C‑609/13. P. sz. ügy

Duravit AG és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Verseny – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Eladási árak összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – 1/2003/EK rendelet – 31. cikk – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 26.

1. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Bírósági felülvizsgálat–Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre–Terjedelem

   (EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

2. Fellebbezés–Jogalapok–Az indokolás elégtelensége–A Törvényszék hallgatólagos indokolása–Megengedhetőség–Feltételek

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)

3. Fellebbezés–A Bíróság hatásköre–A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása–Kizártság

   (EUMSZ 256. cikk és EUMSZ 261. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

4. Verseny–Közigazgatási eljárás–Versenyellenes megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat–A jogsértés fennállásának bizonyításához elegendő bizonyítékokon alapuló határozat–A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)

5. Kartellek–Összehangolt magatartás–Fogalom–Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását–Megállapodási kísérlet

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

6. Fellebbezés–Jogalapok–Az indokolás elégtelensége–Az indokolási kötelezettség terjedelme–A Törvényszék azon kötelezettsége, hogy megindokolja az ugyanazon bizottsági határozatra vonatkozó különböző ítéletek közötti eltéréseket–Hiány

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)

7. Verseny–Közigazgatási eljárás–A védelemhez való jog tiszteletben tartása–Iratbetekintés–Terjedelem

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

8. Bírósági eljárás–Pervezető intézkedések–A felekhez intézett írásbeli kérdések–A tárgyaláson megvitatandó bizonyos vitás kérdések tisztázására szolgáló írásbeli válasz–Megengedhetőség

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, (2) bekezdés)

9. Bírósági eljárás–Bizonyítási eszközök–Tanúkihallgatás–A Törvényszék mérlegelési jogköre–A tisztességes eljáráshoz való jog elvének hatása

10. Kartellek–Tilalom–Jogsértések–Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások–A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása–Feltételek–Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények–Értékelés–A részt vevő vállalkozások közötti versenyviszony szükségessége–Hiány

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

1.  Az 1/2003 rendelet 31. cikkében az uniós bíróság számára elismert korlátlan felülvizsgálati jogkör kizárólag a kiszabott szankcióra, nem pedig a vitatott határozat egészére vonatkozik. Ezenkívül sem a korlátlan felülvizsgálati jogkör, sem pedig a jogszerűség vizsgálata nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, ennélfogva pedig ezek egyike sem követeli meg, hogy a Törvényszék – függetlenül a felperes által megfogalmazott kifogásoktól – hivatalból újból megvizsgálja az ügy összes iratát.

   A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása egyébiránt kontradiktórius eljárásban történik. Ennélfogva a közrenden alapuló jogalapok kivételével a Törvényszéknek nem az a feladata, hogy az előtte felhozott pontos jogalapoktól függetlenül, hivatalból vizsgálatot végezzen, nem feladata továbbá a Bizottság által meghatározott bírságra vonatkozó önálló, diszkrecionális határozatot hozni, hanem az elé terjesztett jogalapokról kell határozatot hoznia.

   (lásd: 31., 36., 42., 43. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 47. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 49. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 56–62. pont)

5.  Az összehangolt magatartásnak az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett fogalma egyfajta egyeztetést jelent a vállalkozások között, amelyek ugyan nem kötnek kifejezetten megállapodást, ám a kockázatokkal teli versenyt tudatosan helyettesítik az egymás közötti gyakorlati együttműködéssel. Ily módon az egyeztetés és az együttműködés ugyanezen rendelkezés értelmében vett összehangolt magatartásnak minősülő kritériumait az EUM‑Szerződés versenyjogi rendelkezéseinek azon alapvető kiindulópontjára tekintettel kell értelmezni, amely szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a belső piacon folytatni kívánt politikáját.

   Ez az önállóságra vonatkozó követelmény szigorúan tiltja, hogy ezek a szereplők közvetlenül vagy közvetve felvegyék egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy egy tényleges vagy potenciális versenytárs piaci magatartását befolyásolják, vagy hogy az ilyen versenytársnak felfedjék az általuk elhatározott vagy tanúsítani kívánt piaci magatartást, amennyiben e kapcsolat célja vagy hatása olyan versenyfeltételek teremtése, amelyek – figyelembe véve a kínált termékek vagy szolgáltatások jellegét, a vállalkozások jelentőségét és számát, továbbá az érintett piac volumenét – nem felelnek meg a szóban forgó piacon szokásos feltételeknek. Következésképpen az árakról való megállapodásra tett kísérletből álló kapcsolatfelvétel e rendelkezés által tiltott összehangolt magatartásnak minősül.

   (lásd: 70–73. pont)

6.  A Törvényszéknek az ítéletek indokolására irányuló kötelezettsége – főszabály szerint – nem terjedhet odáig, hogy indokolnia kelljen a valamely ügyben elfogadott megoldást egy másik, elé terjesztett ügyben elfogadotthoz képest, még ha az ugyanarra, az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott bizottsági határozatra vonatkozna is.

   (lásd: 90. pont)

7.  Nem sérül az iratbetekintéshez való jog akkor, ha a Bizottság az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe ütköző jogsértést megállapító határozatában egy találkozóval kapcsolatos olyan jegyzetekre hivatkozik, amelyekbe először is az érintett felek a bírósági eljárás előtt betekinthettek, másodszor azokat megemlítette a bizottsági határozatot megelőző kifogásközlés, harmadszor pedig azok a Törvényszék előtt vita tárgyát képezték. Végül nem vonhatja maga után a védelemhez való jog megsértését az a körülmény, hogy az említett határozat nem hivatkozik e jegyzetek egészére, hanem azoknak csak egy‑egy oldalára vagy mellékletére. E hivatkozások ugyanis elegendőek ahhoz, hogy azonosítani lehessen az érintett dokumentumot.

   (lásd: 101., 103. pont)

8.  Ennélfogva nem lehet elkésettnek tekinteni a Törvényszék kérésére, írásban előadott azon érvelést, amely arra szolgál, hogy azt megelőzően tisztázzon bizonyos vitás kérdéseket, hogy azokat a tárgyaláson megvitatnák.

   (lásd: 104. pont)

9.  Egyedül a Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről. Még ha az egyik fél által megfogalmazott, tanúk meghallgatására irányuló kérelem pontosan meg is jelöli, hogy mely tényekre vonatkozóan, illetve milyen okokból szükséges a tanút vagy tanúkat meghallgatni, a jogvita tárgyát és a megnevezett tanúk meghallgatásának szükségességét illetően a Törvényszéknek kell értékelnie a kérelem helytállóságát. A Törvényszék e mérlegelési jogköre összhangban áll a tisztességes eljáráshoz való alapvető joggal és különösen az emberi jogok európai egyezménye 6. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis nem írja elő valamennyi tanú idézését, de a teljes fegyveregyenlőségre törekszik, amely biztosítja, hogy a vitatott eljárás – egészében véve – megfelelő és elegendő lehetőséget nyújtson a vádlottnak arra, hogy a vele kapcsolatban felmerült gyanút vitassa.

   (lásd: 108–110. pont)

10.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 117–125., 134–139. pont)