AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2014. szeptember 25.

Carla Osorio

kontra

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

„Közszolgálat — Díjazás — Az EKSZ harmadik országban szolgálatot teljesítő személyi állománya — A kinevezésre jogosult hatóság harmadik országok listáját azon országok tekintetében módosító határozata, ahol az életkörülmények megegyeznek az Unióban szokásos életkörülményekkel — Általános hatályú aktus — A kereset elfogadhatósága — Az életkörülmények után nyújtott támogatás éves felülvizsgálata — Megszüntetés”

Tárgy:

Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Osorio és a többi felperes, akiknek neveit a melléklet tartalmazza, azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2012. december 19‑i határozatát annyiban, amennyiben az 2013. július 1‑jétől megszünteti az életkörülmények után nyújtott támogatás fizetését a Mauritiuson szolgálatot teljesítő személyi állománynak.

Határozat:

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. C. Osorio és a többi felperes, akiknek neveit a melléklet tartalmazza, maguk viselik saját költségeiket. Az Európai Külügyi Szolgálat maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1. Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A kinevezésre jogosult hatóság azon határozatával szemben benyújtott kereset, amely megszünteti a bizonyos harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőknek fizetett életkörülmények után nyújtott támogatást – Bennfoglaltság

   (A 1023/2013 tanácsi rendelettel módosított személyzeti szabályzat, 90. cikk, 91. cikk, és X. melléklet, 10. cikk)

2. Tisztviselők – Díjazás – Pénzbeli juttatások harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó szabályai – Életkörülmények után nyújtott támogatás – A biztosítás feltételei – Az intézmények arra vonatkozó kötelezettsége, hogy általános végrehajtási rendelkezéseket fogadjanak el – Megsértés – A támogatás nyújtására vonatkozó határozat jogszerűségét vitató tisztviselő általi hivatkozás – Feltételek

   (A 1023/2013 tanácsi rendelettel módosított személyzeti szabályzat, 110. cikk, és X. melléklet, 1. cikk, harmadik bekezdés)

3. Tisztviselők – Díjazás – Pénzbeli juttatások harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó szabályai – Életkörülmények után nyújtott támogatás – A biztosítás feltételei – Uniós szerv által átmeneti időszakban általános végrehajtási rendelkezések nélküli meghatározás – Megengedhetőség

   (A 1023/2013 tanácsi rendelettel módosított személyzeti szabályzat, X. melléklet, 10. cikk, (1) bekezdés)

1.  A tisztviselők és alkalmazottak jogosultak keresetet indítani a kinevezésre jogosult hatóság általános jellegű, nekik sérelmet okozó intézkedése ellen, mivel egyrészt ezen intézkedés – ahhoz, hogy joghatásokat váltson ki – nem igényel végrehajtási rendelkezést, vagy alkalmazása tekintetében a végrehajtásáért felelős hatóságoknak egyáltalán nem hagy mérlegelési mozgásteret, másrészt pedig a tisztviselők érdekeit – jogi helyzetük lényeges megváltoztatásával – azonnal befolyásolja.

   Ugyanez vonatkozik a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzat X. mellékletének 10. cikke alapján hozott azon határozatra, amely az Unió bizonyos küldöttségein és irodáin szolgálatot teljesítő tisztviselők tekintetében megszünteti az életkörülmények után nyújtott támogatást. Az ilyen határozat kellően pontosnak és feltétel nélkülinek tűnik ahhoz, hogy az érintett harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselők tekintetében való joghatások kiváltása érdekében ne legyen szükséges semmilyen különös végrehajtási intézkedés.

   E tekintetben jóllehet a határozat végrehajtása az említett támogatás megszüntetése érdekében egyedi igazgatási intézkedések meghozatalát teszi szükségessé, az ilyen intézkedések meghozatala – amely tekintetében az igazgatási hatóságoknak nincs mérlegelési mozgástere – nem zárhatja ki az érdekelt tisztviselők jogi helyzete érintettségének azonnali jellegét, amely tisztviselőknek szükségszerűen számítaniuk kell arra, hogy az életkörülmények után nyújtott támogatás a határozat hatálybalépésétől megszűnik.

   (lásd a 14–16. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: de Dapper és társai kontra Parlament ítélet, 54/75, EU:C:1976:127; Diezler és társai kontra GSZB ítélet, 146/85 és 431/85, EU:C:1987:457, 6. és 7. pont; Brown kontra Bíróság ítélet, 125/87, EU:C:1988:136, 16. pont.

2.  A személyzeti szabályzat 110. cikke értelmében vett általános végrehajtási rendelkezések elsősorban a személyzeti szabályzat egyes különös rendelkezéseiben kifejezetten meghatározott végrehajtási intézkedésekre vonatkoznak, és kifejezett kikötés hiányában az említett cikk formális feltételeivel érintett végrehajtási intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség csak kivételesen, vagyis akkor ismerhető el, amikor a személyzeti szabályzat rendelkezései olyannyira nem egyértelműek és pontosak, hogy alkalmatlanok az önkényességet kizáró alkalmazásra.

   E tekintetben a személyzeti szabályzat X. melléklete 1. cikke harmadik albekezdésének rendelkezései általános hatállyal bírnak, és az e cikkben előírt általános végrehajtási rendelkezések a személyzeti szabályzat X. mellékletének egészére vonatkoznak, beleértve az életkörülmények után nyújtott támogatást szabályozó rendelkezéseket. Következésképpen az e rendelkezéseket végrehajtó uniós szerv az említett melléklet 1. cikkének harmadik albekezdése értelmében köteles elfogadni a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikkének általános végrehajtási rendelkezéseit.

   Mindazonáltal az általános végrehajtási rendelkezések hiányára csak akkor hivatkozhat sikeresen a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőknek fizetett támogatás összegét felülvizsgáló határozatot vitató tisztviselő, ha az állítólagos szabálytalanság őt esetlegesen személyében érinti. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az általános végrehajtási rendelkezések fő célja, hogy meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az adminisztráció számára a diszkrecionális jogköre gyakorlása során útmutatásként szolgáljanak, vagy pontosan meghatározzák a személyzeti szabályzat azon rendelkezéseinek hatályát, amelyek annyira nem egyértelműek, és annyira pontatlanok, hogy alkalmatlanok az önkényességet kizáró alkalmazásra. Mivel a rendelkezés pontatlansága önmagában nem elegendő ahhoz, hogy annak önkényes alkalmazásához vezessen, az érintett személynek csak akkor fűződik érdeke az ilyen eszközre való hivatkozáshoz, ha az Európai Külügyi Szolgálat azon mulasztása, hogy nem fogadta el az általános végrehajtási rendelkezéseket, neki személyesen sérelmet okozott azzal, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot arra indította, hogy a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikkének rendelkezéseit a tisztviselő helyzetére részlehajlóan és önkényesen alkalmazza.

   (lásd a 21., 23., 29. és 33. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: Deboeck kontra Bizottság ítélet, 90/74, EU:C:1975:109;

   Elsőfokú Bíróság: Ianniello kontra Bizottság ítélet, T‑308/04, EU:T:2007:347, 38. pont;

   Közszolgálati Törvényszék: Behmer kontra Parlament ítélet, F‑47/07, EU:F:2009:103, 47. pont.

3.  Ami a személyzeti szabályzat X. mellékletében foglalt, életkörülmények után nyújtott támogatást illeti, az uniós jogalkotó – mivel nem határoz meg semmilyen szempontot az uniós és harmadik országok életkörülményei közötti egyenértékűség meghatározásához – széles mérlegelési mozgásteret kívánt biztosítani a kinevezésre jogosult hatóságnak az általa a jövőre vonatkozóan elfogadandó, személyzeti szabályzatot érintő általános végrehajtási rendelkezések keretében. Ilyen körülmények között, ha a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőknek fizetett támogatás összegét felülvizsgáló határozat elfogadásakor az uniós szerv átmeneti időszakban van, az említett szerv téves jogalkalmazás nélkül és a mérlegelési jogköre határain belül vehetett figyelembe ezen egyenértékűség értékelésének elvégzéséhez a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében kifejezetten felsorolt paraméterektől eltérő szempontokat.

   E tekintetben a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésével nem tűnik ellentétesnek az életkörülmények uniós és harmadik országok közötti egyenértékűségének meghatározásához a szóban forgó harmadik országokban elért gazdasági fejlettségi szintre vonatkozó adatok használata, és az olyan átfogó gazdasági megközelítést előnyben részesítő módszer, amely a gazdasági fejlettségi szintek összehasonlításán alapul, és figyelembe veszi a más nemzetközi szervezetek vagy bizonyos államok által a diplomáciai személyi állományuk számára készített elemzéseket.

   (lásd a 57., 58. és 60. pontot)