C‑298/15. sz. ügy

„Borta” UAB

kontra

Klaipėdos valstybinio jūrų uosto direkcija VĮ

(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2004/17/EK irányelv – Az ezen irányelvben előírt értékhatárt el nem érő szerződés – EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikk – Alvállalkozás igénybevételére vonatkozó korlátozás – Közös ajánlat benyújtása – Az ajánlattevők szakmai kapacitása – Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció módosításai”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. április 5.

1. Jogszabályok közelítése–Közbeszerzési eljárások a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatokban–2014/25 irányelv–Időbeli hatály–Az ajánlatkérőnek az odaítélési eljárás típusát meghatározó, az említett irányelv átültetési határidejének lejárta előtt elfogadott határozata–Az irányelv alkalmazhatatlansága

   (2014/25 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 106. cikk, (1) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése–Közbeszerzési eljárások a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatokban–2004/17 irányelv–Hatály–Az irányelvben megállapított értékhatárt el nem érő, azonban egyértelműen határokon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés–Kizártság–Az EUM‑Szerződés alapvető szabályainak és általános elveinek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–Alvállalkozás igénybevételét korlátozó nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a fő munkákat magának a nyertes ajánlattevőnek kell elvégeznie–Megengedhetetlenség–Igazolás–Hiány

   (EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikk; az 1336/2013 rendelettel módosított 2004/17 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3. Jogszabályok közelítése–Közbeszerzési eljárások a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatokban–2004/17 irányelv–Hatály–Az irányelvben megállapított értékhatárt el nem érő, azonban egyértelműen határokon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés–Kizártság–Az EUM‑Szerződés alapvető szabályainak és általános elveinek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–A hirdetmény közzétételét követően az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely kikötésének az ajánlatkérő általi módosítsa–Megengedhetőség–Feltételek

   (EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikk; az 1336/2013 rendelettel módosított 2004/17 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

4. Jogszabályok közelítése–Közbeszerzési eljárások a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatokban–2004/17 irányelv–Szerződések odaítélése–A minőségi kiválasztás szempontjai–Műszaki és szakmai alkalmasság–Egyéb szervezeteknek a kapacitásaira való hivatkozás lehetősége–Korlátok–Az ajánlattevő kapacitása és a munka általa elvégzendő része közötti arányosság követelménye–Megengedhetetlenség

   (Az 1336/2013 rendelettel módosított 2004/17 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 54. cikk, (6) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 27. pont)

2.  A 2013. december 13‑i 1336/2013/EU bizottsági rendelettel módosított, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, 2004. március 31‑i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó, azonban egyértelműen határokon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés esetén az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, mint a Lietuvos Respublikos viešųjų pirkimų įstatymas (a közbeszerzési szerződésekről szóló litván törvény) 24. cikkének (5) bekezdése, amely előírja, hogy ha valamely építési beruházásra irányuló szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesznek igénybe, az ajánlatkérő szerv által fő munkaként meghatározott munkákat magának a nyertes ajánlattevőnek kell elvégeznie.

   Az alapügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik egyrészt, hogy a közbeszerzési törvény 24. cikkének (5) bekezdése a munkák megfelelő kivitelezését kívánja biztosítani. Azonban, noha nem kizárt, hogy e célkitűzés igazolhat bizonyos, az alvállalkozásba adásra vonatkozó korlátozásokat (lásd ebben az értelemben: 2004. március 18‑iSiemens és ARGE Telekom ítélet, C‑314/01, EU:C:2004:159, 45. pont; 2016. július 14‑iWrocław – Miasto na prawach powiatu ítélet, C‑406/14, EU:C:2016:562, 34. pont), úgy kell tekinteni, hogy egy olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, mint a közbeszerzési törvény 24. cikkének (5) bekezdése, túllépi az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, mivel általánosságban tiltja meg az ajánlatkérő szerv által „fő” munkáknak minősített munkák vonatkozásában alvállalkozók igénybevételét. E tilalom ugyanis a szóban forgó szerződéssel érintett gazdasági ágazattól, a munkák jellegétől, valamint az alvállalkozók képességeitől függetlenül alkalmazandó. Ezenkívül az ilyen általános tilalom nem hagy teret az említett szerv által elvégzendő eseti mérlegelésre. Amint a főtanácsnok az indítványának 51. pontjában rámutatott, a követett célkitűzés elérését biztosító, kevésbé korlátozó alternatív intézkedés lehetett volna annak előírása, hogy az ajánlattevők ajánlatukban jelöljék meg a szerződés azon részét és azon munkákat, amelyeket alvállalkozásba kívánnak adni, valamint a javasolt alvállalkozókat és azok kapacitását. Többek között az is elképzelhető lehet, hogy az ajánlatkérő szerv megtilthatja az ajánlattevőknek, hogy módosítsák az alvállalkozóikat, amennyiben e szerv előzetesen nem tudta ellenőrizni ez utóbbiak kilétét és kapacitását.

   (lásd: 52., 54., 55., 57., 61. pont és a rendelkező rész 1) pontja)

3.  Ilyen közbeszerzési szerződés esetén a különösen az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikkből eredő egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és az átláthatósági kötelezettséget úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, hogy az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzétételét követően módosítsa az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak a szakmai kapacitások halmozására vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat érintő olyan kikötését, mint az alapügyben szóban forgó 4.3 kikötés, feltéve hogy először is az eszközölt módosítások nem annyira lényegesek, hogy felkeltsék olyan potenciális ajánlattevők figyelmét, akik e módosítások hiányában nem tudnának ajánlatot benyújtani, másodszor az említett módosításokat megfelelően nyilvánosságra hozzák, harmadszor e módosításokra az ajánlatoknak az ajánlattevők általi benyújtását megelőzően kerül sor, ezen ajánlatok benyújtásának határidejét meghosszabbítják, amennyiben az érintett módosítások jelentősek, továbbá e hosszabbítás időtartama e módosítások jelentőségéhez igazodik, és ezen időtartam elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye az érdekelt gazdasági szereplők számára az ajánlatuk ennek megfelelő kiigazítását, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

   (lásd: 77. pont és a rendelkező rész 2) pontja)

4.  Az 1336/2013 rendelettel módosított 2004/17 irányelv 54. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az ajánlattételhez szükséges dokumentáció olyan kikötése, mint az alapügyben szóban forgó 4.3 kikötés, amely több ajánlattevő által benyújtott közös ajánlat esetén megköveteli, hogy az egyes ajánlattevők által a szakmai kapacitásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében nyújtott hozzájárulás arányos legyen a munkák azon részével, amelyet az egyes ajánlattevők az érintett szerződés odaítélése esetén ténylegesen elvégeznek majd.

   E tekintetben kétségtelenül nem zárható ki, hogy az alapügyben szóban forgó munkák technikai jellegére és jelentőségére figyelemmel a munkák megfelelő kivitelezése megköveteli, hogy a több ajánlattevő által benyújtott közös ajánlat esetén e munkák vagy feladatok tárgyára vagy jellegére tekintettel mindegyikük elvégezze a saját szakmai kapacitásának megfelelő konkrét feladatokat. Úgy tűnik azonban, hogy az alapügyben szóban forgó ajánlattételhez szükséges dokumentáció 4.3 kikötésének nem ilyen a tartalma. Amint ugyanis a főtanácsnok az indítványának 63. és 64. pontjában lényegében rámutatott, e kikötés csupán azt követeli meg, hogy az egyes érintett ajánlattevőknek a szakmai kapacitásra vonatkozó követelmények teljesítéséhez való hozzájárulása, és a munkák azon része között, amelynek kivitelezésére ezen ajánlattevő kötelezettséget vállal, és amelyet a szerződés odaítélése esetén ténylegesen elvégez majd, pusztán számtani egyezés legyen. E kikötés azonban nem veszi figyelembe az egyes ajánlattevők által elvégzendő feladatok jellegét, sem saját műszaki alkalmasságukat. E körülmények között az említett 4.3 kikötés nem akadályozza meg azt, hogy az érintett ajánlattevők valamelyike olyan konkrét feladatokat végezzen el, amelyek vonatkozásában valójában nem rendelkezik tapasztalattal vagy a megkövetelt kapacitással.

   (lásd: 91., 92., 96. pont és a rendelkező rész 3) pontja)