C‑54/21. sz. ügy

ANTEA POLSKA S. A. és társai

kontra

Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie

(a Krajowa Izba Odwoławcza [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2022. november 17.

„Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2014/24/EU irányelv – A közbeszerzés elvei – 18. cikk – Átláthatóság – 21. cikk – Bizalmas jelleg – Ezen elveknek a nemzeti jogban való kidolgozása – Az ajánlattevők által a tapasztalataikra és referenciáikra, a szerződés teljesítésére javasolt személyekre, valamint a tervezett projektek megvalósítására és a végrehajtási módokra vonatkozóan továbbított információk lényeges tartalmához való hozzáférés joga – 67. cikk – A közbeszerzési szerződések odaítélésének szempontjai – A javasolt munkálatok vagy szolgáltatások minőségére vonatkozó szempontok – A pontosság követelménye – 89/665/EGK irányelv – Az 1. cikk (1) és (3) bekezdése – Hatékony jogorvoslathoz való jog – E jognak a nem bizalmas információkhoz való hozzáférés megtagadása miatti megsértése esetén fennálló jogorvoslat”

1. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665 irányelv – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2014/24 irányelv – Bizalmasság – A versenytárs ajánlatában szereplő információk közlése iránti kérelem – Az ajánlatkérőnek továbbított információk bizalmasságának védelme – Terjedelem – A megfelelő ügyintézés elve – Az információkhoz való hozzáférés megtagadásáról szóló határozat indokolása – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Hatékony érvényesülés – Az odaítélt szerződésekre vonatkozó közzétételi kötelezettség, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó kötelezettség – A bizalmassággal való egyensúlyba állítás

   (2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) bekezdés, 21. cikk, (1) bekezdés, 50. és 55. cikk; 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) és (3) bekezdés)

   (lásd: 49., 50., 55–63., 65–68. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665 irányelv – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2014/24 irányelv – Bizalmasság – A versenytárs ajánlatában szereplő információk közlése iránti kérelem – Az ajánlatkérőnek továbbított információk bizalmasságának védelme – Az ajánlattevők által a releváns tapasztalataikra és referenciáikra, a szerződés teljesítése érdekében javasolt gazdasági szereplők személyére és szakmai képesítéseire vagy képességeire, valamint a tervezett projektek megvalósítására és a végrehajtási módokra vonatkozóan továbbított információk – Bennfoglaltság – Feltételek

   (2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) bekezdés, 21. cikk, (1) bekezdés, és 55. cikk, (3) bekezdés)

   (lásd: 73–85. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665 irányelv – A tagállamok azon kötelezettsége, hogy jogorvoslati eljárást írjanak elő az ajánlatkérő szervnek a másik gazdasági szereplő részvételi jelentkezésében vagy ajánlatában szereplő, bizalmasnak tekintett információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet elutasító határozatával szemben – Jogorvoslati lehetőség – Eljárási szabályok – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettség

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 21. cikk; 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) és (3) bekezdés)

   (lásd: 99. és 100. pont)

4. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665 irányelv – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2014/24 irányelv – Bizalmasság – Az ajánlatkérő szerv azon határozata, amely megtagadja a másik gazdasági szereplő részvételi jelentkezésében vagy ajánlatában szereplő, bizalmasnak tekintett információkhoz való hozzáférést – Az e határozattal szembeni jogorvoslat tárgyában eljáró nemzeti bíróságnak a bizalmas információk védelmére vonatkozó kötelezettsége – A kérelmező hatékony jogorvoslathoz való joga, valamint versenytársának a bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez való joga egymással szembeni mérlegelése – Terjedelem – Annak megállapítása, hogy az ajánlatkérő nem teljesítette a nem bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségét, és e nyilvánosságra hozatal elmaradása miatt megsértette a hatékony jogorvoslathoz való jogot – Szerződés odaítéléséről szóló új határozat elfogadása – Kizártság – Feltételek

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 21. cikk; 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) és (3) bekezdés)

   (lásd: 101–103., 108. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

Összefoglalás

A közbeszerzések területén a bizalmasság védelmét egyensúlyba kell hozni az átláthatóság és a hatékony bírói jogvédelem követelményeivel.

Az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők által közölt valamennyi információt – kizárólag az üzleti titok kivételével – közzétegyenek, mivel az ilyen jogi szabályozás megakadályozhatja az ajánlatkérőt abban, hogy ne hozzon nyilvánosságra bizonyos olyan információkat, amelyeket – bár nem minősülnek üzleti titoknak – továbbra sem szabad hozzáférhető tenni.

A Państwowe Gospodarstwo wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság, Lengyelország; a továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzési eljárást indított a bizonyos lengyelországi vízgyűjtő kerületekre vonatkozó környezetgazdálkodási projektek kidolgozására irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése céljából.

Ezen eljárás végén az egyik ajánlattevő, akinek a szerződést nem ítélték oda, keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróságnál, a Krajowa Izba Odwoławczánál (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat megsemmisítése, az ajánlatok újbóli vizsgálata és bizonyos információk nyilvánosságra hozatala iránt. A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy melyek azon információk bizalmasságának korlátai, amelyeket az ajánlattevők a közbeszerzési eljárásban az ajánlatukkal együtt szolgáltatnak.

Ítéletében a Bíróság pontosításokkal szolgál az ajánlatkérőt érintő azon tilalom terjedelmével és alkalmazhatóságával kapcsolatban, amely a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által az ilyen szerződések odaítélési eljárásai keretében ezen ajánlatkérőkkel közölt információk nyilvánosságra hozatalára vonatkoznak.

A Bíróság álláspontja

Először is a Bíróság a bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség terjedelmének határvonalát vizsgálja. E tekintetben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló 2014/24 irányelvvel ( 1 ) nem ellentétes az, hogy valamely tagállam olyan szabályozást állapít meg, amely a bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség terjedelmét az üzleti titok olyan fogalmára támaszkodva határozza meg, amely lényegében megfelel a 2016/943 irányelvben ( 2 ) szereplő fogalomnak. Ezzel szemben ezen irányelvvel ellentétes az ilyen szabályozás, ha nem tartalmaz olyan szabályösszességet, amely az ajánlatkérők számára lehetővé teszi az olyan információk nyilvánosságra hozatalának kivételes megtagadását, amelyeket – bár nem tartoznak az üzleti titok fogalmába – továbbra sem szabad hozzáférhetővé tenni.

E következtetés levonása érdekében a Bíróság megállapítja, hogy a bizalmas jelleg 2014/24 irányelvben foglalt védelmének terjedelme szélesebb körű, mint a kizárólag az üzleti titkokra kiterjedő védelem terjedelme. Emlékeztet azonban arra, hogy ezen irányelv értelmében a bizalmas jelleggel közölt információk nyilvánosságra hozatalának tilalma – az ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazandó. Következésképpen az egyes tagállamok egyensúlyt teremthetnek az ezen irányelvben előírt bizalmas kezelés és a más jogos érdekeket – mint például az információkhoz való hozzáférés – követő nemzeti jogi szabályok között a közbeszerzési eljárások lehető legnagyobb átláthatóságának a biztosítása érdekében. Mindemellett tartózkodniuk kell olyan szabályozás bevezetésétől, amely nem garantálja a torzulásmentes versenyt, amely sérti a bizalmas információk nyilvánosságra hozatalának tilalma és a megfelelő ügyintézés általános elve – amelyből az indokolási kötelezettség ered – közötti egyensúlynak a sikertelen ajánlattevők hatékony jogorvoslathoz való joga tiszteletben tartásának a biztosítása érdekében való megteremtését, illetve amely módosítja az odaítélt szerződésekkel kapcsolatos közzétételre vonatkozó szabályozást, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó szabályokat. ( 3 )

Márpedig az olyan nemzeti szabályozás, amely a valamennyi ajánlatevő által az ajánlatkérővel közölt információk összességének – kizárólag az üzleti titok fogalmába tartozó információk kivételével – történő közzétételét megköveteli, megakadályozhatja ezen ajánlatkérőt abban, hogy a 2014/24 irányelvben elismert, a jogérvényesítésre, a közérdekre, a gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeire és a tisztességes versenyre irányuló érdekek és célkitűzések ( 4 ) valamelyike alapján úgy határozzon, hogy nem hoz nyilvánosságra bizonyos, e fogalom körébe nem tartozó információkat.

Másodszor, a Bíróság pontosítja, hogy az ajánlatkérőnek – annak meghatározása érdekében, hogy megtagadja‑e azon ajánlattevőtől, akinek az érvényes ajánlatát elutasították, hogy hozzáférjen a többi ajánlattevő által a releváns tapasztalatukkal és az arra vonatkozó referenciákkal, a szerződés teljesítésére javasolt személyek vagy az alvállalkozók személyazonosságára és szakmai képzettségére, valamint a közbeszerzési szerződés keretében megvalósítandó projektek megvalósítási koncepciójára és e szerződés teljesítésének módjaira vonatkozóan benyújtott információkhoz – értékelnie kell, hogy ezen információk bírnak‑e olyan kereskedelmi értékkel, amely nem korlátozódik az érintett közbeszerzési szerződésre, mivel azok nyilvánosságra hozatala sértheti a jogos üzleti érdekeket vagy a tisztességes versenyt. ( 5 ) Az ajánlatkérő egyébiránt megtagadhatja az ezen információkhoz való hozzáférést, ha azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést, vagy közérdeket sértene. Mindazonáltal az ajánlatkérőnek az információkhoz való teljes körű hozzáférés megtagadása esetén hozzáférést kell biztosítania ugyanezen információk lényeges tartalmához oly módon, hogy biztosítva legyen a hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartása.

Különösen, mindenekelőtt az ajánlattevők releváns tapasztalatát, valamint az e tapasztalatot és képességeiket igazoló referenciákat illetően a Bíróság megállapítja, hogy az ilyen információk nem minősíthetők teljes egészükben bizalmasnak. A tapasztalat ugyanis általában nem titkos, így a versenytársak főszabály szerint nem foszthatók meg az arra vonatkozó információktól. Az ajánlattevők számára az átláthatóság érdekében, valamint a megfelelő ügyintézés és a hatékony bírói jogvédelem követelményei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében legalább az általuk a tapasztalataikra és az azt igazoló referenciákra vonatkozóan az ajánlatkérő részére továbbított információk lényeges tartalmához hozzáférést kell biztosítani. E hozzáférés azonban nem érinti az egyes olyan érzékeny termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket érintő sajátos körülményeket, amelyek kivételesen igazolhatják az információközlésnek a törvényben előírt tilalom vagy követelmény tiszteletben tartásának vagy a közérdek védelmének a biztosítása érdekében való megtagadását.

Ami ezt követően azon természetes vagy jogi személyekre – ideértve az alvállalkozókat – vonatkozó információkat illeti, akikre, illetve amelyekre az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez támaszkodni kíván, a Bíróság különbséget tesz az e személyek azonosítását lehetővé tevő adatok és azon adatok között, amelyek kizárólag az említett személyek szakmai képesítésére vagy alkalmasságára vonatkoznak.

Ami a név szerinti adatokat illeti, a Bíróság nem zárja ki, hogy amennyiben elképzelhető, hogy az ajánlattevő és a szakértői vagy az alvállalkozói kereskedelmi értékkel rendelkező szinergiát hoztak létre, az azokhoz való hozzáférést meg kell tagadni. Így az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a személyazonosságra vonatkozó ezen adatok hozzáférhetővé tétele azzal a kockázattal jár‑e, hogy az ajánlattevőt a bizalmas jelleg védelme megsértésének teszi ki. ( 6 ) E célból figyelembe kell vennie az összes releváns körülményt, ideértve a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyát, valamint az említett ajánlattevő és az említett szakértők vagy alvállalkozók azon érdekét, hogy ugyanazon, bizalmasan megtárgyalt kötelezettségvállalásokkal részt vegyenek későbbi közbeszerzési eljárásokban. Az ajánlatkérőnek továbbított információk nyilvánosságra hozatala azonban nem tagadható meg, ha ezen információk, bár relevánsak a szóban forgó közbeszerzési eljárás szempontjából, e gazdasági szereplők tevékenységének szélesebb keretében semmiféle kereskedelmi értékkel nem bírnak.

A nem név szerinti adatokat illetően a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a szerződés odaítélése szempontjában fennálló jelentőségére figyelemmel az átláthatóság elve és a hatékony jogorvoslathoz való jog megköveteli, hogy az olyan adatok lényeges tartalma, mint a szerződés teljesítésére alkalmazott személyek szakmai képesítése vagy alkalmassága, az így létrehozott személyzet mérete és formája, illetve a szerződés teljesítésének azon része, amelyet az ajánlattevő az alvállalkozókra kíván bízni, valamennyi ajánlattevő számára hozzáférhető legyen.

Végül azon projektek megvalósítási koncepcióit, amelyeket a közbeszerzési szerződés keretében terveznek megvalósítani, és a szerződés teljesítése módjainak a leírását illetően a Bíróság jelzi, hogy az ajánlatkérő feladata annak vizsgálata, hogy azok olyan elemeket képeznek‑e vagy tartalmaznak‑e, amelyek szellemi tulajdonjog, különösen szerzői jog általi védelem tárgyát képezhetik, és így a nyilvánosságra hozatal megtagadásának jogérvényesítésre vonatkozó indoka alá tartoznak. ( 7 ) A Bíróság azonban emlékeztet arra, hogy még abban az esetben is, ha e megvalósítási koncepciót és leírást úgy kell tekinteni, mint amelyek szerzői jogi védelem alatt álló műveknek minősülnek, e védelem kizárólag azon elemekre korlátozódik, amelyek valamely szellemi alkotás kifejezési formái, és tükrözik a szerző személyiségét.

Ezenkívül, és e vizsgálattól függetlenül, e koncepció és leírás közzététele, amelyek kereskedelmi értékkel bírnak, torzíthatja a versenyt különösen azáltal, hogy korlátozza az érintett gazdasági szereplő azon képességét, hogy a jövőbeli közbeszerzési eljárásokban ugyanezen megvalósítási koncepcióval és leírással megkülönböztesse magát. Bár lehetséges, hogy a projektek megvalósítási koncepcióira és a szerződés teljesítése módjainak a leírására vonatkozó információkhoz való teljes körű hozzáférést meg kell tagadni, az ajánlatok e része lényeges tartalmának hozzáférhetőnek kell lennie. ( 8 )

Harmadszor és utolsósorban a Bíróság kimondja, hogy abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelem ( 9 ) elbírálása során megállapítják az ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy olyan információkat közöljön a felperessel, amelyeket tévesen bizalmasan kezeltek, illetve megállapítják a hatékony jogorvoslathoz való jognak ezen információk nyilvánosságra hozatalának megtagadása miatti megsértését, e megállapításnak nem kell szükségszerűen közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló új határozat elfogadásához vezetnie, feltéve hogy a nemzeti eljárásjog lehetővé teszi az eljáró bíróság számára, hogy az eljárás során olyan intézkedéseket hozzon, amelyek helyreállítják a hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartását, vagy lehetővé teszik számára annak megállapítását, hogy a felperes az odaítélésről már meghozott határozattal szemben új jogorvoslattal élhet. Az ilyen jogorvoslat megindítására nyitva álló határidő csak attól az időponttól kezdődhet, amikor e felperesnek hozzáférése van azon információk összességéhez, amelyeket tévesen bizalmasnak minősítettek.

( 1 ) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.) 21. cikkének (1) bekezdése.

( 2 ) A nem nyilvános know‑how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 157., 1. o.) 2. cikkének 1. pontja.

( 3 ) A 2014/24 irányelv 50. és 55. cikke.

( 4 ) A 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdése és 55. cikkének (3) bekezdése.

( 5 ) A 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése, 21. cikkének (1) bekezdése és 55. cikke.

( 6 ) A 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése.

( 7 ) A 2014/24 irányelv 55. cikkének (3) bekezdése.

( 8 ) A 2014/24/EU irányelv 21. cikkének (1) bekezdése vagy 55. cikkének (3) bekezdése.

( 9 ) Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.) első cikkének (1) és (3) bekezdése.