C‑496/15. sz. ügy

Alphonse Eschenbrenner

kontra

Bundesagentur für Arbeit

(a Landessozialgericht Rheinland‑Pfalz, Mainz [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Munkavállalók szabad mozgása – EUMSZ 45. cikk – 492/2011/EU rendelet – 7. cikk – Egyenlő bánásmód – A lakóhely szerinti tagállamban jövedelemadó‑fizetésre köteles határ menti ingázó munkavállaló – A foglalkoztatás helye szerinti tagállam által fizetett támogatás a munkáltató fizetésképtelensége esetén – Fizetésképtelenség esetén járó támogatás kiszámítási módjai – A foglalkoztatás helye szerinti tagállam jövedelemadójának névleges figyelembevétele – A korábbi nettó jövedelemnél alacsonyabb fizetésképtelenség esetén járó támogatás – A kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú egyezmény”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. március 2.

Személyek szabad mozgása – Munkavállalók – Egyenlő bánásmód – A lakóhely szerinti tagállamban jövedelemadó‑fizetésre köteles határ menti ingázó munkavállaló – A foglalkoztatás helye szerinti tagállam által fizetett támogatás a munkáltató fizetésképtelensége esetén – Fizetésképtelenség esetén járó támogatás kiszámítási módjai – A foglalkoztatás helye szerinti tagállam jövedelemadójának névleges figyelembevétele – Megengedhetőség

(EUMSZ 45. cikk; 492/2011 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk)

Az EUMSZ 45. cikket és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5‑i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, hogy az alapügyben szóban forgó körülmények között a fizetésképtelenség esetén járó támogatás összegét, amelyet valamely tagállam egy olyan határ menti ingázó munkavállaló részére nyújt, akit ezen államban nem terhel jövedelemadó‑fizetési kötelezettség, és akinek e támogatás után nem kell adót fizetnie, úgy állapítják meg, hogy az említett támogatás kiszámításának alapjául szolgáló bérből levonják az említett tagállamban alkalmazandó személyi jövedelemadót, ebből következően e határ menti ingázó munkavállaló, az ugyanezen államban lakóhellyel rendelkező és ott dolgozó személyekkel ellentétben, csak a korábbi nettó bérének megfelelő támogatásban részesül. Az a körülmény, hogy e munkavállalónak nem áll fenn a munkáltatójával szemben a korábbi bruttó jövedelmének azon része iránti követelése, amelyet e levonás miatt nem kapott meg, e tekintetben nem bír jelentőséggel.

(vö. 59. pont és rendelkező rész)