C-83/08. sz. ügy

Glückauf Brauerei GmbH

kontra

Hauptzollamt Erfurt

(a Thüringer Finanzgericht [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A jövedéki adók szerkezetének összehangolása — 92/83/EGK irányelv — A 4. cikk (2) bekezdése — Más sörfőzdéktől jogi és gazdasági szempontból független kisüzemi sörfőzde — A jogi függetlenség és a gazdasági függetlenség kritériumai — Közvetett befolyás lehetősége”

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2009. április 2.   I ‐ 2860

Az ítélet összefoglalása

Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Jövedéki adók – 92/83 irányelv – Alkohol és alkoholtartalmú italok – Csökkentett jövedékiadó-mérték alkalmazása bizonyos termékekre

(92/83 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a helyzet, amely a részesedésekre és a szavazati jogokra tekintettel strukturális kapcsolatokkal jellemezhető, és arra vezet, hogy több érintett sörfőzdében vezető tisztséget betöltő egyazon személy – a tanúsított magatartásától függetlenül – képes befolyást gyakorolni azok kereskedelmi döntéseinek meghozatalára, kizárja, hogy e sörfőzdéket gazdasági szempontból egymástól függetlennek lehessen tekinteni.

A 92/83 irányelv ugyanis azt kívánja elkerülni, hogy a sörre vonatkozó jövedékiadó-kedvezmény előnyét olyan sörfőzdéknek adják meg, amelyek mérete és gyártási kapacitása a belső piaci verseny torzulásának forrása lehet. E feltételek mellett az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogi függetlenség és gazdasági függetlenség ismérve azt hivatott biztosítani, hogy a sörfőzdék közötti gazdasági és jogi függőség minden formája a – sörre vonatkozó kedvezményes jövedékiadó-mérték által megtestesített – adókedvezményből való kizáráshoz vezessen.

A fenti összefüggésben a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében vett, „minden más sörfőzdétől jogi és gazdasági szempontból független” sörfőzde fogalma maga után vonja annak vizsgálatát, hogy az érintett sörfőzdék között fennáll-e olyan jogi függőségi kapcsolat – többek között azok ügyvezetése vagy a társasági részesedésekkel vagy szavazati jogokkal való rendelkezés szintjén –, illetve olyan gazdasági függőségi kapcsolat, amely hatással van az említett sörfőzdék azon képességére, hogy önálló kereskedelmi döntéseket hozzanak.

Ezenfelül a függetlenség ismérvének célja annak biztosítása, hogy az említett kedvezményes jövedékiadó-mérték valóban azon sörfőzdéknek jelentsen előnyt, amelyeknek a mérete számukra hátrányt jelent, és ne azoknak, amelyek valamely csoporthoz tartoznak. E feltételek mellett annak érdekében, hogy a 92/83 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése kizárólag a ténylegesen jogi és gazdasági szempontból független sörfőzdék esetében legyen alkalmazható, ügyelni kell arra, hogy a függetlenség feltételét ne kerüljék meg tisztán formai indokokkal, többek között az olyan különböző, egymástól állítólagosan független kisüzemi sörfőzdék közötti jogi konstrukciókhoz folyamodva, amelyek a valóságban olyan gazdasági csoportot alkotnak, amelyeknek a termelése meghaladja a 92/83 irányelv 4. cikkében rögzített mértéket.

Az érintett sörfőzdék piaci magatartásának a gazdasági függetlenségük meghatározására gyakorolt esetleges hatását illetően egyrészről azt is meg kell említeni, hogy a 92/83 irányelv (4) cikkének (2) bekezdése anélkül utal a sörfőzdék jogi és gazdasági szerkezetére, hogy kifejezetten hivatkozna azok piaci magatartására. Egyébiránt a sörfőzdék eltérő piacokon, eltérő áruválasztékkal való jelenléte nem enged arra következtetni, hogy az említett sörfőzdék egymástól gazdasági szempontból függetlenek lennének, e körülmény ugyanis – éppen ellenkezőleg – olyan csoportszinten elhatározott szándékos stratégia megnyilvánulása is lehet, amelynek célja a csoporton belüli verseny elkerülése vagy mérséklése.

(vö. 26., 28., 29., 33., 35., 36. pont és a rendelkező rész)