C‑123/20. sz. ügy

Ferrari SpA

kontra

Mansory Design & Holding GmbH
és
WH

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2021. október 28.

„Előzetes döntéshozatal – 6/2002/EK rendelet – Közösségi formatervezési minták – A 4., 6. és 11. cikk – Bitorlási kereset – Lajstromozás nélküli formatervezésiminta‑oltalom – A termék egy részének megjelenése – Az oltalmazhatóság feltételei – Összetett termék alkotóeleme – Egyéni jelleg – A nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel”

1. Közösségi formatervezési minták – Lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták – A védelem célja

   (6/2002 tanácsi rendelet, (16) és (25) preambulumbekezdés)

   (lásd: 32. pont)

2. Közösségi formatervezési minták – Lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták – Nyilvánosságra jutás – Fogalom – Az ágazatban működő kereskedők közötti terjesztés

   (6/2002 tanácsi rendelet, 11. cikk, (2) bekezdés)

   (lásd: 36. és 37. pont)

3. Közösségi formatervezési minták – Lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták – Nyilvánosságra jutás – Egy termék valamely részének vagy egy összetett termék valamely alkotóelemének nyilvánosságra jutása – Az oltalmazhatóság feltételei – Ezen rész vagy alkotóelem egyértelműen azonosítható megjelenése – Egyéni jelleg – Értékelés – Egy látható és jól körülhatárolt szakaszt alkotó rész vagy alkotóelem

   (6/2002 tanácsi rendelet, 3. cikk, a) és c) pont, 6. cikk, (1) bekezdés, és 11. cikk, (2) bekezdés)

   (lásd: 38–43., 48–52. pont, valamint a rendelkező rész)

4. Közösségi formatervezési minták – Az oltalmazhatóság feltételei – Egyéni jelleg – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest eltérő összbenyomást kelt – Az összbenyomás egy vagy több, külön‑külön tekintett korábbi formatervezési minta alapján történő meghatározása

   (6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk)

   (lásd: 45–47. pont)

Összefoglalás

A Ferrari először 2014. december 2‑án egy sajtóközleményben mutatta be a nyilvánosságnak az FXX K felső kategóriás gépjárműmodellt, amely közlemény két, e gépjármű oldalnézetét, illetve elölnézetét ábrázoló fényképet tartalmazott.

A németországi székhelyű Mansory Design & Holding GmbH (a továbbiakban: Mansory Design) 2016 óta testreszabási kiegészítőket, ún. tuningelemeket gyárt és forgalmaz, melyek célja, hogy a Ferrari egy másik, sorozatban előállított, közúti közlekedésre tervezett modelljének megjelenését úgy módosítsák, hogy az közelítsen a Ferrari FXX K megjelenéséhez.

A Ferrari bitorlási keresetet és kapcsolódó kérelmeket terjesztett elő a Mansory Design‑nal szemben, három, az FXX K modell részeire, nevezetesen karosszériaelemeire vonatkozó, lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta által biztosított jogok állítólagos megsértése miatt. Ezek a lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták a 2014. december 2‑i sajtóközlemény közzétételének pillanatában jöttek létre.

A Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális bíróság, Németország) teljes egészükben elutasította e kereseti kérelmeket.

Az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi tartományi legfelsőbb bíróság, Németország) benyújtott fellebbezést követően ez utóbbi nem adott helyt a Ferrari kérelmének, mivel úgy ítélte meg, hogy az oltalom alá helyeztetni kívánt első és második formatervezési minta soha nem létezett, mivel a Ferrari nem bizonyította, hogy teljesülne a bizonyos fokú formai önállóság és egység minimumkövetelménye, míg a harmadik igényelt formatervezési minta az valóban létezik, azonban azt a Mansory Design nem bitorolta.

A Ferrari fellebbezése alapján eljáró Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) ebben az összefüggésben kérte a Bíróságtól annak tisztázását, hogy valamely termék ábrázolásának nyilvánosságra hozatala – mint például egy gépjármű fényképeinek közzététele – eredményezheti-e a termék egy részének vagy alkotóelemének nyilvánosságra jutását, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben kell e része vagy alkotóelem megjelenésének önállónak lennie a termék egészéhez képest ahhoz, hogy e megjelenés egyéni jellegét vizsgálni lehessen.

Előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében a Bíróság többek között kimondja, hogy az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy valamely termék ábrázolásának nyilvánosságra hozatala – mint például egy gépjármű fényképeinek közzététele – e termék része, vagy az említett, összetett termék alkotóeleme formatervezési mintájának nyilvánosságra jutását eredményezi, amennyiben e rész vagy alkotóelem megjelenése e nyilvánosságra jutást eredményező cselekmény során egyértelműen azonosítható. ( 1 )

A Bíróság álláspontja

Először is a Bíróság megállapítja, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalom keletkezéséhez megkövetelt anyagi feltételek, az újdonság és egyéni jelleg, függetlenül attól, hogy e formatervezési mintát lajstromozták‑e, vagy sem, azonosak a termék és annak részei tekintetében. ( 2 ) Amennyiben az oltalom megszerzésének anyagi feltételei teljesülnek, a lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minta létrejöttének alaki feltétele az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt módon történő nyilvánosságra jutás. ( 3 ) Ahhoz, hogy egy termék egésze formatervezési mintájának nyilvánosságra jutása e termék egy része formatervezési mintájának nyilvánosságra jutását vonja maga után, elengedhetetlen, hogy e rész megjelenése e nyilvánosságra jutás során egyértelműen azonosítható legyen. Mindemellett ez nem jelenti azt, hogy a szerzők kötelesek lennének külön‑külön nyilvánosságra hozni termékük minden olyan részét, amely tekintetében lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta‑oltalomban kívánnak részesülni.

Másodszor, a Bíróság kiemeli, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikke ( 4 ) értelmében vett „egyéni jelleg” fogalma nem a termék formatervezési mintája és az azt alkotó részek formatervezési mintái közötti kapcsolatot szabályozza, hanem e formatervezési minták és más korábbi formatervezési minták közötti kapcsolatot. Ahhoz, hogy vizsgálni lehessen, hogy a termék valamely részének vagy az összetett termék valamely alkotóelemének megjelenése megfelel‑e az egyéni jelleg feltételének, a szóban forgó résznek vagy alkotóelemnek a termék vagy összetett termék olyan látható szakaszát kell képeznie, amelyet a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak vagy a jellegzetes felület jól körülhatárolnak. Ez feltételezi, hogy e rész vagy ezen alkotóelem megjelenése önmagában alkalmas arra, hogy összbenyomást keltsen, és nem olvad bele teljesen a termék egészének megjelenésébe

( 1 ) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 3. cikkének a) és c) pontja, 4. cikkének (2) bekezdése, valamint 11. cikkének (2) bekezdése értelmében.

( 2 ) A 6/2002 rendelet 4–6. cikke értelmében.

( 3 ) E cikkel összhangban „a formatervezési mintát akkor kell a[z Unióban] nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha azt oly módon tették közzé, állították ki, hozták kereskedelmi forgalomba, vagy vált bárki számára hozzáférhetővé, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során észszerűen juthattak az érintett ágazatban a[z Unióban] működő szakmai körök tudomására”.

( 4 ) A 6/2002 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a formatervezési mintának akkor van egyéni jellege, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.