(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) elfogadása óta bekövetkezett, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott példátlan geopolitikai események, valamint a Covid19-válság következményeinek az említett események által, közvetlen és közvetett módon történő súlyosbítása jelentős hatást gyakoroltak az Unió társadalmára és gazdaságára, lakosságára, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára. Minden eddiginél világosabb különösen az, hogy az Unió energiabiztonsága és energiafüggetlensége elengedhetetlen a Covid19-válságot követő sikeres, fenntartható és inkluzív helyreállítás szempontjából, mivel ezek az Unió gazdaságának rezilienciáját meghatározó jelentős tényezők közé számítanak.

(2)

A fenntartható helyreállítás, az Unió rezilienciájának és energiabiztonságának építése, a különösen Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, valamint az igazságos és inkluzív átmenet közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ezért az eszköz megfelelő instrumentum arra, hogy hozzájáruljon az említett felmerülő kihívásokra való uniós reagáláshoz. Ugyanez igaz az Unió környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályaira és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaira, így különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra (5).

(3)

Az állam- és kormányfők a 2022. március 10–11-i versailles-i nyilatkozatukban felkérték a Bizottságot, hogy az említett év május végéig tegyen javaslatot az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való uniós függőség fokozatos megszüntetését célzó REPowerEU tervre, amely felkérést az Európai Tanács a 2022. március 24–25-i következtetéseiben megismételte. Az említett célt jóval 2030 előtt és olyan módon kell megvalósítani, hogy az összhangban álljon a Bizottság 2019. december 11-i közleményében foglalt európai zöld megállapodással és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglalt, 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésekkel.

(4)

Meg kell erősíteni az eszköz arra való képességét, hogy nagyobb mértékben tudja támogatni az energiaellátás – különösen a fosszilis tüzelőanyagok – diverzifikálására, valamint az Unió energiarendszere rezilienciájának, biztonságának és fenntarthatóságának növelésére irányuló reformokat és beruházásokat, ezáltal hozzájárulva az energia megfizethetőségéhez és erősítve az Unió stratégiai autonómiáját a nyitott gazdaság fenntartása mellett. Az említett célkitűzések elérése érdekében szükséges, hogy az Unió növelje energiahatékonyságát, valamint az átviteli és elosztó hálózatok megbízhatóságát és rezilienciáját, előmozdítsa a rendszer rugalmasságát, minimalizálja a szűk keresztmetszeteket – többek között a hálózati és villamosenergia-tárolási kapacitás növelése révén –, előmozdítsa a digitalizációt, valamint biztosítsa a reziliens ellátási láncok meglétét, a kiberbiztonságot és valamennyi infrastruktúra védelmét és az éghajlatváltozáshoz való hozzáigazítását, miközben csökkenti a stratégiai energiafüggőségeket.

(5)

Az Unió és a tagállamok által az Unió energiaellátása függetlenségének, biztonságának és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében végrehajtott szakpolitikák és intézkedések egymást kiegészítő jellegének, következetességének és koherenciájának maximalizálása érdekében az említett, energiával kapcsolatos reformokat és beruházásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő külön REPowerEU-fejezetben kell meghatározni.

(6)

A zöld energiára való tényleges átállás és a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiától való függőség gyors, inkluzív módon történő csökkentése olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek fokozzák az épületek és a kapcsolódó kritikus energetikai infrastruktúrák energiahatékonyságát és -megtakarítását, valamint gyorsabban dekarbonizálják az iparágakat. Elengedhetetlen az olyan energiahatékonysági intézkedésekbe – például a fenntartható és hatékony fűtési és hűtési megoldások elterjedésébe – történő beruházások gyors fokozása, amelyek eredményes megoldást jelentenek az energiaellátás és az energiaköltségek egyes legsürgetőbb kihívásainak kezelésére. Ezért támogatni kell azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek növelik az energiahatékonyságot, elősegítik az ipar dekarbonizációját – többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, így például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén használata, valamint a megújuló hidrogén és más, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok elterjedése révén –, valamint növelik a tagállamok gazdaságainak energiamegtakarítását, összhangban az uniós energia- és éghajlat-politikai célokkal és jogi kerettel. A Bizottságnak különösen arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy a REPowerEU-fejezetükbe az ipar dekarbonizációját támogató intézkedéseket is foglaljanak bele.

(7)

Az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függőség fokozatos megszüntetése várhatóan az Unió általános energiafüggőségének csökkenéséhez vezet majd. A REPowerEU-fejezeteknek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai autonómiájának növeléséhez és megerősítéséhez, anélkül, hogy túlzott mértékben fokoznák a harmadik országokból származó nyersanyagok behozatalától való függőségét.

(8)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, valamint a REPowerEU-fejezetek kidolgozása során a tagállamoknak oly módon kell koordinálniuk gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a Szerződés 174. cikkében meghatározott, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseket, a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekedve, kiemelt figyelmet fordítva a távoli, perem- és elszigetelt területekre és szigetekre, amelyek már most is további korlátokkal szembesülnek.

(9)

Az uniós reagálás hatókörének maximalizálása céljából valamennyi olyan tagállam számára, amely olyan helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújt be e rendelet hatálybalépését követően, amelyben kiegészítő finanszírozás felhasználását kérelmezi hitelek formájában, vagy az ezen módosító rendelet keretében létrehozandó új szabályokkal összhangban, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből vagy az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból történő átcsoportosításon keresztül, elő kell írni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe foglaljon bele egy REPowerEU-fejezetet. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezete benyújtásának az (EU) 2021/241 rendelet szerinti, már létező lehetőségével összhangban, valamint a REPowerEU-fejezetek megfelelő kidolgozásának biztosítása érdekében a tagállamok a REPowerEU-fejezet tervezetét már a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv előterjesztését megelőzően benyújthatják. A szükségtelen adminisztratív terheket el kell kerülni.

(10)

2022. február 1-től kezdődően a REPowerEU-fejezeteknek olyan új reformokat és beruházásokat kell tartalmazniuk, amelyek hozzájárulnak a REPowerEU célkitűzéseihez és kezelik a közelmúltbeli geopolitikai események okozta válsághatást. A már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban szereplő, a REPowerEU célkitűzéseihez hozzájáruló intézkedések belefoglalhatók azonban a REPowerEU-fejezetbe, amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán csökken az érintett tagállam maximális pénzügyi hozzájárulása. Az említett esetben a tagállam az ilyen intézkedéseket belefoglalhatja REPowerEU-fejezetébe a becsült költségeknek a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkentésével megegyező összege erejéig.

(11)

A tagállamok beépíthetik REPowerEU-fejezetükbe a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedések kibővített változatait, a vonatkozó mérföldkövekkel és célokkal együtt. Az ilyen kibővítések által az adott intézkedések ambíciószintjének jelentősen javulnia kell, amit a vonatkozó mérföldkövek és célok kialakításának vagy szintjének tükröznie kell, miközben a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket kell alapul venni.

(12)

A tagállamnak REPowerEU-fejezetét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez fűzött függelék formájában kell benyújtania. A REPowerEU-fejezetnek tartalmaznia kell továbbá annak magyarázatát, hogy az abban foglalt intézkedések miként koherensek az érintett tagállamnak a REPowerEU-célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket, valamint az említett intézkedések és más nemzeti finanszírozású és uniós finanszírozású kiegészítő vagy kísérő intézkedések REPowerEU-célkitűzésekhez való általános hozzájárulásának magyarázatát.

(13)

A REPowerEU-fejezeteknek többek között hozzá kell járulniuk a fenntartható és megújuló energiák energiaszerkezeten belüli arányának növeléséhez, valamint az energiainfrastruktúra szűk keresztmetszeteinek kezeléséhez. Ami a földgáz-infrastruktúrát illeti, a REPowerEU-fejezetekben szereplő, az oroszországi behozataltól való elmozdulás érdekében előirányzott reformoknak és beruházásoknak egyrészt azokra a szükségletekre kell épülniük, amelyeket az ellátásbiztonsági szolidaritás jegyében létrehozott Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata által végzett vizsgálat jelenleg térképez fel, illetve erősít meg, másrészt pedig figyelembe kell venniük az érintett tagállam stratégiai energiabiztonsági szükségleteit és az új geopolitikai fenyegetésekhez való alkalmazkodás érdekében hozott megerősített felkészültségi intézkedéseket – többek között az energiatárolást –, a zöld átálláshoz való hosszú távú hozzájárulás aláásása nélkül.

(14)

Be kell vezetni egy megfelelő értékelési kritériumot, amely a REPowerEU-fejezetekben foglalt reformok és beruházások Bizottság általi értékelésének alapját képezi, valamint garantálja, hogy e reformok és beruházások alkalmasak legyenek a REPowerEU konkrét célkitűzéseinek teljesítésére. Egy adott helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak akkor kaphat kedvező értékelést a Bizottságtól, ha az említett új értékelési kritérium szerint „A” minősítést szerez.

(15)

Az infrastrukturális és technológiai beruházások – tekintettel a meglévő munkaerő- és szakemberhiányra – önmagukban nem elegendők a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez. Ezzel összefüggésben már lehetséges forrásokat elkülöníteni az személyek át- és a továbbképzésére a munkavállalók zöld készségeinek továbbfejlesztése céljából, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó innovatív megoldások kutatására és fejlesztésére is. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy fektessenek be továbbra is a – különösen a zöld és kapcsolódó digitális készségekkel és technológiákkal kapcsolatos – át- és továbbképzésbe annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon ki a zöld átállásból. Amennyiben valamely tagállam REPowerEU-fejezetébe a személyek át- és továbbképzésével kapcsolatos intézkedéseket foglal bele, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy az ilyen intézkedések jelentősen hozzájárulnak-e a munkavállalók átképzéséhez zöld és kapcsolódó digitális készségeik javítása érdekében.

(16)

A jelenlegi energiaválság gazdasági és társadalmi hatásának fényében, amikor a tartósan magas és változékony energiaárak súlyosbítják a Covid19-válság hatásait azáltal, hogy tovább növelik a fogyasztók, különösen a legkiszolgáltatottabbak, többek között az alacsony jövedelmű háztartások vagy a kiszolgáltatott helyzetű vállalkozások – beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozások – pénzügyi terheit, valamint a szociális jogok európai pillérének elveit elismerve lehetővé kell tenni, hogy a REPowerEU-fejezetek olyan intézkedéseket is tartalmazzanak, amelyek célja az energiaszegénység strukturális kezelése hosszú távú reformok és beruházások révén. Az energiaszegénység kezelését célzó reformoknak és beruházásoknak magasabb szintű pénzügyi támogatást kell eredményezniük – többek között célzott pénzügyi eszközök által – az energiahatékonysági rendszerek, a tiszta energiára irányuló politikák és a magas energiaszámlák miatt súlyos nehézségekkel küzdő háztartások és vállalkozások – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások – energiaiszükségletének csökkentését célzó rendszerek számára.

(17)

A tagállamok által hozott energiaszükséglet-csökkentő intézkedéseknek ösztönözniük kell az energiamegtakarításba történő beruházásokat.

(18)

Egy, a REPowerEU-fejezetekre vonatkozó új rendszer alkalmazása –eltérő rendelkezés hiányában – nem érintheti az (EU) 2021/241 rendelet szerinti egyéb jogi követelményeket.

(19)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek – és azon belül a REPowerEU-fejezetnek – hatékonyan hozzá kell járulnia a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban – köztük az európai szemeszter 2022. évi ciklusa során elfogadott országspecifikus ajánlásokban – azonosított kihívások, többek között a tagállamok előtt álló energiaügyi kihívások mindegyikének vagy egy jelentős részének a hatékony kezeléséhez.

(20)

A zöld energiára való sikeres átállás és az energiafüggőség csökkentése számottevő digitális beruházást igényel. Az (EU) 2021/241 rendelet fényében a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések – beleértve a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseket is – várhatóan hogyan járulnak hozzá a digitális átálláshoz és az abból eredő kihívások kezeléséhez, és hogy a digitális címkézésre vonatkozó módszertan alapján a digitális cél eléréséhez hozzájáruló összegnek minősülnek-e. Tekintettel azonban az Unió előtt álló energiaügyi kihívások példátlan sürgősségére és horderejére, a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokat és beruházásokat nem kell figyelembe venni a terv teljes allokációjának az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott digitális célra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kiszámításakor. Mindazonáltal a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a REPowerEU-fejezetekbe a lehető legnagyobb mértékben foglaljanak bele olyan intézkedéseket, amelyek a digitális címkézésre vonatkozó módszertan alapján hozzájárulnak a digitális cél eléréséhez.

(21)

A megújuló energia alkalmazásának néhány fő akadályát a hosszadalmas adminisztratív eljárások jelentik. Ilyen akadályok a projektek helyszínének kiválasztására és adminisztratív engedélyezésére alkalmazandó szabályok összetettsége, a projektek környezeti hatásvizsgálatának összetettsége és időtartama, a hálózati csatlakozással kapcsolatos problémák és az engedélyező hatóságok vagy hálózatüzemeltetők személyzeti korlátai. Tovább kell egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokra és a kapcsolódó villamosenergia-hálózati infrastruktúrára vonatkozó közigazgatási engedélyezési eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy az Unió elérje energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseit. A 2022. évi európai szemeszter keretében ajánlásokat fogalmaztak meg a tagállamok számára a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása céljából. A Bizottság 2022. május 18-i, „REPowerEU terv” című közleményében bejelentetteknek megfelelően a Bizottság javaslatot tett a megújuló forrásokból előállított energiáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) módosítására abból a célból, hogy gyorsabb engedélyezési eljárást hozzon létre a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan. Emellett a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet (10) átmeneti veszélyhelyzeti szabályokat vezetett be.

(22)

Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja értelmében a tagállamoknak összefoglalót kell készíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásában érintett helyi és regionális hatóságokkal, szociális partnerekkel és más releváns érdekelt felekkel nemzeti jogi kereteikkel összhangban folytatott konzultációs folyamatról. Az említett konzultációt ki kell bővíteni abból a célból, hogy foglalkozni lehessen a lehetséges REPowerEU-fejezetbe foglalandó reformokkal és beruházásokkal, elegendő időt biztosítva az érdekelt felek számára a reagálásra, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az érintett tagállam gyorsan véglegesítse a REPowerEU-fejezetet. Az aktualizált összefoglalóban szerepeltetni kell a megkérdezett érdekelt feleket, ismertetni kell a kiegészítő konzultáció eredményét, és fel kell vázolni, hogy az érdekelt felektől kapott észrevételek hogyan jelennek meg a REPowerEU-fejezetekben.

(23)

Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (a továbbiakban: a jelentős károkozás elkerülését célzó elv) alkalmazása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Covid19-válság utáni helyreállítás részeként végrehajtott reformok és beruházások fenntartható módon valósuljanak meg. Ezt az elvet továbbra is alkalmazni kell az eszköz keretében támogatott reformokra és beruházásokra, egyetlen olyan, célzott kivétel mellett, amely az Unió azonnali energiabiztonsági problémáinak a kezeléséhez kapcsolódik. Az energiaellátásnak az orosz beszállítóktól való függetlenedés érdekében történő divezifikálására irányuló célkitűzést illetően a REPowerEU-fejezetekben foglalt azon reformok és beruházások, amelyek a gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából az energetikai infrastruktúra és létesítmények javításához szükségesek, még akkor is pénzügyi támogatásban részesülhetnek az eszközből, ha nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olajinfrastruktúrák és -létesítmények főszabályként nem tartoznak a REPowerEU-fejezet hatálya alá. Ettől eltérve, azon tagállamok, amelyekre – tekintettel a nyersolajtól való különleges függőségükre és földrajzi helyzetükre – e módosító rendelet hatálybalépéséig a 833/2014/EU tanácsi rendelet (12) 3m. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes átmeneti eltérés vonatkozik, az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges olajinfrastruktúrákat és -létesítményeket belefoglalhatják a REPowerEU-fejezetbe. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy azon intézkedések esetében, amelyek várhatóan az azonnali energiaellátás-biztonsági szükségletek kielégítésére irányulnak, alkalmazható-e a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való eltérés.

Az említett értékelés céljából a Bizottságnak egyéb feltételek mellett figyelembe kell vennie a bezáródási hatások kockázatát, valamint azt, ha nem állnak rendelkezésre olyan tisztább, technológiai és gazdasági szempontból megvalósítható alternatívák, amelyek hasonló határidőn belül alkalmazhatók. Ennek az értékelésnek arányosnak kell lennie, és annak során tekintetbe kell venni a REPowerEU-célkitűzések megvalósításának sürgősségét. Kétség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy nyújtsanak releváns információkat az értékelés alátámasztása céljából. A tisztább alternatívák értékelését észszerű határokon belül kell lefolytatni.

(24)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő valamennyi intézkedést az alkalmazandó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányokkal összhangban kell végrehajtani, különösen a környezeti hatásvizsgálat és a természetvédelem vonatkozásában. Azon intézkedések tekintetében, amelyek esetében alkalmazható a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való eltérés, a tagállamoknak kielégítő erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy – ahol ez megvalósítható – korlátozzák a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális megsértését, és hogy enyhítsék a kárt egyéb intézkedések – köztük a REPowerEU-fejezetekben szereplő intézkedések – révén.

(25)

A REPowerEU-fejezeteknek összhangban kell lenniük a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveivel és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célértékekkel.

(26)

Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, valamint az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, az eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja. Az említett célból az eszköz által támogatott és a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz – többek között a biológiai sokféleség előmozdításához – vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, valamint az intézkedéseknek – az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján – ki kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget, továbbá a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át. Az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell az említett mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni egyes beruházások esetében – a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kifejtettek szerint – az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók 40 %-ra vagy 100 %-ra történő növelését az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását. E célból lehetővé kell tenni, hogy az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatókat egyes beruházások esetében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának legfeljebb 3 %-át kitevő összegre növeljék. Az eszköznek olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

(27)

A tagállamoknak adott esetben a REPowerEU-fejezetekbe olyan, a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében azonosított intézkedéseket kell belefoglalniuk, amelyek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bírnak, és amelyek többek között európai hozzáadott érték megteremtéséhez járulnak hozzá. Azt is figyelembe kell venni, hogy a valamely tagállamban végrehajtott intézkedések más tagállamokra is továbbgyűrűző hatást gyakorolhatnak. A Bizottságnak a lehető leghamarabb elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést a REPowerEU-fejezetekbe beépítendő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések kidolgozása céljából. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák, hogy az említett intézkedések a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült költségei legalább 30 %-ának megfelelő összeget tegyenek ki. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések mellett azok a nemzeti szintű intézkedések is határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedésnek tekintendők, amelyek a REPowerEU célkitűzéseivel összhangban az Unió egészében hozzájárulnak az energiaellátás biztosításához, különösen az energiaátvitel, -elosztás és -tárolás terén meglévő – a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt – szűk keresztmetszetek kezelése tekintetében, ezáltal növelve a tagállamok közötti nemzetközi áramlások lehetőségét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget csökkentő és az energiaszükségletet mérséklő intézkedéseket szintén úgy kell tekinteni, mint amelyek pozitív határokon átnyúló hatást fejtenek ki, mivel ezek további kapacitást vagy kínálatot szabadítanak fel más tagállamok számára.

(28)

Be kell vezetni egy megfelelő értékelési kritériumot, amely a REPowerEU-fejezetekben foglalt reformok és beruházások határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióját vagy hatását vizsgáló bizottsági értékelés alapját képezi.

(29)

Tovább kell ösztönözni a tagállamokat a hiteltámogatások kérelmezésére annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének tiszteletben tartása mellett – szélesebb körben vegyék igénybe a rendelkezésre álló forrásokat. E célból a tagállamoknak legkésőbb 30 nappal e rendelet hatálybalépését követően a lehető legegyértelműbben közölniük kell a Bizottsággal, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatás iránti kérelem benyújtása. A Bizottságnak egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett, indokolatlan késedelem nélkül áttekintést kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által kifejezett szándékról és a rendelkezésre álló források elosztásának javasolt módjáról. A szándék közlése nem érintheti a tagállamok azon képességét, hogy az (EU) 2021/241 rendelet 14. cikkének megfelelően 2023. augusztus 31-ig hiteltámogatást kérelmezzenek, ideértve – a vonatkozó feltételek alkalmazása esetén – azon kérelmeket is, amelyek meghaladják a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 6,8 %-át. Nem érintheti továbbá a vonatkozó hitelmegállapodás Bizottság általi megkötését a megfelelő tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően.

(30)

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a lehető leghamarabb, de lehetőleg legkésőbb két hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően nyújtsák be a REPowerEU-fejezeteket. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak két hónapon belül értékelnie kell a tagállam által benyújtott módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot kell előterjesztenie. Tekintettel a tagállamok előtt álló kihívások sürgősségére, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül lezárja a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését.

(31)

Emellett a REPowerEU-fejezetbe foglalandó reformok és beruházások ambíciószintjének fokozása érdekében új célzott finanszírozási forrásokat kell biztosítani.

(32)

Az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet (13) egy valamennyi tagállamban alkalmazandó ideiglenes szolidaritási hozzájárulást vezet be a nyersolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatok vagy állandó telephelyek számára. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az említett ideiglenes hozzájárulásból származó bevételek egy részét a REPowerEU-fejezeteikben szereplő reformokkal és beruházásokkal fennálló szinergiák és kiegészítő jelleg koherens módon történő előmozdítására fordítsák, a REPowerEU-célkitűzésekkel összhangban nemzeti szinten végrehajtandó intézkedések finanszírozása érdekében.

(33)

A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet megköveteli az Uniótól, hogy mozgósítsa a rendelkezésre álló forrásokat az Unió energiaellátásának mihamarabbi diverzifikálása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti csökkentése érdekében. Az említett összefüggésben a 2003/87/EK irányelvnek lehetővé kell tennie egyfelől az Innovációs Alapból származó kibocsátási egységek egy részének, másfelől a tagállamok részére allokált kibocsátási egységek egy részének – kivéve a szolidaritás, gazdasági növekedés és az energiahálózatok összekapcsolása céljából elosztott kibocsátási egységeket – kivételes monetizálását árverés útján történő értékesítés révén, valamint a bevételeknek az olyan reformok és beruházások javára való átcsoportosítását, amelyek az eszköz keretében hozzájárulnak a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez. Az Innovációs Alapból származó kibocsátási egységek, valamint a tagállamok részére allokált kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését is előre kell ütemezni. A piaci stabilizációs tartalékban lévő azon kibocsátási egységek egy részét, amelyek egyébként érvénytelenítésre kerülnének, az Innovációs Alap feltöltésére kell felhasználni.

(34)

Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásának eredményeként kialakuló magas energiaárak kezelését célzó uniós veszélyhelyzeti beavatkozás keretében 2022. február 1-jétől az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) meghatározott 2014–2020-as kohéziós politikai keret szerinti célzott rendkívüli ideiglenes intézkedéseknek kell segíteniük – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap forrásainak rugalmas felhasználása révén – az energiaárak emelkedése által különösen érintett kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat a felmerült és kifizetett energiaköltségeik fedezésében. E támogatás teljes mértékben összhangban áll a REPowerEU-célkitűzésekkel.

(35)

Ennek keretében az ERFA-t kivételesen fel kell használni arra, hogy működőtőke-támogatást lehessen olyan kkv-k rendelkezésére bocsátani, amelyeket az energiaárak emelkedése különösen érint. Az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-knak nyújtott támogatásnak arányosnak kell lennie és tiszteletben kell tartania az alkalmazandó állami támogatási szabályokat. Ezen túlmenően az ESZA-t kivételesen fel kell használni arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára – a nemzeti szabályokban meghatározottak szerint – támogatást lehessen nyújtani az energiafogyasztási költségeik fedezéséhez, még abban az esetben is, ha nem hoznak a támogatott személyek foglalkoztathatóságát növelő intézkedéseket, például aktív intézkedéseket. Az említett intézkedések rendkívüli intézkedések, amelyek feltétlenül szükségesek az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásának eredményeként kialakuló energiaválság kezeléséhez. Ezen intézkedések biztosítják, hogy a támogatott személyek hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz, és ezáltal egyben hozzájárulnak a munkaerőpiaci részvételhez szükséges jó egészégi állapotot elősegítő feltételek megteremtéséhez . A támogatás az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból felcserélhető jelleggel nyújtható. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy az ESZA mellett az ERFA és a Kohéziós Alap is felhasználható legyen támogatás nyújtására a munkahelymegtartást célzó – a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és azzal egyenértékű rendszerek révén, többek között az önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatás révén megvalósuló – intézkedésekhez. Az ilyen rendszerek célja, hogy védelmet nyújtsanak a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség kockázatával szemben. Az említett rendszerekhez allokált források kizárólag a munkavállalók és az önfoglalkoztatók támogatására használhatók fel. Az ilyen csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és azzal egyenértékű rendszerekhez nyújtott uniós támogatásnak határozott időre kell szólnia. Lehetővé kell tenni továbbá az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikkében meghatározott REACT-EU forrásoknak az említett három támogatási típusra való felhasználását annak érdekében, hogy megerősítsék a tagállamok folyamatos erőfeszítéseit, amelyek célja gazdaságaik Covid19-válságot követő reziliens helyreállítása.

(36)

Az egyedi programozási szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a forrásokat kizárólag célzott prioritási tengelyeken belül programozzák, és hogy a források a konkrét beruházási prioritásokhoz járuljanak hozzá. Annak érdekében, hogy a tagállamok számára jelentős támogatás álljon rendelkezésre az energiaválság következményeinek megfékezésére irányuló erőfeszítéseikhez, a tagállamok számára a 2014–2020 programozási időszak végéig kivételesen 100 %-os társfinanszírozási arányt kell biztosítani, amely arányt a kizárólag ilyen támogatást nyújtó operatív programok célzott prioritási tengelyei esetében lehet alkalmazni. Az említett korlátozott és célzott intézkedéseknek ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében a tiszta energia előállítását és az energiahatékonyság előmozdítását támogató strukturális beavatkozásokat. Az uniós költségvetési korlátok figyelembevétele érdekében a Bizottság által a célzott prioritások keretében az ilyen műveletekre fordított kifizetések felső határát 2023-ban 5 000 000 000 EUR-ban kell megszabni.

(37)

Annak érdekében, hogy a tagállamok és a régiók kellő rugalmassággal rendelkezzenek az újonnan felmerülő kihívások kezelése során, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) biztosítania kell annak lehetőséget, hogy a tagállamok kérelmet nyújthassanak be az ERFA-ból, az Európai Szociális Alap Pluszból és a Kohéziós Alapból származó források legfeljebb 7,5 %-ára a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás céljára. Lehetővé kell tenni, hogy az említett alapok támogatást nyújtsanak a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához, amennyiben ez a támogatás az érintett alap hatálya alá tartozik, hozzájárul annak egyedi célkitűzéseihez, és megfelel az (EU) 2021/1060 rendeletben és a vonatkozó alapspecifikus rendeletben meghatározott szabályoknak, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is.

(38)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ideiglenes allokációik egészét vagy egy részét a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból átcsoportosítsák az eszközbe. A Covid19-válság – az Unió energiabiztonságát fenyegető veszéllyel súlyosbítva – fokozta az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének negatív következményeit a tagállamokban, ideértve azok régióit és helyi közösségeit is, valamint az egyes ágazatokban, méghozzá különösen azokban, amelyeket az említett kilépés a legkedvezőtlenebbül érint. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból finanszírozandó intézkedések, valamint az eszköz keretében finanszírozandó reformok és beruházások szolgálhatnak hasonló célokat, és tartalmukat tekintve is lehetnek hasonlók. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék és az eszköz célja végső soron egyaránt az, hogy enyhítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót érő negatív hatásokat. Az említett összefüggésben, bár az eszköz keretében végrehajtott reformoknak és beruházásoknak elsősorban a világjárvány gazdasági következményeinek kezelésére kell irányulniuk, azok hozzájárulhatnak a brexit által leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban jelentkező előre nem látható és kedvezőtlen következmények ellensúlyozásához is. Végezetül, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék és az eszköz kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kerülnek beállításra. Az említett forgatókönyv szerint, valamint szem előtt tartva a közelmúlt geopolitikai fejleményei által okozott globális energiapiaci zavarokat, helyénvaló rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára oly módon, hogy lehetővé váljon számukra a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból az eszközbe történő átcsoportosítás, amely mindkét célkitűzés teljesítését, végső soron pedig a gazdasági, társadalmi és területi kohézió támogatását fogja szolgálni.

(39)

2026 végéig teljesíteni kell a kiegészítő finanszírozás kifizetését az eszközre vonatkozó szabályok szerint azon tagállamok részére, amelyek REPowerEU-fejezetet illesztenek be a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

(40)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében benyújtott, külön finanszírozás iránti kérelemnek – beleértve a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítéséből származó allokációra, az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikke által szabályozott, az ERFA-ból, az Európai Szociális Alap Pluszból és a Kohéziós Alapból származó források átcsoportosítására, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó források átcsoportosítására vonatkozó kérelmet– amely a REPowerEU-fejezetbe foglalt intézkedésekre vonatkozik, tükröznie kell az ugyanazon fejezetbe foglalt reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteket.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatást a jelenlegi energiaválságra való jobb reagálás érdekében előre ütemezzék, lehetővé kell tenni, hogy – valamely tagállamnak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv REPowerEU-fejezetével egyidejűleg benyújtandó kérelmére – a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések finanszírozásához szükséges kiegészítő finanszírozás összegét két előfinanszírozási kifizetés formájában fizessék ki.

A Bizottságnak az első előfinanszírozási kifizetést lehetőség szerint a jogi kötelezettségvállalásról szóló megállapodásnak az (EU) 2021/241 rendelet alkalmazásában történő, Bizottság általi megkötését követő két hónapon belül, a másodikat pedig a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő 12 hónapon belül kell teljesítenie. Az említett kifizetéseket függővé kell tenni a rendelkezésre álló forrásoktól – így különösen a NextGeneration EU számláról származó források, az éves uniós költségvetésben jóváhagyott források, valamint a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel rendelkezésre állásától –, valamint, amennyiben azt kérelmezik, a forrásoknak a megosztott irányítású programok keretében történő tényleges előzetes átcsoportosításától.

(42)

A többéves pénzügyi keret kifizetési felső határainak betartása érdekében az (EU) 2021/1060 rendelet alapján átcsoportosított összegek esetében az előfinanszírozásnak megfelelő kifizetések számára meg kell állapítani egy felső határt.

(43)

A Bizottságnak nyomon kell követnie a REPowerEU-fejezetben felvázolt reformok és beruházások végrehajtását, és ezeknek a REPowerEU-célkitűzésekhez való hozzájárulását, és ezekről információt kell nyújtania, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédeken keresztül, a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblán történő jelentéseken keresztül, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó éves jelentés egy külön szakaszában.

(44)

A közelmúltbeli geopolitikai események jelentősen befolyásolták az energia, az élelmiszerek és az építőanyagok árát, és hiányokhoz vezettek a globális ellátási láncokban is, növelték továbbá az inflációt, és új kihívásokat idéztek elő, ideértve az energiaszegénység kockázatát és a magasabb megélhetési költségeket. Szükséges lehet az e kihívásokra való reagálás. Elképzelhető, hogy ezek a fejlemények közvetlen hatással vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések végrehajtásához szükséges kapacitásra. Amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy e fejlemények miatt részben vagy egészében már nem tudnak megvalósítani egy adott mérföldkövet vagy célt, az ilyen helyzetekre az (EU) 2021/241 rendelet szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Továbbá, amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy egy adott mérföldkő vagy cél elérése nem egyeztethető össze a REPowerEU-célkitűzések elérésével, az ilyen helyzetekre is az említett rendelet szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Ezenfelül egyetlen módosítási kérelem sem áshatja alá a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek – köztük a tagállamok reformokra és beruházásokra irányuló törekvéseinek – átfogó végrehajtását,

(45)

Az (EU) 2021/241, az 1303/2013/EU, az (EU) 2021/1060 és az (EU) 2021/1755 rendeletet, valamint a 2003/87/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(46)

E rendeletnek – az abban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,