C‑301/16. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Xinyi PV Products (Anhui) Holdings Ltd

„Fellebbezés – Kereskedelempolitika – Dömping – Kínából származó szolárüveg behozatala – 1225/2009/EK rendelet – A 2. cikk (7) bekezdésének b) és c) pontja – Piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállás – A 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében vett »korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulás« fogalma – Adókedvezmények”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. február 28.

1. Közös kereskedelempolitika–A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés–Dömpingkülönbözet–A rendes érték meghatározása–Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok–A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása–Feltételek–A gyártókra háruló bizonyítási teher–A bizonyítékoknak az intézmények általi értékelése–Bírósági felülvizsgálat–Korlátok

   (1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, b) és c) pont)

2. Közös kereskedelempolitika–A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés–Dömpingkülönbözet–A rendes érték meghatározása–Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok–A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása–Feltételek–A vállalkozásnak semmilyen, a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulás tárgyát nem képező gyártási költségei és pénzügyi helyzete–A korábbi, nem piacgazdasági rendszer fogalma

   (1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont, harmadik francia bekezdés)

3. Közös kereskedelempolitika–A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés–Dömpingkülönbözet–A rendes érték meghatározása–Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok–A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása–Feltételek–A vállalkozásnak semmilyen, a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulás tárgyát nem képező gyártási költségei és pénzügyi helyzete–Bizonyítási teher–Adókedvezményeknek a stratégiai ágazatokban a külföldi befektetések számára történő nyújtása–Torzulás fennállásának vélelme

   (1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont, harmadik francia bekezdés)

4. Fellebbezés–Jogalapok–Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap–A megtámadott ítélet indokolásával szemben felhozott jogalap–A megtámadott ítélet megalapozottságának vitatására irányuló jogalap–Magából a megtámadott ítéletből eredő jogalap–Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 169. cikk)

5. Közös kereskedelempolitika–A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés–Dömpingkülönbözet–A rendes érték meghatározása–Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok–A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása–Feltételek–A vállalkozásnak semmilyen, a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulás tárgyát nem képező gyártási költségei és pénzügyi helyzete–Kínai ötéves terv végrehajtásához köthető adókedvezmények–Torzulás fennállásának vélelme

   (1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont, harmadik francia bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 66., 67., 69. pont)

2.  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdésében szereplő „korábbi, nem piacgazdasági rendszer” kifejezés arra a korábbi gazdasági rendszerre utal, amely a kínai gyártók tekintetében az analóg ország módszer szisztematikus alkalmazását igazolta, de amely a Kínai Népköztársaságban háttérbe került. Márpedig ismeretes, hogy jóval 1998. július 1‑je – a végső soron többek között 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontjában átvett rendelkezést bevezető, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK rendelet módosításáról szóló 905/98 rendelet hatálybalépése – előtt a kínai gazdasági rendszer már nem az állami kereskedelmű országok gazdasági rendszere volt. Ugyanis olyan ország gazdasági rendszeréről van szó, amely noha még mindig nem rendelkezett piacgazdasággal, megtett már bizonyos, az állami ellenőrzést mérséklő reformokat, de amelynek gazdaságát számos ágazatban továbbra is többek között az ötéves tervek által betöltött központi szerep jellemezte.

   (lásd: 77., 78. pont)

3.  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának célja, amely rendelkezés a gyártó piacgazdasági feltételek melletti működésének, valamint különösen annak biztosítására irányul, hogy a gyártó részéről felmerülő költségek és az általa alkalmazott árak a piaci erők szabad összhatásának eredményei legyenek; e célhoz képest e rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontja harmadik francia bekezdésének alkalmazásában irreleváns, hogy a szóban forgó gazdasági rendszer állami kereskedelmű gazdaság vagy nem piacgazdasággal rendelkező más típusú gazdaság. Ebből következik, hogy e rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdését akként kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a gyártót, hogy jogilag megkövetelt módon bizonyítsa, hogy termelési költségeit és pénzügyi helyzetét nem érintik a korábbi, piacgazdasággal nem rendelkező olyan gazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások, amely bizonyos ágazatok tekintetében adott esetben már egy, a piacgazdasági rendszerre való áttérés folyamatában lévő rendszer.

   Ennélfogva a stratégiai jelentőségűnek ítélt ágazatokban – például a csúcstechnológiák ágazatában – adókedvezmények külföldi befektetések számára történő biztosításából álló intézkedésnek a Kínában végrehajtott különféle tervekhez való kapcsolódása elegendő annak vélelmezéséhez, hogy ez az intézkedés az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontja harmadik francia bekezdésének értelmében vett korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzulásnak minősül.

   (lásd: 83–85., 95. pont)

4.  A fellebbező jogosult olyan fellebbezést előterjeszteni, amelyben a Bíróság előtt a megtámadott ítéletből következő olyan jogalapokra hivatkozik, amelyek ezen ítélet jogi megalapozottságának kifogásolására irányulnak.

   (lásd: 90. pont)

5.  Mivel a Kína által nyújtott adókedvezmények kapcsolódhatnak a Kínában végrehajtott különféle tervekhez, továbbá mivel gazdasági modelljét érintő reformok ellenére ez az ország – amint az az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontjában előírt rendelkezésből kitűnik – főszabály szerint továbbra is nem piacgazdasággal rendelkező országnak minősül, az a kontextus, amelyben ezekre az adókedvezményekre sor kerül, gyökeresen eltér attól, amelyben az esetlegesen hasonló intézkedések a piacgazdaságú országokban működnek.

   A Kínában fennálló, az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontjában előírt rendelkezésben említett különös gazdasági rendszert, azaz egy, a piacgazdaságra való áttérés folyamatában lévő olyan gazdasági rendszert illetően, amely főszabály szerint továbbra is nem piacgazdasággal rendelkező rendszernek minősül, noha – mint a jelen ügyben – a szóban forgó adókedvezmények a Kínában végrehajtott különféle tervekhez kapcsolódnak, nem tekinthető úgy, hogy ezek a kedvezmények nem férnek össze egy ilyen rendszerrel. Épp ellenkezőleg, mivel az érintett adókedvezmények egy ötéves tervet hajtanak végre, ez pedig a tervgazdaságok jellemző eleme és alapvető eleme a kínai gazdaság szervezésének, a Bizottság vélelmezhette, hogy ezek az intézkedések korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott intézkedések voltak.

   (lásd: 104., 107., 108. pont)