(1)

A 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) foglalt fogalommeghatározás szerint a „genetikailag módosított szervezet (GMO)” olyan szervezet, az ember kivételével, amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján. Ezt a fogalommeghatározást kiegészítik a vonatkozó technikák jegyzékei, amelyek egyúttal meghatározzák az említett irányelv hatályát. A fogalommeghatározást és a technikák jegyzékét a jogalkotó azon nemesítési technikák fényében dolgozta ki, amelyek a 2001/18/EK irányelv elfogadásakor rendelkezésre álltak és használatban voltak.

(2)

Azóta komoly haladás történt az új nemesítési technikák kifejlesztésében, ami jogi bizonytalansághoz vezetett a tekintetben, hogy az új nemesítési technikákra is vonatkozik-e a géntechnológiával módosított szervezetek fogalommeghatározása, és hogy ezek a technikák a 2001/18/EK irányelv hatálya alá tartoznak-e, továbbá hogy az ilyen technikákkal előállított termékekre következésképpen vonatkoznak-e az említett irányelvben előírt kötelezettségek.

(3)

A Bíróság a C-528/16. sz. ügyben hozott ítéletében (2) a 2001/18/EK irányelv általános céljaira figyelemmel úgy határozott, hogy a mutagenezis új technikái az említett irányelv hatálya alá tartoznak és ezért azokra vonatkoznak az említett irányelvben előírt kötelezettségek.

(4)

Az ítélet egyértelmű jogi helyzetet teremtett a mutagenezis új technikáinak jogállását illetően, ugyanakkor felvetett olyan gyakorlati kérdéseket, amelyek következményekkel járnak a nemzeti illetékes hatóságokra, az Unió iparára, és ezen belül is a növénynemesítési ágazatra, a kutatásra és más területekre nézve is. A kérdések többek között arra vonatkoznak, hogy miként biztosítható a 2001/18/EK irányelvnek való megfelelés, ha a mutagenezis új technikái révén előállított termékeket a jelenlegi módszerekkel nem lehet megkülönböztetni a természetes mutáció útján létrejött termékektől, illetve hogy egy ilyen helyzetben miként biztosítható az egyenlő bánásmód, azaz az importált termékek és az Unióban előállított termékek egyenrangú kezelése.

(5)

A Tanács úgy véli, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (3) és különösen annak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. és 241. cikke alkalmazásáról szóló 10. cikkével összhangban egy tanulmányra van szükség a helyzet tisztázása érdekében,