21.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/10

(1)

Az 1342/2008/EK tanácsi rendelet (1) hosszú távú tervet (a továbbiakban: a tőkehal-gazdálkodási terv) hoz létre a Kattegat, az Északi-tenger, a Skagerrak, a La Manche csatorna keleti része, a Skóciától nyugatra eső részek és az Ír-tenger vizeiben élő tőkehalállományokra, valamint ezen állományok halászatára vonatkozóan. A tőkehal-gazdálkodási terv célja annak biztosítása, hogy az érintett tőkehalállományok kiaknázása a legmagasabb fenntartható hozam alapján, fenntartható módon történjék. Ezt a célt úgy kell elérni, hogy közben ne lépjük túl a tőkehalra vonatkozó, halászat okozta állománypusztulás megfelelő korosztályok vonatkozásában megállapított egyedi szintjét.

(2)

A tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzésének elérését segítendő, a terv 7., 8., 9. és 12. cikke konkrét szabályokat tartalmaz, amelyek részletes módszertant írnak elő egyfelől a teljes kifogható mennyiségeknek, másfelől pedig a halászati erőkifejtés korlátozásainak az éves szintű meghatározására vonatkozóan.

(3)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) elvégezte a tőkehal-gazdálkodási terv eredményeinek tudományos értékelését, amely a terv kialakítása és működése kapcsán számos problémára világított rá. A tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzéseinek megkérdőjelezése nélkül a HTMGB arra a megállapításra jutott, hogy nem valószínű, hogy e célkitűzéseket a fenntartható fejlesztésről Johannesburgban tartott 2002-es világ-csúcstalálkozón elfogadott következtetésekkel összhangban álló határidőn belül sikerül majd elérni, hacsak nem kerül sor a tőkehal-gazdálkodási terv kialakítása hibáinak kijavítására, mely hibák egyebek mellett a terv 9. és 12. cikkének alkalmazásához kapcsolódnak.

(4)

A 9. cikk részletes szabályokat tartalmaz a teljes kifogható mennyiségek (TAC) olyan esetekben történő meghatározására vonatkozóan, amikor kellően pontos és reprezentatív adatok hiányában nem alkalmazhatók a TAC meghatározására vonatkozóan a 7. és 8. cikkben megállapított szabályok. Jóllehet az eredeti szándék az volt, hogy a TAC 25 %-os automatikus éves csökkentésére csak rendkívüli körülmények fennállása esetén kerüljön sor, 2009 és 2012 között ez mégis szabállyá vált. Következésképpen a tőkehal-gazdálkodási terv hatálybalépése óta az érintett területek vonatkozásában a TAC jelentősen csökkent, a további automatikus csökkentések pedig a tőkehalhalászat tényleges megszűnéséhez vezetnének az érintett területeken. A HTMGB tudományos értékelése alapján a tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzéseinek elérése érdekében egyes esetekben célszerűbb volna eseti alapon nagyobb rugalmasságot biztosítani a tudományos szakvéleménynek. E rugalmasság részeként ezért bizonyos feltételek mellett – és a tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzései elérésének veszélyeztetése nélkül – helyénvaló engedélyezni a TAC éves csökkentésének a felfüggesztését, vagy alternatív TAC-szint megállapítását.

(5)

A 12. cikk részletes szabályokat tartalmaz a megengedett halászati erőkifejtés meghatározására vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően a halászati erőkifejtésre alkalmazott százalékos kiigazítás megegyezik a halászat okozta állománypusztulási arány (7. és 8. cikk szerinti) automatikus éves csökkentésének és a teljes kifogható mennyiségek (9. cikk szerinti) automatikus éves csökkentésének a mértékével, a megengedett halászati erőkifejtés 2009 és 2012 között évi 25 %-kal csökkent azokon a területeken, amelyekre a 9. cikket alkalmazták, és jelentősen csökkent azokon a területeken, amelyekre a 8. cikket alkalmazták. Következésképpen a tőkehal-gazdálkodási terv hatálybalépése óta a tőkehalhalászatra alkalmas fontosabb eszközöket használó hajók számára megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés mértéke jelentősen csökkent. A tudományos szakvélemények szerint nem bizonyítható, hogy a megengedett halászati erőkifejtés ezen automatikus éves csökkentései a halászat okozta állománypusztulás várt csökkenését eredményezték volna. Ezen túlmenően a halászati erőkifejtés ezen automatikus éves csökkentései a gyakorlatban megszüntették vagy leépítették a halászok számára ahhoz biztosított ösztönzőket, hogy a 13. cikkben előirányzott egyéb eszközökkel is csökkentsék a halászat okozta állománypusztulás mértékét. A halászati erőkifejtés automatikus éves csökkentése gyakorlatának folytatása nem eredményezné a tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzéseinek megvalósulását, ellenben jelentős gazdasági és társadalmi hatást gyakorolna azokra a flottaszegmensekre, amelyek ilyen halászeszközökkel elsősorban a tőkehaltól eltérő fajokra halásznak. Következésképpen helyénvaló egy olyan rugalmasabb megközelítést biztosítani, amely a tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzései elérésének veszélyeztetése nélkül lehetővé tenné a halászati erőkifejtés automatikus éves csökkentésének a felfüggesztését.

(6)

A fentiekre figyelemmel rendkívül fontos minél hamarabb módosítani a tőkehal-gazdálkodási terv 9. és 12. cikkét, így lehetővé téve, hogy az új szabályokat már alkalmazni lehessen a 2013. évi halászati lehetőségek meghatározásakor.

(7)

Az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a halászati piacoknak a 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös szervezését, továbbá a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(8)

A 9. és 12. cikk módosításai részletes egyedi szabályokat állapítanak meg a teljes kifogható mennyiségben és a halászati erőkifejtés korlátozásában kifejezett halászati lehetőségek meghatározása céljából. A szóban forgó módosítások a tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzéseinek módosítása nélkül kiigazítják a halászati lehetőségek meghatározására jelenleg alkalmazandó szabályokat. Következésképpen olyan intézkedésekről van szó, amelyek a teljes kifogható mennyiségeknek és a halászati erőkifejtés korlátozásainak a meghatározására és elosztására irányulnak, és amelyek nem tekinthetők sem a halászati piacok közös szervezésének létrehozására irányuló rendelkezéseknek, sem pedig a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseknek.

(9)

Ezért az 1342/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A TAC meghatározására vonatkozó különleges eljárás

(1)   Amennyiben a TAC 7. cikk szerinti megállapításához nem áll rendelkezésre elegendő információ, a Kattegatban, a Skóciától nyugatra fekvő területeken és az Ír-tengerben élő tőkehalállományokból kifogható teljes mennyiségeket a tudományos szakvélemények által ajánlott szinten kell megállapítani. Ha azonban a tudományos szakvélemények által ajánlott szint az előző évi teljes kifogható mennyiségnél több mint 20 %-kal magasabb, akkor a teljes kifogható mennyiséget az előző évihez képest 20 %-kal magasabban kell meghatározni, amennyiben pedig a tudományos szakvélemények által ajánlott szint az előző évi teljes kifogható mennyiségnél több mint 20 %-kal alacsonyabb, akkor a teljes kifogható mennyiséget az előző évihez képest 20 %-kal alacsonyabban kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a tudományos szakvélemény azt tartalmazza, hogy nem szabad célzott halászatot engedélyezni, és hogy

a Tanács határozhat úgy, hogy a következő egy vagy több évben a TAC tekintetében nem alkalmaz éves kiigazítást, feltéve, hogy a megállapított TAC csak a járulékos fogásokra vonatkozik.

(3)   Amennyiben a TAC 8. cikk szerinti megállapításához nem áll rendelkezésre elegendő információ, az Északi-tengerben, a Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén élő tőkehalállományból kifogható teljes mennyiségeket e cikk (1) és (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani, hacsak a Norvégiával folytatott konzultációk a teljes kifogható mennyiségek más szinten történő megállapításához nem vezetnek.

(4)   Amennyiben a tudományos szakvélemény azt támasztja alá, hogy a 8. cikk (1)–(4) bekezdésében megállapított szabályok alkalmazása révén nem teljesíthetők a terv célkitűzései, a Tanács a fent említett rendelkezések ellenére alternatív TAC-szintet állapíthat meg.”.

2.

A 12. cikk a következőképpen módosul: