EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.24.

COM(2019) 354 final

2019/0161(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Uniót és az euróövezetet sújtó egy évtizeddel ezelőtti globális válság időszakában az Unió rövid idő elteltével szembesült a gazdasági és társadalmi helyzet gyors romlásával. A pénzügyi válság hamar gazdasági és államadósság-válsággá vált az euróövezetben. Az EU erre az euróövezet stabilitásának és integritásának megőrzését célzó intézkedésekkel válaszolt. Ezeket a lépéseket azóta számos kezdeményezés egészítette ki és erősítette meg, hogy az egységes valutaövezet szerkezeti problémáit hosszabb távon is kezelni lehessen. Bár az öt elnök 2015. júniusi jelentésében és a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagban megfogalmazott ajánlásokkal összhangban jelentős előrelépés történt, változatlanul komoly hiányosságok állnak fenn. A válság egyik tanulsága az volt, hogy azon tagállamoknak, amelyeknek a pénzneme az euró, célirányos strukturális reformok és beruházások révén tovább kell fokozniuk gazdaságaik ellenálló képességét, hogy megerősítsék az euróövezet egészének konvergenciáját és versenyképességét.

Ezzel összefüggésben a 2018. december 14-én (az euróövezeten kívüli tagállamokat is magában foglaló 27 tagú formációban) megrendezett euróövezeti csúcstalálkozón az Unió vezetői megbízták az eurócsoportot azzal, hogy – a gazdasági és monetáris unióhoz való hozzájárulás céljából – foglalkozzon különböző kérdésekkel, mindenekelőtt az euróövezet és az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) önkéntes alapon részt vevő tagállamok konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz kialakításával, megvalósítási módjaival és időzítésével. Az új költségvetési eszköz az uniós költségvetés részét fogja képezni, és azt a vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslat alapján kell elfogadni, szükség esetén módosításokkal. Az euróövezeti csúcstalálkozón azt is megállapították, hogy az eszközt az euróövezeti tagállamok által meghatározott kritériumok és stratégiai iránymutatás alapján kell kezelni. „Az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése: az öt elnök jelentése óta eltelt négy év eredményeinek áttekintése” című, 2019. június 12-i bizottsági közlemény 1 körvonalazta a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének módját. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz hozzájárulna a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességéhez azáltal, hogy támogatást nyújtana az euróövezeti tagállamok versenyképességgel és konvergenciával kapcsolatos kihívásainak kezelésére irányuló koherens reform- és beruházási csomagokhoz. A Bizottság közleményében jelezte azt is, hogy készen áll az eszköz irányítási keretére vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 136. cikke szerinti új rendelet előterjesztésére, teljes mértékben tiszteletben tartva a Bizottság költségvetés- és programvégrehajtással kapcsolatos előjogait. 2019. június 14-én az eurócsoport megállapodott az euróövezeti tagállamok, valamint az ERM II-ben önkéntes alapon részt vevő tagállamok számára létrehozandó, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszköz fő jellemzőit tartalmazó működési keretről 2 . A 2019. június 21-i euróövezeti csúcstalálkozón a vezetők üdvözölték a megállapodást, és hangsúlyozták, hogy az euróövezeti tagállamok döntési autonómiáját biztosítandó, minden függőben levő kérdés ügyében folytatni kell a munkát 3 .

E célból a rendeletjavaslat létrehozza az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló új költségvetési eszköz irányítási keretét. Az eszköz a reformtámogató program 4 részét képezi majd. Az irányítási keret – az Unió átfogó gazdaságpolitikai koordinációs keretével összhangban – gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt az új költségvetési eszközből támogatandó reformokhoz és beruházásokhoz.

A reformtámogató program részeként a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célja, hogy pénzügyi támogatást biztosítson az euróövezeti tagállamok számára a koherens csomagokban meghatározott reformjaikhoz és beruházásaikhoz, és így előmozdítsa az Unión belüli kohéziót. A rendeletjavaslat célja a költségvetési eszköz irányítási szempontjainak kialakítása, és a rendeletjavaslat a reformtámogató programmal együtt értelmezendő.

Ezzel összefüggésben a Tanács – kizárólag az euróövezeti tagállamok szavazati joga mellett – felhatalmazást kapna a következő feladatok végrehajtására: i. az euróövezeti reformokra és beruházásokra vonatkozó átfogó stratégia és felügyelet, valamint ii. országspecifikus iránymutatás a költségvetési eszköz révén támogatandó reformok és beruházások célkitűzéseihez. A rendeletjavaslat mindenekelőtt előírja, hogy a Tanács minden évben (az eurócsoportban folytatott megbeszéléseket követően) – az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlás (a továbbiakban: az euróövezeti ajánlás) részeként – stratégiai irányvonalakat határoz meg az euróövezet egésze számára a reform- és beruházási prioritásokkal kapcsolatban. A Tanács a stratégiai irányvonalak megállapítása során kikérheti az euróövezeti csúcstalálkozó véleményét. Ezt követően a Tanács az euróövezeti tagállamoknak címzett országspecifikus iránymutatást tartalmazó ajánlást fogad el a költségvetési eszközből támogatandó reformok és beruházások célkitűzéseiről. Az euróövezeti tagállamok a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében reform- és beruházási csomagokra vonatkozó javaslatokat terjeszthetnek elő, az euróövezeti tagállamoknak mind a stratégiai irányvonalakat, mind pedig az országspecifikus iránymutatást figyelembe kell venniük a költségvetési eszközhöz kapcsolódó koherens reform- és beruházási csomagok benyújtásakor. Azon tagállamok tekintetében, amelyeknek a pénzneme nem az euró, és amelyek részt vesznek az ERM II árfolyam-mechanizmusban, továbbá szeretnék önkéntes alapon igénybe venni a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközt, megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az e rendeletben előírt kerettel összhangban.

Az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz javasolt irányítási kerete eleget tesz annak az igénynek, hogy meg kell erősíteni az euróövezeti gazdaságpolitikák koordinációját és elő kell mozdítani azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek kezelik az euróövezet egésze előtt álló kihívásokat és hozzájárulnak gazdasági és társadalmi konvergenciájához.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási kerete összhangban lesz az uniós gazdaságpolitikák felügyeletét és koordinációját biztosító európai szemeszter jól megalapozott eljárásaival. Az e rendeletben meghatározott irányítási keret végrehajtása szintén az európai szemeszter menetrendjéhez igazodik majd.

Az éves stratégiai irányvonalakat a Tanács az euróövezeti ajánlás szerves részeként fogadja majd el, amelyet a Tanács általi elfogadást megelőzően az Európai Tanács hagy jóvá. A stratégiai irányvonalak kialakításához a Bizottság tájékoztatni fogja a Tanácsot arról, hogy az előző években milyen intézkedésekre került sor a stratégiai irányvonalak alapján, ezáltal megerősítve a szakpolitikai iránymutatás következetességét.

Az euróövezeti tagállamokra vonatkozó országspecifikus iránymutatás figyelembe veszi a stratégiai irányvonalakat, és teljes mértékben összhangban lesz az azokkal párhuzamosan az európai szemeszter keretében – adott esetben a Szerződésen alapuló megfelelő bizottságokban folytatott megbeszélést követően – elfogadott országspecifikus ajánlásokkal. Az országspecifikus iránymutatás mindenekelőtt ismerteti, hogy az egyes euróövezeti tagállamoknak az országspecifikus ajánlásokban meghatározott reform- és beruházási célkitűzések közül mely konkrét célhoz kapcsolódóan célszerű koherens reform- és beruházási csomagot benyújtaniuk a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében. Az érintett tagállamokra vonatkozó országspecifikus iránymutatás következésképpen nem kiegészíti az országspecifikus ajánlásokat, hanem a költségvetési eszközből nyújtandó támogatás tekintetében prioritásokat határoz meg közöttük. A hatékonyság érdekében az euróövezeti tagállamoknak címzett országspecifikus iránymutatásokat egyetlen ajánlásba foglalva fogadják majd el. Szükség esetén a rendeletjavaslat alapján adott iránymutatás megfelelően figyelembe fogja venni az adott időszakban a tagállamban végrehajtott makrogazdasági kiigazítási programokat.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A rendeletjavaslat meghatározza az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében benyújtandó reform- és beruházási csomagokra vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatás irányítási keretét. A rendeletjavaslat összhangban áll továbbá a beruházásokra vonatkozó javasolt uniós programokkal – például az uniós kohéziós politikai alapokkal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és az InvestEU-val –, kiegészítve azokat és megteremtve közöttük a megfelelő szinergiákat.

A rendeletjavaslat a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagban 5 megfogalmazott elképzelésekre épül, és összhangban van „Az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése: az öt elnök jelentése óta eltelt négy év eredményeinek áttekintése” című, 2019. június 12-i bizottsági közleménnyel, amely körvonalazta a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének módját. A tervek szerint a költségvetési eszköz beágyazódik majd az uniós költségvetésbe, és nagyságát a 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésről szóló tárgyalások keretében határozzák meg. A rendeletjavaslat összhangban van a többéves pénzügyi keret célkitűzéseivel is.

A rendeletjavaslat nem érinti a Bizottság előjogait a költségvetés- és programvégrehajtás tekintetében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul, összefüggésben annak 121. cikke (6) bekezdésével.

Az EUMSZ 136. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében a Tanács az EUMSZ 121. és 126. cikkében említett vonatkozó eljárásokkal összhangban intézkedéseket fogadhat el az euróövezeti tagállamokra vonatkozóan, és az intézkedések keretében gazdaságpolitikai iránymutatásokat állapíthat meg ezen tagállamok számára, biztosítva egyúttal ezeknek az Unió egészére vonatkozóan elfogadott iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségét és folyamatos felügyeletét.

Az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében részletes szabályokat állapíthat meg az említett rendelkezésben meghatározott többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozóan.

Az EUMSZ 136. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a rendeletjavaslat célja az euróövezeti tagállamokra vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatások megállapítása a konvergenciát és versenyképességet szolgáló, a reformtámogató programhoz tartozó jövőbeli költségvetési eszköz irányítási keretére vonatkozó rendelkezések meghatározásával, mely program kedvezményezettjei az euróövezeti tagállamok. A javaslat tárgyára tekintettel az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdésében említett eljárás megfelelő a rendeletjavaslat elfogadásához.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A rendeletjavaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel csak olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani („a kielégítő nemzeti megvalósíthatóság vizsgálata”), és e célkitűzések a tagállamok egyedi fellépéseivel összehasonlítva uniós beavatkozás révén hatékonyabban elérhetők („összehasonlító hatékonysági vizsgálat”).

E tekintetben a szakpolitikai iránymutatások, így az euróövezet egészére vonatkozó stratégiai irányvonalak, valamint a reformokra és beruházásokra vonatkozó célirányos egyedi célkitűzések meghatározása, amelyek szintén elősegíthetik az euróövezet általános konvergenciáját és versenyképességét, ténylegesen olyan intézkedések, amelyeket uniós szinten hatékonyabban lehet kialakítani és végrehajtani, mint tagállami szinten. A Szerződésekben foglalt gazdaságpolitikai koordinációs szerepe szerint a Bizottság a legalkalmasabb arra, hogy ilyen ügyekben kezdeményezzen, a Tanács pedig arra, hogy döntést hozzon.

Emellett a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási kerete tekintetében a Tanács euróövezeti tagállamokat képviselő tagjai szerepének erősítése az e rendelet alapján elfogadott vonatkozó gazdaságpolitikai koordinációs intézkedések iránti közös euróövezeti szerepvállalást is megerősíti majd. Ez megfelelően tükrözi a Szerződésben foglalt azon elvet, hogy a gazdaságpolitikák összehangolása „közös érdekű ügy”.

Az e javaslat alapján elfogadandó stratégiai irányvonalak és országspecifikus iránymutatások csupán útmutatót jelentenek az euróövezeti tagállamok számára, a tényleges reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos döntés az érintett tagállamok kezében marad. Következésképpen a rendeletjavaslat nem sérti az egyes tagállamok azon jogát, hogy eldöntsék, milyen intézkedéseket szükséges vagy időszerű megtenni nemzeti, regionális vagy helyi szinten; a rendeletjavaslat tiszteletben tartja azt az elvet, hogy a reformok és a beruházások végrehajtása továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és a végrehajtásért a tagállamokban a megfelelő kormányzati szintek felelősek.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel megfelelő intézkedés az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretének létrehozására irányuló célkitűzés eléréséhez. A javaslat nem lépi túl a célkitűzés megvalósításához – vagyis az irányítási keret létrehozásához – szükséges mértéket, mivel kevésbé korlátozó eszköz nem lenne alkalmas a tagállami reformok és beruházások prioritásaira és célkitűzéseire vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatás meghatározására. A javasolt irányítási keret alapján kibocsátandó stratégiai irányvonalak és országspecifikus iránymutatások nem rendelkeznek kötelező erővel, és azon reformok és beruházások egyedi jellemzőinek meghatározására korlátozódnak, amelyeket az euróövezeti tagállamok saját döntésük alapján a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében csomagként előterjeszthetnek. A rendeletjavaslat továbbá csak e stratégiai irányvonalak és országspecifikus iránymutatások általános tartalmát, összhangját és időzítését határozza meg. Az említett elemek alapján a rendeletjavaslat arányos eszköz céljának eléréséhez, mivel csak olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek összhangban állnak célkitűzéseivel.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt uniós irányítási keret irányelv vagy önként választható eszközök révén nem valósítható meg. Következésképpen rendelet alkalmazása indokolt.

3.AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI

A javaslat figyelembe veszi az Európai Parlament és az euróövezeti csúcstalálkozó álláspontját.

Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentésében ismertette véleményét az euróövezet költségvetési kapacitására vonatkozó ütemtervről (Böge/Berès-jelentés – 2015/2344(INI), 2017. február 16.).

A 2018. decemberi euróövezeti csúcstalálkozón megbízták az eurócsoportot, hogy a Bizottság „szükség esetén módosítandó javaslata” alapján (mely alatt a Bizottság által 2018 májusában előterjesztett reformtámogató programra vonatkozó javaslat értendő) dolgozza ki az euróövezet konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz kialakítását, végrehajtásának módját és időzítését. Mindenekelőtt a 2018. decemberi euróövezeti csúcstalálkozón megfogalmazott nyilatkozat szorgalmazta, hogy a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközt az euróövezeti tagállamok által meghatározott kritériumok és stratégiai iránymutatás alapján hozzák létre.

Az eurócsoport 2019. június 14-i ülésén megállapodott az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszköz általános jellemzőit meghatározó működési keretekről, és szorgalmazta az euróövezeti tagállamok irányítási keretére vonatkozó rendelkezések „további jogi aktusban” történő kodifikálását. Emellett a 2019. június 21-i euróövezeti csúcstalálkozó megállapította, hogy a szóban forgó eszköz irányítási keretében biztosítani kell az euróövezeti tagállamok „döntéshozatali autonómiáját”.

Ezzel összefüggésben csak egy az EUMSZ 136. cikke szerinti külön rendelettel biztosítható az irányítási keret Szerződésben meghatározott autonómiája. Először is, csak egy az EUMSZ 136. cikke szerinti külön rendelettel állapíthatók meg olyan releváns gazdasági kormányzási intézkedések, amelyek meghatározzák a stratégiai irányvonalakat, valamint az euróövezeti tagállamok reform- és beruházási célkitűzéseit a konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszköz keretében. Másodszor, csak egy az EUMSZ 136. cikke szerinti rendelettel írhatók elő olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az euróövezeti tagállamok számára, hogy döntéseket hozzanak a gazdaságpolitikai koordináció terén.

Az euróövezeti csúcstalálkozón előírt „döntési autonómia” biztosítása mellett az EUMSZ 136. cikke szerinti javaslat oly módon kodifikálná az eszköz irányításának euróövezeti dimenzióját, hogy az összeegyeztethető legyen a Bizottságnak a konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszközzel összefüggésben a költségvetés- és programvégrehajtás tekintetében fennálló előjogaival.

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat nem kapcsolódik a célravezető szabályozásra és a szabályozás egyszerűsítésére irányuló tevékenységhez, és nem jelent megfelelési költségeket a kis- és középvállalkozások és az egyéb érdekeltek számára.

·Alapjogok

A javaslat nem lesz közvetlen hatással az alapvető uniós jogok tiszteletben tartására és védelmére, mivel a rendelet csupán a gazdasági kormányzás keretét határozza meg. A javasolt rendelet alapján elfogadott stratégiai irányvonalak és tanácsi intézkedések (ajánlások) nem bírnak kötelező erővel, és azok címzettjei a tagállamok.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nem lesznek uniós költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendeletjavaslat létrehozza az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló új költségvetési eszköz irányítási keretét. Ezzel összefüggésben a rendeletjavaslat általános tárgya és hatálya a reformtámogató programhoz tartozó, az euróövezeti tagállamok konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretére vonatkozik. Alkalmazási köre ezért az euróövezeti tagállamokra terjed ki (1.cikk).

A rendeletjavaslat szerint a Tanács két különböző intézkedést fogadhat el, amelyeket a rendelet célkitűzései határoznak meg közelebbről (3. cikk). A Tanács – az eurócsoportban folytatott megbeszéléseket követően – stratégiai irányvonalakat fogadhat el az euróövezet egészére vonatkozóan az euróövezet reform- és beruházási prioritásaival kapcsolatban, továbbá az egyes euróövezeti tagállamok esetében a Tanács országspecifikus iránymutatásokat fogalmazhat meg, amelyek meghatározzák a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében megvalósítandó reformok és beruházások szempontjából releváns célkitűzéseket, mely reformokat és beruházásokat az érintett tagállamok a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében előterjeszthetnek a Bizottságnak. Az országspecifikus iránymutatás összhangban lesz az euróövezetre vonatkozó stratégiai irányvonalakkal és a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében elfogadott országspecifikus ajánlásokkal, és adott esetben további megbeszélések tárgyát képezi a Szerződések alapján létrehozott megfelelő bizottságokban.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy az euróövezeti reform- és beruházási prioritásokra vonatkozó stratégiai irányvonalakat be kell illeszteni az euróövezeti ajánlásba (4. cikk). A stratégiai irányvonalakat meg kell tárgyalni az eurócsoporton belül, mielőtt a Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – minősített többséggel elfogadná azokat az euróövezeti ajánlás szerves részeként. Emellett a megközelítést az euróövezeti csúcstalálkozó évente jóváhagyná. A rendeletjavaslat előírja továbbá a Bizottság számára, hogy tájékoztassa a Tanácsot arról, hogy milyen intézkedésekre került sor az előző évek stratégiai irányvonalai alapján, ami lehetővé teszi, hogy a Tanács figyelembe vegye a szakpolitikák végrehajtása terén elért eredményeket a következő év stratégiai irányvonalainak meghatározása során.

Az irányítási keret részletesebben is megjelenik az euróövezeti tagállamok számára nyújtandó országspecifikus iránymutatást tartalmazó tanácsi ajánlásra vonatkozó előírásban (5. cikk). Az országspecifikus iránymutatásnak összhangban kell lennie az érintett tagállamra vonatkozó országspecifikus ajánlásokban szereplő iránymutatással, illetőleg megfelelően figyelembe kell vennie a makrogazdasági kiigazítási programot jóváhagyó esetleges tanácsi határozatokat. Az országspecifikus iránymutatást tartalmazó tanácsi ajánlást minősített többséggel fogadják el a Bizottság ajánlása alapján. A stratégiai irányvonalakat (4. cikk), valamint az országspecifikus iránymutatást a tagállamok a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében vehetik figyelembe. Mindkettő alapul szolgál majd a tagállamok számára a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében előterjesztendő, koherens reform- és beruházási csomagokat tartalmazó esetleges javaslataikhoz. Végső soron a tagállam dönt a részvételről és arról, hogy előterjeszt-e megfelelő reform- és beruházási csomagokat, amelyek támogathatók a költségvetési eszköz keretében.

A költségvetési eszköz megállapíthat a reformok és a beruházások összköltségéhez viszonyított minimális nemzeti társfinanszírozási arányt. Ebben az összefüggésben a 6. cikk előírja, hogy a Bizottság értékelése alapján a Tanács állapítja meg, hogy mely tagállamok esetében áll fenn súlyos gazdasági visszaesés, amelynek következtében módosítani kell a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében megállapított nemzeti társfinanszírozási arányt. Ez a rendelkezés nem érinti az 1056/2005/EK tanácsi rendelettel és az 1177/2011/EU tanácsi rendelettel módosított 1467/97/EK tanácsi rendelet 6 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazását.

A rendeletjavaslat megerősíti az EUMSZ 136. cikkének (2) bekezdésében előírt szavazási szabályt a stratégiai irányvonalak és tanácsi ajánlások tekintetében: csak a Tanács euróövezeti tagállamokat képviselő tagjai rendelkeznek szavazati joggal (7. cikk).

Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd megerősítése, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a rendeletjavaslat meghatározza az Európai Parlament, a Tanács és az eurócsoport részvételével lebonyolítandó gazdasági párbeszéd paramétereit (8. cikk). Az említett keretnek megfelelően az Európai Parlament illetékes bizottsága megszervezheti a gazdasági párbeszédet és felkérheti a Tanács és az eurócsoport elnökét, hogy vegyen részt a rendelet alapján elfogadott intézkedések megvitatásában.

A javasolt rendelet hatékonyságának felülvizsgálata érdekében a Bizottságnak 2023-tól kezdődően négyévente jelentést kell közzétennie, és továbbítania kell azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (9. cikk).

2019/0161 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésének a 121. cikk (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően 7 ,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 8 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása közös érdekű ügy. Az euróövezeti tagállamoknak különös érdeke és felelőssége, hogy – a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatással összefüggésben – olyan gazdaságpolitikát folytassanak, amely előmozdítja a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, továbbá, hogy elkerüljék az olyan szakpolitikákat, amelyek ezt veszélyeztetik.

(2)A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében az euróövezeti tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy célirányos strukturális reformok és beruházások révén megerősítsék gazdaságaik ellenálló képességét. A 2018. decemberi euróövezeti csúcstalálkozón az eurócsoport megbízást kapott, hogy foglalkozzon az euróövezet konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz kialakításával, megvalósítási módjaival és időzítésével. Annak biztosításához, hogy a tagállamok következetes, koherens és jól összehangolt módon hajtsák végre a strukturális reformokat és beruházásokat, olyan irányítási keretet kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy stratégiai irányvonalakat határozzon meg a tagállamok által az euróövezeten belül végrehajtandó reform- és beruházási prioritásokkal kapcsolatban. Ez a keret megerősítené a konvergenciát és versenyképességet az euróövezetben. A Tanácsnak országspecifikus iránymutatást is kell adnia az euróövezeti tagállamok konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközzel támogatható egyedi reform- és beruházási célkitűzéseihez. Mivel ez a keret kifejezetten az euróövezeti tagállamokra vonatkozik, csak a Tanács e tagállamokat képviselő tagjai vehetnek részt a rendelettel kapcsolatos szavazásban.

(3)Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a tagállamok nemzeti reformprioritásainak meghatározására és e prioritások végrehajtásának nyomon követésére szolgáló keret. E rendelet célja, hogy elősegítse az euróövezet egészére vonatkozó reform- és beruházási prioritások, valamint az egyes euróövezeti tagállamok reform- és beruházási célkitűzései közötti koherenciát, továbbá hogy biztosítsa azok összhangját az európai szemeszterrel.

(4)A Tanácsnak az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlás részeként évente stratégiai irányvonalakat kell megfogalmaznia az euróövezet reform- és beruházási prioritásaira vonatkozóan. A stratégiai irányvonalakat a Bizottság ajánlása alapján a Tanács minősített többséggel fogadja el, miután az eurócsoport megtárgyalta azokat a reform- és beruházási prioritásokat, amelyeknek a figyelembevételét a stratégiai irányvonalak kidolgozásakor fontosnak és megfelelőnek tartja. Az éves euróövezeti csúcstalálkozó is szerepet fog játszani az irányvonalak kialakításában.

(5)Annak biztosításához, hogy a stratégiai irányvonalak tükrözzék a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, a Bizottságnak – a stratégiai irányvonalakra vonatkozó ajánlásával párhuzamosan – az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlása részeként tájékoztatnia kell a Tanácsot arról, hogy a tagállamok az előző években milyen intézkedéseket hajtottak végre a stratégiai irányvonalak alapján.

(6)Az euróövezeti tagállamok a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében reform- és beruházási csomagokra vonatkozó javaslatokat terjeszthetnek elő. E célból a Tanács ajánlást fogad el, amelyben országspecifikus iránymutatást ad azokra a reform- és beruházási célkitűzésekre vonatkozóan, amelyeket a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében támogatni lehet az euróövezeti tagállamokban. Ennek a tanácsi ajánlásnak összhangban kell állnia az e rendelet alapján elfogadott stratégiai irányvonalakkal, továbbá az egyidejűleg a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében elfogadott – és adott esetben előzőleg a Szerződések alapján létrehozott megfelelő bizottságokban megtárgyalt – országspecifikus ajánlásokkal. A tanácsi ajánlásnak adott esetben megfelelően figyelembe kell vennie a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 vonatkozó rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot is.

(7)Az euróövezeti tagállamok reform- és beruházási célkitűzéseire vonatkozó országspecifikus iránymutatást tartalmazó, minősített többséggel elfogadott tanácsi ajánlásnak a Bizottság ajánlásán kell alapulnia. Ez a folyamat nem érintheti az euróövezeti tagállamok konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközben való részvételének önkéntes jellegét, és nem érinti a Bizottság fennálló előjogait az eszköz végrehajtása tekintetében.

(8)Az e rendeletben meghatározott irányítási kereten belül a Tanácsnak az euróövezet egészére vonatkozó stratégiai irányvonalakat kell meghatároznia, továbbá országspecifikus iránymutatást kell adnia az egyes euróövezeti tagállamok reform- és beruházási csomagjainak célkitűzéseire vonatkozóan. A Bizottság az EUMSZ 317. cikke alapján hajtja végre az Unió költségvetését, amely magában foglalja a kiadási programok irányítását. A rendelet nem érintheti a Bizottság (EU) XXXX/XX rendelet szerinti hatásköreit a [reformtámogató programhoz tartozó] konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz tekintetében.

(9)A Bizottság értékelése alapján, és a módosított 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül, az (EU) XXXX/XX rendeletben [a reformtámogató programról szóló rendelet] meghatározott nemzeti társfinanszírozási arányok módosítása céljából a Tanács megállapítja, hogy mely tagállamok esetében tapasztalható súlyos gazdasági visszaesés.

(10)Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd elmélyítése, valamint e gazdasági párbeszéd során a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot, és adott esetben az eurócsoport elnökét, hogy az e rendelet értelmében hozott intézkedések megvitatása érdekében jelenjen meg a bizottság előtt.

(11)A Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatékonyságáról.

(12)Mivel a rendelet célját – az európai gazdasági és monetáris unió megfelelő működéséhez, valamint az euróövezeten belüli konvergenciához és versenyképességhez való hozzájárulást a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretének meghatározása révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet megállapítja az (EU) XXX/XX rendelet 10 szerinti reformtámogató programhoz tartozó, az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)Ez a rendelet az euróövezeti tagállamokra alkalmazandó.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése és 148. cikkének (4) bekezdése szerint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében az egyes tagállamoknak tett tanácsi ajánlások;

b)„euróövezeti ajánlás”: az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével együtt értelmezett 136. cikkének megfelelően.

3. cikk
Célkitűzések

E rendelet a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközre vonatkozó irányítási keret meghatározásával hozzájárul az euróövezeti tagállamok gazdaságainak konvergenciájához és versenyképességéhez, meghatározva a következőket:

a)az euróövezet egészének reform- és beruházási prioritásaival kapcsolatos stratégiai irányvonalak;

b)a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz szempontjából releváns reform- és beruházási célkitűzésekre vonatkozó országspecifikus iránymutatás, amely összhangban van az országspecifikus ajánlásokkal.

4. cikk
Az euróövezetre vonatkozó stratégiai irányvonalak

(1)A Bizottság ajánlása alapján és az eurócsoportban folytatott tárgyalásokat követően a Tanács az euróövezeti ajánlás részeként évente meghatározza az euróövezet reform- és beruházási prioritásaira vonatkozó stratégiai irányvonalakat.

(2)Az (1) bekezdésben említett ajánlásával párhuzamosan a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy a tagállamok külön-külön és együttesen hogyan követték az előző évek stratégiai irányvonalait.

5. cikk
Országspecifikus iránymutatás

(1)A Tanács a Bizottság ajánlása alapján az euróövezeti tagállamoknak címzett ajánlást fogad el, amelyben évente országspecifikus iránymutatást ad a reform- és beruházási célkitűzésekről a reform- és beruházási csomagokkal összefüggésben, melyeket a tagállamok ezt követően az (EU) XXXX/XX rendelet [a reformtámogató programról szóló rendelet] alapján előterjeszthetnek.

(2)Az (1) bekezdésben említett ajánlás összhangban áll a 4. cikk szerinti stratégiai irányvonalakkal és az érintett tagállamra vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal. Az (1) bekezdésben említett ajánlásban a Tanács megfelelően figyelembe veszi a 472/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdése szerint jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot.

6. cikk
Súlyos gazdasági visszaesés

Adott esetben a Bizottság értékelése alapján az 5. cikk (1) bekezdésében említett ajánlás az (EU) XXXX/XX rendeletben [a reformtámogató programról szóló rendelet] meghatározott nemzeti társfinanszírozási arányok módosítása céljából megállapítja, hogy egy adott tagállamban súlyos gazdasági visszaesés tapasztalható-e.

Ez a cikk nem érinti az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazását.

7. cikk
Szavazás a Tanácsban

(1)Az e rendeletben említett intézkedések tekintetében a Tanácsnak csak azok a tagjai vesznek részt a szavazásban, akik azon tagállamokat képviselik, amelyek pénzneme az euró.

(2)A Tanács (1) bekezdésben említett tagjainak minősített többségét az EUMSZ 238. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

8. cikk
Gazdasági párbeszéd

Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd elmélyítése, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot, és adott esetben az eurócsoport elnökét, hogy az e rendelet értelmében hozott intézkedések megvitatása érdekében jelenjen meg a bizottság előtt.

9. cikk
Felülvizsgálat

(1)A Bizottság 2023. december 31-ig, majd ezt követően négyévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli a rendelet hatékonyságát.

(2)A Bizottság a jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/emu_communication_en.pdf  

(2)     https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2019/06/14/term-sheet-on-the-budgetary-instrument-for-convergence-and-competitiveness/  

(3)     https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/06/21/statement-of-the-euro-summit-21-june-2019/  

(4)    COM(2018)391, https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/budget-may2018-reform-support-programme-regulation_en.pdf

(5)     https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-emu_hu.pdf  

(6)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:31997R1467&from=HU ,     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32005R1056&from=HU     https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:306:0033:0040:HU:PDF

(7)    HL C, o. 

(8)    HL C , o.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(10)    HL C, , o.