„BPP”

:

Állat-egészségügy bizonyítványminta a tenyész- vagy haszonbaromfi számára, a laposmellű futómadár kivételével

„BPR”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a tenyésztésre vagy termelésre szánt laposmellű futómadár számára

„DOC”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a naposcsibe számára, a laposmellű futómadár naposcsibéje kivételével

„DOR”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a laposmellű futómadár naposcsibéje számára

„HEP”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a baromfi keltetőtojása számára, a laposmellű futómadár kivételével

„HER”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a laposmellű futómadár keltetőtojása számára

„SPF”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a specifikus kórokozóktól mentes tojás számára

„SRP”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a vadállománykészletek pótlására szánt vágóbaromfi és baromfi számára, a laposmellű futómadár kivételével

„SRA”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a vágásra szánt laposmellű futómadár számára

„POU”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a baromfi húsa számára

„POU-MI/MSM”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a baromfi darált húsa és mechanikai úton leválasztott húsa számára

„RAT”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta tenyésztett laposmellű futómadár emberi fogyasztásra szánt húsa számára

„RAT-MI/MSM”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a tenyésztett laposmellű futómadár emberi fogyasztásra szánt darált húsa és mechanikai úton leválasztott húsa számára

„WGM”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a vadon élő szárnyasvad húsa számára

„WGM-MI/MSM”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a vadon élő szárnyasvad darált húsa és mechanikai úton leválasztott húsa számára

„E”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a tojás számára

„EP”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a tojástermékek számára

„I”

:

Garanciák a Newcastle-betegségtől nem mentes harmadik országból, területről, illetve övezetből érkező, a BPR-mintával összhangban tanúsított tenyész- és haszon laposmellű futómadár számára

„II”

:

Garanciák a laposmellű futómadár Newcastle-betegségtől nem mentes harmadik országokból, területről, illetve övezetből érkező, a DOR-mintával összhangban tanúsított naposcsibéje számára

„III”

:

Garanciák a laposmellű futómadár Newcastle-betegségtől nem mentes harmadik országokból, területről, illetve övezetből érkező, a HER-mintával összhangban tanúsított keltetőtojása számára

„IV”

:

A szalmonella-ellenőrzésről szóló uniós rendelkezésekkel összhangban a Gallus gallus tenyészbaromfira, a tenyésztésre szánt Gallus gallus naposcsibére és a Gallus gallus keltetőtojásra vonatkozó garanciákat biztosították, és a BPP-, DOC-, illetve HEP-mintának megfelelően tanúsítják

„V”

:

Garanciák a Newcastle-betegségtől nem mentes harmadik országokból, területről, illetve övezetből érkező, az SRA-mintával összhangban tanúsított, vágásra szánt laposmellű futómadarak számára

„VI”

:

A baromfihúsra vonatkozó, a POU-mintával összhangban tanúsított további garanciák

„VII”

:

A tenyésztett laposmellű futómadár emberi fogyasztásra szánt húsára vonatkozó, a RAT-mintával összhangban tanúsított további garanciák

„VIII”

:

A vadon élő szárnyasvad húsára vonatkozó, a WGM-mintával összhangban tanúsított további garanciák

„P1”

:

A Gallus gallus tenyészbaromfi, a tenyésztésre szánt Gallus gallus naposcsibe és a Gallus gallus keltetőtojás Közösségbe hozatalának tilalma, mivel a 2160/2003/EK rendelettel összhangban nem nyújtottak be a Bizottságnak szalmonella-ellenőrzési programot, vagy a Bizottság nem hagyta jóvá.

„P2”

:

A HPAI kitörésével kapcsolatos korlátozások miatt tilos a Közösségbe való behozatal, illetve a Közösség területén való átszállítás

„P3”

:

A Newcastle-betegség kitörésével kapcsolatos korlátozások miatt tilos a Közösségbe való behozatal, illetve a Közösség területén való átszállítás

„A”

:

Harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység a 798/2008/EK rendelettel összhangban madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti programot hajt végre.

„B”

:

Harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység a 798/2008/EK rendelettel összhangban madárinfluenza elleni vakcinázást hajt végre.

a)

Az e melléklet 2. részében szereplő mintákon alapuló és az érintett termékhez tartozó minta szerkezeti felépítését követő állat-egészségügyi bizonyítványokat az exportáló harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység állítja ki. E bizonyítványok a mintában szereplő sorrendben tartalmazzák a harmadik országok esetében megkövetelt igazolásokat és – adott esetben – az exportáló ország, terület, övezet vagy területi egység esetében megkövetelt kiegészítő egészségügyi követelményeket.

Amennyiben a rendeltetési EU-tagállam az érintett áru vonatkozásában további garanciákat követel meg, ezeket szintén be kell jegyezni az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példányába.

b)

Különálló és egyedi bizonyítványt kell biztosítani az érintett termék valamennyi szállítmányához, amelyeket az e melléklet 1. részének 2. és 3. oszlopában szereplő egyik területről exportálnak, és amelyeket ugyanarra a rendeltetési helyre küldenek, és ugyanabban a vasúti kocsiban, teherautóban, repülőgépben vagy hajóban szállítanak.

c)

A bizonyítványok eredeti példánya egyetlen, mindkét oldalán nyomtatott lapból áll vagy – amennyiben több szöveg szükséges – valamennyi lapnak egyetlen egészet kell alkotnia, és nem választhatók szét.

d)

A bizonyítványt az állat-egészségügyi határellenőrzés elvégzése szerinti EU-tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén, valamint a rendeltetési EU-tagállam egyik hivatalos nyelvén állítják ki. A tagállamok azonban saját nyelvük helyett más közösségi nyelvet is engedélyezhetnek, szükséges esetén hivatalos fordítással kísérve.

e)

Amennyiben a bizonyítványhoz további lapokat kapcsolnak a szállítmányt alkotó tételek azonosítása céljából, az ilyen további lapokat szintén úgy tekintik, mint amelyek a bizonyítvány eredetijének részét képezik, feltéve, hogy az igazoló hatósági állatorvos aláírása és pecsétje minden lapon szerepel.

f)

Amennyiben a bizonyítvány – beleértve az e) pontban előírt további lapokat is – egynél több lapból áll, minden egyes lapot az alján a következőképpen számoznak meg: „–x (a lap száma) / y (az összes lap száma)–” és a lap tetején feltüntetik a bizonyítványnak az illetékes hatóság által adott kódszámát.

g)

A bizonyítvány eredeti példányát a Közösségbe történő behozatalra szánt szállítmány berakodása előtt legfeljebb 24 órával hatósági állatorvosnak kell kitöltenie és aláírnia – ettől eltérő kikötés hiányában. E célból az exportáló ország illetékes hatóságai biztosítják, hogy a tanúsításra vonatkozóan a 96/93/EK irányelvben megállapított elvekkel egyenértékű elveket kövessenek.

Az aláírás színének a pecsét színétől eltérőnek kell lennie. Ugyanez a szabály vonatkozik a szárazbélyegzőtől vagy a vízjelektől eltérő pecsétekre.

h)

A bizonyítvány eredetijének a szállítmányt egészen az EU állat-egészségügyi határállomásáig kísérnie kell.

i)

A bizonyítvány – ettől eltérő kikötés hiányában – a kiállítás napjától számított 10 napig érvényes.

Hajóval történő szállítás esetében az érvényesség ideje az út idejével meghosszabbodik. Ebből a célból a hajóparancsnok által kiadott és a II. mellékletnek megfelelő nyilatkozat eredeti példányát az állat-egészségügyi bizonyítványhoz csatolják.

j)

A baromfi és a naposcsibe nem szállítható más olyan baromfival és naposcsibével, amelyet vagy nem az Európai Közösségbe szánnak, vagy amelyek alacsonyabb egészségügyi státuszúak.

k)

A Közösségbe történő szállítás során a baromfi és a naposcsibék nem szállíthatók olyan harmadik országon, területen, övezeten vagy területi egységen keresztül, illetve nem rakodhatók ki olyan harmadik országban, területen, övezeten vagy területi egységben, amely az ilyen baromfi, illetve naposcsibe Közösségbe történő behozatalára nincs feljogosítva.

1.

Madárinfluenza

2.

Newcastle-betegség

3.

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum

4.

Salmonella arizonae

5.

Mycoplasma gallisepticum

6.

Mycoplasma meleagridis

a 90/539/EGK irányelv II. mellékletének III. fejezete.

7.

Közegészségügyi szempontból fontos Salmonella

A hollandiai Bilthovenben lévő szalmonellát vizsgáló Közösségi Referencia Laboratórium (CRL) által ajánlott, vagy egy azzal egyenértékű kimutatási módszert kell használni. A módszert az ISO 6579 (2002) D. mellékletének jelenleg érvényben levő változata ismerteti (címe: Detection of Salmonella spp. in animal faeces and in samples of the primary production stage). Az említett kimutatási módszer során félszilárd közeget (módosított félszilárd Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egységes szelektív dúsító közegként.

A szerotipizálás során a Kauffmann-White módszert, vagy egy azzal egyenértékű módszert kell követni.

—

Az elkülönítési időtartam kezdési időpontját követő hetedik és tizenötödik nap között kloákakenetet kell venni a 60-nál kisebb létszámú baromfiszállítmány esetén minden állattól, 60-nál több baromfit tartalmazó szállítmány esetében pedig legalább 60 állattól.

—

A minták vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban az alábbiakra vonatkozó diagnosztikai módszerekkel kell elvégezni:

—

A minták összeöntése legfeljebb öt különböző állattól származó egyedi minta egy mintává való egyesítése útján engedélyezett.

—

A vírusizolátumokat haladéktalanul át kell adni a nemzeti referencialaboratóriumnak.

1.

Célkitűzések leírása

2.

Harmadik országok, területek, övezetek, illetve területi egységek (a nem kívánt rész törlendő):

3.

A felügyelet típusa:

4.

A mintavételre vonatkozó kritérium:

5.

Statisztikai alap a mintavételben részt vevő létesítmények számára vonatkozóan:

6.

A mintavétel gyakorisága

7.

Egy létesítményre/ólra jutó levett minták száma

8.

A mintavétel időtartama

9.

A levett minta típusa (szövet, bélsár, kloákából, garatból és légcsőből vett tamponminták)

10.

Alkalmazott laboratóriumi teszt (például: AGID, PCR, HI, vírusizoláció)

11.

A vizsgálatot központi, regionális vagy helyi szinten (a nem kívánt rész törlendő) végző laboratóriumok megjegyzése

A megerősítő vizsgálatot végző referencialaboratórium (madárinfluenzát vizsgáló nemzeti referencialaboratórium, OIE vagy a madárinfluenzát vizsgáló közösségi referencialaboratórium) megjegyzése

12.

A madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti program eredményeihez felhasznált jelentési rendszer/protokoll (adott esetben tüntesse fel az eredményeket is)

13.

A H5 és H7 altípusok esetében a pozitív eredmények nyomon követési vizsgálatai.

1.

A felügyelet típusa:

2.

A mintavételre vonatkozó kritériumok

3.

A vadmadárfajok (latin rendszertani névvel) célba vétele

4.

A kiválasztott területek célba vétele

5.

Az I. rész A. pontja 6. és 8–12. alpontjában említett információk.

1.

Ország, terület, övezet, illetve területi egység (nem kívánt rész törlendő)

2.

A betegség előzményei (korábbi kitörések baromfi, illetve vadon élő madarak esetében (HPAI/LPAI)

3.

A vakcinázás bevezetéséről szóló határozatot indokoló okok leírása

4.

A kockázatelemzés alapja:

5.

A földrajzi térség, ahol a vakcinázást végrehajtják

6.

A vakcinázási területen számon tartott létesítmények száma

7.

A vakcinázás helyszínéül szolgáló létesítmények száma, amennyiben nem azonos a 6. pontban szereplő számmal

8.

A vakcinázási területen, övezetben vagy területi egységen előforduló baromfi- és más, fogságban tartott madárfajok és kategóriák

9.

A baromfi és más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma a 7. pontban említett létesítményekben

10.

Az oltóanyag jellemzőinek összefoglalása

11.

Engedélyezés, a madárinfluenza elleni oltóanyagok kezelése, előállítása, tárolása, készletezése, forgalmazása és értékesítése az adott ország területén

12.

A DIVA-stratégia végrehajtása

13.

A védőoltási kampány tervezett időtartama

14.

A beoltott baromfi, a beoltott baromfiból származó baromfitermékek és más, beoltott, fogságban tartott madarak szállítására vonatkozó rendelkezések és korlátozások

15.

Az elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok azon létesítményekben, amelyekben védőoltást kell végezni, és/vagy amelyek a védőoltási területen találhatók (pl. hatékonyság, szállítás előtti vizsgálat stb.)

16.

A nyilvántartás módja (pl. a 15. pontban említett részletes információk esetében) és a vakcinázást végző gazdaságok nyilvántartása.

1.

A térségben lévő azon létesítmények száma kategóriánként, ahol vakcinázást hajtottak végre

2.

A mintavételben részt vevő azon létesítmények száma baromfi-kategóriánként, ahol vakcinázást hajtottak végre

3.

Jelzőmadarak használata (adja meg a jelzőmadarak faját és ólankénti számát)

4.

Egy létesítményre és/vagy ólra jutó levett minták száma

5.

Adatok a vakcinák hatékonyságáról.

1.

Forgalmazásuk és felhasználásuk engedélyezése előtt a vakcinákat törzskönyveztetni kell az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A törzskönyvezéshez a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vizsgálniuk kell a vakcina hatékonyságára és ártalmatlanságára vonatkozó adatokat is magában foglaló teljes dokumentációt; importvakcinák esetében a hatáskörrel rendelkező hatóságok hagyatkozhatnak a vakcinát előállító ország hatáskörrel rendelkező hatóságai által ellenőrzött adatokra is, amennyiben a vizsgálatokat a nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelően végezték.

2.

Az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságainak ellenőrizniük kell továbbá a vakcinák behozatalát vagy előállítását és forgalmazását is.

3.

A forgalomba hozatal engedélyezése előtt a hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselőinek tételenként ellenőrizniük kell a vakcinákat ártalmatlanság – különös tekintettel a vírus gyengítésére, illetve inaktiválására, valamint a nem kívánatos szennyező anyagok kiküszöbölésére – és hatékonyság szempontjából.

1.

A Newcastle-betegség elleni élő vakcinát a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből állítják elő, amelynél az oltócsíra-törzsanyag vizsgálata során megállapított intracerebralis patogenitási index (ICPI) értéke:

2.

Az inaktivált Newcastle-betegség vakcinát a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből kell előállítani, amely esetében az intracerebralis patogenitási index (ICPI) értéke naposcsibéknél 0,7 alatti, feltéve, hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 108 EID50-et adagolnak.

1.

Amennyiben a harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben nem tilos a VI. mellékletben megállapított különleges feltételeknek nem megfelelő Newcastle-betegség elleni vakcinák használata, az alábbi kiegészítő egészségügyi követelményeket kell alkalmazni:

2.

Amennyiben a naposcsibéket az 1. pont szerint harmadik országból, területről, övezetből, illetve területi egységből hozzák be, azok a naposcsibék és keltetőtojások, amelyekből a napocsibék kikeltek, sem a baromfikeltető állomáson, sem a szállítás során nem érintkeztek az 1. pont a)–d) alpontjában szereplő követelményeknek nem megfelelő baromfival vagy keltetőtojással.

a)

amelyet a levágást megelőző 30 napban nem oltottak be a Newcastle-betegség vírusának olyan oltócsíra-törzsanyagából készített vakcinákkal, amely nagyobb patogenitást mutat, mint a vírus lentogén törzsei;

b)

amelyet a Newcastle-betegségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetettek alá, amely vizsgálatot a levágás időpontjában a hatósági laboratóriumban végeztek el a minden egyes állomány esetében legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen a kloákából vett tamponmintán, és amelyben nem találtak olyan madár-paramyxovírust, amelynek intracerebralis patogenitási indexe (ICPI) 0,4-nél nagyobb volt;

c)

amely a vágást megelőző 30 napban nem érintkezett olyan baromfival, amely nem felel meg az a) és b) pontban leírt feltételeknek.

1.

A Közösségbe importált tenyész- és haszonbaromfi a laposmellű futómadár kivételével, valamint a keltetőtojás és naposcsibe a laposmellű futómadár keltetőtojása és naposcsibéje kivételével csak olyan telepekről származhat, amelyeket az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága olyan feltételekkel összhangban hagyott jóvá, amelyek legalább annyira szigorúak, mint a 90/539/EGK irányelv II. mellékletében megállapított feltételek, és amennyiben a jóváhagyást nem függesztették fel vagy vonták vissza.

2.

Amennyiben a tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével, valamint a keltetőtojást és naposcsibét a laposmellű futómadár keltetőtojása és naposcsibéje kivételével, és/vagy származási állományaikat vizsgálatnak kell alávetni azért, hogy megfeleljenek az e rendeletben megállapított, vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek, a vizsgálat céljából végzett mintavételezést, valamint magát a vizsgálatot a III. melléklettel összhangban kell elvégezni.

3.

A Közösségbe importált keltetőtojáson feltüntetik a származási harmadik ország nevét, valamint a „keltető” szót legalább 3 mm magas nyomtatott betűvel a Közösség egyik hivatalos nyelvén.

4.

A 3. pontban említett keltetőtojás valamennyi csomagja csak egyetlen baromfifajtól, baromfi-kategóriából és baromfitípusból, ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből és területi egységről, illetve feladótól származó tojást tartalmazhat, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

5.

Az importált naposcsibe valamennyi doboza csak ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből, illetve területi egységről, illetve baromfikeltető állomásról és feladótól származó, egyetlen baromfifajt, baromfi-kategóriát és baromfitípust tartalmazhat, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

1.

Az importált tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével és a naposcsibét a laposmellű futómadár naposcsibéje kivételével érkezésük időpontjától kezdve a rendeltetés szerinti létesítmény(ek)ben tartják:

Az a) pontban említett időszak azonban három hétre csökkenthető, feltéve, hogy a III. melléklet értelmében elvégzett mintavételezés és vizsgálat kedvező eredményekkel zárult.

2.

Az importált keltetőtojásból kikelt tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével a kikelés időpontjától számított legalább három héten keresztül a baromfikeltető állomáson vagy azon létesítmény(ek)ben tartják legalább három héten át, ahová a baromfit a kikelést követően küldték.

Amennyiben a naposcsibéket nem a keltetőtojást importáló tagállamban nevelik, azokat közvetlenül a 90/539/EGK irányelv IV. melléklet 2. egészségügyi bizonyítványmintájának 1.10. és 1.11 pontjában meghatározott végső rendeltetési helyre szállítják, és ott tartják legalább a kikeléstől számított három héten keresztül.

3.

Az 1. és 2. pontban előírt vonatkozó időszak során az importált tenyész- és haszonbaromfit, valamint az importált keltetőtojásból kikelt naposcsibét és tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével olyan baromfiólakban tartják elkülönítetten, ahol más állomány nincs jelen.

Bevihetők azonban olyan baromfiólakba, ahol tenyész- és haszonbaromfi, valamint naposcsibe már jelen van.

Ebben az esetben az 1. és 2. pontban előírt vonatkozó időszakot az utolsó importált madár bevitelétől számítják, és ezen időszak vége előtt egyetlen jelen lévő baromfi sem távolítható el az ólból.

4.

Az importált keltetőtojást külön keltetőgépekben és keltetőkben keltetik.

Az importált keltetőtojás azonban bevihető olyan keltetőgépekbe és keltetőkbe, ahol más keltetőtojás már jelen van.

Ebben az esetben az 1. és 2. pontban előírt időszakot az utolsó importált keltetőtojás bevitelétől számítják.

5.

Legkésőbb az 1. és 2. pontban előírt vonatkozó időszak lejáratának időpontjában az importált tenyész- és haszonbaromfit, valamint naposcsibét hatósági állatorvos által elvégzett klinikai vizsgálatnak vetik alá, és – adott esetben – azoktól egészségügyi állapotuk nyomon követésére mintákat vesznek.

1.

A tenyésztésre és termelésre szánt importált laposmellű futómadarat a származási harmadik ország ISO-kódját tartalmazó nyakgyűrűvel és/vagy mikrochippel azonosítják. Az ilyen mikrochipeknek meg kell felelniük az ISO-szabványoknak.

2.

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár importált keltetőtojását a származási harmadik ország ISO-kódját és a származási telep jóváhagyási számát feltüntető pecséttel jelölik meg.

3.

A 2. pontban említett keltetőtojás minden egyes csomagja csak az ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből és területi egységből, illetve feladótól származó laposmellű futómadár tojását tartalmazhatja, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

4.

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár importált naposcsibéjének valamennyi doboza csak az ugyanazon harmadik származási országból, területről, övezetből, területi egységből, illetve telepről és feladótól származó laposmellű futómadarat tartalmazhatja, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

1.

A 91/496/EGK irányelv szerinti importellenőrzések elvégzése után a laposmellű futómadarat, valamint annak keltetőtojását és naposcsibéjét tartalmazó szállítmányokat közvetlenül a végső rendeltetési helyre szállítják.

2.

A tenyésztésre és termelésre szánt importált laposmellű futómadarat és annak naposcsibéjét érkezésük időpontjától kezdve a rendeltetési létesítmény(ek)ben tartják:

3.

Az importált keltetőtojásból kikelt tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat a kikelés időpontjától számított legalább három héten keresztül a baromfikeltető állomáson vagy azon létesítmény(ek)ben tartják legalább három héten keresztül, ahová a baromfit a kikelést követően küldték.

4.

A 2 és 3. pontban előírt vonatkozó időszak során az importált tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat, valamint az importált keltetőtojásból kikelt tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat olyan baromfiólakban tartják elkülönítetten, ahol más laposmellű futómadár vagy baromfi nincs jelen.

Bevihetők azonban olyan baromfiólakba, ahol más laposmellű futómadár vagy baromfi már jelen van. Ebben az esetben a 2. és 3. pontban előírt vonatkozó időszakot az utolsó importált tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár bevitelétől számítják, és ezen időszak vége előtt egyetlen jelen lévő baromfi vagy laposmellű futómadár sem távolítható el az ólból.

5.

Az importált keltetőtojást külön keltetőgépekben és keltetőkben keltetik.

Az importált keltetőtojás azonban bevihető olyan keltetőgépekbe és keltetőkbe, ahol más keltetőtojás már jelen van. Ebben az esetben a 2. és 3. pontban előírt időszakot az utolsó importált keltetőtojás bevitelétől számítják, és arra az említett pontokban előírt intézkedések vonatkoznak.

6.

Legkésőbb az 2. és 3. pontban előírt vonatkozó időszak lejáratának időpontjában az importált tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat és annak naposcsibéjét hatósági állatorvos által elvégzett klinikai vizsgálatnak vetik alá, és – adott esetben – azoktól egészségügyi állapotuk nyomon követésére mintákat vesznek.

a)

az izolációs időszak kezdetének időpontja előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzi, hogy az e melléklet II. részének 4. pontjában említett izolációs létesítmények kielégítőek-e;

b)

az e melléklet II. részének 2. és 3. pontjában előírt vonatkozó időszak során Newcastle-betegségre irányuló vírusizolációs vizsgálatot végeznek minden laposmellű futómadártól egyenként levett kloákakeneten vagy bélsármintán;

c)

amennyiben a laposmellű futómadarat olyan tagállamba küldik, amelynek státuszát a 90/539/EGK irányelv 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapították meg, az e rész b) pontjában előírt vírusizolációs vizsgálaton túlmenően minden egyes laposmellű futómadáron szerológiai vizsgálatot végeznek;

d)

a b) és c) pontban előírt vizsgálatoknak negatív eredménnyel kell zárulniuk, mielőtt bármelyik madarat kiengedik az izolációból.