AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. június 1.)

a 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(CON/2022/19)

(2022/C 286/03)

Bevezetés és jogalap

2022. február 3-án és február 4-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől és az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a sz. 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet), valamint a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (2) (a továbbiakban: a javasolt irányelv).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet és a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a) érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti, az uniós monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, és b) érintik a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.   A javasolt rendelet célkitűzései

1.1

Az EKB üdvözli a javasolt rendelet arra irányuló fő célkitűzését, hogy az (EU) sz. 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) (a továbbiakban: MIFIR) akként módosítsa, hogy az Európai Unió (EU) kereskedési helyszínein a piaci adatok átláthatóságának javítása érdekében új szabályozási keretet hoz létre a kereskedési adatokra vonatkozó „összesítettadat-szolgáltatás” elkészítésére vonatkozóan, ideértve az eszközkategóriánként egyetlen összesítettadat-szolgáltató engedélyezésére irányuló új kiválasztási folyamatot is.

1.2

A javasolt rendelet a tulajdonviszonyt megtestesítő és a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre vonatkozó, a kereskedés előtti és utáni uniós átláthatósági szabályok jelentős módosításait is tartalmazza, ilyen például az ügyleti adatok közzétételének elhalasztására vonatkozó szabályok nagyobb fokú harmonizációja, a részvényekkel és a származtatott termékekkel való uniós kereskedésre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása, a megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés tilalma, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel való kereskedés uniós rendszerének egyéb módosításai. A javasolt módosítások célja az európai tőkepiacok integrációjának további támogatása és a vonatkozó pénzügyi piaci felügyeleti szabályok további harmonizálása Unió-szerte. Az EKB határozottan támogatja a tőkepiaci integráció további támogatásának általános célját, különösen a piaci adatok átláthatóságának javasolt fokozása révén. Több szempontból is szükség van szorosabbra fűzött és integráltabb tőkepiacokra. Ezek nem csupán mozgósíthatják az euróövezet gazdaságának támogatásához szükséges forrásokat, hanem általánosságban is ellenállóbbá teszik a pénzügyi rendszert. Emellett az európai tőkepiacok integrációja várhatóan javítja az egységes monetáris politika transzmisszióját az euroövezet valamennyi részén, és megkönnyíti a piaci szereplők számára a zöld finanszírozáshoz és a digitális gazdaságra való átállás finanszírozásához való hozzáférést. E célból az EKB ismételten hangsúlyozza, hogy haladéktalanul jóvá kell hagyni az Európai Bizottság tőkepiaci unióra vonatkozó 2020-as cselekvési terve szerinti további kezdeményezéseket, és – amennyiben ez jogi szempontból szükséges – nemzeti szinten teljes körűen végre kell hajtani azokat.

1.3

A piaci adatok átláthatóságának fokozása hozzá fog járulni az uniós tőkepiacok fejlődéséhez, mivel az ár- és likviditási információk szélesebb körben állnak a befektetők és a kibocsátók rendelkezésére, ami több befektetési és finanszírozási lehetőséget teremt, és csökkenti a kibocsátók tőkebevonási költségeit. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a magasabb szintű átláthatóság bizonyos körülmények között lehetővé teheti egyes kereskedők számára a piacon meglévő megrendelésekre vonatkozó információk fokozottabb kihasználását azáltal, hogy a legújabb technológia segítségével gyorsabban élni tudnak az adott információ nyújtotta lehetőségekkel.

1.4

Az EKB különösen érdekelt e jogalkotási javaslatokban, tekintettel arra, hogy a KBER monetáris politikájának végrehajtása és más, a Szerződésben meghatározott feladatok ellátása során a KBER részt vesz a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök (kötvények, ideértve az államkötvényeket is) piacán, valamint tekintettel arra, hogy meg kell őrizni az ilyen érzékeny ügyletek titkosságát. Ezért az EKB további észrevételeket kíván fűzni a MiFIR egyéb rendelkezéseihez (4), amelyek ugyan nem képezik a javasolt rendelet tárgyát, de érintik a KBER központi bankjait és azok pénzügyi eszközökkel kapcsolatos piaci ügyleteit (lásd a 7. bekezdést).

2.   A javasolt irányelv célkitűzései

Mivel a javasolt irányelv csak korlátozott mértékben módosítja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) (a továbbiakban: MiFID II), és ez is nagyrészt a MiFIR javasolt módosításaiból ered, az EKB nem látja szükségesnek, hogy véleményt alkosson a javaslatról.

Különös észrevételek

3.   Összesítettadat-szolgáltatás

3.1

Az EKB üdvözli az „összesítettadat-szolgáltatás” javasolt megerősített rendszerének bevezetését, valamint az összesítettadat-szolgáltató (CTP) kiválasztására irányuló ajánlattételi versenyeljárást valamennyi eszközosztály tekintetében. Amint azt az EKB korábban megjegyezte, valódi átláthatóság csak a minden egyes vonatkozó eszközkategóriához rendelt egyetlen CTP (6) létrehozásával biztosítható megfelelően. Az „összesítettadat-szolgáltatás” számos előnnyel jár a befektetők számára, és ezek támogatják a tőkepiaci unió azon célkitűzéseit, hogy a tőkepiaci finanszírozást hozzáférhetőbbé tegyék a befektetők számára, és csökkentsék az uniós tőkepiacok széttagoltságát. Hozzá kell járulnia az átláthatóság fokozásához és a befektetők piaci adatokhoz való hozzáférésének javításához, ezáltal csökkentve a likviditási és a kereskedés-végrehajtási kockázatokat, valamint a piac széttagoltságát. Emellett jelentősen csökkentheti a befektetők tranzakciós költségeit is. Annak lehetővé tétele, hogy a befektetők ésszerű költségek mellett valós idejű áttekintést kapjanak a kereskedési tevékenységről, fokozza az uniós tőkepiacoknak a vállalati és lakossági befektetők általi, finanszírozási és befektetési célú igénybevételét.

3.2

A javasolt megerősített rendszer technikai és működési szempontból összetett, és bevételmegosztási rendszert is magában foglal. Annak érdekében, hogy irányt mutasson az adott eszközosztályra vonatkozó konszolidált adatkészlet előállításával kapcsolatos befektetésének minősége és szintje közötti egyensúly megteremtése érdekében, alapvető fontosságú, hogy a CTP támaszkodhasson a piaci adatszolgáltatók (befektetési vállalkozások, kereskedési helyszínek, jóváhagyott közzétételi mechanizmusok és rendszeres internalizálók) által szolgáltatott adatok minőségére, teljességére és gyors szolgáltatására. E tekintetben az EKB értelmezése szerint a javaslat értelmében a CTP csak az alapvető piaci adatok konszolidálásáért és azok piac számára történő üzleti közzétételéért lesz felelős, és a szolgáltatott adatok minőségét, amelyért továbbra is teljes mértékben a piaci adatszolgáltatók felelősek, a Bizottság fogja szabályozni felhatalmazáson alapuló jogi aktusban, az érdekképviseleti szakértői csoport és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) tanácsai alapján.

3.3

Amennyiben az ESMA-nak bármilyen okból meg kell szüntetnie a CTP-koncessziót azért, hogy hitelessé tegye a szerződés újrapályáztatásának lehetőségét, az ESMA által kidolgozandó technikai standardok előírhatnák a CTP számára, hogy hozza nyilvánosságra a piaciadat-szolgáltatókra vonatkozó technikai kapcsolódási paramétereit és az adatszótárait annak érdekében, hogy azok a szerződésért versenyezni kívánó egyéb szervezetek számára is hozzáférhetőek legyenek.

3.4

Az EKB értelmezése szerint az összesítettadat-szolgáltatásra vonatkozó javaslatok nem érintik a KBER „monetáris, devizaügyletekkel és pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikájával” kapcsolatos ügyleteinek titkosságát, amelyek a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése értelmében továbbra is mentesülnek a közzététel alól. Ennek megfelelően a Bizottság által a javasolt 22b. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó „piaci adatok” és a CTP-k által a felhasználóknak eladandó „alapvető piaci adatok” nem tartalmazzák a KBER szakpolitikai ügyleteiből származó (például az árra, a volumenre és a kötési időpontra vonatkozó) adatokat.

4.   A részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszere: „nem nyilvános kereskedés”

Az EKB üdvözli, hogy a javasolt rendelet egyszerűsíti a részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszerét azáltal, hogy a kettős volumenkorlátot egységes volumenkorláttal váltja fel, amelyet a referenciaárra vonatkozó mentesség vagy a letárgyalt árra vonatkozó mentesség alapján az adott pénzügyi eszközzel az Unióban kereskedett teljes volumen 7 %-ában határoz meg (7). Ez egyszerűsíti az átláthatósági rendszert és a nem nyilvános kereskedés szintjének nyomon követését. A javasolt alacsonyabb uniós szintű volumenkorlát ellensúlyozni kívánja a helyszínspecifikus küszöbérték eltörlését, így az átfogó javaslat célja a részvényekkel kapcsolatos kereskedés előtti átláthatóság szintjének növelése. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a helyszínspecifikus volumenkorlát eltörlése és az uniós szintű korlát csökkentése közötti kölcsönhatás összetett, mivel ezek a javasolt változtatások várhatóan eltérő hatást gyakorolnak az átláthatóságra. Az EKB ezért azt javasolja, hogy folyamatosan vizsgálják felül a részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszerét, különösen a volumenkorlát kalibrálását.

5.   A megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés tilalma

A Bizottság javaslata (8) a megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés (PFOF) további korlátozását tartalmazza. Az EKB úgy véli, hogy a PFOF akadályozhatja a piac hatékonyságát és az európai tőkepiacok átláthatóságát.

6.   A tőzsdén kereskedett származtatott termékek nyílt hozzáférésének megszüntetése

Bár az EKB elvben támogatja az uniós klíringpiacokat erősítő intézkedéseket, fontos megvizsgálni, hogy a nyílt hozzáférés biztosításának megszüntetése milyen lehetséges következményekkel járhat a versenyre, az innovációra és a piaci integrációra nézve, és gondosan egyensúlyt kell teremteni az esetlegesen versengő célkitűzések között.

7.   A MiFIR egyéb rendelkezései és az EKB/KBER piaci ügyleteire gyakorolt hatásuk

A MiFIR főként az EKB/KBER piaci ügyleteit érintő rendelkezései nem képezik a javasolt rendelet tárgyát. Az EKB azonban megragadja az alkalmat arra, hogy a MiFIR egyes rendelkezéseinek továbbfejlesztését javasolja az EKB/KBER uniós kereskedési helyszíneken végzett piaci ügyletekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján.

7.1   A KBER Alapokmánya alapján végrehajtott KBER-ügyletek mentessége a MiFIR átláthatósági követelményei alól

Az EKB úgy véli, hogy a KBER szakpolitikai ügyleteinek a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények alóli, a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése szerinti mentességének (9) jelenlegi megfogalmazását úgy kellene módosítani, hogy a KBER központi bankjainak „a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során” végzett ügyleteire alkalmazandó mentesség helyett – amelyet az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (10) részletesebben meg kellene határozni – a mentességet ki kellene terjeszteni oly módon, hogy az kifejezetten vonatkozzon az eurorendszerbeli központi bankok által a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) IV. fejezete alapján végzett valamennyi tevékenységre. Az EKB úgy véli, hogy a KBER központi bank szerződő félnek csak az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének a) és c) pontjában meghatározott, a KBER központi bankjai által lebonyolított befektetési ügyletek típusait kell nyilvánosságra hoznia. Ezeket az ügylettípusokat a MiFIR felülvizsgált 1. cikkének (7) bekezdésében kell kifejezetten meghatározni, nem pedig a jelenlegi módon a (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendeletben.

7.2   A Bizottság felhatalmazása arra, hogy a MiFIR átláthatósági követelményei alóli mentességet más központi bankokra is kiterjessze

Ha a KBER alapokmányának IV. fejezete szerinti valamennyi eurorendszerbeli ügyletre vonatkozna a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, fent említett kiterjesztett mentesség, függetlenül attól, hogy mely más központi bank vagy intézmény veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, feleslegessé válna a Bizottság MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése szerinti azon hatásköre, hogy a mentesség hatályát kiterjessze „más központi bankokra”. Ezen túlmenően nem lenne többé szükség arra, hogy az ESMA megbízást kapjon szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására a „monetáris, deviza-, és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikai műveletek” meghatározása céljából. Ennek megfelelően a MiFIR 1. cikkének (8) és (9) bekezdését törölni lehetne.

7.3   A KBER központi bankjai által végrehajtott ügyletek mentesítése a kereskedési helyszín működtetőjének a MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségei alól

A MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a kereskedési helyszín működtetőjének jelentést kell tennie az illetékes hatóság felé azon ügyletek részleteiről, amelyeket a platformján kereskedett eszközökkel, rendszerein keresztül bizonyos vállalkozások teljesítenek. A, kereskedési helyszínekre vonatkozó jelenlegi e rendelkezés szerinti jelentéstételi mechanizmus jól működik, és érvényben vannak az ilyen ügyletekből származó adatok zökkenőmentes bejelentésére vonatkozó működési szabályok. A kereskedési helyszínek nyilvántartást vezetnek a kereskedési helyszín rendszerén keresztül végrehajtott KBER-ügyletekre vonatkozó részletes adatok jelentéséhez. E tekintetben az EKB értelmezése szerint az uniós jogalkotóknak nem állt szándékukban a MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettséget kiterjeszteni a KBER központi bankjainak ügyleteire. Ez az értelmezés azon a tényen alapul, hogy a központi bankok kifejezett mentességet élveznek a MiFIR szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek alól, és emellett nem „vállalkozások”, hanem olyan jogalanyok, amelyek – többek között a Szerződés szerinti – közmegbízatásuk alapján piaci műveleteket végeznek. A jogbiztonság érdekében e tekintetben tovább kell pontosítani a 26. cikk (5) bekezdését.

7.4   A KBER értékpapír-finanszírozási ügyletei tekintetében a felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettség alóli teljes mentesség fenntartása

Az EKB megjegyzi, hogy míg a KBER értékpapír-finanszírozási ügyletei teljes mértékben mentesülnek az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint annak közzétételi és adatszolgáltatási kötelezettségei (12) alól, az (EU) 2017/590 (13) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet úgy rendelkezik, hogy azokat az értékpapír-finanszírozási ügyleteket (14), amelyeknek egyik fele a KBER központi bankja, ügyletnek kell tekinteni a MiFIR 26. cikkének alkalmazásában (15). Következésképpen ezekre az ügyletekre vonatkozik a MiFIR 26. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettség. Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet ezáltal hatással van a KBER központi bankjai által végrehajtott ilyen ügyletekre a MiFIR keretében vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekre. Az 1. szintű uniós jogszabályok 2. szintű uniós jogszabályoknak való ilyen gyakorlati alárendelése ellentmond a lex superior derogat legi inferiori (16) általánosan elfogadott jogelvnek, amely szerint végrehajtási és felhatalmazáson alapuló uniós jogi aktusok nem sérthetnek másodlagos uniós jogszabályt. Az EKB – élve az e vélemény adta lehetőséggel – felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az ellentmondást ki kell javítani az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendeletben, jóllehet ez önmagában nem képezi tárgyát azoknak a javaslatoknak, amelyekről az EKB-val konzultálnak.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM (2021) 727 final.

(2)  COM (2021) 726 final.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4)  Lásd a MiFIR 1. cikkének (6), (7) és (9) bekezdését, valamint 26. cikkének (5) bekezdését.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Lásd az Európai Központi Banknak i. a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv iránti javaslatról, ii. a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról, iii. a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelv iránti javaslatról és iv. a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2012. március 22-i CON/2012/21 véleményének (HL C 161., 2012.6.7., 3. o) 5.2. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(7)  A javasolt rendelet MIFIR 5. cikkét módosító 1. cikkének (4) bekezdése.

(8)  A javasolt rendelet új 39a. cikket beiktató 1. cikkének (26) bekezdése.

(9)  A MiFIR 8., 10., 18. és 21. cikke.

(10)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 229. o).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(12)  Az (EU) 2015/2365 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikkének (3) bekezdése.

(13)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 449. o.)

(14)  Az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(15)  Lásd az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdését.

(16)  E jogelv szerint a jogi normák hierarchiájában magasabb szintű jogi aktus elsőbbséget élvez az e hierarchiában alacsonyabb szintű jogi aktusokkal szemben.