—

a politikai háttérre, amelynek összefüggésében kiemelt jelentőséggel bír egy olyan Unió kialakítása, amelyben a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és munkát vállalhatnak, és megfogalmazódott annak az igénye, hogy a mellékletben foglaltak szerinti konkrét intézkedések és továbbfejlesztett uniós programok révén jobb lehetőségeket lehessen kínálni a fiataloknak,

—

az Európai Bizottság által 2018 májusában elfogadott új európai kulturális menetrendre, amely hangsúlyozza a kultúra és a kreativitás jelentőségét a társadalom, valamint az európai gazdaság versenyképessége szempontjából,

—

a 2018. november 27-én elfogadott, a 2019 és 2022 közötti időszakra szóló kulturális munkaterv célkitűzéseire, továbbá a benne foglalt azon megállapításra, miszerint a kohézió és a jóllét magasabb szintjének eléréséhez nagyobb figyelmet kell fordítani meghatározott csoportok, például a fiatalok igényeire,

—

A fiatalok szerepvállalására a jövőbeli szakpolitikák sarokköveként kell tekinteni, ezért az elkövetkező évek során döntő szerepe lesz annak, hogy a fiatalok véleménye meghallgatásra találjon.

—

A gyermekek és a fiatalok napjaink globalizált világában számos kihívással szembesülnek, ezért a világpolgári létre való felkészülés során fontos, hogy tudatában legyenek a kulturális értékeknek és sokszínűségnek.

—

A digitális fejlődés változásokat hozott a kulturális és kreatív alkotások megteremtése, előállítása, terjesztése, továbbítása és fogyasztása terén, könnyebbé téve ezeknek a munkáknak a globális elérését. A digitális világ innovatív mintákat formált egyrészt a kultúrához való hozzáférés, másrészt pedig a személyes újraértelmezés és az önkifejezés tekintetében, amelyek a fiatalok körében élénk érdeklődésre és aktív közönségre találtak.

—

A fiataloknak új készségekre van szükségük ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni az olyan sajátos kihívásokkal, mint például a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés, a migráció és az új technológiák, amelyek amellett, hogy előnyökkel járnak, az egyenlőtlenségeket is növelhetik, és tovább erősíthetik a kulturális és gazdasági különbségeket.

—

A művészi és a kreatív készségek fejlesztése, valamint a tehetségek támogatása a kulturális és kreatív ágazatok alappilléreit képezik, amelyek ösztönzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósulását szolgáló innovációt, beleértve a szociális innovációt is.

—

Az Európai Unión belüli oktatási és képzési célú, továbbá a kultúrához való hozzáférést és az európai munkaerőpiacra való belépést célzó mobilitás szempontjából elengedhetetlenek a nyelvi készségek;

—

a kultúrához való jobb hozzáférés és a kultúrában való részvétel előmozdítása a gyermekek és a fiatalok körében,

—

az ágazatközi együttműködés erősítése, kiemelt figyelmet fordítva a kultúra és az oktatás közötti szinergiákra,

—

a fiatalok vállalkozói tevékenységének elősegítése a kulturális és kreatív ágazatokban,

—

az új tehetségek kibontakozásának ösztönzése,

—

a digitális készségek és a médiaműveltség előmozdítása;

—

A kulturális szervezetek, az oktatási intézmények és az ifjúsági munka kulcsfontosságú szerepet játszik a kreativitás alapjainak a megteremtésében, amely elengedhetetlen a társadalom egészének fejlődéséhez.

—

A gyermekek és fiatalok kultúrában való részvétele tekintetében stratégiaibb megközelítést kell alkalmazni kreativitásuk és kritikai gondolkodásuk ösztönzése érdekében, továbbá hogy segítséget kapjanak azon készségeik fejlesztéséhez, amelyek fontosak jóllétük, a tanulás, a hovatartozás érzése, aktív polgári szerepvállalásuk, társadalmi befogadásuk, továbbá a jövőbeli foglalkoztathatóságuk, illetve a vállalkozásindításra való képességük szempontjából.

—

A formális, nem formális és informális oktatás, többek között a kulturális és kreatív tevékenységekben való részvétel útján elsajátított kulturális és kreatív készségek eszközt biztosítanak a fiataloknak ahhoz, hogy kreatívak és inventívek legyenek, továbbá a problémamegoldáshoz, valamint az együttműködésen és kísérletező megközelítésen alapuló munkához. A kísérletező megközelítéseknek kulcsfontosságú szerepük van a kreativitás és az innováció előmozdításában. A specializált vagy interdiszciplináris megközelítés keretében zajló művészeti és kulturális oktatás ezért alapvető szerepet játszik mind a további lehetőségek megteremtésében a fiatalabb nemzedékek számára, hatékonyabban felkészítve őket ezáltal a jövőbeli kihívásokra, mind pedig a szerepvállalás, a személyes fejlődés és a kölcsönös kulturális megértés elősegítésében.

—

Fontos továbbá ösztönözni azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra való zökkenőmentes átmenet elősegítését célozzák a kulturális és kreatív ágazatokban, például a fiatalok vállalkozói tevékenységének a támogatása, valamint szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések révén.

—

A fiatalok nem alkotnak homogén csoportot készségeik, iskolai végzettségük, a jövőre való felkészültségük és az elvárásaik szempontjából. A munkaerőpiacra való belépéshez vagy a vállalkozóvá váláshoz, illetve a felnőtt élethez általánosságban véve szükséges készségek gondozására és fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket és tevékenységeket azokhoz a készségekhez kell igazítani, amelyekkel a fiatal nemzedékek már rendelkeznek.

—

Annak biztosítása érdekében, hogy az összes fiatal, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzájárulása és részvétele is teljeskörűen kiaknázható legyen, azonosítani és kezelni kell azokat az egyenlőtlenségeket, továbbá gazdasági vagy társadalmi akadályokat, amelyek hátráltathatják a fiatalokat abban, hogy alkotóként, fogyasztóként, illetve vállalkozóként hozzáférjenek a kulturális élethez és részt vegyenek abban, vagy hozzáférjenek az új technológiákhoz.

—

Következésképpen ahhoz, hogy biztosítható legyen valamennyi fiatal bevonása, különös figyelmet kell fordítani azon fiatalokra, akiket etnikai származásuk, nemük, szexuális irányultságuk, fogyatékosságuk, vallásuk, meggyőződésük vagy politikai véleményük miatt a marginalizálódás veszélye fenyeget.

—

A digitális fejlődésnek köszönhetően gazdag kulturális kínálat áll rendelkezésre, ez azonban nem feltétlenül biztosítja a hozzáférést a magas színvonalú többnyelvű kulturális tartalmakhoz. Ezért kulcsfontosságú azon kultúrpolitikák megerősítése, amelyek a fiatalok esélyegyenlőségének biztosítására irányulnak, hogy a fiatalok mindannyian kapcsolatba kerülhessenek a kultúrával, valamint fejleszthessék kreatív és kritikai gondolkodási képességüket, valamint kritikai és elemzőkészségeiket, amelyek mindegyike nélkülözhetetlen a digitális kulturális tartalmakhoz való hozzáféréshez és az azokkal való interakcióhoz.

—

A digitális technológiák kedvező hatást gyakorolnak a kreativitás fejlesztésére, ugyanis teret engednek a kifejezés, a kommunikáció, a kultúrában való részvétel és a kritika új formáinak. A kreativitás emellett fontos szerepet játszhat a technológiák és a digitális szolgáltatások felhasználóbarátabbá tételében. A technológiák humanizálása ezért biztosíthatja, hogy azok az emberek javát szolgálják és megfeleljenek szükségleteiknek. A fiatal nemzetékek – gyakran „digitális bennszülöttek” –, akik alkotói és fogyasztó szerepet egyaránt betöltenek a kultúrában, ez idáig nem létező, új üzleti modelleket részesítenek előnyben. Ebben az összefüggésben az innovatív pénzügyi mechanizmusok ösztönözhetik a vállalkozói kedvet, és jelentős hozzájárulást nyújthatnak napjaink versenyképes, fenntartható és innovációvezérelt kreatív gazdaságához.

—

A nyitott koordinációs módszerhez kapcsolódóan létrehozott szakértői munkacsoport által készített, „A közpolitikák szerepe a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő vállalkozási és innovációs potenciál fejlesztésében” című jelentés eredményei tükrében fontos figyelembe venni a kulturális és kreatív ágazatok sajátos jellemzőit, nevezetesen az értékláncok sokféleségét, valamint azt, hogy ezekben az ágazatokban a vállalatok legtöbbje kis- vagy mikrovállalkozás vagy önálló vállalkozókból áll. A fiatal nemzedékek kreativitását és vállalkozói szellemét támogató intézkedéseknek ezért foglalkozniuk kell ezekkel a sajátos jellemzőkkel.

i.

a különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése, valamint a lehető legszélesebb közönség megszólítása érdekében a továbbiakban is teremtsenek lehetőségeket a gyermekek és a fiatalok, köztük különösen a hátrányos helyzetűek számára a kultúrához való hozzáférésre és a kulturális életben való részvételre; továbbá kulturális szervezeteken és eseményeken keresztül, valamint digitális eszközökkel biztosítsák a gyermekek és a fiatalok számára az esélyegyenlőséget a városokban és a vidéki területeken egyaránt, annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok a kultúrához való egyenlő hozzáférés és a kulturális életben való egyenlő részvétel elől;

ii.

a közös alkotás és a többnyelvűség előmozdítása révén segítsék elő a kulturális életben való aktív részvételt;

iii.

ösztönözzék a kulturális szervezeteket, hogy többek között digitális technológiák révén népszerűsítsék és alakítsák át az általuk kínált tartalmakat oly módon, hogy azok hatékonyabban célozzák a gyermekeket és a fiatal közönségeket, fokozva érdeklődésüket a kultúra, a művészi kifejezés és a tudomány iránt;

iv.

a gyermekek és a fiatalok kulturális fogyasztási tendenciáinak, viselkedésének és preferenciáinak, továbbá a kreativitás és a nyelvi készségek terén elért eredményeinek rendszeres nyomon követésével támogassanak bizonyítékokon alapuló szakpolitikákat;

v.

a kultúra valamennyi formájának és kifejezésmódjának felfedezését szolgáló alapvető eszközként népszerűsítsék tovább az olvasást a gyermekek és a fiatalok körében.

i.

támogassa a tagállamok között a bevált gyakorlatok cseréjét és az egymástól való tanulást;

ii.

támogassa azokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy jobb lehetőségeket biztosítsanak a fiatal nemzedékek számára a kultúrához való hozzáférés, valamint a kulturális életben alkotóként, fogyasztóként, illetve vállalkozóként való részvétel terén.

i.

támogassák a művészeti és a kulturális oktatást, előmozdítva ezáltal a kulturális tevékenységek megismerését és az azokban való részvételt, továbbá kiaknázva azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális technológiák kínálhatnak a kultúrához és a nyelvekhez való hozzáférés megkönnyítése terén;

ii.

ösztönözzék a gyermekeket és fiatalokat célzó tanulási tevékenységekkel kapcsolatos együttműködést az iskolák, művészek, egyéb kulturális szakemberek és a kulturális szervezetek között;

iii.

támogassák a gyermekek és fiatalok kreativitásának ösztönzésével kapcsolatos oktatás és képzés biztosítását a tanárok és egyéb szakemberek részére;

iv.

támogassák a kulturális tudatosság és kifejezőkészség előmozdítását célzó ágazatközi fellépést, és mozdítsák elő a megfelelő kompetenciák és készségek, köztük művészi és nyelvi készségek elsajátítását.

i.

többek között olyan nemzetközi szervezetekkel együttműködve, mint az OECD, az Európa Tanács és az UNESCO, dolgozzon ki olyan projekteket és tevékenységeket, amelyek célja a kreativitás előmozdítása az oktatásban, és terjessze ki a kreatív és kritikai gondolkodásra helyezett hangsúlyt az oktatás és képzés valamennyi szintjére, például a STEAM-tantárgyak (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika) oktatásának előmozdítása révén;

ii.

mind a megfelelő tanácsi előkészítő szervek körében, mind szélesebb körben ismertesse meg a fent említett kezdeményezéseket és terjessze azok eredményeit.

i.

adott esetben mérlegeljék a rendelkezésre álló források felhasználásának az optimalizálását a kreativitásra és a fiatalok vállalkozói tevékenységére irányuló projektek támogatása céljából;

ii.

a kulturális és kreatív iparágak területén ösztönözzék az inkubátorok, művésztelepek, vállalkozásgyorsítók, klaszterek és kreatív központok, valamint kulturális digitális platformok létrehozását, továbbá ágazatközi partnerségek és hálózatok kialakítását;

iii.

ösztönözzék a vállalkozási kultúrát, a kreativitást és az innovációt az egész életen át tartó tanulás révén, mégpedig korai szakasztól kezdve és a formális, nem formális és informális oktatás keretében, jelentős hangsúlyt helyezve a tervezői gondolkodásmódra és a képzési lehetőségekre, például az üzleti tervek végrehajtását megelőző és követő vállalkozói kezdeményezések formájában;

iv.

vizsgálják meg, hogy az ágazatközi innovációt támogatva miként lehetne kedvező körülményeket teremteni a fiatalok által irányított kulturális induló vállalkozások számára.

i.

a kultúra és a kreativitás területén ösztönözze a vállalkozói kedvet, valamint a fiatalokat összefogó ágazatközi hálózatok létrehozását, hangsúlyozva ezek potenciálját arra, hogy lendületet adjanak a kulturális és kreatív szakemberek fejlődésének a mobilitás, többek között a cserék, a közös munka és a közös alkotás, a szakmai látogatások és az egymástól való tanulás révén;

ii.

mozdítsa elő a kulturális és kreatív szakemberek és iparágak közötti partnerségeket, többek között az induló vállalkozások, a kreatív központok és az inkubátorhálózatok támogatásával, annak érdekében, hogy az élvonalbeli technológiák és tudományos eredmények beépüljenek a kreatív ágazatba, valamint a művészet és a formatervezés területébe.

i.

mérlegeljék a kultúrában és az oktatásban érdekelt felek közötti együttműködés megerősítését a kreatív tehetségek támogatása, az innovációval összefüggő verseny ösztönzése és a kreativitás elismerése céljából a kultúra területén;

ii.

a tehetséges fiatalok szerepvállalásának lehetővé tétele érdekében bővítsék az új technológiákhoz való hozzáférést, többek között a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára is.

i.

a releváns uniós programok keretében, többek között a művészeti oktatáson keresztül mozdítsa elő a kultúrát és a kreativitást;

ii.

többnyelvű platformokon, mobilitási programokon és szakpolitikákon keresztül támogassa a fiatal kreatív tehetségek fejlődését.

i.

többek között a releváns uniós programok és alapok felhasználásával mozdítsák elő a digitális készségeket, a médiaműveltséget, valamint a kreatív és kritikai gondolkodást, mivel ezek nélkülözhetetlenek a fiatalabb nemzedék foglalkoztathatóságának biztosítása, valamint a digitális technológiákban bekövetkező strukturális változásokhoz való alkalmazkodási képessége szempontjából. A köz- és a magánszféra közötti partnerségek révén kapcsolat alakítható ki az oktatás, a társadalmi szervezetek és a vállalkozások között;

ii.

a fiatalok információk értékelésével kapcsolatos képességeinek fejlesztése érdekében a formális, nem formális és informális oktatáson keresztül, többek között nyitott oktatási segédanyagok használatával mozdítsák elő a technológia kreatív használatát, a kreatív és kritikai gondolkodást, valamint az elemzőkészséget;

iii.

a médiaműveltséggel kapcsolatos készségek elsajátításának fokozása érdekében folytassák a legjobb gyakorlatoknak és a kutatási eredményeknek a szakértők és a politikai döntéshozók közötti cseréjét.

i.

támogassák a médiaműveltségre irányuló intézkedéseket, amelyek döntő fontosságúak a digitális technológiák használata szempontjából, és jelentősen befolyásolják a fiatalok körében a kreatív és kritikai gondolkodást, a kultúrához való hozzáférést, a kulturális jelenségek megértését és a tartalomalkotásra irányuló képességet;

ii.

támogassák a formális, nem formális és informális oktatásban tevékeny tanárok és ifjúságsegítők képzését annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekekkel és a fiatalokkal folytatott munkájuk során megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a médiaműveltséggel kapcsolatos kérdések vonatkozásában.

i.

folytassa a tagállamok szakértői közösségeivel indított konzultációját, amely annak a vizsgálatára irányul, hogy melyek a legjobb módjai a meglévő kezdeményezések összefogásának és – többek között a megfelelő online eszközökön keresztüli – népszerűsítésének annak érdekében, hogy építeni lehessen rájuk és javítani lehessen a fiatalok tájékozottságát a digitális médiakörnyezethez kapcsolódó olyan kulcsfontosságú kérdések, mint például a részvétel és a kreativitás, a hitelesség, a kritikai gondolkodás és a megalapozott döntéshozatal, továbbá a magánélet védelme tekintetében.