EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.14.

COM(2020) 663 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról

I.Bevezetés

A metán erős üvegházhatású gáz, amelyet csak a szén-dioxid előz meg az éghajlatváltozáshoz való teljes hozzájárulás tekintetében. Molekuláris szinten a metán erősebb hatású, mint a szén-dioxid. Rövidebb ideig marad a légkörben, de jelentős hatást gyakorol az éghajlatra 1 , és hozzájárul a troposzférikus ózon, egy olyan erős helyi légszennyező anyag képződéséhez, amely súlyos egészségügyi problémákat okoz 2 . A metánkibocsátás csökkentése így az éghajlatváltozás lassításához és a levegő minőségének javításához is hozzájárul. A metánkibocsátás nagy része költséghatékonyan csökkenthető.

Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet 3 felszólítja a Bizottságot a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégiai terv kidolgozására. Továbbá, az európai zöld megállapodásról szóló közleményben 4 a Bizottság jelezte, hogy a 2050-ig elérendő klímasemlegesség megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás részeként csökkenteni kell az energiaágazatból származó metánkibocsátást. A metánkibocsátás csökkentésére irányuló szakpolitikai intézkedés így hozzá fog járulni egyrészt az uniós dekarbonizációs törekvésekhez a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv teljesítése vonatkozásában, másrészt az EU szennyezőanyag-mentességre való törekvéséhez a toxikus anyagoktól mentes környezet kialakítása érdekében.

A szén-dioxid-kibocsátástól eltérő kibocsátásra vonatkozó jelenlegi szakpolitikák szerint a metánkibocsátás az EU-ban a 2005. évi szinthez képest 2030-ra 29 %-kal fog csökkenni 5 . Ugyanakkor a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata 6 megállapította, hogy a szén-dioxidot leszámítva továbbra is a metán lesz a legjelentősebb üvegházhatású gáz az EU-ban 7 . A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az 1990. évi szinthez képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig való csökkentésére vonatkozó nagyobb szabású, legalább 55 %-os célkitűzés eléréséhez a metánkibocsátást is gyorsított ütemben kellene csökkenteni, és 2005-höz képest 2030-ra ambiciózusabb, 35–37 %-os metánkibocsátás-csökkentési célkitűzésre van szükség. Ha a következő 30 évben globális szinten felére csökken az emberi tevékenységekből származó (antropogén) metánkibocsátás, akkor 2050-re 0,18 ℃-kal csökkenhet a globális hőmérséklet 8 .

Az EU 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket határozott meg valamennyi üvegházhatású gáz vonatkozásában, és az antropogén metánkibocsátásra a közös kötelezettségvállalási rendelet 9 értelmében kötelező érvényű nemzeti kibocsátáscsökkentési célkitűzések vonatkoznak. Ugyanakkor jelenleg nem létezik az antropogén metánkibocsátás csökkentésére irányuló szakpolitika. A globális metánkibocsátás körülbelül 41 %-a természetes (biogén) forrásokból származik, például a vizes élőhelyekhez vagy a kontrollálatlan vegetációtüzekhez köthető 10 . A fennmaradó 59 % antropogén eredetű, és főként a mezőgazdasághoz (40–53 %) – mindenekelőtt az intenzív termeléshez –, a tüzelőanyagok előállításához és felhasználásához (19–30 %), illetve a hulladékhoz (20–26 %) köthető. Az EU-ban az antropogén metánkibocsátás 53 %-a a mezőgazdaságból, 26 %-a a hulladékból és 19 %-a az energiaágazatból származik 11 . A kibocsátás ágazatonkénti jelentett megoszlása a hatékonyabb jelentéstétellel és adatgyűjtéssel tovább módosul. Ugyanakkor ez a három ágazat a globális antropogén metánkibocsátás 95 %-áért felelős, ezért a kibocsátáscsökkentési intézkedéseknek ezekre kell összpontosítaniuk 12 .

Az EU-nak emellett részt kell vennie a metánkibocsátás globális szintű csökkentésében. Az EU a globális metánkibocsátás mindössze 5 %-áért felelős 13 , de a fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb globális importőreként és erős mezőgazdasági szereplőként támogathatja a globális partnerek hasonló fellépését. Az EU ezenkívül technikai vezető szerepet játszik a műholdas képalkotásban és a metánszivárgások észlelésében az uniós Föld-megfigyelési program révén, és képes arra, hogy vezető szerepet töltsön be a nemzetközi együttműködésben a globális metánkibocsátás nyomon követésének és csökkentésének fokozása érdekében.

A közlemény kidolgozza a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégiát. Felvázolja az EU-ban a konkrét ágazatközi és ágazatspecifikus intézkedéseket ötvöző, illetve a nemzetközi szinten hasonló intézkedéseket előmozdító átfogó szakpolitikai keretet. A stratégia rövid távon előmozdítja a globális önkéntes és vállalkozásalapú kezdeményezéseket, hogy haladéktalanul felszámolják a kibocsátások nyomon követése, ellenőrzése és jelentése terén megfigyelhető szakadékot, illetve valamennyi ágazatban csökkentsék a metánkibocsátást, ugyanakkor 2021-re uniós szintű jogalkotási javaslatokat irányoz elő az uniós dekarbonizációs célkitűzések eléréséhez való széles körű és időben történő hozzájárulás biztosítása érdekében.

II.A metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó új stratégia: az ágazatközi és ágazatspecifikus intézkedések ötvözése

Az EU először egy 1996-ban elfogadott stratégiában 14 foglalkozott a metánkibocsátással. Az ezt követő években az EU olyan szabályozási kezdeményezéseket fogadott el, amelyek hozzájárultak a metánkibocsátás csökkentéséhez a kulcsfontosságú ágazatokban 15 . Az 1990-es évekbeli szinthez képest az energiaágazatból származó metánkibocsátás a felére csökkent, míg a hulladékra és a mezőgazdaságra visszavezethető kibocsátás harmadával, illetve valamivel több mint ötödével esett vissza 16 . Ugyanakkor a metánkibocsátás továbbra is jelentős kihívást jelent mindegyik említett ágazatban.

Az energiaágazatban metán szivárog a fosszilis tüzelőanyagok előállítási helyéről, az átviteli rendszerekből, a hajókról és az elosztó hálózatokból. Továbbá metánt fúvatnak le (engednek szándékosan) a légkörbe. Fáklyázás (égetés) esetén is szén-dioxid-kibocsátásra kerül sor, és a tökéletlen égés eredményeként metán szabadulhat fel 17 . A jelenlegi becslések szerint az energiaágazatból származó metánkibocsátás 54 %-a az olaj- és gázágazatból, 34 %-a a széniparból, 11 %-a pedig a lakossági és egyéb végső ágazatokból származó diffúz kibocsátás 18 . Az uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata szerint a leginkább költséghatékony metánkibocsátás-csökkentésre az energiaágazatban kerülhet sor. Az upstream olaj- és gázipari tevékenységek általában számos olyan kibocsátáscsökkentési lehetőséget kínálnak, amelyek zéró nettó költséggel 19 vagy közel zéró nettó költséggel 20 járnak.

A mezőgazdasági ágazat rendelkezik a második legnagyobb metánkibocsátás-csökkentési potenciállal 21 . Emellett szinergiákra és kompromisszumokra nyílik lehetőség a mezőgazdasági kibocsátáscsökkentés költségeinek csökkentése érdekében a takarmány emésztőrendszeri fermentáció 22 révén bekövetkező tápanyagveszteségének csökkentésével és biogáztermeléssel 23 . Az állatállomány metánkibocsátása főként a kérődzőkre (emésztőrendszeri fermentáció) (80,7 %), a trágyakezelésre (17,4 %) és a rizstermesztésre (1,2 %) vezethető vissza. A mezőgazdaságban a metánkibocsátás forrásai gyakran diffúzak, ami kihívások elé állíthatja a nyomon követést, jelentést és ellenőrzést. Ezek a források emellett észrevehető eltéréseket mutatnak uniós szinten. Ugyanakkor vannak technológiailag megvalósítható kibocsátáscsökkentési gyakorlatok, és elő kell mozdítani ezek alkalmazását a hatásukról szóló jelentéstétellel együtt.

A hulladékágazatban a metán legfőbb azonosított forrásai közé tartozik a hulladéklerakó-gáz nem ellenőrzött kibocsátása a hulladéklerakókban, a szennyvíziszap kezelése, illetve a nem megfelelő tervezés vagy karbantartás miatt a biogázüzemekből való szivárgás. A hulladék lerakásából származó kibocsátás 1990–2017 között 47 %-kal csökkent 24 a lerakókból származó kibocsátásról szóló uniós hulladákgazdálkodási jogszabályoknak való jobb megfelelés eredményeként. Ez elsősorban a biológiailag lebomló hulladék hulladékhierarchiában 25 magasabb szinten álló hulladékkezelési megoldások (például komposztálás és anaerob biodegradáció) szerinti kezelésének, valamint a biológiailag lebomló hulladék ártalmatlanítást megelőző stabilizációjának köszönhető. Ugyanakkor a hulladékból származó metánkibocsátás további csökkentése érdekében szigorúbb megfelelési gyakorlatokra van szükség.

A metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó hatékony uniós stratégiának ezért határozottabb intézkedéseket kell tartalmaznia az egyes ágazatok metánkibocsátásának csökkentésére vonatkozóan, de az ágazatok és szakpolitikai területek közötti szinergiákat is jobban ki kell használnia. A holisztikus megközelítés egyértelmű előnyökkel jár, mivel lehetővé teszi a metánkibocsátás költséghatékonyabb és bizonyítékokon alapuló csökkentését. Emellett lehetővé teszi egy lehetőségeket teremtő keret kiépítését és a metánkibocsátás felfogásával kapcsolatos üzleti lehetőségek javítását. Az állatállományra visszavezethető mezőgazdasági metánkibocsátás nagy részarányát tekintve az életmódbeli és étrendbeli változások is jelentősen hozzájárulhatnak a metánkibocsátás uniós csökkentéséhez. A kibocsátás csökkentése mellett a stratégia továbbá lehetőséget fog teremteni új bevételi forrásokra, valamint fejlesztésre és beruházásokra a vidéki térségekben.

1.Ágazatközi intézkedések az EU-ban

a.Jelentéstétel

A stratégia kiemelt célkitűzése annak biztosítása, hogy a vállalkozások a jelenleginél jóval pontosabb metánkibocsátási nyomonkövetési és jelentéstételi módszertanokat alkalmazzanak ágazatokon átnyúlóan. Ez hozzá fog járulni a probléma jobb megértéséhez és a későbbi kibocsátáscsökkentési intézkedések hatékonyabb megalapozásához 26 .

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) olyan három pilléren nyugvó jelentéstételi keretet biztosít a metánkibocsátás vonatkozásában, amely valamennyi kibocsátási ágazatban érvényes. Az 1. pillér jelenti a legalapvetőbb megközelítést a tevékenységekkel kapcsolatos adatokon és a kibocsátási tényezőkön alapuló egyszerű becslésekkel. A 3. pillér a legszigorúbb a módszertani összetettséget és az adatokra vonatkozó követelményeket tekintve, beleértve a többszörös adatforrásokon vagy a konkrét egyedi nyomon követésen alapuló összetett modellezést. A 2. pillér közepesen összetett, és magában foglalhatja az 1. és 3. pillér elemeit is.

A nyomon követés és jelentés szintje jelenleg jelentős eltéréseket mutat az egyes ágazatok és tagállamok között, és csak nagyon kevés tagállam alkalmazza következetesen a 3. pillér előírásait. A stratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az energetikai, vegyi és mezőgazdasági vállalatok általi, a metánra vonatkozóan a 3. pillér szerinti jelentéstétel lehetőség szerint szélesebb körben elterjedjen az EU-ban. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára a magasabb pillérnek megfelelő jelentéstételt, amikor benyújtják például a nemzeti kibocsátásra vonatkozó adatokat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) értelmében. Ugyanakkor bizonyos mértékben rugalmas jelentéstételre van szükség a különböző ágazatokban a hatékonyabb nyomon követéssel és jelentéssel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy a jelentéstétel a források legfontosabb kategóriáira összpontosítson, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) iránymutatásával 27 .

Az energiaágazatban a 3. pillér szerinti jelentéstétel elérhető az ipar számára, ezért ez lesz az uniós célszabvány. Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnersége (OGMP) 28 keretében belül kifejlesztett nyomonkövetési és jelentési keret széles körű elfogadása fel fogja gyorsítani ezt az átállást (a további részletekért lásd az energiáról szóló szakaszban szereplő intézkedéseket). Az új OGMP szabvány (OGMP 2.0) értelmében a részt vevő vállalatoknak pontosabb és részletesebb metánkibocsátási jelentést kell készíteniük három-, illetve ötévente a működéshez szükséges, illetve nem szükséges eszközök vonatkozásában.

A mezőgazdasági ágazatban az új céloknak való megfelelésben érintett nagyobb számú szereplővel összefüggő kihívások indokolják a 2. pillérhez tartozó megközelítések alkalmazására vonatkozó ideiglenes célkitűzést, a kibocsátási tényezők hatékonyabb lebontásával és a 3. pillér elérésére vonatkozó végleges célkitűzéssel. A hulladékágazatban az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás 29 révén a hulladék hulladéklerakókban való ártalmatlanítására vonatkozó jelentéstétel minősége már megbízható (a 2010/75/EU irányelv 30 értelmében). Ezzel szemben a szennyvízkezelés terén javulásra van szükség.

b.Nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont létrehozása

Jelenleg nincs olyan független nemzetközi szerv, amely metánkibocsátással kapcsolatos adatokat gyűjt és ellenőriz. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP), az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval 31 , valamint a Nemzetközi Energia Ügynökséggel partnerségben a Bizottság támogatni fogja egy olyan független nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont felállítását, amelynek feladatai közé fog tartozni a globális antropogén metánkibocsátási adatok összegyűjtése, egyeztetése, ellenőrzése és közzététele. A megfigyelőközpont az ENSZ keretein belül fog működni. A megfigyelőközpont számos olyan munkafolyamatra fog építeni, mint például az olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnerség (OGMP) és a metánnal foglalkozó globális tudományos tanulmányok 32 az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció részeként.

A megfigyelőközpont kezdetben az olaj- és fosszilisgáz-ágazatból származó metánkibocsátással foglalkozna, ahol például az OGMP 2.0 révén már hiteles adatokat nyújtó, megbízható módszertanok állnak rendelkezésre. A Bizottság azt tervezi, hogy kiterjeszti a megfigyelőközpont feladatkörét a szénipari, a hulladékgazdálkodási és a mezőgazdasági tevékenységekre is, amint hasonlóan megbízható nyomonkövetési és jelentési módszertanok kerülnek kidolgozásra az említett ágazatok vonatkozásában. Az e módszertanok meghatározására irányuló intézkedésekre haladéktalanul sort kell keríteni.

Az energiaágazatból származó metánkibocsátással kapcsolatos adatellenőrzések és egyeztetések alkalmazásában a vállalati jelentéstételt ki kell egészíteni a nemzeti kibocsátási nyilvántartásokból, a tudományos kutatásból, valamint a műholdas megfigyelésekből és egyéb, földi megfigyelésekkel ellenőrzött, távérzékeléssel működő technológia használatából származó adatokkal. A megfigyelőközpont feladata lesz továbbá az új nyomonkövetési és jelentéstételi technológiák tesztelése, valamint annak értékelése, hogy egyrészt ezek a technológiák hogyan használhatók fel a meglévő módszertanokban, másrészt ezek a technológiák mennyiben javítják a vállalatok által benyújtott adatok minőségét. A Bizottság arra számít, hogy a megfigyelőközpont segítségével jobban megismerhetők lesznek a kibocsátási források az egyes ágazatokon belül is, például az intenzív tartású állatállomány és a legeltetett állatállomány metánkibocsátásának különbsége tekintetében 33 .

A Bizottság kész mozgósítani a Horizont 2020 program pénzügyi eszközeit, hogy létrehozzon egy ilyen nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpontot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, illetve az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval együttműködve a Bizottság egy olyan donorkonferencia szervezését tervezi, amely a megfigyelőközpont finanszírozásához való hozzájárulásra ösztönzi a nemzeti kormányokat.

c.Műholdas észlelés, az uniós Föld-megfigyelési program és légi nyomon követés

Az uniós Föld-megfigyelési program hozzájárul a hatékonyabb közvetett légi felügyelethez és a metánkibocsátás nyomon követéséhez. Az uniós Föld-megfigyelési program mindenekelőtt hozzájárulhat a globális szuperkibocsátók 34 észlelésére és nyomon követésére vonatkozó, az EU által koordinált kapacitáshoz, elsősorban az uniós Föld-megfigyelési program légkörmonitoring szolgáltatása 35 révén. Globális szinten nézve, a szén-, olaj- és fosszilisgáz-ágazatból származó metánszivárgás 5 %-a az energiaágazatból származó kibocsátás 50 %-át teszi ki 36 , és az uniós kibocsátási adatok első elemzése alapján hasonló minta figyelhető meg az EU-ban 37 . A műholdas technológia kulcsfontosságú szerepet játszik az ilyen problémás helyek azonosításában, valamint a szivárgások terepi észlelésére és megszüntetésére irányuló munka irányításában, továbbá a bottom-up adatok és a vállalati jelentések összeegyeztetésében.

Az uniós Föld-megfigyelési program szén-dioxid-kibocsátási monitoringgal foglalkozó küldetése, amely magában foglal három műholdat, a 2025-ben történő indulását követően támogatni fogja a kisebb és gyakoribb kibocsátási források azonosítását. Emellett képes lesz a globális légköri metán nyomon követésére. Ez jelentős további kapacitást fog jelenteni a légkörmonitoring szolgáltatás és a Troposzféra-monitoring műszer (TROPOMI), a Sentinel-5P műholdon található két olyan Kopernikusz megoldás kapacitása mellett, amely a nagyobb kibocsátási forrásokat képes észlelni.

A műholdas megfigyelésből származó jobb top-down adatok segíteni fognak a szivárgások terepi kezelésében és a légi nyomon követésben. Az elmúlt években jelentős technológiai fejlődésre került sor ezeken a területeken, és javult a pontosság, illetve fokozódott a költséghatékonyság. Például a drónok használata lehetővé teszi az infrastruktúra nagy részének vizsgálatát, és elősegíti a szélesebb körben és nagyobb gyakorisággal végzett légi nyomon követést, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az időszakos szivárgások kezelésében. A kifinomult analitikai programok segítségével az adatok összeegyeztethetők különböző szinteken, és iránymutatással szolgálnak a kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekhez. A Bizottság támogatni kívánja az információ és technológia megosztását az érdekelt felek között a kibocsátáscsökkentési intézkedésekhez való jobb hozzáférés és az ilyen intézkedések előmozdítása érdekében.

d.A releváns környezetvédelmi és éghajlati jogszabályok felülvizsgálata és lehetséges átdolgozása

Az európai zöld megállapodásban a Bizottság bejelentette, hogy 2021-ben felül fogja vizsgálni az uniós jogszabályokat azzal az általános céllal, hogy a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálatának megfelelően nagyobb szabású éghajlati célkitűzéseket valósítson meg. E felülvizsgálat hatálya kiterjed számos olyan jogszabályra, amely összefüggésben van a metánkibocsátással. Idetartozik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a közös kötelezettségvállalási rendelet; ez utóbbi foglalkozik az uniós metánkibocsátással a kibocsátáskereskedelmi rendszer által nem lefedett valamennyi egyéb üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett. A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervet támogató értékelés kiemelte, hogy a kibocsátás további csökkentése érdekében ezen gázok esetében is nagyobb ösztönzőkre lesz szükség. A stratégiában szereplő ágazati intézkedések elősegítik majd e nagyobb szabású célkitűzés elérését.

A környezetvédelmi jogszabályok átdolgozása ki fog térni a szennyezés kezelésére vonatkozó intézkedésekre. A Bizottság például értékelni fogja, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 38 szerepe fokozható-e a metánkibocsátás megelőzésében és ellenőrzésében. Ez történhet az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatályának az általa még nem lefedett metánkibocsátó ágazatokra való kiterjesztésével, illetve azzal, ha az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó referenciadokumentumok felülvizsgálata nagyobb hangsúlyt fektet a metánra. Ez annak biztosítását jelentené, hogy az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok felülvizsgálatakor sor kerüljön a metánkibocsátás-csökkentési technikák azonosítására, illetve a BAT-hoz kapcsolódó metánkibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) szerepeljenek a BAT-ra vonatkozó következtetésekben. A Bizottság emellett értékelni fogja, hogy kiterjeszthető-e az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról (Európai PRTR) szóló rendelet 39 ágazati hatálya a metánkibocsátás jelentésére.

A Bizottság mérlegelni fogja, hogy kiterjessze-e a metánra a 2021-re bejelentett szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv értelmében kidolgozandó szennyezőanyag-mentességi nyomonkövetési keretet, illetve belefoglalja-e a tiszta levegővel kapcsolatban 2022-re tervezett harmadik kitekintésbe. A Bizottság emellett 2025-ig felül fogja vizsgálni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalásokról szóló irányelvet, és e felülvizsgálat részeként megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felvegyék a metánt a szabályozott szennyező anyagok közé.

e.Lehetőségek a biogáz előállítása terén

A nem újrahasznosítható emberi és mezőgazdasági hulladék (vagyis trágya) és termelési hulladék biogáz előállítása céljából anaerob rothasztókban, illetve biológiai anyagok és biokémiai intermedier anyagok előállítása céljából biofinomítókban hasznosítható. A biogáz előállítására való felhasználáskor az ilyen nyersanyagok hatékonyan hozzájárulhatnak a természetben zajló anaerob lebontási folyamatokból származó metánkibocsátás csökkentéséhez. Ezzel egyidejűleg a biogáz előállítása további bevételi forrást is jelenthet a gazdálkodóknak, és lehetőséget kínál a vidéki térségekben való fejlesztésre és beruházásokra. Ebből a célból elengedhetetlen a gazdálkodókkal és helyi közösségekkel való, illetve a gazdálkodók és helyi közösségek közötti együttműködés, amely lehetőséget kínál a helyi gazdaságok fejlesztésére és a körforgásos jelleg előmozdítására. Ez a vidéki térségek lehetőségeinek előmozdítására vonatkozó, együttműködésen alapuló megközelítés emellett a Bizottság által 2021-ben előterjesztendő, a vidéki térségekre irányuló hosszú távú jövőkép részét képezi.

Az ilyen alapanyagokból származó biogáz a megújuló energia nagymértékben fenntartható és hasznos forrása, amelynek számos alkalmazási területe van, az anaerob biodegradáció után visszamaradó anyag (fermentációs maradék) pedig – további feldolgozást követően – talajjavító szerként használható. Ez viszont csökkenti az alternatív talajjavító szerek, például a fosszilis eredetű műtrágya iránti igényt. Továbbá, a hulladékhierarchiával összhangban, a biofinomítókban és a biogázüzemekben használt, hulladékalapú, biológiailag lebomló nyersanyagok beleszámíthatnak a 2018/98/EK irányelvben meghatározott települési hulladék-újrahasznosítási célkitűzésekbe. Az energiarendszerek integrációjára és a hidrogénre vonatkozó, a közelmúltban közzétett uniós stratégiák 40 elismerték a fenntartható biogáz-előállítás szerepét az uniós dekarbonizációs célkitűzések elérésében.

A hosszú távú uniós dekarbonizációs stratégiának 41 megfelelően a biogázok (biogáz és biometán) éves uniós felhasználása 2050-re a 2017. évi körülbelül 17 Mtoe mennyiségről az előrejelzések szerint évi 54–72 Mtoe mennyiségre nő. A termelés ilyen növekedése hozzá fog járulni a megújuló energiával és az éghajlat-politikával kapcsolatos, a hosszú távú stratégiában modellezett uniós célkitűzések eléréséhez. A mezőgazdasági hulladékból vagy a termelési hulladékból származó biogáz is költséghatékonyan csökkentheti a metánkibocsátást a mezőgazdaságban és a hulladékágazatban. Ezzel ellentétben az élelmiszernövényekből vagy takarmánynövényekből származó biogáz növeli a metánkibocsátást, így veszélyeztetheti a biogáz kibocsátáscsökkentési előnyeit. Ezért fontos, hogy a biogáz előállítására főként a hulladék vagy maradékanyagok felhasználásával kerüljön sor.

Tovább kell ösztönözni a nagy metánkibocsátású szerves hulladékok vagy maradékanyagok gazdaságokból való begyűjtését és biogáz-szubsztrátumként való felhasználását. Ez megvalósítható például a fenntartható hulladékok és maradékanyagok begyűjtésére és/vagy betakarítására vonatkozó bevált gyakorlatok azonosításával vagy a kitermelt anyagokból származó műtrágyák helyett a fermentációs maradék fenntartható talajjavító szerként való használatának ösztönzésével. A trágyával, a fenntartható biogáz-előállítás alapanyagával együtt kettős termesztés is alkalmazható, amely hozzájárul a fenntartható gazdálkodási gyakorlathoz, és így további ösztönzőkkel társulhat 42 . A közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó nemzeti stratégiai terveknek – más eszközök mellett, illetve a nemzeti energia- és klímatervekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban – elő kell mozdítaniuk egy olyan integrált beavatkozást, amely támogathatja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, a fermentációs maradék és a benne található tápanyagok fenntartható használatát, a hatékony létesítményekbe való beruházásokat, valamint olyan szolgáltatásokat, mint például a tanácsadás, képzés és innováció. A Bizottság ezért 2020 végéig egyes tagállami ajánlásokban kitér erre a kérdésre.

Ahogy az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégiában27 szerepel, a Bizottság újra meg fogja vizsgálni a gázpiac keretszabályozását, hogy elősegítse a megújuló gázok használatát, többek között olyan kérdések vizsgálatával, mint az infrastruktúrához való csatlakozás, illetve a megújuló gázok megosztott és helyileg összekapcsolt termeléséhez való piaci hozzáférés. Emellett a megújulóenergia-irányelv 2021 júniusára tervezett felülvizsgálata lehetőséget fog nyújtani a biogázpiac kiépítésének felgyorsítására irányuló további célzott támogatásra.

A biogáz előállítását támogató intézkedéseket gondosan mérlegelni kell egyrészt az olyan nemkívánatos ösztönzők elkerülésére, amelyek a hulladék-, földhasználati és mezőgazdasági ágazatból származó kibocsátás általános növekedéséhez vezethetnek, másrészt a nem hasznosított fermentációs maradék talajjavító szerként való fokozott lerakásának elkerülése érdekében. A metánstratégia keretében támogatott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a bioenergiára vonatkozó, a megújuló energiáról szóló jogszabályok összefüggésében kidolgozott általános fenntarthatósági kritériumokkal és a taxonómiai rendelettel 43 .

2.Intézkedések az energiaágazatban

Az energiaágazatból származó metánnal kapcsolatos intézkedések hatálya kiterjed az olaj, a gáz és a szén teljes ellátási láncára. Idetartozik a cseppfolyósított földgáz (LNG), a földgáztárolás és a gázrendszerekbe bevezetett biometán. Ebben az ágazatban megvalósítható a kibocsátáscsökkentés, és a csökkentés legalább harmada kivitelezhető úgy, hogy az ne járjon nettó költséggel az ipar számára 44 . A legnagyobb nettó gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi előny a lefúvatás és fáklyázás visszaszorításával, a fosszilis gáz és az olaj kitermelése, szállítása és égetése során bekövetkező szivárgás elhárításával, valamint a szénbányákból származó metánkibocsátás csökkentésével lenne elérhető 45 . A lefúvatást és a rutinszerűen végzett fáklyázást – például biztonsági okokból – elkerülhetetlen körülmények esetére kell korlátozni, és ellenőrzés céljából nyilvántartást kell vezetni róla.

Az önkéntes kezdeményezések támogatása

Az energiaágazatban a Bizottság azt a megközelítést alkalmazza, hogy támogatja az önkéntes kezdeményezéseket, és ezzel egyidejűleg olyan jogszabályokat dolgoz ki, amelyek segítségével megszilárdítható az önkéntes intézkedések révén elért előrehaladás, és erre az előrehaladásra lehet építeni.

E megközelítés részeként a Bizottság aktívan előmozdítja az olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnerség (OGMP) nyomonkövetési és jelentési keretének széles körű alkalmazását. Az OGMP önkéntes kezdeményezés, amely jelenleg az upstream olaj- és gázipari vállalatokra terjed ki. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP), valamint az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval együttműködve a Bizottság arra törekszik, hogy az OGMP keretét kiterjessze több vállalatra az upstream, midstream és downstream gázágazatban, valamint a széniparra, illetve a bezárt vagy elhagyott telephelyekre 46 . Az OGMP kerete a legjobb létező eszköz az energiaágazat nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési kapacitásának fokozására.

A Bizottság emellett felszólítja az olaj-, gáz- és széniparban tevékenykedő vállalatokat, hogy dolgozzanak ki megbízhatóbb programokat a szivárgások észlelésére és megszüntetésére, és ezzel készüljenek fel az ilyen programokat kötelezővé tevő későbbi jogalkotási javaslatokra (a további részletekért lásd a következő szakaszt).

Jogalkotási intézkedések

A Bizottság 2021-ben benyújtja az energiaágazatból származó metánkibocsátás kötelező nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási javaslatot az olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnerség (OGMP) módszertana alapján. A kötelező magasabb szintű vállalati jelentésnek köszönhetően a kibocsátási adatok minőségének javulása is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tagállamok javítsák az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) értelmében vett jelentéstételt. Ennek hatására így az uniós nyilvántartás érintett kulcsfontosságú kategóriái esetében is nőhet a magasabb szintű jelentés aránya.

Egy ilyen jogszabálynak továbbá tartalmaznia kell a szivárgások hatékonyabb észlelésére és megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget a fosszilisgáz-infrastruktúra egésze, illetve valamennyi egyéb olyan infrastruktúra vonatkozásában, amely fosszilis gázokat termel ki, szállít vagy használ fel, többek között alapanyagként. A lefúvatásból és fáklyázásból származó kibocsátás kezelése érdekében a szivárgások észlelésére és megszüntetésére vonatkozó kötelezettségek kiemelten fogják kezelni a fáklyázás hatékonyságát. Továbbá, a Bizottság meg fogja vizsgálni a lehetséges metánkibocsátás-csökkentési célkitűzésekkel, illetve az EU-ba behozott és felhasznált fosszilis energiával kapcsolatos szabványokkal vagy egyéb ösztönzőkkel kapcsolatos lehetőségeket.

Az upstream gázvállalatokat egyes korlátozott pénzügyi szempontok a szivárgások észlelésére és megszüntetésére vonatkozó programok végrehajtására ösztönzik, mivel értékesíteni tudják a nem elszivárgott gázt 47 . A szállítási, tárolási és elosztási rendszerek üzemeltetői (beleértve sok LNG-terminált) szabályozott vállalkozások, és nem tulajdonosai a gáznak. A Bizottság ezért elő fogja mozdítani, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ismerjék el a szivárgások észlelésére és megszüntetésére, illetve a metánkibocsátás csökkentésére irányuló beruházásokat a szállítás, tárolás és elosztás terén működő szabályozott gazdálkodó egységek esetében engedélyezett költségnek, többek között a szabályozóknak szóló lehetséges iránymutatással.

A nem pénzügyi jelentéstételről szóló irányelv javasolt átdolgozása a nem pénzügyi jelentéstételről szóló európai szabványok kidolgozásához vezethet. A megfelelő harmonizáció érdekében az ilyen szabványok kidolgozása figyelembe veheti az olaj, fosszilis gáz és szén ellátási láncára vonatkozó, előzetesen meglévő OGMP-szabványokat.

A Bizottság meg fogja vizsgálni a rendelkezésre álló lehetőségeket egy olyan jogalkotási javaslat vonatkozásában, amely megszünteti a rendszeres lefúvatást és fáklyázást az energiaágazatban az ellátási lánc egészére kiterjedően, beleértve a kitermelést 48 . Ez kiegészítené a Világbank rendszeres fáklyázások megszüntetésére irányuló kezdeményezésének 49 2030-ra elérendő célkitűzéseit, amelyeket a Bizottság támogatni kíván, csakúgy mint a Világbank globális földgázégetés-visszafogási partnerségét 50 . A Bizottság emellett kiemelten fogja kezelni a fáklyázási hatékonyságra vonatkozó pontosabb szabvány kidolgozásának lehetőségét, hogy tovább csökkentse a diffúz kibocsátást, illetve a tüzelőanyagok tökéletlen égéséből származó kibocsátást. Ezek a kibocsátáscsökkentési lehetőségek általában költséghatékonyak, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a metánkibocsátás csökkentésében az energiaágazatban, ahol az égésből származik az uniós kibocsátás jelentős része 51 .

A szénbányák és az elhagyott termelési helyek

A Bizottság előmozdítja a helyreállítási munkát az uniós aktív vagy nem használt szénbányákból, illetve elhagyott olaj- és gázkitermelő helyekről származó metánkibocsátás megszüntetése érdekében. A harmadik országokban és egyes tagállamokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a helyeken jelentős mértékű kibocsátásra kerülhet sor 52 . Ugyanakkor jelenleg nincsenek a szénbányákból vagy az olaj- és földgázkutakból a bezárást követően szivárgó metán vagy az innen származó metánkibocsátás ellenőrzésére, nyomon követésére vagy hasznosítására vonatkozó, az EU egészére kiterjedő szabályok. A Szén- és Acélipari Kutatási Alap megreformálására vonatkozó jövőbeli bizottsági javaslat is támogatja az ezen a téren folytatott kutatást. A szénbányászattal foglalkozó térségek átállására irányuló kezdeményezés, amely már a méltányos átállással foglalkozó platform része, olyan fórumként szolgálhat, ahol megvitathatók a bevált gyakorlatok és az elérhető legjobb technikák.

A Bizottság támogatni fogja a szénbányák tényleges bezárását és lezárását vagy a maradékanyagokból származó energia előállítására való hasznosításukat (a metán összegyűjtése helyi felhasználás céljából). Az erre szolgáló technológiák Európa egyes részein már elérhetők és működnek. Ehhez ezeken a területeken a helyi munkavállalóknak képzésben kell részt venniük, forrásokat kell szétosztani a nem kereskedelmi végleges bezárás ellensúlyozására, és lehetőségeket kell biztosítani a kereskedelmi társaságoknak arra, hogy összegyűjtsék a metánt az elhagyott helyszíneken. A Bizottság szükség esetén a legjobb gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat és/vagy felhatalmazási jogszabályokat fog előterjeszteni.

3.Intézkedések a mezőgazdasági ágazatban

Az uniós mezőgazdaságból származó metánkibocsátás 1990 óta összességében körülbelül 22 %-kal csökkent, főként a kérődzők számának csökkenése miatt. Ugyanakkor az elmúlt öt évben ismét nőtt a csordák száma, ami ebben az időszakban a metánkibocsátás kismértékű növekedéséhez vezetett. A termelési módszerek megváltozása miatt a hús és tej metánkibocsátási intenzitása (a hús vagy tej tömegenkénti metánkibocsátását tekintve) szintén csökkent az évek során. További csökkenés érhető el egyrészt az innováció és technológia révén megvalósuló fenntarthatóbb termeléssel, másrészt a fenntarthatóbb étrendekkel. A stratégiai jövőképnek ezért a technológiák, piacok és étrendbeli változások közötti egyensúlyon, illetve a fosszilis szénhidrogének csökkentett felhasználásán kell alapulnia, és biztosítania kell a gazdálkodók megélhetését és fenntartható üzleti lehetőségeit az uniós élelmiszeripari szakpolitika alapjainak tiszteletben tartása mellett az „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiának 53 megfelelően.

A mezőgazdasági eredetű metánkibocsátás csökkentése, illetve ebben az ágazatban az ilyen kibocsátás pontos nyomon követése, ellenőrzése és jelentése eredendően összetett. Minimalizálni kell a kibocsátáscsökkentési intézkedések terén kötött kompromisszumokat. Például az állatállomány fokozott zárt tartása általában alacsonyabb metánkibocsátáshoz vezet. A zárt térben való megnövekedett energiafelhasználás miatt viszont nőhet a szén-dioxid-kibocsátás. A további figyelembe veendő kérdések közé tartozik, hogy megszűnnének a kérődzők legeltetéséből származó előnyök, különös tekintettel a szénmegkötésre, illetve a gyepterületek és legelők biológiai sokféleségére.

Számos olyan kibocsátáscsökkentési technológia és gyakorlat érhető el, amely képes csökkenteni a termeléstől leválasztott kibocsátást. Ezek főként az állati étrend javításával, a csordák kezelésével, a trágya kezelésével (elsősorban a műtrágyákban és a biogáz előállításában való felhasználásával), a tenyésztéssel, a csorda egészségével és az állatok jólétével függnek össze.

Az emésztőrendszeri fermentációból származó kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb módja 54 többek között a csorda egészségének és termékenységének javítása, valamint az állati étrend (takarmány-alapanyagok keverése), a takarmány-adalékanyagok és a takarmányozási technikák javítása. A kérődzők takarmányában lévő energia körülbelül 7–10 %-a bomlik le metánná. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiának megfelelően a takarmányozással kapcsolatos újszerű megközelítésekben rejlenek a legnagyobb lehetőségek a kibocsátás intenzitásának csökkentésére, és ennek révén igen jelentős mértékben csökkenthető a metánkibocsátás 55 . A kibocsátás csökkentése mellett ezek az intézkedések a gazdálkodók és az állatok szempontjából is hasznosak lehetnek, mert hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez és az állatok jólétének fokozásához.

A trágyából származó kibocsátás csökkenését eredményező intézkedések többletbevételt jelentenek a gazdálkodóknak. A gazdálkodók közötti és a közösségeken belüli együttműködés révén hasznosítani kell a mezőgazdaságból és hulladékágazatból származó hulladékot és termelési hulladékot anaerob biodegradáció útján. Fel kell számolni az intézkedések szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezőket, például az ismeretek és szakértelem hiányát 56 . Ez kiemeli, hogy szükség van a szakértelem és a lehetőségeket teremtő keretek következetes előmozdítására, figyelembe véve az egyes tagállamok és termelési rendszerek sajátosságait.

A rizsföldekről származó metánkibocsátás csökkenthető elárasztással való helyreállítással, szárítással és egyéb megfelelő mezőgazdasági gyakorlatokkal. Az ilyen gyakorlatok magas költsége és a gazdaságok irányításának ezekhez szükséges átszervezése megoldásokat igényel.

A mezőgazdasági metánkibocsátás-csökkentési megközelítések szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása érdekében a Bizottság 2021 végére összeállítja a legjobb gyakorlatok, elérhető technológiák és innovatív technológiák jegyzékét. A Bizottság a technológiák folyamatos piaci megjelenésével frissíteni fogja ezt a jegyzéket. A jegyzék összeállítására és frissítésére az ágazati szakértők, a legfontosabb érdekelt felek és a tagállamok együttműködésében fog sor kerülni.

2021 első felében a Bizottság támogatni fogja egy szakértői csoport létrehozását az életciklushoz kapcsolódó metánkibocsátási mérőszámok elemzése érdekében. Ez a csoport a releváns nemzetközi munkák 57 alapján az állatállományok kezelésével, a trágyakezeléssel, a takarmánygazdálkodással, a takarmányok jellemzőivel, az új technológiákkal és gyakorlatokkal, illetve egyéb kérdésekkel foglalkozik. Az életciklus-értékelés annak vizsgálatára irányul, hogy milyen mértékben befolyásolják a metánkibocsátást (1) az állatállományok kezelésével és az állatok jólétével kapcsolatos döntések, (2) az importált vagy belföldi takarmányok és (3) az intenzív vagy legeltetéses gazdálkodásra vonatkozó döntések. A Bizottság továbbá felveszi ezt a témát munkafolyamatként az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció mezőgazdasági programjába, és a jóváhagyása érdekében konzultál az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció tudományos tanácsadó testületével. Továbbá, az adatok összegyűjtésének és nyomon követésének elősegítése érdekében a Bizottság 2022-re javaslatot fog tenni egy digitális szén-dioxid-kibocsátási táblázatsablonra, és elő fogja mozdítani az ilyen sablonok kidolgozását és használatát a gazdaságok szintjén. Ezáltal a gazdálkodók tudatossága is nőni fog az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, illetve a kibocsátáscsökkentési technológiák gazdaságukra gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

A zöld megállapodásból és a megreformált közös agrárpolitikából (KAP) származó egyéb kezdeményezések is hozzá fognak járulni az uniós állattenyésztésből származó általános metánkibocsátás hatékony és folyamatos csökkenéséhez. A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel összhangban sor fog kerülni a (mezőgazdasági eredetű metánkibocsátásra vonatkozó) közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálatára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó fokozott célkitűzés jegyében, amely jobban ösztönöz a metánkibocsátás csökkentésére.

A Bizottság arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy a KAP-pal kapcsolatos stratégiai tervükbe foglaljanak bele olyan metánkibocsátás-csökkentési rendszereket, mint például a széngazdálkodási kezdeményezések. Ezek segíthetnek kidolgozni egy új környezetbarát üzleti modellt, amely megjutalmazza a gazdálkodókat az olyan gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért, amelyek eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből, és hozzájárulnak a klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez (többek között az állattenyésztésben) „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiának 58 megfelelően. A KAP-kal kapcsolatos stratégiai tervek és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mellett támogatják a biogázüzemekbe történő beruházásokat, valamint a gazdálkodók és a helyi közösségek közötti együttműködést a hozzáadott érték maximalizálása érdekében. Az ilyen beruházások hozzájárulhatnak az EU gazdasági fellendüléséhez, és javíthatják az életminőséget a vidéki térségekben.

A kibocsátáscsökkentési technikai intézkedések ki fogják egészíteni az ágazatban és a vidéki térségekben megvalósuló egyéb fontos fejlesztéseket, különös tekintettel a várt társadalmi elmozdulásra a kiegyensúlyozottabb, kevesebb vörös és feldolgozott húst, illetve több gyümölcsöt, zöldséget és növényi alapú fehérjeforrást tartalmazó étrend felé, összhangban „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiával. Ezek az életmódbeli változások nemcsak az életveszélyes betegségek kockázatát csökkenthetik, hanem az élelmiszerrendszer környezeti hatását is 59 . Végezetül, a Bizottság elő fogja mozdítani a kutatási menetrendjét ezen a területen, különösen célzott kutatással a Horizont Európára vonatkozó stratégiai tervében (2021–2024).

4.Intézkedések a hulladékágazatban és a szennyvízkezelés terén

A hulladékgazdálkodás terén a hulladéklerakókról szóló, 1999-ben elfogadott irányelv 60 előírja az üzemeltetők számára, hogy a hulladéklerakó-gázt energiatermelésre kell használni vagy fáklyázni kell. A fáklyázás továbbra is szennyező anyagok és szén-dioxid kibocsátásával jár. A hulladékhierarchia szerint a hulladéklerakás a legkevésbé kívánatos megoldás, és a szükséges minimumra kell korlátozni az alkalmazását. 2018-ban az EU-ban keletkezett települési hulladék 24 %-a került hulladéklerakókba 61 , de a jogi és beruházási hiányosságok miatt néhány tagállamban jóval magasabb volt ez az arány. A hulladéklerakó-gáz képződéséért a biológiailag lebomló hulladékok felelősek.

A hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok közelmúltbeli (2018-ban történt) módosítása nyomán a biológiailag lebomló hulladékot 2024-re elkülönítve kell gyűjteni, és az új célkitűzés szerint 2035-re a hulladék legfeljebb 10 %-a helyezhető el hulladéklerakókban. E változások eredményeként a hulladéklerakókból származó metánkibocsátás várhatóan tovább csökken majd. A biológiailag lebomló hulladékok hulladéklerakókban való elhelyezésének minimálisra csökkentése és klímasemleges, körforgásos, bioalapú anyagként és vegyszerekként való hasznosítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy el lehessen kerülni a metángáz képződését, miközben a fosszilis és magas szén-dioxid-kibocsátású termékek helyettesítésére is szolgál. A tagállamoknak ezért szigorúbban kell érvényre juttatniuk az olyan meglévő jogi követelményeket, mint például a biológiailag lebomló hulladékok hulladéklerakóktól való eltérítésére vonatkozó célkitűzések, illetve a biológiailag lebomló hulladékok ártalmatlanítás előtti kezelése a lebonthatóságuk semlegesítésére 62 . A tagállamoknak emellett meg kell akadályozniuk a jogellenes hulladéklerakók működését. Ezen a téren a fokozott nyomon követés, jelentés és ellenőrzés is elengedhetetlen annak előrejelzéséhez, hogy milyen hatással lesznek ezek az intézkedések a 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésekre.

Több adatra és információra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen bizonyosodni a további intézkedések szükségességéről és lehetőségéről. Ideális esetben valamennyi hulladéklerakónak addig kell használnia az ott keletkező gázt, amíg annak energiaértéke a hasznos szint alá csökken. Ha a hulladéklerakó-gáz hasznosítása már nem életképes megoldás, ajánlott lehet biooxidációs technológiát 63 használni a fennmaradó metán semlegesítésére a telephelyen azonosított problémás helyeken.

A hulladékvíz és a szennyvíziszap kezelése és felhasználása tekintetében a jelenlegi keretszabályozás, vagyis a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv és a szennyvíziszapról szóló irányelv nem foglalkozik konkrétan az üvegházhatású gázok kibocsátásával. Az elmúlt 29 évben a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtása a szennyvíz hatékony, centralizált létesítményekben való begyűjtése és kezelése révén segített megakadályozni jelentős mennyiségű metán kibocsátását. Ezek a létesítmények jóval kevesebb metánt és egyéb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint az alternatív kezelési megközelítések.

A szennyvíziszapról szóló, több mint 30 évvel ezelőtt elfogadott irányelv szabályozza a szennyvíziszap felhasználását a környezet, illetve különösen a talaj védelme érdekében a mezőgazdasági felhasználás során a szennyezett iszap káros hatásainak megelőzésére. Jelenleg folyamatban van a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv felülvizsgálata 64 . A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv hatásvizsgálatával párhuzamosan, amely 2020 harmadik negyedévében kezdődik, a Bizottság tanulmányt fog készíteni a szennyvíziszapról szóló irányelv értékelésének támogatására. Emellett egy további olyan tanulmányt fog végezni, amely értékeli az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, többek között a szennyvíziszapból származó metánnal kapcsolatos további intézkedések lehetőségét. A szennyvíziszapról szóló irányelv értékelésének eredménye, valamint a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatos további kutatás és hatásvizsgálat alapján a Bizottság mérlegelni fogja, hogy intézkedéseket hozzon a szennyvíziszapból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.

A hulladéklerakókról szóló irányelv 2024-ben esedékes felülvizsgálata során a Bizottság meg fogja vizsgálni számos, a hulladéklerakó-gázok kezelésével kapcsolatos intézkedés lehetőségét. Először, mérlegelni fogja a metánkibocsátás csökkentésére irányuló új technikákat. Idetartozhat egyrészt a hulladéklerakók tartalmának szellőztetése a metánképződés megakadályozására vagy a hulladéklerakó-gáz energiaelőállítás céljából való fokozott felhasználása, illetve amikor ezek közül egyik sem lehetséges, olyan technikák használata, amelyek hatékonyabban oxidálják a metánt, például a biooxidáció vagy a fáklyázás. Másodszor, a Bizottság mérlegelni fogja a fokozott nyomon követés, jelentés és ellenőrzés lehetőségét, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a hatások mérésében és a teljesítmény javításában ezen a téren. A fenti intézkedésekből fakadóan, illetve szükség esetén, frissül a hulladéklerakókról szóló irányelv gázellenőrzési követelményeinek végrehajtásáról szóló iránymutatás 65 .

A hulladék biometánná való hatékonyabb átalakítására irányuló új technológiák hatékonyan járulhatnak hozzá a metánkibocsátás csökkentéséhez ebben az ágazatban. Ebben a tekintetben a Bizottság támogatni fogja a technológiaalapú megoldásokkal kapcsolatos célzott kutatást a Horizont Európa stratégiai tervében (2021–2024).

III.Nemzetközi szintű intézkedések

Az EU csökkenteni kívánja a metánkibocsátást az energiaágazatban, a mezőgazdaságban és a hulladékágazatban a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben. Ez a munka a nemzetközi fórumokon, például az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció, az Északi-sarkvidéki Tanács és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) kereteiben zajló meglévő partnerségekre épít. Az EU emellett együtt fog működni nemzetközi szervezetekkel.

Az EU az olaj és gáz legnagyobb importőreként rendelkezik akkora befolyással, hogy előmozdítsa az energiaágazatból származó metánkibocsátás globális csökkentését. A becslések szerint az uniós fosszilisgáz-felhasználással kapcsolatos külső szén-dioxid- vagy metánkibocsátás (a fosszilis gáz kitermelése és az EU-ba szállítása érdekében az EU-n kívüli kibocsátás) 3-8-szor akkora, mint az EU-n belüli kibocsátás 66 . A Bizottság ezért mozgósítani kívánja a legfontosabb importőr országok koalícióját, hogy koordinálja az energiaágazatból származó metánkibocsátással kapcsolatos erőfeszítéseket.

Ezen túlmenően az EU a nemzetközi fellépés felgyorsítása érdekében ki fogja használni a körforgásos gazdaságban játszott vezető szerepét, valamint az állatjólét és a termelékenység között egyensúlyt teremtő fejlett mezőgazdasági gyakorlatait. A Bizottság támogatni fogja továbbá a metánkibocsátással kapcsolatos nemzetközi adatmegosztást a tervezett nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközponton keresztül, illetve az uniós műholdas adatok globális partnerek számára történő elérhetővé tételével. Az EU így jó példával jár elöl az adatmegosztással kapcsolatos nemzetközi együttműködés terén. Ezen ágazatközi intézkedéseket az egyes ágazatokban konkrét intézkedések fogják kiegészíteni az alábbiakban ismertetettek szerint.

1.Energia

a.A nemzetközi energiaszolgáltató és energiavásárló országok megszólítása és a többoldalú együttműködés támogatása

Az EU diplomáciai figyelemfelkeltő kampányt fog folytatni a fosszilis tüzelőanyagokat előállító országokban és vállalatoknál, és arra fogja ösztönözni őket, hogy tevékeny szerepet vállaljanak az olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnerségben (OGMP) 67 . Az EU emellett szorosabb együttműködésre törekszik az USA-val, Kanadával és Mexikóval (olyan országokkal, ahol szabályozzák a metánkibocsátást, és amelyek nemzeti metánkibocsátás-csökkentési célokkal rendelkeznek), hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, illetve azonosítsák az együttes fellépések lehetőségét. Az EU kétoldalú megbeszélések révén támogatni fogja annak szükségességét, hogy globális szinten megfelelően nyomon kövessék és csökkentsék a metánkibocsátást.

A Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy technikai segítséget nyújtson a partnerországoknak a gáz és olaj kitermelése terén, hogy ezek az országok javíthassanak a metánkibocsátásra vonatkozó keretszabályozásukon, illetve javíthassák a nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési kapacitásukat.

A fosszilis tüzelőanyagokat vásároló országok közös, a fosszilisgáz-ágazatban a metánkibocsátás csökkentésére irányuló összehangolt nemzetközi intézkedéseinek lehetősége különösen jelentős. Az EU, Kína, Dél-Korea és Japán bonyolítja le a fosszilis gáz globális kereskedelmének több mint 75 %-át 68 . Az EU meg fogja szólítani ezeket a partnereket, hogy létrehozzák a vásároló országok koalícióját a nagyszabású nemzetközi nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési szabvány támogatására, előmozdítva ezzel a kibocsátáscsökkentési technológiák globális alkalmazását. 

Továbbá, meg fogja bízni a tervezett nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpontot azzal a feladattal, hogy uniós és nemzetközi szinten állítsa össze és tegye közzé a metánkibocsátási mutatót. A mutató kezdetben az egyes országok kibocsátási nyilvántartásából származó, az UNFCCC keretében bejelentett meglévő adatokon alapulhat, és lehetővé teheti, hogy a vásárlók megalapozott döntést hozzanak a tüzelőanyagok vásárlásakor. A mutatóhoz idővel a nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont globális adatai is felhasználhatók lennének.

A fosszilis gázok (beleértve az importot) pontos nyomon követésének, jelentésének és ellenőrzésének előmozdítása érdekében a Bizottság alapértelmezett értékek használatát fogja javasolni az olyan mennyiségek esetében, amelyekre nem vonatkoznak megfelelő nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési rendszerek. Szükség esetén az alapértelmezett érték használatára kerül sor, amíg nem történik meg az energiaágazatból származó metánkibocsátásra vonatkozó kötelező nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési keret bevezetése az OGMP 2.0 módszertana alapján. Ezek a lépések fokozni fogják a nemzetközi gázkereskedelem átláthatóságát.

A minimális metánkibocsátásra vonatkozó, megbízható tudományos elemzésen alapuló szabványok, célkitűzések vagy egyéb ösztönzők hatékony szerepet játszhatnak a metánkibocsátás uniós és globális csökkentésében. A Bizottság meg fogja vizsgálni a rendelkezésre álló lehetőségeket, figyelembe véve a tervezett független nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont munkáját – a metánkibocsátási mutató alapján. A nemzetközi partnerek jelentős, metánkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalásainak hiányában a Bizottság mérlegelni fogja, hogy az EU-ban felhasznált vagy behozott fosszilis energiából származó metánkibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzésekre, szabványokra vagy egyéb ösztönzőkre vonatkozó jogalkotási javaslatot tegyen. Ennek alapja egy olyan hatásvizsgálat lesz, amely átfogó értékelést ad az ilyen eszközök alkalmazásának következményeiről, többek között a hatékony érvényesítéshez szükséges független ellenőrzések és megfelelőségi ellenőrzések szempontjából, illetve a globális metánkibocsátás átfogó csökkentésére irányuló potenciális hozzájárulások tekintetében. A hatásvizsgálatra a nemzetközi partnerekkel, a civil társadalommal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott szoros konzultáció mellett kerül sor.

Az EU emellett csatlakozni fog egyes kezdeményezésekhez, és aktívan támogatja őket, ideértve a metánnal kapcsolatos globális kezdeményezést, a Világbank globális földgázégetés-visszafogási kezdeményezését és a Világbanknak a rendszeres fáklyázások 2030-ra való megszüntetésére irányuló kezdeményezését. A nemzetközi kibocsátások megfigyelőközpontjával kapcsolatos, az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP), az IEA-val, illetve az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval való uniós együttműködés alapvető szerepet játszik az ilyen szervezetek többoldalú, a globális metánkibocsátás rövid távú csökkentésére irányuló erőfeszítéseiben.

A Bizottság hozzá fog járulni számos kulcsfontosságú nemzetközi eseményhez, amelyek az ENSZ 2021. szeptemberi New York-i közgyűlését előzik meg, hogy biztosítsák azon a ülésen a metánkibocsátás 2021–2031 közötti csökkentésére vonatkozó ENSZ-központú megoldást. A cél a nemzetközi intézkedések koordinációjának támogatása a globális atmoszférikus metán gyors csökkentése, valamint a hosszabb távú intézkedések előmozdítása érdekében, elsősorban a metánkibocsátás-csökkentésre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű nemzetközi keret létrehozásával.

b.A szuperkibocsátókkal kapcsolatos műholdas adatok megosztása

A szuperkibocsátók mind uniós, mind nemzetközi szintű csökkentése olyan költséghatékony intézkedés, amely megvalósítható a jelenleg elérhető adatokkal, valamint a szivárgások észlelésére és megszüntetésére irányuló meglévő intézkedésekkel. A szénbányákból származó metánszivárgás is gyakran igen jelentős, és több adatra van szükség e terület részletes megismeréséhez 69 .

Az EU elő fogja segíteni a szuperkibocsátók észlelésére és nyomon követésére vonatkozó kapacitások globális bővítését a tervezett nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpontban. Az EU fel fogja ajánlani ezt a kapacitást a nemzetközi partnereknek, és energiadiplomáciai intézkedéseket fog hozni a szuperkibocsátók globális csökkentésének nyomon követésére és megvalósítására. Ez az információ a bottom-up észlelés adataival egyeztetett műholdas adatokon fog alapulni. 2021-től az észlelési és nyomonkövetési kapacitás alapján kidolgozásra kerül egy olyan eljárás, amelynek keretében az uniós és nemzeti kormányok az EU-ban és nemzetközi szinten is riasztást kapnak a jelentős kibocsátási forrásokról. Az észlelési kapacitás további bővítése 2023-tól érhető el 70 .

Az EU technikai vezető szerepet játszik a műholdas képalkotásban és a metánszivárgások észlelésében az uniós Föld-megfigyelési program, különösen a globális és ingyenesen elérhető légkörmonitoring szolgáltatás és a Sentinel-5P termékek segítségével. Az EU, illetve az USA és Japán az elkövetkezendő években további műholdakat fog fellőni, amelyek ugyanazt a spektrumot fedik majd le, mint a Sentinel-5P. A nemzetközi szereplők közötti adatmegosztás jó példával jár majd elöl a globális metánkibocsátás nyomon követésének javítására irányuló nemzeti együttműködés terén.

2.Mezőgazdaság

A mezőgazdasági ágazatban a globális metánkibocsátás jelentős része az EU-n kívül történik, és az előrejelzések szerint ez az arány nő. Ezért kiemelt fontosságú a nemzetközi jövőkép, továbbá a kibocsátáscsökkentési intézkedések előmozdítása. A Bizottság és a tagállamok rendkívül aktív szerepet játszottak és fognak játszani a különböző nemzetközi fórumokon a mezőgazdasági és agro-élelmiszeripari rendszerekből származó kibocsátás csökkentése érdekében.

Az EU az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCC) keretében történő koroniviai mezőgazdasági együttműködés 71 részeként meg fogja erősíteni a harmadik országokkal való együttműködést. Ez a keret számos olyan, egymással összefüggő témát ölel fel, mint a talaj, az állatállomány, a tápanyag-gazdálkodás és a vízgazdálkodás, az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásai a mezőgazdaságban és az éghajlatváltozás értékelésére szolgáló módszerek. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 26. konferenciáján az EU arra fog törekedni, hogy a koroniviai mezőgazdasági együttműködés munkaprogramja alapján biztosítsa a legjobb gyakorlatokat és ismereteket, amelyek segítségével fokozható a globális élelmiszerrendszer fenntarthatósága.

Az EU aktív szerepet játszik a tematikus mezőgazdasági munkacsoportban 72 , amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete vezet. Az EU ebben a szerepében hozzá fog járulni az együttműködés, valamint az ismeretek és bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításához az éghajlat-politikai fellépés mezőgazdasági végrehajtásának elősegítése érdekében. Ez a munka kiterjed az állatállományra, és az egyes országok által a Párizsi Megállapodás részeként vállalt nemzetileg meghatározott hozzájárulások hatékonyabb végrehajtására összpontosít.

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció mezőgazdasági kezdeményezése 73 is a nemzetileg meghatározott hozzájárulások szintjének növelésére irányul. Az állatállományra (az emésztőrendszeri fermentációra és a trágyakezelésre) és a hántolatlan rizs termelésére visszavezethető metánkibocsátás csökkentésére összpontosít. E kezdeményezés egyik fő partnereként a Bizottság biztosítani fogja, hogy továbbra is segítséget nyújtson a harmadik országoknak az ismeretcsere, a bevált gyakorlatok, továbbá olyan kísérleti projektek kidolgozása terén, amelyek a mezőgazdasági metánkibocsátás hatékonyabb kezelésére és csökkentésére törekszenek. A további munka az emésztőrendszeri fermentáció globális csökkentésére irányuló legjobb gyakorlatokra és technológiákra fog összpontosítani.

Az EU nemzetközi kutatási és együttműködési partnerségei tovább támogatják az éghajlat-politikai fellépéseket a mezőgazdasági vonatkozású projektekben. Ezek a projektek az állatállományok kezelésével, a legelőgazdálkodással és az erdőgazdálkodással foglalkoznak 74 . A metánkibocsátás csökkentésével kapcsolatos erdészeti alapú fellépések olyan kezdeményezéseket is magukban foglalnak, amelyek a tőzeglápos erdők konverziójának, lecsapolásának és felégetésének csökkentésére 75 , a kontrollálatlan vegetációtüzek előfordulásának és súlyosságának csökkentésére irányuló módon az erdőkezelésre és helyreállításra 76 , valamint a tűzifa- és kőszénfelhasználás csökkentésére (a főzés esetében a nem biomassza tüzelőanyagokra való áttérésre) 77 irányulnak. A további megcélzott területek közé tartozik a szántóföldi trágyagazdálkodás, valamint egyéb földhasználati módok és ökoszisztémák (előírt/kontrollált tüzek, mezőgazdasági fejlesztés városi és peremvárosi területeken, illetve vizes élőhelyek kiszárítása).

A Bizottság emellett együttműködési projektek keretében elő fogja mozdítani az ázsiai rizstermelésben rejlő kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. Az ilyen projektek kidolgozására és nyomon követésére az uniós éghajlat-nyomonkövetési eljárásoknak megfelelően kerül sor, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokkal és a nemzeti alkalmazkodási tervekkel összhangban.

3.Hulladék

A Bizottság tevékenyen részt vesz a hulladék lerakására (beleértve a hulladéklerakó-gáz kezelését) vonatkozó iránymutatás átdolgozásában a Bázeli Egyezmény 78 értelmében. Az iránymutatás már összhangban van a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályokkal.

IV.Következtetések

Ez a stratégia számos olyan intézkedést azonosít, amely a metánkibocsátás jelentős uniós és nemzetközi csökkenéséhez fog vezetni az energiaágazatban, a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalások megvalósításához a klímasemlegesség elérése, valamint a légszennyezés csökkentése terén. A hatékony kibocsátáscsökkentéshez az uniós tagállamok, a harmadik országok és az érdekelt felek határozott fellépésére van szükség.

A Bizottság továbbra is nyomon követi az üvegházhatást okozó gázok uniós nyilvántartásaiban a metánkibocsátás csökkentése terén elért előrehaladást, míg az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében vett jelentések a nemzetközi szintű előrehaladást követik nyomon.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Régiók Bizottságát, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a tagállamokat, a harmadik országokat, a nemzetközi szervezeteket, valamint az uniós és nemzetközi érdekelt feleket, hogy támogassák e stratégia további kidolgozását, illetve működjenek együtt ebben a munkában, hogy haladéktalanul csökkenteni lehessen a metánkibocsátást az energiaágazatban, a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban.

(1)

IPCC AR5, (2014). IPCC, 2013: Climate Change 2013: The Physical Science Basis (Éghajlatváltozás 2013: Természettudományos alapok). Az I. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ötödik értékelő jelentéséhez.

(2)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), (2016): A légszennyezésnek tulajdonítható korai halálesetek (EU-28), https://www.eea.europa.eu/media/newsreleases/many-europeans-still-exposed-to-air-pollution-2015/premature-deaths-attributable-to-air-pollution. Az EU-ban 2015–2017 között a becslések szerint évi 14–16 000 olyan korai haláleset történt, amely az ózonexpozícióra vezethető vissza. A JRC modellezési eredményein alapuló becslések szerint 2030-ra – a metánkoncentráció szintjétől függően – évente további 1800–4000, ezzel összefüggésbe hozható korai elhalálozás következhet be. Ezek a becsült eredmények valószínűleg elmaradnak majd a tényleges számoktól, mivel nem veszik figyelembe a hosszú távú ózonexpozícióval járó halandósági kockázat közelmúltbeli újraértékelését, amely szerint 2,3-szor nagyobb szorzóval kell számolni.

(3)

(EU) 2018/1999.

(4)

COM(2019) 640 final.

(5)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF .

(6)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF . 

(7)

Az EU-ban jelenleg továbbra is jelentős a szén-dioxidon kívüli üvegházhatású gázok kibocsátása, ami az összkibocsátás mintegy 20 %-át adja. 2015-ben a metán adta a szén-dioxidon kívüli teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 60 %-át, ezt követte a dinitrogén-oxid és a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátása (a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata).

(8)

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció tudományos tanácsadó bizottsága, (2020).

(9)

Az (EU) 2018/842 rendelet.

(10)

Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), World Energy Outlook (A világ energiaügyi kilátásai), (2018), https://edgar.jrc.ec.europa.eu/overview.php?v=50_GHG .

(11)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), (2018). EEA – Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatmegjelenítő, https://www.eea.europa.eu/ds_resolveuid/f4269fac-662f-4ba0-a416-c25373823292 . 

(12)

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció tudományos tanácsadó bizottsága, (2020).

(13)

Climate Watch Data, (2016).

(14)

A metánkibocsátás-csökkentésre vonatkozó stratégiai dokumentum. A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. COM(96) 557 végleges, 1996. november 15.

(15)

Például a hulladékágazatban, ahol a létesítménygazdálkodás – többek között a hulladéklerakó-gáz kezelése – érdekében indított kezdeményezések hozzájárultak a metánkibocsátás csökkenéséhez is. Ezenkívül a metánkibocsátásra a közös kötelezettségvállalási jogszabály (a 406/2009/EK határozat) értelmében vett, kötelező érvényű nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzések is vonatkoznak.

(16)

Részletes elemzés a Bizottság COM(2018) 773 közleményének alátámasztására.

(17)

Fáklyázásra és lefúvatásra a szén, olaj és fosszilis gáz kitermelési helyszínein kerül sor. Emellett (sokkal kisebb mértékben) sor kerül rá a hulladéklerakó-gázt és a biogázt termelő létesítményekben. A fáklyázás az alábbiak összefüggésében kitermelt vagy kibocsátott gázok kontrollált égése: fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és szállítása; valamint egyes mezőgazdasági és hulladékgazdálkodási gyakorlatok. A lefúvatás a nem elégetett gázok közvetlenül a légkörbe való kontrollált kibocsátása. A lefúvatás vitathatóan károsabb a környezetre, mert a kibocsátott gáz általában nagy mennyiségű metánt tartalmaz, míg a fáklyázás során a metán kevésbé káros szén-dioxiddá alakul. Ugyanakkor a fáklyázás során egyéb olyan anyagok is felszabadulhatnak, mint például a kén-dioxid vagy a nitrogén-dioxid, amely a légköri nedvességgel együtt savas esőt eredményezhet.

(18)

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció tudományos tanácsadó bizottsága, (2020).

(19)

Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), (2020). Metán-nyomonkövető 2020,

https://www.iea.org/reports/methane-tracker-2020/methane-abatement-options.

(20)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF . 

(21)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF . 

(22)

Mikrobákra visszavezethető metán képződés az állatok bélrendszerében. A kérődzők olyan emlősök, amelyek a bendőjükben (az első gyomrukban) emésztik meg az ételt baktériumok segítségével a többi gyomorban való további emésztést megelőzően. Az emésztőrendszeri fermentáció során metán képződik, amelyet az állat kibocsát. Az uniós mezőgazdasági ágazatban a metánkibocsátás legnagyobb forrását a tehenek és juhok jelentik.

(23)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF . 

(24)

  https://www.eea.europa.eu/publications/european-union-greenhouse-gas-inventory-2020 . 

(25)

„A hulladékhierarchia általában prioritási sorrendet állapít meg a legjobb általános környezeti választási lehetőségek között a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén”. A további részletekért lásd a 2008/98/EK irányelvet és az alábbi honlapot: https://ec.europa.eu/environment/waste/framework/.

(26)

Nyomon követés, jelentés és ellenőrzés, integritás és hitelesítés.

(27)

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), 2019 Refinement to the 2006 IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories (Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás pontosítása), https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2019/12/19R_V0_01_Overview.pdf.

(28)

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnersége (OGMP). https://ccacoalition.org/en/activity/ccac-oil-gas-methane-partnership#:~:text=The%20Climate%20and%20Clean%20Air,New%20York%20in%20September%202014 .

(29)

https://prtr.eea.europa.eu/#/home.

(30)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32010L0075.

(31)

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció kormányokból, kormányközi szervezetekből, vállalkozásokból, tudományos intézményekből és civil társadalmi szervezetekből álló önkéntes partnerség, amelynek célja a levegőminőség javítása, valamint az éghajlat védelme a rövid távú éghajlatbefolyásolók csökkentésére irányuló intézkedések segítségével ( https://ccacoalition.org/en/content/who-we-are ). Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) vezető globális környezetvédelmi hatóság, amely meghatározza a globális környezetvédelmi menetrendet, előmozdítja a fenntartható fejlődés környezetvédelmi dimenziójának koherens végrehajtását az ENSZ rendszerén belül, valamint hiteles tanácsadóként lép fel a globális környezet vonatkozásában ( https://www.unenvironment.org/about-un-environment ).

(32)

Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció, metánnal kapcsolatos tudományos tanulmányok,  https://ccacoalition.org/en/activity/oil-and-gas-methane-science-studies . 

(33)

Knapp, et al., (2014). Enteric methane in dairy cattle production: Quantifying the opportunities and impact of reducing emissions (Emésztőrendszeri metán a tejelő tehenek esetében: A kibocsátáscsökkentés lehetőségeinek és hatásainak számszerűsítése),  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022030214002896 .

(34)

A „szuperkibocsátó” ebben az általános összefüggésben olyan konkrét telephelyre vagy létesítményre utal, amely egy ilyen telephelyhez vagy létesítményhez képest aránytalanul magas kibocsátással rendelkezik. Egyes ágazatokban a szuperkibocsátók saját fogalommeghatározásokkal rendelkeznek. Például a földgáz ellátási láncában ez a fogalom a legnagyobb arányos veszteségi rátával rendelkező telephelyeket jelenti, vagyis azokat a helyeket, ahol a legnagyobb az előállított/feldolgozott metánból származó metánveszteség (Zavala-Araiza, et al., 2015).

(35)

A légkörmonitoring szolgáltatás napi és havi viszonylatban elemzi a metánkibocsátás globális fluktuációját. Emellett teljes kibocsátási adatkészletekkel tud szolgálni a fő globális és regionális nyilvántartások összehasonlításával. A pontosabb adatok érdekében a légkörmonitoring szolgáltatás metánnal kapcsolatos termékeit egyeztetik más független nyomon követési forrásokkal, például a felszíni monitoringállomások, a hajók és légi programok adataival.

(36)

Brandt, Cooley, Heath, (2016) (DOI: 10.1021/acs.est.6b04303).

(37)

A telephelyek 10–20 %-a felelős a kibocsátás 60–90 %-áért. Forrás: Tackling energy-related methane emissions, 2020 (Az energiaágazatból származó metánkibocsátás kezelése, 2020). A Wood Environment & Infrastructure Solutions GmbH. által vezetett konzorcium.

(38)

A 2010/75/EU irányelv.

(39)

A 166/2006/EK rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról.

(40)

COM(2020) 299 és 301; https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1259 . 

(41)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0773 . 

(42)

Az érdekelt felek ilyen és egyéb ajánlásokat tettek a Bizottság által 2020. július 17-én szervezett, „A hulladékból és mezőgazdaságból származó metánkibocsátás csökkentése biogáz előállításával – Lehetőségek és akadályok” című műhelytalálkozón.

(43)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

(44)

Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), Metán-nyomonkövető, (2020).

(45)

Véletlen szivárgás valamennyi berendezésből.

(46)

A releváns érdekelt felekkel folytatott, folyamatban lévő egyeztetés elősegíti az átdolgozott, ezekhez az ágazatokhoz és ellátási láncokhoz igazított nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési módszertanok kidolgozását.

(47)

Ez azonban csak akkor csökkentené a szivárgást, ha a kibocsátáscsökkentés költsége alacsonyabb, mint az elérhető értékesítési ártöbblet. Ugyanakkor mivel a vállalatok által használt erőforrások nincsenek a vállalatok tulajdonában (általában a termelési ország a tulajdonos), és a vállalatok nem felelősek a veszteségekért, gyakran nem igazán fűződik érdekük a kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az olajtermelők szempontjából gyakran nincsenek vagy csak korlátozott mértékben vannak arra ösztönző tényezők (a szabályozási ösztönzőkön kívül), hogy csökkentsék a nem a fő üzleti tevékenységüknek minősülő metán és egyéb gázok kibocsátását.

(48)

Ez nem vonatkozna a – például biztonsági okokból – szükséges fáklyázásra.

(49)

  https://www.worldbank.org/en/programs/zero-routine-flaring-by-2030#1 . 

(50)

  https://www.worldbank.org/en/programs/gasflaringreduction . 

(51)

A 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célterv hatásvizsgálata, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:749e04bb-f8c5-11ea-991b-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF .

(52)

Kholod, et al., (2020) ( https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.120489 ). 

(53)

COM(2020) 381.

(54)

  https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/economic-assessment-ghg-mitigation-policy-options-eu-agriculture-ecampa-2 . 

(55)

A takarmányozás egyik újszerű, nagy reményekkel kecsegtető megközelítése a szarvasmarhák takarmányának tengeri moszatokkal való dúsítása. Egy in vitro tanulmány megállapította, hogy a tengeri moszatok még igen kis mennyiségben is hatékonyan gátolhatják a metánképződést. Lásd az alábbi internetes oldalt: https://www.publish.csiro.au/an/AN15576.

(56)

https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_livestock_emissions_final_report_2017_en.pdf.

(57)

A LEAP (Livestock Environmental Assessment and Performance – Az állatállományok környezeti értékelése és teljesítménye) partnerség a FAO égisze alatt.

(58)

„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia (COM(2020) 381).

(59)

„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia (COM(2020) 381).

(60)

Az 1999/31/EK irányelv.

(61)

Eurostat, env_wasmun.

(62)

A C-323/13. sz., Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság ügyben hozott bírósági ítélet értelmezése szerint, http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-323/13 . 

(63)

LIFE Project RE MIDA – Innovatív módszerek a maradék hulladéklerakó-gáz kibocsátásának csökkentésére a földközi-tengeri térségekben, LIFE14 CCM/IT/000464. A projekt bemutatta két annak érdekében alkalmazott technológia (bioszűrés és bioablakok) technikai és gazdasági életképességét, hogy biológiailag oxidálják az alacsony fűtőértékű hulladéklerakó-biogázokat. Ezek a technológiák eredményekhez vezettek az alábbiak terén: oxidációs hatékonyság, a szagkibocsátás csökkentése, a rákkeltő anyagok kibocsátásával kapcsolatos kockázatok minimalizálása és a hulladéklerakók utólagos kezelésének alacsonyabb költsége a hagyományos égetési rendszerhez képest.

(64)

  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12405-Revision-of-the-Urban-Wastewater-Treatment-Directive . 

(65)

  https://ec.europa.eu/environment/waste/landfill/pdf/guidance%20on%20landfill%20gas.pdf . 

(66)

Environmental Defense Fund (EDF), (2019).

(67)

Jelenleg az alábbiak a tagjai: BP, Ecopetrol, Eni, Equinor, Neptune Energy International SA, Pemex, PTT, Repsol, Shell és Total.

(68)

Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), (2019).

(69)

Saunois et al. (2019).

(70)

A Sentinel-4 és Sentinel-5 műhold fellövése gyakoribb megfigyeléseket fog biztosítani, ami növeli az időszakos források azonosításának valószínűségét.

(71)

  https://unfccc.int/topics/land-use/workstreams/agriculture . 

(72)

  http://www.fao.org/climate-change/our-work/what-we-do/ndcs/twg/en/ . 

(73)

  https://ccacoalition.org/en/resources/ccac-agriculture-initiative-infosheet . 

(74)

  A Bizottság közleménye a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról , 2019. július 23.

(75)

IPCC, (2019).

(76)

Az erdővédelem és a fenntartható gazdálkodás is csökkenti az árvízkockázatot és ezáltal az áradásokkal összefüggő metánkibocsátást.

(77)

A metánkibocsátás szempontjából az egyéb biomassza tüzelőanyagokra való áttérés nem ideális megoldás, mivel minden biomassza égetése metánképződéssel jár még akkor is, ha fenntartható módon állították elő.

(78)

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény,  https://www.basel.int/Portals/4/Basel%20Convention/docs/text/BaselConventionText-e.pdf .