C‑177/12. sz. ügy

Caisse nationale des prestations familiales

kontra

Salim Lachheb és Nadia Lachheb

(a Cour de cassation [Luxembourg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociális biztonság — 1408/71/EGK rendelet — Családi ellátás — Gyermek után járó visszatérítés — Gyermek után járó visszatérítést hivatalból biztosító nemzeti szabályozás — Családi ellátások halmozódásának tilalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. október 24.

Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Családi ellátások – Fogalom – A gyermekek eltartásához kapcsolódó kiadások fedezésére szolgáló, automatikusan nyújtott gyermek után járó visszatérítés, amely a kérelmező jövedelmétől vagy adóterhétől független átalányösszegnek felel meg – Bennfoglaltság – A nemzeti adójog alapján készpénzben fizetett ellátás, amelynek alapja a gyermek után járó adómérséklés – Hatás hiánya

(1408/71 tanácsi rendelet, 1. cikk, u) és i) pont, 4. cikk, (1) bekezdés, h) pont)

Az 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint a 647/2005 rendelettel módosított 1408/71 rendelet 1. cikke u) pontjának i. alpontját és 4. cikke (1) bekezdésének h) pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelet értelmében családi ellátásnak minősül az olyan ellátás, mint a valamely tagállam törvényében adómérséklésként hivatalból előírt gyermek után járó visszatérítés.

Ugyanis az ilyen ellátás először is szociális biztonsági ellátásnak minősül, mivel ezen ellátásban egyrészt automatikusan részesül az, aki gyermeket tart el, és az a gyermek eltartásához kapcsolódó kiadások fedezésére szolgál, másrészt pedig a kérelmező jövedelmétől vagy adóterhétől függetlenül, automatikusan juttatott átalányösszegnek felel meg.

Másodsorban az 1408/71 rendelet 1. cikke u) pontjának i. alpontja szerint családi ellátásnak minősül valamennyi természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amely célja a családi kiadások fedezése. E tekintetben a családi ellátások célja a családi kiadásokat viselő munkavállalók szociális segítése azzal, hogy a közösség részt vállal e kiadásokból. Ez vonatkozik a gyermek után járó visszatérítésre, amelyet minden egyes eltartott gyermek után fizetnek, és amely a családi költségvetéshez közpénzből történő olyan hozzájárulást jelent, amelynek célja a gyermektartás terheinek könnyítése. E tekintetben az a tény, hogy a hozzájárulás egy nemzeti adójog alapján, készpénzben fizetett ellátás formájában jelenik meg, és hogy a gyermek után járó visszatérítés alapjául egy gyermek után járó adómérséklés szolgál, nem kérdőjelezi meg azt, hogy az ilyen ellátás családi ellátásnak minősül.

(vö. 31., 34–37., 39. pont és rendelkező rész)

C‑177/12. sz. ügy

Caisse nationale des prestations familiales

kontra

Salim Lachheb és Nadia Lachheb

(a Cour de cassation [Luxembourg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociális biztonság — 1408/71/EGK rendelet — Családi ellátás — Gyermek után járó visszatérítés — Gyermek után járó visszatérítést hivatalból biztosító nemzeti szabályozás — Családi ellátások halmozódásának tilalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. október 24.

Szociális biztonság — Migráns munkavállalók — Családi ellátások — Fogalom — A gyermekek eltartásához kapcsolódó kiadások fedezésére szolgáló, automatikusan nyújtott gyermek után járó visszatérítés, amely a kérelmező jövedelmétől vagy adóterhétől független átalányösszegnek felel meg — Bennfoglaltság — A nemzeti adójog alapján készpénzben fizetett ellátás, amelynek alapja a gyermek után járó adómérséklés — Hatás hiánya

(1408/71 tanácsi rendelet, 1. cikk, u) és i) pont, 4. cikk, (1) bekezdés, h) pont)

Az 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, valamint a 647/2005 rendelettel módosított 1408/71 rendelet 1. cikke u) pontjának i. alpontját és 4. cikke (1) bekezdésének h) pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelet értelmében családi ellátásnak minősül az olyan ellátás, mint a valamely tagállam törvényében adómérséklésként hivatalból előírt gyermek után járó visszatérítés.

Ugyanis az ilyen ellátás először is szociális biztonsági ellátásnak minősül, mivel ezen ellátásban egyrészt automatikusan részesül az, aki gyermeket tart el, és az a gyermek eltartásához kapcsolódó kiadások fedezésére szolgál, másrészt pedig a kérelmező jövedelmétől vagy adóterhétől függetlenül, automatikusan juttatott átalányösszegnek felel meg.

Másodsorban az 1408/71 rendelet 1. cikke u) pontjának i. alpontja szerint családi ellátásnak minősül valamennyi természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amely célja a családi kiadások fedezése. E tekintetben a családi ellátások célja a családi kiadásokat viselő munkavállalók szociális segítése azzal, hogy a közösség részt vállal e kiadásokból. Ez vonatkozik a gyermek után járó visszatérítésre, amelyet minden egyes eltartott gyermek után fizetnek, és amely a családi költségvetéshez közpénzből történő olyan hozzájárulást jelent, amelynek célja a gyermektartás terheinek könnyítése. E tekintetben az a tény, hogy a hozzájárulás egy nemzeti adójog alapján, készpénzben fizetett ellátás formájában jelenik meg, és hogy a gyermek után járó visszatérítés alapjául egy gyermek után járó adómérséklés szolgál, nem kérdőjelezi meg azt, hogy az ilyen ellátás családi ellátásnak minősül.

(vö. 31., 34–37., 39. pont és rendelkező rész)