Ten dokument pochodzi ze strony internetowej EUR-Lex
Dokument 62019TJ0009
A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2021. január 27.
ClientEarth kontra Európai Beruházási Bank.
Környezet – Galíciai biomassza‑erőmű finanszírozása – Az EBB igazgatótanácsának a finanszírozást jóváhagyó határozata – Környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog – Az Aarhusi Egyezmény 9. és 10. cikke – Az 1367/2006/EK rendelet 10 – 12. cikke – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – A kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítása – A védekezési jogalap elfogadhatósága – Indokolási kötelezettség – A környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktus fogalma – A jogilag kötelező és külső hatással bíró aktus fogalma.
T-9/19. sz. ügy.
A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2021. január 27.
ClientEarth kontra Európai Beruházási Bank.
Környezet – Galíciai biomassza‑erőmű finanszírozása – Az EBB igazgatótanácsának a finanszírozást jóváhagyó határozata – Környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog – Az Aarhusi Egyezmény 9. és 10. cikke – Az 1367/2006/EK rendelet 10 – 12. cikke – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – A kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítása – A védekezési jogalap elfogadhatósága – Indokolási kötelezettség – A környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktus fogalma – A jogilag kötelező és külső hatással bíró aktus fogalma.
T-9/19. sz. ügy.
Zbiór orzeczeń – ogólne – sekcja „Informacje o orzeczeniach niepublikowanych”
Identyfikator ECLI: ECLI:EU:T:2021:42
dT‑177/19. sz. ügy
ClientEarth
kontra
Európai Beruházási Bank
A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2021. január 27.
„Környezet – Galíciai biomassza‑erőmű finanszírozása – Az EBB igazgatótanácsának a finanszírozást jóváhagyó határozata – Környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog – Az Aarhusi Egyezmény 9. és 10. cikke – Az 1367/2006/EK rendelet 10–12. cikke – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – A kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítása – A védekezési jogalap elfogadhatósága – Indokolási kötelezettség – A környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktus fogalma – A jogilag kötelező és külső hatással bíró aktus fogalma”
Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat
(EUMSZ 296. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, c) pont; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 10. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 87., 94., 98–102. pont)
Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Terjedelem – A Törvényszék arra vonatkozó hatásköre, hogy a megtámadott jogi aktus kibocsátójának indokolását a saját indokolásával helyettesítse – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 88., 91. pont)
Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások vonatkozásában való értelmezés – Az 1367/2006 rendeletnek a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményre (Aarhusi Egyezmény) tekintettel való értelmezése
(Aarhusi Egyezmény, 9. cikk, (3) és (4) bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont)
(lásd: 107. pont)
Környezet – Aarhusi Egyezmény – Az uniós intézményekre való alkalmazás – A nem kormányzati szervezetek azon lehetősége, hogy a környezetvédelem terén a közigazgatási aktusok belső felülvizsgálatát kérjék – A felülvizsgálat tárgya – A környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusok – Fogalom – Az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsának a projekt finanszírozását jóváhagyó határozata – A projektnek a környezetvédelmi jellegű kritériumok tekintetében fennálló támogathatóságát megállapító határozat – Bennfoglaltság
(EUMSZ 191. cikk, (1) bekezdés, 192. cikk, (2) bekezdés, és 289. cikk, (1)–(3) bekezdés; Aarhusi Egyezmény, 9. cikk, (3) és (4) bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, f) és g) pont, valamint (2) bekezdés, és 10. cikk)
(lásd: 117–126., 140. pont)
Környezet – Aarhusi Egyezmény – Az uniós intézményekre való alkalmazás – A nem kormányzati szervezetek azon lehetősége, hogy a környezetvédelem terén a közigazgatási aktusok belső felülvizsgálatát kérjék – A felülvizsgálat tárgya – Jogilag kötelező és külső hatással bíró aktusok – Fogalom –Az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsának a projekt finanszírozását jóváhagyó határozata – Az említett projektnek a környezetvédelmi és szociális vonatkozásai tekintetében fennálló támogathatóságára vonatkozó végleges állásfoglalás – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk; Aarhusi Egyezmény, 9. cikk, (3) bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, 10. és 12. cikk)
(lásd: 149., 153., 167–171. pont)
Összefoglalás
2016‑ban egy erdei hulladékkal táplált, villamos energiát előállító biomassza‑erőmű építésére vonatkozó, a galíciai (Spanyolország) Curtis településen tervezett projekt szervezője az Európai Beruházási Banktól (EBB) kért finanszírozást. Az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa a 2018. április 12‑i határozatában (a továbbiakban: vitatott határozat) előzetesen jóváhagyta az említett projekt kölcsön útján való finanszírozására irányuló javaslatot. Az EBB tájékoztatta a projektgazdát e határozatról, valamint közölte, hogy e jóváhagyás semmilyen kötelezettséget nem keletkeztet az EBB‑re nézve a kölcsön nyújtására vonatkozóan, de lehetővé teszi a projektgazda számára, hogy megtegye az említett kölcsön formalizálásához szükséges intézkedéseket.
A ClientEarth, amely egy környezetvédelmi célok érdekében tevékenykedő nem kormányzati szervezet, az aarhusi rendelet ( 1 ) 10. cikke és az említett rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló határozat ( 2 ) alapján a vitatott határozat belső felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be az EBB‑hez. A Clientearth lényegében az EBB igazgatótanácsának azon értékelését vitatta, amely szerint a szóban forgó projekt hozzájárul az európai környezetvédelmi célok eléréséhez.
Az EBB a belső felülvizsgálat iránti kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasította, azzal az indokkal, hogy a vitatott határozat nem minősül olyan „igazgatási aktusnak”, amely az aarhusi rendelet értelmében belső felülvizsgálat tárgyát képezheti.
A Clientearth az ezen elutasító határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozott, amelyek egyrészt az indokolási kötelezettség megsértésén, és másrészt az aarhusi rendelet értelmében vett „igazgatási aktusnak” minősüléshez szükséges feltételek téves alkalmazásán alapultak.
E keresetnek a Törvényszék kibővített második tanácsa helyt ad. Ítéletében a Törvényszék az EBB igazgatótanácsa által hozott, projekt finanszírozását jóváhagyó határozatnak az aarhusi rendelet értelmében vett igazgatási aktusnak való minősülésére vonatkozó, korábban nem elemzett kérdést vizsgálja.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először is elfogadhatatlanság miatt elutasítja az EBB által hivatkozott, a belső felülvizsgálat iránti kérelemnek az EBB‑t a pénzügyi műveletei területén megillető függetlenséggel való összeegyeztethetetlenségére alapított védekezési jogalapot. Mivel ugyanis ez az indok nem szerepelt önállóan a belső felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító határozat indokolásában, annak érdemi vizsgálata ahhoz vezetne, hogy a Törvényszéknek az EBB indokolását a saját indokolásával kellene helyettesítenie, ami az EUMSZ 263. cikk szerinti jogszerűségi felülvizsgálat keretében tilos.
A ClientEarth által felhozott első, az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó jogalapot illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a belső felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító határozatra az EUMSZ 296. cikk értelmében indokolási kötelezettség vonatkozott. Mivel azonban az EBB kellőképpen kifejtette azokat az okokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott határozat nem felel meg az igazgatási aktusnak való minősüléshez szükséges feltételeknek, a Törvényszék az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapot megalapozatlanság miatt elutasítja.
A ClientEarth által felhozott második, az aarhusi rendelet értelmében vett igazgatási aktusnak való minősüléshez szükséges feltételek téves alkalmazására alapított jogalapot illetően a Törvényszék elöljáróban hangsúlyozza, hogy e feltételek értelmezése során meg kell őrizni az Aarhusi Egyezmény ( 3 ) hatékony érvényesülését. E rendelet szerint ( 4 ) az igazgatási aktus fogalmába tartoznak az uniós intézmény vagy szerv által a környezetvédelmi jog alapján elfogadott, egyedi hatállyal, valamint jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedések.
Ami a jogi aktusnak a környezetvédelmi jog alapján történő elfogadására vonatkozó első feltételt illeti, a Törvényszék megállapítja, hogy e fogalom magában foglal minden olyan, egyedi hatályú intézkedést, amely a másodlagos uniós jog követelményeinek hatálya alá tartozik, és amely a jogalapjától függetlenül közvetlenül az Unió környezetvédelmi politikai célkitűzéseinek megvalósítására irányul. A Törvényszék az e megállapítást megalapozó okfejtése keretében többek között a „környezetvédelmi jog” fogalmának az aarhusi rendeletben szereplő tág meghatározására ( 5 ) hivatkozik, amely magában foglal minden olyan uniós jogszabályt, amely hozzájárul az EUMSZ szerinti uniós környezetvédelmi politikai célok megvalósításához. A Törvényszék kifejti, hogy az e fogalommeghatározásban említett jogszabályok magukban foglalják az EBB kölcsönök nyújtásával kapcsolatos tevékenységét szabályozó általános hatályú belső szabályokat, különösen a projektek finanszírozás útján való támogathatóságának az EBB által meghatározott környezetvédelmi jellegű kritériumait. Ezenfelül az Aarhusi Egyezmény szerint a környezeti ügyekben fennálló, igazságszolgáltatáshoz való jog nem korlátozódhat a hatóságok környezetvédelmi jogi rendelkezésen alapuló aktusaira. Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy a vitatott határozat, mivel megállapította, hogy a szóban forgó projekt megfelel az EBB által meghatározott környezetvédelmi jellegű támogathatósági kritériumoknak, a környezetvédelmi jog alapján elfogadott egyedi intézkedésnek minősül.
Az igazgatási aktus által az aarhusi rendelet értelmében kiváltandó, jogilag kötelező és külső hatásra vonatkozó második feltételt illetően a Törvényszék megállapítja, hogy e fogalom értelmezésének összhangban kell állnia a harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusnak az EUMSZ 263. cikk értelmében vett fogalmával. E tekintetben a Törvényszék rámutat arra, hogy a vitatott határozat az EBB igazgatótanácsának végleges állásfoglalását tartalmazta a szóban forgó projektnek a környezetvédelmi és szempontjai tekintetében fennálló támogathatóságára vonatkozóan. Így az végleges joghatásokat váltott ki többek között a projektgazda vonatkozásában, mivel a támogathatóság megállapítása lehetővé tette a számára, hogy megtegye a kölcsön formalizálásához szükséges lépéseket, annak ellenére, hogy a projekt más szempontjait még vizsgálni kellett. Ebben az összefüggésben a Törvényszék megállapítja, hogy mivel a ClientEarth belső felülvizsgálat iránti kérelme a projekt környezetvédelmi szempontjait érintette, az legalábbis részben a vitatott határozat által harmadik személyekre nézve kiváltott végleges joghatásokra vonatkozott.
A fenti megállapításokra tekintettel a Törvényszék megsemmisíti az EBB‑nek a ClientEarth által benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító határozatát.
( 1 ) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.; a továbbiakban: aarhusi rendelet).
( 2 ) Az Aarhusi Egyezményről szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az igazgatási aktusok belső felülvizsgálata iránti kérelmek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 13‑i 2008/50/EK bizottsági határozat (HL 2008. L 13., 24. o.).
( 3 ) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25‑én Aarhusban aláírt és az Európai Közösség nevében a 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozattal (HL 2005. L 124., 1. o.) jóváhagyott egyezmény (kihirdette: a 2001. évi LXXXI. tv.).
( 4 ) Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja.
( 5 ) Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja.