C‑231/11. P–C‑233/11. P. sz. egyesített ügyek

Európai Bizottság

kontra

Siemens AG Österreich és társai

és

Siemens Transmission & Distribution Ltd és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Verseny — Kartell — A gázszigetelt kapcsolóberendezésekre vonatkozó projektek piaca — A bírság megfizetésére vonatkozó egyetemleges kötelezettség — A vállalkozás fogalma — A személyes felelősség elve, valamint a büntetések és joghátrányok egyéniesítésének elve — A Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogköre — A ne ultra petita elve — Az arányosság és az egyenlő bánásmód elve”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. április 10.

1. Verseny — Vállalkozás — Fogalom — Gazdasági egység — A jogsértések betudhatósága — Anyavállalat és leányvállalatok — Az érintett társaságok egyetemleges felelőssége

   (EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

2. Verseny — Bírságok — Megfizetésre vonatkozó egyetemleges kötelezettség — Az egyetemleges adóstársak által megfizetendő bírság megoszlásának meghatározása — A nemzeti bíróságok hatásköre

   (EK 81. cikk (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés, és 31. cikk)

3. Verseny — Bírságok — Összeg — Meghatározás — Szempontok — A jogsértés súlya és időtartama — A büntetések egyéniesítése elvének tiszteletben tartása — A vállalkozásnak a jogsértés időpontjában fennálló szerkezetének figyelembevétele

   (EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés)

4. Fellebbezés — Jogalapok — Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap — Elfogadhatatlanság — Kizárólag a megtámadott ítélet megalapozottságának vitatására irányuló jogalap — Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

5. Fellebbezés — A Bíróság hatásköre — A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása — Kizártság — Ezen értékelésnek az arányosság elvének megsértésére vonatkozó okokból való vitatása — Megengedhetőség

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 261. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

6. Verseny — Bírságok — Összeg — A Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása — Terjedelem — A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma

   (EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 41–49. pont)

2.  Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy a jogsértésért felelős egyetlen vállalkozás részét képező különböző jogi személyekkel szemben egyetemlegesen szabjon ki bírságot. Ennek keretében a Bizottságnak a bírság összegének meghatározásakor – amennyiben adott esetben a vállalkozás uniós jogi fogalmát alkalmazza – be kell tartania bizonyos korlátokat, amelyek megkövetelik, hogy megfelelően vegye figyelembe az érintett vállalkozásnak a jogsértés elkövetése alatti időszakban fennálló szerkezetének sajátosságait.

   Így a Bizottság az egyetlen vállalkozás részét képező több jogi személy külső egyetemlegességi viszonyának meghatározása során köteles tiszteletben tartani különösen a büntetések és szankciók egyéniesítésének elvét, amely elv megköveteli, hogy a Bizottság az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében a kiszabott bírság összegét az érintett vállalkozással szemben egyedileg kifogásolt jogsértés súlya és időtartama alapján határozza meg.

   Az uniós versenyjogi szabályok azonban – a Bizottság szankcionálási jogkörére vonatkozó szabályokat, valamint a jogsértésért fennálló személyes felelősségre, illetve a büntetések és szankciók egyéniesítésére vonatkozó uniós jogelveket is ideértve, amelyeket e szankcionálási jogkör gyakorlása során be kell tartani – kizárólag magára a vállalkozásra vonatkoznak, ám az azt alkotó természetes vagy jogi személyekre nem. Ráadásul, noha az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a Bizottság a bírságot egyetemlegesen több társasággal szemben is kiszabhatja, amennyiben ugyanazon vállalkozás részét képezték, sem e rendelkezés szövege, sem az egyetemlegesség mechanizmusának célkitűzése nem enged arra következtetni, hogy ez a szankcionálási jogkör az egyetemlegesség külső viszonyának meghatározásán felül kiterjedne az egyetemleges adóstársak által megfizetendő bírság belső viszonyukban történő megoszlásának meghatározására. Ugyanis sem az 1/2003 rendelet, sem általánosságban az uniós jog nem tartalmaz olyan szabályt, amely lehetővé tenné az egyetemleges adóstársak által fizetendő bírság belső viszonyukban való megoszlásának meghatározását.

   E körülmények között, amennyiben az adóstársak nem rögzítették szerződés keretében az egyetemlegesen kiszabott bírság rájuk eső részarányát, az uniós jog betartása mellett a nemzeti bíróságok feladata e részarányoknak a jogvitára alkalmazandó nemzeti jog alkalmazásával történő meghatározása.

   Egyébiránt, mivel az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság rendelkezésére álló szankcionálási jogkör nem foglalja magában a kiszabott bírságnak az azt követően az egyetemleges adóstársak egymás közötti belső viszonyában történő megosztásáról való rendelkezést, hogy azt teljes mértékben megfizették, és következésképpen a Bizottság követelése megszűnt, ilyen megosztási jogkörrel a Törvényszék sem rendelkezhet az e rendelet 31. cikkében az említett bírság törlése, csökkentése vagy növelése vonatkozásában elismert korlátlan felülvizsgálati jogköre keretében.

   (vö. 51., 52, 56., 58., 61., 62., 74. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 91., 92. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 101., 102., 104., 125. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 111. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 126–131. pont)