1)

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 63., 64. és 66. cikkével a fizetésképtelenségi szakértők szakmai tevékenysége gyakorlásának kereteit biztosító korlátolt felelősségű szakmai vállalkozás (SPRL) adóalannyal szemben pótlólagos fizetési kötelezettségeket előíró adóhatóságnak a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló olyan közigazgatási gyakorlata, miszerint a fizetésképtelenségi eljárás keretében történő szolgáltatásnyújtáskor valósul meg az adóztatandó tényállás és keletkezik a fizetési kötelezettség, ha a fizetésképtelenségi szakértő díjazását a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróság vagy a hitelezők közgyűlése állapította meg, amiből következően az adóalany a héaköteles tényállás bekövetkezésének hónapját követő hónap tizenötödik napjáig köteles számlázni?

2)

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 63., 64. és 66. cikkével valamely adóhatóságnak a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló olyan közigazgatási gyakorlata, miszerint pótlólagos fizetési kötelezettségeket ír elő – a fizetésképtelenségi szakértők szakmai tevékenysége gyakorlásának kereteit biztosító korlátolt felelősségű szakmai vállalkozás (SPRL) – adóalannyal szemben, mivel az adóalany csak a fizetésképtelenségi eljárás keretében nyújtott szolgáltatásokért fizetendő összegek átvételének napján számlázott és szedte be a héát, noha a hitelezők közgyűlése úgy határozott, hogy a fizetésképtelenségi szakértő díjazása akkor fizethető ki, ha rendelkezésre állnak likvid eszközök az adósok számláin?

3)

Valamely ügyvédi iroda és az adóalany közötti társmárka megállapodás (co-branding) esetén elegendő-e a levonási jog biztosításához az, ha az adóalany az általa teljesített beszerzések és az értékesítési ügyletek közötti közvetlen és azonnali kapcsolat fennállásának bizonyítása során – további igazoló dokumentáció rendelkezésre bocsátása nélkül – az adóztatandó ügyletek árbevételének/értékének a megállapodást követő növekedését mutatja ki? Amennyiben erre a kérdésre igenlő választ kell adni: mely kritériumokat kell figyelembe venni a levonáshoz való jog tényleges terjedelmének meghatározásához?

4)

Úgy kell-e értelmezni a védelemhez való jog tiszteletben tartásának uniós jogi alapelvét, hogy amennyiben a kiegészítő héa megfizetését előíró adómegállapítási határozat ellen benyújtott panasz elbírálása céljából folyó nemzeti közigazgatási eljárás során az adómegállapítási határozat alapját képező adóellenőrzési jelentésben foglaltakhoz képest új ténybeli és jogi alapoknak adnak helyt, és az ügy érdemében eljáró bíróság döntéshozataláig az adóalany az adókövetelés végrehajtásának felfüggesztése révén ideiglenes bírósági védelmi intézkedésekben részesült, az ügy érdemében eljáró bíróság – anélkül, hogy ellenőrizné, az eljárás a szóban forgó szabálytalanság hiányában eltérő eredményre vezethetett-e volna – úgy tekintheti, hogy nem sérült az említett elv?