Keywords
Summary

Keywords

1. Közös vámtarifa — Az áruk besorolása — Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás — Terjedelem — Harmadik személy általi felhívhatóság valamely másik tagállam bírósága előtt folyamatban lévő jogvitában — Kizártság

(2913/92 tanácsi rendelet, 12. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bírósághoz fordulás — Előterjesztési kötelezettség — A valamely áru tarifális besorolásával összefüggő jogvita tárgyában eljáró és a hozzá előterjesztett, harmadik személy részére adott kötelező érvényű tarifális felvilágosítást hibásnak tartó nemzeti bíróság — Az előterjesztési kötelezettség hiánya — Feltételek

(EK 234. cikk)

3. Közös vámtarifa — Vámtarifaszámok — Egytengelyes utánfutók ipari területeken, illetve épületeken belüli mozgatására tervezett járművek — A Kombinált Nómenklatúrának az áruszállításra használt önjáró targoncákra és a vasúti pályaudvar peronján használt vontatókra vonatkozó 8709 vámtarifaszáma alá történő besorolás — Kizártság

Summary

1. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 12. cikkéből az következik, hogy a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás csak a címzettje számára, és kizárólag a benne leírt áruk tekintetében keletkeztet jogokat. Következésképpen a valamely tagállam bírósága előtt folyamatban lévő jogvitában a felek nem rendelkeznek alanyi joggal arra, hogy a valamely más tagállam vámhatósága által harmadik személy részére hasonló áruk tekintetében kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosításra hivatkozzanak.

(vö. 27. pont)

2. Az EK 234.ºcikket úgy kell értelmezni, hogy amikor egy meghatározott áru tarifális besorolására vonatkozó, nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő jogvita keretében valamely másik tagállam vámhatóságai által a jogvitán kívül álló személy számára hasonló áru tekintetében kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítást terjesztenek elő, és az említett bíróság az e felvilágosításban foglalt tarifális besorolást hibásnak tartja, e két utóbbi körülmény nem jár azzal a következménnyel, hogy az olyan bíróság, amelynek határozatai ellen a belső jog szerint van lehetőség jogorvoslatra, köteles lenne értelmezési kérdést terjeszteni a Bíróság elé.

Az említett körülmények önmagukban nem járnak azzal az automatikus következménnyel, hogy az olyan bíróság, amelynek határozatai ellen a belső jog szerint nincs lehetőség jogorvoslatra, köteles lenne értelmezési kérdést terjeszteni a Bíróság elé. Mindazonáltal az ilyen bíróságnak, ha közösségi jogi kérdés merül fel előtte, eleget kell tennie annak a kötelezettségének, hogy a Bírósághoz forduljon, kivéve, ha megállapította, hogy a felmerült kérdés nem releváns, vagy hogy a szóban forgó közösségi rendelkezést a Bíróság már értelmezte, vagy hogy a közösségi jog helyes alkalmazása olyan nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kétséget kizár; e helyzet fennállását a közösségi jog jellemzőire, értelmezésének sajátos nehézségeire és a Közösségen belüli ítélkezési gyakorlat eltéréseinek kockázatára figyelemmel kell értékelni; e tekintetben a valamely más tagállam hatóságai által kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás léte arra kell, hogy késztesse az említett bíróságot, hogy különösen figyelmesen értékelje a Kombinált Nómenklatúra helyes alkalmazására vonatkozó ésszerű kétség esetleges hiányát, és legyen figyelemmel különösen a fent említett három értékelési szempontra.

(vö. 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. A 2261/98 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 8709 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy nem vonatkozik azon járművekre, amelyek 2 500‑as percenkénti fordulatszámon 132 kW‑os teljesítményű dízelmotorral, valamint négy előremeneti és egy hátrameneti fokozatú automata sebességváltóval rendelkeznek, zárt fülkével és 60 cm‑es emelést lehetővé tévő emelőplatóval vannak ellátva, teherbírásuk 32 000 kg, fordulási ívük sugara nagyon rövid, és amelyeket egytengelyes utánfutók ipari területeken, illetve épületeken belüli mozgatására terveztek. Az ilyen járművek az említett vámtarifaszám értelmében nem minősülnek sem áruszállításra használt önjáró targoncának, sem vasúti pályaudvar peronján használt vontatónak.

(vö. 64. pont és a rendelkező rész 2. pontja)