Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62023CJ0004

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2024. október 4.
M.-A.A. kontra Direcţia de Evidenţă a Persoanelor Cluj és társai.
Előzetes döntéshozatal – Uniós polgárság – EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 45. cikke – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – Olyan uniós polgár, aki e jognak egy másik tagállamban való gyakorlása és otttartózkodása során az utónevét és nemi identitását jogszerűen megváltoztatta – A származási tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az utónév és a nemi identitás e megváltoztatását elismerje és a születési anyakönyvbe bejegyezze – Olyan nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az ilyen elismerést és bejegyzést, arra kötelezve az érintettet, hogy a származási tagállamban a nemi identitás megváltoztatására irányuló új, bírósági jellegű eljárást indítson – NagyBritannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépésének hatása.
C-4/23. sz. ügy.

Court reports – general

ECLI identifier: ECLI:EU:C:2024:845

C‑4/23. sz. ügy ( i )

M.‑A. A.

kontra

Direcţia de Evidenţă a Persoanelor Cluj, Serviciul stare civilă
és
Direcţia pentru Evidenţa Persoanelor şi Administrarea Bazelor de Date din Ministerul Afacerilor Interne
és
Municipiul Cluj‑Napoca

(a Judecătoria Sectorului 6 Bucureşti [Románia] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2024. október 4.

„Előzetes döntéshozatal – Uniós polgárság – EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 45. cikke – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – Olyan uniós polgár, aki e jognak egy másik tagállamban való gyakorlása és otttartózkodása során az utónevét és nemi identitását jogszerűen megváltoztatta – A származási tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az utónév és a nemi identitás e megváltoztatását elismerje és a születési anyakönyvbe bejegyezze – Olyan nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az ilyen elismerést és bejegyzést, arra kötelezve az érintettet, hogy a származási tagállamban a nemi identitás megváltoztatására irányuló új, bírósági jellegű eljárást indítson – NagyBritannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépésének hatása”

Uniós polgárság – A Szerződés rendelkezései – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – Olyan uniós polgár, aki e jognak egy másik tagállamban való gyakorlása és otttartózkodása során az utónevét és nemi identitását jogszerűen megváltoztatta – A származási tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy e változtatást jogszerűen elismerje és a születési anyakönyvbe bejegyezze – Olyan nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az ilyen elismerést és bejegyzést – Olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi az érintettet, hogy a származási tagállamban a nemi identitás megváltoztatására irányuló új, bírósági jellegű eljárást indítson – Megengedhetetlenség – A másik tagállam Unióból való kilépése – Hatás hiánya

(EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikk; az Európa Unió Alapjogi Chartája, 7. és 45. cikk)

(lásd: 53–57., 62., 68‑71. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

A Judecătoria Sectorului 6 Bucureşti (bukaresti 6. kerületi helyi bíróság, Románia) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján a nagytanácsban eljáró Bíróság a származási tagállam azon kötelezettségének terjedelmét pontosítja, hogy valamely állampolgárának a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának valamely másik tagállamban való gyakorlása során ezen európai uniós polgár jogszerűen megváltoztatott utónevét és nemi identitását elismerjék és a születési anyakönyvébe bejegyezzék.

M.‑A. A. 1992‑ben Romániában született, és születésekor nőneműként anyakönyvezték. M.‑A. A. azt követően, hogy 2008‑ban az Egyesült Királyságba költözött, honosítás útján megszerezte a brit állampolgárságot.

2017‑ben M.‑A. A. az utónevét és megszólítását nőiről férfire változtatta az Egyesült Királyságban a Deed Poll eljárás ( 1 ) révén, majd ezt követően lecserélte a brit hatóságok által kiállított egyes hivatalos okmányokat. 2020 júniusában M.‑A. A. megszerezte a Gender Identity Certificate‑et (nemi identitási igazolás), amely megerősíti férfi nemi identitását.

M.‑A. A. 2021 májusában a Deed Poll eljárás keretében tett nyilatkozat és a nemi identitási igazolás alapján kérte a román hatóságoktól, hogy jegyezzék be a születési anyakönyvébe az utónevére, a nemére és a személyazonosító számára vonatkozó változásokat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a férfi nemnek. Kérte továbbá az ezen új adatokat tartalmazó új születési anyakönyvi kivonat kiállítását. 2021. június 21‑i határozatukkal a román hatóságok elutasították M.‑A. A. kérelmét többek között azzal az indokkal, hogy az alkalmazandó szabályozás értelmében a személy nemi identitásának megváltoztatása csak akkor jegyezhető be a születési anyakönyvébe, ha azt jogerőre emelkedett bírósági határozattal jóváhagyták.

Az M.‑A. A. e határozattal szembeni keresete tárgyában eljáró kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy az uniós polgári jogállással, valamint a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely az érintettet arra kötelezi, hogy a nemzeti bíróságok előtt a nemi identitás megváltoztatására irányuló új eljárást indítson, jóllehet ez utóbbi már sikeresen befejezte az erre irányuló eljárást egy másik tagállamban, amelynek szintén állampolgára. Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság arra is keresi a választ, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése milyen hatással van az alapjogvita megoldására. ( 2 )

A Bíróság álláspontja

A Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy bár az uniós jog jelenlegi állása szerint a személyi állapot, amelynek körébe az utónév és a nemi identitás megváltoztatására vonatkozó szabályok tartoznak, a tagállamok hatáskörébe tartozó terület, e hatáskör gyakorlása során minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot.

Ebben az összefüggésben a Bíróság már megállapította, hogy valamely tagállam olyan állampolgára neve elismerésének ezen állam hatóságai általi megtagadása, aki gyakorolta egy másik tagállam – amelynek szintén állampolgára – területén való szabad mozgáshoz való jogát, amint azt e tagállam meghatározza, korlátozhatja a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való, az EUMSZ 21. cikkben kimondott jog gyakorlását. ( 3 ) Márpedig az ilyen akadály abból is eredhet, hogy ugyanezen hatóságok megtagadják a nemi identitásnak az azon tagállamban e célból előírt eljárások alapján történő megváltoztatásának elismerését, amelyben az uniós polgár a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát gyakorolta, függetlenül attól, hogy e változás mint a jelen ügyben az utónév megváltoztatásához kapcsolódik‑e, vagy sem. A névhez hasonlóan ugyanis a nem határozza meg a személy személyazonosságát és személyi állapotát. Következésképpen valamely tagállam állampolgára neme – másik tagállamban jogszerű – megváltoztatásának és elismerésének megtagadása adminisztratív, szakmai és magánjellegű jelentős hátrányt okozhat. Így az ilyen uniós polgár számára fennáll annak a konkrét veszélye, hogy a személyazonosságával, valamint az általa bemutatott okmányok eredetiségével vagy az azokban szereplő adatok hitelességével kapcsolatos kételyeket el kell oszlatni, mivel két különböző utónévvel rendelkezik, és két különböző nemi identitást tulajdonítanak neki.

Következésképpen, ha megtagadják valamely állam állampolgárától az utónév és a nemi identitás egy másik tagállamban jogszerű megváltoztatásának elismerését és e tagállam anyakönyvébe történő bejegyzését egy olyan nemzeti szabályozás alapján, amely nem teszi lehetővé az ilyen elismerést és bejegyzést, ami azzal a következménnyel jár, hogy az érintettet arra kényszeríti, hogy ezen első tagállamban a nemi identitás megváltoztatására irányuló új, bírósági jellegű eljárást indítson, amely figyelmen kívül hagyja az e másik tagállamban már elért változtatást, ez olyan jellegű, amely korlátozza az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását.

A Bíróság ezt követően emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 21. cikkben biztosított jog gyakorlását korlátozó nemzeti szabályozás csak akkor igazolható, ha összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított alapvető jogokkal, és különösen a 7. cikkében szereplő, a magánélet tiszteletben tartásához való joggal, mivel ez utóbbi jog tartalma és terjedelme azonos azéval, amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény ( 4 ) 8. cikke biztosít. ( 5 ) Márpedig az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozásban előírt, a nemi identitás elismerésére irányuló eljárás az EJEE 8. cikkével összeegyeztethetetlen, mivel ez az eljárás nem felel meg az e rendelkezés által az első alkalommal a nemzeti bíróság előtt benyújtott, a nemi identitás megváltoztatása iránti kérelem vizsgálatára vonatkozóan előírt követelményeknek. ( 6 )

Ez az eljárás nem minősülhet olyan hatékony eszköznek sem, amely lehetővé teszi az olyan uniós polgár számára, aki egy másik tagállamban való tartózkodása során, tehát az EUMSZ 21. cikkben és a Charta 45. cikkében biztosított jog gyakorlása során az utónevét és nemi identitását már jogszerűen megváltoztatta, hogy hasznosan érvényesíthesse a Charta 7. cikkével összefüggésben értelmezett e cikkek által biztosított jogait, annál is inkább, mivel ugyanezen eljárás e polgárt annak a veszélynek teszi ki, hogy más eredményre vezet, mint a másik tagállam hatóságai által elfogadott eredmény.

Ahhoz ugyanis, hogy az utónév és a nemi identitás megváltoztatásának anyakönyvbe való bejegyzésére vonatkozó nemzeti szabályozást az uniós joggal összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni, az szükséges, hogy az ilyen bejegyzés iránti kérelem benyújtását lehetővé tévő rendelkezések vagy belső eljárások ne tegyék lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé az EUMSZ 21. cikkben biztosított jogok, és különösen az e változás elismeréséhez való jog gyakorlását. Márpedig e jog gyakorlását megkérdőjelezheti az a mérlegelési jogkör, amellyel az illetékes hatóságok ezen eljárás keretében rendelkeznek, mivel az ilyen jogkör fennállása az ugyanazon személynek a személyazonossága igazolása érdekében adott két név és két identitás közötti eltéréshez, valamint igazgatási, szakmai és magánjellegű jelentős hátrányokhoz vezethet. Következésképpen az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, sérti az EUMSZ 21. cikkből eredő követelményeket.

A Bíróság végezetül pontosítja, hogy e tekintetben nincs jelentősége annak a ténynek, hogy az utónév és a nemi identitás megváltoztatásának elismerése és bejegyzése iránti kérelmet olyan időpontban nyújtották be, amikor azon tagállam Unióból való kilépése már bekövetkezett, ahol e jogszerű változtatást elérték. ( 7 )


( i ) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.

( 1 ) Ez az eljárás lehetővé teszi a brit állampolgárok számára, hogy vezetéknevüket vagy utónevüket egy egyszerű nyilatkozattal megváltoztassák.

( 2 ) Megjegyezve, hogy a jelen ügyben a nemi identitás megváltoztatására irányuló eljárást az Egyesült Királyságban ezen államnak az Unióból való kilépése előtt indították meg, de az azt követően, az átmeneti időszak során fejeződött be, a kérdést előterjesztő bíróság szerint felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között Románia köteles‑e elismerni az Egyesült Királyságban a nemi identitás megváltoztatására irányuló ezen eljárás joghatásait.

( 3 ) Lásd: 2017. június 8‑iFreitag ítélet (C 541/15, EU:C:2017:432). Ebben az ítéletben a Bíróság többek között azt állapította meg, hogy félreértés adódhat és hátrány keletkezhet az ugyanazon személyre alkalmazott két név közötti eltérésből, mivel a mindennapi élet számos, akár hivatalos, akár magánjellegű teendője megköveteli a személyazonosság igazolását (36. és 37. pont).

( 4 ) 1950. november 4‑én Rómában aláírt egyezmény (kihirdette: az 1993. évi XXXI. törvény, a továbbiakban: EJEE).

( 5 ) A Charta 52. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

( 6 ) EJEB, 2021. január 19., X és Y kontra Románia, CE:ECHR:2021:0119JUD000214516. Ebben az ítéletben az Emberi Jogok Európai Bírósága többek között azt állapította meg, hogy az EJEE 8. cikke értelmében az államok kötelesek a nemi identitás jogi elismerésére irányuló, egyértelmű és kiszámítható eljárást előírni, amely lehetővé teszi a nem, és így a név vagy a személyazonosító szám hivatalos dokumentumokban való gyors, átlátható és hozzáférhető módon történő megváltoztatását.

( 7 ) A Bíróság megjegyzi, hogy amennyiben M.‑A. A. uniós polgárként a származási tagállamában annak elismerését kéri, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának gyakorlása során az Egyesült Királyságban e tagállam Unióból való kilépése előtt megváltozott az utóneve, 2020. december 31., az átmeneti időszak kilépési megállapodásban rögzített lejárta előtt pedig a nemi identitása, hivatkozhat e származási tagállammal szemben az e jogálláshoz kapcsolódó jogokra, különösen az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikkben előírt jogokra, még ezen időszak végét követően is.

Top