C‑73/14. sz. ügy

Az Európai Unió Tanácsa

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerjogi egyezménye — Nemzetközi Tengerjogi Bíróság — Jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat — Tanácsadói vélemény iránti eljárás — Az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében beadvány benyújtása — E beadvány tartalmának az Európai Unió Tanácsa általi előzetes jóváhagyás hiánya — Az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése, az EUSZ 16. cikk és az EUSZ 17. cikk (1) bekezdése — Az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése és az EUMSZ 335. cikk — Az Európai Unió képviselete — A hatáskörmegosztás és az intézményi egyensúly elve — A jóhiszemű együttműködés elve”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2015. október 6.

1. Európai Unió — Nemzetközi bíróság előtti képviselet — Írásbeli észrevételeknek az Unió nevében a Nemzetközi Tengerjogi Bírósághoz a Bizottság által történő előterjesztése — Megengedhetőség — A Tanács hatásköreinek megsértése — Hiány

   (EUSZ 16. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 216. cikk, (2) bekezdés, EUMSZ 218. cikk, (9) bekezdés, és EUMSZ 335. cikk)

2. Az Európai Unió intézményei — Kötelezettségek — Jóhiszemű együttműködés — Terjedelem — Írásbeli észrevételeknek az Unió nevében a Nemzetközi Tengerjogi Bírósághoz a Bizottság által történő előterjesztése — Megengedhetőség — Feltételek

   (EUSZ 13. cikk, (2) bekezdés és EUSZ 16. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 218. cikk, (9) bekezdés)

1.  Az EUMSZ 335. cikk – bár szövege szerint a tagállamokra korlátozódik – általános jogelv kifejeződése, amely szerint az Unió jogképességgel rendelkezik, és e célból a Bizottság képviseli. Ebből következik, hogy e rendelkezés alapot biztosít a Bizottság számára arra, hogy képviselje az Uniót a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság előtt.

   E tekintetben a Bizottság azáltal, hogy az említett Bírósághoz olyan beadványt nyújtott be az Unió nevében, amelynek tartalmát nem hagyta jóvá a Tanács, nem sértette meg a Tanács számára az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése és az EUSZ 16. cikk (1) bekezdésének második mondata alapján biztosított hatásköröket. Ugyanis először is, ami az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdését illeti, az abban szereplő, a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott és joghatásokkal bíró jogi aktusok elfogadására hivatott „szervekben” az Unió által képviselendő álláspontra történő hivatkozás azt jelenti, hogy e rendelkezés alkalmazása az ilyen aktusoknak az érintett nemzetközi szervezeten belüli elfogadása során az Unió – intézményei vagy adott esetben az érdekében együttesen eljáró tagállamai közvetítésével való – részvétele keretében általa képviselendő álláspontokra vonatkozik. Márpedig az Uniónak részes félként a nemzetközi bíróság „előtt” kell álláspontját kifejtenie, nem pedig azon „belül”.

   Másodszor ami az EUSZ 16. cikk (1) bekezdésének második mondatát illeti, az olyan beadványnek, amely javaslatot tartalmaz egy ügyben feltett kérdésekre adandó válaszokra vonatkozóan, bemutatva a halászat területén releváns bizonyos nemzetközi és uniós szabályozásbeli rendelkezéseknek az Unió által képviselt értelmezési és alkalmazási módját, nem az említett rendelkezés értelmében vett politikameghatározás a célja, hanem hogy bemutassa a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságnak azon jogi észrevételek összességét, amelyek arra irányulnak, hogy e bíróság adott esetben az ügy ismeretében adhasson tanácsadói véleményt a hozzá intézett kérdésekről. E tekintetben a beadványban az említett bíróságnak a tanácsadói vélemény iránti kérelem megválaszolására vonatkozó hatáskörére, valamint a feltett kérdések elfogadhatóságára vonatkozó olyan megfontolások – csakúgy mint a szóban forgó ügy érdemével kapcsolatban ismertetett észrevételek – a valamely bíróság előtti eljárásban való részvétel jellemzői. Nem tekinthetők e körülmények között úgy, mint amelyek az EUSZ 16. cikk (1) bekezdése szerinti politikameghatározásnak felelnek meg.

   (vö. 58., 59., 62., 63.,70–73. pont)

2.  Az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése értelmében az uniós intézmények jóhiszeműen együttműködnek egymással. E jóhiszemű együttműködésnek azonban tiszteletben kell tartania a Szerződésekben az egyes intézményekre ruházott jogkörök korlátait. Az EUSZ 13. cikk (2) bekezdéséből eredő kötelezettség tehát nem módosítja az említett jogköröket. Ennélfogva amennyiben a Nemzetközi Tengerjogi Bírósághoz egy előtte folyamatban lévő ügyben az Unió nevében benyújtott beadvány tartalmának a meghatározása nem tartozik az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése vagy az EUSZ 16. cikk (1) bekezdésének második mondata alapján a Tanács hatáskörébe, nem lehet felróni a Bizottságnak, hogy megsértette a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó kötelezettségét, amikor nem hozta meg az e két rendelkezés alkalmazásához elengedhetetlen kezdeményezéseket.

   Mindemellett a jóhiszemű együttműködés elve előírja a Bizottság számára azon kötelezettséget, hogy amennyiben valamely nemzetközi bíróság előtt álláspontokat kíván kifejteni az Unió nevében, előzetesen egyeztessen a Tanáccsal. A Bizottság eleget tesz e kötelezettségnek, ha a beadványnak az Unió nevében a Nemzetközi Tengerjogi Bírósághoz való benyújtását megelőzte az, hogy a Bizottság ismertette a Tanáccsal azon munkadokumentumot, amely az Unió kérdéses ügybeli észrevételeinek fő elemeit ismerteti.

   (vö. 84–87. pont)