T-36/99. sz. ügy

Lenzing AG

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások — Megsemmisítés iránti kereset — Elfogadhatóság — A felperest személyében érintő aktus — Az EK 87. cikk (1) bekezdése — Adósságátütemezési és -visszafizetési megállapodás — A magánhitelező fogalmának kritériuma”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (kibővített ötödik tanács), 2004. október 21.   II-3601

Az ítélet összefoglalása

1. Eljárás – A megtámadott határozatot az eljárás során módosító határozat – Új elem – Az eredeti kérelmek és jogalapok kiterjesztése

2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Támogatással kapcsolatos eljárást lezáró bizottsági határozat – A támogatásban részesülő vállalkozással versenytárs vállalkozás – Jogorvoslati jog – Feltételek

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés)

3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – E tekintetben diszkrecionális jogkörrel rendelkező közigazgatási szerv által alkalmazandó általános hatályú intézkedés – Bennfoglaltság

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

4. Államok által nyújtott támogatások – Versenytorzítás – A társadalombiztosítási járulékok beszedésével megbízott, azok megfizetésének késedelmét eltűrő állami szerv – Érzékelhető kereskedelmi előny – Ellentételezésül kivetett késedelmi kamatok és pótlékok – Hatás hiánya

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

5. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Valamely vállalkozás munkavállalóinak járó munkabérek és juttatások finanszírozását biztosító és a vállalkozás számára előnyt biztosító állami intézkedés – Fizetési módok – Hatás hiánya

6. Államok által nyújtott támogatások – Valamely nemzeti intézkedésnek az EK 87. cikk (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat – A magánhitelező fogalma kritériumának a Bizottság általi alkalmazása – Összetett gazdasági értékelés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

1.  A megtámadott határozat módosítása a per folyamán olyan új elemnek minősül, ami lehetővé teszi a felperes számára, hogy módosítsa a jogalapokat és kereseti kérelmét.

   (vö. 54. pont)

2.  Ahhoz, hogy valamely vállalkozás azt állíthassa, hogy az EK 88. cikk (2) bekezdése alapján egy egyedi támogatással kapcsolatban indított eljárást befejező bizottsági határozat által személyében érintett, nem hivatkozhat pusztán arra, hogy a kérdéses állami támogatásban részesülő vállalkozás a versenytársa, hanem ezen túlmenően azt is bizonyítania kell, hogy — figyelembe véve az eljárásban való esetleges részvételének mértékét és piaci helyzete sérelmének fokát — olyan ténybeli helyzetben van, ami egy határozat címzettjéhez hasonló módon egyéníti őt. A felperes vállalkozás piaci helyzete sérelmének fokát illetően, a közösségi bíróságnak nem feladata az elfogadhatóság vizsgálatának szakaszában, hogy végleges döntést hozzon a felperes és a támogatások kedvezményezettje közötti verseny kérdésében. Ebben az összefüggésben a felperes vállalkozótól csak az várható el, hogy megfelelő módon jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság határozata az érintett piacon elfoglalt helyzetét lényegesen befolyásolva sértheti a jogos érdekeit.

   (vö. 75., 80. pont)

3.  A tisztán általános hatályú intézkedésekre az EK 87. cikk (1) bekezdése nem vonatkozik. Mindazonáltal bizonyos szelektivitás jellemezhet olyan intézkedéseket is, amelyek első ránézésre a vállalkozásokra általában vonatkoznak, így ezek is tekinthetők bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesítését célzó intézkedésnek. Ez a helyzet különösen, amikor az általános szabályt alkalmazó közigazgatási szerv diszkrecionális jogkörrel rendelkezik e tekintetben.

   (vö. 129. pont)

4.  Ha a társadalombiztosítási járulékok beszedésére felhatalmazott valamely állami szerv eltűri, hogy e járulékokat késedelmesen fizessék meg, akkor ezzel a magatartásával a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő kedvezményezett vállalkozást — a társadalombiztosítási rendszer megfelelő alkalmazásából adódó terheit enyhítve — jelentős üzleti előnyhöz juttatja, amit nem küszöbölhetnek ki teljesen a kiszabott késedelmi pótlékok és kamatok.

   (vö. 137., 139. pont)

5.  Egy vállalkozás munkavállalóinak járó munkabér és juttatás a vállalkozás rendes működési költségei közé tartozik, amit elvileg saját fonásaival kell fedeznie. Minden olyan állami beavatkozás, aminek e költségek finanszírozása a célja, állami támogatásnak minősülhet, ha előnyt biztosít a vállalkozás számára, függetlenül attól, hogy a kifizetések közvetlenül a vállalkozásnak történnek-e, vagy pedig a munkavállalói számára egy állami szerv útján.

   (vö. 146. pont)

6.  Amennyiben a magánhitelező fogalma kritériumának alkalmazása a Bizottság által, hasonlóan a magánbefektető fogalma kritériumának alkalmazásához, összetett gazdasági értékelést tesz szükségessé, úgy ennek bírósági felülvizsgálata annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy tiszteletben tartották-e az eljárási szabályokat és az indokolási kötelezettséget, helytállóan állapították-e meg a tényállást, nem történte nyilvánvaló hiba e tények értékelése során, illetve nem történte hatáskörrel való viszszaélés.

   (vö. 150. pont)