C‑38/16. sz. ügy

Compass Contract Services Limited

kontra

Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

(a First‑tier Tribunal [Egyesült Királyság]
által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Hozzáadottérték‑adó (héa) – A jogalap nélkül megfizetett héa visszatérítése – Héalevonási jog – Szabályok – Az egyenlő bánásmód és az adósemlegesség elve – A tényleges érvényesülés elve – Elévülési időt bevezető nemzeti szabályozás”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2017. június 14.

Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Az adólevonási jog gyakorlásának szabályai – Adólevonás vagy ‑visszatérítés iránti kérelmek – E jog gyakorlásának elévülési idejét bevezető nemzeti szabályozás – Az egyenlő bánásmód, az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása – Eltérő átmeneti szabályok a kérelem tárgyától függően – Megengedhetőség

Az adósemlegesség, az egyenlő bánásmód és a tényleges érvényesülés elvével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amely egyrészt a jogalap nélkül megfizetett hozzáadottérték‑adó visszatérítése iránti kérelmekre, másrészt pedig az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó levonására irányuló kérelmekre vonatkozó elévülési idő csökkentése keretében különböző átmeneti időszakokat rögzít, ennélfogva pedig két negyedéves adóbevallási időszakot érintő kérelmekre különböző elévülési idők vonatkoznak aszerint, hogy e kérelmek tárgya a jogalap nélkül megfizetett hozzáadottérték‑adó visszatérítése vagy az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó levonása.

A jogalap nélkül megfizetett héa visszatérítése iránti kérelem a tartozatlan fizetés megtérítésére vonatkozó igény körébe tartozik, amelynek célja az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az adó uniós joggal való összeegyeztethetetlensége következményeinek orvoslása, semlegesítve a gazdasági terhet, amellyel ezen adó jogtalanul sújtotta azt a gazdasági szereplőt, aki azt végül valóban viselte (lásd ebben az értelemben: 2011. október 20‑iDanfoss és Sauer‑Danfoss ítélet, C‑94/10, EU:C:2011:674, 23. pont).

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az a tényező, amely az ilyen visszatérítéshez való jogot jellemzi, és amelyből e jog ered, hogy az adóalany az adóhatóságok felé tartozatlanul fizetett meg héa jogcímén valamely összeget, és ez sérti az uniós jogot. Éppen ezen héa tartozatlan jellege az, amelyen alapul a megtérítési igény, és amely – az egyes tagállamok nemzeti jogában rögzített feltételeknek megfelelően, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett – biztosítja, hogy az e fizetésből eredő gazdasági terhet semlegesítsék ezen adóalany tekintetében.

Ami másrészt az előzetesen megfizetett héa levonására irányuló kérelemre jellemző tényezők meghatározását illeti, meg kell állapítani, hogy miközben a jogalap nélkül megfizetett héa visszatérítéséhez való jog az uniós jog általános elveiből ered, amint arra a főtanácsnok az indítványa 59. pontjában rámutatott, és amely a jelen ítélet 29. és 30. pontjából is következik, az előzetesen megfizetett héa levonásához való jog a hatodik irányelv 17. és azt követő cikkeiben van szabályozva.

Ezért a jogalap nélkül megfizetett héa visszatérítéséhez való jogot jellemző tényezőtől eltérően a héalevonási jog, amely a héa mechanizmusának szerves részét képezi, és amely jogot a közös héarendszer vezette be, egy fennálló héafizetési kötelezettségen alapul.

Amint a főtanácsnok az indítványa 60. pontjában jelezte, ez a szóban forgó jogosultságok jellege és az általuk követett célok tekintetében fennálló különbség igazolja, hogy e két jogosultság mindegyike esteében sajátos jogi szabályozás létezhet, különösen a tartalmukat és a gyakorlásuk feltételeit illetően, így például az említett jogosultságok érvényesítése iránti kérelmek elévülési ideje, és különösen azon dátum vonatkozásában, amelytől ez az elévülési idő kezdődik.

(lásd 30–32., 36., 38., 46. pont és rendelkező rész)