Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 62011CJ0619
Az ítélet összefoglalása
Az ítélet összefoglalása
1. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Uniós szabályozás – Személyi hatály – Feltétel – Az 1408/71 rendelet értelmében vett munkavállaló – Fogalom – Valamely tagállam szociális biztonsági rendszerben biztosított személy
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 2. cikk, és 4. cikk, (1) bekezdés)
2. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Árvasági ellátások – Uniós szabályozás – Tárgy – Az alkalmazandó jog meghatározása
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 78. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont, és 79. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)
3. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – A tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatásköre – Korlátok – Az uniós jog betartása
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet)
4. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Árvasági ellátások – A lakóhely szerinti állam által fedezett ellátások – Az ellátáshoz való jog megszerzéséhez szükséges időszakok összesítése – A túlélő szülőt kizárva, kizárólag az elhunyt szülő által valamely tagállamban megszerzett biztosítási és szolgálati időszakok figyelembevételét előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 21. cikk, EUMSZ 45–48. cikk; az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 72. cikk, 78. cikk, (2) bekezdés, b) pont, és 79. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28–30. pont)
2. A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint az 1399/1999 rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet 78. cikke – e cikk (2) bekezdése a) és b) pontja első bekezdésének szövege szerint – kétségkívül kizárólag az elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozó árvája részére nyújtott ellátásokhoz való jogot szabályozza. E rendelet 79. cikke (1) bekezdésének első albekezdése hasonlóképpen az ellátások folyósítása kapcsán a szövege szerint kizárólag az elhunyt helyzetét érinti.
E rendelkezések mindazonáltal egy olyan kapcsoló elv kimondására szorítkoznak, amelynek tárgya – olyan árvák esetében, akiknek a szülője munkavállalónak minősül – kizárólag az alkalmazandó jog és az ott említett ellátások folyósítását végző intézmény meghatározása. Ezzel szemben e rendelkezéseknek nem célja az árvaellátásokhoz való jog létezésével kapcsolatos érdemi feltételek meghatározása. Európai uniós szintű harmonizáció hiányában minden tagállam szabadon határozhatja meg jogszabályaiban – az uniós jog tiszteletben tartása mellett – a szociális biztonsági rendszer ellátásai nyújtásának feltételeit. A fentiekből következik, hogy az elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozói minőség az 1408/71 rendelet 78. cikke (2) bekezdésének és 79. cikke (1) bekezdése első albekezdésének keretében csupán olyan kapcsoló elvet jelent, amely meghatározza egyrészről e rendelkezések alkalmazhatóságát, másrészről pedig az árva lakhelyével együttesen tekintve az alkalmazandó nemzeti jogszabályt.
(vö. 35–37., 39., 41., 42. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40., 41. pont)
4. A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint az 1399/1999 rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet 72. cikkét, 78. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 79. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely nemzeti szabályozás úgy rendelkezik, hogy mind az elhunyt, mind pedig a túlélő szülő – amennyiben munkavállalónak minősül – árvaellátásra jogosult, e rendelkezések megkövetelik, hogy a túlélő szülő által valamely más tagállamban teljesített biztosítási és szolgálati időt vegyék figyelembe a jog megszerzéséhez az elsőként említett tagállamban szükséges időszakok összesítése során. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a túlélő szülő az említett nemzeti szabályozásban e jog megszerzése céljából meghatározott referencia-időszak során nem rendelkezik semmilyen biztosítási vagy szolgálati idővel e tagállamban.
Az EUMSZ 45. cikk–EUMSZ 48. cikk célja a végrehajtásuk céljából elfogadott 1408/71 rendelethez hasonlóan ugyanis többek között annak elkerülése, hogy az a munkavállaló, aki a szabad mozgáshoz való jogával élve több tagállamban állt alkalmazásban, objektív igazolás hiányában ne kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az, aki teljes pályafutásának egyetlen tagállam volt a helyszíne. Márpedig annak a tagállam általi elmulasztása, hogy az árvaellátásra való jogosultság fennállásának meghatározása érdekében figyelembe vegye az olyan munkavállaló által valamely más tagállamban teljesített biztosítási és szolgálati időt, aki valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik, és egy elhunyt munkavállaló gyermekének túlélő szülője, e munkavállalót kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja azon egyedüli oknál fogva, hogy gyakorolta az EUMSZ 45. cikk által biztosított, szabad mozgáshoz való jogát, és ennek következtében eltántoríthatja attól, hogy házastársa halálát követően az említett rendelkezés vagy az EUMSZ 21. cikk alapján fennálló szabad mozgás jogát gyakorolva visszatérjen származási országába.
(vö. 54., 55., 62. pont és a rendelkező rész)
C-619/11. sz. ügy
Patricia Dumont de Chassart
kontra
Office national d’allocations familiales pour travailleurs salariés (ONAFTS)
(a tribunal du travail de Bruxelles [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Szociális biztonság — 1408/71/EGK rendelet — 72. cikk, a 78. cikk (2) bekezdésének b) pontja és a 79. cikk (1) bekezdésének a) pontja — Árvasági családi ellátások — A biztosítási és a szolgálati időszakok összesítése — A túlélő szülő által másik tagállamban teljesített időszakok — A figyelembevétel hiánya”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. február 21.
Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Uniós szabályozás – Személyi hatály – Feltétel – Az 1408/71 rendelet értelmében vett munkavállaló – Fogalom – Valamely tagállam szociális biztonsági rendszerben biztosított személy
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 2. cikk, és 4. cikk, (1) bekezdés)
Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Árvasági ellátások – Uniós szabályozás – Tárgy – Az alkalmazandó jog meghatározása
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 78. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont, és 79. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)
Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – A tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatásköre – Korlátok – Az uniós jog betartása
(az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet)
Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Árvasági ellátások – A lakóhely szerinti állam által fedezett ellátások – Az ellátáshoz való jog megszerzéséhez szükséges időszakok összesítése – A túlélő szülőt kizárva, kizárólag az elhunyt szülő által valamely tagállamban megszerzett biztosítási és szolgálati időszakok figyelembevételét előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 21. cikk, EUMSZ 45–48. cikk; az 1399/1999 rendelettel módosított 1408/71 tanácsi rendelet, 72. cikk, 78. cikk, (2) bekezdés, b) pont, és 79. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28–30. pont)
A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint az 1399/1999 rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet 78. cikke – e cikk (2) bekezdése a) és b) pontja első bekezdésének szövege szerint – kétségkívül kizárólag az elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozó árvája részére nyújtott ellátásokhoz való jogot szabályozza. E rendelet 79. cikke (1) bekezdésének első albekezdése hasonlóképpen az ellátások folyósítása kapcsán a szövege szerint kizárólag az elhunyt helyzetét érinti.
E rendelkezések mindazonáltal egy olyan kapcsoló elv kimondására szorítkoznak, amelynek tárgya – olyan árvák esetében, akiknek a szülője munkavállalónak minősül – kizárólag az alkalmazandó jog és az ott említett ellátások folyósítását végző intézmény meghatározása. Ezzel szemben e rendelkezéseknek nem célja az árvaellátásokhoz való jog létezésével kapcsolatos érdemi feltételek meghatározása. Európai uniós szintű harmonizáció hiányában minden tagállam szabadon határozhatja meg jogszabályaiban – az uniós jog tiszteletben tartása mellett – a szociális biztonsági rendszer ellátásai nyújtásának feltételeit. A fentiekből következik, hogy az elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozói minőség az 1408/71 rendelet 78. cikke (2) bekezdésének és 79. cikke (1) bekezdése első albekezdésének keretében csupán olyan kapcsoló elvet jelent, amely meghatározza egyrészről e rendelkezések alkalmazhatóságát, másrészről pedig az árva lakhelyével együttesen tekintve az alkalmazandó nemzeti jogszabályt.
(vö. 35–37., 39., 41., 42. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40., 41. pont)
A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint az 1399/1999 rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet 72. cikkét, 78. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 79. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely nemzeti szabályozás úgy rendelkezik, hogy mind az elhunyt, mind pedig a túlélő szülő – amennyiben munkavállalónak minősül – árvaellátásra jogosult, e rendelkezések megkövetelik, hogy a túlélő szülő által valamely más tagállamban teljesített biztosítási és szolgálati időt vegyék figyelembe a jog megszerzéséhez az elsőként említett tagállamban szükséges időszakok összesítése során. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a túlélő szülő az említett nemzeti szabályozásban e jog megszerzése céljából meghatározott referencia-időszak során nem rendelkezik semmilyen biztosítási vagy szolgálati idővel e tagállamban.
Az EUMSZ 45. cikk–EUMSZ 48. cikk célja a végrehajtásuk céljából elfogadott 1408/71 rendelethez hasonlóan ugyanis többek között annak elkerülése, hogy az a munkavállaló, aki a szabad mozgáshoz való jogával élve több tagállamban állt alkalmazásban, objektív igazolás hiányában ne kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az, aki teljes pályafutásának egyetlen tagállam volt a helyszíne. Márpedig annak a tagállam általi elmulasztása, hogy az árvaellátásra való jogosultság fennállásának meghatározása érdekében figyelembe vegye az olyan munkavállaló által valamely más tagállamban teljesített biztosítási és szolgálati időt, aki valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik, és egy elhunyt munkavállaló gyermekének túlélő szülője, e munkavállalót kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja azon egyedüli oknál fogva, hogy gyakorolta az EUMSZ 45. cikk által biztosított, szabad mozgáshoz való jogát, és ennek következtében eltántoríthatja attól, hogy házastársa halálát követően az említett rendelkezés vagy az EUMSZ 21. cikk alapján fennálló szabad mozgás jogát gyakorolva visszatérjen származási országába.
(vö. 54., 55., 62. pont és a rendelkező rész)