EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) alkalmazása összhangban áll az ebben a rendeletben meghatározott közösségi vidékfejlesztési politika célkitűzéseivel és stratégiai keretével.

JOGI AKTUS

A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról [Hivatalos Lap L 277., 2005.10.21.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közös agrárpolitika (KAP) 2003. júniusi és 2004. áprilisi reformjának középpontjában a vidékfejlesztés áll, és ennek szellemében egyedülálló finanszírozási és programozási eszközt vezet be; ez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott eszköznek a célja az, hogy megerősítse az Unió vidékfejlesztési politikáját és leegyszerűsítse annak végrehajtását. Többek között hatékonyabbá teszi az új vidékfejlesztési politika 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó irányítását és ellenőrzését.

Célkitűzések és a támogatás általános szabályai

Ez a rendelet megállapítja az EMVA által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó általános szabályokat. Meghatározza továbbá a vidékfejlesztési politika célkitűzéseit, illetve annak keretét is.

Az Alap a következőkhöz járul hozzá:

  • a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása;
  • a környezet és a vidék javítása;
  • az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése.

Az Alap kiegészíti a Közösség prioritásaihoz hozzájáruló nemzeti, regionális és helyi fellépéseket. A Bizottság és a tagállamok biztosítják az Alap és a többi közösségi támogatási eszköz közötti összhangot és megfelelést.

Stratégiai megközelítés

A Közösség által lefogadott stratégiai iránymutatásokkal összhangban minden tagállam nemzeti stratégiai tervet dolgoz ki. Ezt követően nemzeti stratégiai tervüket még a vidékfejlesztési programok előterjesztését megelőzően benyújtják a Bizottsághoz. A nemzeti stratégiai terv a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik, és a következőket tartalmazza:

  • a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet és a fejlődési lehetőség értékelése;
  • a közösségi stratégiai iránymutatásokkal összhangban a Közösség és az érintett tagállam együttes fellépéséhez elfogadott stratégia;
  • tematikus és területi prioritások;
  • a nemzeti stratégiai tervet végrehajtó vidékfejlesztési programok listája és az EMVA programonkénti felosztása;
  • a többi közös agrárpolitikai eszközzel és az EMVA-val, az ESZA-val, a KA-val, az Európai Halászati Alappal és az Európai Beruházási Bankkal való összhangot biztosító eszközök;
  • adott esetben a konvergencia-célkitűzés * elérésére szolgáló költségvetés;
  • a vidékfejlesztés területén tevékenykedő szervezeteket és közigazgatási szerveket tömörítő nemzeti vidéki hálózat létrehozására vonatkozó rendelkezések leírása és az erre elkülönített összegek megjelölése.

A nemzeti stratégiai tervek végrehajtása vidékfejlesztési programokon keresztül történik, amelyek az alábbi négy tengely * körül szerveződő intézkedéseket tartalmaznak.

1. tengely: a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítására irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

  • az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedések:
    • szakképzési és tájékoztatási tevékenységek,
    • a fiatal mezőgazdasági termelők elindítását (40 évesnél fiatalabb személyek, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként) és gazdaságaik szerkezeti kiigazítását ösztönző intézkedések,
    • a mezőgazdasági tevékenységükkel a gazdaságuk más mezőgazdasági termelőknek való átadása céljával felhagyó mezőgazdasági termelők, illetve a mindennemű mezőgazdasági munkával végleg felhagyó mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása. A kedvezményezetteknek általánosságban többek között legalább 55 évesnek kell lenniük, és nem érhetik el az érintett tagállamban érvényes rendes nyugdíjkorhatárt,
    • tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók általi igénybevétele, valamint tanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások létrehozása. E szolgáltatások igénybevétele elősegíti a gazdaságok teljesítményének értékelését és javítását;
  • a fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését célzó intézkedések:
    • a mezőgazdasági és erdészeti üzemek korszerűsítése, és gazdasági teljesítményük javítása többek között új technológiák bevezetésével,
    • az elsődleges mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése. Ez olyan beruházások támogatását jelenti, amelyek célja az elsődleges termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó ágazatok hatékonyságának növelése, egyúttal a hatályos feltételekhez képest egyszerűsítve a beruházási támogatás feltételeit,
    • a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése,
    • a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése;
  • a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedések:
    • a mezőgazdasági termelők segítése a közösségi jogszabályokban foglalt fokozott követelményeknek való megfelelésben, részben ellentételezve az új kötelezettségek nyomán felmerülő többletköltségeiket vagy elmaradt bevételeiket,
    • a mezőgazdasági termelők élelmiszer-minőségi rendszerekben való részvételének támogatása,
    • termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén;
  • ezenfelül az új tagállamok számára átmeneti intézkedéseket is előirányoznak az alábbiak vonatkozásában:
    • félig önellátó gazdaságok * támogatása,
    • termelői csoportok létrehozásának támogatása,
    • szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok támogatása, beleértve a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálást.

2. tengely: a környezet és a vidék javítása

A területfejlesztést illetően a támogatásoknak hozzá kell járulniuk a fenntartható fejlődéshez, különösen azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőket és az erdőgazdálkodókat a vidék és a természeti környezet megóvásának, valamint a természeti erőforrások védelmének és javításának igényével összhangban álló módszerekkel történő földterület-gazdálkodásra ösztönzik. A legfontosabb kezelendő kérdések közé tartozik a biológiai sokféleség, a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás, a víz- és talajvédelem, valamint az éghajlatváltozás enyhítése. Ezzel összefüggésben az irányelv többek között a hegyvidéki és egyéb (a tagállamok által közös objektív kritériumok alapján kijelölt) hátrányos helyzetű területeken a természeti hátrány miatt nyújtott támogatásokat, illetve agrár-környezetvédelmi vagy erdő-környezetvédelmi kifizetéseket irányoz elő, amely utóbbiak csak a vonatkozó kötelező érvényű előírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokra vonatkoznak. A támogatás vonatkozik továbbá az agrár- vagy erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások megvalósításához vagy más agrár-környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez kapcsolódó, nem termelő beruházásokat célzó támogatási intézkedésekre, valamint olyan intézkedésekre, amelyek az erdészeti erőforrások környezetvédelmi célú bővítésére irányulnak (a földterületek első erdősítéséhez, agrárerdészeti rendszerek létrehozásához vagy az erdészeti potenciál helyreállításához és a természeti katasztrófák megelőzéséhez nyújtott támogatás).

A környezet és a vidék javítása címén támogatásban részesülő kedvezményezettek a gazdaság egész területén kötelesek tiszteletben tartani az egységes támogatási rendszerről szóló (73/2009/EK) rendeletben előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (az egészség, a környezet és az állatjólét területén) és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó követelményeket.

3. tengely: a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

A vidéki gazdaság diverzifikálása érdekében az irányelv az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket irányoz elő:

  • nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, valamint a természeti örökség védelme, korszerűsítése és igazgatása a fenntartható gazdasági fejlődés szellemében;
  • a vidéki területek életminőségének javítása többek között a falvak megújítását és fejlesztését, valamint a vidéki örökség megőrzését és korszerűsítését foglalja magában;
  • az említett területeken működő gazdasági szereplők szakképzése; és
  • készségek elsajátítása és ösztönzés a helyi fejlesztési stratégia előkészítése és végrehajtása céljából.

4. tengely: LEADER

A Leader-tengely címén nyújtott támogatás az alábbiakra vonatkozik:

  • helyi fejlesztési stratégiák létrehozása helyi köz- és magánszférabeli partnerségek, úgynevezett „helyi akciócsoportok” közreműködésével. A pontosan körülhatárolt vidéki területekre vonatkozó stratégiáknak a fenti három közül legalább egy tengely célkitűzéseit meg kell valósítaniuk;
  • a helyi akciócsoportok ezenfelül területek közötti és transznacionális együttműködési projekteket hajthatnak végre.

Az EMVA hozzájárulása

Az EMVA-hoz biztosított költségvetés összege a 2007–2013 közötti időszakra 96,319 milliárd EUR (folyó áron), azaz a KAP-ra fordított források 20%-a. A tagállamok kezdeményezésére az EMVA az egyes programok teljes összegének legfeljebb 4%-áig finanszírozhatja a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás előkészítő, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeit.

A közösségi vidékfejlesztési támogatás mértékét, annak éves bontását és a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban összpontosítani kívánt minimális összegét a Tanács határozza meg. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel határoz a 2007–2013 közötti időszakra irányadó pénzügyi kerettel és a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban. A tagállamoknak ezenfelül a programozás céljából figyelembe kell venniük a modulációból * származó összegeket. A Bizottság biztosítja, hogy az EMVA-ból, illetve más közösségi alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtott juttatások teljes összege megfeleljen bizonyos gazdasági paramétereknek.

A Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítás keretében utóbbiaknak minden vidékfejlesztési programra vonatkozóan ki kell jelölniük a következőket: irányító hatóságot, kifizető ügynökséget és igazoló szervet. Ezenfelül a tagállamok felelnek a társfinanszírozásban részesülő műveletekkel kapcsolatos tájékoztatásért és nyilvánosságra hozatalért. Minden tagállamnak létre kell hoznia egy monitoringbizottságot is, amely meggyőződik a program végrehajtásának eredményességéről. Ezenfelül az egyes programok irányító hatósága éves időközi jelentést nyújt be a Bizottságnak a program végrehajtásáról.

A vidékfejlesztési politika és programok előzetes, félidős és utólagos értékelés tárgyát képezik, amelyek célja, hogy javítsák a vidékfejlesztési programok végrehajtásának minőségét, hatékonyságát és eredményességét. Ezek az értékelések arra törekednek, hogy levonják a vidékfejlesztési politikára vonatkozó tanulságokat. Ennek érdekében azonosítják azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a programok megvalósításának sikeréhez vagy kudarcához, a gazdasági és társadalmi hatásokat, valamint a közösségi prioritásokra gyakorolt hatásokat.

Háttér

Az EMVA az EMOGA-val (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) együtt a közös agrárpolitika (KAP) 1290/2005/EK rendelettel létrehozott egyik finanszírozási eszköze. Ez a két alap 2007. január 1-jétől az EMOGA Orientációs Részlegének, illetve az EMOGA Garanciarészlegének helyébe lép.

Az EMVA támogatása a vidékfejlesztésre irányul, amely a KAP 1970-től fokozatosan bevezetett és 1997-ben az „Agenda 2000” kezdeményezéssel intézményesített második pillérét alkotja.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

  • Konvergencia-célkitűzés: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (a továbbiakban: az ERFA), az Európai Szociális Alapra (a továbbiakban: az ESZA) és a Kohéziós Alapra (a továbbiakban: KA) vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a legkevésbé fejlett tagállamokra és régiókra vonatkozó fellépés célkitűzése, a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban.
  • Félig önellátó gazdaságok: elsődlegesen saját fogyasztásra termelő, illetve a termelés egy részét értékesítő gazdaságok.
  • Tengely: összefüggő intézkedéscsomag, amely közvetlenül a végrehajtásból származó és a 4. cikkben megállapított egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló konkrét célokkal bír.
  • Moduláció: progresszív mechanizmus, amelynek célja a mezőgazdasági termelőknek adott közvetlen kifizetések csökkentése és a vonatkozó előirányzatoknak a vidékfejlesztési ágazatba történő átcsoportosítása.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1698/2005/EK tanácsi rendelet

2005.10.22.

HL L 277., 2005.10.21.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1463/2006/EK tanácsi rendelet

2007.1.1.

HL L 277., 2006.10.9.

1944/2006/EK tanácsi rendelet

2006.12.29.

HL L 367., 2006.12.22.

2012/2006/EK tanácsi rendelet

2007.1.1.

HL L 384., 2006.12.29.

146/2008/EK tanácsi rendelet

2008.2.28.

HL L 46., 2008.2.21.

74/2009/EK tanácsi rendelet

2009.2.3.

HL L 30., 2009.1.31.

473/2009/EK tanácsi rendelet

2009.6.9.

HL L 144., 2009.6.9.

1312/2011 tanácsi rendelet

2011.12.21.

-

HL L 339., 2011.12.21.

Az 1698/2005/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A vidékfejlesztés közösségi támogatása

A Bizottság 65/2011/EU rendelete (2011. január 27.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról [Hivatalos Lap L 25., 2011.1.28.]. Ez a rendelet a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó általános elvek és eljárások, a vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó közös és egyedi rendelkezések, valamint a támogathatósággal és az igazgatási irányítással kapcsolatos rendelkezések tekintetében meghatározza az 1698/2005/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

A Bizottság 2008/168/EK határozata (2008. február 20.) az európai vidékfejlesztési hálózat szervezeti felépítésének megállapításáról [Hivatalos Lap L 56., 2008.2.29.]. Az európai vidékfejlesztési hálózat tagjai a koordinációs bizottság, a tematikus munkacsoport, a LEADER-albizottság és a szakértői értékelő bizottság. Ezek a szervek eleget tesznek a határozatban előírt követelményeknek.

A Bizottság 2006/636/EK határozata (2006. szeptember 12.) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti és évenkénti összegének meghatározásáról [Hivatalos Lap L 261., 2006.9.22.]. Ez a jogszabály meghatározza a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti összegét.

A Tanács 2006/493/EK határozata (2006. június 19.) a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás összege, annak éves bontása, valamint a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban összpontosítandó legkisebb összeg meghatározásáról [Hivatalos Lap L 195., 2006.7.15.]. Ez a jogszabály meghatározza a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatási előirányzatok összegét.

Közösségi jogi és pénzügyi keret

A Tanács 2006/144/EK határozata (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) [Hivatalos Lap L 55., 2006.2.25.]. Ez a jogszabály meghatározza a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat.

Alkalmazási szabályok és átmeneti szabályok

A Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról [Hivatalos Lap L 368., 2006.12.23.]. Ez a rendelet meghatározza a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

A Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.]. Ez a rendelet megállapítja az 1257/1999/EK rendelet és az 1268/1999/EK rendelet értelmében végzett vidékfejlesztési programozásról az 1698/2005/EK rendelet értelmében végzett programozásra történő átmenet egyedi szabályait.

See also

Utolsó frissítés: 05.01.2012

Top