C-132/08. sz. ügy

Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.

kontra

a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa

(a Fővárosi Bíróság [Magyarország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Áruk szabad mozgása — Rádióberendezések és távközlő végberendezések — A megfelelőség kölcsönös elismerése — Más tagállamban székhellyel rendelkező gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozat el nem ismerése”

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2009. április 30.   I ‐ 3844

Az ítélet összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése – Rádióberendezések és távközlő végberendezések, valamint megfelelőségük kölcsönös elismerése – 1999/5 irányelv

   (1999/5 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

2. Jogszabályok közelítése – Általános termékbiztonság – 2001/95 irányelv

   (2001/95 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3. Áruk szabad mozgása – Eltérések – Jogszabályok közelítéséről szóló irányelvek megléte – Joghatások

   (EK 28. és EK 30. cikk; 1999/5 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk)

1.  A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 1999/5 irányelv értelmében a tagállamok nem írhatják elő a rádióberendezést forgalomba hozó személy számára, hogy megfelelőségi nyilatkozatot nyújtson be, ha az adott berendezést annak valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező gyártója ellátta CE-jelöléssel, és kiállította róla a megfelelőségi nyilatkozatot. Az 1999/5 irányelv ugyanis a CE-jelöléssel ellátott készülékekhez a megfelelőség vélelmét kapcsolja. E jelölés azt fejezi ki, hogy a szóban forgó készülékek ezen irányelv minden rendelkezésének megfelelnek, beleértve az irányelv által a készülékekre előírt megfelelőségértékelési eljárást. Következésképpen a CE-jelölésű termékeket anélkül lehet forgalomba hozni, hogy előzetes engedélyezésnek vagy bármely olyan egyéb eljárásnak vetnék őket alá, amely a megfelelőségi jelölést feltüntetni köteles személyek számának megsokszorozására irányul.

   (vö. 26., 28., 33. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95 irányelv nem alkalmazható, amikor valamely személynek a rádióberendezésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat kiállítására irányuló kötelezettségét érintő kérdések megítéléséről van szó. Ami a tagállamok említett irányelv értelmében vett azon lehetőségét illeti, hogy a megfelelőségi nyilatkozat bemutatásán kívüli egyéb kötelezettségeket írhatnak elő a rádióberendezések forgalmazása során, a terméket forgalmazó személy csak az ezen irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott feltételek mellett tekinthető a termék gyártójának, illetve a 2. cikk f) pontjában meghatározott feltételek mellett a termék forgalmazójának. A gyártót és a forgalmazót csak a 2001/95 irányelvben rájuk külön-külön előírt kötelezettségek terhelik.

   (vö. 40. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  Ha valamely kérdéskört közösségi szinten harmonizáltan szabályoztak, minden erre vonatkozó nemzeti intézkedést e harmonizációs intézkedés rendelkezései, nem pedig az EK 28. és az EK 30. cikk alapján kell megítélni. Az 1999/5 irányelv hatálya alá tartozó területeken a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk ezen irányelv rendelkezéseit, és nem tarthatnak fenn azzal ellentétes nemzeti rendelkezéseket. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely harmonizált szabványnak történő megfelelés nem biztosítja azt, hogy a készülék megfeleljen az 1999/5 irányelvben előírt alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabvány szándékoltan vonatkozik, az érintett tagállam az ezen irányelv 5. cikkében előírt eljárást köteles követni. Ellenben a tagállam valamely korlátozás igazolásaként hivatkozhat az 1999/5 irányelv által harmonizált területen kívüli indokokra. Ilyen esetben a tagállam csak az EK 30. cikkben felsorolt indokok valamelyikére vagy a közérdek feltétlenül érvényesítendő követelményeire hivatkozhat.

   (vö. 46. pont és a rendelkező rész 3. pontja)