a 178/2002/EK rendeletben megállapított fogalommeghatározások;

a 852/2004/EK rendeletben megállapított fogalommeghatározások;

az I. mellékletben megállapított fogalommeghatározások;

és

a II. és III. mellékletben szereplő bármely műszaki fogalommeghatározás.

az állati eredetű termékek azonosító jelölésére vonatkozó követelmények;

a HACCP-alapú eljárások célkitűzései;

az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos követelmények;

az állati eredetű termékek előállítására, kezelésére, feldolgozására, tárolására és forgalmazására igénybe vett helyiségekre és szállítóeszközökre vonatkozó különleges higiéniai követelmények;

az állati eredetű termékek előállításához, kezeléséhez, feldolgozásához, tárolásához, szállításához és forgalmazásához kapcsolódó műveletekre vonatkozó különleges higiéniai követelmények;

a még meleg hús szállításának szabályai;

a tudományos adatok szerint a közegészség védelme érdekében szükséges egészségügyi előírások és ellenőrzések;

a III. melléklet VII. szakasza IX. fejezetének kiterjesztése a fésűskagylóktól különböző élő kagylókra;

az annak megállapítására szolgáló kritériumok, hogy a járványügyi adatok mikor jelzik, hogy egy halászati terület nem jelent egészségügyi veszélyt az élősködők jelenléte tekintetében, és hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság mikor engedélyezheti az élelmiszeripari vállalkozóknak, hogy a halászati termékeket a III. melléklet VIII. szakasza III. fejezetének D. részével összhangban ne fagyasszák le;

az élő kagylókra vonatkozóan az érintett uniós referencialaboratóriummal együttműködésben megállapított kiegészítő egészségügyi előírások, beleértve a következőket is:

az MSM tekintetében meghatározzák, mely kalciumtartalom nem tekintendő jelentősen magasabbnak a darált húsénál;

megállapítsák a feldolgozó létesítményekben, a B. vagy C. osztályú termelési területről származó, nem tisztított, nem átmosott kagylókon alkalmazható egyéb kezeléseket;

meghatározzák a tengeri biotoxinok elismert vizsgálati módszereit;

megállapítsák a frissesség kritériumait és határértékeit a halászati termékekre a hisztamin és az összes illékony nitrogén tekintetében;

engedélyezzék a III. melléklet IX. szakaszában megállapított kritériumoknak az összcsíraszám és a szomatikus sejtszám tekintetében meg nem felelő nyerstej felhasználásával készülő tejtermékek előállítását;

a 96/23/EK irányelv ( 4 ) sérelme nélkül meghatározzák a nyerstejben lévő antibiotikus anyagok szermaradványai összességének legnagyobb megengedett értékét;

és

jóváhagyják a zselatin és kollagén előállítására vonatkozó egyenértékű eljárásokat.

a 852/2004/EK rendelet;

a 854/2004/EK rendelet;

és

a 2004/41/EK irányelv.

Amennyiben a jelölést egy, a Közösség területén lévő létesítményben helyezik fel, annak ovális alakúnak kell lennie, és tartalmaznia kell a következő rövidítések egyikét: CE, EC, EF, EG, EK, EO, EY, ES, EÜ, EK, EB, EZ vagy WE.

A Közösségen kívül található létesítményből a Közösségbe importált termékre felhelyezett jelölésnek a fenti rövidítéseket nem kell tartalmaznia.

azonosításuk megfelelő;

azokat a III. szakaszban említett megfelelő információ kíséri a származási gazdaságból;

nem olyan gazdaságból vagy területről érkeznek, amelyeket állat- és közegészségügyi okokból szállítási tilalom vagy egyéb korlátozás alatt állnak, kivéve, ha erre a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad;

tiszták;

egészségesek, amennyire ezt az élelmiszeripari vállalkozó meg tudja ítélni;

és

a vágóhídra történő megérkezésükkor az állatok kímélete szempontjából kielégítő állapotban vannak.

a származási gazdaság állapota vagy a regionális állat-egészségügyi állapot, valamint az, hogy a gazdaságról hivatalosan elismerték-e, hogy a 2075/2005/EK bizottsági rendelet ( 8 ) IV. melléklete I. fejezete A. pontjának megfelelően ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmaz a Trichinella tekintetében;

az állatok egészségügyi állapota;

az állatoknak egy bizonyos időszakon belül adott, nullánál nagyobb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű állatgyógyászati készítmények és egyéb kezelések, a kezelés időpontjával és az élelmezés-egészségügyi várakozási idővel egyetemben;

a hús biztonságosságát érintő betegségek előfordulása;

amennyiben érinti a közegészség védelmét, az állatokból vett mintákon vagy egyéb, a hús biztonságosságát érintő betegségek diagnosztizálására vett mintákon – beleértve a zoonózis- és a maradékanyagvizsgálat keretében vett mintákat – végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

az ugyanabból a származási gazdaságból érkező állatok korábbi, a levágást megelőző és azt követő húsvizsgálatáról szóló megfelelő jelentések, különösen beleértve a hatósági állatorvos jelentéseit;

tenyésztési adatok, amennyiben ezek betegség jelenlétére utalhatnak;

és

a származási gazdaságot általában látogató magánállatorvos neve és címe.

állati test, fél állati test vagy negyed állati test esetén a vágás napja;

vadak esetén az elejtés napja;

halászati termékek esetében a begyűjtés vagy befogás napja;

bármilyen más, állati eredetű élelmiszernél, adott esetben a feldolgozás, darabolás, darálás vagy előkészítés napja.

az előállítás napja; és

a fagyasztás napja, ha az az előállítás napjától eltér.

A begyűjtés és a szállítás során az állatokat óvatosan kell kezelni felesleges szenvedés okozása nélkül.

Azok az állatok, melyek betegség tüneteit mutatják, vagy amelyek olyan állományból származnak, amelyről ismeretes, hogy a közegészségügy szempontjából fontos kórokozókkal fertőzött, csak akkor szállíthatók a vágóhídra, ha arra a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad.

A hús szennyeződésének és fertőződésének elkerülésére a vágóhidaknak:

Az eszközök fertőtlenítésére a vágóhidaknak egy 82°C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezéssel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel kell rendelkezniük.

A csomagolatlan hús kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezések csapjait úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák a fertőzés és szennyeződés terjedését.

A vágóhidakon zárható helyiségeknek vagy berendezéseknek kell lenniük a visszatartott hús hűtött tárolására, és külön zárható helyiségek vagy berendezések szükségesek az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására.

A vágóhídon megfelelő felszereltségű, külön helynek kell lennie az élő állatok szállítóeszközeinek tisztítására, mosására és fertőtlenítésére. A vágóhidaknak azonban nem kell ilyen helyiségekkel és berendezésekkel rendelkezniük, ha ezt a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi, és a közelben hatóságilag engedélyezett ilyen helyiségek és berendezések találhatók.

A vágóhidaknak zárható létesítményekkel kell rendelkezniük a beteg vagy betegségre gyanús állatok levágására. Ez nem szükséges, ha erre a vágásra egy másik, a hatáskörrel rendelkező hatóság által erre a célra felhatalmazott vágóhídon, vagy a szokásos vágási időszakot követően kerül sor.

Amennyiben a vágóhídon trágyát vagy emésztőtraktus-tartalmat tárolnak, erre a célra speciális területet vagy helyiséget kell fenntartani.

A vágóhidaknak megfelelően felszerelt, zárható létesítménnyel, vagy szükség szerint helyiséggel kell rendelkezniük az állatorvosi szolgálat kizárólagos használatára.

úgy kerülnek kialakításra, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését, különösen az alábbiakkal:

külön tároló helyiségekkel rendelkeznek a csomagolt és a csomagolatlan hús tárolására, kivéve, ha az időben elkülönítve, vagy olyan módon történik, hogy a csomagolóanyag vagy a tárolás módja nem lehet a hús szennyeződésének forrása;

az V. fejezetben megállapított követelmények betartásának biztosításához megfelelően felszerelt darabolóhelyiségekkel rendelkeznek;

olyan, a csomagolatlan hús kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezésekkel rendelkeznek, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a szennyeződés vagy fertőzés terjedését;

és

82 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezéssel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel rendelkeznek az eszközök fertőtlenítésére.

A vágóhídra történő megérkezést követően az állatok vágása indokolatlanul nem késleltethető. Amennyiben azonban az állatok kímélete miatt szükséges, az állatokat pihentetni kell a vágás előtt.

A vágásra küldött állatokat vagy, adott esetben, az állatok egyes tételeit úgy kell azonosítani, hogy származásuk nyomon követhető legyen.

Az állatok legyenek tiszták.

A vágóhíd-üzemeltetőknek követniük kell a 854/2004/EK rendelettel összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt állatorvos utasításait annak biztosítására, hogy a vágásra váró minden állat vágást megelőző vizsgálatát a megfelelő körülmények között végezzék el.

A vágóterembe vitt állatokat indokolatlan késedelem nélkül kell levágni.

A kábítást, véreztetést, lebőrözést, zsigerelést és egyéb előkészítést indokolatlan késedelem nélkül és oly módon kell elvégezni, hogy a hús szennyeződése elkerülhető legyen. Különösen:

Az emberi fogyasztásra szánt állati testet vagy egyéb testrészeket teljesen le kell bőrözni, kivéve a sertésféléket, a juh- és kecskefélék, valamint borjak fejét, a szarvasmarhafélék pofáját és száját és a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék lábát. A fejeket a pofával és a szájjal együtt és a lábakat úgy kell kezelni, hogy elkerüljék a többi hús szennyeződését.

Amennyiben a sertésféléket nem bőrözik le, sörtéiket azonnal el kell távolítani. A hús forrázóvízzel történő szennyezésének kockázatát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ehhez a művelethez csak engedélyezett adalékanyagokat lehet alkalmazni. A sertésféléket ezt követően alaposan le kell öblíteni ivóvízzel.

Az állati test nem tartalmazhat látható bélsárral való szennyeződést. Minden látható szennyeződést lefaragással vagy más, egyenértékű hatású módszerrel azonnal el kell távolítani.

Az állati test és a belsőség nem érintkezhet a padlóval, a falakkal vagy a munkaállásokkal.

A vágóhíd-üzemeltetőknek követniük kell a hatáskörrel rendelkező hatóság utasításait annak biztosítására, hogy minden levágott állat húsvizsgálatát a 854/2004/EK rendelettel összhangban, megfelelő körülmények között végezzék el.

A vágást követő húsvizsgálatig a levágott állat vizsgálatra váró részeire az alábbi követelmények vonatkoznak:

Amennyiben azonban a pénisz nem mutat kórtani károsodásokat, az azonnal eltávolítható.

Mindkét vesét el kell távolítani a zsíros borításból. Szarvasmarha- és sertésfélék, valamint egypatás állatok esetében el kell távolítani a vesetokot is.

Amennyiben a vágást követő húsvizsgálat elvégzése előtt több állat vérét vagy egyéb vágási melléktermékét és belsőségét ugyanabban a tárolótartályban gyűjtik össze, annak teljes tartalmát emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha egy vagy több érintett állati testet emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították.

A vágást követő húsvizsgálat után:

▼M3

▼B

A vágás és a vágást követő húsvizsgálat után a húst a VII. fejezetben megállapított követelményekkel összhangban kell tárolni.

Amennyiben nem állati melléktermékként történő felhasználásra szánják az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően ( 9 )

Amennyiben egy létesítményt különböző állatfajok vágására, vagy tenyésztett vadak és elejtett vadak testének feldolgozására engedélyeztek, elővigyázatossági intézkedéseket kell tenni a keresztszennyeződés elkerülésére a különböző fajokon végzett műveletek térbeli vagy időbeli elkülönítésével. Külön helyiségeknek kell rendelkezésre állniuk a gazdaságban levágott tenyésztett vadak és az elejtett vadak lebőrözött testének fogadására és tárolására.

Amennyiben a vágóhíd nem rendelkezik olyan zárható létesítménnyel, amelyet a beteg vagy gyanús állatok vágására tartanak fenn, az ilyen állatok vágására használt létesítményeket hatósági felügyelet mellett meg kell tisztítani, le kell mosni, és fertőtleníteni kell, mielőtt egyéb állatok vágása folytatódna.

A háziasított patás állatok testét a vágóhidakon féltestekre vagy negyedekre lehet hasítani, és a hasított féltesteket legfeljebb három nagykereskedelmi darabra lehet vágni. A további darabolást és csontozást darabolóüzemben kell elvégezni.

A húson végzett munkát úgy kell szervezni, hogy elkerüljék vagy minimálisra csökkentsék a szennyeződést. Ebből a célból az élelmiszeripari vállalkozóknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy:

A VII. fejezet 3. pontjával összhangban azonban a hús kicsontozható és darabolható, mielőtt eléri a 2. b) pontban említett hőmérsékletet.

A hús kicsontozható és darabolható, mielőtt eléri a 2. b) pontban említett hőmérsékletet olyan esetben is, ha a darabolóterem a vágóhíd helyiségeivel egy területen van. Ebben az esetben a húst közvetlenül a vágóhíd helyiségeiből, vagy hűtőteremben, illetve hűtőházban eltelt várakozási idő után kell átszállítani a darabolóterembe. Darabolás és megfelelő esetben csomagolás után a húst a 2. b) pontban említett hőmérsékletre kell hűteni.

Az állati testeket, fél állati testeket, negyed állati testeket és nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt fél állati testeket ki lehet csontozni és fel lehet darabolni, mielőtt elérnék a 2. pont b) alpontjában említett hőmérsékletet, amennyiben szállításuk az I. szakasz VII. fejezete 3. pontjának b) alpontjában meghatározott eltérés hatálya alá tartozott. Ebben az esetben a darabolás és kicsontozás teljes folyamata alatt a levegőnek olyan hőmérsékletűnek kell lennie, amely biztosítja a hús hőmérsékletének folyamatos csökkenését. A feldarabolást és adott esetben a csomagolást követően a húst a 2. pont b) alpontjában említett hőmérsékletre kell hűteni, amennyiben hőmérséklete meghaladja ezt az értéket.

Egy egyébként egészséges állat olyan balesetet szenved, amely állatkíméleti okokból meggátolja annak vágóhídra történő szállítását.

Egy hatósági állatorvosnak el kell végeznie az állat vágást megelőző vizsgálatát.

A levágott és kivéreztetett állatot higiénikusan és késedelem nélkül a vágóhídra kell szállítani. A gyomor és a belek eltávolítására sor kerülhet a helyszínen a hatósági állatorvos felügyelete mellett, de más előkészítésre nem. Minden eltávolított zsigert a levágott állattal együtt a vágóhídra kell szállítani, és azt az állathoz tartozóként kell azonosítani.

Amennyiben két óránál több telik el a vágás és a vágóhídra történő megérkezés között, az állatott le kell hűteni. Amennyiben az éghajlati viszonyok lehetővé teszik, az állat aktív hűtésére nincs szükség.

A levágott állatot egy, az állatot tenyésztő élelmiszeripari vállalkozó által kiállított nyilatkozatnak kell kísérnie a vágóhídra, amely tartalmazza az állat azonosítását, és feltüntet minden, az állatnak adott állatgyógyászati terméket vagy egyéb kezelést, azok alkalmazásának időpontját és élelmezés-egészségügyi várakozási idejét.

►M23  
A levágott állatot az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet ( 11 ) IV. mellékletének 5. fejezetében meghatározott hatósági bizonyítványnak kell kísérnie a vágóhídra, illetve azt előzetesen bármilyen formátumban oda kell küldeni.  ◄

A levágott állatnak a vágóhídon a 854/2004/EK rendelettel összhangban elvégzett vágást követő húsvizsgálat után, beleértve a kényszervágás esetében megkövetelt minden kiegészítő vizsgálatot, emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lennie.

Az élelmiszeripari vállalkozóknak követniük kell azokat az utasításokat, amelyeket a hatósági állatorvos a vágást követő húsvizsgálat után a hús felhasználásával kapcsolatosan ad.

az állatok nem szállíthatók a vágóhídra az őket kezelő személyzetre jelentett kockázat elkerülése, valamint az állatok szállítás közbeni sérülésének megelőzése érdekében;

a vágóhíd és a vágásra szánt állat tulajdonosa között megállapodás van érvényben; a tulajdonosnak írásban tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot az ilyen megállapodásról;

a vágóhídnak vagy a vágásra szánt állatok tulajdonosának legalább három nappal az állatok tervezett levágásának napját és időpontját megelőzően tájékoztatnia kell a hatósági állatorvost;

a vágásra szánt állat vágást megelőző vizsgálatát végző hatósági állatorvosnak jelen kell lennie a vágás időpontjában;

a levágott állatok kivéreztetésére és vágóhídra történő szállítására használt mobil egységnek lehetővé kell tennie az állatok higiénikus kezelését és kivéreztetését, valamint vérük megfelelő eltávolítását, és az illetékes hatóság által a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban engedélyezett vágóhíd részét kell képeznie; az illetékes hatóság azonban engedélyezheti a mobil egységen kívüli kivéreztetést is, ha a vért nem emberi fogyasztásra szánják, és a levágásra nem az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 4. cikkének 41. pontjában meghatározott, korlátozás alatt álló körzetekben vagy olyan létesítményekben kerül sor, ahol az (EU) 2016/429 rendelettel és az annak alapján elfogadott bármely jogi aktussal összhangban állategészségügyi korlátozásokat alkalmaznak;

a levágott és kivéreztetett állatokat higiénikusan és késedelem nélkül közvetlenül a vágóhídra kell szállítani. A gyomor és a belek eltávolítására sor kerülhet a helyszínen a hatósági állatorvos felügyelete mellett, de más előkészítésre nem. Minden eltávolított zsigert a levágott állattal együtt a vágóhídra kell szállítani, és azt az egyes állatokhoz tartozóként kell azonosítani;

ha az első állat levágása és a levágott állatok vágóhídra érkezése között több mint két óra telik el, a levágott állatokat hűteni kell. Amennyiben az éghajlati körülmények ezt lehetővé teszik, aktív hűtésre nincs szükség;

az állat tulajdonosának előzetesen tájékoztatnia kell a vágóhidat a levágott állatok tervezett érkezési időpontjáról, és az állatok kezelését a vágóhídra érkezést követően indokolatlan késedelem nélkül meg kell kezdeni;

a levágott állatokat az élelmiszerláncra vonatkozóan az e rendelet II. mellékletének III. szakasza szerint benyújtandó információkon kívül az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 3. fejezetében meghatározott hatósági bizonyítványnak kell kísérnie a vágóhídra, vagy azt előzetesen bármilyen formátumban oda kell küldeni.

A húsnak el kell érnie az 1. pontban meghatározott hőmérsékletet, és a tárolás során azon a hőmérsékleten kell maradnia.

A húsnak a szállítás előtt el kell érnie az 1. pontban meghatározott hőmérsékletet, és azon a hőmérsékleten kell maradnia a szállítás során.

Ugyanakkor az alábbi a) és b) pont alkalmazandó.

A fagyasztásra szánt húst indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani, szükség szerint fagyasztást megelőző stabilizációs időszak figyelembevételével.

A kiskereskedelmi tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozók ugyanakkor az élelmiszer-adományozás céljából történő újraelosztásra tekintettel a következő feltételek mellett lefagyaszthatják a húst:

A csomagolatlan húst a csomagolt hústól elkülönítve kell tárolni és szállítani, kivéve, ha időbeli eltéréssel tárolják és szállítják azokat, és olyan módon, hogy a csomagolóanyag és a tárolás vagy szállítás módja nem válhat a hús szennyeződésének forrásává.

A begyűjtés és a szállítás során az állatokat óvatosan kell kezelni felesleges szenvedés okozása nélkül.

Azok az állatok, melyek betegség tüneteit mutatják, vagy amelyek olyan állományból származnak, amelyről ismeretes, hogy a közegészségügy szempontjából fontos kórokozókkal fertőzött, csak akkor szállíthatók a vágóhídra, ha arra a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad.

Az állatok vágóhídra történő szállítására használt ládáknak és – ahol használnak – moduloknak korróziómentes anyagból kell készülniük, valamint könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük. Az állatok begyűjtésére és szállítására használt minden berendezést meg kell tisztítani, le kell mosni, és fertőtleníteni kell közvetlenül kiürítésük után, és amennyiben szükséges, újbóli felhasználásuk előtt.

A vágóhidaknak rendelkezniük kell az állatok fogadására és vágást megelőző vizsgálatára szolgáló helyiséggel vagy fedett területtel.

A hús szennyeződésének elkerülésére a vágóhidaknak:

Az eszközök fertőtlenítésére a vágóhidaknak egy 82 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezéssel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel kell rendelkezniük.

A csomagolatlan hús kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezések csapjait úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák a fertőzés és szennyeződés terjedését.

A vágóhidakon zárható helyiségeknek vagy berendezéseknek kell lenniük a visszatartott hús hűtött tárolására, és külön zárható helyiségek vagy berendezések szükségesek az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására.

A vágóhidakon megfelelő felszereltségű, külön helynek kell lennie az alábbiak tisztítására, mosására és fertőtlenítésére:

Ezek a helyiségek és létesítmények nem kötelezőek a b) pontra nézve, ha a közelben hatóságilag engedélyezett ilyen helyiségek és berendezések találhatók.

A vágóhidaknak megfelelően felszerelt, zárható berendezéssel vagy szükség szerint helyiséggel kell rendelkezniük az állat-egészségügyi szolgálat kizárólagos használatára.

úgy kerülnek kialakításra, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését, különösen az alábbiakkal:

külön tárolóhelyiségekkel rendelkeznek a csomagolt és a csomagolatlan hús tárolására, kivéve, ha az más időben, vagy olyan módon történik, hogy a csomagolóanyag vagy a tárolás módja nem lehet a hús szennyeződésének forrása;

az V. fejezetben megállapított követelmények betartásának biztosításához megfelelően felszerelt darabolóhelyiségekkel rendelkeznek;

olyan, a csomagolatlan hús kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezésekkel rendelkeznek, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a szennyeződés vagy fertőzés terjedését;

és

egy 82 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezéssel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel rendelkeznek az eszközök fertőtlenítésére.

a „hízott máj” előállítására tenyésztett, hizlalógazdaságokban elkábított, kivéreztetett és megkopasztott libák és kacsák kizsigerelése;

vagy

késleltetetten zsigerelt baromfi kizsigerelése.

A vágóhíd-üzemeltetőknek követniük kell a hatáskörrel rendelkező hatóság utasításait annak biztosítására, hogy a vágást megelőző vizsgálatot a megfelelő körülmények között végezzék el.

Amennyiben egy létesítményt különböző állatfajok vágására, vagy tenyésztett futómadarak és apróvadak feldolgozására engedélyeztek, elővigyázatossági intézkedéseket kell tenni a keresztszennyeződés elkerülésére a különböző fajokon végzett műveletek térbeli vagy időbeli elkülönítésével. Külön helyiségeknek kell rendelkezésre állniuk a gazdaságban levágott tenyésztett futómadarak testének és az apróvadak fogadására és tárolására.

A vágóhelyiségbe vitt állatokat indokolatlan késedelem nélkül le kell vágni.

A kábítást, véreztetést, nyúzást vagy kopasztást, zsigerelést és egyéb előkészítést indokolatlan késedelem nélkül, oly módon kell elvégezni, hogy a hús szennyeződése elkerülhető legyen. Intézkedéseket kell tenni különösen annak elkerülésére, hogy az emésztőtraktus tartalma a kizsigerelés alatt és azt követően kifolyjon.

A vágóhíd-üzemeltetőknek követniük kell a hatáskörrel rendelkező hatóság utasításait annak biztosítására, hogy a vágást követő húsvizsgálatot a megfelelő körülmények között végezzék el, és hogy a levágott állatokat megfelelően vizsgálják meg.

A vágást követő húsvizsgálat után:

A vizsgálatot és a zsigerelést követően a levágott állatokat meg kell tisztítani és 4 °C vagy az alatti hőmérsékletre le kell hűteni, kivéve, ha a húst még melegen darabolják.

Ha a hasított testet merítéses hűtési folyamatnak vetik alá, figyelembe kell venni a következőket:

A beteg vagy gyanús állatokat, és a betegségek felszámolását vagy az azok elleni védekezést szolgáló programok alkalmazása során levágott állatokat nem lehet a vágóhídon levágni, kivéve, ha erre a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad. Ebben az esetben a vágást hatósági felügyelet mellett kell végrehajtani, és lépéseket kell tenni a szennyeződés elkerülésére; a következő használat előtt a vágási helyiségeket meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell.

A húson végzett munkálatokat úgy kell szervezni, hogy elkerüljék vagy minimálisra csökkentsék a szennyeződést. Ebből a célból az élelmiszeripari vállalkozóknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy:

A hús azonban kicsontozható és darabolható, mielőtt eléri az 1. b) pontban említett hőmérsékletet, ha a darabolóterem a vágóhíd helyiségeivel egy területen van, feltéve, hogy a húst

A hús darabolását és – adott esetben – csomagolását követően a húst 4 °C-ra vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre kell hűteni.

A húst szállítás előtt 4 °C-ra vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre kell hűteni, és ezen a hőmérsékleten kell tartani a szállítás ideje alatt. A hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével ugyanakkor a hízott máj előállítására szánt máj 4 °C-ot meghaladó hőmérsékleten is szállítható, amennyiben:

A fagyasztásra szánt húst indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani.

A kiskereskedelmi tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozók ugyanakkor az élelmiszer-adományozás céljából történő újraelosztásra tekintettel a következő feltételek mellett lefagyaszthatják a húst:

A csomagolatlan húst a csomagolt hústól elkülönítve kell tárolni és szállítani, kivéve, ha időbeli eltéréssel tárolják és szállítják azokat, és olyan módon, hogy a csomagolóanyag és a tárolás vagy szállítás módja nem válhat a hús szennyeződésének forrásává.

A gazdaság rendszeres állatorvosi felügyelet alatt áll.

Az élelmiszeripari vállalkozónak előzetesen tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot a vágás dátumáról és időpontjáról.

A gazdaságnak megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie a szárnyasok összegyűjtésére, hogy végrehajtható legyen a csoport vágást megelőző vizsgálata.

A gazdaságnak megfelelő helyiségekkel kell rendelkeznie a szárnyasok higiénikus vágásához és további műveletekhez.

Be kell tartani az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket.

A levágott állatot az élelmiszerláncra vonatkozóan az e rendelet II. mellékletének III. szakasza szerint benyújtandó információkon kívül az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 2. fejezetében meghatározott állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a vágóhídra vagy a darabolóüzembe, vagy azt előzetesen bármilyen formátumban el kell juttatni oda.

A „hízott máj” előállítására tenyésztett baromfi esetében a ki nem zsigerelt szárnyasokat azonnal és, amennyiben szükséges, hűtve kell a vágóhídra vagy a darabolóüzembe szállítani. A vágás után 24 órán belül ki kell zsigerelni azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete mellett.

A tenyésztőgazdaságban levágott, késleltetve zsigerelt baromfit 15 napig lehet tartani, 4 °C vagy az alatti hőmérsékleten. Ezt követően ki kell zsigerelni a tenyésztőgazdasággal egy tagállamban lévő vágóhídon vagy darabolóüzemben.

az állatok nem szállíthatók az azokat kezelő személyzet kockázatának elkerülése, vagy az állatok kíméletének védelme érdekében;

az állomány rendszeres állatorvosi vizsgálaton esik át;

az állatok tulajdonosa kérvényt nyújt be;

a hatáskörrel rendelkező hatóságot előzetesen értesítik az állatok levágásának dátumáról és időpontjáról;

a gazdaságnak van az állatok összegyűjtésére eljárása, hogy lehetővé váljon az állatok csoportjának vágást megelőző vizsgálata;

a gazdaság megfelelő létesítményekkel rendelkezik a vágás, a kivéreztetés és, amennyiben futómadarakat kopasztanak, a kopasztás végrehajtására;

betartják az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket;

a levágott és kivéreztetett állatokat higiénikusan és indokolatlan késedelem nélkül elszállítják a vágóhídra. Ha a szállítás két óránál hosszabb időt vesz igénybe, az állatokat, szükség esetén, hűteni kell. A kizsigerelésre a helyszínen kerülhet sor az állatorvos felügyelete mellett;

a levágott állatokat az azokat tenyésztő élelmiszeripari vállalkozó által kiállított nyilatkozat kíséri a vágóhídra, amely feltünteti azok azonosságát és az állatoknak adott összes állatgyógyászati készítményt vagy egyéb kezelést, azok alkalmazásának időpontját és élelmezés-egészségügyi várakozási idejét;

és

a levágott állatot az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet IV. mellékletének 3. fejezetében meghatározott, a hatósági állatorvos által kiállított és aláírt hatósági bizonyítvány kíséri a vágóhídra, amely igazolja az állat vágást megelőző vizsgálatának kedvező eredményét, a helyes vágást és kivéreztetést, valamint a vágás dátumát és időpontját, illetve e bizonyítványt bármilyen formátumban előzetesen a vágóhídra küldték.

a gazdaság olyan tagállamban vagy a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontja szerinti régióban található, amelyre az uniós vagy nemzeti jogszabályoknak megfelelően nem vonatkoznak egészségügyi korlátozások;

az élelmiszer-ipari vállalkozó igazolta a megfelelő szakértelem meglétét ahhoz, hogy az 1099/2009/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően és az említett rendelet 12. cikkének sérelme nélkül az állatoknak leölésük során ne okozzon elkerülhető fájdalmat, szorongást vagy szenvedést.

a vadak szokásos anatómiája, élettana és viselkedése;

a vadak szokásostól eltérő viselkedése és kórtani elváltozásai betegség, környezetszennyezés vagy olyan egyéb tényezők miatt, melyek fogyasztás után hatással lehetnek az emberi egészségre;

az elejtett vadak kezelésére, szállítására, kizsigerelésére stb. vonatkozó higiéniai szabályok és megfelelő technikák;

és

a vadak forgalomba hozatalát szabályozó állat- és közegészségügyi feltételekre vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések.

csak akkor lehet lenyúzni és forgalomba hozni, ha:

▼M23

csak akkor lehet egy másik tagállamban található vadfeldolgozó létesítménybe szállítani, ha azt az érintett vadfeldolgozó létesítménybe történő szállítás során hatósági állatorvos által kiadott és aláírt, az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének 2. fejezetében található mintának megfelelő hatósági bizonyítvány kíséri, amely igazolja, hogy – adott esetben – az e fejezet 4. pontjában meghatározott, a nyilatkozatra és a megfelelő testrészek együtt szállítására vonatkozó követelmények teljesülnek.

▼M16

Amennyiben a vadfeldolgozó létesítmény a vadászterület közelében, egy másik tagállamban található, az e vadfeldolgozó létesítménybe történő szállítás során nem szükséges bizonyítványnak kísérnie, csak a 2. pontban említett képzett személy – a származási tagállam állat-egészségügyi helyzetét figyelembe vevő – nyilatkozatának a 89/662/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében.

a gyűjtőközpontot:

ha az állatokat kizsigerelik, a gyűjtőközpontba történő szállításuk és a gyűjtőközpontban való tárolásuk során tilos őket egymásra halmozni;

a leölt állatokat higiénikusan és késedelem nélkül szállítják a gyűjtőközpontba;

teljesülnek az 5. pontban meghatározott hőmérsékleti feltételek;

a tárolási idő a lehető legrövidebb;

a nagyvad testén és zsigerein semmilyen más kezelésre nem kerül sor; a képzett személy általi vizsgálatra és a zsigerek eltávolítására azonban a 2., 3. és 4. pontban meghatározott feltételek mellett kerülhet sor.

a gyűjtőközpontot:

ha az állatokat kizsigerelik, a gyűjtőközpontba történő szállításuk és a gyűjtőközpontban való tárolásuk során tilos őket egymásra halmozni;

a leölt állatokat higiénikusan és késedelem nélkül szállítják a gyűjtőközpontba;

teljesülnek a 4. pontban meghatározott hőmérsékleti feltételek;

a tárolási idő a lehető legrövidebb;

az apróvad testén, beleértve a zsigereket is, semmilyen más kezelésre nem kerül sor; a képzett személy általi vizsgálatra és a zsigerek eltávolítására azonban az 1. és a 2. pontban meghatározott feltételek mellett kerülhet sor.

úgy kerülnek kialakításra, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését, különösen:

külön tárolóhelyiségekkel rendelkeznek a csomagolt és a csomagolatlan hús tárolására, kivéve, ha időben elkülönítve, vagy olyan módon történik, hogy a csomagolóanyag vagy a tárolás módja nem lehet a hús szennyeződésének forrása;

a III. fejezetben megállapított hőmérsékleti követelmények betartásának biztosítására felszerelt helyiségekkel rendelkeznek;

olyan, a csomagolatlan hús és termékek kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezésekkel rendelkeznek, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a szennyeződés vagy fertőzés terjedését;

és

82 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezésekkel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel rendelkeznek az eszközök fertőtlenítésére.

A darált hús készítésére használt alapanyagnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

Az alábbi alapanyag használható fel előkészített hús előállítására:

Az MSM előállítására használt alapanyagnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

A húson végzett munkálatokat úgy kell megszervezni, hogy elkerüljék, vagy minimálisra csökkentsék a szennyeződést. Ebből a célból az élelmiszeripari vállalkozóknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy a felhasznált hús:

A darált hús és az előkészített hús előállítására az alábbi követelmények vonatkoznak.

Az alábbi követelmények az olyan technológiával készült MSM előállítására és felhasználására vonatkoznak, amely nem változtatja meg az MSM előállítása során felhasznált csontok szerkezetét, és amelynek kalciumtartalma nem magasabb jelentős mértékben a darált hús kalciumtartalmánál.

Az alábbi követelmények a 3. pontban említett technikáktól eltérő technikákkal előállított MSM előállítására és felhasználására vonatkoznak.

A darált húst, az előkészített húst és az MSM-et felengedés után nem lehet újra fagyasztani.

a nőstény vagy hím állatok nemi szervei, kivéve a heréket;

a húgyszervek, kivéve a veséket és a húgyhólyagot;

a gége porcai, a légcső és a lebenyen kívüli hörgők;

a szemek és szemhéjak;

a külső hallójárat;

a szaruszövet;

és

a baromfi esetében, a fej – kivéve a taréj és a fülek, a toroklebenyek és a húskinövések – a nyelőcső, a begy, a belek és a nemi szervek.

Olyan műveletek esetében, amelyekre az élő kagylók feladó vagy tisztító központba történő megérkezése előtt kerül sor, az említett rendelet I. mellékletének követelményeit egészítik ki.

Egyéb műveletek esetében az említett rendelet II. mellékletének követelményeit egészítik ki.

Egy termelési területről küldött élő kagylók tétele esetében a nyilvántartási okmánynak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

Egy átmosó területről küldött élő kagylók tétele esetében a nyilvántartási okmánynak legalább az a) pontban említett információkat és az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

Egy tisztító központból küldött élő kagylók tétele esetében a nyilvántartási okmánynak legalább az a) pontban említett információkat és az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

élő kagylóknak egy közbenső szereplő által küldött tétele esetében a tételt új, a közbenső szereplő által kitöltött nyilvántartási okmánynak kell kísérnie. A nyilvántartási okmánynak legalább az a), b) és c) pontban említett információkat és a következő információkat kell tartalmaznia:

a kagylót begyűjtő személyzet élő kagyló átvevő, feladó és tisztító központot, átmosó területet vagy feldolgozó létesítményt is üzemeltet;

és

egyetlen hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli az összes érintett létesítményt

az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elsődleges termelést végző élelmiszer-vállalkozásként nyilvántartásba vette, amennyiben nem rendelkeznek telephellyel, vagy olyan telephellyel rendelkeznek, ahol az élő kagylókat kizárólag szobahőmérsékleten kezelik, mossák és tárolják, csoportosítás és feljavítás nélkül, vagy

az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban élelmiszer-vállalkozóként engedélyezte, amennyiben – az a) pontban említett tevékenységek végzése mellett – hűtőházzal rendelkeznek, vagy élő kagylók tételeinek csoportosításával vagy felosztásával foglalkoznak, illetve feljavítást vagy újramerítést végeznek.

A. osztályba sorolt termelési területekről feladóközpontokba vagy más közbenső szereplőknek;

B. osztályba sorolt termelési területekről tisztító központokba, feldolgozó létesítményekbe vagy más közbenső szereplőknek;

C. osztályba sorolt termelési területekről feldolgozó létesítményekbe vagy más, telephellyel rendelkező közbenső szereplőknek.

sterilezés légmentesen zárt tároló tartályokban;

és

hőkezelés, amely az alábbiakat foglalja magában:

A begyűjtési technika és a további kezelés nem okozhatja az élő kagyló héjának vagy szöveteinek további szennyeződését vagy jelentős sérülését, vagy eredményezhet olyan változásokat, amelyek jelentősen befolyásolják a kagyló tisztításra, feldolgozásra vagy átmosásra való alkalmasságát. Az élelmiszeripai vállalkozóknak különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenniük:

A szállítóeszközöknek lehetővé kell tenniük a víz megfelelő elvezetését, azokat úgy kell felszerelni, hogy a lehető legjobb túlélési feltételeket biztosítsák, és hatékony védelmet nyújtsanak a szennyeződés ellen.

Az élelmiszeripari vállalkozók csak a hatáskörrel rendelkező hatóság által jóváhagyott területeket használhatják élő kagylók átmosásra. A területek határait bójákkal, cölöpökkel és egyéb rögzített eszközökkel egyértelműen azonosítani kell. Az átmosó területek között, valamint az átmosó és a termelési területek között egy minimális távolságot kell biztosítani a szennyeződés terjedési kockázatának minimalizásására.

Az átmosás körülményeinek biztosítania kell a tisztítás optimális feltételeit. Az élelmiszeripari vállalkozóknak:

Az átmosó területeket kezelő élelmiszeripari vállalkozóknak a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata számára folyamatos nyilvántartást kell vezetniük az élő kagylók forrásáról, az átmosási időszakokról, az átmosó területekről és a tétel átmosást követően azok következő rendeltetési helyéről.

A belső felületek legyenek simák, tartósak, vízhatlanok és könnyen tisztíthatók.

Kialakításuknak lehetővé kell tenni az összes víz elvezetését.

A vízbefolyásokat úgy kell elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a vízkészlet szennyeződése.

A tisztítás megkezdése előtt az élő kagylókról el kell távolítani az iszapot és a felhalmozódott törmeléket, és szükség esetén tiszta vízzel le kell mosni őket.

A tisztítórendszer működésének lehetővé kell tennie, hogy az élő kagylók gyorsan folytathassák és fenntartsák szűrögető táplálkozási tevékenységüket a salakanyagokkal való szennyeződés kiküszöbölésére, hogy ne szennyeződjenek újra, és hogy a tisztítást követően a fogalomba hozatal előtti egyedi csomagoláshoz, tároláshoz és szállításhoz megfelelő állapotban életben maradjanak.

A tisztításra váró élő kagylók mennyisége nem haladhatja meg a tisztító központ kapacitását. Az élő kagylókat folyamatosan, annyi ideig kell tisztítani, ami biztosítja, hogy megfelelnek az V. fejezet egészségügyi előírásainak és a 852/2004/EK irányelvvel összhangban elfogadott mikrobiológiai kritériumoknak.

Amennyiben egy tisztítótartály több tétel élő kagylót tartalmaz, azoknak azonos fajhoz kell tartozniuk, és a kezelési időt a leghosszabb tisztítási időt igénylő tételhez kell igazítani.

A tisztítórendszerben az élő kagylók tárolására használt tárolótartályok kialakításának lehetővé kell tenni a tiszta tengervíz átfolyását. Az élő kagylók rétegeinek mélysége nem akadályozhatja a kagylók kinyílását a tisztítás alatt.

Rák, hal vagy egyéb tengeri állat nem tartható olyan tisztítótartályban, amelyben élő kagylók tisztítása folyik.

Minden feladó központba küldött, tisztított élő kagylót tartalmazó csomagot címkével kell ellátni, amely igazolja, hogy a kagylókat megtisztították.

Az élő kagylók kezelése, különösen a feljavítás, az osztályozás, az egyedi és a gyűjtőcsomagolás nem okozhatja a termék szennyeződését, illetve nem befolyásolhatja a kagylók életképességét.

Feladás előtt az élő kagylók héját alaposan meg kell mosni tiszta vízzel.

Az élő kagylónak az alábbi helyekről kell származnia:

Az 1. és 2. pontban megállapított követelmények a hajók fedélzetén működő feladó központokra is vonatkoznak. Az ilyen központokban kezelt kagylóknak A. osztályba sorolt termelési területről vagy egy átmosó területről kell származnia.

Frissességre és életképességre utaló érzékszervi jellemzőket kell mutatniuk, beleértve a tiszta héjat, a megfelelő reakciót kopogtatásra, és a normális mennyiségű folyadékot a héjak között.

Nem tartalmazhatnak (a teljes testben vagy a külön fogyasztható részekben mért) az alábbi határértékeket meghaladó összmennyiségű tengeri biotoxint:

▼M23

▼B

▼M23

▼M14

a kagylók faji besorolása (köznapi és tudományos névvel)

és

a csomagolás dátuma, amely legalább a hónap és nap jelölését tartalmazza.

Csak olyan nem filtráló fésűskagylókat, tengeri csigákat és tüskésbőrűeket lehet forgalomba hozni, amelyeket a II. fejezet B. részével összhangban gyűjtöttek be és kezeltek, illetve amelyek a halárverést, feladó központot vagy feldolgozó létesítményt üzemeltető élelmiszer-vállalkozók saját ellenőrzési rendszere által bizonyítottan megfelelnek az V. fejezetben megállapított előírásoknak.

Az 1. pontban foglaltakon túlmenően, amennyiben hivatalos monitoringprogramok adatai lehetővé teszik az illetékes hatóság számára a halászterületek osztályozását – adott esetben élelmiszer-vállalkozókkal együttműködve –, a II. fejezet A. részének rendelkezéseit hasonlóan alkalmazni kell fésűskagylókra is.

A nem filtráló fésűskagylókat, tengeri csigákat és tüskésbőrűeket emberi fogyasztásra csak halárveréseken, feladó központokon vagy feldolgozólétesítményeken keresztül lehet forgalomba hozni. Amennyiben a létesítményekben fésűskagylót és/vagy tengeri csigát és/vagy tüskésbőrűeket is kezelnek, az azokat üzemeltető élelmiszer-vállalkozóknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot, és a feladó központok tekintetében be kell tartaniuk a III. és a IV. fejezet vonatkozó követelményeit.

A nem filtráló fésűskagylók, tengeri csigák és tüskésbőrűek kezelésével foglalkozó élelmiszer-vállalkozóknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

Az elsődleges termelésben és a kapcsolódó műveletekben részt vevő létesítmények esetében, beleértve a hajókat is, az említett rendelet I. mellékletének követelményeit egészítik ki.

Egyéb létesítmények esetében, beleértve a hajókat is, az említett rendelet II. mellékletének követelményeit egészítik ki.

A vízkészlet esetében az említett rendelet II. melléklete VII. fejezetének követelményeit egészítik ki; tiszta tengervíz felhasználható halászati termék kezelésére és mosására, halászati termék hűtésére használt jég készítésére, valamint rákfélék és puhatestűek főzés utáni gyors lehűtésére.

az elsődleges termelés a halászati termékek forgalomba hozatalát célzó tenyésztését, halászatát és begyűjtését foglalja magában;

és

a kapcsolódó műveletek a következő műveleteket foglalják magukban, amennyiben azokat halászhajókon végzik el: vágás, véreztetés, a fej eltávolítása, zsigerelés, az uszonyok eltávolítása, hűtés és egyedi csomagolás; idetartozik még:

a halászati termékeket természetes környezetükből begyűjtő, vagy a begyűjtés után azokat kezelő vagy feldolgozó hajók és a hűtőhajók megfeleljenek az I. részben megállapított szerkezeti és felszerelési követelményeknek; és

a hajók fedélzetén végrehajtott műveletek a II. részben megállapított szabályok szerint zajlanak.

megfelelő kapacitású fagyasztóberendezéssel kell rendelkezniük a hőmérséklet lehető leggyorsabban, folyamatos ütemben és a lehető legrövidebb hőleállási időszakkal történő csökkentéséhez, amivel –18 °C vagy az alatti maghőmérséklet érhető el;

megfelelő kapacitású hűtőberendezéssel kell rendelkezniük a tárolóhelyiségekben lévő halászati termékeknek –18 °C vagy az alatti hőmérsékleten való tartásához. A tárolóhelyiségeket tilos fagyasztásra használni, kivéve, ha azok megfelelnek az 1. pontban meghatározott feltételeknek, és egy, a hőmérsékleti adatok rögzítésére szolgáló készülékkel vannak felszerelve, amely úgy van elhelyezve, hogy könnyen leolvasható legyen. A készülék hőérzékelőjét a helyiség legmelegebb pontján kell elhelyezni;

meg kell felelniük a B. rész 2. pontjában megállapított, a kialakításuk és felszerelésük alapján a friss halászati termékeket 24 óránál hosszabb ideig eltartani képes hajókra vonatkozó követelményeknek.

egy fogadóterülettel a fedélzetre érkező halászati termékek fogadására, amelyet úgy terveznek meg, hogy elkülöníthetők legyenek az egymást követő fogások. Ez a terület legyen könnyen tisztítható, és védje a termékeket a naptól vagy más elemektől és minden szennyezőforrástól;

egy higiénikus rendszerrel a halászati termékek fogadó területről munkaterületre történő elszállítására;

a halászati termékek higiénikus előkészítéséhez és feldolgozásához megfelelően nagy, könnyen tisztítható és fertőtleníthető munkaterületekkel, amelyeket úgy terveztek és helyeztek el, hogy elkerüljék a termékek bárminemű szennyeződését;

a késztermékek számára megfelelően nagy, könnyen tisztítható tárolóterületekkel. Amennyiben működik a fedélzeten hulladék-feldolgozó egység, az ilyen hulladék tárolására különálló tárolóhelyiséget kell kijelölni;

a termékelőkészítő és -feldolgozó területektől elkülönülő, a csomagolóanyag tárolására szolgáló területtel;

speciális berendezéssel a hulladék vagy az emberi fogyasztásra alkalmatlan halászati termékek közvetlenül a tengerbe, vagy amennyiben a körülmények úgy kívánják, erre a célra fenntartott, vízhatlan tartályba történő elhelyezésére. Amennyiben a hulladékot higiéniai okokból a fedélzeten tárolják és dolgozzák fel, erre a célra külön területeket kell meghatározni;

vízbeeresztő berendezéssel, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a vízkészlet szennyeződése;

és

a csomagolatlan halászati termék kezelésében részt vevő dolgozók által kézmosásra használt berendezésekkel, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a fertőzés terjedését.

biztosítaniuk kell, hogy a halászati termékekkel kapcsolatba kerülő, a kirakodásban és partra szállításban használt berendezések könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagól készülnek, és azokat megfelelően karbantartják, és tisztán tartják;

és

meg kell előzniük a halászati termékek kirakodás és partra szállítás alatti szennyeződését, különösen úgy, hogy:

A halászati termékek kiállításakor vagy raktározásakor:

Az egész és zsigerelt, friss halászati termékeket hűtött vízben lehet szállítani és tárolni a hajók fedélzetén. A partra szállítás után is hűtött vízben szállíthatók tovább, és az akvakultúrás létesítményekből így szállíthatók egészen az olyan szárazföldi létesítményig, amelyben a szállításon és osztályozáson kívül egyéb műveletet végeznek rajtuk. Vízzel és jéggel töltött, háromrétegű polietilén tárolótartály használata esetén az egész és zsigerelt friss halászati termékek a szállításon kívül egyéb műveletet végző szárazföldi létesítménybe való megérkezésüket követően is továbbszállíthatók benne, feltéve, hogy teljesülnek a VIII. fejezet 1. pontjának a) alpontjában foglalt követelmények.

Amennyiben a hűtött, csomagolatlan termékeket a szárazföldi létesítménybe érkezést követően nem osztják fel, adják fel, készítik elő vagy dolgozzák fel azonnal, azokat megfelelő létesítményekben jég alatt kell tárolni, illetve az egész vagy zsigerelt, friss halászati termékek esetében jéggel és vízzel töltött, szigetelőanyagból készült háromrétegű polietilén tárolótartályokban kell tárolni.

A jeget a szükséges gyakorisággal kell cserélni. Vízzel és jéggel töltött, háromrétegű polietilén tárolótartályok használata esetén azoknak tisztának és sértetlennek kell lenniük. A víz hőmérsékletének a lehető legközelebb kell lennie 0 °C-hoz, és az összes halat le kell fednie. A jégnek a tárolótartályokban lévő víz teljes felületét le kell fednie, biztosítva, hogy minden hal a jégréteg alatt legyen.

A csomagolt, friss halászati termékeket az olvadó jég hőmérsékletét közelítő hőmérsékletre kell hűteni.

A fejeltávolítás és zsigerelés műveleteit higiénikusan kell végrehajtani. Amennyiben zsigerelésre technikai és kereskedelmi szempontból is lehetőség van, azt a termék kifogása vagy partra szállítása után a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. A terméket a művelet végrehajtását követően alaposan le kell mosni.

A filézés és darabolás műveleteit úgy kell végrehajtani, hogy a filék és a szeletek szennyeződése vagy megromlása elkerülhető legyen. A filék és a szeletek nem maradhatnak a munkaasztalon az előkészítésükhöz szükséges időn túlmenően. A filéket és szeleteket egyedi csomagolással kell ellátni, és adott esetben gyűjtőcsomagolásba kell helyezni, valamint előkészítésük után a lehető leghamarabb le kell hűteni.

A jég alatt tárolt, csomagolatlan, előkészített, friss halászati termékek feladására vagy tárolására alkalmazott tárolótartályoknak biztosítaniuk kell, hogy az olvadásból keletkező víz le legyen eresztve, és ne maradjon érintkezésben a halászati termékekkel.

Az alapanyagoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek.

A gyártási folyamatnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek

Azoknak az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, akik az uszonyos halakból és a lábasfejű puhatestűekből származó következő termékeket hozzák forgalomba:

biztosítaniuk kell, hogy a nyersanyag vagy a késztermék az olyan életképes élősködők elpusztítása céljából, amelyek kockázatot jelenthetnek a fogyasztók egészsége szempontjából, fagyasztási eljáráson esett át.

A tremadotáktól eltérő élősködők esetében a fagyasztási eljárás abból áll, hogy a terméket minden részében legalább a következő hőmérsékletre hűtik:

Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak nem kell elvégezniük az 1. pontban ismertetett fagyasztási eljárást az alábbi halászati termékek esetében:

a 852/2004/EK rendelet értelmében vagy ezzel a rendelettel összhangban nyilvántartásba vett vagy jóváhagyott létesítményből – ideértve a hajót is – származnak;

olyan halászati termékből származnak, amely emberi fogyasztásra alkalmas és teljesíti az ebben a szakaszban meghatározott rendelkezéseket;

szállításuk és raktározásuk higiénikus körülmények között történik;

a lehető leghamarabb le kell hűteni őket a VII. fejezetben meghatározott hőmérsékletre.

az egyedi csomagolás anyaga nem válik szennyeződés forrásává;

az egyedi csomagolás anyagát olyan módon tárolják, hogy az nincs kitéve szennyeződés kockázatának;

az újbóli felhasználásra szánt egyedi csomagolás anyaga könnyen tisztítható, és amennyiben szükséges, fertőtleníthető.

A friss halászati termékeket, a felengedett feldolgozatlan halászati termékeket és a rákokból és kagylókból főzött és lehűtött termékeket az olvadó jég hőmérsékletét megközelítő hőmérsékleten kell tartani.

A fagyasztott halászati termékeket – a termék minden részében – 18 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten kell tartani; a konzervgyártásra szánt, eredetileg páclében fagyasztott egész hal azonban tartható – 9 °C vagy az alatti hőmérsékleten is.

Az élő halászati termékeket olyan hőmérsékleten és módon kell tárolni, ami nem befolyásolja hátrányosan az élelmiszerbiztonságot és a termékek életképességét.

A szállítás alatt a halászati termékeket a kívánt hőmérsékleten kell tartani. Így különösen:

Az élelmiszeripari vállalkozónak nem kell megfelelnie az 1. b) pontnak, ha a fagyasztott halászati terméket hűtőházból szállítják egy engedélyezett létesítménybe, hogy azt odaérkezéskor felengedjék előkészítés és/vagy feldolgozás céljából, amennyiben az út rövid, és a hatáskörrel rendelkező hatóság erre engedélyt ad.

Ha a halászati terméket jég alatt tartják, az olvadásból keletkező víz nem maradhat érintkezésben a termékekkel.

Az élő állapotban forgalomba hozott halászati termékeket olyan módon kell szállítani, ami nem befolyásolja hátrányosan az élelmiszerbiztonságot és a termékek életképességét.

„Kolosztrum”: az állat születése után legfeljebb 3–5 nappal az emlőmirigyek által a nyerstej termelődését megelőzően kiválasztott, antitestekben és ásványi anyagokban gazdag folyadék.

„Kolosztrumalapú termékek”: feldolgozott termékek, amelyek a kolosztrum feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak.

amelyek nem mutatják a tejen és a kolosztrumon keresztül az emberre átvihető fertőző betegségek tüneteit;

amelyek jó általános egészségi állapotban vannak, nem mutatják olyan betegség jeleit, amely a tej és a kolosztrum szennyeződését eredményezheti, és különösen nem szenvednek az ivarszervek váladékos fertőzésében, hasmenéssel és lázzal járó bélgyulladásban, vagy a tőgy felismerhető gyulladásában;

amelyeknek nincs olyan tőgysebük, amely hatással lenne a tejre és a kolosztrumra;

amelyek a 96/23/EK irányelv értelmében nem kaptak tiltott szereket vagy készítményeket, és amelyek nem estek át illegális kezelésen;

amelyek vonatkozásában, amennyiben kaptak engedélyezett szereket vagy készítményeket, betartották az említett szerekre vagy készítményekre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket.

olyan tehenek vagy bivalyok esetében, amelyek nem mutatnak pozitív reakciót a gümőkór- vagy brucellózistesztre, és amelyeken nem tapasztalhatóak e betegségek tünetei sem, miután a nyerstej hőkezelésen esett át, és negatív reakciót mutat az alkalikusfoszfatáz-próbára;

olyan juhok vagy kecskék esetében, amelyek nem mutatnak pozitív reakciót a brucellózistesztre, vagy amelyeket egy jóváhagyott mentesítési program keretében beoltottak brucellózis ellen, és amelyeken nem tapasztalhatóak e betegség tünetei,

olyan egyéb fajok nőivarú egyedei esetében, amelyek nem mutatnak pozitív reakciót a gümőkór- vagy brucellózistesztre, és amelyeken nem tapasztalhatóak e betegségek tünetei sem, de olyan állományhoz tartoznak, ahol a 2. a) pont iii. alpontjában vagy a 2. b) pont ii. alpontjában említett ellenőrzéseket követően gümőkórt vagy brucellózist fedeztek fel, ha a nyerstejet olyan kezelésnek vetik alá, ami garantálja a biztonságosságát.

hogy a fejés megkezdése előtt a tőgybimbók, a tőgy és a környező részek tiszták legyenek;

hogy az egyes állatoktól származó tejet és föcstejet érzékszervi vagy fizikai-kémiai rendellenességek tekintetében ellenőrizze a fejő, vagy hasonló eredményeket elérő módszer, és hogy az ilyen rendellenességeket mutató tejet és föcstejet nem használják emberi fogyasztásra;

hogy a tőgy betegségeinek klinikai tüneteit mutató állatoktól származó tejet és kolosztrumot ne használják az állatorvos utasításaitól eltérő formában;

hogy az olyan állatorvosi kezelésen átesett állatokat, amelynek során maradékanyagok juthatnak a tejbe és a kolosztrumba, azonosítják, valamint hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt az ilyen állatoktól származó tejet és föcstejet nem használják emberi fogyasztásra; valamint

hogy a tőgybimbók merítéses és permetező kezelését csak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 20 ) meghatározott eljárásokkal összhangban történő engedélyeztetést vagy nyilvántartásba vételt követően alkalmazzák;

hogy a kolosztrumot elkülönítve fejik ki, és nem keverik a nyerstejjel.

A tejet azonnal le kell hűteni legalább 8 °C hőmérsékletre napi begyűjtés esetén, vagy legalább 6 °C hőmérsékletre, ha a begyűjtés nem naponta történik.

A kolosztrumot azonnal le kell hűteni legalább 8 °C hőmérsékletre napi begyűjtés esetén, vagy legalább 6 °C hőmérsékletre, ha a begyűjtés nem naponta történik, vagy le kell fagyasztani.

a tejet a fejés után két órával feldolgozzák; vagy

bizonyos tejtermékek előállításához kapcsolódó technológiai okokból magasabb hőmérsékletre van szükség, és erre a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad.

a tejet előállító élelmiszer-ipari vállalkozó;

a tejet összegyűjtő és feldolgozó élelmiszer-ipari vállalkozó;

élelmiszer-ipari vállalkozók egy csoportja; vagy

országos vagy regionális ellenőrzési program keretein belül.

olyan mennyiségben tartalmaz gátlóanyagokat, ami a 2377/90/EGK rendelet ( 21 ) I. és III. mellékletében említett anyagok valamelyikének tekintetében meghaladja az említett rendelet által engedélyezett mennyiséget; vagy

a gátlóanyagok összevont mennyisége meghaladja valamely engedélyezett legnagyobb mennyiséget.

a tejet gyorsan legalább 6 °C hőmérsékletre hűtik le;

a kolosztrumot gyorsan legalább 6 °C hőmérsékletre hűtik le vagy fagyasztva tartják,

a feldolgozás a fejés után azonnal, vagy a feldolgozó létesítményben történő átvétel után négy órával megkezdődik; vagy

a hatáskörrel rendelkező hatóság bizonyos tejtermékek előállításával kapcsolatos technológiai okokból engedélyezi a magasabb hőmérsékletet.

A pasztőrözést a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

Az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést (UHT) a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

figyelembe kell vennie a 852/2004/EK rendelet szerinti HACCP-elvekkel összhangban kialakított eljárásokat; valamint

meg kell felelnie a hatáskörrel rendelkező hatóság által a létesítmények engedélyezése, vagy a 854/2004/EK rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzések alkalmával e tekintetben meghatározott követelményeknek.

a tejtermék előállítására használt nyerstej összcsíraszáma 30 °C hőmérsékleten kevesebb mint 300 000 /ml; továbbá,

a tejtermék előállítására használt hőkezelt tehéntej összcsíraszáma 30 °C hőmérsékleten kevesebb mint 100 000 /ml.

a közvetlen emberi fogyasztásra szánt nyerstej esetében a „nyerstej” szót;

azon nyerstejjel készült termékek esetében, amelyek előállítási folyamata nem tartalmaz hőkezelést, illetve fizikai vagy kémiai kezelést, a „nyerstejjel készült” szavakat;

kolosztrum esetében a „kolosztrum” szót;

kolosztrummal készült termékek esetében a „kolosztrummal készült” szavakat.

a létesítmény engedélyezési számának feltüntetése helyett, az azonosító jelölés utalást tartalmazhat arra, hogy a védőcsomagoláson vagy a csomagoláson hol van feltüntetve a létesítmény engedélyezési száma;

újra felhasználható palackok esetén elég, ha az azonosító jelölés csak a szállító ország kezdőbetűit és a létesítmény engedélyezési számát tartalmazza.

mosás, szárítás és a szennyezett tojások fertőtlenítése, amennyiben ilyen műveleteket végeznek;

a tojások feltörése, tartalmuk összegyűjtése, valamint a héj és a héjhártya eltávolítása;

és

az 1. és 2. pontban említettektől eltérő műveletek.

A tojástermékek előállításához használt tojás héjának teljesen kialakultnak és repedésmentesnek kell lennie. Tojáslé vagy tojástermék előállításához azonban repedt tojás is felhasználható, ha a termelőlétesítmény vagy a csomagoló központ közvetlenül egy tojáslé előállítására jóváhagyott létesítménybe, vagy egy feldolgozó létesítménybe továbbszállítja, ahol azt a lehető leghamarabb feltörik.

Az arra a célra engedélyezett létesítményből származó tojáslét alapanyagként fel lehet használni. A tojáslét a III. rész 1., 2., 3., 4. és 7. pontjának követelményeivel összhangban kell előállítani.

A tojásokat nem lehet addig feltörni, amíg nem tiszták és szárazak.

A tojásokat a szennyeződés a minimalizálása mellett kell feltörni, különösen a többi művelettől történő megfelelő elkülönítés biztosításával A repedt tojásokat a lehető leghamarabb fel kell dolgozni.

A tyúk-, pulyka- vagy gyöngytyúktojástól különböző tojásokat elkülönítve kell kezelni és feldolgozni. Minden berendezést meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell, mielőtt a tyúk-, pulyka- vagy gyöngytyúktojás feldolgozása folytatódna.

A tojás tartalma nem nyerhető ki a tojás centrifugálásával vagy sajtolásával, és a tojáshéjban maradt, emberi fogyasztásra szánt tojásfehérje sem nyerhető ki centrifugálással.

A feltörés után a tojáslé minden részét a lehető leggyorsabban fel kell dolgozni a mikrobiológiai veszélyek elkerülése vagy azok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. A nem megfelelően feldolgozott tétel azonnal ismét feldolgozható ugyanabban a létesítményben, ha a feldolgozás azt emberi fogyasztásra alkalmassá teszi. Amennyiben egy tételt emberi fogyasztásra alkalmatlannak találnak, azt denaturálni kell annak biztosítására, hogy nem kerül emberi fogyasztásra.

Az olyan tojásfehérjét nem kell feldolgozni, amely a később hőkezelésre szánt, szárított vagy kristályosított albumin előállítására szolgál.

Amennyiben a feldolgozást nem végzik el azonnal a feltörés után, a tojáslét fagyasztva vagy 4 °C alatti hőmérsékleten kell tárolni. Feldolgozás előtt a 4 °C hőmérsékleten történő tárolás ideje nem haladhatja meg a 48 órát. Ezek a követelmények azonban nem vonatkoznak a cukormentesítésre kerülő termékekre, ha a cukormentesítést a lehető leghamarabb elvégzik.

Azokat a termékeket, amelyeket szobahőmérsékleten való tároláshoz nem stabilizáltak, legalább 4 °C hőmérsékletre kell lehűteni. A fagyasztani való termékeket a feldolgozás után azonnal le kell fagyasztani.

A békákat és csigákat az arra a célra kialakított, tervezett és felszerelt létesítményekben kell leölni.

A békacomb előkészítésével foglalkozó létesítményeknek egy az élő békák tárolására és mosására, valamint vágására és kivéreztetésére fenntartott helyiséggel kell rendelkezniük. E helyiséget fizikailag el kell különíteni az előkészítő teremtől.

Azokat a békákat és csigákat, amelyek nem a leölés következtében pusztulnak el a létesítményben, nem lehet emberi fogyasztásra előkészíteni.

A békákat és csigákat mintavétel alapján végzett érzékszervi vizsgálatnak kell alávetni. Amennyiben a vizsgálat azt mutatja, hogy az állatok veszélyt jelenthetnek, azokat nem lehet emberi fogyasztásra felhasználni.

Az előkészítést követően a békacombot azonnal folyó ivóvízben meg kell mosni, és azonnal az olvadó jég hőmérsékletét közelítő hőmérsékletűre kell hűteni, le kell fagyasztani vagy fel kell dolgozni.

A leölést követően a csigák hepatopancreasát el kell távolítani, és nem lehet emberi fogyasztásra felhasználni, amennyiben az veszélyt jelenthet.

„Az 1., 3., 4. és 6. pontban meghatározott követelmények a Helicidae, a Hygromiidae vagy a Sphincterochilidae családba tartozó minden egyéb csigára is vonatkoznak, amennyiben azokat emberi fogyasztásra szánják.

Az 1–5. pontban meghatározott követelmények a Ranidae család Pelophylax nemébe és a Dicroglossidae család Fejervarya, Limnonectes és Hoplobatrachus nemébe tartozó állatoktól származó békacombokra is vonatkoznak, amennyiben azokat emberi fogyasztásra szánják.

Az alapanyagok begyűjtésével és feldolgozó létesítménybe történő továbbszállításával foglalkozó központokat fel kell szerelni az alapanyagok 7 °C vagy az alatti hőmérsékleten való tárolására.

Minden feldolgozó létesítménynek rendelkeznie kell az alábbiakkal:

Az 1. és 2. a) pontban előírt hűtőberendezések azonban nem szükségesek, ha az alapanyag-ellátási intézkedések biztosítják, hogy azokat nem tárolják vagy szállítják aktív hűtés nélkül a II. fejezet 1. d) pontjában előírtaktól eltérően.

Az alapanyagoknak

A kiolvasztás alatt tilos oldószereket alkalmazni.

Amennyiben a finomítandó zsír megfelel a 4. pontban megállapított szabványoknak, az 1. és 2. ponttal összhangban előkészített kiolvasztott állati zsiradékot ugyanabban a létesítményben, vagy egy másik létesítményben finomíthatják fizikai-kémiai minőségének javítására.

A kiolvasztott állati zsiradéknak, típusától függően, az alábbi szabványoknak kell megfelelnie:

Állati belek, hólyag és gyomor csak akkor hozhatók forgalomba, ha

A kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, amelyeket nem lehet környezeti hőmérsékleten tartani, feladásukig az arra a célra szolgáló helyiségben vagy berendezésben hűtve kell tárolni. Különösen a nem sózott vagy szárított termékeket kell 3 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten tartani.

csontok, a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kivételével;

tenyésztett kérődzők nyersbőre és irhája;

sertésbőr;

baromfibőr;

inak és ínszalagok;

vadak nyersbőre és irhája;

és

halbőr és -csont.

Könnyen tisztítható és fertőtleníthető, kemény burkolatú és sima falú tároló helyiségekkel kell rendelkezniük, amelyek megfelelő esetben hűtőberendezéseket is tartalmaznak.

A tárolóhelyiségeket megfelelően tisztán és jó állapotban kell tartani, hogy ne képezhessék az alapanyag szennyeződésének forrását.

Amennyiben az e fejezetnek meg nem felelő alapanyagot tárolnak és/vagy dolgoznak fel e helyiségekben, azokat el kell különíteni az e fejezetnek megfelelő alapanyagoktól az átvétel, a tárolás, a feldolgozás és a feladás teljes ideje alatt.

minden kérődző eredetű csontanyag, amely olyan országokban vagy régiókban született, tenyésztett vagy levágott állatból származik, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban ellenőrzött vagy határozatlan BSE-előfordulást mutató országnak vagy régiónak soroltak be, olyan eljárás alá kerül, amely biztosítja, hogy minden csontanyagot apróra összeaprítanak, forró vízzel zsírtalanítanak, és legalább két napon át (4 %-os minimális koncentrációjú és 1,5-nél alacsonyabb pH-értékű) hígított sósavval kezelnek. Ezt a kezelést a következők egyike követi:

a többi alapanyagon savas vagy lúgos kezelést kell végezni, amelyet egy vagy több öblítés követ. A pH-értéket ezt követően kell beállítani. A zselatint egy vagy több, egymást követő melegítéssel kell kinyerni, amelyet a szűréssel és sterilezéssel végzett tisztítás követ.

csontok, a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kivételével;

tenyésztett kérődzők nyersbőre és irhája;

sertésbőr;

baromfibőr;

inak és ínszalagok;

vadak nyersbőre és irhája; valamint

halbőr és -csont.

Könnyen tisztítható és fertőtleníthető, kemény burkolatú és sima falú tároló helyiségekkel kell rendelkezniük, amelyek megfelelő esetben hűtőberendezéseket is tartalmaznak.

A tároló helyiségeket megfelelően tisztán és jó állapotban kell tartani, hogy ne képezhessék az alapanyag szennyeződésének forrását.

Amennyiben az e fejezetnek meg nem felelő alapanyagot tárolnak és/vagy dolgoznak fel e helyiségekben, azokat el kell különíteni az e fejezetnek megfelelő alapanyagoktól az átvétel, a tárolás, a feldolgozás és a feladás teljes ideje alatt.

az olyan országokban vagy régiókban született, tenyésztett vagy levágott kérődzőből származó minden csontanyag, amelyek a 999/2001/EK rendelet 5. cikke szerint ellenőrzött vagy határozatlan BSE-előfordulást mutató országként vagy régióként vannak meghatározva, olyan folyamaton menjen át, amely biztosítja, hogy minden csontanyagot finomra őröljenek, forró vízzel zsírtalanítsanak, és legalább két napon át (4 %-os minimális koncentrációjú és 1,5-nél alacsonyabb pH-értékű) hígított sósavval kezeljenek; ezt a kezelést követi a pH-érték savval vagy alkálival történő beállítása, majd:

az a) pontban említettektől eltérő nyersanyagoknak olyan kezelésen kell átmenniük, amelynek része egy mosás, a pH-érték savval vagy alkálival történő beállítása, majd:

kondroitin-szulfát;

hialuronsav;

más hidrolizált porctermékek;

kitozán;

glükózamin;

tejoltó;

halenyv;

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) szerint élelmiszer-adalékanyagként engedélyezett aminosavak;

az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 24 ) szerint engedélyezett élelmiszer-aromák;

zsírszármazékok.

vágóhídon levágott állat (ideértve annak tollát is), amelynek húsát a vágást megelőző vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat során emberi fogyasztásra alkalmasnak találták; vagy

a VIII. szakasznak megfelelő halászati termék; vagy

a XII. szakasznak megfelelő kiolvasztott zsír és töpörtyű, vagy gyapjú, ha ezeken a termékeken elvégzik az alábbi eljárások egyikét:

Aminosav előállításának forrásaként emberi szőrzet nem használható fel.