
|
|
|
|
|
— Universidad de A Coruña |
|
1991/1992 |
|
|
|
— Universidad de Granada, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Granada. |
|
1994/1995 |
|
|
|
— Universidad de Alicante, escuela politécnica superior de Alicante |
|
1997/1998 |
|
|
|
— Universidad Europea de Madrid |
|
1998/1999 |
|
|
|
— Universidad Ramón Llull, escuela técnica superior de arquitectura de La Salle |
|
|
|
|
|
— Universidad politécnica de Cataluña, escuela técnica superior de arquitectura de Barcelona |
|
1999/2000 |
|
|
|
— Universidad Alfonso X El Sabio, centro politécnico superior de Villanueva de la Cañada |
|
|
|
|
|
— Universidad de Alcalá (Escuela de Arquitectura) |
|
|
|
|
|
— Universidad Internacional de Cataluña, Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad S.E.K. de Segovia, centro de estudios integrados de arquitectura de Segovia |
|
|
|
|
|
— Universidad Camilo José Cela de Madrid |
|
2000/2001 |
|
|
|
— Universidad San Pablo CEU |
|
2001/2002 |
|
|
|
— Universidad CEU Cardenal Herrera, Valencia-Escuela Superior de Enseñanzas Técnicas |
|
2002/2003 |
|
|
|
— Universidad Rovira i Virgili |
|
2005/2006 |
|
|
|
— Universidad de Málaga. Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad de Girona. Escuela Politécnica Superior |
|
|
|
|
|
— Universidad Pontificia de Salamanca |
|
|
|
|
|
— Universidad Francisco de Vitoria |
|
2006/2007 |
|
|
|
— IE Universidad. Escuela Técnica Superior de Estudios Integrados de Arquitectura |
|
2009/2010 |
|
|
Título de Graduado/a en Arquitectura |
— IE Universidad, Escuela Técnica Superior de Estudios Integrados de Arquitectura |
|
2008/2009 |
|
|
|
— Universidad de Zaragoza. Escuela de Ingeniería y Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad Católica San Antonio de Murcia |
|
|
|
|
|
— Universidad Europea de Madrid |
|
2009/2010 |
|
|
|
— Universitat Internacional de Catalunya |
|
|
|
|
|
— Universidad San Jorge (Zaragoza) |
|
|
|
|
|
— Universidad de Navarra |
|
|
|
|
|
— Universidad de Girona. Escuela Politécnica Superior |
|
|
|
|
|
— Universitat Ramon Llull, la Salle |
|
|
|
|
|
— Universidad Alfonso X el Sabio |
|
|
|
|
|
— Universidad San Pablo CEU – Madrid |
|
2010/2011 |
|
|
|
— Universitat Politècnica de València |
|
|
|
|
|
— Universidad de A Coruña. Escuela Técnica Superior de Arquitectura de A Coruña |
|
|
|
|
|
— Universidad Rovira i Virgili |
|
|
|
|
|
— Universidad Cardenal Herrera CEU |
|
|
|
|
|
— Universidad Francisco de Vitoria |
|
|
|
|
|
— Universidad de Málaga. Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad de Las Palmas de Gran Canaria. Escuela de Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad de Castilla La Mancha. Escuela de Arquitectura |
|
|
|
|
|
— Universidad Camilo José Cela de Madrid |
|
|
|
|
|
— Universidad de Alicante, escuela politécnica superior de Alicante |
|
|
|
|
|
— Universidad de Sevilla, escuela técnica superior de arquitectura de Sevilla |
|
|
|
|
|
— Universitat Politècnica de Catalunya |
|
|
|
|
|
— Universidad de Valladolid – Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
2010/2011 |
|
|
|
— Universidad de Alcalá (Escuela de Arquitectura) |
|
2015/2016 |
|
|
Graduado en fundamentos de la arquitectura + Máster en Arquitectura |
— Universidad Politécnica de Madrid. Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Madrid |
|
2010/2011 |
|
|
|
— Universidad Antonio de Nebrija |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Escuela Técnica Superior de Arquitectura – Universidad del Pais Vasco/Euskal Herriko Unibertsitatea |
|
|
|
|
|
— Universidad Europea de Madrid |
|
|
|
|
|
— Universidad Politécnica de Valencia. Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
2014/2015 |
|
|
|
— Universidad de Alicante, escuela politécnica superior de Alicante |
|
|
|
|
|
— Universidad de Alcalá de Henares. Escuela Politécnica de Alcalá de Henares |
|
2015/2016 |
|
|
|
— Universidad Cardenal Herrera CEU |
|
2016/2017 |
|
|
|
— Universidad Europea de Valencia |
|
2013/2014 |
|
|
|
— Universidad Europea de Canarias |
|
2012/2013 |
|
|
|
— Universidad de Sevilla, Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
2013/2014 |
|
|
|
— Universidad Rey Juan Carlos |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Universidad de Valladolid – Escuela Técnica Superior de Arquitectura |
|
2015/2016 |
|
|
Graduado en Estudios de Arquitectura + Máster Universitario en Arquitectura |
— Universidad de Zaragoza, Escuela de Ingeniería y Arquitectura |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Universidad de A Coruña. Escuela Técnica Superior de Arquitectura de A Coruña |
|
2015/2016 |
|
|
|
— Universidad Politécnica de Catalunya |
|
2014/2015 |
|
France |
1. Diplôme d’architecte DPLG, y compris dans le cadre de la formation professionnelle continue et de la promotion sociale. |
1. Le ministre chargé de l’architecture |
|
1988/1989 |
|
|
2. Diplôme d’architecte ESA |
2. Ecole spéciale d’architecture de Paris |
|
|
|
|
3. Diplôme d’architecte ENSAIS |
3. Ecole nationale supérieure des arts et industries de Strasbourg, section architecture |
|
|
|
|
4. Diplôme d’Etat d’architecte (DEA) |
4. Ecole Nationale Supérieure d’Architecture et de Paysage de Bordeaux (Ministère chargé de l’architecture et Ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
Habilitation de l’architecte diplômé d’Etat à l’exercice de la maîtrise d’œuvre en son nom propre (HMONP) (Ministère chargé de l’architecture) |
2005/2006 |
|
|
|
Ecole Nationale Supérieure d’Architecture de Bretagne (Ministère chargé de l’architecture et Ministère chargé de l’enseignement supérieur |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Clermont-Ferrand (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Grenoble (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture et de paysage de Lille (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Lyon (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Marne La Vallée (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Marseille (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Montpellier (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Nancy (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Nantes (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Normandie (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Paris-Belleville (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Paris-La Villette (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Paris Malaquais (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Paris Val-de-Seine (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Saint-Etienne (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Strasbourg (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2005/2006 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Toulouse (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Versailles (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2004/2005 |
|
|
|
Diplôme d’Etat d’architecte (DEA), dans le cadre de la formation professionnelle continue |
Ecole nationale supérieure d’architecture de Lyon (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Marseille (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Montpellier (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Nantes (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
|
Ecole nationale supérieure d’architecture de Strasbourg (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
2006/2007 |
|
|
|
5. Diplôme d’études de l’école spéciale d’architecture Grade 2 équivalent au diplôme d’Etat d’architecte |
5. Ecole spéciale d’architecture (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
Diplôme d’architecte de l’ESA habilitant à exercer la maitrise d’œuvre en son nom propre, équivalent à l’habilitation de l’architecte diplômé d’Etat à l’exercice de la maîtrise d’œuvre en son nom propre, reconnu par le Ministère chargé de l’architecture |
2006/2007 |
|
|
6. Diplôme d’architecte INSA de Strasbourg équivalent au diplôme d’Etat d’architecte conférant le grade de master (parcours architecte) |
6. Institut national des sciences appliquées de Strasbourg (INSA) (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
Habilitation de l’architecte de l’INSA à exercer la maîtrise d’œuvre en son nom propre équivalent à l’HMONP, reconnue par le ministère chargé de l’architecture |
2005/2006 |
|
|
Diplôme d’architecte INSA de Strasbourg équivalent au diplôme d’Etat d’architecte conférant le grade de master (parcours d’architecte pour ingénieur) |
Institut national des sciences appliquées de Strasbourg (INSA) (Ministère chargé de l’architecture et ministère chargé de l’enseignement supérieur) |
Habilitation de l’architecte de l’INSA à exercer la maîtrise d’œuvre en son nom propre équivalent à l’HMONP, délivrée par le ministère chargé de l’architecture |
2005/2006 |
|
Hrvatska |
Magistar/Magistrica inženjer/inženjerka arhitekture i urbanizma |
Sveučilište u Zagrebu, Arhitektonski fakultet |
Diploma; Dopunska isprava o studiju; Potvrda HKA da podnositelj zahtjeva ispunjava kvalifikacijske uvjete |
2005/2006 |
|
|
Magistar/magistra inženjer/inženjerka arhitekture i urbanizma |
Sveučilište u Splitu – Fakultet građevinarstva, arhitekture i geodezije |
Potvrda Hrvatske komore arhitekata da podnositelj zahtjeva zadovoljava uvijete za upis u komoru. |
2016/2017 |
|
Ireland |
1. Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch. NUI) |
1. National University of Ireland to architecture graduates of University College Dublin |
Certificate of fulfilment of qualifications requirements for professional recognition as an architect in Ireland issued by the Royal Institute of Architects of Ireland (RIAI) |
1988/1989 |
|
|
2. Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch.) (Previously, until 2002 – Degree standard diploma in architecture (Dip. Arch)) |
2. Technological University Dublin (Previously, until 2019 – Dublin Institute of Technology, Bolton Street, Dublin (College of Technology, Bolton Street, Dublin)) |
|
|
|
|
3. Certificate of associateship (ARIAI) |
3. Royal Institute of Architects of Ireland |
|
|
|
|
4. Certificate of membership (MRIAI) |
4. Royal Institute of Architects of Ireland |
|
|
|
|
5. Degree of Bachelor of Architecture (Honours) (B.Arch. (Hons) UL) |
5. University of Limerick |
2005/2006 |
|
|
|
6. Degree of Bachelor of Architecture (Honours) (B.Arch. (Hons) WIT) |
6. Waterford Institute of Technology |
2005/2006 |
|
|
|
7. Master of Architecture (March) |
University College Dublin |
|
2007/2008 |
|
Italia (1) |
Laurea in architettura |
— Università di Camerino |
Diploma di abilitazione all’esercizio indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione (ora Ministero dell’istruzione, dell’università e della ricerca) dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l’esame di Stato davanti ad una commissione competente |
1988/1989 |
|
|
|
— Università di Catania – Sede di Siracusa |
||
|
|
|
— Università di Chieti |
||
|
|
|
— Università di Ferrara |
||
|
|
|
— Università di Firenze |
||
|
|
|
— Università di Genova |
||
|
|
|
— Università di Napoli Federico II |
||
|
|
|
— Università di Napoli II |
||
|
|
|
— Università di Palermo |
||
|
|
|
— Università di Parma |
||
|
|
|
— Università di Reggio Calabria |
||
|
|
|
— Università di Roma „La Sapienza” |
||
|
|
|
— Università di Roma III |
||
|
|
|
— Università di Trieste |
||
|
|
|
— Politecnico di Bari |
||
|
|
|
— Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Politecnico di Torino |
||
|
|
|
— Istituto universitario di architettura di Venezia |
||
|
|
|
— Università degli Studi „Mediterranea” di Reggio Calabria |
2000/2001 |
|
|
|
Laurea in ingegneria edile – architettura |
— Università dell’Aquila |
1998/1999 |
|
|
|
|
— Università di Pavia |
||
|
|
|
— Università di Roma „La Sapienza” |
||
|
|
Laurea specialistica in ingegneria edile – architettura |
— Università dell’Aquila |
2000/2001 |
|
|
|
|
— Università di Pavia |
||
|
|
|
— Università di Roma „La Sapienza” |
||
|
|
|
— Università di Ancona |
||
|
|
|
— Università di Basilicata – Potenza |
||
|
|
|
— Università di Pisa |
||
|
|
|
— Università di Bologna |
||
|
|
|
— Università di Catania |
||
|
|
|
— Università di Genova |
||
|
|
|
— Università di Palermo |
||
|
|
|
— Università di Napoli Federico II |
||
|
|
|
— Università di Roma – Tor Vergata |
||
|
|
|
— Università di Trento |
||
|
|
|
— Politecnico di Bari |
||
|
|
|
— Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Università degli studi di Brescia |
2001/2002 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Cagliari |
|
|
|
|
|
— Università Politecnica delle Marche |
2002/2003 |
|
|
|
|
— Università degli studi della Calabria |
2003/2004 |
|
|
|
|
— Università degli studi di Salerno |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea magistrale in ingegneria edile – architettura |
— Università dell’Aquila |
2004/2005 |
|
|
|
— Università di Pavia |
|||
|
|
|
— Università di Roma „La Sapienza” |
||
|
|
|
— Università di Pisa |
||
|
|
|
— Università di Bologna |
||
|
|
|
— Università di Catania |
||
|
|
|
— Università di Genova |
||
|
|
|
— Università di Palermo |
||
|
|
|
— Università di Napoli Federico II |
||
|
|
|
— Università di Roma – Tor Vergata |
||
|
|
|
— Università di Trento |
||
|
|
|
— Politecnico di Bari |
||
|
|
|
— Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Università degli studi di Salerno |
2010/2011 |
|
|
|
|
— Università degli studi della Calabria |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli studi di Brescia |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università Politecnica delle Marche |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Perugia |
2006/2007 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Padova |
2008/2009 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Genova |
2014/2015 |
|
|
|
Laurea specialistica quinquennale in Architettura |
— Prima Facoltà di Architettura dell’Università di Roma „La Sapienza” |
1998/1999 |
|
|
|
|
— Università di Ferrara |
1999/2000 |
|
|
|
|
— Università di Genova |
||
|
|
|
— Università di Palermo |
||
|
|
|
— Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Politecnico di Bari |
||
|
|
|
— Università di Firenze |
2001/2002 |
|
|
|
Laurea magistrale quinquennale in Architettura |
— Prima Facoltà di Architettura dell’Università di Roma „La Sapienza” |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università di Ferrara |
||
|
|
|
— Università di Genova |
||
|
|
|
— Università di Palermo |
||
|
|
|
— Politecnico di Bari |
||
|
|
|
— Università di Firenze |
||
|
|
|
— Politecnico di Milano |
||
|
|
Laurea specialistica in architettura (Progettazione architettonica) |
— Università di Roma Tre |
2001/2002 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea magistrale in architettura (Progettazione architettonica) |
Università di Roma Tre |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea specialistica in Architettura |
— Università di Napoli II |
2001/2002 |
|
|
|
|
— Politecnico di Milano II |
||
|
|
|
— Facoltà di architettura dell’Università degli Studi G. D’Annunzio di Chieti-Pescara |
|
|
|
|
|
— Facoltà di architettura, Pianificazione e Ambiente del Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Facoltà di Architettura dell’Università degli studi di Trieste |
|
|
|
|
|
— Facoltà di Architettura di Siracusa, Università di Catania |
|
|
|
|
|
— Facoltà di architettura, Università degli Studi di Parma |
|
|
|
|
|
— Facoltà di Architettura, Università di Bologna |
|
|
|
|
|
— Università IUAV di Venezia |
2002/2003 |
|
|
|
|
— Politecnico di Torino |
|
|
|
|
|
— Facoltà di Architettura Valle Giulia, Università degli Studi di Roma „La Sapienza” |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Camerino |
|
|
|
|
|
— Università di Napoli Federico II |
|
|
|
|
|
— Università degli Studi „Mediterranea” di Reggio Calabria |
|
|
|
|
|
— Università degli Studi di Sassari |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Progettazione Urbanistica) |
— Università degli Studi „Mediterranea” di Reggio Calabria |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Progettazione dell’Architettura |
— Università di Firenze |
2001/2002 |
|
|
|
Laurea magistrale in Architettura |
— Politecnico di Milano II |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università di Napoli II |
||
|
|
|
— Università di Napoli Federico II |
||
|
|
|
— Facoltà di architettura dell’Università degli Studi G. D’Annunzio di Chieti-Pescara |
||
|
|
|
— Facoltà di architettura, Pianificazione e Ambiente del Politecnico di Milano |
||
|
|
|
— Università IUAV di Venezia |
||
|
|
|
— Facoltà di Architettura, Università di Bologna |
||
|
|
|
— Facoltà di Architettura di Siracusa, Università di Catania |
||
|
|
|
— Facoltà di architettura, Università degli Studi di Parma |
||
|
|
|
— Facoltà di architettura dell’Università degli Studi di Trieste |
||
|
|
|
— Università degli Studi di Trieste |
2014/2015 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Camerino |
2006/2007 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Enna „Kore” |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Firenze |
2008/2009 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Cagliari |
|
|
|
|
|
— Università degli Studi di Udine |
2009/2010 |
|
|
|
|
— Università degli Studi „Mediterranea” di Reggio Calabria |
|
|
|
|
|
— Università degli Studi di Sassari |
2010/2011 |
|
|
|
|
— Università degli Studi della Basilicata |
|
|
|
|
|
— Università degli Studi di Genova |
2014/2015 |
|
|
|
Laurea specialistica in architettura -progettazione architettonica e urbana (13) |
Facoltà „Ludovico Quaroni” dell’Università degli Studi „La Sapienza” di Roma |
2000/2001 |
|
|
|
Laurea Magistrale in architettura -progettazione architettonica e urbana (13) |
Facoltà „Ludovico Quaroni” dell’Università degli Studi „La Sapienza” di Roma |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Progettazione Urbana) |
Università di Roma Tre |
2001/2002 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura (Progettazione Urbana) |
Università di Roma Tre |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Progettazione urbana e territoriale) |
Politecnico di Torino |
2002/2003 |
|
|
|
Laurea Specialistica in architettura (Architettura delle costruzioni) |
Politecnico di Milano (Facoltà di Architettura civile) |
2001/2002 |
|
|
|
Laurea magistrale in architettura (Architettura delle costruzioni) |
Politecnico di Milano (Facoltà di Architettura civile) |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura delle Costruzioni |
Università degli Studi di Cagliari |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Restauro) |
— Facoltà di architettura di Valle Giulia dell’Università degli Studi „La Sapienza” di Roma |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Roma Tre – Facoltà di Architettura |
2001/2002 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura (Restauro) |
— Facoltà di architettura di Valle Giulia dell’Università degli Studi „La Sapienza” di Roma |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Roma Tre – Facoltà di Architettura |
2009/2010 |
|
|
|
|
— Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea Specialista in Architettura (costruzione) |
Politecnico di Torino |
2002/2003 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Restauro e Valorizzazione) |
Politecnico di Torino |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Ambiente e Paesaggio) |
Politecnico di Torino |
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura (Nuove Qualità delle Costruzioni e dei Contesti) |
Università degli Studi della Campania „Luigi Vanvitelli” (Seconda Università degli Studi di Napoli) (2) |
2007/2008 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura e Ingegneria Edile |
Università degli Studi della Campania „Luigi Vanvitelli” (Seconda Università degli Studi di Napoli) (2) |
2009/2010 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura e Progetto dell’Ambiente Urbano |
Università degli Studi della Campania „Luigi Vanvitelli” (Seconda Università degli Studi di Napoli) (2) |
2009/2010 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura – Progettazione degli Interni e per l’Autonomia |
Università degli Studi della Campania „Luigi Vanvitelli” (Seconda Università degli Studi di Napoli) (2) |
2011/2012 |
|
|
|
Laurea Specialistica Progettazione delle Scenografie, degli allestimenti e delle Architetture di Interno (3) |
Università degli Studi di Roma „La Sapienza” |
2002/2003 |
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura e Restauro (4) |
|
|
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura e Progettazione Urbana (5) |
|
|
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura, Progettazione Strutturale e RiabilitazioneLaurea Specialistica Architettura, Progettazione Strutturale e Riabilitazione (6) |
|
|
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura, Progettazione Strutturale e Riabilitazione (7) |
|
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Specialistica Restauro dell’Architettura (8) |
|
|
|
|
|
Laurea Specialistica Architettura – Restauro dell’Architettura (9) |
|
2005/2006 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura – Progettazione architettonica |
Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
2004/2005 |
|
|
|
|
— Politecnico di Torino |
2013/2014 |
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura e Città, Valutazione e progetto |
Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
2004/2005 |
|
|
|
Laurea Specialistica in Architettura e Città, Valutazione e progetto |
Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
|
2007/2008 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura – Arredamento e Progetto |
Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
|
2008/2009 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura Manutenzione e Gestione |
Università degli Studi di Napoli „Federico II” |
|
2008/2009 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura – Interni e Allestimenti (10) |
Università degli Studi di Roma „La Sapienza” |
|
2009/2010 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura – Restauro dell’Architettura (11) |
|
|
|
|
|
Laurea Magistrale Architettura – Costruzione (12) |
|
|
|
|
|
Laurea Magistrale in Architettura Costruzione Città |
Politecnico di Torino |
|
2010/2011 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura per il Progetto Sostenibile |
Politecnico di Torino |
|
2010/2011 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura per il Restauro e la Valorizzazione del Patrimonio |
Politecnico di Torino |
|
2010/2011 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura per la Sostenibilità |
Politecnico di Torino |
|
2010/2011 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura per l’Ambiente Costruito |
Politecnico di Torino |
|
2010/2011 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura e Kultúra del Progetto |
Università IUAV di Venezia |
|
2013/2014 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura e Innovazione |
Università IUAV di Venezia |
|
2013/2014 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura per il Nuovo e l’Antico |
Università IUAV di Venezia |
|
2013/2014 |
|
|
Laurea Magistrale in Architettura – Restauro |
Università degli Studi „Mediterranea” di Reggio Calabria |
|
2013/2014 |
|
|
Laurea Magistrale Sustainable Architecture and Landscape Design – Architettura Sostenibile e Progetto del Paesaggio |
Politecnico di Milano |
|
2015/2016 |
|
|
Laurea Magistrale Architectural Design and History – Progettazione Architettonica e Storia |
|
|
2015/2016 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura e Disegno Urbano |
|
|
2017/2018 |
|
|
Laurea Magistrale Architettura-Ambiente Costruito-Interni |
|
|
2017/2018 |
|
Κύπρος |
Δίπλωμα Αρχιτέκτονα – Μηχανικού στην αρχιτεκτονική |
— Πανεπιστήμιο Κύπρου |
Βεβαίωση που εκδίδεται από το Επιστημονικό και Τεχνικό Επιμελητήριο Κύπρου (ΕΤΕΚ) η οποία επιτρέπει την άσκηση δραστηριοτήτων στον τομέα της αρχιτεκτονικής |
2005/2006 |
|
|
Professional Diploma in Architecture |
— University of Nicosia |
2006/2007 |
|
|
|
Δίπλωμα Αρχιτεκτονικής (5 έτη) |
— Frederick University, Σχολή Αρχιτεκτονικής, Καλών και Εφαρμοσμένων Τεχνών του Πανεπιστημίου Frederick |
2008/2009 |
|
|
|
Δίπλωμα Αρχιτέκτονα Μηχανικού (5 ετούς φοίτησης) |
— Frederick University, Σχολή Αρχιτεκτονικής, Καλών και Εφαρμοσμένων Τεχνών του Πανεπιστημίου Frederick |
2008/2009 |
|
|
|
Δίπλωμα Αρχιτέκτονα Μηχανικού (5 ετούς φοίτησης) |
Frederick University, Πολυτεχνική Σχολή, Τμήμα Αρχιτεκτόνων Μηχανικών του Πανεπιστημίου Frederick |
|
2014/2015 |
|
Latvija |
Arhitekta diploms |
Rīgas Tehniskā universitāte |
Latvijas Arhitektu savienības sertificēšanas centra Arhitekta prakses sertifikāts |
2007/2008 |
|
|
Profesionālais maģistra grāds arhitektūrā, Arhitekta profesionālā kvalifikācija |
Biznesa, mākslas un tehnoloģiju augstskola „RISEBA” |
|
2016/2017 |
|
Lietuva |
Bakalauro diplomas (Architektūros bakalauras) |
— Kauno technologijos universitetas |
Architekto kvalifikacijos atestatas (Atestuotas architektas) |
2007/2008 |
|
|
— Vilniaus Gedimino technikos universitetas |
|
||
|
|
— Vilniaus dailės akademija |
|
||
|
|
Magistro diplomas (Architektūros magistras) |
— Kauno technologijos universitetas |
|
|
|
|
— Vilniaus Gedimino technikos universitetas |
|
||
|
|
— Vilniaus dailės akademija |
|
||
|
|
Magistro diplomas (Architektūros magistras) |
— Kauno technologijos universitetas |
|
2016/2017 |
|
|
— Vilniaus Gedimino technikos universitetas |
|
|
|
|
|
— Vilniaus dailės akademija |
|
|
|
|
Luxembourg |
Master en Architecture |
Université du Luxembourg |
|
2017/2018 |
|
Magyarország |
Okleveles épitészmérnök MSc |
— Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Épitészmérnöki Kar |
A területi illetékes építészkamara hatósági bizonyítványa a szakmagyakorlási jogosultságról. |
2007/2008 |
|
|
Okleveles épitészmérnök |
— Széchenyi István Egyetem, Györ – Müszaki Tudományi Kar |
2007/2008 |
|
|
|
Okleveles építészmérnök |
— Pécsi Tudományegyetem – Pollack Mihály Műszaki Kar |
|
2007/2008 |
|
Malta |
Degree in Bachelor of Engineering and Architecture (Hons) |
Universita’ ta’ Malta |
Warrant b’titlu ta’ „Perit” mahrug mill-Bord tal-Warrant |
2007/2008 |
|
Nederland |
1. Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, afstudeerrichting architectuur |
1. Technische Universiteit te Delft |
Verklaring van de Stichting Bureau Architectenregister die bevestigt dat de opleiding voldoet aan de normen van artikel 46. As of 2014/2015: Verklaring van Bureau Architectenregister die bevestigt dat aan de eisen voor de beroepskwalificatie van architect is voldaan |
1988/1989 |
|
|
2. Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, differentiatie architectuur en urbanistiek |
2. Technische Universiteit te Eindhoven |
|
|
|
|
3. Het getuigschrift hoger beroepsonderwijs, op grond van het met goed gevolg afgelegde examen verbonden aan de opleiding van de tweede fase voor beroepen op het terrein van de architectuur, afgegeven door de betrokken examencommissies van respectievelijk: |
|
1988/1989 |
|
|
|
— de Amsterdamse Hogeschool voor de Kunsten te Amsterdam |
|
|
|
|
|
— de Hogeschool Rotterdam en omstreken te Rotterdam |
|
|
|
|
|
— de Hogeschool Katholieke Leergangen te Tilburg |
|
|
|
|
|
— de Hogeschool voor de Kunsten te Arnhem |
|
|
|
|
|
— de Rijkshogeschool Groningen te Groningen |
|
|
|
|
|
— de Hogeschool Maastricht te Maastricht |
|
|
|
|
|
4. Master of Science in Architecture, Urbanism & Building Sciences variant Architecture |
4. Technische Universiteit Delft Faculteit Bouwkunde |
2003/2004 |
|
|
|
— Master of Science in Architecture, Building and Planning (specialisatie: Architecture) |
Technische Universiteit Eindhoven |
2002/2003 |
|
|
|
Master of Architecture |
ArtEZ hogeschool voor de kunsten/ArtEZ Academie van Bouwkunst |
2003/2004 |
|
|
|
|
Amsterdamse Hogeschool van de Kunsten/Academie van Bouwkunst Amsterdam |
|
2003/2004 |
|
|
|
Hanze Hogeschool Groningen/Academie van Bouwkunst Groningen |
|
2003/2004 |
|
|
|
Hogeschool Rotterdam/Rotterdamse Academie van Bouwkunst |
|
2003/2004 |
|
|
|
Fontys Hogeschool voor de Kunsten/Academie voor Architectuur en Stedenbouw in Tilburg |
|
2003/2004 |
|
Österreich |
1. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
1. Technische Universität Graz (Erzherzog-Johann-Universität Graz) |
Bescheinigung des Bundesministers für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft über die Erfüllung der Voraussetzung für die Eintragung in die Architektenkammer/Bescheinigung einer Bezirksverwaltungsbehörde über die Ausbildung oder Befähigung, die zur Ausübung des Baumeistergewerbes (Berechtigung für Hochbauplanung) berechtigt |
1998/1999 |
|
|
2. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
2. Technische Universität Wien |
|
|
|
|
3. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
3. Universität Innsbruck (Leopold-Franzens-Universität Innsbruck) |
|
|
|
|
4. Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. |
4. Universität für Angewandte Kunst in Wien |
|
|
|
|
5. Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. |
5. Akademie der Bildenden Künste in Wien |
|
|
|
|
6. Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. |
6. Universität für künstlerische und industrielle Gestaltung in Linz |
|
|
|
|
7. Bachelor of Science in Engineering (BSc) (aufgrund eines Bachelorstudiums), Diplom-Ingenieur/in (Dipl.-Ing. oder DI) für technisch-wissenschaftlich Berufe (aufgrund eines Bachelor- und eines Masterstudiums entspricht MSc) |
7. Fachhochschule Kärnten |
2004/2005 |
|
|
|
8. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
8. Universität Innsbruck (Leopold-Franzens- Universität Innsbruck) |
2008/2009 |
|
|
|
9. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
9. Technische Universität Graz (Erzherzog-Johann- Universität Graz) |
2008/2009 |
|
|
|
10. Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. |
10. Technische Universität Wien |
2006/2007 |
|
|
|
11. Master of Architecture (MArch) (aufgrund eines Bachelor- und eines Masterstudiums entspricht MSc) |
11. Universität für künstlerische und industrielle Gestaltung Linz |
|
2008/2009 |
|
|
|
11. Akademie der bildenden Künste Wien |
|
2008/2009 |
|
|
12. Masterstudium der Architektur |
12. Universität für angewandte Kunst Wien |
|
2011/2012 |
|
|
13. BA-Studiengang Bauplanung u. Bauwirtschaft Studienzweig Architektur u. MA-Studiengang Architektur |
13. Fachhochschule Joanneum Graz |
|
2015/2016 |
|
|
14. Bachelorstudiengang „Green Building” und Masterstudiengang „Architektur – Green Building” |
14. Fachhochschule Campus Wien |
|
2016/2017 |
|
Polska |
magister inżynier architekt (mgr inż. arch.) |
— Politechnika Białostocka |
Zaświadczenie o członkostwie w okręgowej izbie architektów/Zaświadczenie Krajowej Rady Izby Architektów RP potwierdzające posiadanie kwalifikacji do wykonywania zawodu architekta zgodnych z wymaganiami wynikającymi z przepisów prawa Unii Europejskiej osoby nie będącej członkiem Izby |
2007/2008 |
|
|
— Politechnika Gdańska |
|||
|
|
|
— Politechnika Łódzka |
|
|
|
|
|
— Politechnika Śląska |
|
|
|
|
|
— Zachodniopomorski Uniwersytet Technologiczny w Szczecinie |
|
|
|
|
|
— Politechnika Warszawska |
|
|
|
|
|
— Politechnika Krakowska |
|
|
|
|
|
— Politechnika Wrocławska |
|
|
|
|
|
— Krakowska Akademia im. Andrzeja Frycza Modrzewskiego |
2003/2004 |
|
|
|
dyplom ukończenia studiów wyższych potwierdzający uzyskanie tytułu zawodowego magistra inżyniera architekta |
— Wyższa Szkoła Ekologii i Zarządzania w Warszawie |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Politechnika Lubelska |
|
2008/2009 |
|
|
|
— Uniwersytet Techniczno-Przyrodniczy im. Jana i Jędrzeja Śniadeckich w Bydgoszczy |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Politechnika Poznańska |
|
2007/2008 |
|
|
|
— Uniwersytet Zielonogórski |
|
2008/2009 |
|
|
dyplom studiów wyższych potwierdzający uzyskanie tytułu zawodowego magistra inżyniera architekta |
Politechnika Świętokrzyska |
|
2012/2013 |
|
Portugal |
Carta de curso de licenciatura em Arquitectura |
— Faculdade de Arquitectura da Universidade técnica de Lisboa |
Certificado de cumprimento dos pré-requisitos de qualificação para inscrição na Ordem dos Arquitectos, emitido pela competente Ordem dos Arquitectos |
1988/1989 |
|
|
|
— Faculdade de arquitectura da Universidade do Porto |
|
|
|
|
|
— Escola Superior Artística do Porto |
|
|
|
|
|
— Faculdade de Ciências e Tecnologia da Universidade de Coimbra |
|
|
|
|
|
— Universidade Lusíada de Lisboa |
|
1986/1987 |
|
|
|
— Faculdade de Arquitectura e Artes da Universidade Lusíada de Vila Nova de Famalicão |
|
1993/1994 |
|
|
|
— Universidade Lusófona de Humanidades e Tecnologia |
1995/1996 |
|
|
|
|
— Instituto Superior Manuel Teixeira Gomes |
1997/1998 |
|
|
|
|
— Universidade do Minho |
1997/1998 |
|
|
|
|
— Instituto Superior Técnico da Universidade Técnica de Lisboa |
1998/1999 |
|
|
|
|
— ISCTE-Instituto Universitário de Lisboa |
1998/1999 |
|
|
|
Carta de Curso de Licenciatura em Arquitectura e Urbanismo |
— Escola Superior Gallaecia |
2002/2003 |
|
|
|
Para os cursos iniciados a partir do ano académico de 1991/1992 |
— Faculdade de Arquitectura e Artes da Universidade Lusíada do Porto |
|
1991/1992 |
|
|
Mestrado integrado em Arquitectura |
— Universidade Autónoma de Lisboa |
|
2001/2002 |
|
|
|
— Universidade Técnica de Lisboa (Instituto Superior Técnico) |
2001/2002 |
|
|
|
|
— Escola Superior Artística do Porto |
|
2003/2004 |
|
|
|
— Universidade Lusófona do Porto |
|
2005/2006 |
|
|
Carta de curso de Mestrado integrado em Arquitectura |
— Universidade do Minho |
1997/1998 |
|
|
|
|
— ISCTE-Instituto Universitário de Lisboa |
1999/2000 |
|
|
|
|
— Universidade Lusíada de Vila Nova de Famalicão |
2006/2007 |
|
|
|
|
— Universidade Lusófona de Humanidades e Tecnologias |
1995/1996 |
|
|
|
|
— Faculdade de Arquitectura da Universidade Técnica de Lisboa |
2008/2009 |
|
|
|
|
— Universidade de Évora |
2007/2008 |
|
|
|
|
— Escola Superior Artística do Porto (ESAP) |
1988/1989 (Licenciatura) 2007/2008 (Mestrado) |
|
|
|
|
— Instituto Superior Manuel Teixeira Gomes |
2006/2007 |
|
|
|
|
— Universidade Lusíada do Porto |
2006/2007 |
|
|
|
Carta de curso de Mestrado Integrado em Arquitectura e Urbanismo |
— Universidade Fernando Pessoa |
2006/2007 |
|
|
|
|
— ESG/Escola Superior Gallaecia |
2002/2003 |
|
|
|
Diploma de Mestre em Arquitectura |
— Universidade Lusíada de Lisboa |
1988/1989 |
|
|
|
|
— Universidade da Beira Interior |
2003/2004 |
|
|
|
|
— Universidade de Coimbra |
2008/2009 |
|
|
|
Carta de Curso, Grau de Licenciado |
— Universidade de Évora |
2001/2002 |
|
|
|
Carta de curso de mestre em Arquitectura |
— Universidade do Porto |
2003/2004 |
|
|
|
Certidão de Licenciatura em Arquitectura |
Universidade Católica Portuguesa Centro Regional das Beiras |
|
2001/2002 |
|
|
Diploma de Mestrado Integrado em Arquitectura |
Universidade Católica Portuguesa Centro Regional das Beiras |
|
2001/2002 |
|
România |
Diploma de arhitect |
— Universitatea de arhitectură și urbanism „ION MINCU” |
Certificat de dobândire a dreptului de semnătură si de înscriere în Tabloul Național al Arhitecților |
2010/2011 |
|
|
|
— Universitatea „Politehnică” din Timișoara |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Universitatea Tehnică din Cluj–Napoca |
2010/2011 |
|
|
|
|
— Universitatea Tehnică „Gheorghe Asachi” din Iași |
2007/2008 |
|
|
|
|
— Universitatea Spiru Haret – Facultatea de Arhitectură |
|
2009/2010 |
|
|
Diploma de licență și master |
— Universitatea de arhitectură și urbanism „ION MINCU” |
|
2011/2012 |
|
|
|
— Universitatea „Politehnică” din Timișoara |
|
|
|
|
|
— Universitatea Tehnică din Cluj–Napoca |
|
|
|
|
|
— Universitatea Tehnică „Gheorghe Asachi” din Iași |
|
|
|
|
|
— Universitatea Spiru Haret – Facultatea de Arhitectură |
|
|
|
Slovenija |
Magister inženir arhitekture/Magistrica inženirka arhitekture |
Univerza v Ljubljani, Fakulteta za Arhitekturo |
Potrdilo Zbornice za arhitekturo in prostor o usposobljenosti za opravljanje nalog odgovornega projektanta arhitekture (valid until 2019.6.1.) |
2007/2008 |
|
|
Diploma o pridobljeni magistrski izobrazbi 2. stopnje |
Univerza v Mariboru; Fakulteta za gradbeništvo, prometno inženirstvo in arhitekturo |
Potrdilo Zbornice za arhitekturo in prostor Slovenije o vpisu v imenik pooblaščenih arhitektov ali Potrdilo Zbornice za arhitekturo in prostor Slovenije o izpolnjevanju pogojev za vpis v imenik pooblaščenih arhitektov (as from 2019.6.1.) |
|
|
Slovensko |
Diplom inžiniera Architekta (titul Ing. arch.) |
— Slovenská technická univerzita v Bratislave, Fakulta architektúry, študijný odbor 5.1.1 Architektúra a urbanizmus |
Certifikát vydaný Slovenskou komorou architektov na základe 3-ročnej praxe pod dohľadom a vykonania autorizačnej skúšky |
2007/2008 |
|
|
|
— Technická univerzita v Košiciach, Fakulta umení, študijný odbor 5.1.1. Architektúra a urbanizmus |
|
2004/2005 |
|
|
Diplom magistra umení (titul Mgr. art.) |
— Vysoká škola výtvarných umení v Bratislave, študijný odbor 2.2.7„Architektonická tvorba” |
|
2007/2008 |
|
Suomi/Finland |
Arkkitehdin tutkinto/Arkitektexamen |
— Teknillinen korkeakoulu/Tekniska högskolan (Helsinki) |
|
1998/1999 |
|
|
|
— Tampereen teknillinen korkeakoulu/Tammerfors tekniska högskola |
|
|
|
|
|
— Oulun yliopisto/Uleåborgs universitet |
|
|
|
|
|
— Aalto-yliopisto/Aalto- universitetet |
|
|
|
|
|
— Tampereen teknillinen yliopisto/Tammerfors tekniska universitet |
|
|
|
|
|
— Oulun yliopisto |
|
2010/2011 |
|
|
|
— Tampereen teknillinen yliopisto |
|
2010/2011 |
|
|
|
— Aalto-yliopisto/Aalto-universitetet |
|
2010/2011 |
|
Sverige |
Arkitektexamen |
— Chalmers Tekniska Högskola AB |
|
1998/1999 |
|
|
|
— Kungliga Tekniska Högskolan |
|
|
|
|
|
— Lunds Universitet |
|
|
|
|
|
— Umeå universitet |
|
2009/2010 |
|
United Kingdom |
1. Diplomas in architecture |
1. – Universities |
Certificate of architectural education, issued by the Architects Registration Board. The diploma and degree courses in architecture of the universities, schools and colleges of art should have met the requisite threshold standards as laid down in Article 46 of this Directive and in Criteria for validation published by the Validation Panel of the Royal Institute of British Architects and the Architects Registration Board. EU nationals who possess the Royal Institute of British Architects Part I and Part II certificates, which are recognised by ARB as the competent authority, are eligible. Also EU nationals who do not possess the ARB-recognised Part I and Part II certificates will be eligible for the Certificate of Architectural Education if they can satisfy the Board that their standard and length of education has met the requisite threshold standards of Article 46 of this Directive and of the Criteria for validation. An Architects Registration Board Part 3 Certificate of Architectural Education |
1988/1989 |
|
— Colleges of Art |
|
|||
|
— Schools of Art |
|
|||
|
— Cardiff University |
2006/2007 |
|||
|
— University for the Creative Arts |
2008/2009 |
|||
|
— Birmingham City University |
2008/2009 |
|||
|
— University of Nottingham |
2008/2009 |
|||
|
2. Degrees in architecture |
2. Universities |
1988/1989 |
||
|
3. Final examination |
3. Architectural Association |
|
||
|
— Final Examination (ARB/RIBA Part 2) |
— Architectural Association |
2011/2012 |
||
|
4. Examination in architecture |
4. Royal College of Art |
|
||
|
5. Examination Part II |
5. Royal Institute of British Architects |
|
||
|
6. Master of Architecture |
6. – University of Liverpool |
2006/2007 |
||
|
— Cardiff University |
2006/2007 |
|||
|
— University of Plymouth |
2007/2008 |
|||
|
— Queens University, Belfast |
2009/2010 |
|||
|
— Northumbria University |
2009/2010 |
|||
|
— University of Brighton |
2010/2011 |
|||
|
— Birmingham City University |
2010/2011 |
|||
|
— University of Kent |
2006/2007 |
|||
|
— University of Ulster |
2008/2009 |
|||
|
— University of Edinburgh/Edinburgh School of Architecture and Landscape Architecture |
2009/2010 |
|||
|
— Leeds Metropolitan University |
2011/2012 |
|||
|
— Leeds Beckett University (until 2014 Leeds Metropolitan University) |
2014/2015 |
|||
|
— University of Newcastle upon Tyne |
2011/2012 |
|||
|
— University of Lincoln |
2011/2012 |
|||
|
— University of Huddersfield |
2012/2013 |
|||
|
|
— University of the West of England |
2011/2012 |
||
|
|
— University of Westminster |
2011/2012 |
||
|
|
— University for the Creative Arts |
2013/2014 |
||
|
|
— University of Central Lancashire |
2014/2015 |
||
|
— Coventry University |
2017/2018 |
|||
|
7. Graduate Diploma in Architecture |
7. University College London |
2006/2007 |
||
|
8. Professional Diploma in Architecture |
8. University of East London |
2007/2008 |
||
|
|
— Northumbria University |
2008/2009 |
||
|
9. Graduate Diploma in Architecture/MArch Architecture |
9. University College London |
2008/2009 |
||
|
10. Postgraduate Diploma in Architecture |
10. – Leeds Metropolitan University |
2007/2008 |
||
|
— University of Edinburgh |
2008/2009 |
|||
|
|
— Sheffield Hallam University |
2009/2010 |
||
|
11. MArch Architecture (ARB/RIBA Part 2) |
11. – University College London |
2011/2012 |
||
|
|
— University of Nottingham |
2013/2014 |
||
|
|
— University of East London |
2013/2014 |
||
|
12. Master of Architecture (MArch) |
12. Liverpool John Moores University |
2011/2012 |
||
|
|
— De Montfort University |
2011/2012 |
||
|
|
— Arts University Bournemouth |
2011/2012 |
||
|
|
— Nottingham Trent University |
2012/2013 |
||
|
13. Postgraduate Diploma in Architecture and Architectural Conservation |
13. University of Edinburgh |
2008/2009 |
||
|
14. Postgraduate Diploma in Architecture and Urban Design |
14. University of Edinburgh |
2008/2009 |
||
|
15. MPhil in Environmental Design in Architecture (Option B) |
15. University of Cambridge |
2009/2010 |
||
|
— MPhil in Architecture and Urban Design |
— University of Cambridge |
2013/2014 |
||
|
16. Professional Diploma in Architecture: Advanced Environmental and Energy Studies |
16. University of East London/Centre for Alternative Technology |
2008/2009 |
||
|
17. MArchD in Applied Design in Architecture |
17. Oxford Brookes University |
2011/2012 |
||
|
18. M’Arch |
18. University of Portsmouth |
2011/2012 |
||
|
19. Master of Architecture (International) |
19. University of Huddersfield |
2012/2013 |
||
|
20. Master of Architecture with Honours |
20. Cardiff University |
2015/2016 |
||
|
|
21. MArch (Architecture) |
21. Kingston University |
|
2013/2014 |
|
|
22. MArch in Architecture |
22. University of Greenwich |
|
2013/2014 |
|
|
23. The degree of Master of Architecture in the College of Humanities and Social Science |
23. University of Edinburgh/Edinburgh School of Architecture and Landscape Architecture |
|
2012/2013 |
|
|
24. M.Arch |
24. Sheffield Hallam University |
|
2013/2014 |
|
|
25. MArch Architecture |
25. University of the Arts London is the awarding body and the MArch Architecture is offered by Central Saint Martins |
|
2015/2016 |
|
|
26. MArch: Master of Architecture |
26. London South Bank University |
|
2015/2016 |
|
|
27. Master of Architecture with Urban Planning |
27. University of Dundee |
|
2015/2016 |
|
|
28. MArch Architecture: Collaborative Practice |
28. University of Sheffield |
|
2015/2016 |
|
|
29. Master of Architecture M.Arch |
29 -Hull School of Art and Design (Open University) |
|
2015/2016 |
|
|
30. Professional diploma in Designing Architecture |
30. London Metropolitan University (qualification offered by the London School of Architecture) |
|
2016/2017 |
|
|
31. MArch Sustainable Architecture |
31. The University of East London (qualification offered by the Centre for Alternative Technology) |
|
2017/2018 |
|
(1) Az „Università degli studi di (a város neve)” és az „Università di (a város neve)” egyenértékű kifejezések, amelyek ugyanazt az egyetemet jelölik. (2) 2016. októberben a név megváltozott, az új név: „Università degli Studi della Campania »Luigi Vanvitelli«”. (3) 008/2009-ig. (4) 2003/2004-ig. (5) 2003/2004-ig. (6) 2004/2005-ig. (7) 2008/2009-ig. (8) 2004/2005-ig. (9) 2008/2009-ig. (10) 2009/2010-ig. (11) 2009/2010-ig. (12) 2009/2010-ig. (13) 2009/2010-ig. |
||||
VI. MELLÉKLET
A minimális képzési követelmények összehangolásától függően elismert szakmák tekintetében alkalmazandó szerzett jogok
►C2 ————— ◄ Építészmérnökökök előírt képesítésének megszerzését tanúsító okirat, melyekre a 49. cikk (1) bekezdése értelmében szerzett jogok hatályosak
|
Ország |
Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat |
Hivatkozási tanév dátuma |
|
België/Belgique/Belgien |
— az országos építészmérnöki főiskolák vagy az országos építészmérnöki intézmények által kiállított felsőfokú oklevelek (architecte-architect) — a hasselti tartományi építészmérnöki főiskola által kiállított oklevelek (architect) — a Királyi Képzőművészeti Akadémia által kiállított oklevelek (architecte-architect) — az „écoles Saint-Luc” által kiállított oklevelek (architecte-architect) — általános mérnöki végzettséget igazoló egyetemi diplomák, amelyekhez kapcsolódik egy, az építész szövetség által kiadott, a szakmai gyakorlatról szóló igazolás, és amely feljogosítja birtokosát az építész szakmai cím viselésére (architecte-architect) — a központi vagy állami építészmérnöki vizsgabizottság által kiadott építészmérnöki diplomák (architecte-architect) — általános mérnöki/építész oklevelek és építész/mérnöki oklevelek, amelyeket az egyetemi alkalmazott tudományok karai és a mons-i műszaki kar adnak ki (ingénieur-architecte, ingenieur-architect)) |
1987/1988 |
|
България |
Akkreditált felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevelek „архитект” (építész), „cтроителен инженер” (építőmérnök) vagy „инженер” (mérnök) képesítéssel, az alábbiak szerint: — Университет за архитектура, строителство и геодезия – София: специалности „Урбанизъм” и „Архитектура” (Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem – Szófia: „Urbanisztikai” és „Építészmérnöki” szakok) és az alábbi területek valamennyi mérnöki szakja: „конструкции на сгради и съоръжения” (épületkivitelezés és épületszerkezetek), „пътища” (útépítés), „транспорт” (közlekedés), „хидротехника и водно строителство” (hidrotechnika és vízépítés), „мелиорации и др.” (öntözés, stb.); — műszaki egyetemek és felsőoktatási intézmények által odaítélt építőipari oklevelek az alábbi szakterületeken: „електро- и топлотехниката” (elektronikai- és termotechnológia), „съобщителна и комуникационна техника” (távközlési technika és technológia), „строителни технологии” (építőipari technológia), „приложна геодезия” (alkalmazott godézia) és „ландшафт и др.” (tájépítészet, stb.) az építőipar területén). — Az építészeti és építőipari szakterületen belül tervezői tevékenység végzése céljából az oklevet az alábbi igazolásokkal kell kiegészíteni: „придружени от удостоверение за проектантска правоспособност” (Tervezői jogképesség igazolása), amelyet az „Камарата на архитектите” (Építészkamara) és a „Камарата на инженерите в инвестиционното проектиране” (Beruházási tervező mérnökök kamarája), amely beruházási tervezői tevékenység végzésére jogosít. |
2009/2010 |
|
Česká republika |
— a „České vysoké učení technické” (a prágai Cseh Műszaki Egyetem) karai által odaítélt oklevelek: — „Vysoká škola architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-ig), „Fakulta architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-től 1960-ig) „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1960-tól) a következő szakirányokon: épület-kivitelezés és épületszerkezetek, épület-kivitelezés, kivitelezés és építészet, építészet (beleértve a várostervezést és a területrendezést), polgári, ipari és mezőgazdasági építkezések vagy építő- és építészmérnöki területen folytatott mérnöki tanulmányi programban „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1976-tól) a következő szakirányokon: építészet, várostervezés és területrendezés, vagy a következő tanulmányi programban: építészet és várostervezés a következő szakirányokon: építészet, az építészeti tervezés elmélete, várostervezés és területrendezés, építészettörténet, történelmi építmények helyreállítása, vagy építészet és épület kivitelezés — a „Vysoká škola stavitelství v Brně” (1951-től 1956-ig) által odaítélt oklevelek az építész- és építőmérnöki tanulmányok területén — a „Vysoké učení technické v Brně”, és a „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) által (1956-tól) odaítélt oklevelek az építészmérnöki és várostervezési tanulmányok vagy „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1956-tól) a tervezési tanulmányok területén — a „Vysoká škola báňská - Technická univerzita Ostrava”, „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1997-től) által odaítélt oklevelek a szerkezeti és az építészmérnöki tanulmányok, vagy az építőmérnöki tanulmányok területén — a „Technická univerzita v Liberci”, „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1994-től) által odaítélt oklevelek az építészeti és a várostervezési tanulmányok keretében az építészmérnöki tanulmányok területén — az „Akademie výtvarných umění v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tervezés területén — a „Vysoká škola umělecko-průmyslová v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tanulmányok területén — a „Česká komora architektů” által odaítélt engedély a szakterület megjelölése nélkül vagy az építőmérnöki területen. |
2006 /2007 |
|
Danmark |
— a koppenhágai és aarhusi nemzeti építészmérnöki iskolák által kiállított oklevelek (arkitekt) — az 1975. május 28-i 202. törvény értelmében az Építészmérnöki Bizottság által kiadott bejegyzési igazolás (registreret arkitekt) — az általános mérnöki főiskolák (bygningskonstruktor) által kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését |
1987/1988 |
|
Deutschland |
— a képzőművészeti főiskolák által kiállított oklevelek [Dipl.-Ing., Architekt (HfbK)] — a „Technische Hochschulen” (Architektur/Hochbau), a műszaki egyetemek, és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei által kiállított oklevelek (Dipl.-Ing. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti) — a „Fachhochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau), és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau) által kiállított oklevelek, amelyekhez — amennyiben a tanulmányi időszak kevesebb mint négy év, de legalább három év — olyan igazolások kapcsolódnak, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság területén megszerzett négyéves szakmai gyakorlatot bizonyítják, és amely igazolást egy szakmai testület adja ki a 47. cikk (1) bekezdése alapján (Ingenieur grad. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti) — az „Ingenieurschulen” és a „Werkkunstschulen” építészmérnöki tanszékei által 1973. január 1-je előtt kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését |
1987/1988 |
|
Eesti |
— diplom arhitektuuri erialal, väljastatud Eesti Kunstiakadeemia arhitektuuri teaduskonna poolt alates 1996 aastast (az Észt Művészeti Akadémia Építészmérnöki Kara által 1996. óta odaítélt építészeti oklevél), väljastatud Tallinna Kunstiülikooli poolt 1989-1995. (1989-1995. között a Tallini Művészeti Egyetem által odaítélt), väljastatud Eesti NSV Riikliku Kunstiinstituudi poolt 1951-1988. (az Észt SSR Állami Művészeti Intézete által 1951—1988. között odaítélt) |
2006/2007 |
|
Eλλάς |
— az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít — a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít — az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít — a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít — a PANEPISTIMION THRAKIS által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít — a PANEPISTIMION PATRON által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít |
1987/1988 |
|
España |
az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium vagy az egyetemek által kiadott hivatalos építészmérnöki képesítés (título oficial de arquitecto). |
1987/1988 |
|
France |
— az 1959-ig az oktatási minisztérium, és azt követően a kulturális minisztérium által kiállított kormányzati építészmérnöki oklevél (architecte DPLG) — az „Ecole spéciale d'architecture” által kiállított oklevelek (architecte DESA) — 1955 óta az „Ecole nationale supérieure des Arts et Industries de Strasbourg” (korábban „Ecole nationale d'ingénieurs de Strasbourg”) által kiállított oklevelek (architecte ENSAIS) |
1987/1988 |
|
Hrvatska |
— „Magistar inženjer arhitekture i urbanizma/magistra inženjerka arhitekture i urbanizma” oklevél, amelyet a Arhitektonski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki — „Magistar inženjer arhitekture/magistra inženjerka arhitekture” oklevél, amelyet a Građevinsko-arhitektonski fakultet Sveučilišta u Splitu állít ki — „Magistar inženjer arhitekture/magistra inženjerka arhitekture” oklevél, amelyet a Fakultet građevinarstva, arhitekture i geodezije Sveučilišta u Splitu állít ki — „Diplomirani inženjer arhitekture” oklevél, amelyet az Arhitektonski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki — „Diplomirani inženjer arhitekture/diplomirana inženjerka arhitekture” oklevél, amelyet a Građevinsko-arhitektonski fakultet Sveučilišta u Splitu állít ki — „Diplomirani inženjer arhitekture/diplomirana inženjerka arhitekture” oklevél, amelyet a Fakultet građevinarstva, arhitekture i geodezije Sveučilišta u Splitu állít ki — „Diplomirani arhitektonski inženjer” oklevél, amelyet az Arhitektonski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki — „Inženjer” oklevél, amelyet az Arhitektonski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki — „Inženjer” oklevél, amelyet az Arhitektonsko-građevinsko-geodetski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki az Arhitektonski odjel Arhitektonsko-građevinsko-geodetskog fakulteta tanszéken befejezett tanulmányokért — „Inženjer” oklevél, amelyet a Tehnički fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki az Arhitektonski odsjek Tehničkog fakulteta tanszéken befejezett tanulmányokért — „Inženjer” oklevél, amelyet a Tehnički fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki az Arhitektonsko-inženjerski odjel Tehničkog fakulteta tanszéken befejezett tanulmányokért — „Inženjer arhitekture” oklevél, amelyet az Arhitektonski fakultet Sveučilišta u Zagrebu állít ki Valamennyi oklevelet a zágrábi Horvát Építész Kamara (Hrvatska komora arhitekata) által kibocsátott, az építészkamarai tagságot igazoló okiratnak kell kísérnie. |
a csatlakozás időpontjától számított harmadik tanév |
|
Ireland |
— a „National University of Ireland” által a dublini „University College” építész szakos végzős hallgatóinak kiállított „Bachelor of Architecture” fokozat [B Arch. (NUI)] — a „College of Technology” (Bolton Street, Dublin) által kiállított egyetemi szintű építészmérnöki oklevél (Dipl.Arch.) — a „Royal Institute of Architects of Ireland” levelező tagságára vonatkozó igazolás (ARIAI) — a „Royal Institute of Architects of Ireland” levelező tagságára vonatkozó igazolás (MRIAI) |
1987/1988 |
|
Italia |
— „laurea in architettura” diplomák, amelyeket a velencei és a Reggio Calabria-beli egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy az építész szakmát önállóan gyakorolja (dott. Architetto) — „laurea in ingegneria” építőmérnöki diplomák („sezione costenzione civile”), amelyeket egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy a szakmát önállóan gyakorolja (dott. Ing. Architetto vagy dott. Ing. in ingegneria civile) |
1987/1988 |
|
Κύπρος |
— Βεβαίωση Εγγραφής στο Μητρώο Αρχιτεκτόνων που εκδίδεται από το Επιστημονικό και Τεχνικό Επιμελητήριο Κύπρου (a Ciprusi Tudományos és Műszaki Kamara (ETEK) által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány az Építészek Nyilvántartásába történő felvételről) |
2006/2007 |
|
Latvija |
— „arhitekta diploms” ko izsniegusi Latvijas Valsts Universitātes Inženierceltniecības fakultātes Arhitektūras nodaļa līdz 1958. gadam, Rīgas Politehmskā Institūta Celtniecības fakultātes Arhitektūras nodala no 1958. gada līdz 1991. gadam, Rīgas Tehniskās Universitātes Arhitektūras fakultāte kopš 1991. gada, un „Arhitekta prakses sertifikāts”, ko izsniedz Latvijas Arhitektu savienība (a Lett Állami Egyetem Építőmérnöki Kara által 1958-ig, a Rigai Politechnikai Intézet Építőmérnöki Karának Építészmérnöki Tanszéke által 1958—1991. között, a Rigai Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara által 1991 óta odaítélt „építészmérnöki oklevél”, és a Lett Építészmérnöki Szövetség által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány) |
2006/2007 |
|
Lietuva |
— a Kauno politechnikos institutas által 1969-ig odaítélt építészmérnöki/építészi oklevelek (inžinierius architektas/architektas) — a Vilnius inžinerinis statybos institutas által 1990-ig, a Vilniaus technikos universitetas által 1996-ig, a Vilnius Gedimino technikos universitetas által 1996 óta odaítélt építészi/építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektas/architektūros/bakalauras/architektūros magistras) — a LTSR Valstybinis dailės institutas által 1990-ig, a Vilniaus dailės akademija által 1990. óta odaítélt oklevelek az építészeti/építőmérnöki/építészmérnöki tanulmányok elvégzéséről (architektūros kursas/architektūros bakalauras/architektūros magistras) — a Kauno technologijos universitetas által 1997. óta odaítélt építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektūros bakalauras/architektūros magistras) amelyekhez csatolni kell a Tanúsító Bizottság által kibocsátott építészeti tevékenység végzésére jogosító igazolást (okleveles építész/Atestuotas architektas) |
2006/2007 |
|
Magyarország |
— egyetemek által kibocsátott „okleveles építészmérnök” — egyetemek által kibocsátott „okleveles építész tervező művész” oklevél |
2006/2007 |
|
Malta |
— Perit: az Universita ta' Malta által odaítélt Lawrja ta' Perit, amely feljogosít „Perit” -ként történő nyilvántartásba vételre. |
2006/2007 |
|
Nederland |
— a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák építészmérnöki kara által kiadott igazolás, amely tanúsítja, hogy annak birtokosa letette az építész záróvizsgát (bouwkundig ingenieur) — az állam által elismert építészmérnöki akadémiák által kiállított oklevelek (architect) — a korábbi építészmérnöki felsőoktatási intézmények (Hoger Bouwkunstonderricht) által 1971-ig kiállított oklevelek (architect HBO) — a korábbi építészmérnöki kollégiumok (voortgezet Bouwkunstonderricht) által 1970-ig kiállított oklevelek (architect VBO) — igazolás, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette azt a vizsgát, amelyet a „Bond van Nederlandse Architecten” Építész Tanácsa szervezett (BNA) (architect) — a „Stichting Intstituut voor Architectuur” (IVA) oklevele, amelyet az alapítvány által szervezett, legalább négy évig tartó tanfolyam elvégzése után lehet megkapni (architect), és amelyhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette az előírt képesítéshez szükséges vizsgát, amely magában foglalja a hallgató által az ezen irányelv 44. cikkében említett tevékenység legalább hatéves tényleges végzése alatt készített és kivitelezett tervek kiértékelését — az illetékes hatóságok által kibocsátott igazolás arról, hogy az érintett személy 1985. augusztus 6-át megelőzően letette a „Kandidaat in de bouwkunde” fokozat elérését igazoló vizsgát, amelyet a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák szerveztek, valamint arról, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végzett, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect) — az 1985. augusztus 6-át megelőzően 40. életévüket betöltött személyeknek az illetékes hatóságok által kiadott igazolás, amely bizonyítja, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végeztek, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect) — A hetedik és nyolcadik francia bekezdésben említett igazolásokat nem ismerik el azután az időpont után, amikor az építész szakmai cím birtokában folytatott építészeti tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó holland törvények és jogszabályok életbe lépnek, melyek szerint az ilyen rendelkezések alá eső igazolások nem jogosítanak fel az „architect” szakmai cím birtokában folytatott tevékenység megkezdésére. |
1987/1988 |
|
Österreich |
— a Bécsi és a Graz-i Műszaki Egyetemek, valamint az Innsbruck-i Egyetem Építészmérnöki Kara („Bauingenieurwesen”) és Építész Kara („Architektur”) által az építészi, építészmérnöki („Bauingenieurwesen”) építői („Hochbau”) és „Wirtschaftsingenieurwesen-Bauwesen” területeken kibocsátott diplomák — a „Bodenkultur” egyetem által a „Kulturtechnik und Wasserwirtschaft” területén kibocsátott diplomák — a Bécsi Alkalmazott Művészetek Egyetemi Kollégiuma által az építészet területén kibocsátott diplomák — a Bécsi Szépművészeti Főiskola által az építészet területén kibocsátott diplomák műszaki főiskolák vagy építészeti főiskolák által kibocsátott mérnöki (Ing.) diplomák, valamint a „Baumeister” -i engedély, amely vizsgával záruló, legalább hatéves ausztriai szakmai tapasztalatot igazol — a Linz-i művészeti és ipari képző Egyetemi Kollégium által kibocsátott diplomák az építészet területén — az okleveles technikusokról szóló Törvény (Ziviltechnikergesetz, BGBI. Nr.156/1994.) szerint a Mérnöki vagy Műszaki Tanácsadói képzésben az építészet területén kibocsátott bizonyítványok („Hochbau”, „Bauwesen”) — „Wirtschaftsingenieurwesen Bauwesen”, „Kulturtechnik und Wasserwirtschaft”) |
1997/1998 |
|
Polska |
a következő egyetemek építészmérnöki karai által odaítélt oklevelek: — Varsói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Varsóban (Politechnika Warszawska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; inżynier architekt; inżyniera magistra architektury; magistra inżyniera architektury; magistra inżyniera architekta; magister inżynier architekt (1945-től 1948-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1951-től 1956-ig, a cím: inżynier architekt; 1954-ig 1957-ig, második szakasz, a cím: inżyniera magistra architektury; 1957-től 1959-ig, a cím: inżyniera magistra architektury; 1959-től 1964-ig, a cím: magistra inżyniera architektury; 1964-től 1982-ig, a cím: magistra inżyniera architekta; 1983-től 1990-ig, a cím: magister inżynier architekt; 1991-től cím: magistra inżyniera architekta) — Krakkói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Krakkóban (Politechnika Krakowska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1953-ig Bánya- és Kohómérnöki Egyetem), Politechnikai Építészmérnöki Kar — Akadémia Górniczo-Hutnicza, Politechniczny Wydział Architektury) — Wrocławi Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Wrocławban (Politechnika Wrocławska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; magister inżynier architektury; magister inżynier architekt (1949-től 1964-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1956-tól 1964-ig, a cím: magister inżynier architektury; 1964 óta, a cím: magister inżynier architekt) — Sziléziai Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gliwice-ben (Politechnika Śląska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki és Tervezési Kar — Wydział Inżynieryjno-Budowlany, a cím: inżynier architekt; 1961-től 1969-ig, Ipari és Építőmérnöki Kar — Wydział Budownictwa Przemysłowego i Ogólnego, a cím: magister inżynier architekt; 1969-től 1976-ig, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, a cím: magister inżynier architekt; 1977-től, Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury, a cím: magister inżynier architekt és 1995 óta a cím: inżynier architekt) — Poznani Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Poznańban (Politechnika Poznańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architektury; inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki Iskola, Építészmérnöki Kar — Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury title: inżynier architektury; 1978 óta, a cím: magister inżynier architekt és 1999 óta a cím: inżynier architekt) — Gdański Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gdańskban (Politechnika Gdańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1969-ig Építészmérnöki Kar — Wydział Aichitektury, 1969-től 1971-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, 1971-től 1981-ig Építészeti és Várostervezési Intézet — Instytut Architektury i Urbanistyki, 1981 óta Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury) — Białystoki Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Białystokban (Politechnika Białostocka, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1975-től 1989-ig Építészmérnöki Intézet — Instytut Architektury) — Łódźi Műszaki Egyetem, Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar Łódźban (Politechnika Łódźka, Wydział Budownictwa, Architektury i Inźynierii Środowiska); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1973-tól 1993-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury és 1992 óta Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar — Wydział Budownictwa, Architektury i Inżynierii Środowiska; a cím: 1973-tól 1978-ig inżynier architekt, 1978 óta a cím: magister inżynier architekt) — Szczecini Műszaki Egyetem, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar Szczecinben (Politechnika Szczecińska, Wydział Budownictwa i Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1948-től 1954-ig Mérnöki Főiskola, Építészmérnöki Kar — Wyzsza Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury, a cím: inżynier architekt, 1970 óta a cím: magister inżynier architekt és 1998 óta a cím: inżynier architekt) amelyekhez csatolni kell az illetékes lengyel területi építészi kamara által kiállított tagsági igazolást, amely építészeti tevékenység Lengyelországban történő végzésére jogosít. |
2006/2007 |
|
Portugal |
— a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma do curso especial de arquitectura” diploma — a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma de arquitecto” diploma — a lisszaboni és portói felsőfokú képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma do curso de arquitectura” diploma — a lisszaboni felsőfokú képzőművészeti iskola által kiadott „diploma de licenciatura em arquitectura” diploma — a lisszaboni műszaki egyetem és a portói egyetem által kiadott „carta de curso licenciatura em arquitectura” diploma — a lisszaboni műszaki egyetem felsőfokú műszaki intézete által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil) — a portói egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil) — a coimbrai egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil) — a minhói egyetem által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (termelés) [Licenciatura em engenharia civil (produção)] |
1987/1988 |
|
România |
Universitatea de Arhitectură și Urbanism „Ion Mincu” București („Ion Mincu” Építészeti és Urbanisztikai Egyetem, Bukarest): — 1953-1966. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet, Bukarest), Arhitect (Építészet), — 1967-1974. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet, Bukarest), Diplomă de Arhitect, Specialitatea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészmérnöki szak), — 1975-1977. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet Bukarest, Építészmérnöki kar), Diplomă de Arhitect, Specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészetmérnöki szak), — 1978-1991. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură și Sistematizare („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet, Bukarest, Építészmérnöki és Rendszerezési Kar), Diplomă de Arhitect, Specializarea Arhitectură și Sistematizare (Építészmérnöki oklevél, építészmérnöki és rendszerező szak), — 1992-1993. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură și Urbanism („Ion Mincu”Építészmérnöki Intézet, Bukarest, Építészmérnöki és Urbanisztikai Kar), Diplomă de Arhitect, specializarea Arhitectură și Urbanism (Építészmérnöki oklevél, építészmérnöki és urbanisztikai szak), — 1994-1997. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură și Urbanism („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet, Bukarest, Építészmérnöki és Urbanisztikai Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1998-1999. Institutul de Arhitectură „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură („Ion Mincu” Építészmérnöki Intézet, Bukarest, Építészmérnöki Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență, oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2000. óta Universitatea de Arhitectură și Urbanism „Ion Mincu” București, Facultatea de Arhitectură („Ion Mincu” Építészmérnöki és Urbanisztikai Egyetem – Bukarest, Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak); Universitatea Tehnică din Cluj-Napoca (Cluj-Napoca-i Műszaki Egyetem): — 1990-1992. Institutul Politehnic din Cluj-Napoca, Facultatea de Construcții (Cluj-Napoca-i Politechnikai Intézet, Építőmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1993-1994. Universitatea Tehnică din Cluj-Napoca, Facultatea de Construcții (Cluj-Napoca-i Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1994-1997. Universitatea Tehnică din Cluj-Napoca, Facultatea de Construcții (Cluj-Napoca-i Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1998-1999. Universitatea Tehnică din Cluj-Napoca, Facultatea de Arhitectură și Urbanism (Cluj-Napoca-i Műszaki Egyetem, Építészmérnöki és Urbanisztikai Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2000. óta Universitatea Tehnică din Cluj-Napoca, Facultatea de Arhitectură și Urbanism (Cluj-Napoca-i Mûszaki Egyetem, Építészmérnöki és Urbanisztikai Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak); Universitatea Tehnică „Gh. Asachi” Iași („Gh. Asachi” Műszaki Egyetem Iași): — 1993. Universitatea Tehnică „Gh. Asachi” Iași, Facultatea de Construcții și Arhitectură („Gh. Asachi” Műszaki Egyetem Iași, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1994-1999. Universitatea Tehnică „Gh. Asachi” Iași, Facultatea de Construcții și Arhitectură („Gh.Asachi” Műszaki Egyetem Iași, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2000-2003. Universitatea Tehnică „Gh. Asachi” Iași, Facultatea de Construcții și Arhitectură („Gh.Asachi” Műszaki Egyetem Iași, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2004. óta Universitatea Tehnică „Gh. Asachi” Iași, Facultatea de Arhitectură „Gh. Asachi” (Műszaki Egyetem Iași, Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak); Universitatea Politehnica din Timișoara („Politechnikai” Egyetem, Timișoara): — 1993-1995. Universitatea Tehnică din Timișoara, Facultatea de Construcții (Műszaki EgyetemTimișoara, Építőmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură și urbanism, specializarea Arhitectură generală (Építészmérnöki oklevél, építészeti és urbanisztikai tanulmányok, általános építészmérnöki szak), — 1995-1998. Universitatea Politehnica din Timișoara, Facultatea de Construcții („Politechnikai” Egyetem, Timișoara, Építőmérnöki Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 1998-1999. Universitatea Politehnica din Timișoara, Facultatea de Construcții și Arhitectură („Politechnikai” Egyetem, Timișoara, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar), Diplomă de Licență, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Licență oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2000. óta Universitatea Politehnica din Timișoara, Facultatea de Construcții și Arhitectură („Politechnikai” Egyetem, Timișoara, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak); Universitatea din Oradea (Oradea-i Egyetem): — 2002. Universitatea din Oradea, Facultatea de Protecția Mediului (Oradeai Egyetem, Környezetvédelmi Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak), — 2003. óta Universitatea din Oradea, Facultatea de Arhitectură și Construcții (Építészmérnöki és Építőmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak); Universitatea Spiru Haret București (Spiru Haret Egyetem, Bukarest): — 2002. óta Universitatea Spiru Haret București, Facultatea de Arhitectură (Spiru Haret Egyetem, Bukarest, Építészmérnöki Kar), Diplomă de Arhitect, profilul Arhitectură, specializarea Arhitectură (Építészmérnöki oklevél, építészeti tanulmányok, építészmérnöki szak). |
2009/2010 |
|
Slovenija |
— építészmérnöki kar által odaítélt „univerzitetni diplomirani inženir arhitekture / univerzitetna diplomirana inženirka arhitekture” (építészmérnöki egyetemi oklevél), amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít — műszaki kar által odaítélt egyetemi oklevél az „univerzitetni diplomirani inženir (univ.dipl.inž.) /univerzitetna diplomirana inzenirka” címről, amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít |
2006/2007 |
|
Slovensko |
— a Szlovák Műszaki Egyetem (Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1950—1952. között odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavitel'stvo”) oklevél (cím: Ing.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavitel'stvo”) oklevél (cím: Ing.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt „várostervezési” („urbanizmus”) oklevél (cím: Ing. arch.); Pozsonyban 1977—1997. között — a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.) — Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 1998 óta odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2000—2001. között odaítélt „építőmérnök - építész szak” („pozemné stavby - špecializácia: architektúra”) oklevél (cím: Ing.) — a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta -Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2001 óta odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.) — a Képzőművészeti és Tervezési Akadémia (Vysoká škola výtvarných umení) által Pozsonyban 1969 óta odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Akad. arch. 1990-ig; Mgr. 1990—1992. között; Mgr. arch. 1992—1996. között; Mgr. art. 1997 óta) — a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Technická univerzita) által Kassán 1981—1991. között odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.) amelyhez mellékelni kell: — Pozsonyban a Szlovák Építész Kamara (Slovenská komora architektov) által kibocsátott engedélyt, amely vagy nem tartalmaz utalást a szakterületre vagy az „építőmérnöki” („pozemné stavby”) vagy a „területrendezési” („územné plánovanie”) szakterületet tünteti fel — Pozsonyban a Szlovák Építőmérnöki Kamara (Slovenská komora stavebných inžinierov) által kibocsátott engedélyt az építőmérnöki szakterület feltüntetésével („pozemné stavby”) |
2006/2007 |
|
Suomi/Finland |
— a Műszaki Egyetem és az Oului Egyetem építész kara által kiadott oklevelek (arkkitehti - arkitekt) — a Műszaki Főiskolák által kiadott oklevelek (rakennusarkkitehti-byggnadsarkitekt) |
1997/1998 |
|
Sverige |
— a Királyi Műszaki Intézet Építészeti Iskolája, a Chalmers Műszaki Intézet, valamint a Lund Egyetem Műszaki Intézete által kibocsátott diplomák (arkitekt, egyetemi építészi diploma) — a „Svenska Arkitekters Riksförbund” (SAR) tagsági okiratai, ha az érintett személyek az irányelv hatálya alá tartozó államban részesültek képzésben |
1997/1998 |
|
United Kingdom |
— képesítések, amelyek a következő vizsgák letétele után nyerhetők el: — — a Royal Institute of British Architects vizsgája — építészmérnök-képző intézmények vizsgája: egyetemeken, műszaki főiskolákon, főiskolákon, akadémiákon, műszaki és művészeti intézményekben, amelyeket 1985. június 10-ig az Architects Registration Council of the United Kingdom már elismert vagy elismer a nyilvántartásba történt felvételhez (Architect) — igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1931. évi Architects Registration Act 6. szakasz (1) bekezdésének a), b) vagy d) pontja értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect) — igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1938. évi Architects Registration Act 2. szakasza értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect) |
1987/1988 |
VII. MELLÉKLET
Az 50. cikk (1) bekezdése értelmében megkövetelhető dokumentumok és igazolások
1. Dokumentumok
Az érintett személy állampolgárságának igazolása.
Szakmai alkalmassági bizonyítványok vagy az oklevelek másolatai, melyek az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosítanak, és egy, az érintett személy szakmai tapasztalatáról szóló igazolás, ahol ez alkalmazható.
A fogadó tagállam illetékes hatóságai felszólíthatják a kérelmezőt, hogy a szükséges mértékben szolgáltasson adatokat tanulmányairól, hogy meg lehessen állapítani az esetleg fennálló lényeges különbségeket a kívánt nemzeti képzéshez viszonyítva, a 14. cikk rendelkezései szerint. Amennyiben a kérelmező nem tudja ezeket az információkat szolgáltatni, a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkeresik az információs szolgálatot, az illetékes hatóságokat vagy bármely más illetékes testületet a kérelmező saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan a külföldi kérelmező érkezik.
A 16. cikkben említett esetekben a saját tagállam, vagy azon tagállam illetékes hatóságai vagy testületei által kiállított igazolás a tevékenység természetéről és időtartamáról, ahonnét a külföldi állampolgár jön.
Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakma gyakorlása iránti kérelem benyújtójától olyan okiratok benyújtását követeli meg, melyek helyes magatartását vagy jó hírnevét, továbbá azt igazolják, hogy nem jelentett csődöt, vagy súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmény elkövetése miatt felfüggeszti vagy megtiltja a foglalkozás gyakorlását, e tagállam köteles elfogadni a területén a tagállamok szabályozott szakma gyakorlását kérelmező állampolgárai esetében, mint elégséges bizonyítékot, a saját tagállam, vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított okiratokat, melyek a fenti követelményeknek való megfelelést igazolják. A megkeresett hatóságok a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani.
Amennyiben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem bocsátják rendelkezésre az első albekezdés szerint kért iratokat, ezeket az iratokat pótolni lehet büntetőjogi felelősség tudatában (eskü alatt) tett nyilatkozattal, — vagy, olyan államok esetében, ahol nincs eskü alatt tett nyilatkozat, ünnepélyes nyilatkozattal — melyet az érintett személy az illetékes bírói vagy közigazgatási hatóság, vagy adott esetben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam közjegyzője vagy megfelelően minősített szakmai testülete előtt tett; ennek a hatóságnak vagy közjegyzőnek igazolásba kell foglalni az eskü alatti, vagy az ünnepélyes vagy a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat hitelességét.
Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól a kérelmező fizikai vagy szellemi állapotára vonatkozó igazolást követel meg a szabályozott szakma gyakorlásához, ez a tagállam köteles elfogadni, mint elégséges bizonyítékot, a kérelmező saját tagállama illetékes hatóságai által megkövetelt okirat benyújtását. Amennyiben a saját tagállam nem követel meg ilyen okiratot, a fogadó tagállam elfogadja ennek a tagállamnak illetékes hatóságai által kiállított igazolást. Ebben az esetben, a saját tagállam illetékes hatóságai a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani.
Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól megköveteli, hogy a szabályozott szakma gyakorlásához benyújtsák:
az említett tagállam elégséges bizonyítékként köteles elfogadni egy másik tagállam bankjai és biztosítótársaságai által erre a célra kiállított igazolást.
Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól megköveteli, annak igazolása, hogy az érintettet a szakma gyakorlásától ideiglenesen vagy véglegesen nem tiltották el, és vele szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem született.
2. Igazolások
Az ezen irányelv III. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése érdekében, a tagállamok előírhatják, hogy az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiraton kívül, az a személy, aki teljesíti a megkívánt képzés feltételeit, köteles benyújtani egy olyan, saját tagállama illetékes hatóságai által kiállított igazolást, amelynek értelmében az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat ezen irányelv hatálya alá tartozik.
( 1 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
( 2 ) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
( 3 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 4 ) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
( 6 ) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
( 7 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
( 8 ) HL L 274., 2009.10.20., 36. o.
( 9 ) HL L 53., 2011.2.26., 66. o.
( *1 ) HL L 79., 2007.3.20., 38. o.
( 10 ) Az ír állampolgárok egyben tagjai az Egyesült Királyság alábbi szövetségeinek vagy szervezeteinek is:
( 11 ) Csak számlaellenőrzési tevékenység vonatkozásában.