31999D0726

Az Európai Központi Bank határozata

(1999. október 7.)

a csalások megelőzéséről

(EKB/1999/5)

(1999/726/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: "Alapokmány"), és különösen annak 12.3. cikkére;

tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságának javaslatára;

tekintettel az EKB Személyzeti Bizottságának véleményére;

(1) mivel az EKB az Európai Közösségek intézményeivel és a tagállamokkal együtt nagy hangsúlyt fektet a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint a csalás és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre;

(2) mivel az Európai Tanács 1999 júniusában Kölnben különösen kívánatosnak tartotta, hogy az EKB az Európai Unión belüli csalás elleni küzdelemben csatlakozzon az Európai Közösségek intézményeihez;

(3) mivel az EKB nagy jelentőséget tulajdonít saját pénzügyi érdekei védelmének, valamint a csalás és a pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemnek;

(4) mivel e célkitűzések megvalósításának érdekében valamennyi rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni, különösen az EKB-ra és az Európai Közösségek intézményeire háruló vizsgálati kötelezettségek vonatkozásában, fenntartva azonban a hatáskörök jelenlegi megosztását és egyensúlyát az EKB és az Európai Közösségek intézményei között;

(5) mivel az Európai Közösségek intézményei és a tagállamok az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 280. cikke alapján intézkedéseket hoztak a csalás és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek leküzdésére;

(6) mivel a Szerződés és az Alapokmány biztosítja az EKB függetlenségét; mivel a Szerződésnek és az Alapokmánynak megfelelően az EKB az Európai Közösségekétől elkülönült saját költségvetéssel és pénzügyi forrásokkal rendelkezik;

(7) mivel a csalás elleni küzdelemben rendelkezésre álló eszközök erősítése érdekében a Bizottság az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal [1] saját igazgatási szervezetén belül létrehozta az e célból végzett igazgatási vizsgálatok lefolytatására hatáskörrel rendelkező Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF);

(8) mivel a csalás és az EKB pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem a Belső Ellenőrzési Igazgatóság egyik fő funkciója, és mivel az említett igazgatóság hatáskörébe tartozik az EKB-n belül e célból végzett igazgatási vizsgálatok lefolytatása;

(9) mivel az EKB-n belül a csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem hasonló tevékenységeket fed le, mint amit az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága az 1999. május 25-én kötött intézményközi megállapodás [2] 1. pontjának első bekezdésében meghatároz;

(10) mivel annak érdekében, hogy megerősítsék a Belső Ellenőrzési Igazgatóság tevékenységeinek függetlenségét a csalás és az EKB pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben, ennek az igazgatóságnak ezekkel a témakörökkel kapcsolatban egy magasan képzett külső független személyekből álló csaláselleni bizottságnak kell jelentést tennie;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az EKB csaláselleni bizottsága

(1) Csaláselleni bizottság jön létre annak érdekében, hogy erősítse a Belső Ellenőrzési Igazgatóság függetlenségét minden olyan ügyre vonatkozó tevékenysége illetve jelentése kapcsán, amely csalás illetve az EKB pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység megelőzésével és felderítésével, valamint az EKB belső szabályainak és/vagy magatartási normáinak betartásával kapcsolatos. A csaláselleni bizottság összetételét és hatáskörét e cikk állapítja meg.

(2) A csaláselleni bizottság felel az EKB Belső Ellenőrzési Igazgatósága által végzett, az (1) bekezdésben említett tevékenységek rendszeres ellenőrzéséért és végrehajtásáért.

(3) A csaláselleni bizottság három, a csaláselleni bizottság tevékenységei vonatkozásában kiemelkedő képzettséggel rendelkező külső független személyből áll. Az említett személyeket a Kormányzótanács határozatával nevezik ki, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdetnek ki.

(4) A csaláselleni bizottság tagjainak hivatali ideje három év, amely csak egy alkalommal újítható meg. A tagok hivatali idejük lejártát követően kinevezésük megújításáig vagy utódaik kinevezéséig maradnak hivatalban.

(5) Feladataik ellátása során a csaláselleni bizottság tagjai nem kérnek és nem fogadnak el utasításokat az EKB döntéshozó szerveitől, az Európai Közösségek intézményeitől vagy szerveitől, kormányoktól, illetve más intézményektől vagy szervektől.

(6) A csaláselleni bizottság kijelöli elnökét és elfogadja eljárási szabályzatát. A csaláselleni bizottság egyszerű többséggel hoz határozatot.

(7) A belső ellenőrzési igazgató minden évben eljuttatja az (1) bekezdésben említett tevékenységek programját a csaláselleni bizottsághoz. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság rendszeresen tájékoztatja a csaláselleni bizottságot ezekről a tevékenységekről, különösen a vizsgálatairól, azok eredményéről, valamint az azokkal kapcsolatban tett lépésekről. A csaláselleni bizottság e tevékenységek elvégzésének tekintetében adott esetben utasíthatja a Belső Ellenőrzési Igazgatóságot.

Amennyiben egy vizsgálat több mint hat hónapja tart, a belső ellenőrzési igazgató tájékoztatja a csaláselleni bizottságot a vizsgálat lezárását akadályozó okokról, valamint a befejezés tervezett időpontjáról. Ilyen esetben a csaláselleni bizottság tájékoztatja a Kormányzótanácsot.

A belső ellenőrzési igazgató tájékoztatja a csaláselleni bizottságot az olyan ügyekről, amelyekben az EKB vezetősége vagy döntéshozó szervei a csalás megelőzésével és felderítésével, valamint az EKB belső szabályainak és/vagy magatartási normáinak betartásával kapcsolatosan tett ajánlásoknak nem tettek eleget. A belső ellenőrzési igazgató tájékoztatja a csaláselleni bizottságot az olyan ügyekről, amelyekben valamely tagállam igazságügyi hatóságaihoz kell információt továbbítani.

(8) A csaláselleni bizottság legalább évente egyszer jelentést tesz tevékenységéről a Kormányzótanácsnak, az EKB külső könyvvizsgálóinak és az Európai Számvevőszéknek. A bizottság a Belső Ellenőrzési Igazgatóság vizsgálatainak eredményeiről és az e tekintetben tett lépésekről jelentést tesz a Kormányzótanácsnak, az EKB külső könyvvizsgálóinak és az Európai Számvevőszéknek.

(9) A csaláselleni bizottság felel az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [3] 11. cikkében említett, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) felügyeleti bizottságával fennálló kapcsolatokért. Ezek a kapcsolatok az EKB határozatban megállapított elvein alapulnak.

(10) A csaláselleni bizottság értesítheti az illetékes nemzeti igazságügyi hatóságot, amennyiben a nemzeti büntetőjog esetleges megsértésére elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.

2. cikk

A csalási ügyekre vonatkozó jelentési kötelezettség

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság ennek a határozatnak és az EKB hatályban lévő eljárási szabályzatának megfelelően felel a csalás és az EKB pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével és felderítésével, valamint az EKB vonatkozó belső szabályainak és/vagy magatartási normáinak betartásával kapcsolatos valamennyi ügyre vonatkozó vizsgálatért és az arról szóló jelentés megtételéért.

3. cikk

Függetlenség

Annak biztosítása érdekében, hogy a Belső Ellenőrzési Igazgatóság hatékonyan és a szükséges függetlenséggel vizsgálódhasson és tehessen jelentést a csalás megelőzésével és felderítésével kapcsolatos valamennyi ügyben, a belső ellenőrzési igazgató a csalási ügyekről az e határozat 1. cikkében említett csaláselleni bizottságnak tesz jelentést.

4. cikk

Az érintett személyek tájékoztatása

Amennyiben a csalással kapcsolatos vizsgálat személyi kérdéseket vet fel, a belső ellenőrzési igazgató azonnal tájékoztatja az érintett személyeket, amennyiben ezzel nem sérti a vizsgálat érdekeit. A vizsgálat következtetéseiben semmiképpen sem lehet személyeket megnevezni mindaddig, amíg az érintettek lehetőséget nem kaptak arra, hogy az őket érintő tényállásokkal kapcsolatban nyilatkozzanak.

Amennyiben a vizsgálatot követően a meggyanúsított személlyel szemben a vád alaptalannak bizonyul, az őt érintő vizsgálatot további intézkedések megtétele nélkül lezárják a belső ellenőrzési igazgató határozatával, aki írásban tájékoztatja erről az érintett személyt.

5. cikk

A tevékenységek végrehajtása

Az e határozatban említett tevékenységeket a szerződések szabályai, különösen az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alapján, valamint az EKB személyzetének alkalmazási feltételeire és a rövid távú alkalmazás feltételeire figyelemmel végzik.

Az EKB személyzete vagy adott esetben bármely más személy tájékoztatja a csaláselleni bizottságot vagy a Belső Ellenőrzési Igazgatóságot a csalásról vagy az EKB pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységekről. Az EKB személyzete semmilyen módon nem részesülhet méltánytalan vagy megkülönböztető bánásmódban a csaláselleni bizottságnak vagy a Belső Ellenőrzési Igazgatóságnak az e határozatban említett tevékenységében való közreműködés miatt.

6. cikk

Panasz

Az EKB személyzetének bármely tagja panaszt nyújthat be az Igazgatósághoz vagy a csaláselleni bizottsághoz a rá nézve hátrányos, a Belső Ellenőrzési Igazgatóság által az e határozatban említett tevékenységek keretében megvalósított cselekmény vagy mulasztás tekintetében.

7. cikk

Titoktartás

A csalással kapcsolatos vizsgálatok során bármely formában beszerzett információk az Alapokmány 38. cikkében megállapított szolgálati titoktartás hatálya alá tartoznak. A csaláselleni bizottság tagjai kötelesek a szolgálati titkot megtartani.

8. cikk

Kihirdetés és hatálybalépés

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Ez a határozat a kihirdetéssel lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 1999. október 7-én.

az EKB elnöke

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 136., 1999.5.31., 20. o.

[2] HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[3] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

--------------------------------------------------