This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az Európai Unió vidékfejlesztésre vonatkozó stratégiai iránymutatásai
A Tanács e stratégiai iránymutatások útján határozza meg az Európai Unió (EU) prioritásait az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében. A Tanács különösen a vidékfejlesztés és az egyéb uniós politikák (különösen a kohéziós és környezetvédelmi politikák) közötti összhangot kívánja biztosítani, illetve figyelemmel kívánja kísérni a közös mezőgazdasági politika (KAP) végrehajtását és az általa kiváltott szerkezetátalakítást.
JOGI AKTUS
A Tanács 2006/144/EK határozata (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) [lásd a módosító jogszabályokat].
ÖSSZEFOGLALÓ
A vidéki területek az Európai Unió (EU) területének 92%-át teszik ki. E régiók a hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják. A vidéki területek helyzete nagyon változatos képet mutat, ennek ellenére e területeken az egy lakosra jutó jövedelem általában körülbelül egyharmadával kevesebb az európai átlagnál, a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat pedig kevésbé fejlett.
A növekedés, a munkahelyek és a fenntartható fejlődés tekintetében a vidéki területeknek ezért kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Az új programozási időszak lehetőséget kínál arra, hogy az új EMVA-ból nyújtott támogatást ezen új célkitűzések felé irányítsák át. A kihívásokkal való szembenézés érdekében ágazati és területi fellépésekre van szükség.
A vidékfejlesztés és az Unió általános célkitűzései
A vidékfejlesztési politika három főbb területre összpontosít: ezek az élelmiszergazdaság, a környezet és a vidéki népesség. A jövőbeli stratégiák és programok a következő négy tengely mentén épülnek fel:
Az Európai Unió prioritásai a 2007–2013 közötti vidékfejlesztési programozási időszakban
A Tanács kijelöli az Unió stratégiai prioritásait, és ezek mindegyike esetében meghatározza a szemléltető jellegű kiemelt fellépéseket. A tagállamok nemzeti stratégiai tervei és a vidékfejlesztési programok átveszik az uniós prioritásokat.
1. számú prioritás: A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása
A célkitűzés a dinamikus európai élelmiszeripari ágazat kialakítása. Az Unió különösen az ismeretátadást, az innováció előmozdítását, valamint a fizikai és humántőke-befektetés erősítését kívánja ösztönözni. Ennek keretében a kiemelt fellépések a következők lehetnek:
2. számú prioritás: A környezet és a vidék minőségének javítása
A 2. tengelyhez előirányzott források célja az Unió vidéki területei természeti erőforrásainak és tájainak védelme, különösen a biológiai sokféleség, a jelentős természeti értéket képviselő rendszerek megóvása, valamint a víz és az éghajlatváltozás területén. Az Unió előmozdítja különösen:
3. számú prioritás: A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálásának ösztönzése
Az Unió elő kívánja mozdítani a foglalkoztatási lehetőségeket és javítani kívánja a növekedési feltételeket a vidéki területeken. E területen a kiemelt fellépések a következőket célozzák:
4. számú prioritás: A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében
A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló források az irányítás javítására, valamint a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósítására szolgálnak. E tengely a horizontális megközelítést alkalmazza, amely három célkitűzést – versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció – ötvöz. Ennek keretében a kiemelt fellépések a következőket célozzák:
5. számú prioritás: A programozás koherenciájának biztosítása
Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti szinergia legmagasabb szintjét, valamint az esetleges ellentmondások elkerülését.
Az Unió ezenkívül az irányítás javítására és a politikák végrehajtására szolgáló jogi keretet biztosít, különösen európai és nemzeti hálózatok kialakításán keresztül. A vidékfejlesztési politikák kidolgozásával és irányításával kapcsolatban e hálózatok elősegítik például a helyes gyakorlatok és a szakértelem cseréjét.
6. számú prioritás: A közösségi eszközök kiegészítő jellege
A strukturális politikák, a foglalkoztatási politika és a vidékfejlesztési politika közötti szinergia biztosítása érdekében a tagállamoknak ügyelniük kell a fellépések közötti kiegészítő jellegre és azok koherenciájára; e fellépéseket az adott területen és az adott cselekvési területen belül az EMVA, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Halászati Alap finanszírozza.
A különböző alapok által támogatott fellépések közötti választóvonalat és koordinációs mechanizmusokat a nemzeti stratégiai tervben kell meghatározni.
Újabb kihívások
2009-ben módosították a határozatot annak érdekében, hogy a stratégiai iránymutatások választ adjanak azokra az új kihívásokra, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie:
E célkitűzések átfogó jellegűek, és ezért felvehetőek a tagállamok nemzeti stratégiai terveinek prioritásai közé. Az Unió – többek között – arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:
Hivatkozások
Jogi aktus |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Hivatalos Lap |
A Tanács 2006/144/EK határozata |
2006.2.20. |
– |
HL L 55., 2006.2.25. |
Módosító jogszabály(ok) |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Hivatalos Lap |
A Tanács 2009/61/EK határozata |
2009.1.19. |
– |
HL L 30., 2009.1.31. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról [Hivatalos Lap L 277., 2005.10.21.]
E rendelet létrehozta a vidékfejlesztés finanszírozásának egyedi eszközét: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).
Utolsó frissítés: 30.06.2011