Keywords
Summary

Keywords

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Az EK 234. cikk értelmében vett nemzeti bíróság – Fogalom

(EK 234. cikk)

2. Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 89/104 irányelv – A lajstromozás megtagadása vagy törlés – A védjegyoltalom megszűnésének okai – A fogyasztók megtévesztésére alkalmas védjegyek

(89/104 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont, valamint 12. cikk, (2) bekezdés, b) pont)

Summary

1. Annak mérlegeléséhez, hogy az EK 234. cikk értelmében a kérdést előterjesztő szerv rendelkezik‑e tagállami bírósági jelleggel, a Bíróság számos tényezőt vesz figyelembe, ilyen például, hogy a szervet jogszabály hozta‑e létre, állandó jellegű‑e, hatásköre kötelező‑e, az eljárás kontradiktórius jellegű‑e, a szerv jogszabályokat alkalmaz‑e, valamint hogy a szerv független‑e. Ezen követelményeknek megfelel a védjegyekről szóló brit törvény szerint a védjegylajstrommal kapcsolatban hozott határozatok tekintetében kezdeményezett fellebbezési eljárások ügyében döntő, a Lord Chancellor által kinevezett személy. Ugyanis olyan állandó szervről van szó, amely a védjegyekről szóló törvény, valamint a védjegyekről szóló 2000. évi rendeletben foglalt eljárási szabályok alapján hoz jogkérdésben döntést. Ezenfelül az eljárás kontradiktórius jellegű, a kinevezett személy határozatai kötelező erővel bírnak, és főszabályként véglegesek, feltéve, hogy – kivételesen – nem képezik bírósági felülvizsgálat tárgyát. Megbízatása gyakorlása során a kinevezett személy ugyanolyan függetlenségi garanciákkal bír, mint a bírák.

(vö. 19., 23–24. pont)

2. A védjegyekkel megjelölt áruk tervezőjének és első előállítójának nevével megegyező védjegy csupán ezen különlegessége miatt nem zárható ki a lajstromozásból, és a védjegy jogosultját nem foszthatják meg jogaitól azon okból, hogy a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 12. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében megtéveszti a fogyasztókat; ez különösen fennáll, ha a – korábban más írásmóddal lajstromozott – védjegyhez kötődő ügyfélkör az e védjeggyel megjelölt ruházati cikkeket gyártó vállalattal együtt átengedésre került.

A lajstromozás megtagadása és a megszűnés körülményei – amely esetek szerepelnek az említett rendelkezésekben – feltételezik a fogyasztó tényleges megtévesztésének vagy a megtévesztés kellően súlyos veszélyének fennállását. Ami a személynévnek megfelelő védjegyet illeti, bár a vásárlásában magát az átlagfogyasztót is befolyásolhatja az említett védjeggyel megjelölt áru, mert a fogyasztó azt hiszi, hogy a szóban forgó személy részt vett a ruhadarab előállításában, a védjegyjogosult vállalkozás továbbra is garantálja ezen termék jellemzőit és minőségét.

Ugyanakkor a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a védjegy feltüntetésében a védjegyet bejelentő vállalkozás részéről nincs‑e olyan szándék, hogy a fogyasztó azt higgye, hogy továbbra is a védjegynek megfelelő személy a védjeggyel megjelölt áruk tervezője, vagy legalábbis részt vesz azok készítésében. Ebben az esetben olyan mesterkedésről van szó, amelyet lehet fondorlatosnak minősíteni, ám nem vizsgálható a 89/104 irányelv 3. cikke értelmében vett megtévesztésként, és amely – e ténynél fogva – nincs kihatással magára a védjegyre és – ebből következően – a lajstromozás lehetőségére sem.

(vö. 47–48., 50–51., 53. pont és a rendelkező rész 1–2. pontja)