This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02002L0019-20091219
Directive 2002/19/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on access to, and interconnection of, electronic communications networks and associated facilities (Access Directive)
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról ( Hozzáférési irányelv )
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról ( Hozzáférési irányelv )
No longer in force
2002L0019 — HU — 19.12.2009 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/19/EK IRÁNYELVE (2002. március 7.) (HL L 108, 24.4.2002, p.7) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/140/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2009. november 25.) |
L 337 |
37 |
18.12.2009 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/19/EK IRÁNYELVE
(2002. március 7.)
az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),
mivel:|
(1) |
Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) ( 4 ) meghatározza a Közösségen belül az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra – így a hang-, fax-, adat-, illetve képtovábbítására használt, helyhez kötött és mobil távközlő hálózatokra, kábeltelevíziós hálózatokra, földi műsorterjesztésre használt hálózatokra, műholdas hálózatokra és internethálózatokra – vonatkozó keretszabályozás célkitűzéseit. Ezeket a hálózatokat a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („engedélyezési irányelv”) ( 5 ) alapján már engedélyezhették, vagy pedig e hálózatok engedélyezése korábbi szabályozó intézkedések alapján történt. Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit azokra a hálózatokra kell alkalmazni, amelyeket nyilvánosan elérhető, elektronikus hírközlési telefonszolgáltatások nyújtására használnak. Ez az irányelv kiterjed a szolgáltatók között a hozzáférés és az összekapcsolás tárgyában létrejött megállapodásokra. Ez az irányelv nem állapít meg kötelezettségeket a nem nyilvános hálózatok számára, kivéve ha e hálózatok a nyilvános hálózatokhoz való hozzáféréssel rendelkeznek, és így a tagállamok által megállapított bizonyos feltételek vonatkoznak rájuk. |
|
(2) |
A tartalomszolgáltatásokra, pl. a rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatási csomag értékesítésére vonatkozó ajánlatra, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozása nem terjed ki. |
|
(3) |
A „hozzáférés” kifejezésnek számos jelentése van, ezért szükséges pontosan meghatározni e kifejezés ezen irányelvben történő használatának módját, nem sértve a kifejezés más közösségi intézkedésekben való használatának módját. Az üzemeltető lehet a szóban forgó hálózat vagy eszköz tulajdonosa, illetve bérelheti azt vagy annak egy részét. |
|
(4) |
A televíziójelek átvitelére vonatkozó szabványok használatáról szóló, 1995. október 24-i 95/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) nem tett kötelezővé konkrét digitális televízióátviteli rendszert vagy szolgáltatási követelményt, és ez lehetőséget adott a piaci szereplőknek a kezdeményezésre és a megfelelő rendszerek kifejlesztésére. A Digitális Videó Műsorterjesztési Csoport révén az európai piaci szereplők olyan televízióátviteli rendszerek családját fejlesztették ki, amelyeket a műsorterjesztők világszerte elfogadtak. Ezeket az átviteli rendszereket az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) szabványosította és a Nemzetközi Távközlési Unió ajánlásai tartalmazták. Ami a széles képformátumú digitális televíziózást illeti, a széles formátumú televíziós szolgáltatások és televízió-műsorok referenciaformátuma a 16:9 képarány, és a korszerű televíziós szolgáltatások európai bevezetésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 1993. július 22-i 93/424/EGK tanácsi határozat ( 7 ) eredményeképpen ez a tagállami piacokon már elfogadott. |
|
(5) |
Nyílt versenypiacon nem létezhetnek olyan korlátozások, amelyek a vállalkozásokat megakadályozzák abban, hogy egymás között hozzáférési és összekapcsolási megállapodásokat – különösen határokon átnyúló megállapodásokat – kössenek, amennyiben a Szerződésbenfoglalt versenyszabályokat betartják. A tényleges versennyel, nagyobb választékkal és a fogyasztók részére nyújtott versenyképesebb szolgáltatásokkal jellemezhető, hatékonyabb, valóban páneurópai piac létrehozatala keretében azoknak a vállalkozásoknak, amelyekhez hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó kérelem érkezik, ilyen megállapodásokat elvileg kereskedelmi alapon kell kötniük, és a kapcsolódó tárgyalásokat jóhiszeműen kell lefolytatniuk. |
|
(6) |
Azokon a piacokon, ahol a vállalkozások között a tárgyalási pozíció tekintetében továbbra is nagy különbségek vannak, és ahol egyes vállalkozások a szolgáltatásaik teljesítése során a mások által biztosított infrastruktúrára támaszkodnak, helyénvaló a piac hatékony működését biztosító keretet létrehozni. A nemzeti szabályozó hatóságok részére hatáskört kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha a kereskedelmi tárgyalás kudarcot vall, a végfelhasználók érdekében a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, továbbá a szolgáltatások együttműködési képességét biztosítsák. Különösen a végpontok közötti összeköttetést biztosíthatják azon vállalkozásokat terhelő arányos kötelezettségek előírásával, amelyek a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik. A hozzáférés eszközeinek ellenőrzése jelentheti a végfelhasználóhoz csatlakozó (helyhez kötött vagy mobil) fizikai összeköttetés tulajdonjogát vagy ellenőrzését és/vagy a valamely végfelhasználó hálózati végpontjához való hozzáféréshez szükséges nemzeti szám vagy számok megváltoztatásának vagy visszavonásának képességét. Erre lehetne szükség például akkor, ha a hálózatüzemeltetők indokolatlanul korlátoznák a végfelhasználó lehetőségeit az internetes portálokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megválasztásában. |
|
(7) |
Azok a nemzeti jogi vagy közigazgatási előírások, amelyek a hozzáférés vagy az összekapcsolás feltételeit az összekapcsolást kérő fél tevékenységéhez, konkrétan az e fél által a hálózati infrastruktúrába történő befektetés mértékéhez, nem pedig a nyújtott összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatásokhoz kötik, a piac torzulását okozhatják, s ezért felmerülhet a versenyszabályokkal való összeegyeztethetetlenségük. |
|
(8) |
A saját ügyfeleikhez történő hozzáférést ellenőrző hálózati szolgáltatók az ellenőrzést valamely közzétett számozási vagy címzési tartományból származó egyedi számok vagy címek révén gyakorolják. Lehetővé kell tenni, hogy más hálózatüzemeltetők forgalmat továbbítsanak az ilyen ügyfelekhez, és ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy egymással közvetlenül vagy közvetve összekapcsolhatók legyenek. Ezért fenn kell tartani azokat a meglévő jogokat és kötelezettségeket, amelyek az összekapcsolásról folytatható tárgyalásokkal kapcsolatosak. Helyénvaló továbbá fenntartani a korábban a 95/47/EK irányelvben megállapított azon kötelezettségeket, amelyek szerint a televíziós szolgáltatások elosztásához használt és a nyilvánosság számára nyitott, teljesen digitális elektronikus hírközlő hálózatoknak képesnek kell lenniük széles képformátumú televíziós szolgáltatások és televízióműsorok elosztására, hogy ezáltal a felhasználók az ilyen műsorokat abban a formátumban vehessék, amelyben azokat továbbították. |
|
(9) |
Az együttműködési képesség hasznos a végfelhasználók számára, és e keretszabályozás egyik fontos célja. Az együttműködési képesség ösztönzése a nemzeti szabályozó hatóságok e keretszabályozásban meghatározott egyik célkitűzése, amely keretszabályozás továbbá előírja a Bizottság számára a szolgáltatások, a műszaki interfészek és/vagy a hálózati funkciók nyújtására vonatkozó szabványok és/vagy előírások jegyzékének közzétételét az elektronikus hírközlés harmonizálásának ösztönzése végett. A tagállamoknak a szolgáltatások együttműködési képességének biztosításához és a felhasználók választási szabadságának növeléséhez szigorúan szükséges mértékben kell ösztönözniük a közzétett szabványok és/vagy előírások használatát. |
|
(10) |
A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A 95/47/EK irányelv a születőben lévő digitális televíziós iparág részére biztosított egy kezdeti keretszabályozást, amelyet fenn kell tartani, beleértve különösen a feltételes hozzáférés tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettséget, annak érdekében, hogy a műsorok és szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi e kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot vagy valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, vagy pedig a Bizottságnak kell végeznie a Közösség tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése új átjárókra, pl. elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazási program interfészekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorterjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállam meghatározhatja azokat a digitális műsorterjesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell. |
|
(11) |
A tagállamok engedélyezhetik továbbá a nemzeti szabályozó hatóságuk számára a digitális műsorterjesztési szolgáltatáshoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek felülvizsgálatát, annak piacelemzéssel történő felmérése érdekében, hogy visszavonják-e vagy módosítsák-e az olyan üzemeltetőkre vonatkozó feltételeket, amelyek az érintett piacon nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Az ilyen jellegű visszavonás vagy módosítás nem befolyásolhatja hátrányosan a végfelhasználók ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférését, sem a tényleges verseny kilátásait. |
|
(12) |
A meglévő megállapodások folytonosságának biztosítása és a joghézag elkerülése érdekében gondoskodni kell arról, hogy az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 4., 6., 7., 8., 11., 12. és 14. cikke alapján előírt hozzáférési és összekapcsolási kötelezettségeket, továbbá a nyílt hálózatellátás (ONP) beszédalapú telefóniára történő alkalmazásáról, valamint a távközlési egyetemes szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 1998. február 26-i 98/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 16. cikke alapján előírt, különleges hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket, valamint a nyílt hálózatellátás bérelt vonalakra történő alkalmazásáról szóló, 1992. június 5-i 92/44/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) alapján bérelt vonali átviteli kapacitás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket kezdeti lépésként az új keretszabályozásba is beépítsék, de a piaci helyzet fényében haladéktalanul felül is vizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) hatálya alá tartozó szervezetekre is. |
|
(13) |
A felülvizsgálatot versenyjogi módszertanon alapuló gazdasági piacelemzés alkalmazásával kell elvégezni. A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzőleg ágazatokhoz kötött szabályok fokozatos csökkentése. Az eljárás ugyanakkor figyelembe veszi a piac átmeneti problémáit is, így például a nemzetközi barangolással kapcsolatos problémákat, valamint figyelembe veszi a technológiai fejlődés eredményeképpen új szűk keresztmetszetek felmerülésének lehetőségét, ami előzetes szabályozást tehet szükségessé, pl. a szélessávú hozzáférési hálózatok területén. Előfordulhat, hogy a verseny a piac különböző szegmenseiben és a különböző tagállamokban eltérő sebességgel fejlődik, és a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy enyhíthessék a szabályozási kötelezettségeket azokon a piacokon, amelyeken a verseny a kívánt eredményeket hozza. Annak biztosítása érdekében, hogy a hasonló körülmények között lévő piaci szereplőket a különböző tagállamokban hasonló módon kezeljék, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek harmonizált alkalmazását biztosítsa. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és a versenyjog végrehajtására felhatalmazott nemzeti hatóságoknak adott esetben össze kell hangolniuk lépéseiket annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb jogorvoslatot alkalmazzák. A Közösség és tagállamai a Kereskedelmi Világszervezet alapvető távközlésről szóló megállapodása keretében a távközlési hálózatok összekapcsolására vonatkozó kötelezettségeket vállaltak, s ezeket a kötelezettségvállalásokat tiszteletben kell tartani. |
|
(14) |
A 97/33/EK irányelv számos kötelezettséget állapított meg a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára, nevezetesen az átláthatóságot, a megkülönböztetésmentességet, a számviteli szétválasztást, a hozzáférést és a költségalapúságot is magában foglaló árellenőrzést. A lehetséges kötelezettségek e skáláját fenn kell tartani, ezen túlmenően azonban – a túlszabályozás elkerülése érdekében – e kötelezettségeket az e vállalkozásokra alkalmazható kötelezettségek maximumaként kell megállapítani. Kivételesen, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak vagy a közösségi jognak való megfelelés érdekében helyénvaló lehet a hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettségeket valamennyi piaci szereplőre vonatkozóan bevezetni, ahogy az jelenleg a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszerei esetében történik. |
|
(15) |
Valamely konkrét kötelezettségnek a jelentős piaci erővel rendelkező valamely vállalkozásra vonatkozó bevezetése nem tesz szükségessé további piacelemzést, ugyanakkor szükségessé teszi annak igazolását, hogy a kötelezettség a szóban forgó probléma jellegéhez képest megfelelő és arányos. |
|
(16) |
A hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó feltételek – köztük az árak – átláthatósága segít felgyorsítani a tárgyalásokat, elkerülni a vitákat és meggyőzni a piaci szereplőket arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtása nem diszkriminatív feltételek mellett történik. A műszaki interfészek nyitottsága és átláthatósága különösen fontos lehet az együttműködési képesség biztosításában. Abban az esetben, ha valamely nemzeti szabályozó hatóság információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségeket ír elő, meghatározhatja az információ rendelkezésre bocsátásának módját is, így pl. a kiadvány jellegét (papír és/vagy elektronikus), valamint azt, hogy a tájékoztatás ingyenes legyen-e vagy sem, figyelembe véve az érintett információ jellegét és célját. |
|
(17) |
A megkülönböztetésmentesség elve biztosítja, hogy a piaci erővel rendelkező vállalkozások ne torzítsák a versenyt, különösen abban az esetben, ha azok olyan vertikálisan integrált vállalkozások, amelyek azoknak a vállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat, amelyekkel az értéklánc következő szintjén lévő („downstream”) piacokon versenyeznek. |
|
(18) |
A számviteli szétválasztás lehetővé teszi a belső ártranszferek láthatóvá tételét, és adott esetben lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek betartásának ellenőrzését. E tekintetben a Bizottság közzétette a liberalizált távközlési piacon a hálózatok összekapcsolásáról szóló, 1998. április 8-i 98/322/EK ajánlást (2. rész – Számviteli szétválasztás és költségszámítás) ( 12 ). |
|
(19) |
A hálózati infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között. Amennyiben az üzemeltetőkre olyan kötelezettségeket rónak, amelyek értelmében a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés iránti, illetve ezek használata iránti ésszerű kérelmeket teljesíteniük kell, az ilyen kérelmek csak olyan objektív kritériumok alapján utasíthatók el, mint a technikai megvalósíthatóság vagy a hálózat egysége fenntartásának szükségessége. Amennyiben a hozzáférés iránti kérelmet elutasítják, a sérelmet szenvedő fél az ügynek a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 20. és 21. cikkében említett vitarendezési eljárás szerinti elbírálását kérheti. A hozzáférés biztosítására kötelezett üzemeltető számára nem lehet előírni, hogy olyan típusú hozzáférést szolgáltasson, amelynek szolgáltatásához nincs joga. Az, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan kötelezően biztosítandó hozzáférést írnak elő, amely rövid távon növeli a versenyt, nem csökkentheti a versenytársak ösztönzését arra vonatkozóan, hogy olyan alternatív lehetőségekbe fektessenek be, amelyek hosszú távon fogják fokozni a versenyt. A Bizottság közzétett egy közleményt a versenyszabályoknak a távközlési ágazatbeli hozzáférési megállapodásokra történő alkalmazásáról ( 13 ), amely foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A nemzeti szabályozó hatóságok a közösségi joggal összhangban előírhatnak műszaki és működési feltételeket a kötelezően biztosítandó hozzáférés szolgáltatója és/vagy a kötelezően biztosítandó hozzáférés jogosultja számára. Különösen a műszaki szabványok bevezetésének meg kell felelnie a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 14 ). |
|
(20) |
Árellenőrzésre lehet szükség abban az esetben, ha egy bizonyos piacon végzett piacelemzés a hatékony verseny hiányát tárja fel. A szabályozási beavatkozás lehet viszonylag enyhe, így például kötelezés arra, hogy a közvetítőválasztás árai legyenek a 97/33/EK irányelvben megállapítottak szerint ésszerűek, vagy lehetnek sokkal komolyabbak, így például kötelezés arra, hogy az árak legyenek költségalapúak annak érdekében, hogy teljes mértékben indokolják az ilyen árakat abban az esetben, amikor a verseny nem elég erős a túlzottan magas árak megakadályozásához. Különösen, a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőknek kerülniük kell az árprést, amely által a különbség a kiskereskedelmi áraik és azon árak között, amelyeket a hasonló kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó versenytársaiknak számolnak fel az összekapcsolási szolgáltatásokért, nem megfelelő a fenntartható verseny biztosításához. Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az ezen irányelv szerint előírt szolgáltatás kialakítása során felmerülő költségeket kiszámítja, helyénvaló a felhasznált tőke – így a megfelelő munkaerő- és építési költségek – ésszerű megtérülésével is számolni, a tőke értékét szükség szerint úgy korrigálva, hogy az tükrözze az eszközök aktuális értékelését és a műveletek aktuális hatékonyságát. A költségmegtérülés módszerét a körülményekhez kell igazítani, figyelembe véve a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdításának, valamint a fogyasztói előny maximalizálásának szükségességét. |
|
(21) |
Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság költségszámítási rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő az árellenőrzés támogatása érdekében, maga is végezhet éves ellenőrzést az adott költségszámítási rendszernek való megfelelés biztosítása érdekében, feltéve hogy rendelkezik a szükséges, megfelelően képzett munkaerővel, vagy pedig előírhatja, hogy egy másik, az érintett üzemeltetőtől független, erre alkalmas szervezet végezze el az ellenőrzést. |
|
(22) |
Az információk tagállamok általi közzététele biztosítani fogja azt, hogy a piaci szereplők és az esetlegesen piacra lépők megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és tudják, hol jutnak megfelelő részletes tájékoztatáshoz. A nemzeti közlönyben való közzététel segíti a más tagállamokban működő érdekelteket a megfelelő információkhoz való hozzájutásban. |
|
(23) |
A páneurópai elektronikus hírközlési piac tényleges és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak a végfelhasználók által fizetendő árak meghatározásához hozzájáruló díjakat figyelemmel kell kísérnie, és azokról tájékoztatást kell közzétennie. |
|
(24) |
Az elektronikus hírközlési piacnak és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrának a fejlődése káros hatással lehet a környezetre és a tájképre. A tagállamoknak ezért figyelemmel kell kísérniük ezt a folyamatot és szükség szerint – az illetékes hatóságokkal való megfelelő megállapodások és más rendelkezések révén – intézkedniük kell minden ilyen hatás minimálisra csökkentése érdekében. |
|
(25) |
A közösségi jog helyes alkalmazásának meghatározása érdekében a Bizottságnak tudnia kell, melyek a jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelölt vállalkozások, és a nemzeti szabályozó hatóságok milyen kötelezettségeket róttak a piaci szereplőkre. Az erre vonatkozó információk nemzeti közzététele mellett ezért szükséges, hogy a tagállamok ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldjék. Amennyiben a tagállamok információt kötelesek küldeni a Bizottságnak, ez elektronikus formában is történhet, a megállapodás tárgyát képező megfelelő hitelesítési eljárásokra is figyelemmel. |
|
(26) |
A technológiai és piaci fejlődés adott ütemére tekintettel, ennek az irányelvnek a végrehajtását azalkalmazása időpontját követő három éven belül felül kell vizsgálni annak megállapítása végett, hogy megfelel-e a céloknak. |
|
(27) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban ( 15 ) kell elfogadni. |
|
(28) |
Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen azt, hogy létrejöjjön az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésnek és ezek összekapcsolásának harmonizált keretszabályozása – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
HATÁLY, CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Hatály és cél
(1) A 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) szerinti keretben ez az irányelv harmonizálja azt, hogy milyen módon szabályozzák a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, valamint ezek összekapcsolását. A cél az, hogy a belső piaci elvekkel összhangban, a hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói közötti kapcsolatok olyan keretszabályozása jöjjön létre, amely fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti együttműködési képességhez és a fogyasztók számára előnyökhöz vezet.
(2) Ez az irányelv jogokat és kötelezettségeket állapít meg az üzemeltetők számára és azon vállalkozások számára, amelyek az üzemeltetők hálózataihoz, illetve kapcsolódó eszközeihez kívánnak hozzáférni, illetve azokkal összekapcsolódni. Ez az irányelv célokat határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében, valamint eljárásokat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok által előírt kötelezettségek felülvizsgálata megtörténjen, és e kötelezettségeket szükség szerint megszüntessék, amint a kívánt célok megvalósultak. Ebben az irányelvben a hozzáférés kifejezés nem jelenti a végfelhasználók általi hozzáférést.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:
a) „hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy műsorszolgáltatói tartalomszolgáltatás nyújtására használják. Ez magában foglalja többek között: a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez különösen tartalmazza a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést); továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és antennatartókat; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférést; az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából; a számfordításhoz vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférést különösen barangolás céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést és a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
b) „összekapcsolás”: olyan nyilvános hírközlő hálózatok fizikai és logikai összekapcsolása, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak, azzal a céllal, hogy az egyik vállalkozás ügyfelei számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másik vállalkozás ügyfeleivel való kommunikáció, vagy pedig a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáféréstípus;
c) „üzemeltető”: olyan vállalkozás, amely nyilvános hírközlő hálózatot vagy kapcsolódó eszközt szolgáltat, vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkezik;
d) „széles képformátumú televíziós szolgáltatás”: olyan televíziós szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben, széles képformátumban történő megjelenítésre készített és szerkesztett műsorokból áll. A széles képformátumú televíziós szolgáltatások referenciaformátuma a 16:9 képarány;
e) „helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely hálózati végpontot összekapcsol egy kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. cikk
A hozzáférés és az összekapcsolás általános keretei
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne legyenek olyan korlátozások, amelyek akadályoznák az azonos tagállamban lévő vagy különböző tagállamokban lévő vállalkozásokat abban, hogy egymás között – a közösségi joggal összhangban – a hozzáférésre és/vagy összekapcsolásra vonatkozó műszaki és kereskedelmi szabályokat tartalmazó megállapodásokról tárgyaljanak. A hozzáférést vagy összekapcsolást kérő vállalkozásnak nem kell engedéllyel rendelkeznie az abban a tagállamban való működésre, amelyben a hozzáférést vagy az összekapcsolást kéri, feltéve hogy abban a tagállamban nem nyújt szolgáltatásokat és nem működtet hálózatot.
(2) Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) ( 16 ) 31. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok nem tarthatnak fenn olyan jogi, illetve közigazgatási intézkedéseket, amelyek arra kötelezik az üzemeltetőket, hogy a hozzáférés vagy az összekapcsolás szolgáltatásakor különböző vállalkozásoknak egyenértékű szolgáltatásokat eltérő feltételek mellett nyújtsanak, és/vagy amelyek olyan kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek nincsenek összefüggésben a ténylegesen nyújtott hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatásokkal, a 2002/20/EK irányelv („engedélyezési irányelv”) mellékletében rögzített feltételek sérelme nélkül.
4. cikk
A vállalkozások jogai és kötelezettségei
(1) A nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és – amennyiben a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 4. cikkének megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik – kötelesek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és együttműködési képességét a Közösség egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kötelesek kínálni a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által az 5–8. cikk alapján előírt kötelezettségekkel.
(2) A digitális televíziós szolgáltatások elosztása céljára létrehozott, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatoknak alkalmasaknak kell lenniük széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatások és televízió-műsorok elosztására. A széles képformátumú televíziós szolgáltatásokat és televízió-műsorokat vevő és újraelosztó hálózatüzemeltetők megtartják a széles képformátumot.
(3) A 2002/20/EK irányelv („engedélyezési irányelv”) 11. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelik, hogy azok a vállalkozások, amelyek a hozzáférési vagy összekapcsolási megállapodásokra irányuló tárgyalási folyamatot megelőzően, vagy az alatt vagy azt követően egy másik vállalkozástól adatot szereznek, az ilyen adatot kizárólag az adatszolgáltatás céljának megfelelően használják fel, és mindvégig tartsák tiszteletben a továbbított és tárolt adat titkosságát. A szolgáltatott adat nem továbbítható más olyan feleknek – különösen más szervezeti egységeknek, leányvállalatoknak vagy partnereknek –, amelyek számára az versenyelőnyt biztosíthatna.
5. cikk
A nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre és feladatköre a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében
(1) A nemzeti szabályozó hatóságok – a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkében foglalt célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen.
Különösen, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások vonatkozásában a 8. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok megállapíthatnak:
a) a végpontok közötti összeköttetés biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, beleértve indokolt esetben a kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy kapcsolják össze hálózataikat, ha azok még nincsenek összekapcsolva;
ab) indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;
b) a végfelhasználóknak valamely tagállam által meghatározott digitális rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést az I. melléklet II. részében említett egyéb eszközökhöz.
(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségeknek és feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6., 7. és 7a. cikkében említett eljárásokkal összhangban kell őket végrehajtani.
▼M1 —————
(3) Az (1) bekezdésben említett hozzáférés és összekapcsolás tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak legyen hatásköre arra, hogy – ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, valamint a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6., 7., 20. és 21. cikkében említett eljárásoknak megfelelően – indokolt esetben a saját kezdeményezésére beavatkozzon a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkében foglalt ágazatpolitikai célok védelme érdekében.
III. FEJEZET
AZ ÜZEMELTETŐK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS A PIAC FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSAI
6. cikk
Feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb eszközök
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a Közösségben a nézők és hallgatók számára szolgáltatott digitális televíziós és rádiós szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatban – a továbbítás módjától függetlenül – az I. melléklet I. részében megállapított feltételek alkalmazására kerüljön sor.
(2) A piaci folyamatok és a technológiai fejlődés fényében a Bizottság az I. melléklet módosítása céljából végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére, a tagállamok megengedhetik a nemzeti szabályozó hatóságnak, hogy ezen irányelv hatálybalépését követően, amint lehetséges és azután rendszeresen, felülvizsgálja az e cikknek megfelelően alkalmazott feltételeket a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 16. cikkének első bekezdése szerint végzett piacelemzés keretében, annak megállapítása céljából, hogy az alkalmazott feltételeket fenntartsa-e, módosítsa-e, illetve visszavonja-e.
Amennyiben e piacelemzés eredményeként a nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett piacon egy vagy több üzemeltető nem rendelkezik jelentős piaci erővel, ezen üzemeltetők tekintetében – a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 6. és 7. cikkében említett eljárások szerint – a feltételeket csak annyiban módosíthatja vagy vonhatja vissza, amennyiben:
a) a végfelhasználóknak a 2002/22/EK irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) 31. cikke szerint meghatározott rádió- és televízió-műsorokhoz és műsorcsatornákhoz való hozzáférését az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan; és
b) a tényleges verseny kilátásait:
i. a kiskereskedelmi digitális televízió-műsor- és rádióműsor-terjesztő szolgáltatások piacán; valamint
ii. a feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb kapcsolódó eszközök piacán
az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan.
A feltételek említett módosításáról, illetve visszavonásáról az érintetteket kellő időben értesíteni kell.
(4) Az e cikkel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.
▼M1 —————
8. cikk
Kötelezettségek előírása, módosítása, illetve visszavonása
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak legyen hatásköre arra, hogy ►M1 a 9–13a. cikkben ◄ meghatározott kötelezettségeket írjanak elő.
(2) Amennyiben a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 16. cikke szerint végzett piacelemzés eredményeként egy üzemeltetőt egy bizonyos piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként jelölnek ki, a nemzeti szabályozóhatóságok szükség szerint előírják az ezen irányelv 9–13. cikkében meghatározott kötelezettségeket.
(3) Nem sértve:
— ►M1 az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek ◄ a rendelkezéseit,
— a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 12. és 13. cikkének rendelkezéseit, a 2002/20/EK irányelv („engedélyezési irányelv”) melléklete B. részének az ugyanazon irányelv 6. cikke (1) bekezdése alapján alkalmazott 7. feltételét, a 2002/22/EK irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) 27., 28. és 30. cikkét, valamint ►M1 az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 17 ) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) ◄ a jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelöltektől eltérő vállalkozásokra rótt kötelezettségeket tartalmazó, megfelelő rendelkezéseit, illetve
— a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szükségességét,
a nemzeti szabályozó hatóságok a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettségeket nem írhatják elő olyan üzemeltetők számára, amelyeknek a (2) bekezdéssel összhangban történő kijelölésére nem került sor.
Kivételes körülmények között, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőkre az ezen irányelv 9–13. cikkében meghatározottaktól eltérő hozzáférési, illetve összekapcsolási kötelezettségeket kíván előírni, erre irányuló kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) ( 18 ) véleményét. A Bizottság – a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban eljárva – határozatot hoz, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságnak engedélyezi ilyen intézkedés megtételét, vagy a kérelmet elutasítja.
(4) Az e cikk szerint előírt kötelezettségeknek az azonosított probléma jellegén kell alapulniuk, és a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 8. cikkében megállapított célokhoz képest arányosaknak és indokoltaknak kell lenniük. Ilyen kötelezettségek csak az ugyanazon irányelv 6. és 7. cikkének megfelelő konzultációt követően írhatók elő.
(5) A (3) bekezdés első albekezdésének harmadik francia bekezdésével összefüggésben, a nemzeti szabályozó hatóságok a piaci szereplők számára kötelezettséget megállapító, módosító, illetve megszüntető határozatokról – a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 7. cikkében említett eljárással összhangban – értesítik a Bizottságot.
9. cikk
Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség
(1) A nemzeti szabályozó hatóságok a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében átláthatósági kötelezettségeket állapíthatnak meg, megkövetelve az üzemeltetőktől, hogy meghatározott információkat tegyenek közzé, így számviteli információkat, műszaki előírásokat, hálózati jellemzőket, a szolgáltatás és a használat feltételeit, ideértve a szolgáltatások és alkalmazások használatát és/vagy az azokhoz történő hozzáférést korlátozó bármilyen feltételt – amennyiben a tagállamok a közösségi jogszabályoknak megfelelően ilyen feltételeket engedélyeztek –, valamint az árakat.
(2) Különösen amennyiben egy üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelnek, a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását, valamint a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is. A nemzeti szabályozó hatóság többek között előírhatja a referenciaajánlatok megváltoztatását az ezen irányelv alapján megállapított kötelezettségek érvényesítése végett.
(3) A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározhatják, hogy pontosan mely adatokat kell rendelkezésre bocsátani, hogy milyen részletességet követelnek meg, valamint hogy milyen módon történjen a közzététel.
(4) A (3) bekezdés ellenére, amennyiben egy üzemeltetőt a 12. cikk alapján a nagykereskedelmi hálózati infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó kötelezettség terhel, a nemzeti szabályozó hatóság biztosítja a legalább a II. mellékletben foglalt elemeket tartalmazó referenciaajánlat közzétételét.
(5) A Bizottság elfogadhatja a II. melléklet szükséges módosításait annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt a piaci fejleményekhez és a technológiai változásokhoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásában a Bizottságot a BEREC segítheti.
10. cikk
A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség
(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.
(2) A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek biztosítják különösen azt, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más vállalkozásokra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi.
11. cikk
A számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettség
(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolással és/vagy a hozzáféréssel kapcsolatos meghatározott tevékenységek tekintetében számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.
Különösen, a nemzeti szabályozó hatóság megkövetelheti egy vertikálisan integrált cégtől, hogy tegye átláthatóvá nagykereskedelmi árait és belső transzferárait, többek között a megfelelés biztosítása érdekében, amennyiben a 10. cikk alapján megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség áll fenn, vagy – szükség szerint – a tisztességtelen kereszttámogatás megakadályozása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazandó formátumot és elszámolási módszert.
(2) A 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 5. cikkének sérelme nélkül, az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzését megkönnyítendő, a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megköveteljék a számviteli nyilvántartásoknak – köztük a harmadik felektől származó bevételekre vonatkozó adatoknak – kérésre történő rendelkezésre bocsátását. A nemzeti szabályozó hatóságok – az üzleti titokra vonatkozó nemzeti és közösségi szabályokat tiszteletben tartva – közzétehetnek olyan adatokat, amelyek hozzájárulnának a piac nyitottságához és versenyéhez.
12. cikk
A meghatározott hálózati eszközökhöz való hozzáférésnek és azok használatának a lehetővé tételére vonatkozó kötelezettségek
(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés iránti, és azok használata iránti ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, többek között olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását, vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.
Az üzemeltetőktől megkövetelhető többek között, hogy:
a) harmadik személyeknek hozzáférést biztosítsanak meghatározott hálózati elemekhez és/vagy kapcsolódó eszközökhöz, beleértve a nem aktív hálózati elemekhez való hozzáférést és/vagy a helyi hurok átengedését, többek között a közvetítőválasztás és/vagy előválasztás, és/vagy az előfizetői vonal viszonteladásának lehetővé tétele érdekében;
b) a hozzáférést kérő vállalkozásokkal jóhiszemű tárgyalást folytassanak;
c) ne vonják vissza az eszközökhöz való, korábban már engedélyezett hozzáférést;
d) harmadik felek általi viszonteladás céljából nagykereskedelmi szinten meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak;
e) nyílt hozzáférést biztosítsanak az olyan műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások vagy a virtuális hálózati szolgáltatások együttműködési képességéhez;
f) helymegosztást vagy a kapcsolódó eszközök más formában való közös használatát biztosítsák;
g) a felhasználóknak nyújtott, végpontok közötti szolgáltatások együttműködési képességének biztosításához szükséges, meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatásokra szolgáló eszközöket és a mobilhálózatokon történő barangolást;
h) a szolgáltatásnyújtás terén a tisztességes verseny biztosításához szükséges, működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez hozzáférést biztosítsanak;
i) hálózatokat vagy hálózati eszközöket összekapcsoljanak;
j) biztosítsanak hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így egyebek mellett az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatáshoz.
A nemzeti szabályozó hatóságok az említett kötelezettségekhez a tisztességességre, az ésszerűségre és az időszerűségre vonatkozó feltételeket fűzhetnek.
(2) A nemzeti szabályozó hatóságok annak mérlegelése során, hogy az (1) bekezdésben említett kötelezettségeket előírják-e és különösen annak vizsgálata során, hogy az ilyen kötelezettségek arányosak lennének-e a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkében foglalt célokkal, különösen a következő tényezőket kötelesek figyelembe venni:
a) a piacfejlődés ütemének tükrében a versengő eszközök használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatósága, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás és/vagy hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb upstream hozzáférési termékek – például az alépítményekhez való hozzáférés – megvalósíthatóságát;
b) a tervezett hozzáférés szolgáltatásának a kivihetőségét a rendelkezésre álló kapacitás alapján;
c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetése, figyelembe véve minden közbefektetést és a befektetés kockázatait;
d) a verseny hosszú távú megőrzésének szükségessége, különös figyelmet fordítva a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre;
e) adott esetben minden vonatkozó szellemi tulajdonjogot;
f) páneurópai szolgáltatások nyújtását.
(3) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy üzemeltető számára, akkor szükség esetén, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthatnak meg a szolgáltató és/vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A különleges műszaki szabványok vagy előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 17. cikkének megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.
13. cikk
Árellenőrzési és költségszámítási kötelezettségek
(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés bizonyos típusainak szolgáltatása tekintetében a költségmegtérülésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg – beleértve az árak költségalapúságára vonatkozó és a költségszámítási rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket – abban az esetben, ha a piacelemzés azt mutatja, hogy a tényleges verseny hiányának következtében az érintett üzemeltető a végfelhasználók kárára túlságosan magas szinten tarthatja az árakat vagy árprést alkalmazhat. Az üzemeltető általi befektetések – többek között az új generációs hálózatokba való befektetések – ösztönzése érdekében, a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi az üzemeltető befektetését, és a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését biztosítja számára az adott új hálózati beruházási projekthez szorosan kötődő minden kockázat figyelembevétele mellett.
(2) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy minden kötelezővé tett költségmegtérülési mechanizmus és árképzési módszer a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítását szolgálja, valamint a lehető legtöbb fogyasztói előnyt biztosítsa. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is figyelembe vehetik.
(3) Amennyiben egy üzemeltetőt az árai költségalapúságára vonatkozó kötelezettség terhel, az érintett üzemeltetőnek kell bizonyítania, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a befektetések ésszerű megtérülését. A hatékony szolgáltatásnyújtás költségének kiszámítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozás által alkalmazottól független költségszámítási módszereket alkalmazhatnak. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik az üzemeltetőtől, hogy árait teljeskörűen indokolja, és szükség szerint megkövetelhetik az árak kiigazítását is.
(4) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az árellenőrzések támogatása érdekében költségszámítási rendszer bevezetése kötelező, legyen nyilvánosan elérhető a költségszámítási rendszer leírása, amely bemutatja legalább a költségcsoportosítás főbb kategóriáit és a költségelosztásra alkalmazott szabályokat. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia. A megfelelésről szóló nyilatkozatot évente kell közzétenni.
13a. cikk
Funkcionális szétválasztás
(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a 9–13. cikk alapján előírt megfelelő kötelezettségekkel nem sikerült megvalósítani a tényleges versenyt, és egyes nagykereskedelmi hozzáférési termékek piacai tekintetében jelentős és tartós versenyproblémák és/vagy piaci hiányosságok állnak fenn, akkor a 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban – kivételes intézkedésként – arra kötelezheti a vertikálisan integrált vállalkozásokat, hogy az említett hozzáférési termékek nagykereskedelmi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék.
Ez a gazdasági egység valamennyi vállalkozásnak – ideértve az anyavállalat más gazdasági egységeit is – egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.
(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:
a) a nemzeti szabályozó hatóságnak az (1) bekezdésben említett megállapításait alátámasztó bizonyítékok;
b) arra vonatkozó bizonyítékok, hogy ésszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon az infrastruktúraalapú verseny;
c) a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra, különösen a leválasztott vállalkozás által foglalkoztatott munkaerőre és az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint– figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét – egy ágazat egészébe való befektetések ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraszintű versenyre gyakorolt várható hatás és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzése;
d) azon okoknak az elemzése, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne a versennyel kapcsolatos azonosított problémák/piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.
(3) Az intézkedéstervezetnek tartalmaznia kell a következő elemeket:
a) a szétválasztás pontos jellege és mértéke, meg kell határoznia különösen az önálló gazdasági egység jogállását;
b) az önálló gazdasági egység eszközei, valamint az egység által szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások megjelölése;
c) az önálló gazdasági egység által foglalkoztatott személyzet függetlenségét biztosító vezetési szabályok és a kapcsolódó ösztönző rendszer;
d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályok;
e) a működési eljárások – különösen más érdekeltekkel szembeni – átláthatóságát biztosító szabályok;
f) a kötelezettségek teljesítését biztosító felügyeleti program, beleértve az éves jelentés közzétételét is.
(4) A Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően az intézkedéstervezetről meghozott határozatot követően a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Értékelése alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(5) Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott határozat alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetve a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.
13b. cikk
Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása
(1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott határozat alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozások előzetesen – és kellő időben ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság felmérhesse a tervezett ügylet hatásait – tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot, ha helyi hozzáférési hálózati eszközeik teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánják átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kívánnak létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére – saját kiskereskedelmi részlegüket is beleértve – teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítsanak.
A vállalkozások szintén tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot ezen szándékuk megváltozásáról, valamint a szétválás folyamatának végeredményéről.
(2) A nemzeti szabályozó hatóság felméri, hogy a tervezett ügylet hogyan befolyásolja a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) alapján kirótt, hatályos szabályozási kötelezettségeket.
Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését.
Értékelése alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3) Ha a jogilag és/vagy működését tekintve önálló egység a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetve vele szemben megállapítható a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.
IV. FEJEZET
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
14. cikk
A bizottság
(1) A Bizottságot a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 22. cikkével létrehozott hírközlési bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire tekintettel.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.
▼M1 —————
15. cikk
Az információk közzététele és az azokhoz való hozzáférés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján a vállalkozásokat terhelő konkrét kötelezettségek közzététele megtörténjen, valamint a konkrét termékpiacok, szolgáltatási piacok és földrajzi piacok megjelölésére sor kerüljön. Biztosítják azt, hogy a naprakész adatok – feltéve, hogy azok nem titkosak és különösen, hogy nem sértenek üzleti titkot – oly módon kerüljenek nyilvánosságra, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az ilyen adatokhoz való könnyű hozzáférés.
(2) A tagállamok minden ilyen közzétett adat egy példányát megküldik a Bizottságnak. A Bizottság az adatokat könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja, és szükség szerint megküldi a hírközlési bizottságnak.
16. cikk
Bejelentés
(1) A tagállamok legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időpontig bejelentik a Bizottságnak azokat a nemzeti szabályozó hatóságokat, amelyek az ezen irányelvben meghatározott feladatokért felelősek.
(2) A nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik a Bizottságnak azon üzemeltetők nevét, amelyek ezen irányelv alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek, valamint az ezen irányelv alapján az ilyen üzemeltetőkre rótt kötelezettségeket. A vállalkozásokat terhelő kötelezettségeket befolyásoló minden változást és az ezen irányelv rendelkezései alapján érintett vállalkozásoknál bekövetkező minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a Bizottságnak.
17. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja ennek az irányelvnek a működését és első alkalommal legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időponttól számított három éven belül beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, és azt indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni.
18. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. július 24-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Az említett intézkedéseket 2003. július 25-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, valamint ezeknek a rendelkezéseknek minden későbbi módosítását.
19. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
20. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A NÉZŐK ÉS HALLGATÓK DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI A KÖZÖSSÉGBEN
I. rész: A feltételes hozzáférésű rendszerekre vonatkozóan a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó feltételek
A Közösségben a nézők és hallgatók digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való feltételes hozzáférésével kapcsolatban – az átviteli eszköztől függetlenül – a tagállamoknak a 6. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a következő feltételek alkalmazását:
a) a Közösség piacán üzemeltetett feltételes hozzáférésű rendszereknek rendelkezniük kell a költséghatékony átviteli ellenőrzéshez szükséges műszaki kapacitással, amely lehetővé teszi, hogy a hálózatüzemeltetők helyi vagy regionális szinten teljeskörűen ellenőrizzék az ilyen feltételes hozzáférésű rendszereket igénybe vevő szolgáltatásokat;
b) a feltételes hozzáférésű szolgáltatásoknak – az átviteli eszköztől függetlenül – minden olyan üzemeltetője, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való hozzáférési szolgáltatást nyújt, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ, hogy a műsorterjesztők elérik-e a potenciális nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles:
— valamennyi műsorterjesztő számára – a közösségi versenyjoggal összeegyeztethető tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon – olyan műszaki szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatás üzemeltetői által rendelkezésre bocsátott dekóderek segítségével erre jogosított nézők, illetve hallgatók számára a műsorterjesztők digitálisan átvitt szolgáltatásainak vételét, valamint megfelelni a közösségi versenyjognak,
— feltételes hozzáférésű szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenysége tekintetében külön számviteli nyilvántartást vezetni;
c) a fogyasztói berendezések gyártói részére történő engedélyezés során a feltételes hozzáférésű termékek és rendszerek szellemi tulajdonjogainak jogosultjai kötelesek biztosítani, hogy az engedélyezés tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel történjék. A jogosultak – a műszaki és kereskedelmi tényezőket figyelembe véve – az engedély megadását nem köthetik olyan feltételekhez, amelyek tiltanák, meggátolnák, vagy megnehezítenék a beépítését ugyanazon termékbe:
— a több más hozzáférési rendszerrel való kapcsolódást lehetővé tévő interfésznek, illetve
— valamely más hozzáférési rendszerre jellemző eszköznek, feltéve hogy az engedélyes megfelel azoknak a vonatkozó és ésszerű feltételeknek, amelyek az ő tekintetében biztosítják a feltételes hozzáférésű rendszerek üzemeltetői által végzett tranzakciók biztonságát.
II. rész: Egyéb olyan eszközök, amelyekre az 5. cikk (1) bekezdésének b) albekezdése szerinti feltételek alkalmazhatók:
a) alkalmazási program interfészekhez (API-k) való hozzáférés;
b) elektronikus műsortájékoztatókhoz (EPG-k) való hozzáférés.
II. MELLÉKLET
A RÉSZLEGES VAGY TELJES ÁTENGEDÉSRE EGYARÁNT VONATKOZÓ, A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ BEJELENTETT ÜZEMELTETŐK ÁLTAL KÖZZÉTEENDŐ REFERENCIAAJÁNLATBAN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ TÉTELEK JEGYZÉKE
E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) „helyi alhurok”: olyan részleges helyi hurok, amely egy hálózati végpontot összekapcsol egy koncentrációs ponttal, vagy egy meghatározott közbülső hozzáférési ponttal egy elektronikus távközlési hálózatban;
b) „helyi hurok átengedése”: a helyi hurok teljes átengedése és részleges átengedése; nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonának változását;
c) „helyi hurok teljes átengedése”: valamely kedvezményezett számára a jelentős piaci erővel rendelkező bejelentett üzemeltető helyi hurokjához vagy helyi alhurokjához való hozzáférés biztosítása, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra teljes kapacitásának használatát;
d) „helyi hurok részleges átengedése”: valamely kedvezményezett számára a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltető helyi hurokjához vagy helyi alhurokjához való hozzáférés biztosítása, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra egy meghatározott részének, például a frekvencia egy részének vagy ezzel egyenértékű résznek a használatát.
A. A helyi hurok átengedésének feltételei
|
1. |
Azok a hálózati elemek, amelyekhez a hozzáférést kínálják, különösen a következők, a megfelelő kapcsolt eszközökkel együtt: a) (teljes és részleges) hozzáférés a helyi hurkokhoz; b) (teljes és részleges) hozzáférés a helyi alhurkokhoz, beleértve, adott esetben, a backhaul hálózatok kiépítése szempontjából nem aktív hálózati elemekhez való hozzáférést; c) adott esetben alapépítményekhez való hozzáférés, ami lehetővé teszi a hozzáférési hálózatok bővítését. |
|
2. |
A fizikai hozzáférési helyek, köztük az utcai szekrények és kábelrendezők elhelyezkedésére, a helyi hurkoknak és alhurkoknak és backhauloknak a hozzáférési hálózat meghatározott részeiben rendelkezésre állására vonatkozó információk és adott esetben az alapépítmények elhelyezkedésére, illetve az azokon belüli rendelkezésre állásra vonatkozó információk. |
|
3. |
A helyi hurokhoz, alhurokhoz és alapépítményhez való hozzáféréssel és annak használatával kapcsolatos műszaki feltételek, beleértve a sodrott fém érpár, és/vagy optikai szál és/vagy ami azzal egyenértékű, kábelelosztó és kapcsolt eszközök, valamint adott esetben, az alapépítményekhez való hozzáférés műszaki feltételei. |
|
4. |
A megrendelés és az ellátás módja, használati korlátozások. |
B. Helymegosztási szolgáltatások
|
1. |
A jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltető meglévő érintett telephelyeire vagy felszerelésének elhelyezkedésére, illetve azok tervezett aktualizálására vonatkozó információk ( 19 ). |
|
2. |
A helymegosztás lehetőségei az 1. pont szerint feltüntetett telephelyeken (beleértve a fizikai helymegosztást és adott esetben a távoli és a virtuális helymegosztást). |
|
3. |
A berendezések jellemzői: a helymegosztás keretében elhelyezhető berendezésre vonatkozó esetleges korlátozások. |
|
4. |
Biztonsági kérdések: a bejelentett üzemeltetők által helyszíneik biztonsága érdekében bevezetett intézkedések. |
|
5. |
A versenytárs üzemeltetők személyzetére vonatkozó hozzáférési feltételek. |
|
6. |
Biztonsági szabványok. |
|
7. |
A fizikai tér felosztására vonatkozó szabályok abban az esetben, ha a helymegosztás céljából rendelkezésre álló tér korlátozott. |
|
8. |
Mely feltételek mellett vizsgálhatják meg a kedvezményezettek azokat a helyszíneket, ahol a fizikai helymegosztás lehetséges, illetve azokat a telephelyeket, ahol a helymegosztást kapacitáshiány miatt elutasították. |
C. Információs rendszerek
A bejelentett üzemeltetők működést támogató rendszereihez, informatikai rendszereihez, illetve adatbázisaihoz való hozzáférés feltételei, előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából.
D. Szolgáltatási feltételek
|
1. |
A szolgáltatások nyújtása és az eszközök rendelkezésre bocsátása iránti igények teljesítésének határideje; szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, hibaelhárítás, a szokásos szolgáltatási szint helyreállítására vonatkozó eljárások és szolgáltatásminőségi paraméterek. |
|
2. |
Általános szerződési feltételek, beleértve adott esetben a határidők elmulasztása miatti kompenzációt. |
|
3. |
A fent felsorolt egyes szolgáltatások, funkciók és eszközök ára vagy az ezekre vonatkozó árképzési képletek. |
( 1 ) HL C 365. E, 2000.12.19., 215. o. és HL C 270. E, 2001.9.25., 161. o.
( 2 ) HL C 123., 2001.4.25., 50. o.
( 3 ) Az Európai Parlament 2001. március 1-jei véleménye (HL C 277., 2001.10.1., 72. o.), a Tanács 2001. szeptember 17-i közös álláspontja (HL C 337., 2001.11.30., 1. o.) és az Európai Parlament 2001. december 12-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2002. február 14-i határozata.
( 4 ) HL L 108., 2002.4.24., 33. o.
( 5 ) HL L 108., 2002.4.24., 21. o.
( 6 ) HL L 281., 1995.11.23., 51. o.
( 7 ) HL L 196., 1993.8.5., 48. o.
( 8 ) HL L 199., 1997.7.26., 32. o. A legutóbb a 98/61/EK irányelvvel (HL L 268., 1998.10.3., 37. o.) módosított irányelv.
( 9 ) HL L 101., 1998.4.1., 24. o.
( 10 ) HL L 165., 1992.6.19., 27. o. A legutóbb a 98/80/EK bizottsági határozattal (HL L 14., 1998.1.20., 27. o.) módosított irányelv.
( 11 ) HL L 366., 2000.12.30., 4. o.
( 12 ) HL L 141., 1998.5.13., 6. o.
( 13 ) HL C 265., 1998.8.22., 2. o.
( 14 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A 98/48/EK irányelvvel (HL L 217., 1998.8.5., 18. o.) módosított irányelv.
( 15 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 16 ) HL L 108., 2002.4.24., 51. o.
( 17 ) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
( 18 ) Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Hivatal létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
( 19 ) A közbiztonsági aggályok felmerülésének elkerülése érdekében ezen információk rendelkezésre bocsátását korlátozni lehet úgy, hogy csak az érdekelt felek számára legyen hozzáférhetők.