6.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 117/27

A.

mivel a demokratikus és átlátható Európai Unió a polgárok és az intézmények – mint az Európai Parlament – közötti fokozott párbeszéd, valamint az Európáról folytatott európai, nemzeti és helyi szintű, folyamatos vita során alakul ki,

B.

mivel az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés tervezetének Franciaország és Hollandia általi elutasítását követően az ír nép 53,4 %-a ellenezte népszavazáson a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, és mivel az Európai Unió politikáit és a szerződéseket kevésbé értő emberek nagyobb valószínűséggel ellenzik azokat,

C.

mivel az Eurobarometer 69 felmérésből az derült ki, hogy az uniós polgárok 52 %-a jó dolognak tartja országa európai uniós tagságát, ennek ellenkezőjét pedig mindössze 14 % gondolja,

D.

mivel az Európai Uniónak, a politikáinak és a működésének, valamint a szerződések által biztosított jogoknak az ismerete alapozza meg az európai polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának helyreállítását,

E.

mivel 2004-ben első alkalommal külön kommunikációs stratégiáért felelős biztost jelöltek ki, ugyanakkor akkor még nem fogadtak el kommunikációs politikát, mert arra a szerződések nem tartalmaznak megfelelő jogalapot,

1.

emlékeztet arra, hogy a közvélemény-kutatások alapján minél kevésbé iskolázott és jómódú egy uniós polgár, annál valószínűbb, hogy ellenzi az európai integrációt, ez pedig azt jelzi, hogy minden korábbi erőfeszítés ellenére, az európai eszme elsősorban az európai társadalom művelt, tehetős rétegéhez jut el; az uniós projekt elveinek és értékeinek megvalósítása szempontjából elengedhetetlennek tekinti az Európai Unió és polgárai közötti aktív párbeszédet, de elismeri, hogy a kommunikáció eleddig nem volt nagyon sikeres;

2.

sajnálja, hogy a Bizottság erőfeszítései és jó ötletei ellenére az uniós polgárok európai ügyekben való tájékozottságának, valamint érdeklődésének növelése terén elért sikerek igen korlátozottak voltak, amelyet sajnálatos módon az ír népszavazás is bizonyított;

3.

hangsúlyozza a célzott tartalmú, összetartó kommunikációs kapcsolatok létrehozásának fontosságát az EU és a jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező régiók és az EU és bizonyos társadalmi csoportok között egyaránt;

4.

megállapítja, hogy legújabb felmérések szerint az európaiak nagy többsége támogatja, hogy az Európai Unió külpolitikai kérdésekben egységességet mutasson; kiemeli, hogy az uniós polgárok kérésére egy ilyen értelmű nyilatkozatot foglaltak bele a „D-terv” polgárok által megvalósított hat projektjének 2007. december 9-én tartott záró konferenciáján résztvevők nyílt levelébe/ajánlásába; kiemeli, hogy a nyílt levélben ismertetett 27 ajánlásban többek között azt kérik az Uniótól, hogy hatékonyabban lépjen fel a szociálpolitika és a társadalmi kohézió terén, különösen a bérkülönbségek felszámolása, a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítása, továbbá általánosabban véve a gyakran elhanyagolt egyenjogúsági kérdésekre való különös odafigyelés érdekében; véleménye szerint ezért azt is fontos megnézni, hogy a tettek mit közölnek és fontos továbbá összehasonlítani, hogy ez mennyiben tér el attól az üzenettől, amelyet az EU a polgárok felé közvetíteni kíván;

5.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló legutóbbi népszavazások alkalmával a nők többsége nemmel szavazott: 56 % Franciaországban (az Eurobarométer 171. sz. gyorsjelentése), 63 % Hollandiában (id. 172. sz.) és 56 % Írországban (id. 245. sz.); mivel e nemleges szavazatok oka többek között az, hogy az európai intézmények nem vettek részt jelentősebb mértékben a közvetlenül a nőket érintő, a férfiak és nők közötti tartós egyenlőtlenségek által megkívánt olyan politikákban, mint például amelyek a szakmai- és magánélet összeegyeztetésével vagy az eltartott személyek gondozásával foglalkoznak;

6.

hangsúlyozza, hogy be kell fejezni a Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamatát, ami még inkább növelné az EU átláthatóságát és még inkább bevonná a polgárokat a döntéshozatali folyamatokba; e tekintetben emlékeztet azokra az új lehetőségekre, amelyeket a Lisszaboni Szerződés biztosítana a részvételi demokrácia terén, különös tekintettel a polgári kezdeményezésre;

7.

hangsúlyozza, hogy az összes uniós intézmény és tagállam összehangolt erőfeszítéseire és közös fellépésére van szükség az uniós polgárokkal az európai ügyekről folytatott kommunikációhoz; örömmel fogadja és tudomásul veszi a fent említett 2008. október 22-i közös nyilatkozatot, amely az uniós kommunikáció javítása érdekében világos célokat tűz ki az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok elé; úgy véli, hogy mindez nagyobb ívű is lehetne, mivel a Parlament intézményközi megállapodást sürgetett az intézmények közötti kommunikációs politikáról;

8.

úgy véli, hogy az uniós intézményeknek további párbeszédeket kell kezdeményezniük Európáról, és azonnal gyakorlatba kell ültetniük a fent említett közös nyilatkozatban, a Bizottság 2006. február 1-i közleményében és a Bizottság 2007. október 3-i munkadokumentumában leszögezett elveket;

9.

osztja a Bizottság nézetét, mely szerint a részvételi demokrácia hasznos módon kiegészítheti a képviseleti demokráciát; hangsúlyozza azonban, hogy a részvételi demokrácia nem csupán a polgárok meghallgatását jelenti, hanem azt is, hogy valódi lehetőséget kapjanak az európai politika befolyásolására; rámutat, hogy e célok elérése érdekében az intézményeknek sokkal nyitottabbakká kell válniuk, és a megfelelő megközelítéseket kell alkalmazniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a polgárok és szervezeteik számára a hatékony részvételt az uniós ügyekről folytatott vita minden szakaszában; megjegyzi továbbá, hogy az intézmények által létrehozott dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a lehető legszélesebb körben kell megadni, mivel ez nélkülözhetetlen a befolyás érvényesítéséhez;

10.

hangsúlyozza a konzultációs folyamat jelentőségét és értékét, mivel hatékony eszközként szolgál a polgárok azáltal történő felhatalmazására, hogy így közvetlenül hozzájárulhatnak az uniós szintű politikai folyamathoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a jövőbeli uniós konzultációkkal kapcsolatos tudatosság felkeltésére a médián, valamint más megfelelő nemzeti, regionális és helyi szintű fórumokon keresztül, hogy szélesítse azon érdekelt felek körét, akiknek véleményét az uniós jogszabályokról folytatott konzultációk során meghallgatják, és szélesebb körben hozza nyilvánosságra az uniós politikákról és kezdeményezésekről szóló internetes konzultációkat, biztosítandó, hogy minden érintett, különösen a kis- és középvállalkozások és helyi civil szervezetek részt vehessenek a vitában; hangsúlyozza a civil társadalom képviselőinek, például a – transznacionális szinttől a helyi szintig – fogyasztók és szakemberek különböző szintű hálózatainak fontosságát, amelyek platformot kínálnak az EU politikáiról folytatott tájékozott eszmecseréhez, hozzájárulva ezzel az uniós jogszabályok minőségének javításához; elismeri a jogszabályok végrehajtása és érvényesítése során felmerülő problémákat, és ösztönzi a fogyasztókat és a vállalkozásokat jogaik gyakorlására és arra, hogy beszámoljanak az uniós intézményeknek a létező problémákról;

11.

úgy véli, hogy az EU intézményeinek és a tagállamoknak össze kell hangolniuk kommunikációs erőfeszítéseiket, és partnerségre kell lépniük a civil társadalommal a lehetséges szinergiák kiaknázása érdekében; hangsúlyozza, hogy az intézmények között koordinációra van szükség, és a Bizottság és a Parlament televíziós csatornái között is összeköttetést kell teremteni; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az együttműködést és az összehangoltságot a tagállamokban található képviseletei és a Parlament tájékoztatási irodái között; felszólítja a Bizottságot és a Parlament tagállami képviseleteit, hogy javítsák az együttműködést a polgárokkal folytatandó konzultáció, az EU-val kapcsolatos információk, ismeretek és elképzelések megosztása során, valamint biztosítsanak lehetőséget a szavazók részére, hogy találkozhassanak a különböző országokban megválasztott európai parlamenti képviselőkkel és uniós tisztviselőkkel;

12.

üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a Parlament és az európai politikai pártok szerepét, és felismeri, hogy át kell hidalni a nemzeti és európai politika közötti szakadékot, különösen az európai választási kampányok idején;

13.

felhívja a három legfőbb intézményt a parlamenti viták kiegészítéseként közös nyílt viták megrendezésére, amelyek során a fogyasztókra és mindennapjaikra vonatkozó témák kerülhetnek napirendre, ezáltal erősítve a fogyasztók belső piacba és fogyasztóvédelembe vetett bizalmát; hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti csoportosulások teljes mértékben betöltik a polgárok tájékoztatására irányuló, a politika világa és a civil társadalom közötti kapcsolat tényleges eszközeként meglévő szerepüket;

14.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a Parlament által előterjesztett ötletek közül számosat figyelembe vett, például a mind európai, mind nemzeti szintű polgári fórum, a civil szervezetek számára biztosítandó fontosabb szerep vagy az új média innovatívabb felhasználásának ötletét;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a párbeszédet minden szintre azáltal, hogy üzenetét a különféle célcsoportoknak megfelelően igazítja ki, ez utóbbiak társadalmi hátterétől függően; ezért javasolja az Európai Unió és polgárai közötti párbeszéd fellendítését ugyanazon információnak az egyéni csoportok igényeihez igazított, mindenki számára történő nyújtása révén, valamint a tájékozott polgárokkal folytatott vita, illetve ez utóbbiak egymást közti vitájának előmozdítása révén; úgy véli, hogy az EU intézményeinek magukévá kell tenniük a D-terv égisze alatt szervezett helyi vitákon levont következtetéseket, és új jogalkotási döntések meghozásakor figyelembe kell venniük a polgároknak az Unióval szembeni elvárásait;

16.

felszólítja a tagállamokat, hogy indítsanak hatékony EU kommunikációs kampányokat minden, azaz országos, regionális és helyi szinten; felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze az ilyen kampányok során legjobban bevált gyakorlatokat, és javasolja egy állandó, az EU-intézmények és a polgárok közötti interaktív kommunikációs rendszer létrehozását gyakori, helyi és regionális szintű európai uniós kommunikációs kampányokkal, a regionális média segítségével és a civil társadalom, a nem kormányzati szervek, a kereskedelmi kamarák, a szakszervezetek és a szakmai szervezetek aktív részvételével;

17.

hangsúlyozza, hogy az EU kohéziós politikája az európai integráció és a társadalmi szolidaritás alapja; ezért úgy véli, hogy a polgárokat tájékoztatni kell az EU-politikák terén tett erőfeszítésekről és e politikák mindennapi életre gyakorolt hatásairól, kiemelve az EU szerepét e téren és a közös európai projekt előnyeit; azt kívánja, hogy a helyi hatóságok jobban teljesítsék az Európai Uniótól érkező támogatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeiket; azt is hangsúlyozza, hogy a megválasztott helyi és regionális képviselők kötelezettségvállalása lényeges a tájékoztatás biztosítása és a képzés fejlesztése számára; e tekintetben üdvözli a megválasztott helyi és regionális képviselők Erasmusának létrehozását;

18.

hangsúlyozza, hogy a partnereknek a strukturális alapokról szóló általános rendelet (2007–2013) 11. cikke értelmében a működési programok előkészítésébe és végrehajtásába történő bevonása jelentősen hozzájárul az EU kohéziós politikájának népszerűsítéséhez és a polgárokhoz való közeledésének; hangsúlyozza, hogy ezen partnereknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy első kézből ismerjék meg a polgárokat elsődlegesen foglalkoztató témákat; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a partnerség elve mind nemzeti, regionális és helyi szinten helyes kerül végrehajtásra; kiemeli annak jelentőségét, hogy a nemzeti és regionális hatóságok kihasználják az Európai Szociális Alap nyújtotta pénzügyi lehetőségeket, annak érdekében, hogy fejlesszék e partnerek képességeit, különös tekintettel a képzésre; megállapítja, hogy a strukturális alapok jelentős szerepet játszottak a határokon átnyúló együttműködés elősegítésében a közösségi projekteken és programokon keresztül, ami ösztönözte az aktív polgárság és a részvételi demokrácia fejlődését; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az ilyen projekteket és programokat, valamint működjön azokkal partnerségben;

19.

hangsúlyozza – a közelgő európai választások tekintetében – a polgárok, különösen a fiatal polgárok, azaz az első szavazók helyi és regionális szintű tájékoztatásának szükségességét; hangsúlyozza – általánosabb összefüggésben – az EP-képviselőknek a megválasztott helyi és regionális képviselőkkel együttműködésben történő bevonását a régióik polgáraival folytatott konzultációs folyamatba, mivel ők jelentik a közvéleményt az EU-ban; támogatja a Régiók Bizottsága erőfeszítéseit a regionális szintű konzultáció megerősítése és a regionális hálózatok és a kulcsfontosságú helyi és regionális szereplők e folyamatba történő bevonása tekintetében, a helyi szintű vita előmozdítása érdekében, figyelembe véve a véleményüket és az érdekeiket;

20.

hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti képviselőknek közelebbről részt kell venniük az Európai Unió polgáraival való párbeszédben, és hogy meg kell változtatni a Parlament munkaszervezését annak érdekében, hogy a képviselőknek a polgárokkal való párbeszédre a lehető legközelebbi, helyi szinten nyíljék lehetőségük; azt kívánja, hogy a politikai pártok kampányaival párhuzamosan az európai képviselőket is vonják be szorosan az európai választási kampányba;

21.

kéri a Bizottságot, hogy indítson helyi, kisebb méretű kommunikációs kampányokat a helyi szereplők bevonásával, támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek a polgárokat tájékozottabbá teszik a bevándorlók származási országával kapcsolatban, és a bevándorlókat is lássa el több információval az uniós állampolgárként őket megillető jogokról és kötelezettségekről, ami e kommunikációs célok elérésének leghatékonyabb és legértelmesebb módja, valamint hogy folytassa a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as évének keretében tett erőfeszítéseit;

22.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai politika és történelem tantárgyait bevezessék valamennyi tagállam iskolai tantervébe az európai értékek erősítése érdekében, valamint hogy az egyetemi programokon belül létrehozzák az európai tanulmányok szakot; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást ezen projektek népszerűsítéshez; felszólítja a tagállamokat, hogy szorgalmazzanak egy olyan iskolai tanfolyamot az európai integráció történetéről és az Unió működéséről, amely megteremtené a közös európai ismeretek alapját;

23.

hangsúlyozza az állampolgári ismeretek átadásának az aktív polgárság hajtóerejeként betöltött különleges szerepét; megjegyzi, hogy támogatni kell az állampolgári ismeretek átadásának olyan aktív modelljét, amely biztosítja a fiatalok számára annak lehetőségét, hogy közvetlenül vegyenek részt a közéletben politikai képviselőikkel nemzeti szinten, helyi szinten és európai szinten is, civil szervezetek képviselőivel és polgári kezdeményezésekkel; azt javasolja, hogy a Bizottság támogasson olyan kísérleti projekteket, amelyek előmozdítják az állampolgári ismeretek átadásának ilyen modelljét a tagállamokban;

24.

javasolja, hogy az Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig és Comenius programokat hatékonyabban és szélesebb körű kommunikáció révén népszerűsítsék, és úgy szervezzék meg, hogy ezek minél több polgár részvételét ösztönözzék, a kevésbé jómódú polgárok is könnyebben és nagyobb számban részt vehessenek és megkönnyítsék az EU-n belüli mobilitásukat; felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a programok különösen a fiatalok körében nagyon népszerűek, és jelentős mértékben hozzájárulnak az európai integráció sikeréhez;

25.

üdvözli a Bizottság fent említett 2007. december 21-i közleményét, amely világos célkitűzésekkel próbálja elérni, hogy az „Europa” internetes oldal szolgálatközpontú 2.0-ás weblappá váljék; sürgeti a Bizottságot, hogy már 2009-re fejezze be az új honlap teljes kiépítését; úgy véli, hogy az új internetes oldalnak fórumot kell biztosítania a polgárok számára, hogy megosszák véleményüket, és részt vegyenek az internetes közvélemény-kutatásokban, amelyeken valamennyi civil szervezet, közintézmény és magánszemély megoszthatja az Unió kommunikációs projektjei kapcsán szerzett tapasztalatait; felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és ezen a honlapon tegye közzé a D-terv keretében finanszírozott tevékenységek kedvezményezettjeinek tapasztalatait;

26.

örömmel fogadja az EU Tube ötletét, minthogy 1,7 millió nézőjével ez egy egyedi eszköz az internetezőknek az uniós politikákról való tájékoztatására; azt is kéri a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki iránymutatást a hatékony internetes kampányokra vonatkozóan, és ezt ossza meg a többi uniós intézménnyel is;

27.

felszólítja a Bizottságot, hogy a szélesebb körű közönség elérése érdekében az Európában műholdak útján rendelkezésre álló audiovizuális anyagot jobban használja ki azáltal, hogy kapcsolatokat épít ki helyi tévécsatornákkal és közösségi sajtószervekkel, amelyek érdekeltek az ilyen sajtóanyagok sugárzásában;

28.

úgy véli, hogy a „Europe Direct” hálózat nagyon fontos eszköz a polgárok kérdéseinek levélben vagy ingyenesen hívható telefonvonalon történő megválaszolására, és ezt az eszközt még inkább népszerűsíteni kell;

29.

úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és a belső piaci politika területei kiemelkedő fontosságúak Európa polgárok és vállalkozások felé történő kommunikálásában; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a belső piac által nemzeti, regionális és helyi szinten nyújtott előnyök kommunikálásában; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a legújabb elektronikus technológiai eszközök felhasználásával segítsék elő és fokozzák a fogyasztók, a vállalkozások és az intézmények közötti hatékony párbeszédre vonatkozó kommunikációt és tájékoztatást, és járuljanak hozzá ez elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez;

30.

felkéri a Bizottságot, hogy fokozza koordinációs erőfeszítéseit a fogyasztóknak jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó oktatása és tájékoztatása terén a területre fordított pénzügyi és humánerőforrások növelésével; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az európai fogyasztóvédelmi központok hálózata számára előirányzott pénzügyi és humánerőforrásokat a figyelemfelkeltő tevékenységek és az uniós fogyasztóvédelmi jog alkalmazásának biztosítása érdekében; és sürgeti a tagállamokat, hogy a globális pénzügyi válság és a fogyasztók növekvő eladósodottságának fényében tegyenek erőfeszítéseket a fogyasztók pénzügyi ismereteinek bővítésére különös tekintettel jogaikra és kötelezettségeikre, valamint a megtakarításokkal és hitelekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeikre;

31.

felszólítja a tagállamokat, hogy rendeljenek több emberi és pénzügyi erőforrást a SOLVIT hálózatához, amely lehetővé teszi a közösségi jogszabályok nem megfelelő alkalmazásából vagy alkalmazásának hiányából eredő problémák ingyenes megoldását; felkéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az egységes piacról nyújtott tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó különböző szolgáltatások racionalizálását; támogatja ezért az egységes piac kérdéseivel foglalkozó segítségnyújtási szolgálatokkal kapcsolatos integrált megközelítésnek a Bizottság „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című 2007. november 20-i közleményében (COM(2007)0724) foglalt koncepciót egy egységes hozzáférésű weboldal létrehozásával; tudomásul veszi a Bizottságnak az igazgatási teher csökkentésére és a jobb szabályozásra irányuló erőfeszítéseit; különösen az Európában a foglalkoztatás jelentős forrásait jelentő kis- és középvállalkozások támogatása érdekében javítások megtételére szólít fel;

32.

megállapítja, hogy az önkéntesség európai éve ideális alkalom lenne az EU intézményei számára, hogy kapcsolatba lépjenek a polgárokkal; rámutat, hogy EU-szerte több mint 100 millió önkéntes van; felszólítja a Bizottságot, hogy egy erre irányuló, megfelelő jogalkotási javaslat lehető leghamarabbi benyújtásával készítse elő a talajt arra, hogy 2011-et az önkéntesség európai évének nyilvánítsák;

33.

hangsúlyozza, hogy fontos meghallgatni a polgároknak Európáról mint globális szereplőről alkotott véleményét, különös figyelmet fordítva arra, hogy e kérdésben az Európai Parlament egyre kiemelkedőbb szerepet tölt be; ezért arra buzdít, hogy az európai parlamenti képviselők és a Tanács tagjai vegyenek részt a Bizottság tagjainak a D-terv keretében tett látogatásaiban, mivel ők fontos szerepet játszanak abban, hogy a különböző tagállamokban a nemzeti parlamentek, a civil társadalom, a vállalkozások és a szakszervezetek vezetői, valamint a regionális és a helyi hatóságok bekapcsolódjanak a vitákba;

34.

örömét fejezi ki amiatt, hogy a nagyvilág egyre nagyobb érdeklődést mutat az európai projekt iránt, és hogy az EU és polgárai is egyre inkább tudatára ébrednek azoknak az előnyöknek, amelyek a nemzetek feletti tapasztalatok más országokkal és régiókkal, különösen az EU szomszédaival való megosztásával jár; ezért kéri a Bizottságot, hogy harmadik országokban létrehozott delegációikon keresztül teremtsék meg annak a módját, ahogyan ezen országok polgárait elérhetik és tájékoztathatják az Európai Unióban rejlő lehetőségekről, pl. a médián és a kultúra egyéb formáin, az oktatáson, a nyelvoktatási és mobilitási vagy olyan csereprogramokon keresztül, mint az Erasmus Mundus;

35.

megjegyzi, hogy annak fényében, hogy a harmadik országok állampolgárainak száma nő az EU-ban, illetve különös tekintettel a multikulturális társadalmak létrejöttére – amelyhez ők is hozzájárultak –, nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni az Unióba bevándorlók integrációjának biztosítása érdekében azáltal, hogy pontosabban tájékoztatják őket arról, hogy az uniós polgárság mivel jár, például a kormányzati (helyi, regionális és nemzeti) és nem kormányzati (például munkaadók, civil társadalom, bevándorlók egyesületei, a média és a bevándorlókat támogató nem kormányzati szervezetek) szereplők különböző szintjei közötti partnerségek megerősítésével; úgy véli, hogy a sikeres integráció elő fogja mozdítani a tolerancián, a párbeszéden és az egyenlőségen alapuló multikulturális európai tudat továbbfejlődését;

36.

felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az olyan programokat és kampányokat (mint a „Világ női szemmel”), amelyek úgy ösztönzik a nők társadalmi, politikai és kulturális tevékenységét, hogy közben tekintettel vannak a nők által a generációk közötti párbeszédben, a társadalom fennmaradásában és jólétében betöltött szerepre; felhív ezért a fiatal lányok és nők megfelelőbb tájékoztatására az európai polgár fogalmára és az ehhez kapcsolódó jogokra vonatkozóan, különösen a szociálisan és földrajzilag elszigetelt területeken; kiemeli, hogy e tájékoztató kampányok célja a politikai életben és a döntéshozatalban a nők magasabb arányú részvétele; kiemeli, hogy ahhoz, hogy a nők ugyanolyan feltételekkel férhessenek hozzá a párbeszédben való részvételt elősegítő eszközökhöz, támogatni kell a nemek közötti digitális szakadék megszüntetésére irányuló intézkedéseket; elismerését fejezi ki a Bizottságnak a képviseletei által a D-terv keretében társfinanszírozott projektek kiválasztásáért, amelyek számos női szervezetet és számos nőket érintő projektet foglalnak magukba; hangsúlyozza, hogy a polgárok – mind a nők, mind pedig a férfiak – részvételét támogatni kell az olyan területeken, mint a nemi alapú erőszak vagy az emberkereskedelem, amely problémák megoldásába elengedhetetlen a társadalom bevonása; elismeri a nők probléma- és konfliktus megoldó adottságait, és sürgeti a Bizottságot, hogy növelje a nők részvételét a családi élettel, a gyermekfelügyelettel, az oktatással stb. foglalkozó munkacsoportokban;

37.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Közösségek Bíróságnak, a Számvevőszéknek, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.